Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

3 • PETŐFI NÉPE • 1986. április 15. események sorokban BUDAPEST _____________________ H avasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának 'tagja, a Központi Bizottság (titkára hét­főn fogadta John P. Hardtot, a washingtoni székhelyű Kongresz- szusi Könyvtár főigazgató-he­lyettesét, a kelet—nyugati gazda­sági kapcsolatok neves szakértő­jét. A találkozón áttekintették a világgazdaság jelenlegi helyzetét és véleményt cseréltek a kelet— nyugati együttműködés fejleszté­sével összefüggő fontosabb kér­désékről, (MTI)_________________ M OSZKVA______________________ K étszáznegyven fős japán ke­reskedelmi küldöttség utazott Moszkvába a japán—szovjet — nem kormányközi — gazdasági együtt­működési bizottság ma kezdődő 10. ülésszakára. A delegáció szá­mos szigetországi nagyvállalat és kereskedőház vezető képviselőjé­ből, illetve szakértőjéből áll. Szíriái riadókészültség Szíria teljes riadóké- szüttségbe helyezte csapa­tait. -mert izraeli táma­dásra számít. Riasztották az összes sziriai kórházat, és a súlyos esetek kivéte­lével mindenkit eltávolí­tottak a gyógyintézetek­ből. A Libanonból Szíriá­ba étkező autókat a ha­tárállomáson alapos vizs­gálatnak vetik alá. A fen­ti hírek a libanoni keresz- • tény rádióállomásoktól származnak — de az Abu D zabi ban megjelenő AI Ittihad című lap abszolút megbízható forrásokra hi­vatkozva megerősítette őket. Bejrúti megfigyelők sze­rint a sziriai hadsereg készenléti állapotát a Lí­bia körül zajló események is indokolják. Damaszkusz már közölte, hogy Líbia oldalán bármilyen agresz- saióval kész szembeszállni. A vasárnap váratlan damaszkuszi , látogatásra érkezett Kamel Hasszán el-Manszur líbiai külügy­miniszter sziriai kollégá­ján kívül tárgyalt Abdel Halim Haddam sziriai al- elnökkel, és a tervek sze­rint fogadja őt Háfez Asz- szad államfő is. Sajtótájékoztató Moszkvában a nukleáris fegyverek betiltásáról (Folytatás az 1. oldalról.) A külügyminiszter-helyettes sajnálkozva állapította meg, hogy a nyugat-európai kormányok nem ítélték el kellő határozottsággal az amerikai robbantást. Andronyik Petroszjanc felhívta, a figyelmet: a Szovjetunió arra törekszik, hogy mindenhol beszüntessék a rob­bantásokat, de elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjet­unió magatartása a meghatározó, hisz e két ország rendelkezik a legtöbb nukleáris fegyverrel. Franciaország érdeklődéssel fi­gyelte a szovjet—amerikai párbe­széd menetét, és kinyilvánította, hogy egy esetleges szovjet—ame­rikai , megállapodást követően bizonyos idő múlva kész a csat­lakozásra. A washingtoni eluta­sítás tehát továbbra sem veszi le a napirendről a moratórium kér­dését. Ugyancsak érvényben ma­radnak az atommentes övezetek • Ahromejev marsall. létrehozásával kapcsolatos ja­vaslatok — hangsúlyozta Georgij Kornyijenko. Strougal—Messner találkozó Sikeresen fejlődnek a cseh­szlovák—lengyel politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok — állapí­tották meg a két kormányfő hét­főn kezdett prágai tárgyalásain. Lubomir Strougal és Zbigniew Messner tájékoztatta egymást a szocializmus építésének további feladatairól országaikban, és részletesen foglalkoztak a CSKP márciusban tartott XVII. kong­resszusának eredményeivel, il­letve a LEMP közelgő X. kong­resszusának előkészítésével. A csehszlovák és a lengyel kor­mányfő áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Előrehozták a közös piaci külügyminiszteri ülést BRÜSSZEL A közös piaci országok külügy­minisztereinek szerdára esedé­kes tanácskozását két nappal elő­rehozták és a tárgyalás már hét­főn délután megkezdődött Hágá­ban Hans van den Broek hol­land külügyminiszter elnökleté­vel. A miniszterek tanácsának sür­gős összehívását Olaszország és Spanyolország kérte, hogy meg­vitassák a Líbia és az Egyesült Államok között kialakult feszült­séget, különös tekintettel arra, hogy a Washington esetleges ka­tonai lépésére kilátásba helyezett líbiai válasz Olaszországot és Spanyolországot, sőt Görögorszá­got is közvetlenül érintené. A tanácskozásról mindössze annyi szivárgott ki, hogy — amint azt a holland külügymi­niszter, a tanácskozás soros el­nöke Washingtonban már előző­leg Shultz amerikai külügymi­niszter tudomására hozta — a Közös Piac országait nyugtala­nítja az amerikai erőfitogtatás és ellenzik az Egyesült Államok ter­vezett katonai akcióját. Elítélik a terrorizmust, de éppúgy hely­telenítenek minden olyan lépést, amely súlyosbítaná a válságot, és beláthatatlan következmények­re vezethet a Földközi-tenger tér­ségében. Libanon fekete évfordulója Libanonban vasárnap boron- gós hangulatban emlékeztek meg a polgárháború kezdetének 11. évfordulójáról. Vasárnap nem sikerült a tá­borokban és körülöttük felállí­tani azt a 200 főnyi, semleges erőit, amelytől a harcok befeje­zését remélték. A Libanoni Kom­munista Párt, a Haladó Szocia­lista Párt, a libanoni Baath Párt és a (libanoni) Szíriái Nem­zeti Szocialista Párt fegyvere­séiből álló alakulat a tervek sze­rint hétfőn foglalja el állásait, s próbál valamilyen ütközőöve­zeteit létrehozni az Amal egysé­gei és a palesztin fegyveresek között. A táborok körüli lövöl­dözés, kisebb-nagyobb megsza­kításokkal vasárnap is folyta­tódott. Az Amal és a Paleszti­nái Nemzeti Magmemtési Front kölcsönösen egymást vádolja a tűzszüneti megállapodás meg­sértésével. Rasid Karami kormányfő és Franzsijé vált köztársasági el­nök itíz napon belül harmadszor találkozott — ezúttal Tripoliban. A tanácskozás legfigyelemre­méltóbb vonása az volt, hogy Karami végeredményben, „elte­mette” a tavaly decemberben aláírt háromoldalú megállapo­dást. A tripoli tanácskozás vé­gén megfigyelőkben az a véle­mény alakult ki, hogy a Fran­zsijé—Karami kettős új elképze­lést fontolgat és olyan, kifeje­zetten libanoni rendezési terv­vel foglalkozik, amely a három­oldalú egyezmény helyébe lép­hetne. Nyugat-Bejrúítban hétfőn síztrájkba lép minden oktatási intézmény, iskola és egyetem — tiltakozásul a tanárak, pedagó­gusok elrablása éllen. A fran­cia állampolgárságú tanárakat, professzorokat különleges véde­lem alá helyezték: védett há­zakba1, szállodákba költöztették őket, ahonnan buszokkal, fegyve­res kísérettel mennek munka­helyükre. A Michel Briant el­rabló Szeffin (iszlám szervezet — miután Brian kiszabadult — be­jelentette, hogy nem nyugszik, amíg foglyul nem ejt még egy franciát. Figyelmet keltett hétfőn a Hezbollah (Allah pártja) nevű szervezet közleménye: ebben a szélsőséges vallási csoport beje­lentette, hogy „kategorikusa n ellenzi ártatlan személyek el­rablását, és elítéli ezt a gyakor­latot”. A Hezbollah elutasította az ellene irányuló rágalmakat, és közölte: megfelelő időben nyilvánosságra hozza azoknak a nevét, akik az emberrablások mögött állnak. Bhutto szabad választásokat követel Benazir Bhutto, a pakisztáni ellenzék vezetője vasárnap tar­tott nagygyűlésén ismét szabad és igazságos választások kiírá­sát követelte. Hangsúlyozta: a jelenlegi katonai kormányzatot meg kell dönteni ahhoz, hogy ki lehessen elégíteni a nép alapve­tő szükségleteit. Benazir Bhutto kijelentette, hogy folytatni kí­vánja édesapja, a katonai rend­szer által kivégeztetett Zulfikár Ali Bhutto egykori miniszter- elnök „befejezetlenül maradt küldetését”. Az ellenzéki vezető a Lahorhoz közeli Gudzsranvála városában mondott beszédet. Az ipari köz­pontban már szombaton tizezrek sereglettek össze, de Benazir Bhutto csak vasárnap reggel ér­kezett a városba. Tizenhárom órára volt ugyanis szüksége a Lahor és Gudzsranvála közötti 70 kilométeres út megtételéhez, mert lelkes hívei útközben is minduntalan megállították ko­csiját és rövid gyűlések tartásá­ra késztették. Biztonságára mint­egy ötven rendőr felügyel, mert szombaton merényletet kísérel­tek meg ellene. Az ellenzéki ve­zető csütörtökön érkezett vissza kétéves száműzetéséből Pakisz­tánba, s azóta a gudzsranválai megmozdulás már második nagy­szabású tömeggyűlése volt. Magyar hét Bécsben Rudolf Kirchschläger ál­lamelnök jelenlétében, rend­kívül szívélyes légkörben nyi­tották meg hétfőn az osztrák fővárosban a magyar hetet. A kulturális központként szol­gáló Pálffy-palotában a meg­nyitóra eljött igen népes kö­zönség soraiban jelen volt az osztrák politikai, Kulturális és gazdasági élet számos ve­zető személyisége, köztük Fritz Marsch, az SPÖ központi tit­kára, az osztrák—magyar egyesület elnöke, valamint a bécsi diplomáciai testület tag­jai. Köpeczi Béla művelődé­si miniszter megnyitójá­ban hangoztatta, hogy ma­gyar részről rendkívüli jelen­tőséget tulajdonítanak a ma­gyar kultúra eddigi legnagyobb szabású ausztriai bemutatko­zásának: a hét ráirányítja az osztrák közönség figyelmét a sokszínű magyar kulturális életre, segít a tájékozódásban, esetleges előítéletek eloszlatá­sában is. A magyar—osztrák együttműködés, amely kultu­rális területen is példás, egyút­tal jelentős hozzájárulás az összeurópai együttműködés­hez, mutatott rá többek között Köpeczi Béla. Osztrák kollé­gája, Herbert Moritz ugyan­csak a két ország immár ha­gyományosan kiváló kulturá­lis kapcsolatainak jelentősé­gét méltatta: tíz éve, a cse­reegyezmény aláírásakor még nem volt előre látható, mi­lyen széles körű együttműkö­dés alakul ki a művelődés minden területén. A két or­szág politikai és gazdasági té­ren ugyancsak kiváló kapcso­latai, az állandó párbeszéd Európára szóló példát ad a különböző rendszerű orszá­gok közötti együttműködés­re, hangsúlyozta Herbert Mo­ritz. Trogmayer Ottó professzor beszélt a magyarországi avar kincsek egyidejűleg megnyílt kiállításáról, majd Varga Im­re mondott köszönetét kis­plasztikáinak, illetve szobrai­nak kiállításáért. Az ünnep­ségen nagy sikerrel működött közre a Kodály vonósnégyes. Hétfőn este az Állami Ope­raház balett- és zenekara Pro- kofjev Rómeó és Júliájával vendégszerepei a Staatsoper- ben. Megkezdődött Zágrábban a tömeggyilkos bűnpere BELGRAD Zágrábban, a Zrínyi-parki kör­zeti bíróságon hétfőn megkezdő­dött dr. Andrija Artukovicsnak, a horvát usztasa terrorállam egy­kori belügyminiszterének a bűn­pere. Artukovicsot az Egyesült Álla­mok hatóságai' ez év február 12- én adták ki, a jugoszláv kor­mány kérésének eleget téve, hogy súlyos bűntetteiért azok elköve­tésének helyén feleljen. Azóta a zágrábi Simon utcai börtönkór­házban állt állandó orvosi és rendőri felügyelet alatt, ,majd február 28. és március 6. között sor került bírósági kihallgatásá­ra. A jugoszláv kormány először több mint három évtizeddel ez­előtt kérte a háború után az Egyesült Államokba menekült dr. Artukovics kiadatását, de az amerikai hatóságok akkor — és később még néhányszor — elutasították a kérés teljesítését. A bírósági per vádirata meg­állapítja, hogy dr. Andrija Artu­kovics a háborús bűnös Ante Paveliccsal együtt, a német és az olasz fasiszta megszállók szolgá­latában és védőszárnyai alatt megalapította az úgynevezett Független Horvát Államot. Bel- ügy- és igazságügy-miniszterként tömeges népirtást és üldözést haj­tott végre: rendeletéi alapján megkínozták és megölték Horvát­ország és Bosznia-Hercegovina több százezer lakóját, köztük sok nőt és gyermeket. Artukovics utasítására, a nem­zetközi háborús jogokkal ellen­tétben, kivégezték a jugoszláv népfelszabadító hadsereg fog­lyul ejtett tagjait és a partizáno­kat. Bár a háború befejezése óta eltelt 41 év alatt a tanúk közül sokan már nem élnek, a még élők és a megmaradt dokumen­tumok egyértelműen bizonyítják a vádlott bűnösségét. A várhatóan április 30-ig tartó perben 41 tanút hallgatnak ki, s valamivel többnek a vallomását felolvassák. Részleteket vetíte­nek le egykori filmhíradókból, számos eredeti fényképet, ok­mányt ismertetnek. CHILE „A rezsim vége már látható” A fegyveres erőkkel, de Pi­nochet kizárásával folytatandó tárgyalások mellett foglalt állást Gabriel Valdés, a chilei Keresz­ténydemokrata Párt elnöke. Sze­rinte ezek a tárgyalások gyors átmenethez vezetnének és ideig­lenes kormány alakulhatna, amely közvetlen elnök- és par­lamenti választásokat írna ki a dél-amerikai országban. Gabriel Valdés egy argentin lapnak adott nyilatkozatában ki­jelentette: a chilei ellenzék szá­mára elfogadhatatlan a Pinochet- rendszer 1980-as „alkotmányá­nak” az országra erőltetése, mert csalás tapad hozzá és lehetőséget ad Pinochet számára, hogy újra indulhasson az 1989-re tervezett választásokon. A kereszténydemokrata politi­kus szerint „a rezsim vége már látható. Chilében pattanásig fe­szült a húr.” Elhunyt Major Tamás Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Major Tamás elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottsá­gának volt tagja, kétszeres Kos- suth-díjas színművész hosszan tartó, súlyos betegség után el­hunyt. Major Tamás elvtárs te­metése 1986. április 23-án, szer­dán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtár­Major Tamás 1910. Január 2S-án szü­letett Budapesten. 1930-ban végezte el a színművészeti Akadémiát, s már az azt követő évben tagja lett a Nemze­ti Színháznak. Ettől kezdve művészi pályája elválaszthatatlanul egybe­forrt nemcsak a nemzet színházának, hanem a magyar színházművészet egészének elmúlt fél évszázados törté­netével. Fiatalsága viharos, embert próbáló korban telt: bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, s a kom­munista színházi törekvések egyik legaktívabb harcosa lett. 1943 óta tag­ja a pártnak, A felszabadulás után 1945-től 1962- lg volt a Nemzeti Színház Igazgatója, 1962-től 1918-lg pedig főrendezője, s Így formálója, megteremtője a szín­ház új játékstílusának és műsorpoli- tlkájának. Klasszikus és modern darabokban egyaránt otthon érezte magát: felejt­hetetlen alakításai között volt Mo- Uére számos alakja, Csokonai Kar- nyónéjának Kuruzsa, Osborne Komé­diásában Archie Rice szerepe, Sha­kespeare Hamletje, III. Rlchárdja és Jágója. Színpadi rendezéseiben Is a korsze­rű törekvések hive volt: nemcsak Mo- liére, Csehov, Gorkij és Shakespeare drámáit tudta mindig újszerű megkö­zelítésmóddal feldolgozni, de 6 volt Brecht egyik leglelkesebb hazai inter­pretálja Is. Filmszínészt pályafutása a felszaba­dulás után bontakozott ki: ő volt egye­bek között a Merénylet cinikus, hor­thysta rendőrtisztje, A tizedes meg a többiek mulatságos Inasfigurája, a Circus Maximus keserű-bölcs Bárdos Bélája. Életének legutolsó esztendei a Ka­sunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhat­ják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága A Művelődési Minisztérium A Magyar Színházművészeti Szövetség A Nemzeti Színház A Katona József Színház tona József Színházhoz kötődnek: Ma­jor Tamás a felszabadulás után la élénk közéleti tevékenységet folyta­tott. 1957—1966 között az MSZMP KB tagja, 1949—1953 és 1958—1971 között or­szággyűlési képviselő volt. Tudását, művészetét pedagógusként Is át tud­ta adni: 1947-től a Színház és Film­művészeti Főiskola tanáraként fiatal szinésznemzedékek sorát oktatta a mesterség titkaira. Munkásságát, művészetét, kultúr- politikusl tevékenységét két alkalom­mal Kossuth-dijjal, továbbá Kiváló Művész címmel, 1960-ban és 1970-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel Is elismerték. 1978-ban szocialista Magyarországért Érdemrenddel, 1985- ben — 75. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság Zászlórend­jével tüntették ki. Meghalt Major Máté akadémikus Major Máté, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugdíjas tanszékvezető egyete­mi tanára, építészmérnök-gene­rációk nevelője, az építészmérnö­Major Máté 1904. augusztus 3-án Ba­ján született. A Műegyetem elvégzé­se után építészmérnökként tervezői, majd kivitelezői irodában helyezke­dett el. 1936-tól 1945-ig az Országos Társadalombiztosító Intézet műsza­ki osztályán dolgozott. A felszabadu­lás után a magyar építésügy területén vezető tisztségekben tevékenykedett. 1948 óta oktatott a Budapesti Műsza­ki Egyetemen, 1949-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá. A Magyar Tudományos Akadémia 1949- ben levelező, 1960-ban rendes tagjává választotta. 1931-től vett részt a munkásmozga­lomban, 1933-tól volt tagja a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának, részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának megalakításában, 1937- Ig titkára is volt e harcos művészet- szervező közösségnek. 1955—11964 kö­zött elnöke volt a Magyar Építőmű­vészek Szövetségének. Tudományos, oktatói és tudomány­közéleti tevékenységéért számos ki­tüntetésben, elismerésben részesült. A Kossuth, és Ybl-díjon kívül tulaj­donosa volt többek között a Magyar Népköztársaság Érdemrendfének és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének. A tudományos közéletben betöltött kimagasló szerepéért a Magyar Tudo­mányos Akadémia 1979-ben Akadémiai aranyéremmel tüntette ki, 1984-ben ki társadalom nagy öregje, el­hivatott kommunista 82 éves ko­rában elhunyt. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Műszaki Egyetem életművéért a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászló­rendjét kapta meg. Nemzetközi elis­merését jelenti, hogy 1977-ben átve­hette a Herder-dijat. Haláláig vezette az MTA Építészettör­téneti és Elméleti Bizottságát, tagja volt az Akadémiai Kiadói Tanácsnak, s felelős szerkesztője több folyóirat­nak. Számos könyve jelent meg az építészettörténet és az építőművé­szet különböző témaköreiben. KISZ-küldöttértekezletek (Folytatás az 1. oldalról.) galom új törekvéseivel. Mester Sándor személyében ismét meg­választották a városi apparátus titkárát, aki az értekezlet végén okleveleket, plaketteket adott át azoknak a fiataloknak, akik a területi KISZ-es mozgalomban kiemelkedően dolgoznak. Kalocsán, a művelődési köz­pontban száznegyven küldött gyűlt össze szombaton., A hozzá­szólók véleményt mondtak a szakmunkások beilleszkedéséről, a párt ifjúságpolitikai állásfogla­lásából adódó feladatokról, a kö­zépiskolás építőtáborokról, a vállalati tanácstagok felkészíté­séről, s a KlSZ-lakásépítkezés- ről. A gyűlésen ismét Szabó Lász­lót választották meg a városi KISZ-bizottság titkárának. A kunszentmiklósi KISZ-esek témái között a gazdasági építő­munka, a Radnóti Békeklub te­vékenykedése, a lakóterületi ten­nivalók szerepeltek. A középisko­lások helyzetére és a káderkép­zésre is kitértek. A hetven kül­dött szavazott a városi jogú nagy­község KISZ-bizottságának tit­kárára, aki továbbra is Szűcs Pál lesz. Dunavecsén hatvan küldött kö­zül ötvenketten jelentek meg a szombati gyűlésen. A vitában he­ten mondták el észrevételeiket a helyi KISZ-klub szükségességé­ről, a társadalmi munkaakciók­ról, az úttörő—KISZ kapcsolat­ról, a diplomások megbecsülésé­ről és a lakáshoz jutás dunave- csei feltételeiről. Üj titkár irá­nyítja a jövőben a nagyközségi KISZ-bizottságot: Hurczik Má­ria. Márciusban és áprilisban lezaj­lottak a területi KlSZ-küldöttér- tekezletek. A megyei fórumot áp­rilis 26-án és 27-én rendezik meg Kecskeméten, a kertészeti főisko­lán. B. T. Az eddigi hideget elviselték a gyümölcsösök (Folytatás a 2. oldalon.) járás Utoljára 1975-ben volt áp­rilis derekgn, akkor 4—5 centis hó borította a már virágzó őszi­barackfákat, ám a hőmérséklet akkor is épp hogy a fagypont alá csökkent, s így a növényzet szin­te károsodás nélkül vészelte át a lehűlést. A mostani hideg ellen egyébként szinte lehetetlen véde­kezni, hiszen erős északi széllel érkezett a fagy, ilyenkor a füstö- léses, vagy más módon történő védekezés teljesen hatástalan. Csak az úgynevezett sugárzó fa­gyok ellen van esélye a beavat­kozásnak, ilyenkor azonban moz­dulatlan a levegő és így esetleg sikert hozhat a füstölés vagy a köd formájában történő perme­tezés. A metszés országszerte befe­jezés előtt van, és folyamatosan dolgoznak a növényvédő-gépek. Az idén 2,5—3 ezer hektáron for­dul termőre gyümölcsös, zömmel alma. A fiatal gyümölcsösker­tekben most különös gonddal óv­ják a fákat a kártevőktől, kór­okozóktól. Nagy kérdés, hogy a követke­ző napokban milyen mértékűek lesznek az éjszakai fagyok. Min­denekelőtt a felhőtlen éjszakák veszélyesek, aipikor a föld kisu­gározza az átmenetileg tárolt meleget és emiatt akár néhány fokkal is fokozódhat a lehűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents