Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 87. szám ^ Ára: 1,80 Ft 1986. április 14. hétfő Elfogadta a határozatot az olasz kommunisták XVII. kongresszusa Az Olasz Kommunista Párt megújulásának történelmi és politikai feltételeiről, a demokratikus alternatíva programjához szükséges baloldali szövetségről, s társadalmi-gazdasági változások nemzeti és nyugat-európai vonatkozásairól, Nyugat-Európa világpolitikai szerepéről beszélt Alessandro Natta, a párt főtitkára, aki vasárnap elmondott zárszavában a pártkongresszus ötnapos vitáját foglalta össze. A főtitkár a pártíórum nagy lélegzetű céljaira emlékeztette hallgatóságát: megújítani eszmeileg, programjában és szervezetileg a pártot, hogy korszerű reformpárttá, a nyugat-európai baloldal szerves részévé, egyre ütőképesebb, alternatív kormányzati erővé váljon. Ehhez megvannak a szükséges erők, eszmék és szándékok — hangsúlyozta. A szónok nagy múltú párt képét rajzolta fel, olyanét, amely múltjának örökségét felhasználva, az új körülményeket felismerve képes megújulni. E gondolat tükrében emlékezett meg Enrico Berlinguerről, a kommunista párt két éve elhunyt vezetőjéről. A kongresszuson egymással sokszor nem egyező vélemények is elhangzottak, de a különbségek az igazság alkotórészei — mondotta Natta, aki szerint nyílt, tárgyszerű vita folyt ezen a fórumon, nem voltak sem összesú- gások, sem hangos veszekedések. Nem ^abszolút bizonyosságok kövezik ki az olasz kommunisták előtt az utat, hanem akadályokkal teli nehéz terepen kell megtalálnak az alkalmas irányt. Ezt az utat senki sem taposta ki helyettük, s ma a legnagyobb szocialista és szociáldemokrata pártoknak is újra kell gondolniuk a (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A Bátya környéki háztáji földeken jól tndják használni » nemrég elterjedt síkfóliás módszert. A Piros Paprika Tsz tagjai a káposztapaiántákat borítják fóliával, így május végére már a piacra kerülhet a friss idei káposzta. (Pásztor Zoltán felvétele) i SZÓLISTÁK, NÉPDALKÖRÖK, C i l i KASOK Megyei bemutató Félegyházán KISZ-küldöttgyűlés Kecskeméten Az új első titkár: Dudás Ferenc Városi KlSZ-küldöttértekezle- tet tartottak szombaton Kecs- ikeméten. Több mint másfél száz küldött gyűlt össze, hogy megvitassa az elimúlt KISZ-kongresszus óta végzett munkát, s meghatározza a mozgalom fő feladatait a következő fél évtizedre. Az írásbeli beszámolót Kása József, a KISZ Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára egészítette ki szóbeli vitaindítójával. Részletesen szólt az új mozgalmi kísérletek eredményeiről — egyebek között a SZ.ÜV KlSZ-eseinek kimagasló lakóterületi munkájáról, a Mezőgép és a Volán „vállalkozói KISZ'’-kezdeményezéseiről. s a Kodály-iskolában alkalmazott új szervezeti formákról —, s a KISZ-élet javításának további lehetőségeiről, tartalékairól. Ismertette a fiatalok lakásgondjainak enyhítését’ szolgáló terveket. Ezek között szerepel például: társasház-építési akciók szervezése —, ifjúsági lakásszövetkezet létrehozása és — a Dutép KISZ- bizottságának felajánlása alapján — paneles építkezési mód is. Ez utóbbi gondolat kivitelezéséhez a városi tanács a Műkertvárosban, a házgyár mögött fekvő beépíthető területet ajánlotta fel, s kijelölte azokat az utcákat is, ahol társasházak építhetők. A szervezőmunkát és az igények felmérését a városi KISZ-bizottság megkezdte. A vitaindítót 24 küldött egészítette ki az általa képviselt ifjúsági réteg, csoport sajátos gondjainak, illetve ezek megoldását célzó javaslatainak felmérésével. Kátai Ildikó, a Bányai Júlia Gimnáziumból a közép iskolás mozgalmi élet lanyhulásának okát a diákok túlzott leterhelt• Küldöttek. ségében látta. Fehér Dezső szerint — aki a Mezőgép küldötte volt — célszerű lenne a KISZ-es lakások kijelölési jogát a dolgozóik munkáját jobban ismerő munkahelyi KISZ-bizottságoknak adni. Bene Sára a parkettagyári KISZ-esek nevében azt vetette föl: jó lenne, ha a jövőben a vállalatok az adózatlan nyereségükből képezhetnének lakás- támogatási alapot. Batáné Murányi Erika, megbízott városi úttörőelnök hiányolta a KlSZ-alapszervezetek úttörőnevelő munkáját. Elismeréssel szólt a lakásépítési tervekről dr. Bodóczki László, a városi pártbizottság első titkára. Olyan programokra van szükség — mondta —. melyek segítenek kibontakoztatni a fiatalok alkotókészségét, és lehetővé teszik egyéni boldogulásukat is. Grá- ner Gyula, a megyei KIS2',-bizottság első titkára a megújulás előtt álló mozgalom törekvései közül (Folytatás a 2. oldalon.) Bizonyíthatóan lelkes készülődés előzte meg a szombati megyei bemutatót. A Bács-Kiskun- ban élő énekes és hangszeres szólisták, népdalkörök valamint ci- terazenekarok felkészültségükről, s kísérletező kedvükről tettek tanúbizonyságot Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központban. Egyelőre nem volt tétje a fellépésnek, hiszen megyei minősítő verseny 1987 tavaszán, országos erőpróba pedig 1988-ban lesz. Nem árt azonban már most megfogadni a szakmai zsűri tanácsait, hogy az arany, ezüst és bronz fokozatokért küzdők produkcióiban minél kevesebb kivetnivaló legyen. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz Népdalkor ének műsora után dr. Kálmán Lajos népzenekutató, a KÓTA népzenei bizottságának vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Beszélt a népzene tiszta forrásáról, mély gyökereiről, s az ösztönös szépségkeresésről. Való igaz, a hagyományápolók, a dalok őrzői szebbé teszik hétköznapjainkat. A szombat délután is ezek közé tartozik. Provics Flórián (Jászszentiász- lőról) erőteljes, szép hangon szólaltatta meg a dalokat, Szeleczki Lászlóné (Nyárlőrincrőí) élményt adó balladát adott elő. A kiskunfélegyházi, Varga Mihály korát meghazudtoló módon, lendületesen szólaltatta meg a tekerőlantot. A kerekegyházi Simon Györgyné új stílusú népdalokból kötött csokrot, a félegyházi id. Ágó József is nyíltan, felszabadultan énekelt. A fiatalabb generáció képviselője, a szintén félegyházi Sarlós Mónika csángó népdalt, édesanyja, Sarlós Ró- bertné pedig erdélyi népdalokat tolmácsolt. S hogy duóban is figyelemre méltó a teljesítményük, erre is okot szolgáltattak: a gitárkísérettel előadott szerzemények után sokáig tapsolt a közönség. Kiss Péter félegyházi cite- rás virtuóz játékáról győzött meg. A jászszentlászlói Hideg Andrásnak nemcsak szép hangja, hanem‘kitűnő előadókészsége is van. Kalmár Ferencné (Kiskunfélegyháza) és Tarjányi János (szintén Félegyháza) énekesek“" műsora ugyancsak tetszést aratott. A kecskeméti Juhász Péter „vállalkozása” a megyei bemutató egyik csemegéje volt: fiával, ifj. Juhász Péterrel „hangszerbemutatót” tartottak, citerák mellett dorombot, furulyát és köcsögdudát szólaltattak meg, s tették színesebbé, érdekesebbé produkciójukat. A szombati találkozón a nyárlőrinci Csirip égyüttes citerásai léptek utoljára dobogóra, már-már úgy nézett ki, hogy szomorú hangvételű dalokkal fejeződik be a műsor, de az utolsó pillanatban vidámabb taktusok zárták a programot. Az elmaradhatatlan közös éneklés zenés kíséretéről pedig a kecskeméti MÁV Tamburici zenekara gondoskodott. Az énekes és hangszeres szólisták, népdalkörök, citerazene-' • Varga Mihály lendületesen szólaltatta meg a tekerőlantot. karok megyei bemutatója a zsűri — dr. Kálmán Lajos, Tuka Zsigmond (a népművészet mestere) Sasi János (a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola tanára) — értékelésével ért véget. B. T. KISTERMELŐKNEK GÜLBABA Lassú a kukorica-vetőmag kiszállítása Munka és munkaidő A tények: a gépipar egyik legrangosabb tvállalatánál évente annyi az egész napos és igazolatlan ihiányzás, ami összesen 40 ember egész évi hivatalos ,munkaidejével egyenlő. Az úgynevezett törtnapi, tehát néhány órás hiányzás ennél kilencszer több. A vállalat tavalyi munkaidőmérlege szerint minden ember naponta és átlagosan 6 óra 36 percet tölt produktív munkával. A többi időt — többek iközött — a vállalati büfében tölti, tamely szigorúan a műszakkezdéskor nyit, a szervezők nem nagy dicsőségére. Egy példa — nem példa, mondhatnánk, nézzük tehát az országos adatokat. Manapság már ott tartunk, hogy az. ál- talánosíthatóan laza munka: fegyelem, illetve a munkaidő kihasználatlansága miatt évente egymillió ember |munkaideje megy veszendőbe. A Gazdaságkutató Intézet korábbi megállapítása szerint az évi munkaidőalap legalább 25 —30 százaléka vész el haszontalanul, jórészt a felesleges —, s a szervezetlen gazdálkodásra visszavezethető — tevékenység miatt. Máris állítható: van valami igazsága a közhelyszerű megállapításnak, miszerint az emberek nem azért mennek a munkahelyükre, hogy semmittevéssel verjék agyon az időt. A többség dolgozni akar. Igaz, vannak notórikus fe- gyelmezetlenkedők, vannak reménytelen esetek és helyzetek. Van amikor hiába a jó szó, a figyelmeztetés, vagy akár a szigorú büntetés. Nincs foganatja. Tegyük hozzá: gyakorta nem is lehet. Társadalmi vívmányunk a teljes foglalkoztatottság, ugyanakkor nem titkolható gondunk is, hogy még a legmegátalkodot- tabb fegyelmezetlenkedők is gyakorlatilag tökéletes biztonságban érezhetik magukat. E változatlanul munkaerőínséges világban állásuk, munkahelyük ibiztos, az esetleges keményebb fegyelmi eljárásokat — az agyonbonyolított munkajogrendszer segítségével is — viszonylag könnyedén a javukra fordíthatják, s ha netán mégis az elbocsátás veszélye fenyegétné őket, akkor sem kell kétségbeesniük: várják őket \más munkahelyek, ahol változatlan a munkaerőgazdálkodási filozófia, hogy tudniillik öt rossz, hasznavehetetlen ember még mindig jobb, mint egy hiányzó ember. Az is igaz, hogy a munkáltatók ma már valameny- nyire válogatnak; a rosszabb- ját, a megbízhatatlanabbját ma már ódzkodva fogadják — de általában azért fogadják. Ráadásul a fegyelmezetlenségre hajlamosak előtt rossz példák tucatjai állnak. Köny- nyedén hivatkozhatnak 'mindazokra, akik különböző ökok és megfontolások miatt kedvezményezett munkahelyi státusban vannak és különösebb teljesítménykövetelmények nélkül is fölvehetik a számukra garantált — gyakorta igen tekintélyes összegű — havi fizetséget. Hivatkozhatnak például az úgynevezett sportállások betöltőire, s hivatkozhatnak mindazokra, akik esetében hallgatólagos megegyezéssel tűrik el a jóformán említésre sem méltó munkateljesítményeket csak azért, mert amúgy „megbecsülendő’’ emberekről van szó. S persze hivatkozhatnak a hivatalosan is legalizálható munkahelyi távollétekre: mert „ügyintézői” gyakorta még manapság is csak munkaidőben lehet, s mert a legkülönbözőbb szer- t vezetek kérik ki — szemreb- ’ benés nélkül — konferenciákra, társadalmi munkára és miegyébre az általuk kiszemelt munkavállalókat. Félreértés ne essék, nem kívánom mentegetni a megrögzött fegyelmezetlenkedőket, de végre be kell látni, hogu az ilyesfajta —, s többnyire kényszerű — munkáltatói gyakorlat önmagában is fegyelemlazító, a munkamorált általában is romboló tényező. Be kell tehát látni, hogy a munkahelyi vezetőknek különösen fontos szerepük van a munkafegyelem megszilárdításában. Másképpen fogalmazva: a munkafegyelem elsősorban a vezetés, az irányítás színvonalától függ. S ha manapság egyre súlyosbodó gondunk a munkafegyelem lazulása, akkor ez egyben a vezetői munka —, s persze nemcsak a közvetlen termelésirányítók munkájának — elégtelen minősítése is. Am, mit tegyen a munkahelyi vezető, ha például a sorozatos anyaghiány, s az általában szervezetlen gazdálkodási körülmények közepette kényszerűen tűrnie kell a csellengést, a lógást, a munkahelyről való eltávozásokat? Semmi mást nem tehet, mint hogy segítséget vár másoktól, máshonnan; hogy végre szervezettebbé váljék a munkavégzés, ,hogy legyen oka megtagadni a kilépőcédulák aláírását, s legyen joga — ha kell — saját belátása szerint büntetni. És persze segítséget vár az ügyben is, hogy kínos-- kellemetlen következmények nélkül szabadulhasson meg az általa nemkívánatosnak vélt emberektől. Vagyis a fegyelmezett és hasznot hajtő, produktív munka elképzelhetetlen olyan feltétel- és eszközrendszer nélkül, amely nemcsak tüneti kezelésre alkalmas. Társadalmi méretű gondról van szó, enyhítése csakis átfogó és mélyreható változásokat eredményező gazdaságirányítási és társadalompolitikai program lehet. Vértes Csaba 0 A dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben 450 hektáron vetnek zöldborsót, az összeérés elkerülése miatt, szakaszosan. A néhány napja beköszöntött hűvösebb, csapadékos -időjárás a megye egyes területein is lelassította a kukorica talajelőkészítését, a napraforgó vetését. A gazdaságokban a tavasziak nagy részének vetőmagja már földbe került. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi Területi Központjának szakemberei elmondták, hogy a késői kitavaszodás miatt a tavaszi kalászosok szaporítóanyagából valamivel kevesebbet igényeltek az üzemek, mint az eddigi években. Zabból például negyennégy tonnát szállítottak ki a területre a megszokott hatvan-hetven tonnával szemben. Tavaszi árpából is alig éri el az eddigi szintet a 362 tonpás mennyiség. A szélsőséges termesztési viszonyokra alkalmas Onda és Nova fajták elterjesztése úgy látszik jó úton halad, különösen sokan érdeklődtek e fajták iránt a Nyírségből, de a megyei mezőgazdasági nagyüzemek is mintegy nyolc tonna vetőmagot vásároltak meg. Borsóból az igényeknek megfelelő mennyiséget indított, a vállalat a gazdaságokba, konzerv- borsó-vetőmagból 611 tonnát, a takarmánykeverékekbe szükségesből 140-et. Étkezési, ipari feldolgozásra alkalmas borsót termeltetnek is, az idén mintegy 550 hektáron. Az árulucerna vetőmagjából mindössze 55 tonnával igényeltek a termelők, ami az eddigi évek mennyiségének egyharma- da. A lucernamag hazai igényekre szánt termesztése is kevesebb az idén 25 Százalékkal, mintegy ezerötszáz hektár, az export céltermesztés nagysága azonban valamivel nagyobb — nyolcszáz hektár — a megszokottnál. Ez az elmúlt két év nagyon jó lu- cer n a m a g -tér m elésé vei magyarázható, ami miatt az országban meglévő készlet ma is meglehetős. Túlkínálat van fűmagokból is, hiszen a gyeptelepítések, -felújítások csökkenése miatt a kereslet az utóbbi időben jelentősen megcsappant. Burgonya-vetőgumóból is elegendőt szállíthatott a vállalat a gazdaságokba, a fajtaválaszték is megfélelő. Sőt, a kistermelőknek kínálnak öt kilogrammos kiszerelésben — felhasználási javaslatot mellékelve — gülbaba fajtát is. , A napraforgó vetésének indításáig a gazdaságokba érkezett e növény magja. A Bajai Mező- (Folytatás a 2, oldalon.) I I
