Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 87. szám ^ Ára: 1,80 Ft 1986. április 14. hétfő Elfogadta a határozatot az olasz kommunisták XVII. kongresszusa Az Olasz Kommunista Párt megújulásának történelmi és po­litikai feltételeiről, a demokrati­kus alternatíva programjához szükséges baloldali szövetségről, s társadalmi-gazdasági változá­sok nemzeti és nyugat-európai vonatkozásairól, Nyugat-Európa világpolitikai szerepéről beszélt Alessandro Natta, a párt főtitká­ra, aki vasárnap elmondott zár­szavában a pártkongresszus öt­napos vitáját foglalta össze. A főtitkár a pártíórum nagy lélegzetű céljaira emlékeztette hallgatóságát: megújítani esz­meileg, programjában és szerve­zetileg a pártot, hogy korszerű reformpárttá, a nyugat-európai baloldal szerves részévé, egyre ütőképesebb, alternatív kor­mányzati erővé váljon. Ehhez megvannak a szükséges erők, esz­mék és szándékok — hangsú­lyozta. A szónok nagy múltú párt képét rajzolta fel, olyanét, amely múltjának örökségét felhasznál­va, az új körülményeket felis­merve képes megújulni. E gon­dolat tükrében emlékezett meg Enrico Berlinguerről, a kommu­nista párt két éve elhunyt veze­tőjéről. A kongresszuson egymással sokszor nem egyező vélemények is elhangzottak, de a különbségek az igazság alkotórészei — mon­dotta Natta, aki szerint nyílt, tárgyszerű vita folyt ezen a fó­rumon, nem voltak sem összesú- gások, sem hangos veszekedések. Nem ^abszolút bizonyosságok kövezik ki az olasz kommunisták előtt az utat, hanem akadályok­kal teli nehéz terepen kell meg­találnak az alkalmas irányt. Ezt az utat senki sem taposta ki he­lyettük, s ma a legnagyobb szo­cialista és szociáldemokrata pár­toknak is újra kell gondolniuk a (Folytatás a 2. oldalon.) 9 A Bátya környéki háztáji földeken jól tndják használni » nemrég elterjedt síkfóliás módszert. A Piros Paprika Tsz tagjai a káposztapaiántákat borítják fóliával, így május végére már a piacra kerülhet a friss idei káposzta. (Pásztor Zoltán felvétele) i SZÓLISTÁK, NÉPDALKÖRÖK, C i l i KASOK Megyei bemutató Félegyházán KISZ-küldöttgyűlés Kecskeméten Az új első titkár: Dudás Ferenc Városi KlSZ-küldöttértekezle- tet tartottak szombaton Kecs- ikeméten. Több mint másfél száz küldött gyűlt össze, hogy megvi­tassa az elimúlt KISZ-kongresszus óta végzett munkát, s meghatá­rozza a mozgalom fő feladatait a következő fél évtizedre. Az írásbeli beszámolót Kása József, a KISZ Kecskeméti Váro­si Bizottságának első titkára egé­szítette ki szóbeli vitaindítójával. Részletesen szólt az új mozgalmi kísérletek eredményeiről — egye­bek között a SZ.ÜV KlSZ-eseinek kimagasló lakóterületi munká­járól, a Mezőgép és a Volán „vál­lalkozói KISZ'’-kezdeményezései­ről. s a Kodály-iskolában alkal­mazott új szervezeti formákról —, s a KISZ-élet javításának továb­bi lehetőségeiről, tartalékairól. Ismertette a fiatalok lakásgond­jainak enyhítését’ szolgáló terve­ket. Ezek között szerepel például: társasház-építési akciók szerve­zése —, ifjúsági lakásszövetkezet létrehozása és — a Dutép KISZ- bizottságának felajánlása alap­ján — paneles építkezési mód is. Ez utóbbi gondolat kivitelezéséhez a városi tanács a Műkertvárosban, a házgyár mögött fekvő beépít­hető területet ajánlotta fel, s ki­jelölte azokat az utcákat is, ahol társasházak építhetők. A szerve­zőmunkát és az igények felmé­rését a városi KISZ-bizottság megkezdte. A vitaindítót 24 küldött egészí­tette ki az általa képviselt ifjú­sági réteg, csoport sajátos gond­jainak, illetve ezek megoldását célzó javaslatainak felmérésé­vel. Kátai Ildikó, a Bányai Júlia Gimnáziumból a közép iskolás mozgalmi élet lanyhulásának okát a diákok túlzott leterhelt­• Küldöttek. ségében látta. Fehér Dezső sze­rint — aki a Mezőgép küldötte volt — célszerű lenne a KISZ-es lakások kijelölési jogát a dolgo­zóik munkáját jobban ismerő munkahelyi KISZ-bizottságok­nak adni. Bene Sára a parketta­gyári KISZ-esek nevében azt ve­tette föl: jó lenne, ha a jövőben a vállalatok az adózatlan nyere­ségükből képezhetnének lakás- támogatási alapot. Batáné Murá­nyi Erika, megbízott városi úttö­rőelnök hiányolta a KlSZ-alap­szervezetek úttörőnevelő mun­káját. Elismeréssel szólt a lakásépítési tervekről dr. Bodóczki László, a városi pártbizottság első titkára. Olyan programokra van szükség — mondta —. melyek segítenek kibontakoztatni a fiatalok alko­tókészségét, és lehetővé teszik egyéni boldogulásukat is. Grá- ner Gyula, a megyei KIS2',-bizott­ság első titkára a megújulás előtt álló mozgalom törekvései közül (Folytatás a 2. oldalon.) Bizonyíthatóan lelkes készü­lődés előzte meg a szombati me­gyei bemutatót. A Bács-Kiskun- ban élő énekes és hangszeres szó­listák, népdalkörök valamint ci- terazenekarok felkészültségük­ről, s kísérletező kedvükről tet­tek tanúbizonyságot Kiskun­félegyházán, a Móra Ferenc Mű­velődési Központban. Egyelőre nem volt tétje a fellépésnek, hi­szen megyei minősítő verseny 1987 tavaszán, országos erőpró­ba pedig 1988-ban lesz. Nem árt azonban már most megfogadni a szakmai zsűri tanácsait, hogy az arany, ezüst és bronz fokoza­tokért küzdők produkcióiban mi­nél kevesebb kivetnivaló legyen. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz Népdalkor ének műsora után dr. Kálmán Lajos népzenekutató, a KÓTA népzenei bizottságának vezetője köszöntötte a jelenlévő­ket. Beszélt a népzene tiszta for­rásáról, mély gyökereiről, s az ösztönös szépségkeresésről. Va­ló igaz, a hagyományápolók, a dalok őrzői szebbé teszik hétköz­napjainkat. A szombat délután is ezek közé tartozik. Provics Flórián (Jászszentiász- lőról) erőteljes, szép hangon szó­laltatta meg a dalokat, Szeleczki Lászlóné (Nyárlőrincrőí) élményt adó balladát adott elő. A kiskun­félegyházi, Varga Mihály korát meghazudtoló módon, lendülete­sen szólaltatta meg a tekerőlan­tot. A kerekegyházi Simon Györgyné új stílusú népdalokból kötött csokrot, a félegyházi id. Ágó József is nyíltan, felszaba­dultan énekelt. A fiatalabb gene­ráció képviselője, a szintén félegyházi Sarlós Mónika csángó népdalt, édesanyja, Sarlós Ró- bertné pedig erdélyi népdalokat tolmácsolt. S hogy duóban is fi­gyelemre méltó a teljesítményük, erre is okot szolgáltattak: a gi­tárkísérettel előadott szerzemé­nyek után sokáig tapsolt a közön­ség. Kiss Péter félegyházi cite- rás virtuóz játékáról győzött meg. A jászszentlászlói Hideg András­nak nemcsak szép hangja, ha­nem‘kitűnő előadókészsége is van. Kalmár Ferencné (Kiskun­félegyháza) és Tarjányi János (szintén Félegyháza) énekesek“" műsora ugyancsak tetszést ara­tott. A kecskeméti Juhász Péter „vállalkozása” a megyei bemu­tató egyik csemegéje volt: fiával, ifj. Juhász Péterrel „hangszer­bemutatót” tartottak, citerák mellett dorombot, furulyát és kö­csögdudát szólaltattak meg, s tették színesebbé, érdekesebbé produkciójukat. A szombati ta­lálkozón a nyárlőrinci Csirip égyüttes citerásai léptek utoljára dobogóra, már-már úgy nézett ki, hogy szomorú hangvételű da­lokkal fejeződik be a műsor, de az utolsó pillanatban vidámabb taktusok zárták a programot. Az elmaradhatatlan közös éneklés zenés kíséretéről pedig a kecs­keméti MÁV Tamburici zeneka­ra gondoskodott. Az énekes és hangszeres szó­listák, népdalkörök, citerazene-' • Varga Mihály lendületesen szó­laltatta meg a tekerőlantot. karok megyei bemutatója a zsű­ri — dr. Kálmán Lajos, Tuka Zsigmond (a népművészet mes­tere) Sasi János (a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola ta­nára) — értékelésével ért véget. B. T. KISTERMELŐKNEK GÜLBABA Lassú a kukorica-vetőmag kiszállítása Munka és munkaidő A tények: a gépipar egyik legrangosabb tvállalatánál évente annyi az egész napos és igazolatlan ihiányzás, ami összesen 40 ember egész évi hivatalos ,munkaidejével egyenlő. Az úgynevezett tört­napi, tehát néhány órás hiány­zás ennél kilencszer több. A vállalat tavalyi munkaidő­mérlege szerint minden em­ber naponta és átlagosan 6 óra 36 percet tölt produktív munkával. A többi időt — többek iközött — a vállalati büfében tölti, tamely szigo­rúan a műszakkezdéskor nyit, a szervezők nem nagy dicső­ségére. Egy példa — nem példa, mondhatnánk, nézzük tehát az országos adatokat. Manapság már ott tartunk, hogy az. ál- talánosíthatóan laza munka: fegyelem, illetve a munkaidő kihasználatlansága miatt évente egymillió ember |mun­kaideje megy veszendőbe. A Gazdaságkutató Intézet ko­rábbi megállapítása szerint az évi munkaidőalap legalább 25 —30 százaléka vész el haszon­talanul, jórészt a felesleges —, s a szervezetlen gazdálkodás­ra visszavezethető — tevé­kenység miatt. Máris állítható: van vala­mi igazsága a közhelyszerű megállapításnak, miszerint az emberek nem azért mennek a munkahelyükre, hogy sem­mittevéssel verjék agyon az időt. A többség dolgozni akar. Igaz, vannak notórikus fe- gyelmezetlenkedők, vannak reménytelen esetek és helyze­tek. Van amikor hiába a jó szó, a figyelmeztetés, vagy akár a szigorú büntetés. Nincs foganatja. Tegyük hozzá: gya­korta nem is lehet. Társadal­mi vívmányunk a teljes fog­lalkoztatottság, ugyanakkor nem titkolható gondunk is, hogy még a legmegátalkodot- tabb fegyelmezetlenkedők is gyakorlatilag tökéletes bizton­ságban érezhetik magukat. E változatlanul munkaerőínsé­ges világban állásuk, munka­helyük ibiztos, az esetleges ke­ményebb fegyelmi eljárásokat — az agyonbonyolított mun­kajogrendszer segítségével is — viszonylag könnyedén a ja­vukra fordíthatják, s ha ne­tán mégis az elbocsátás ve­szélye fenyegétné őket, akkor sem kell kétségbeesniük: vár­ják őket \más munkahelyek, ahol változatlan a munkaerő­gazdálkodási filozófia, hogy tudniillik öt rossz, hasznave­hetetlen ember még mindig jobb, mint egy hiányzó em­ber. Az is igaz, hogy a mun­káltatók ma már valameny- nyire válogatnak; a rosszabb- ját, a megbízhatatlanabbját ma már ódzkodva fogadják — de általában azért fogadják. Ráadásul a fegyelmezetlen­ségre hajlamosak előtt rossz példák tucatjai állnak. Köny- nyedén hivatkozhatnak 'mind­azokra, akik különböző ökok és megfontolások miatt ked­vezményezett munkahelyi stá­tusban vannak és különösebb teljesítménykövetelmények nélkül is fölvehetik a számuk­ra garantált — gyakorta igen tekintélyes összegű — havi fizetséget. Hivatkozhatnak pél­dául az úgynevezett sportál­lások betöltőire, s hivatkoz­hatnak mindazokra, akik ese­tében hallgatólagos megegye­zéssel tűrik el a jóformán em­lítésre sem méltó munkatelje­sítményeket csak azért, mert amúgy „megbecsülendő’’ em­berekről van szó. S persze hi­vatkozhatnak a hivatalosan is legalizálható munkahelyi távollétekre: mert „ügyintéz­ői” gyakorta még manapság is csak munkaidőben lehet, s mert a legkülönbözőbb szer- t vezetek kérik ki — szemreb- ’ benés nélkül — konferenciák­ra, társadalmi munkára és miegyébre az általuk kisze­melt munkavállalókat. Félreértés ne essék, nem kí­vánom mentegetni a megrög­zött fegyelmezetlenkedőket, de végre be kell látni, hogu az ilyesfajta —, s többnyire kény­szerű — munkáltatói gyakor­lat önmagában is fegyelemla­zító, a munkamorált általá­ban is romboló tényező. Be kell tehát látni, hogy a mun­kahelyi vezetőknek különö­sen fontos szerepük van a munkafegyelem megszilárdí­tásában. Másképpen fogalmaz­va: a munkafegyelem elsősor­ban a vezetés, az irányítás színvonalától függ. S ha ma­napság egyre súlyosbodó gon­dunk a munkafegyelem lazu­lása, akkor ez egyben a veze­tői munka —, s persze nem­csak a közvetlen termelésirá­nyítók munkájának — elégte­len minősítése is. Am, mit tegyen a munkahe­lyi vezető, ha például a soro­zatos anyaghiány, s az általá­ban szervezetlen gazdálkodá­si körülmények közepette kényszerűen tűrnie kell a csel­lengést, a lógást, a munka­helyről való eltávozásokat? Semmi mást nem tehet, mint hogy segítséget vár másoktól, máshonnan; hogy végre szer­vezettebbé váljék a munka­végzés, ,hogy legyen oka meg­tagadni a kilépőcédulák alá­írását, s legyen joga — ha kell — saját belátása szerint büntetni. És persze segítséget vár az ügyben is, hogy kínos-- kellemetlen következmények nélkül szabadulhasson meg az általa nemkívánatosnak vélt emberektől. Vagyis a fegyelmezett és hasznot hajtő, produktív mun­ka elképzelhetetlen olyan fel­tétel- és eszközrendszer nél­kül, amely nemcsak tüneti ke­zelésre alkalmas. Társadalmi méretű gondról van szó, eny­hítése csakis átfogó és mély­reható változásokat eredmé­nyező gazdaságirányítási és társadalompolitikai program lehet. Vértes Csaba 0 A dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben 450 hektáron vetnek zöldborsót, az összeérés elkerülése miatt, szakaszosan. A néhány napja beköszöntött hűvösebb, csapadékos -időjárás a megye egyes területein is le­lassította a kukorica talajelőké­szítését, a napraforgó vetését. A gazdaságokban a tavasziak nagy részének vetőmagja már földbe került. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi Területi Központjának szak­emberei elmondták, hogy a ké­sői kitavaszodás miatt a tavaszi kalászosok szaporítóanyagából valamivel kevesebbet igényeltek az üzemek, mint az eddigi évek­ben. Zabból például negyennégy tonnát szállítottak ki a területre a megszokott hatvan-hetven ton­nával szemben. Tavaszi árpából is alig éri el az eddigi szintet a 362 tonpás mennyiség. A szélső­séges termesztési viszonyokra alkalmas Onda és Nova fajták elterjesztése úgy látszik jó úton halad, különösen sokan érdek­lődtek e fajták iránt a Nyírség­ből, de a megyei mezőgazdasági nagyüzemek is mintegy nyolc tonna vetőmagot vásároltak meg. Borsóból az igényeknek meg­felelő mennyiséget indított, a vál­lalat a gazdaságokba, konzerv- borsó-vetőmagból 611 tonnát, a takarmánykeverékekbe szüksé­gesből 140-et. Étkezési, ipari fel­dolgozásra alkalmas borsót ter­meltetnek is, az idén mintegy 550 hektáron. Az árulucerna vetőmagjából mindössze 55 tonnával igényel­tek a termelők, ami az eddigi évek mennyiségének egyharma- da. A lucernamag hazai igények­re szánt termesztése is kevesebb az idén 25 Százalékkal, mintegy ezerötszáz hektár, az export cél­termesztés nagysága azonban va­lamivel nagyobb — nyolcszáz hektár — a megszokottnál. Ez az elmúlt két év nagyon jó lu- cer n a m a g -tér m elésé vei magya­rázható, ami miatt az országban meglévő készlet ma is meglehe­tős. Túlkínálat van fűmagokból is, hiszen a gyeptelepítések, -fel­újítások csökkenése miatt a ke­reslet az utóbbi időben jelentő­sen megcsappant. Burgonya-vetőgumóból is ele­gendőt szállíthatott a vállalat a gazdaságokba, a fajtaválaszték is megfélelő. Sőt, a kistermelőknek kínálnak öt kilogrammos kiszere­lésben — felhasználási javasla­tot mellékelve — gülbaba fajtát is. , A napraforgó vetésének indí­tásáig a gazdaságokba érkezett e növény magja. A Bajai Mező- (Folytatás a 2, oldalon.) I I

Next

/
Thumbnails
Contents