Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
/ 1986. április 12. © PETŐFI NÉPE © S A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. május elsejei jelszavai: Világ proletárjai, egyesüljetek! Éljen a marxizmus—leninizmus! Éljen május elseje! Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és a munkáspártok szolidaritása! Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! Éljen a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! Békét, biztonságot a világnak! Éljen a szocializmus és a béke! Támogatjuk a szovjet leszerelési javaslatokat! Atomfegyvermentes világot az ezredfordulóra! Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek harcát! Előre az 1986. évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért! Hatékony, fegyelmezett munkával a gyorsabb haladásért! Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! Fiatalok! Nagyobb tudással, jobb munkával a szocialista Magyarországért!' Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Éljen pártunk és népünk egysége! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Képesbolt nyílik Kecskeméten KÉTSZÁZ esztendős község Madaras ünnepe A napokban ünnepelte újratelepítésének* 200. évfordulóját Madaras község. Az ünnepségsorozatot Vida Miklós, az MSZMP Bácsalmási Városi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Méltatta a község újratelepítése óta eltelt 200 év tanulságait, értékelte jelenét, és szólt arról, hogy milyen feladatok hárulnak a jövőben a településre. Az ünnepi műsorban a közönség elsőként a község múltját felelevenítő irodalmi összeállítást láthatta, amelyet az általános iskolások alkalmaztak színpadra. Ezután a népi gyermekjátékok bemutatójának, a gyermek-cite- razenekar régmúltat idéző nótái megszólaltatásának, a régi paraszti életet ábrázoló jeleneteknek és egy dalos-zenés köszöntőnek örültek, tapsoltak a jelenlevők. A műsor további részében a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő úttörő ifjúsági fúvószenekar színvonalas játékában gyönyörködhetett a közönség. A Petőfi Sándor nevét viselő úttörőcsapat a költő emlékművét is, megkoszorúzta, majd az úttörőmozgalom, s -a helyi úttörőcsapat életének jelentős eseményét, a megalakulás 40. évfordulóját köszöntötték az általános iskolában egy tartalmas kiállításon. Még ki sem pihenték a szervezők az első rendezvények fáradalmait, már folytak az előkészületek a helytörténeti kiállítás berendezésére, az ifjúságmozgalmi vezetők találkozójára, majd a Ligeti Károly ifjúgárda- egység versenyére és az ifjúság részére szervezett szórakoztató estre. Gazdag program készült áprilisra is. Egyebek között április 18-án lesz a Petőfi Népe újságíró—olvasó találkozója, április 30-án a községi díszítőművészszakkör kiállítása. Az ünnepség- sorozat május 1-én zárul, amikor a hagyományos felvonulás után színes majálist rendeznek. A sport- és ügyességi versenyeken túl hőlégballon- és sárkányrepülő-bemutató is szerepel a tervekben. Minden esemény, amely a község ünnepségsorozatához kapcsolódik, úgy érezzük, alkalmat kínál a múlt felidézésére: A község nevét, mint „Madaras nevű birtokot” először 1377-ben említik hiteles okmányok. 1411-ben a község már a nagytelepülésék közé tartozott. 1439-ben Madarasról az oklevelek mint mezővárosról szólnak. Mintegy két évszázad virágzó fejlődését a parasztháború, majd ezt követően a török pusztítás lerombolta, szinte teljesen megsemmisítette a települést, amely az 1600-as évek második felében elnéptelenedett. Több mint száz évig csak puszta volt. 1751-ben Latinovits Péter tulajdonába került, akinek halála után gyermekei a terület felosztását szorgalmazták, amit azonban az atyai végrendelet megakadályozott. Az 1876. október 29-én egy Bácsborsódon kelt oklevél kimondta: „az egész és teljes Madaras puszta benépesíttessék, a betelepített birtokot pedig az atyai végrendelet kikötésének megfelelően együttesen kezeljék és kormányozzák.” Ezzel megkezdődött a község több évig tartó újratelepítése. Ezt az időpontot tekintjük a mai Madaras születésének. Mamuzsits Sándor 60- 70 ÉV KÖZÖTTIEKNEK Tetanusz elleni védőoltás Saját érdekében mindenkinek ajánlott Takarékszövetkezeti betétek 1 Április 1-től az ország takarékszövetkezeti hálózatának bármelyik kirendeltségén kivehető pénz a társszövetkezetnél váltott kamatozó betétkönyvre. nyereménybetétkönyvre, takaréklevélre és gépkocsi- nyereménybetétkönyvre elhelyezett összegből. A kifizetés biztonságát, a takarékszövetkezetek és ügyfeleik védelmét szolgálja, hogy a bemutatóra szóló kamatozó betétkönyvekből és a nyereménybetétkönyvekből a másutt lévő kirendeltségek azonnali kifizetéssel csak 30 ezer forintig szolgáltathatnak ki különböző összegeket. Az ennél nagyobb pénzösszegek kifizetése csak az „idegen” és a betéti fiók közötti — telefonon vagy telexen törtető — egyeztetés után lehetséges. A fenntartásos betétkönyvekből történő kifizetés értékhatár nélküli, ebben az esetben nincs szükség a két fiók közötti egyeztetésre. A gépkocsl- nyeremény-betétkönyvek és a takaréklevél kiváltásakor minden alkalommal számítaniuk kell az ügyfeleknek az egyeztetés miatt történő várakozásra. Ahol ídex- vagy telefonkapcsolat nem hozható létre a fiókok között, ott csak a 39 ezer forintnál kisebb összeget lebet kivenni más takarék- szövetkezetnél kiállított betétkönyvből. Április elején Bács-Kiskunban is megkezdődött az 1916—25. között születettek tetanusz elleni Védőoltása. Az érintettek között azonban idegenkedés tapasztalható: miért éppen őket „szemelték ki”? A hetvenévesnél idősebbek is értetlenül állnak: ők már nem fontosak? ... Az intézkedés céljáról, részleteiről dr. Szikulal Lórántot, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársát kérdeztük. — Valóban, mi indokolja, hogy éppen a 60—70 év közöttiek a kiválasztottak? — Egészségügyi statisztikai adatok szerint az e korosztályba tartozók körében történt az utóbbi években a legtöbb tetanuszos megbetegedés. De a távlati célunk az, hogy két-hórom éven belül mindenkit védelemben részesítsünk, aki gyermekkorában nem kapta meg a Diperte védőoltást, mely — egyebek között — a tetanusz bacilus hatásának kifejlődését is meggátolja. — Kérem, mondjon néhány szót magáról a betegségről. — A kórokozó a legparányibb hámsérülésen keresztül behatolhat a szervezetbe. Tehát nem kell feltétlenül rozsdás szögbe lépni, elég lehet egy figyelmen kívül hagyott 'kaktuszszúrás, vagy bőr alá kerülő apró szálka. A bacilus hatására az izmok fokozatosan görcsös állapotba kerülnek, végül idegrendszeri bénulás következtében áll be a halál. — Az oltás teljes védelmet nyújt? — Hatására a szervezet ellenanyagot kezd termelni. Ezt a folyamatot egy következő — május- jiúniusban sorra kerülő — oltással tovább fokozzuk, és szükség lesz jövőre még egy emlékeztető oltásra, hogy tartósan megmaradjon az alapvédettség. — A fiatalabbak ezeket sorra megkapták, fertőzésveszély esetén viszont őket is újra beoltják. A Képzőművészeti Kiadó több mint három évtizede szolgálja a művészeti ismeretterjesztést. Az ötvenes években képes levelezőlapokat, könyveket, reprodukciókat dobott piacra, és csak a múlt évtizedben újított: az első hazai gyártású poszterek megjelentetésével kirobbanó sikert aratott. Azóta a vég- teleníthető fotótapétán és a papírjátékokon át seregnyi új cikket vezetett be, és korszerűsítette kereskedelmi módszereit is: mintaboltokat nyitott. Budapest, Kőszeg és Szeged után április 16-án Kecskeméten is átadják a kiépesboltot — ebből az alkalomból dr. seres László igazgató válaszolt kérdéseinkre. — Ez a harmadik vidéki mintaboltjuk. Miért éppen Kecskemétre esett a választásuk? — A város dinamikusan fejlődik, több országos, sőt, nemzetközi hírű Intézménye, rendezvénye vonzza a látogatókat — úgy gondoljuk, hogy emiatt mi Is megtaláljuk a számításunkat. Legközelebb egyébként Miskolcon és Győrött nyitunk mintaboltot. — Mekkora forgalomra számítanak? — Ugyan, az idei esztendő próbaélv, de mivel a boltnak nagy lesz az árukínálata minden kiadványunkat megtalálhatják itt az érdeklődők, jelentős forgalomra számítunk. Végeredményben azonban látványosságnak sem utolsó ez az üzlet, hiszen ahol any- nyi színes kép van, egyjltj,. mißt, itt, az már önmagában is gyönyörködteti a szemet. — Milyen lesz a képeslap-kínálat? — Évente 3«00-£élét adunk ki 80—<90 millió példányban — ezek töhbségét Kecskeméten is árusítjuk. A Báes- Kisikun megyei műemlékekről rendszeresen adunk ki lapokat, éppen most jelent meg a városcímerekkel díszített tömbünk. Ezek mellett természetesen kínálunk művészeti könyveket, .köztük a nemrég napvilágot látott, a Mátyás-templom és a Halász- bástya című fotóalbumot. A napokban jelenik meg Magyarországról egy reprezentatív fotóskönyv. Az ünnepi könyvhéten a Magyar Nemzeti Galéria huszadik századi gyűjteményéről készített katalógusunkkal rukkolunk ki. G. T. — Igen, de ők' már csak az emlékeztető oltást kapják ilyenkor. Mert bár az alapvédettség életre szóló, az ellenállószint csökken. Sokan a 60—70 évesek közül is részesültek korábban — balesetet követően vagy munkakörükből adódóan — tetanusz védőoltásban. A mostani újraoltás — amely egyébként semmiféle fájdalommal vagy kísérő tünettel nem jár —, mégis indokolt, elsősorban nagyobb biztonságuk érdekében, hiszen az idősek szervezetének általános ellenállóké- pessége is kisebb a betegségekkel szemben, mint az ifjaké és középkorúaké. — Hol lehet jelentkezni a védőoltásra? — Helyben, az orvosi rendelőkben vagy egészségházakban. Minden érintett írásbeli értesítést kap erről. A körzeti orvosoknak postáztuk ki a körzetükbe tartozó személyek oltásra hívó értesítőit — pontos címmel ellátva —, nekik kell továbbítaniuk. Az a tapasztalatunk, hogy sikeresebb, gyorsabb a mozgósítás ott, ahol személyesen juttatják el az idézést az időseknek, például az asszisztens vagy a védőnő segítségével. Emberibb is: az öregeket néhány kedves szó jobban meg tudja győzni arról, hogy az oltásra éppen azért van szükség, mert ők fontosak nekünk ... — Milyen következménnyel jár, ha valaki nem oltatja be magát? — Saját egészsége szempontjából a legsúlyosabbal: továbbra is kiteszi magát a fertőzés veszélyének. De jogi következményei nincsenek, nem lehetnek: a tetanusz elleni védőoltás nem kötelező, ám saját érdekében mindenkinek ajánlott. Szabó Klára / Építőipar és verseny Izgalmas kérdésnek, de fcsupán egy népgazdasági ágazat belügyének gondolhatnánk napjaink legaktuálisabb építőipari jelenségét, a versenyt. Ám ha belegondolunk, hogy lakás- vásárlóként és -használóként, nyaralóépítőként vagy egy közműtársulás tagjaiként is kapcsolatban állunk az építőiparral (az anyag- és szerkezetgyártókkal, a kivitelezőkkel, az építési hatósággal), beláthatjuk, hogy a verseny léte és hatása befolyásolja mindannyiunk gazdálkodását. Hogy ne a megrendelő kilincseljen Igaz, az építési ágazatban is heves viták zajlanak az újfajta, vállalkozói szemléletről. Érthető, hiszen a verseny megjelenésével egy- időben szinte teljesen megváltozott a korábbi gazdálkodási rend. A verseny megjelenésének az adta az első lökést, hogy a beruházás korábbi gyakorlata teljesen az ellentétébe csapott át: néhány évvel ezelőtt még a megrendelők kilincseltek a kivitelezőknél, akik kényelmes pozíciójukban — hiszen válogathattak a megbízók között — csemegézhették ki a számukra legelőnyösebb ajánlatot. Ám az építési piac beszűkülése azt jelenti, hogy kevesebb a fizetőképes megrendelés, és most már az építőipari vállalatoknak kell fölkeresniük és megszerezniük a munkát adó beruházókat. Ebben a pozícióban pedig már nemigen lehet válogatni, hanem a hasonló helyzetben lévő és szaporodó létszámú versenytársak ajánlatát is figyelve, lehetőleg alacsonyabb árral igyekeznek megszerezni a feladatot. Elmondani nem sok idő, de a valóságban nem egyik pillanatról a másikra történt, hogy kialakult az építési piac és a verseny. A gazdálkodásnak ez az eleme ráadásul merőben új az építők és a megrendelők számára. S nemcsak azért, mert szokatlan magatartást követel meg, hanem azért is, mert az irányítás módszere és eszközei is gyökeresen megváltoztak. Korábban felső utasításra működtek és mozdultak a vállalatok. Ma azonban közvetetté, indirektté vált az irányítás módja, s nem körlevelekből lehet kisilabizálni a követendő vállalati magatartást és stratégiát, hanem azt a szabályozórendszer közvetíti. Ez szabja meg a vállalatok mozgásterét, ám hogy miképp él a lehetőséggel egy-egy cég, arra nincs egységes recept, azt mindenki ' maga dönti el. A vállalkozás még régi módon A verseny nem parttalan: szabályai vannak, s lassan kialakul, rendes mederbe terelődik egyik látványos formája, a versenytárgyalás is. Egy minisztertanácsi rendelkezés értelmében minden kétmillió forintnál nagyobb értékű beruházásra kötelező verseny- pályázatot kiírni. Az utóbbi három évben csaknem a duplájára emelkedett a meghirdetett pályázatok száma, s közülük az eredményesen zárultaké majdnem hatszorosára. Persze aki nem bízik a statisztika erejében, annak nem sokat mond ez a szám. S vannak, akik kétségbevonják a verseny létét az építési piacon. Szerintük ma is nehéz rendes kivitelezőt találni. Általában a régi beruházási előnyökhöz szokottak kívánnák vissza a korábbi gyakorlatot, amelyben előnyöket remélhettek a monopolhelyzetű beruházókés kivitelezők. Erre ma már nincs jogi lehetőség, szinte csak az indokolatlanul zártkörűen meghirdetett versenyeken lehet előre, a konkurenseket kizárva eldönteni, ki kapja a megbízást. A versenyt tagadók másik érve, hogy nem beszélhetünk teljeskörű fordulatról, az építési folyamat „közepén” kell csak igazából vállalkozni. S ebben van némi igazság. Az alvállalkozók még a régi módon szerzik az üzleteket, de ez nem központi elhatározásból van így, sőt, a generálvállalkozóknak joguk, hogy versenyeztessék az alvállalkozók ajánlatát. Ehhez persze az is kellene, hogy legyen kit felkérni a pályázatra, ám a szakipar hagyományosan az építőipar szűk keresztmetszete, sok helyen még ők diktálják vállalkozásuk feltételeit. S ameddig kevesen lesznek, gyökeres fordulat nem is várható. A kereslet—kínálat összhangjáért Segítséget ebben is a piactól remélhetünk. Attól a törvénytől, amelynek engedelmeskedve a vállalkozók átvonulnak a zsúfolt területekről azokra, ahol hiány mutatkozik szakemberekben. Egyik első jelét már tapasztalhatjuk is: a kisszervezetek megjelenését. Persze attól még távol vagyunk, hogy egyensúly legyen a piacon, de a szabályozórendszer abba az irányba fejlődik, hogy a kereslet-kínálat összhangja kialakuljon és megerősödjön. Nemcsak a megrendeléseknél, hanem az árai- j|§ kuban is. Sokan tartottak és tartanak ma is a ver- seny árfelhajtó hatásától. Egy nemrégiben lezárult piacfelügyeleti ellenőrzés azonban megállapította, hogy 225 létesítmény közül csak 25 került többe, mint a meghirdetése idején, 50-nél pedig kevesebbe. Ez azt jelzi, hogy az árak kezdik tükrözni a ráfordításokat, a megbízók elismerik a kivitelezők egy- egy speciális ismeretét is. Remélhetően az építmények későbbi használói is elégedettek lesznek, pénzükért jó munkát kapnak. S ha ez így lesz, abban nemcsak egy tisztességesen lebonyolított építési folyamatot kell látni, hanem a verseny hatását is. Szikora Katalin „MINDIG MINDEN ÉRDEKELT” Közéleti ember nyugdíjban Harmincöt esztendeje él Kecskeméten dr. Miklós Jenó — ahogyan önmagát nevezte beszélgetésünkkor —, a „munkás—paraszt ivadék”. 1919-ben született Kalocsán, ott járt iskolába, majd Pécsett jogot tanult. Ma is dolgozik aktívan, több megbízatása van; mintha az élet viharai semmi nyomot nem hagytak volna rajta. Közéleti érzékenysége közismert a városban, élete egyebek mellett ezért is tanulságos. — ön a (elszabadulás előtt meglehetősen fiatal volt. Gondolom, az 1945-ös változás nem maradt hatástalan az életére ... — Cseppet sem, sőt! Mindjárt az Országos Földhivatalba kerültem, majd Abaúj és Bihar megye lakója lettem, mindkét helyen mint földhivatali szakember. Mint ilyen, kerültem azután Bajára, majd Kecskemétre. — Ügy tudom, hogy sok-sok esztendőt töltött el a Bács-Kis- kun megyei tanács szolgálatában ... — Igen, összesen csaknem három évtizedet. Mint vezető földrendező, majd mint főmunkatárs dolgoztam ott. — A szakmai tevékenysége mellett részt vett a mozgalmi munkában is ... — 1945 óta vagyok szakszervezeti tag. Gyakran vezettem tanfolyamokat, tartottam előadásokat. Ma is — mint nyugdíjas — a megyei munkaügyi bíróság tagja vagyok. — Mi késztette arra, hogy időnként papírra vesse élményeit, gondolatait? — Azzal kezdődött, hogy egészen fiatalon tanulmányt írtam Magyarország földbirtokviszonyai az új földbirtokreform előtt és után címmel. Ezt később cikkek egész sora követte. Írtam a téesz-törvényről, a jogszolgáltatás feladatairól, valamint a legkülönbözőbb földjogi témákról. — önt széles körben úgy ismerik, mint akit nem hagynak nyugton a hibák, visszásságok, társadalmi elferdülések. Hová fordult eddig levélben, telefonon és személyesen az ilyesfajta észrevételeivel? — Talán két tucat szerv, intézmény lehet, ahová eddig „bekopogtattam”. És higgye el, nemhiába. A Népszabadság, a Katona József Színház, a SZOT éppen úgy reagált — olykor még intézkedett is — levelemre, mint mondjuk az Egészségügyi Minisztérium vagy a Magyar Televízió szerkesztősége. — Legfőképpen milyen témák, kérdések, problémák izgatták eddig? — Levelezésemből ez kiderül: a színház műsorterve, a közlekedés. a nyugdíjasok helyzete, a jogászok továbbképzése, népesedéspolitikánk időszerű kérdései, a háztáji földek hasznosítása, a vízellátás, a lakásgazdálkodás, a bérrendszer stb. — hogy csak néhányat említsek. — Miért csinálta mindezt? — Mindig minden érdekelt, izgatott, ami az embernek fontos lehet, talán ezért... — Ez a közéleti érzékenység meddig lesz önre jellemző? — Remélem, amíg élek, amíg gondolkozni és érezni tudok ... Varga Mihály ELVESZETT A KŐVETKEZŐ BÉLYEGZŐ: Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Körzeti Üzeme Kalocsa 9. A bélyegző használata érvénytelen. 823 Formatervezési nívódíj — 1986 A Magyar Kereskedelmi Kamara* Ipari Forma- tervezési Tájékoztató Központja ápr. 11. és jún. 13. között kiállításon mutatja be az 1986-os forma- tervezési nívódíjjal kitüntetett alkotók munkáit. Képünk előterében az ER 371 háromcsator- íjás elektro- kardiográf, az egyik díjazott munka. Tervezői: Simon Károly ipari formatervező, Pásztor Iván és Jójárt István villamosmérnökök. 1
