Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 84. szám Ár«: 1,80 FI 1986. április 10. csütörtök Megkezdődött az Olasz KP XVII. kongresszusa FIRENZE „Korszerű reformpártot, programot és alternatívát Olaszországért és Európáért” — e jelmondat jegyében kezdte meg munkáját szerdán délelőtt az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa. A küldöttek, meghívottak és külföldi vendégek, újságírók több ezres tömege előtt Paolo Bufalini szenátor, az OKP Vezetőségének tagja mondott megnyitó beszédet, amelyben megemlékezett Enrico Berlingu- erről, a párt 1984-ben elhunyt főtitkáráról. „Eredeti és alkotó eszmeiséggel, magasröptű er- kölcsiséggel küzdött egész életében az olasz demokráciáért, a közélet tisztaságáért, a társadalom demokratikus és szocialista átalakításáért, miközben különös figyelmet szentelt korunk új ellentmondásainak, követelményeinek” — mondotta Togliatti és Longo örököséről, az elhunyt pártvezetőről. Megemlékezett továbbá a párt sok, időközben elhunyt személyiségéről, így Umberto Terraci- niről, Adriana Seroniról és másokról. Utalt arra, hogy a kongresszus egybeesik az olasz köztársaság születésének 40. évfordulójával, valamint arra, hogy a nagymúltú pártnak ezen a kongresszuson meg kell újulnia, hogy eredményesen dolgozhasson céljáért, az olasz társadalom megújításáért, az Európában és a világban kialakult új körülmények mélyreható elemzésével. Üdvözölte a kongresszust Firenze polgármestere, és — egyetlen külföldi szónokként ■■— Pierre Pfimlin, a nyugat-európai közösség parlamentjének elnöke. • * * Az OKP kongresszusán 55 kommunista párt képviselteti magát küldöttséggel. Az MSZMP küldöttségét Óvári Miklós, a PB tagja, a KB titkára vezeti. (Folytatás a 3.. oldalon.) jugoszláv gazdasági tárgyalások Dr. Hetényi István pénzügyminiszter, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke 1986. április 6—9. között Jugoszláviában tárgyalásokat folytatott dr. Nedeljko Mandics- csal, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagjával, a bizottság jugoszláv társelnökével. Megvizsgálták a kormányfők 1985 decemberi találkozójából adódó, valamint a bizottság legutóbbi ülésszakán rögzített feladatok teljesítését, és meghatározták a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgáló időszerű teendőket. A magyar pénzügyminiszter látogatást tett Crna Gora Szocialista Köztársaságban, a Köztársasági Végrehajtó , Tanács meghívására. Szívélyes, baráti megbeszélést folytatott Radivoje Bra- joviccsaL a köztársasági kormány elnökével, amelyen áttekintették a Crna Gora-i és a magyar vállalatok közvetlen együttműködésének fejlesztési lehetőségeit. Találkozott Milenko Sztefano- viccsal, a köztársaság külkapcso- lataiért felelős miniszterrel, valamint Velimir Sljivancsanin köztársasági pénzügyminiszterrel. Hetényi István szerda este hazaérkezett Budapestre. MagyarMilyenek a kirakatok? (4. oldal) Házunk tája (4. oldal) Sportmagazin (7.) oldal Napirenden a társadalmi munka újszerű értékelése A településfejlesztési társadalmi munka irányelvednek továbbfejlesztéséről tanácskozott tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsa településfejlesztési bizottsága a HNF székházában. Legutóbb 1982-ben szabályozták a települések fejlesztéséért végzett munlka irányelveit, de nat>ia- imkra az élet túlhaladta az előírásokat: megváltoztak a gazdasági körülmények, a különböző szak-, segéd- és gépi munkák árai, a tervezői, kivitelezési díjaik, s bevezették a településfejlesztési hozzájárulást is. A bizottság ülésén most vitára bocsátották az új elképzeléseket, ez a vita nyitányát jelenti az országszerte meginduló társadalmi eszmecserének arról), hogy a jövőben hogyan értékeljék a településfejlesztési társadalmi munkát. Az értekezleten — amelyen 18 megye képviselői is részt vettek — elmondták például,- hogy szerencsésebb lenne inkább a vállalatokra és szocialista brigádokra bízni azt, hogy hányszor szerveznek közösségi célokra kommunista műszakokat; ezek számát az eddigi irányelvek ugyanis évi ■kettő—háromban jelölték meg. Számos vita és véleménykülönbség forrásé az egy főre eső munka kiszámítása isi Az úi javaslat eredetileg abból indult ki, hogy az aktív keresőképes lakosság számához viszonyítsanak, ám ezt többen elutasították, mondván: helyesebb, ha a Központi Statisztikai Hivatal népességnyiilvánitar- tási adatait veszik alapul. Javasolták azt is, hogy kezeljék külön a fizikai munkát, illetivé a különböző pénzbeni hozzájárulásokat. A legtöbb vita akörül bontakozott ki, hogy milyen összeggel számolják a segéd-, a szak- és a gépi munkák díját, amelyek végül is döntően meghatározzák az elvégzett munka értékét. Több elképzelés is elhangzott ezzel ösz- szefüggésben, végül a bizottság úgy foglalt állást, hogy a segédmunkáért számításiba vett óradíj 69, a szakmunkáé pedig 90 forint legyen. A tapasztalatokat a következő napokban összegzik, s ezt követően megkezdődnek a tájértekezletek. A tervek szerint idén már az új irányelveik, szerint értékelik a településfejlesztési társadalmi munkát, FOGLALKOZÁSA: KÖNNYŰSZERKEZET-LAKATOS Szakmunkástanulók országos versenye Kalocsán Tegnap fejeződött be Kalocsán az a rangos tanulmányi verseny, amelyet a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Szakszerveze1,ek Országos Tanácsa írt ki erre a tanévre az ipari szakmunkásképző intézetek tanulói számára, a köny- nyűszerkezet-lakatos szakmában. Külön érdekesség, hogy Kalocsa első ízben adott otthont a Szakma Kiváló Tanulója versenynek. Kovács Róbert, a kalocsai ipari szakmunkásképző intézet igazgatója elmondta, hogy Budapestről, és tíz megyéből összesen 19 tanuló érkezett a városiba, 15 szakoktató kíséretében. Ezek a fiatalok már az intézeti és megyei versenyeken bizonyították elméleti és szakmai felkészültségüket a mostani vetélkedőn pedig már nem kis tétért mérték össze tudásukat: az első hat helyezett két hónappal korábban ,.szabadul”, vagyis kapja kézhez a szakmunkás-bizonyítványt. A versenyen a szakmai és anyagismeret, szakrajz, mechanika, valamint, munkavédelem szerepelt az írásbeli feladatok között, míg a gyakorlati vizsga során valamennyi résztvevőnek el kellett készíteni a Budamobil egyik gyártmányához szükséges lópcsőszerkezetet. A feladat csak látszólag volt egyszerű. A tanulóknak ugyanis egyszerre kellett bizonyítaniuk ügyességüket a kézi forgácsolásban, s jártasságukat a láng- és ívhegesztésben, valamint a szerkezet összeállításában. Bilekov Sándor, a versenybizottság elnöke így vélekedett: — Kifogástalanul megszervezett, alaposan előkészített versenyen adhattak számot felkészültségükről a tanulók, s ezért nemcsak a vendéglátó kalocsai szakmunkásképző intézetnek jár köszönet, hanem a Budamobll- nak és az Építőipari Kisgépgyártó Vállalatnak is. Utóbbiak az anyagot és a berendezéseket adták a rendezvény lebonyolításához. Noha az Országos Pedagógiai Intézet által összeállított versenyprogram igen komoly elméleti és gyakorlati felkészültséget igényelt a résztvevőktől, a fiatalok derekasan helytálltak, mondhatni, izzadásig megdolgoztak a sikerért. A mindvégig kiegyensúlyozott, színvonalas vetélkedőn Jakab István, a pápai 304. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója szerezte meg az első helyet, a második és harmadik helyen pedig Tóth Gábor, valamint Dudás László, a nyíregyházi 110. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói végeztek, ök hárman, és a sorrrendben őket követő három tanuló tegnaptól büszkén mondhatják: könnyűszerkezet-lakatos szakmunkás vagyok. Cs. L. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ AZ EZREDFORL1JLÓIG Elfogadta a VII. ötéves tervet Bács-Kiskun Megye Tanácsa Tegnap Kecskeméten, a megyeháza nagytermében ülést tartott Bács-Kiskun ' Megye Tanácsa. A testület tagjait, az országgyűlési képviselőket de. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Üdvözölte az ülésen részt vevő Czinege Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát. Majd miután megállapította, hogy a testület határozatképes, javaslatot tett az ülés napirendjére az alábbiak szerint: 1. Tájékoztató1 a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. 2. Előterjesztés a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójáról, a VII. ötéves gazdasági és településfejlesztési tervről, a lakásellátás és a közoktatás fejlesztésének az 1986—1990. évekre szóló társadalmi-gazdasági programjáról. Előadó: Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese. 3. Különfélék. 4. Interpellációk. / A testület a javaslatot elfogadta. Dr. Gajdócsi István ezután átadta a megyei tanács tudományos és művészeti díjait. Dr. Gajdócsi István megnyitja az ülést. A végrehajtó bizottság döntése alapján kiemelkedő alkotómunkája elismeréseként a Bács- Kiskun Megyei Tanács Művészeti Díját kapta Ittzés Mihály zenepedagógus, karnagy, Kalmárné HoróCzi Margit festőművész és Túri Endre festőművész. A Bács- Kiskun Megyei Tanács Tudományos Munkáért díja kitüntetésben részesült Balogh István, a kiskunhalasi Gőzön István Művelődési Központ ismeretterjesztő előadója, amatőr csillagász, Huszár Tibor, szociológus, akadémikus, egyetemi tanár, és Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A kitüntetettek nevében Huszár Tibor mondott köszönetét. A megyei tanács ezután rátért a napirendi pontok megtárgyalására. A végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről készült tájékoztató elfogadását követően Tohai László, a Jobban kell hasznosítani adottságainkat Történelmi léptékkel mérve is ritkán adódik alkalom arra, hogy egy századforduló, s különösen egy ezredforduló időhorizontjáig tekintsünk ki terveinkkel. Erre teszünk most kísérletet a megye hosszú távú terület- és települ ésf e j 1 es zt és i kon cep c i ó j ába n, amikor a XXI. század, s egyben a harmadik évezred határmezsgyéjének képét és az oda vezető utat kívánjuk felvázolni. Erősödő pozíció Az elmúlt másfél évtized alatt — három ötéves terv erőfeszítéseinek nyomán — kedvezően változott megyénk helyzete. Erősödött gazdasági potenciálja, korszerűsödött infrastruktúrája, számottevően javultak a lakosság életkörülményei. Néhány korszakos jelentőségű változásra szeretnék csak utalni: A munka- és kereseti lehetőségek, s az élet- körülmények javulásának eredményeként egyre többen, érzik jól magukat ezen a tájon. Gyakorlatilag megszűnt a nagymértékű elvándorlás. Számottevően csökkent a megyén belüli elvándorlás is, a községi népességmegtartó erő tervszerű növelésének hatására. Olyan iparszerkezet alakult ki, amely igazodik a megye adottságaihoz, s alkalmas arra is, hogy bekapcsolódjon az ipari fejlődés fő áramlataiba. Javult az összhang a mezőgazdasági termelés és az ipari háttér között, — bár még korántsem mondható teljesnek. Megyénk mezőgazdasága nemcsak megtartotta, de erősítette is pozícióját az ország élelmiszer- ellátásában és az -exportban. A hagyományosan kiemelkedő jelentőségű kertészeti termelés mellett a legnagyobb állattenyésztő megyévé fejlődtünk. Az időszak végére valamennyi megyei településen biztosítottuk a közüzemi vízellátás feltételeit. A csatornázásban és szennyvíz- tisztításban viszont nagyon elmaradtunk. Javult megyénk energiaellátása. Ma már csak a szórvány tanyákon hiányzik a villany; az elérhetőtoből eddig 6200- at villamosítottunk, s tovább folytatjuk ezt az akciót. Harminc településünk 53 ezer háztartása élvezi már a vezetékes gázellátás előnyeit. Tohai László vitaindítója Alap a fejlődéshez 15 év alatt 67 ezer új lakásba költözött á megye lakosságának egyharmada. A lakások döntő többsége magánerőből épült. Javult a lakásállomány minőségi összetétele, amely azonban még így is rosszabb az országos átlagnál. Valamennyi kórházunkban javultak a működési feltételek. A kórházi ágyak száma 1300-zal nőtt, s ezzel az utolsó helyek egyikéről zárkóztunk fel a középmezőnybe. A megye településhálózata tervszerűen fejlődött. A városok száma ötről nyolcra nőtt. A községek erősítették pozíciójukat, s ezt segítette a kiegyensúlyozott megyei településfejlesztési és elosztási politika. Az egyes települések fejlődésében tapasztalható különbségek jórészt a helyi kezdeményezés és összefogás erejének eltéréséből adódnak. A szabályozott forrásokat az elmúlt 15 évben 2,9 milliárd forint koordinációs keretátvétel és 10,6 milliárd forint értékű társadalmi munka egészítette ki, s ennek mértéke igen nagy szóródást mutat az egyes települések között. összességében a mögöttünk levő másfél évtized jó alapot teremtett a következő időszakra a további fejlődéshez. Az eredmények mellett persze hosszú listát lehetne felsorolni a gondokról. a még megoldandó feladatokról is. Ezekre az előttünk álló évek tervezése keretében nyílik lehetőség. Jövedelmező termelést! Az ezredfordulóig tartó másfél évtizedben hazánk — s benne megyénk — gazdasága is új növekedési pályán haladhat tovább. Csak ezen az úton erősíthetjük gazdaságunkat, s tehetjük alkalmassá arra, hogy megtermelje az életszínvonal növelésének és az életkörülmények javításának anyagi alapját. Ennek alapfeltétele a termelés jövedelmezőképességének növelése, a műszaki- technológiai elmaradás csökkentése, — egyes területeken a felzárkózás, a külső és belső gazdasági és társadalmi feltételek változásához való gyors strukturális igazodás. Ha ezeknek az alapkövetelményeknek nem tudunk megfelelni, akkor fejlődésünkre vonatkozó minden tervünk csak'óhaj marad. Az általános követelmények és feladatok mellett megyénk adottságai alapján a következőket szeretném kiemelni: Folytatni kívánjuk a felzárkózás folyamatát az ország fejlettebb vidékeihez — elsősorban az iparnak, a termelő és a lakosságot ellátó infrastruktúrának az átlagosnál gyorsabb fejlesztésével. A népgazdasági feladatok megoldásához azzal kívánunk eredményesen hozzájárulni, hogy természeti, gazdaságföldrajzi és közgazdasági adottságainkat jobban hasznosítjuk. Ezen belül különös gondot fordítunk az élelmiszergazdaság komplex fejlesztésére; a kőolaj- és földgázvagyon kutatására és kitermelésére; az Alsó-Duna- szakasz gazdasági potenciáljának jobb hasznosítására. Szorgalmazzuk, hogy a 90-es években víz- és víziszállítás-igényes ipartelepítés történjen ebben a térségben. Az adottságok jobb kihasználását szolgálná a dunai víziszállitás feltételeinek javítása. valamint a Duna—Tisza- csatorna megépítése, amely a Homokhátság öntözése, a vízszabályozás és a víziszállitás szem(Fníytatás a 2. oldalon.) • A tanácstagok elfogadják a napirendet. második napirendi pont előadója lépett a mikrofonhoz és vitaindítót tartott.
