Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

NEGYEDSZÁZADOS BARÁTSÁG A KRÍM ÉS BÁCS-KISKUN KÖZÖTT Viszonzások Emlékszem arra az összeállításra, amely A fel­szabadítók földjén címmel jelent meg lapunkban. Az idő jócskán elszállt azóta, de az életre hívó gon­dolat aktuális maradt. Április 4-e alkalmából ezért fordul figyelmünk ismét a Szovjetunió, és annak hozzánk legközelebb álló megyéje: a fekete-ten­geri félsziget, a Krím felé. No, meg azért: negyedszázada érkezett meg az első testvérmegyei küldöttség az útnak indító, föld­rajzilag távoli területről. Tagjai viszonzásként ér­keztek, így reagáltak a kapcsolatfelvételt kezdemé­nyező, Duna—Tisza közéről keltezett üzenetre. A barátság tartósnak bizonyult. Ennek jegyében krí­mi napokra készül Bács-Kiskun április második fe­lében. Űjabb bemutatkozási lehetőség kínálkozik, felvonulnak a gazdaság és a kultúra eredményei. Azért, hogy minden friss ismerettel csökkenjen egy­máshoz való viszonyunkban a két megye közti, lég­vonalban mérve is bizony tekintélyes távolság. Je­lenlegi összeállításunk programja sem kisebb igényű ennél a célnál. Tavaly a Krímben rendezték meg Bács-Kiskun napjait. Most rajtunk a sor. Nem is lesz baj ezen a világon, amíg kínálkoznak olyan mozzanatai az életnek, amelyeket viszonozni érdemes. (A szerk.) mmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmtmmmmw®® Eltet a közös munka • Érdeklődéssel tanulmányozta a tudományos munkát a V. Sz. Ma­karenko vezette krími pártkiildöttség a Zöldségtermesztési Kutató In­tézet Fejlesztő Vállalatnál. Jeliképes, 'hogy ilyenkor, ápri­lisban megélénkül a testvérme­gyék élete Bács-Kiskunban és a Krímben. A hagyományos ma­gyar—szovjet barátsági rendez­vényeiken túl ezekben a napok­ban ünnepeljük az együttműkö­dés negyedszázados évfordulóját. Ebből az alikdlomból — tavalyi viszonzásként — kerül sorra a Szovjet-Knim napjai Bács-Kis­kun' megyében rendezvénysoro­zat. amelyre párt- és Komszo- mol-küldöttség, újságíró-delegá­ció, televíziós forgatócsoport ér­kezik Kecskemétre. Az ünnepi eseményekre eljön­nek a pártszervek, a testvér- vállalatok, a szovjet—magyar barátsági csoportok képviselői, és mezőgazdasági szakemberek. A megyeszékhelyen, Hajóson, Bácsalmáson, Kiskuinmajsán, Kiskunhalason és Baján lép fel a Lenin-renddel kitüntetett Bőrszíja kolhoz és a Tavrija énék- és táncegyüttes. Nemzet­közi férfi kézilabda- és női röp- labdamérkőzéséket tartanak La- josrnizsén, KecskeméTen és Ka­locsán, Ukrán ételekből adnak egy héten át ízelítőt a szimfe- ropoli szakácsok az Árpád sörö­zőben, s a film iránt érdeklő­dők április 21—27-e között az Otthon moziban ukrán nemze­tiségi filmeket láthatnak. A gazdap,_változatos programot áp­rilis íl^en, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban nyitják meg, g e naptól láthatja a kö­zönség a szovjet-krími testvér- megye gazdasági, kulturális eredményeit, képző- és iparmű­vészetét bemutató kiállítást. Mint ahogy a mai számban, a következő napokban is több új­ságcikk méltatja a negyedszá­zados együttműködést, s idézi fel a Krímben járt küldöttségek maradandó élményeit. Ez alka­lommal — az élet igen sok te­rületére kiterjedő kapcsolatok közül — a gazdasági együttmű­ködésekről lesz szó. Gazdasági láncszemek A két és fél évtizedes test­vérmegyei kontaktusrendszerben egyre erőteljesebben mutatkozó gazdasági láncszemek is vannak. Jelenleg 40 gazdaságunknak, -vállalatunknak, intézményünk­nek — köztük három mezőgaz­dasági kombinátnak, kilenc ál­lami gazdaságnak, hat termelőd szövetkezetnek és tíz ipari vál­lalatnak — van a fekete-tengeri testvérmegyében partnere. De rajtuk kívül szoros és hasznos tudományos kapcsolat köti ösz- sze a kertészeti és műszaki fő­iskoláit, a kecskeméti és jaltai szőlészeti és borászati kutatóin­tézeteket. Mindkét megyében számon- taríott és közös érdekű tevé­kenységük miatt is nagy figye­lemmel kasért a bácsalmási és a Frunze, az Izsáki és az Izum- rudniij. a kiskunhalasi és a Nyizsnyegorszkij, a kiskőrösi és a Perevadmij, a hel'véciai és a Vinogradnij állami gazdaságok, szovhozok; a termelőszövetkeze­tek közül a hartai Lenin és a Tisdanov, a rémi Dózsa és a Dzerzsinszkij szarvhoz, a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság és a Rosszija kolhoz, a kecs­keméti és szimferopoli borásza­ti kombinát, a cipőgyárak, a konzervgyárak, közlekedési vál­lalatok és nyomdák együttmű­ködése, amelyben tapasztalat, cserékre, technológiai átvételek­re és meghonosításokra, közös célú fejlesztésekre, valamint mulakáscserékre is van példa. A tervszerű, évek óta tantó gazdasági kontaktusokban a ta­pasztalatcseréken, módszerátvé- teleken a szakemberek a ser­tés-, a juh-, a szarvasmarha-, a baromfitenyésztést és -értékesí­tést. a takarmánytápgyártást éppúgy tanulmányozták, mint a háztáji kisegítő gazdaságok sze­repét, az üzemszervezést, az ügyvitelgépesítést, az alacsony alkoholtartalmú ital-, vagy a bor- és pezsgőgyártást. Ezeken a találkozásokon — a Duna— Tisza közén csakúgy, mint a Fekete-tenger partján — egyre többször szó esik a termelésben részt vevők érdekeltségéről, a piaci mechanizmusról és a jobb lakossági ellátásról. Termelőerővé vált Az elmúlt negyedszázad alatt több testvérgazdasági kapcsolat valóban termelőerővé vált. Ha ezek a pantnergazdaságok több ezer kilométerre is vannak egy­mástól, az együttműködés szá­lai erősnek és életképesnek bi­zonyultak. mert a bizalomra, a kölcsönös megértésre, a szocia­lista építőmunka eredményeinek közös hasznosítására épülitek — s ezáltal a barátságépítő és -ápoló munkának szilárd pillérei, jelképei is voltaik. V. Sz. Makarenko, az SZKP KB tagja, a Krím megyei párt- bizottság első titkára Erősödik a barátság, fejlődik a testvérme­gyék együttműködése című cik­kében — ameüy néhány nap múlva a Barátság negyedszáza­da gyűjteményes könyvben is olvasható 'lesz teljes terjedel­mében — írja, hogy a „szovjet- krími tesftvérterületen nagyon fontosnak tartják a Bács-Kis­kun megyei testvérkapcsolatot. A sokrétű és sok irányú együtt­működés nemcsak a kontaktu­sok elmélyítését segíti, die javít­ja a politikai informálódást is, és az eredmények termelésibe való bevezetését. Jelentősek az energiagazdálkodásban, a nyers­anyagok felhasználásában, a Jó minőségű áruk termelésében és a közszükségleti cikkek gyártá­sában elért közös — tapaszta­latcserén alapuló — eredmé­nyiek. A gazdaság irányításá­nak és a módszereknek a meg­ismerése — hangsúlyozza cik­kében szovjet''- 'testvér megyénk pártbizottságának első titkára — rendkívül fontos mindkét fél számára”. A testvérmegyék párt- és ál­lami vezetői nagy súlyt helyez­nek a gazdasági kapcsolatok — politikai eszközökkel is történő — segítésére, fejlesztésére. Egyebek között ezt is tartal­mazza az a hosszú távú együtt­működési szerződés, amelyet 1981 augusztusában. Szimfero- polban int alá a két megyed pártbizottság első titkára, V. Sz. Makarenko és Román« Pál. Az ott meghatározott elveket és cé­lokat erősítette meg a megyei párt-végrehajtóbdzatitság ez év januárjában, amikor a békés, közös érdekű szocialista alkotó- és épíbőmunkában a stabilitásra való törekvést, a kölcsönös hasznosságot tűzte feladatul a kapcsolatokban részt vevő gaz­daságoknak. Mindezt azért la tehette, mert e partnerkapcso­latok politikai, szakmai és em­beri alapjai rendezettek; ered­ményeikre méltón büszkék Bács. Kiskuinban és a Krímben, s munkájukban a barátság ápo­lása, mélyítése nem csupán jól hangzó jelszó, hanem a közös tevékenység forrása is egyben. Így aztán a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz és a Rosszija kolhoz, valamint az Alföldi Cipőgyár és a szimfero- poíi DzerzSinsizkij cipőipari egyesülés kapcsolatáról, együtt­működéséről méltón mondják — több mint jelképes. Hét új modell A cipőgyárak együttműködé­sének eredményei jól ismertek a Krímben is. A korszerű, köny- nyű, praktikus viseletű fröccs­öntött cipőket kecskeméti tech­nológia szerint készítik a szim- feropoli gyárban. A szovjetunió- beli országos miin őségéi Lenőrző intézet hét új férfúcipőmodellt hagyott jóvá a közös munka eredményeként. Tegyük hozzá — az itthoni tapasztalatok alap - ján az sem különös, hogy ezek­nek a lábbeliknek van a félszi­geten a legnagyobb kereslete. A szakmai — közvetlen — 'kapcsolatokon túl a két gyár munkáskollektívája 1985-ben a technikai-gazdasági munkák te­rén az éves terv teljesítését, a termelékenység 5 százalékos nö­velését, a termelés önköltségének 1 százalékos csökkentését, a vá­laszték 10 százalékos bővítését, a nyers- és üzemanyag, valamint az energiaracionalizálásban újabb eredmények elérését tűzte célul. E „belső eredményességű baráti ösztönzés” a vállalati gazdálkodá­son túl természetesen a vevők körében is éreztette hatáséit. S ürülhetünk annak is, hogy a ta­pasztalat-, technológiaátvéteiek- nök 72 ezer rubel volt a tiszta nyeresége a múlt évben a szlm- feropoli gyárban. Aktív érdeklődéi A testtvérgazdaságok — való­di és forrásértékű láncszemek, amelyek a kapcsolatok alapjait vetették meg, és hosszú távon biztosíthatják az együttműködés további fejlődését. Minden bi­zonnyal folytatódik a kölcsönös, aktív érdeklődés a gazdasági építőmunka iránt, amely az el­telt két és fél évtizedben meg­határozója volt a szovjet-krími testvérkapcsolatnak. Az őszinte légkörű, nyílt bizalomra épülő sokrétű együttműködést tovább­ra is fel kell használnunk a Bács- Kiskun megyei gazdasági építő­munka eredményeinek bemuta­tására. hiszen becsülettel végzett munkánk tisztelete és elismeré­se — egyszersmind a barátság éltetője és mélyítője is. Mind­en nyilunk örömére. Kovács István Együtt a kongresszuson A Szovjetunió Kommunista pártja XXVII. kongresszusán félszáz küldött képviselte a Krímben élő kommunistákat. A felvétel együtt mutatja őket a tanácskozáson részt vevő magyar delegáció vezetőjé­vel, Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának főtitkárával. Mellette jobbra áll V. Sz. Makarenko, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, az Ukrán Kommunista Fárt Krím megyei bizottságá­nak első titkára. Lépések a kultúra hídján A tudomány és általában a kultúra nem nélkülözhető, és nem íis hiányzik a barátság épí­tőelemei közül. Lehetőségek nyíltak Bács-Kiskun és a szov- jetumióbelii Krím között is a tu­dományos szervezetek, okitatási intézmények, művészeti alkotó- műhelyek és öntevékeny közös­ségek együttműködésére. Elkezdődött valami lényeges, ami korábban nem volt. A krí­mii, illetve a kecskeméti Zöld­ségtermesztés! Kutató Intézet nemasítési programjai közös pontokat is tartalmaznak. Mint az egyik kiadványban, a tizen­öt év barátságáról szóló kötet­ben olvasható: „a gépesített ter­mesztésre és betakarításra al­kalmas, betegségekkel szemben ellenálló új Zöldségfajták, hibri­dek előállítását tűztük ki cé­lul”. A vendégkönyvi bejegyzé­sek arról tanúskodnak, hogy hasznos órákat töltenek el a ia- boratóriumokbam, üvegházak­ban — az eredményekkel és ter­vekkel ismerkedve — a párt­delegációk, tanácsi küldöttsé­gek is. Ezek a folyamatok fiatalab­bakat és idősebbeket, tapasztalt szakembereket, pályakezdőket, diákokat egyaránt közelítenek egymáshoz. Milyen pályákon? A kapcsolattartás hatása nem is mindig centizhető ki pontosan •' a gyakorlat sokszor sokszínűbb, gazdagabb.és leleményesebb. Kölcsönösen nagyra értékelt kapcsolat fűzi össze többek kö­zött az Izsáki Állami Gazdasá­golt és a Dzsankoji Smaragd Szovhozt. A két kertészeti nagyüzem közös témákat talált a fagyálló és rezisotens szőlő­fajták előállításában, a növény- védelemben, gépesítésiben. 1983- ban együttműködési szerződést kötöttek a kecskeméti és aszim* feropoli borászati kombinátok, s a vezető szakembereit tapasz­talatokat szereztek a telepíté­sekről, feldolgozásiról, érdekelt­ségi éa irányítási módszerekről. Mindennek oktatási vetülete is van. A Kertészeti Egyetem koordinálásában a kecskeméti kertészeti főiskolai kar és a Ka­li ny in nevét Viselő szimferopoli mezőgazdasági főiskola egymás nyári gyakorlataira küld diá­kokat és kísérő tanárokat. A résztvevőkre változatos progra­mok várnak. 1984 nyarán pél­dául háromhetes látogatásra ér­kezett egy csoport. A szovjet hallgatók szakmai tanulmány­utakon jártak, kirándultak a Homokhátság földjeit művelő Kecskemét-Szikrai Állami Gaz­daságba, a fűszerpaprika ter­mesztéséről . és népművészetéről egyaránt híres Duna menti Ka­locsára, egy hetet pedig mun­kával töltöttek a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zet gyümölcsösében. Tudományos kutatók együtt­működésétől főiskolai diákok cseregyakorlatain át az eszpe­rantó kapcsolatokig terjed a sokszínű skála. Közöttük sora­koznak a kulturális küldöttsé­gek látogatásai. Szívesen ismer­kednek meg a Kiskunsági Nem­zeti Park természetvédő mun­kájával, zenei és néptánc- együttesekkel, a Duna menti f oJklórfesztiválok városaival: Bajával és Kalocsával, értékes gyűjteményekkel a kiskőrösi Petőfi-szülőházban, a magyar naiv művészek múzeumában, a népi. iparművészeti, illetve gyógyszertörténeti múzeumban Kecskeméten. Bács-Kiskun és .Krím megye barátsága nyilvánult meg abban is, hogy a kecskeméti születésű nagy magyar dráma­író, Katona József nevét viselő színház és a szimferopoli Gor­kij Színház felvette egymással a kapcsolatot. Bebizonyosodott, hogy a rendezők és darabok kölcsönös cseréje egyaránt ter­mékeny hatást gyakorolhat a közönségre és a művészetalkotó munkára. A visszhangról azok a mélta­tások és kritikák tudósítottak, amelyek a Krím.szita ja Pravdá­ban jelenitek meg, s a Bács- Kiskun megyei testvérlap, a Pe­tőfi Népié foglalta össze lénye­güket magyar fordításban. Szin­tén ilyen közvetítéssel jutnak el olvasóinkhoz a hírek Puskin. Tolsztoj, Csehov, Alexandr Grin ihlető földjének mai iro­dalmi életéből, a Tavria Kiadó könyveiről. Vlagyimir Tyerehov Teremtő eső című kötetének egyik versét (Reggel) Pintér Lajos József Aittila-díjas kecs­keméti 'költő ültette át magyar­ra. Ebből a bensőséges lírából ad ízelítőt három sor: A Hold is: szárnyanőtt madár, el­szállt. Megvirradván ha balla­gok : / bennem az álom, a csend, csillagok. Újsághírek, beszámolók fog­lalkoztáik a képzőművészeti 'ki­állításokkal is, Testvérlapunk jóvoltából százezrek ismerhet­ték meg Bodri Ferenc Hegesztő című rajzát és Probstner János egyik kerámiáját. A művek eredetijeit a szimferopoli kép­zőművészeti múzeum kiállításán láthatták az érdeklődők. Ugyan­ebben az időben Bács-Kiskun megyei gyermekrajzokkal talál­koztak az úttörőpailqta vendéglei. Ennél is közvetlenebbül 'kap­csolódnak mindennapi életünk és hétköznapjaink bemutatásá­hoz a fotókiállítások. Akik még nem jutottak el a Krímbe, azokhoz természeti, ipari, me­zőgazdasági és kulturális tárgy- válasaítású fényképek közelitiik a látnivalókat. Még éLőbb és gyakoribb talál­kozásra ad módot az öntevé­keny művészeti együttesek fel­lépése. Nagy sikerű bemutatót és hangulatos baráti eszmecse­rét hoztak a jevpatorijaii népi együttes feLlépései. Énekesek é» táncosok gazdagították a Duna menti folklórfesztrvál színes for­gatagát. A kultúra hídján közeli tő lé­péseknek lehetünk tanúi és kölcsönös részesei. Halász Ferenc A. gyógyulás földje mindenkié Először mindig magának a Krímnek kellett föl- gyógyulni az évszázadokon át meg-megismétlődő háborúkból. Aztán a fölüdülésre, pihenésre vágyó embereket is fogadni tudta a megye. •Amióta megszületett Lenin utasítása arról, hagy a félsziget gyógyító ereje a dolgozó embert szolgál­ja, kinyíltak az addig arisztokratikusan zárt palo­ták kapui, és szanatóriumok sokasága épült. Az örökzöld növények környezetében, az azúrkék ten­ger partján szakemberek, különlegesen képzett or­vosak is gondoskodnak arról, hogy regenerálódjon a munkában elfáradt szervezet. Millióik érkeznek ide, a Szovjetunió megannyi részéből, hogy vissza­nyerjék fizikai és szellemi alkotóerejüket. A Krím lakói, a házigazdák pedig arra törekszenek, hogy minél inkább önellátók legyenek azokból a termé­kekből, amelyekre nekik és vendégeiknek szüksé­gük van. A Szovjetuniónak ezt a páratlan gyöngyszemét egyre több külföldi turista is fölkeresi. Meggyőződ­hetnek a természet adományairól, és arról, hogy mi­ként tud velük élni az ember. Mert enélkül az üdü­lők, szanatóriumok sem léteznének. • A Krím déli partvidékének egyik vonzó pontja: a Barátság nevű nemzetközi üdülő, Jalta mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents