Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
2 « PETŐFI NÉPE « 1986. április 4. események sorokban BUDAPEST ___________________ L ázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Bernhard Vögelt, a Német Szövetségi Köztársaság Rajna-Pfate tartományénak miniiszterelinö'két. WASHINGTON________________ A z amerikai kormányzat egyelőre csak óvatosan foglalt állást a TWA repülőtársaság Rómából Athénba tartó gépén elkövetett merénylettel kapcsolatban és nem igyekezett azért azonnal Líbiát felelőssé tenni. A Fehér Ház képviselői Kaliforniában, ahol Reagan elnök szabadságát tölti, csak azt mondották, nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy összefüggés van a Líbia ellen foganatosított amerikai katonai akció és a repülőgépen bekövetkezett robbanás között. MOSZKVA____________________ A szovjet—nyugatnémet gazdasági bizottság csütörtökön Moszkvában megkezdte 14. ülését. A tanácskozást az NSZK részéről Martin Bangemann gazdasági miniszter vezeti, a szovjet küldöttség élén Alekszej Antonov, a kormányfő első helyettese áll. A vegyesbizottsági értekezleten elsősorban arról lesz szó, hogy nyugatnémet vállalatok milyen feltételek mellett vehetnének részt a Szovjetunió nagyberuházásaiban. Vitával folytatódott a BKP kongresszusa SZÓFIA Csütörtökön plenáris üléssel kezdte meg második munkanapját a Bolgár Kommunista Párt XIII.v kongresszusa. A több mint 930 ezer bolgár kommunista képviseletében tanácskozó csaknem 2700 küldött folytatta a vitát a központi bizottság beszámolójáról, kifejti véleményét azokról a társadalmi-gazdasági fejlesztési tervekről, amelyek Bulgária IX. ötéves tervidőszakának legfontosabb céljairól szólnak. A kongresszus első munkanapján felszólalt többek között a Plovdiv megyei pártbizottság első titkára, aki elmondta, hogy egyelőre még nem sikerült a megye gazdaságának általános- intenzifikálása, csak lassan emelkedik a termékek műszaki színvonala és minősége, nem hatékony a fontos anyag- és energiakészletek felhasználása. Kifejtette, hogy nem lehet mindenért a szárazságot vagy más objektív körülményt hibáztatni a lemaradások elemzésekor. „A hibák jelentős részét mi követtük el, amikor nem voltunk képesek arra, hogy az egész fronton- megfelelő szervezési és állandó ellenőrző rendszert hozzunk létre a végrehajtásnál, dinamikus munkastílust és -módszereket honosítsunk meg a pártstruktúra és a politikai rendszer minden láncszemének munkájában.’’ Csaknem valamennyi felszólaló méltatta azokat a sikereket, amelyeket Bulgáriában értek el az élet minden területén a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban. A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusának munkáját több mint 100 ország komGorbacsov interjút adott a Revolution Africaine című algériai hetilapnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára március 31-én fogadta Zubir Szuisssit, a Revolution Áfricaine című algériai hetilap, az FLN-párt sajtóorgánumának főszerkesztőjét, s válaszolt kérdéseire. Mihail Gorbacsov elöljáróban elemezte a XXVII. pártkongresszus határozatának gazdasági és társadalmi feltételeit, a célok megvalósításáért indított erőfeszítéseket, majd a nemzetközi helyzetről szólva elmondta, hogy a sorozatos szovjet leszerelési javaslatokra adott, amerikai válaszok nemlegesek voltak, mintha minden közelítő lépésre az amerikaiak egy lépéssel hátrálnának. Az atomrobbantások moratóriumának bejelentésére az USA atomrobbantása volt a felelet. Ugyanakkor kijelentette, hogy a párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányzata között elengedhetetlen. A Szovjetunió és az Egyesült Államok minden jelentősége mellett számolni kell azzal, hogy a világban országok és népek százai élnek és jobban akarnak élni, tervezik jövőjüket. Ezt figyelembe kell vennie a szovjet vezetésnek és az amerikai kormányzatnak is. Válaszait a következő értékelés- . sei zárta: ma e kapcsolatok nem könnyű szakaszát éljük, de nem tartjuk reménytelennek a helyzetet. © Küldöttek a tanácskozás szünetében. munista és munkáspártjának, szocialista és szociáldemokrata pártjának, a nemzeti-demokratikus és nemzeti-felszabadító mozgalmaknak, nemzetközi szervezeteknek a küldöttségei kísérik figyelemmel. A magyar küldöttséget Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes vezeti. A BKP kongresszusa csütörtökön délután szekcióüléseken folytatta munkáját. „BÖLCS LÉPÉS” Nagyra értékelte a Szovjetunió altomrobbantási moratóriumát Bemard Lown amerikai professzor, a „Nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért” társelnöke. A mozgalom nevében Lown üzenetet intézett Mihail Gorba- csovhoz, az SZKP KB főtitkárához. Ebben bölcs lépésnek nevezte az atomrobbahitásoik szovjet leállítását, a Szovjetuniónak n/t a készségét, hogy ezit állandósítja, ha az Egyesült Államok követi a példát. A nemzetközi mozgalom tagjai — olvasható az üzenetben — meg vannak győződve arról, hogy az atomfegyver ^kísérletek betiltása megakadályozná az ilyen fegyverkészletek további növelését. A moratórium tiszteletben tartása nem függ össze azzal, hogy a felek bizalommal vise.ltetnek-e egymás iránt, vagy sem: a kísérletek folytatásának tényét nemzeti technikai eszközök segítségével meg lehet állapítani, különösen, ha azokat helyszíni ellenőrzéssel egészítik ki. A nemzetközi orvosmozgalom felhívja az Egyesült Államok kormányát hogy támogassa a Szovjetunió lépéseit az általános biztonság szavatolásáért, összhangban a népek érdekeivel. Kelet—nyugati kereskedelem Folytatni kell az európai szo- ' cialiista országok gazdasági és exportszerkezetének korszerűsítését, exportkínálatának javítását, mert azt még túlságosan is a csökkenő árú mezőigazdasági cikkek, nyersanyagok és energiahordozók túlsúlya jellemzi — ez a tanulság szűrhető le az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által készített; éves jelentésből. Az EGB azt állapítja meg, hogy az idén az olajár csökkenésének hatására várhatólag gyorsulni fog a tőkés gazdaságok fejlődése és egyidejűleg fellendül a nemzetközi kereskedelem is, a kelet—nyugati árucserét ez azonban nem érinti — az egyoldalú szocialista exportkínálat miatt, ahogyan az EGB értékeli. Az EGB szakértői által készített tanulmány a szocialista országok múlt évi fejlődéséről szólva közli, hogy az országok tavaly 2,5 milliárd dollár többletre tudtak szert tenni a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben. TÖRTÉNELMI PER ZÁGRÁBBAN Bírái előtt az agg tömeggyilkos 1986. február 12-én egy ősz, reszketeg öreg- embert emeltek ki hordágyon a belgrádi repülőtéren az egyik, Amerikából érkezett gépből. A pokrócokba bugyolált, szemmel láthatóan a végelgyengülés határán álló aggastyánt azonban nem szánta senki. Andrija Ar- tukovicról van szó, a második világháború idején alakult Független Horvát Állam belügyminiszteréről, akit harmincöt év késéssel adtaik ki az USA hatóságai, hogy bűntettei színhelyén feleljen mindazért, amit a háború idején Jugoszlávia népei ellen elkövetett. A bűnlajstrom hosszú és rettenetes kegyetlenségről árulkodik. A bűnlajstrom Ivanka Pintér Gajer ügyész március 18-án beterjesztette a vádiratot a Zágrábi Kerületi Bíróságra. „Andrija Artukovlc 1941-től 1945-ig a Független Horvát Állam bel- és igazságügy-minisztereként vallási és faji gyűlölettől vezérelve és a fasiszta-usztasa ideológia befolyása alatt szervezte és hajtotta végre a tömeges üldöztetéseket, ilyen vonatkozású rendeleteket adott ki, kínoztatta és megölette Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Sze- rémség polgári lakosságát, köztük nagyon sok nőt és gyermeket. Andrija Artukovlc az usz- tasa állam dokumentumainak, határozatainak megfelelően Irtotta a szerbeket, zsidókat, cigányokat, tömegesen ölette meg a horváto- kat is.’. népirtást hajtott végre a börtönökben, gyűjtőtáborokban, haláltáborokban, de ugyanígy a falvakban és városokban is. Réimtetteit Zágrábban, Szarajevóban, Sisakon, Eszéken és több tucat más horvátországi helységben követte el. A legkegyetlenebb módon öletett meg száz- és százezer embert.” A vádirat legsúlyohb pontjai mellett bőven sorakoznak Artukovlc egyéb bűnei: rákény- szerítette a szerb lakosságra a katolikus vallást, tömegesen üldözte el őket lakóihelyükről, rendszeresen fosztogatta az elűzöttek és meggyilkoltak vagyonát, a nemzetközi joggal ellentétben kivégeztette a hadifoglyokat. „Erkölcsi elvek” A zágrábi vizsgálóbíró február 28-tól március 6-ig hallgatta ki a háborús bűnöst. Andrija Artukovic tagadja a vádpontokait, azt állítja, hogy mindezek alaptalanok. A beterjesztett bizonyítékok azonban semmi kétséget nem hagynak bűnössége felől1, így tagadásának a per szempontjából nincs különösebb jelentősége. A kérdésekre adott válaszaiból viszont egy olyan gonosztevő képe rajzolódik ki, akiben a hatalomvággyal párosult kegyetlenség negyven év elteltével, nyolcvanhat éves korában is meghatározó vonás. Bevallotta, hogy bizonyos mértékben valóban terrorizálta a Független Horvát Állam lakosságát, de mint mondta, azért, mert az akkori körülmények ezt megkövetelték. Bevallotta, hogy ő írta alá azokat az intézkedéseket, amelyek végül is százezrek halálához vezettek, de ezt az akkori idők bizonytalanságával és a nehéz helyzettel magyarázta. A népirtással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a zsidók és a cigányok nagy száma miatt ezt a politikát „hem tudták érvényesíteni”. Beismerte azt is, hogy tudott a munkatáborokról és gyűjtőtáborokról, de — mintha ez ártatlanságát bizonyítaná — sohasem járt ezekben. Végül egész védekezését a következő kijelentésre alapozta: „Egész életemet és cselekedeteimet erkölcsi elvek határozták meg, ezeknek rendeltem alá magaim, és ezek a katolikus egyház alapelveiből fakadtak”. A kerületi ügyész szerint Artukovic fiatalkorában egyetemi képesítést szerzett, tudását és minden képességét a fasiszta bűnszervezet létrehozásának érdekébe állította, együttműködve azokkal a legnagyobb gonosztevőkkel, akiknek eszménye a tőr és a pisztoly volt. Miért késett a szembesítés? Hogyan lehetséges, hogy a „balkáni vérengző” csak mintegy negyven év múltán szembesül bíráival? A jugoszláv népibíróság az usztasa kormány belügyminiszterét már © Visszahozták tettei színhelyére. („Magyar Szó”) 1946-ban háborús bűnössé nyilvánította. Az amerikai kormányzat azonban, amely a háború után nagyszámú fasiszta menekültet fogadott be, az 1951-es jugoszláviai kiadatási kérelmet elutasította. A hidegháború éveiben az USA politikáját a kommunistaellenesség határozta meg, s ezt a náci menekülték — köztük Artukovic — messzemenően kihasználták. Az évtizedekig húzódó tárgyalások, melyekben a „beteg öregemberek kiszolgáltatása” elleni álihumanista megfontolások játszották a főszerepet, végül azt eredményezték, hogy csupán tavaly novemberében tartóztatták le Artukovicot, aki nemcsak vígan élt ez idáig az Egyesült Államokban, hanem tekintélyes vagyont szerzett, sőt nyugdíjra is jogosult. Kiadatása valószínűleg összefügg azzal az amerikai megfontolással, amely szerint ma már nem lehet a nemzetközi közvélemény s em m ibevé tel ével papolni az emberi jogokról. Artukovlc jelenléte kellemetlenné vált annak az országnak, amelyik a szabadságjogok és emberi méltóság legfőbb letéteményesének és harcosának tünteti fel magát. Az agg tömeggyilkos ítéletre vár. Nemcsak bíráival fog szembenézni, hanem a koncentrációs táborokból megmenekült néhány életben maradt áldozatával Is. A történelmi per április közepén kezdődik Zágrábban. Hámori Zoltán TÁV IRAT VÁLTÁS A szovjet és a magyar vezető testületek kölcsönösen táviratban üdvözölték egymást Magyarország felszabadulásának ünnepén. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratában hangsúlyozta: A Marxizmus—L eninizmus és a szocialista internacionalizmus elvén alapuló barátsági együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel megerősített. dinamikusan fejlődő szovjet-magyar kapcsolatok megfelelnek a szovjet és a magyar nép, az egész szocialista közösség alapvető érdekeinek. E közösség következetes béke- és együttműködési politikája szilárd alapját adja egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésének. A távirat befejező részében a Szovjetunió vezető testületéi újabb sikereket kívánnak a magyar népnek, a fejlett szocialista társadalom építésében. A magyar vezetők választáviratukban megköszönték a jókívánságokat, majd leszögezték: cselekvő támogatásukról biztosítjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Népünk is azt vallja, hogy a szocializmus nem a fegyverek, hanem a példa erejével bizonyítja fölényét. Az Ukrán Kommunista Párt Krím megyei bizottsága és a krími megyei tanács táviratban köszöntötte Bács-Kiskun megye kommunistáit és dolgozóit, hazánk felszabadulásának 4L évfordulója alkalmából. Ugyancsak .táviratban fejezte ki jókívánságait Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Gajidócsi István, -a megyei tanács elnöke V. Sz. Makarenkőnak, az SZKP KB tagjának, a Krím megyei pártbizottság első titkárának és A. M. Roscsupkinnak, a megyei tanács elnökének. A megye vezetőinek távirata hangsúlyozza, hogy ezekben a napok, ban^ valiamennyi megyei ítél épülésén, intézményben, vállalatnál, termelőszövetkezetben és állami gazdaságban megemlékeznek arról a sorsfordító napról, amely hazánk fejlődésének új korszakát nyitotta meg 1945-ben, Ezekben a napokban, hasonlóan a Krím megyei ünnepségekhez, magyar—szovjet barátsági gyűlésekre is sor ikerül, amelyeken a testvérmegyék együttműködésének 25. évfordulójáról is megemlékeznek. Romány Pál és dr. Gajdácsi István végül sok sikert kívánt a krími pártbizottságnak, tanácsnak, szovjet testvérmegyénk valamennyi kommunistájának és dolgozójának, az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak és a 12. népgazdasági terv feladatainak végrehajtásához. Táviratban fejezték ki jókívánságaikat a jugoszláv, a lengyel, az olasz és a román testvérmegye párt- és állami vezetői is. Krími testvérlapunkitól az alábbi táviratot kaptuk: A Krimszkaja Pravda alkotó közössége szívélyes üdvözletét küldi a Petőfi Népe kollektívájának, Magyarország fasizmus alóli felszabadulása évfordulója alkalmából. Üj alkotói sikereket, eredményes, a béke és a szocializmus ügyét szolgáló tevékenységet kívánunk kedves barátainknak. Erősödjenek a Krím és Bács-Kiskun dolgozóinak, a szovjet és a magyar népnek a testvéri kapcsolatai. Koszorúzások évfordulóján felszabadulásunk © Április 4-e köszöntése Tasson. (Folytatás az 1. oldalról.) kita Darcsijev tanácsos, valamint Vlagyimir Dzotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el. Ezután az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a társadalmi és tömegszervezetek képviselői: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Pozsgay Imre főtitkár, a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében Gáspár Sándor elnök, a KISZ Központi Bizottsága nevében Hámori Csaba első titkár, a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége képviseletében Ispánovits Márton főtitkár, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében Apró Antal elnök koszorúzott. A magyar fegyveres erők nevében Kárpáti Ferenc, Kamara János belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A hazánk felszabadításáért elesett hősök emléke előtt tisztelegve megkoszorúzták az emlékművet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői: Alekszej Gyemidov vezér- ezredes, Anatolij Makunyin altábornagy és Jurij Vodolazov vezérőrnagy. A zászlókkal díszített Hősök terén, a Magyar Hősök emlékművével szemben is katonai díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval. Losonczi Pál, Kárpáti Ferenc kíséretében érkezett a térre, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökének. A Himnusz hangjai után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa koszorúját Losonczi Pál és Lázár György helyezte el az emlékmű talapzatán. Az MSZMP Központi Bizottságai nevében Kádár János és Németh Károly koszorúzott. Ezután a budapesti diplomáciai testület nevében helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A továbbiakban megkoszorúzták az emlékművet a társadalmi és a tömegszervezetek, valamint a magyar fegyveres erők képviselői, majd az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnokságának koszorúját helyezték el. Virággal borították az emlékmű talapzatát a budapesti dolgozók. fiatalok képviselői is. • • • Hazánk felszabadulásának 4L évfordulója alkalmából megye- szerte koszorúzási ünnepségeket tartottak. Tegnap Kecskeméten Bács-Kiskun párt-, tanácsi, és társadalmi vezetői megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, majd a Május 1. téri felszabadulási emlékműnél került sor a megyei ünnepségre. A felsorakozott munkásörze- nekar eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt, ezt követően az MSZMP Bács-Kiskun Megyei és Kecskemét Városi Bizottsága nevében Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és Bo- dóczky László, a* városi pártbizottság első titkára koszorúzott. A megyei és a városi tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői is elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatán. Ezután Kecskemét város üzemeinek, intézményeinek dolgozói tettek virágot a felszabadulási emlékműhöz. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. A koszorúzás befejezése után az ünnepség résztvevői a kecskeméti helyőrségi művelődési központban megtekintették az április 4-e tiszteletére rendezett, fegyvereket, katonai egyenruhákat, kitüntetéseket bemutató kiállítást. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT \ © KOSÁRLABDA A Bajnokcsapatok Európa Kupájának budapesti döntőjében a jugoszláv Cibona Zagreb 94:82 (47:39) arányban legyőzte a szovjet Zsal- girisz Kaunaszt, s ezzel megismételte tavalyi győzelmét.
