Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 99. szám
A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE (Folytatás az 1. oldalról.) resszusainak határozatai közel vannak a mi törekvéseinkhez — világtörténelmi jelentőségű az SZKP XXVII. kongresszusa, amely a fejlődés gyorsítását határozta el — mindannyian kívánjuk, hogy érjék el céljaikat. Beszéde következő részében a megyei pártbizottság első titkára a társadalmi összefogás szükségességét hangsúlyozta, mert, mint mondotta „így lesz erőnk véghez vinni mindazt, amit szeretnénk”. Vannak ugyan mostanában is kishitű emberek, akik kételkednek a jövőben. Nekik is, másnak is érdemes visszapillantani akár a mögöttünk hagyott tizenöt — kemény — esztendőre, amikor például Bács-Kiskunban csaknem megtízszereződött az autók száma, és minden gond ellenére a lakásépítésben is szép eredmények születtek. Ezek megvédése, továbbfejlesztése érdekében — mindig újrateremtve — a politikai egység fokozása szükséges. — Gyorsítani kell az időben hozott döntésekkel a haladást, el kell hárítani az útból az akadályokat, ebben össze kell fognia a pártnak, a tanácsnak, minden felelősséget viselő intézménynek — szögezte le Romány Pál, majd így folytatta: — Sokkal jobban meg kell becsülni a teremtő, az alkotó munkát a társadalom minden szintjén. Véleményem szerint a mezőgazdaság is nagyobb társadalmi megbecsülést érdemel. Romány Pál statisztikai adatokat idézve szólt a kistermelés fontosságáról: emlékeztetett a család semmi mással nem pótolható szerepére, majd az iskola által oktatott és a gyakorlatban szükséges szaktudás közti különbség csökkentését sürgette. „Azzal foglalkozzunk, ami előbbre visz bennünket” — mondotta, miután Bánki Donát, Csonka János, Mathiász János, Molnár Erik, Mészöly Gyula nevét említve kifejtette; szellemiekben Magyarország felkészült arra, hogy az élvonalban legyen. Felszólalását a megyei pártbizottság első titkára a megye előtt álló feladatok felsorakoztatásával folytatta, külön hangsúlyozva a szelektív iparfejlesztés fontosságát. — Korszerűsíteni kell településeinket — mutatott rá — és ez nemcsak csatornát, új utcát, lakótelepet jelent, hanem jelentős értelmiségi munkát is, szellemi energia befektetését, falun is. Beszéde befejezéseként Romány Pál arról szólt, hogy, bár ez a vidék számos alkalommal „történelmi ütközőzóna” volt, az itt élők szorgalma és hazaszeretete mindig előbbre vitte a haladást, s e példából a fiatalok is meríthetnek. — Bízhatunk és bízunk pártunk és népünk erejében — szögezte le Romány Pál —, abban, hogy a szocializmus útján lehet gyarapítani eredményeinket — ám a szocializmus útjáról letérve nem lehet gyarapodni. KOVÁCS SÁNDOR, a géderlaki KISZ-alapszervezet titkára az ifjúsági klubmozgalom helyzetét ecsetelve, következő felszólalóként bírálta azt a gyakorlatot, amely a klubvezető személyét nem a rátermettséggel, hanem a működési engedéllyel méri. Ök, Géderlakon 10 éve alkotnak közösséget felesleges formalitások nélkül, kétszer saját munkájukkal tatarozták klubjukat, s talán az sem véletlen, hogy a KISZ KB dicsérő oklevéllel jutalmazta öntevékeny közösségüket. Javaslata: újjá kell alakítani a megyei klubtanácsot. Beszámolt arról is, hogy sikeresen ápolják a néptánchagyományokat, saját maguk gyűjtöttek énekeket, régi öltözékeket, táncokat. ZSIBRITA SÁNDOR, a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek KISZ-bizottságánaik titkára a szakmunkásképzést bírálta, mondván „részeltetik és fűrészeltetik a tanulókat, miközben ezt a munkát a vállalatok már régen gépesítették”. A gyakorlat és az elmélet összekapcsolása érdekében helyes lenne, ha a gyakorlati oktatásit az utolsó évben rábíznák a vállalatokra, ott pedig a tapasztalt szakmunkásokra (akik ebben érdekeltek lennének) — nagyobb tudást, gyorsabb beilleszkedést eredményezne ez. TATJÁNA NESZINOJ, a Lenini Komszomol Krím területi Bizottságának titkára 258 ezer szovjet ifjúkommunista üdvözletét adta át a küldöttértekezletnek, beszámolva arról, hogy ők maguk most az SZKP XXVII. kongresz- szusának a népgazdaság fejlesztése gyorsítására hozott határozatok megvalósításán dolgoznák. A magyar—szovjet barátságot éltető — magyarul 1 elmondott — szavait a delegátusok nagy tapssal fogadták. A kunszentmiklósi Damjanich gimnázium egyik első osztálya KISZ-alapszervezetének titkára. HALMOS MÁRTA iskolájuk békeklubját mutatta be a küldötteknek, majd az iskola-előkészítő táboruk tapasztalatait adta közre. Az összegzés: „a néhány napos ismeretség után könnyebben kezdhettük a tanévet”. Javasolta továbbítani a kongresszusnak azt a véleményüket, hogy a felsőoktatási intézményekbe azonos felvételi eredmény esetén azt vegyék fel, akinek a mozgalmi munkája nagyobb volt. TAKÁCS GÁBOR, a Kiskőrös' Városi KISZ-bizottság titkára első szavaiban a magán viselt inget reklámozta — félreértés ne essék, ezzel csupán arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a Ligeti Károlyról elnevezett ifjúsági központban, még butik is helyet kapott, ahol kedvező áron kínálnak divatos holmit a fiataloknak. Véleménye a szervezeti szabályzatnak a KISZ-tagság felső korhatárát érintő változtatásáról (hogy tudniillik 26 év legyen) .,30 éves vagyok, de úgy érzem szükség van rám ...” Egyik küldött- társának válaszolva, aki a KISZ politikai jellegét firtatta, Takács így felelt: „minden lépésünkkel politizálunk". Kitért arra, hogy szerinte a KISZ nem vonhatja ki magát a lakásügyekből, mert vannak lehetőségei: Kiskőrösön például ingyen tervekkel, anyagbeszerzési és egyéb segítséggel teszik könnyebbé az otthonteremtést, amely sok fiataltól követeli meg a valaha 3x8 jelszóval megfogalmazott elvek figyelmen kívül hagyását. „Ehhez a mozgalmat is hozzá kell igazítani” — jegyezte meg, majd végezetül a megválasztandó testülettől a különleges Bács-Kiskun megyei érdekek képviseletét és védelmét kérte. Szerbül kezdte, majd magyarul folytatta beszédét EGRESSY SÁNDOR: ő a vajdasági szocialista ifjúsági szövetség tartományi választmánya elnökségének tagjaként köszöntötte a küldött- gyűlést. A következő hozzászóló GUB- CSI LAJOS, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a. felsőbb szervek értékelését tolmácsolta, előrebocsátva; Bács-Kiskun vállalkozó megyeként isimert. Fontosnak nevezte a demokrácia továbbfejlesztését. — Van, ahol erős még a centralizmus szelleme, és az állampolgárokban kevés a kezdeményezőkészség. A demokrácia továbbfejlesztése egyben az emberi teljesítőképesség forrása is — mondta, hozzátéve: ennek ellenkezőjét csak saját ügyeikben kényes és önkényes vezetők vallják. akik nem ismerik fel: a demokrácia olyan energiákat képes felszabadítani, amelyek egyébként kihasználatlanul szuny- nyadnának. Fölhívta a figyelmet az egészségnevelés nagy szerepére is, riasztó Bács-Kiskun megyei példát említve: 1970-től 1985-ig. miközben a 30—45 éves férfiak 100 ezer főre számított halálozási aránya országos átlagban 420 maradt. itt 800-ra nőtt! A KISZ KB Intéző Bizottságának tagja a továbbiakban a mások iránti érzékenység és türelem. azaz a tolerancia fontosságáról, az emberi környezet, a tér1- mészet védelmének szükségességéről beszólt, majd a KISZ-szel kapcsolatos véleményeket így összegezte: — Az ifjúsági szervezet időnként azt sem tudta tudatosítani, amit ő ért el. Túl udvarias, slrnu- lékony. „hivatalos” volt a munkája. A feladat a jövőre nézve: adjon hangot bátran az ifjúság önálló véleményének, amely nem föltétlenül azonos minden ponton a társadalom egészének álláspontjával. FERINCZ JÁNOS, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat diszpécsere kifejezte kétségeit az olyan „újításokkal” kapcsolatban, mint a tagsági igazolvány kicserélése tagsági könyvre, ezt pusztán egyszerű, formai változásnak minősítve. Véleménye szerint — a megélhetési nehézségek miatt — kevesebb idő jut a pihenésre, a feltöltődésre, ezért is sok a fáradt, esetenként közömbös fiatal. .„Zászlajára tűzhetné a KISZ: tudjunk jól megélni 8 órai munkából” — mondotta. A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezletének plen ár is ülése ezzel — szombatra — befejeződött. A tanácskozás délután öt szekcióban folytatta munkáját: külön-külön formáltak véleményt az ifjúsági mozgalom helyzetéről, a feladatokról az iparban és a szolgáltatásban, az élelmiszer-gazdaságban dolgozók, külön a fiatal értelmiségiek, a közép- és főiskolások. (Képösszeál- lításunk a rétegszekciók ülésein készült.) A szekcióüléseken megválasztották a rétegtanácsokat, és delegáltak egy-egy tagot a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságába. Fotók, rajzok, kisplasztikák Szombat déLelőtt, a küldöttgyűlés szünetében nyitotta meg Guhcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője a megyei fórum tiszteletére rendezett kiállítást a főiskola előcsarnokában. A tárlaton a kisdobosok. úttörők, számára kiírt képzőművészeti pályázatra beérkezett alkotások — rajzok, kisplasztikák, batikolt textilek — legjobbjai, valamint a, „Fiatalok falun” címmel meghirdetett fotópályázat díjazott művei kaptak helyet. Ugyancsak az aulában állították fel azokat a tablókat, melyek a krími fiatalok életébe nyújtanak bepiyantást. A fötóősszeállí- tá®t testvérmegyénik küldötted a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottságnak ajándékozták. Mit végezlek a szekcióüléseken? a KISZ-nek továbbra is kötelessége keresni és támogatni azokat a törekvéseket, amelyek rövid időn belül elérhetővé teszik a saját otthont, de nem a hitelek növelésével, mert így még a gyerekek is eladósodnak. A szekcióülésen 23-an kaptak szót, legtöbbjük éles szavakkal bírálta a falu és a város közötti — indokolatlanul nagy — különbséget. A szolgáltatások színvonala — szerintük — alig javult, ellenben az árak irritáló mértékben nőttek. A szekció azt a javaslatot kérte továbbítani a kongresszusnak, hogy az a közösség, amely háromszor elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, kapja meg örökbe azt. A fiatal értelmiségiek szekcióján elhangzottakat TARACKÖZI KULDOTTNEMZEDEKEK Ne legyen tengés-lengés! Az értekezlet egyik legfiatalabb küldöttje a bácsalmási gimnázium elsős diákja, Bar- ta Ivette. — Mivel érdemelted ki társaid bizalmát? — Talán azzal, hogy az osztályban minden szervezkedésiben, megmozdulásban részt veszek, alapszervezeti titkárnak is megválasztottak. Ahhoz, hogy iskolai szinten is ,.hangadó” legyek, még tényleg túl fiatal vagyok, nálunk főleg a harmadikosak vezetik a KISZ-életet. No, és az sem lehetett utolsó szempont, hogy jól tanulok. — Hogyan teszel eleget megbízatásodnak? — Azt hiszem, a szekcióülésünkön fel fogok szólalni, mert van néhány gondunik, amit feltétlenül meg kell oldani. Ilyen például — ha nem is ez a legfontosabb — szabadidőnk hasznos eltöltésérfek kérdése. Igaz, ebből egyre kevesebb van, de hétvégeken a bácsalmási fiatalok egyszerűen sehová nem tudnak elmenni, ahol közösségben, kul turáltan kikapcsolódhatnának. Amiért mégis fontos ez: a tengés-lengés hamarabb csábíthatja a ráérőket olyan magatartásra, amely ellen a KISZ is küzd, többnyire szép szavakkal. Ehelyett tartalmasabb programok, összetartó közösségek kellenének. — Szerinted milyen változásokat hoz a kongresszus a középiskolai KISZ-munkában? — Remélem, nem úgy lépnek be ezentúl a fiatalok a KISZ-be mint most: „mindegy, úgy se kell ott semmit sem csinálni”, hanem ezt ki kell majd érdemelni... „Bennragadtak” a KISZ-ben A tiszakécskei Dózsa László, a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság főkönyvelője 1954-ben született, veterán KISZ-tagnak számít. — Nem érzel még mozgalmi munkád során „nemzedéki ellentéteket"? — Az a tevékenység, amit én a pénzügyi ellenőrző bizottságban végzek, eleve feltételez bizonyos mozgalmi, és szakmai tapasztalatot. De az i-gaz: korosztályom kicsit ^bennragadt" a KISZ-ben, ami valóban okoz ellentmondásokat. Hiszen más egy középiskolás és egy pályakezdő fiatal gondja, mint a többgyermekes, megállapodott KISZ- tagoké. Ez érződik már az alapszervezeti életben is, ahol nem megoldott az elkülönült érdekek érvényesítése. S mivel a vezetők többnyire idősebbek, a maguk képére alakítják a KISZ-t, ami lassan azt „eredményezi” hogy elveszítünk egy korosztályt. — Mi a véleményed a sokat vitatott belépési felső korhatárról? — Egyetértek vele: aki huszonhat éves koráig nem döntötte el, KISZ-tag akar-e lenni, gondolkodjék más közéleti tevékenységi formán. De ha valaki munkahelyváltoztatás, vagy bármi más miatt, önhibáján kívül nem vesz részt egy ideig a mozgalomban, az kapcsolódhasson be ismét, ha lehetőség nyílik rá, huszonhat éven felül is! — Mint PEB-elnök, elégedett vagy a saját mozgalmi munkáddal? — Elégedettebb lennék, ha a pénzügyi ellenőrző bizottság jelenlegi javaslattételi jogán kívül számonkérési és intézkedési jogosítványokat is kapna. Mindenképpen hasznosabbá válna a munkánk. A kongresszuson várhatóan ez a téma is előtérbe kerül. Vasárnap délelőtt plenáris üléssel folytatódott a küldöttértekezlet, a szekcióülések elnökei számoltak be a végzett munkáról. Az iparban és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok egybehangzó véleménye szerint a gazdasági szabályozás ma nem tesz különbséget a jó és a rossz vállalatok között, ennek következtében a rosszak veszteségét a jók fedezik — mondta el SZÖLLÖSI BÉLA. — Túl sok a bürokratikus akadálya az újításnak, és az érdekeltségi rendszer is javításra szorul, hiszen kétszerannyi munkáért sehol sem tudnak kétszerannyi bért fizetni, ezzel éppen a többét teljesítő kedvét véve el. A szekcióülés — melynek munkájában részt vett és felszólalt Romány Pál is — az ifjúság helyzetével kapcsolatban sürgette a lakáskérdés hathatós megoldását, de nem az OTP-kölcsönök felső határának emelésével. Támogatják a második szakma megszerzését; javasolják az ifjúsági parlamentek megújítását, egyetértenek a tagkönyv bevezetésével, szeretnének több KISZ-vállalkozást — röviden így összegezték véleményüket az ifjúsági mozgalom teendőiről. GALICZ ZOLTÁN az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok tanácskozásáról beszámolva nyomatékkai utalt arra, hogy a mezőgazdaságban ugyan 17 százalékkal többet dolgoznak, mint más ágazatban, ám a kereset 18 százalékkal elmarad az átlagtól. Jó volna szabad szombat, és legfőbb ideje visszaállítani a 8 órai munka becsületét. Lakáskérdés: szere, és hiányoznak a fiatalok számára ma is vonzó romantikus feladatok. A fiatalok párttaggá nevelésével kapcsolatban jónak tartották a 18 éves felvételi korhatárt, mert így a gimnazisták, szakközépiskolások már negyedikes korukban felvehetők a pártba, ám a szakmunkástanulókkal kapcsolatban elhangzott: a leg- jobbakra a munkahelyek figyelmét fel kell hívni. Ami a kibontakozó iskolaszövetkezeti mozgalmat illeti; jó színterei ezek a munkára nevelésnek, a közéleti tevékenységnek. Molnár Mihály beszámolt arról, hogy gondokkal küzdenek a mezőgazdasági szakmunkásképzők, mert pénzügyi feltételeik mostohák. Az elhelyezkedést illetően is merültek fel problémák: a gimnáziumot végzett lányok esélyei bizony nem rózsásak, sőt, akad országos versenyen elsők között végzett, s ezzel szakmunkás-bizonyítványt kapott fiatal is, aki nem a szak- képzettségének megfelelő munkára számíthat. A szekció résztvevői felhívták a megye összes középiskoláját: az úttörőszövetség fennállásának 40. évfordulója alkalmából minden építőtáborozó ajánlja fel egynapi keresetét a jubileumi programok támogatására. A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete a szekcióülések tapasztalatainak meghallgatása után szünetet tartott. A megyei KISZ-bizottság ekkor rendkívüli értekezleten összegezte az elhangzottakat. A kétnapos tanácskozás vitáját a plenáris ülésen Gráner Gyula foglalta össze. VITAZÁRÓ KATALIN foglalta össze. Negyvenegy küldött és meghívott vett részt a tanácskozás munkájában, tizenegyen kértek szót. Kiemelték: az utóbbi időben leértékelődött a szellemi tevékenység, az értelmiségi pálya elnőiesedett. Utaltak arra, hogy a réteget hiba volna egységesnek tekinteni, hiszen más — sajátos — helyzetben dolgoznak a pedagógusok és az orvosok, a mérnökök és a közgazdászok, az agronómusok és a jogászok. Vezetővé válásuk folyamata lelassult, előfordul, hogy szakképzettségüket nem igénybe vevő feladatot kapnak csak — ezért is nő a pályaelhagyók száma. Az anyagi megbecsülést nem tartják megfelelőnek, és a vitában is többen mondták el, hogy épp emiatt kényszerülnek túlmunkát vállalni — csökkentve ezzel annak a tevékenységnek a hatásfokát, ami az eredeti hivatásuk. Látják feladataikat a társadalom fejlesztésében, és ki is szeretnék venni ezek megoldásából részüket. Legfontosabbnak azt tartották, hogy vállaljanak szerepet a magasabb szakmai színvonal megteremtésével a műszaki-technikai haladás meggyorsításában. A főiskolások szekciójának munkájáról LÁDI CSABA számolt be, majd MOLNÁR MIHÁLY a gimnazisták, a szakközépiskolások és a szakmunkástanulók tanácskozásáról adott tájékoztatást. Egységesen amellett voltak a felszólalók — tizenkilencen — hogy az Ifjú Gárda sok tekintetben megújulhatna, ma ugyanis merev a képzési rendA plenáris üléseken hozzászólók a többi között a tagfelvételi korhatár, a tagdíj, valamint a lakásvásárlásihitel-finanszírozási rendszer módosításának kérdésével foglalkoztak. Valamennyi rétegszekció ülésén terítékre kerültek a fiatalok helyzetével, életszínvonalával kapcsolatos problémák. Jóllehet, teljes egyetértés van a tekintetben, hogy a lakásvásárlásnál a fogyasztó oldaláról kell lépéseket tenni, azaz a vásárlóerőt kell növelni, ezt a folyamatot azonban hosszú távon nem lehet támogatni. Olyan szervezeti, gazdasági változtatásokra van szükség — a termelés oldalán — amivel el lehetne érni, hogy a lakásárak minimum ne növekedjenek. Ami a pályakezdők helyzetét illeti, a KISZ kevés eredményt érhet el addig, amíg a fiatalok olyan munkát nem kapnak, amire a gazdaságnak szüksége van, és ami képességeiket megfelelően kiaknázza. — A továbbiakban Gráner Gyula azt hangsúlyozta: támogatni kell a hatékony munkaerőgazdálkodást: a fiatalokat átváltható tudással kell felvértezni, hogy a változó igényeknek megfelelően több beosztásban, több szakmában is meg tudják állni helyüket. A „második gazdaság" kérdése ugyancsak több szekcióülésen felmerült. Amellett, hogy ez a népgazdaság egésze számára, s persze az egyén boldogulása szempontjából is hasznos, a küldöttek véleménye szerint a végtelenségig nem támogatható. El kell jutnunk odáig — szögezte le Gráner Gyula — hogy a munkahelyen, nyolc óra alatt meg lehessen keresni azt az ösz- szeget, ami elég a tisztességes megélhetéshez. A továbbiakban a megyei KISZ-bizottság első titkára azokra a részletkérdésekre és javaslatokra tért ki, amelyeknek elfogadásához a küldöttgyűlés döntésére volt szükség. A delegátusok nem támogatták szavazatukkal a KISZ Központi Bizottságának a kongresszus előtt vitára bocsájtott azon javaslatát, hogy a tagfelvétel felső korhatára a jövőben 26 év legyen. Egyetértettek viszont a tagdíj emelésével, de azzal a kikötéssel, hogy az ebből befolyó összeg kétharmada maradjon az alapszervezeteknél. A küldöttek ezután amellett foglaltak állást, hogy a párttag, és a párton kívüli KISZ- tagok ugyanakkora tagdíjat fizessenek. Legyen e tagbélyeg és tagsági könyv? Nem, és igen — volt a szavazásban kifejezett válaszuk. Gráner Gyula végezetül mindazoknak köszönetét mondott, akik támogatták a KISZ
