Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
1986. április 3. • PETŐFI NÉPE • 3 I NAGYON LELKES EMBEREK LAKNAK ITT „A fülöpháziakért érdemes dolgozni” A szakadó eső ellenére is mindössze fél órára volt szükségünk, hogy autóval Kecskemétről Fülöpházára érjünk. Bármennyire is bizonygattuk, hogy milyen közel van a megyeszékhelyhez ez a település, a tanácselnök mégis azt válaszolta, ezt csak: a gépkocsival rendelkezők érzik így. Vonatközlekedés errefelé nincs, marad az autóbusz. Ám mindössze reggel és este kanyarodik ide két-két járat. Aki munkakezdésre beér velük Kecskemétre, csak kora este jultihat vissza. Ez a gond ugyanakkor kényszerítő erő is az ittenieknek, hogy helyben találják meg boldogulásuk lehetőségét. Ebhez Pesti Józsefné nemcsak egyszerűen segítséget nyújt, hanem minden pillanatával úgy éli az életét, hogy az övért szolgálja. „Fülöpházán születtem, itt él a családom. Az első munkahelyem is itt volt. Képesítés nélkül kezdtem tanítani egy külterületi iskolában, mert akkor még pedagógusnak készültem. Ám közben férjhez mentem és éppen abban az időben nem lehetett levelező tagozatra járni a tanítóképzőbe, így a tanácsi munkát választottam. Előbb adminisztrátor, majd előadó, főelőadó lettem, azután 1976-ban megválasztottak az tanács elnökének. Közben marxista—leninista esti egyetemre, vezetőképző tanfolyamra jártam, speciális kollégiumokon tanultam. Voltam alapszervi és községi párt- titkár is. 1969-ben született meg a kisfiam, akit nyolc évvel ké- sőhb követett a lányom. Fülöpházán alig 1200 ember él. Maga a község is csak 1948- ban alakult meg, akkor a mai település központja mindössze néhány házból állt. Amikor erre a posztra kerültem, akkor épült a napköziotthohos óvoda. Az emberek rendkívül sokat dolgoztak, legalább egymillió forint értékű társadalmi munkával járultak a régi álom megvalósításához, hiszen addig az anyák nem tudtak elhelyezkedni. Az óvoda után persze hirkóznunk kellett, hogy legyen a nőknek munkahelyük. Sikerült megegyezésre jutni a budapesti Sapka- és Kalapipari Szövetkezettel, amely épített itt egiy üzemcsarnokot. De nem jött össze minden úgy, ahogy szerettük volna, ezért elváltak útjaink. Most a kecskeméti cipőgyárral folytatunk tárgyalásokat; hogy újra legyen munkájuk a lányoknak- asszonyoknak. Bár csak hét utcája van Fü- löpházának, nincs miattuk szégyenkeznivalónk, hatban már építettünk szilárd burkolatot. 1985-iben vízműtársulást hoztunk létre és úgyszólván égy- csapásra kiépítettük a vezeték- hálózatot mindenütt. Hozzáfogtunk az iskola bővítéséhez is. Égetően szükség volt erre, mert a külterületi iskolák megszüntetésével ide jöttek a gyerekek tanulni. Mindössze két egészséges tantermünk van, de legalább néggyel többre lenne szükség. Jelenleg is összevontan tanulnak a kisdiákok, s még a művelődési ház klubszobáját is felhasználjuk. A2 építkezéshez mi csak háromszázötvenezer forintot tudtunk adni, de a helybeli Zrínyi Szakszövetkezet, a kerekegyházi Dózsa Tsz, az Izsáki Állami Gazdaság segítségével, valamint a megyei tanács támogatásával összejött négy és fél millió forint. Szeptembertől már a hetedik és nyolcadik osztályosok is külön tanulhatnak. Eléggé szegényesen állunk a pedagógusokkal, de úgy tűnik, mintha mostanában csak-csak jönnének a fiatal tanárok. Lakásgondunk a legnagyobb, hiszen nem tudjuk mivel idecsa- loigatni őket. Szerencsére ebben az ötéves tervben két pedagóguslakás építése már szerepel. Mindig örömmel tölt el, s ez éltet engem is, hogy nagyon lelkes emberek lakják Fülöpházát. Többségüknek nem kell magyarázni, hogy mire lenne a községnek szüksége, csak szólni kell nekik, s máris igyekeznek segíteni. Pedig nem gazdagok az itteni emberek. A futóhomokon, s a szikes területeken nagyon sokat kell ahhoz dolgozni, hogy minden megteremjen. Most a gázt várjuk nagyon, igaz, erre kevés pénze van a tanácsnak, de bízom benne, hogy a lakosságra most is számíthatunk. Nemcsak nekem, hanem a tanácstestületnek is célja, hogy maradjon helyben minden fülöpházi. Szeretnénk az itt élő emberek közérzetét tovább javítani. Rendkívül nagy dolognak tartom, hogy amióta bekapcsoltak bennünket a crossbar-telefonhálózatba, kitágult a viliágunk. Az alapellátás általában jó nálunk, de fáj a szívem, hogy mostanában éppen meg akarják szüntetni a külterületi vegyesboltunkat. Nem tudok ebbe belenyugodni, hiszen az embereknek kevés, ha csak reggel 8 és 9 óra között jár arra a mozgóbolt. Az életemmel végül is elégedett vagyok. Bennem nem a tanácselnököt látják, hanem azt a Marikát, aki itt nőtt fel, s aki mindiig képes volt tenni a helybeliekért. Ha nem lennék tanácselnök, akkor sem mennék el innen. Ha kis lépésekkel is, de mindig előre megyünk. Nem akarjuk hasonlítgatni magunkat sem a városokhoz, sem a nagyközségekhez. Mi egy sajátos fülöpházi, de igazán emberi életmódot szeretnénk nyújtani.” Tusa Bél« NAPKÖZBEN: Betűkből újság Néha önvizsgálatot is érdemes tartani kinek- kinek a háza táján. Nekünk itt, a szerkesztőségben. Főleg, ha jóindulatú telefonok és őszintén kárörvendő hangok egyaránt kérdezik: milyen nap volt április 1-én? Az egyik oldalunkon ugyanis hétfő volt, a másikon kedd. Mondhatnánk: ez a mi áprilisi tréfánk. Más van a fotón, és más alatta? A nyilatkozat ellenére rossz volt az ellátás? Sajnos, előfordul. Annak dacára, hogy szeretnénk elérni a lehetetlent: minden betű a helyén legyen. Van belőlük hetente több százezer. Kisebb igénnyel nem érdemes dolgozni, mert a beletörődéstől sokszor csak egy lépés a közömbösség. Igen, pontosságot és hitelességet akarunk. Meg gyorsaságot. Rendet. Ezt mondjuk is. Csak azt nem mondjuk, hogy az újságot is emberek csinálják. Azt sem mondjuk, hogy az információt is emberek adják és olykor azok sem pontosak. Ilyen-olyan érdektől vezérelve. A sokszorosítást emberek végzik éjszakánként. A felelősségünk pedig növekszik. A százezernyi betűből szavak regimentje, a szavakból újság lesz. Egyetlen betű vagy szó elvétése az újság hitelét kockáztatja. Minden nap szinte reménytelen vállalkozásba fog a szerkesztőség. Csak egyről nem mondhatunk le. Arról, hogy tájékoztassunk. Szóljunk arról, amire büszkék lehetünk Bács-Kis- k-unban, de ne hallgassuk el azt sem, ha egy iskolában megvernek egy gyereket, vagy éppen tanárt, netán a szolgáltató rossz hivatalként viselkedik. Mert ez már több, mint amikor nincs helyén a betű vagy szó. Ott maga az értékrend hibádzik. Ha mégis sikerül hibátlanul megjelenni, az természetesen nem érdem. Kötelesség. A kijavított hibákat nem látja az olvasó. Szerencsére. Megvan az alapos reményünk, hogy még az idén eléri lapunk a 75 ezres példányszámot. Háromszor ennyi Kedves Olvasót tudhatunk a magunkénak-ebben a viszonylag alacsony népsűrűségű megyében. Előttük szeretnénk bizonyítani: egyre többször elérhető, hogy tényleg helyiükön. legyenek a betűk. És ha nem mindig sikerül saját gyöngeségünkből vagy önhibánkon kívül? Szeretnénk, ha gyarapodhatna a jóindulatú szurkolók tábora: együtt mégis csak könnyeden megy. A SIKER KULCSA AZ ÉRDEKELTSÉG Program a szállítási igények csökkentésére Hulladékgyűjtés Több mint 16 ezer tonna vas-, 1600 tonna papír- és 400 tonna színesfém- hulladékot gyűjtöttek a KISZ-fiatalok az elmúlt évben, s az idén is hasonló mennyiségre számítanak — jelentették be szerdán azon a sajtótájékoztatón, melyet a KISZ KB és a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt közösen tartott a KISZ Központi Bizottságának székházában. Az ipari és mezőgazda- sági üzemekben, valamint a lakóhelyeken egyre több KISZ-szervezet kapcsolódik be a hulladékgyűjtési akcióba, melyet az idén is meghirdet a KISZ és a MÉH. Az április 7-én kezdődő és november közepéig tartó országos hasznos- anyaggyűjtési akció legeredményesebb KISZ- szervezetei értékes tárgy- 1 jutalomban részesülnek, egyebek között videomagnót, személyi számítógépet, színes televíziót, Hi-Fi- tornyot, sportfelszereléseket sorsolnak ki közöttük. A Közlekedési Minisztérium és az Országos Tervhivatal ágazatközi programot dolgozott ki a szállítások Iránti népgazdasági 6ziinitű igény és a szállítási ráfordítások csökkentésének lehetőségeiről, atz ezzel kapcsolatos feladatokról a VII. ötéves tervben. Hozzávetőleges számítások szerint a magyar gazdaság termelési ráfordításainak imám tégy 3—5 százalékát — évente körülbelül 60 milliárd forintot — teszik ki a szállítási költségek, A nemzetközi összevetések azt mutatják, hogy viszonylag magas nálunk a szállítás iránti igény, azaz a nemzeti jövedelem egy egységére jutó szállítási teljesítmény. A termékek viszonylag sok anyagot tartalmaznak, de jelentős szállítási többlet keletkezik a gazdasági szempontból előnytelen ipartelepítésből és a rendszertelen anyag- utánpótlásból is. Vagyis a túlzott fuvarigény okai többnyire á gazdaság szerkezetében, esettenként a gazdálkodás hiányosságaiban keresendők. Az elkövetkező években nem lesz mód a szállítási kapacitások bővítésére. El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekménye mellett a szállítási igények liegfeljehb féli százalékkal emelkedjenék. A gazdaságban lezajló folyamatok — az ágazatok közötti várható arányváltozás, dllötjve a tervezett termelési módosítások —, továbbá a különböző (energiaracionalizálási, anyaggazdálkodási, hulladékj hasznosítási) központi programok végrehajtásának eredményeként a VII. ötéves tervidőszakban az egységnyi áru fuvarozási igénye 5—T százalékkal mérséklődik. Ezen túl további 1—2 százalékos csökkenést lehet éllémi a különféle elosztási-szállítási rendszerek korszerűsítésével, szállításszervezési intézkedésekkel. A Közlekedési Minisztérium illetékesei szerint az ágazatközi program végrehajtásának üteme, illetve sikere a vállalati érdekeltségiből adódó törekvések mellett elsősoriban azon múlik, hogy az ágazati irányító szervek mennyiben tudnak majd érvényt szerezni e program vállalatokra lebontott intézkedéseinek, valamint azon, hogy a gazdálkodó szervezetek anyagi lehetőségeik függvényében milyen mértékű fejlesztéseket lesznek képesek megvalósítani. LEHET EGY ÁRNYALATTAL .V - I i«:®5 ti»:* ■-ÄtWRSMesw• ». ..■í.,s*"ísfe!S Milyen színű legyen a ház Az „indításról”, a hangütésről, a kezdő mondatokról esett a legtöbb szó a riportról beszélgetve a tudósítók, üzemi lap- szerkesztők pártiskolai tanfolyamán. Kezdjük az elején, tanácsoltam. Magától kibomlik a társadalmi, a gazdasági háttér, elgondolkoztató kérdések követik a választ, az intézkedést, a cselekvést, magatartás-változást parancsolnak a következtetések, ha valóban fontos, közérdekű jelenség, ügy kíván szélesebb körű nyilvánosságot, íme. Hajnali telefon Magam sem sejtettem, hogy milyen szövevényes vitába sodor újságírói hivatásom, amikor másnap reggel csengett a telefonom. — Elnézést a korai zavarásért — mentegetőzött izgatottan távoli ismerősöm —, de azonnal le kéli állíttatni a Lenin tér 4- es botránycts elcsúfítását. Ronda, idegesítő, ráadásul foltosak a falak. Azóta vérmérsékletüktől függően haragosan, elszomorodva, mások is kifogásolták „a közízlés elleni merényletet”. A lakásszövetkezet ügyintézőjét a kritikai észrevételek bosz- szantották. — Tudja, mennyi pénzzel vettem át a szövetkezetei? Huszonötezer förinttal. Most meg egyetlen fillért sem kell fizetni a rendszeres befizetéseken kívül a hozzárik tartozó négy nagy ház lakóinak a külső felújításit: Senki nem háborodik föl az omladozó vak olatú, piszkos, színeha- gyotn épületek miatt? Lakótársából is dőlt a panasz. — Azt műért nem írják meg, hogy két éve bokáig sárban gázolunk errefelé, mert a gyalogosokkal a kutya sem törődik. Tudja, hová tolták á havat a Batthyány utcában? A gyalógOsok által használt útszélre! Rettegve engedem él a gyereket az iskolába, mert ma sincs járda, pedig tavaly augusztusra ígérték. Egy öTfig nérnt hárman húztak ki nemrégiben a járdán „felejtett” gödörből. Naponta locsolják a főteret; mikor láltott errefelé utcaseprőt? Megoszlanak a vélemények Az egyik igazgatósági tagot is fűti az indulat. — Négyszer hoztuk rendbe a ház előtti kertet, négyszer dúlták föl, moist is föltárták valamiért. Miért minket piszkálnak a színezés miét,t? Látta már a Batthyány utcán az új házgyári házakat? Bocsánat a szókimondódért, de hogy kerülhetnek egymás mellé a bugyikék, meg a hogyan is mondjam — liba ... színűek. Méltatlankodik a közös képviselő. — Bejelentettük szándékunkat a tolmácsnál. Csak azt kérték, hogy 3 szín helyéit kettőt alkalmazzunk. Strapabí- TÓbbat kellett választani a kádgyár közelsége, az ablakaink előtti autóbuszmegálló miatt. A nap egyébként is megfakítja az új festést. Különben ■is demokratikusan döntötték a lakók. Egy hivatásiból és hivatalból művészetkedvelőnek határozottan tetszik, mert úgy véli, hogy a sötétebb falfelületeket jól oldják majd a sárga erkélyszegélyek, az ablakok fehér fényei. V. T. építész számára kicsit harsányak a „világító” felületek, jobbnak tartaná az eredeti hármas szín tagozod ást. Sajnos nem mindenki ismeri eléggé az új festékek természetét. A Kecskeméten is kedvelt barokksárgák helyett — például — ezért sápadoznak városszerte erőtlen sárga felületek. A Batthyány utca színezésében tudatos elgondolásnak nyomát sem leli. Volt, aki tapsolt; végre egy színes ház Kecskeméten 1 Mit szól a tanács? A vita eldöntése nem az én feladatom. Szeretem az élénk színeket, de talán egy árnyalattal kevesebb jobb lett volna, különösen ha a négy ház együttes összhatására gondolunk. Azt tudom azonban, hogy minden közösségnek figyelembe kell vennie egy nagyobb közösség érdekeit, az ezt képviselők — esetünkben a tanács előírásait. így kívánja az igazi népuralom. Farkas Gábarné, a városi tanács csoportvezetője tud a le- ninvárosiaik bejelentéséről. Azzal a feltétellel vette tudomásul, hogy — olvasható az 1985. április 26-án kelt válaszában — „az épületen legfeljebb kétféle pasztell szín alkalmazható. Jóváhagyást csak az esetben tudunk adni, ha színezési tervet nyújtanak be”. Ez mindmáig nem érkezett mieg, de már a szomszédos ház festését is csaknem befejezték. — Miként érvényesítheti a tanács így a közérdeket? — A körúton belüli, városképiig jelentős területen levő épületek homlókzatfelújítását előzetesen be kell jelenteni — válaszolt a csoportvezető némi tűnődés után. — Műemlékek és műemlék jellegű épületek esetében kikérjük a műemlék-felügyelőség véleményét. Közízlés és közérdek — Tegyük fel, hogy valahol elviselhetetlenül csúnyára sikerül a festés. Valamilyen módon eltüntethetné a tanács a városképet csúfító szeplőt? Az ügyintéző arckifejezésén látom, legszívesebben megkerülné az állásfoglalást. — Elvileg igen. Szabálysértési eljárást indíthatunk az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő fölújítás miatti. A pénzbüntetésen kívül az eredeti, vagy más elfogadható állapot vissza-, illatve kialakítására kötelezheti a tanács az érdekeltet. A vcálóságban aligha képzelhető el, hogy bármilyen, hogyan is mondjam, vétkeseket eau- vagy több millió forintos kiadásra kényszeresünk. — Sokkal eredményesebbnek látszik a tervek egyeztetése, a meggyőzés, a felvilágosítás. — Igen, éppen a minap sikerült megegyeznünk a beruházási vállalattal egy 360 lakásos széchenyivárosi tömb harmonikus színezéséiről. Remélem, anyaghiány miatt nem kell módosítani tervünket. Emiatt többször kénytelenek voltunk megalkudni. Elképzeléseket dolgoztattunk ká a Rákóczi út, az Arany János utca színezéséire. Lehetetlenség azonban mindent előírni, szabályozni. Az esztétikailag képzett, a közösségi érdekeket a sajátjai elé helyező lakosság önmaga ..szabályozhatná" az említett kérdéseket. Sajnos, úgy ke- rülnek ki a gyerekek az iskolából, hogy egy szót sem hallanak az utcai környezet kialakításáról és megbecsüléséről. Sokkal többet kellene tenni a fiatalok, a 'lakosság környezeti kultúrájáért. Iskola és városkép íme, a dolgok összefüggnek. Az egyedi probléma általánosítható tanulságokat tartalmaz. Kívánatos volna, ha az egykor napkeleti városnak mondott, az utóbbi évtizedekben elszürkült Kecskemét vakító fehérekkel, derűs színekkel is csalogatná a vendégeket, hozzájárulna polgárai jó közérzetéhez. A lakók — mint ezt a leninvárosi példa is bizonyítja — szívesen áldoznak a szépítésre, csak össze kell fogni, jó irányba kell terelni a nemes szándékokat. Szép feladat lehetne a város- szépítőknek, a tanácsnak egy átfogó színdinamikai, az egyes utcák hangulatának megfelelő, a legértékesebb épületeket kiemelő terv elkészíttetése, elfogadtatása. így lehet, lesz újra Kecskemét — Erdei Ferenc szavaival szólván — „ízekben és színekben gazdag”. • • • Lelkesítő tennivalók, távlatok, de azért csak megkérdezem; érvényes hozzájárulás nélkül miért kezdte meg a festést a szövetkezet igazgatósága, miért kockáztatta fölöslegesen a tagok pénzét? Heltai Nándor KERTÉSZKEDŐKNEK Rugós szőlőprések, gyümölcszúzók Megújította termékeinek túlnyomó részét a pusztaszabolcsi Salina Gépgyártó Vállalat, amely a hobbikertekhez és a háztáji gazdaságokhoz szükséges gyü- mölcskertészeti és szőlészeti eszközök legnagyobb hazai gyártója. Az idén már sorozatban készül az óránként 12—20 mázsa teljesítményű, teljesen zárt rendszerű, tökéletesített szőlőzúzó és -bogyózó berendezés. Egy csigarendszer beépítésével kiküszöbölték az eltömődést, megszüntették a feltorlódást, ezáltal egyenletesebb és gyorsabb lett a feldolgozás. ötletesen tervezték át a hagyományos szőlőpréseket. A nagyobbakat kettős működésű présfejjel látták el, így oda-vissza- húzáskor egyaránt lehet feszíteni, s valamennyit rugós működésűvé alakították át. Ezzel a megoldással a préskar állandó húzogatása nélkül 3—4 szakaszban tökéletesen ki lehet préselni a szőlőt. Kifejlesztették az FCM—FPM márkajelű gyümölcszúzó és -prés nagyobb változatát. Ebből tavaly 1000 darabot szállítottak az NSZK-ba és Angliába. Az id'én pedig kétezer darabot adnak el belőle Nyugat-Európá- ban. A biokertészkedőknek segítenek a Rabi kistraktorra szerelhető adapterrel, amellyel kukoricaszárat, gyümölcsfanyesedéket és más kerti hulladékokat egyaránt fel lehet aprítani komposztálás céljából. Tej, túró, tejszín Kerekegyházáról A kedvezőtlen adottságú, 2200 hektáron gazdálkodó kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben egyre nagyobb gondot fordítanak az alaptevékenység mellett a melléküzemágakra. Jelenleg huszonnégy ilyen, — jórészt szolgáltató — üzemük van, s ezek múlt évi árbevétele elérte a 176 millió forintot. Igen jó eredményekkel büszkélkedhet a tejfeldolgozó, melynek létesítéséhez a tsz tagjai 2,1 millió forinttal járultak hozzá. Az üzem 1984-ben kezdte meg a munkát, s azóta évente 6,5 millió liter tejet dolgoz fel. Igen keresett az általuk készített Hírős túró, ebből naponta 14 mázsa kerül a boltokha. Ugyancsak kedvelt a tejszín, napi 500 litert készítenek. Képünkön Csupor Lajosné túrómintát vesz a hatalmas üstből. (Opauszky László felvétele)
