Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

1986. április 3. • PETŐFI NÉPE • 3 I NAGYON LELKES EMBEREK LAKNAK ITT „A fülöpháziakért érdemes dolgozni” A szakadó eső ellenére is mindössze fél órára volt szüksé­günk, hogy autóval Kecskemét­ről Fülöpházára érjünk. Bár­mennyire is bizonygattuk, hogy milyen közel van a megyeszék­helyhez ez a település, a ta­nácselnök mégis azt válaszolta, ezt csak: a gépkocsival rendel­kezők érzik így. Vonatközleke­dés errefelé nincs, marad az autóbusz. Ám mindössze reggel és este kanyarodik ide két-két járat. Aki munkakezdésre beér velük Kecskemétre, csak kora este jultihat vissza. Ez a gond ugyanakkor kényszerítő erő is az ittenieknek, hogy helyben ta­lálják meg boldogulásuk lehe­tőségét. Ebhez Pesti Józsefné nemcsak egyszerűen segítséget nyújt, hanem minden pillanatá­val úgy éli az életét, hogy az övért szolgálja. „Fülöpházán születtem, itt él a családom. Az első munkahe­lyem is itt volt. Képesítés nél­kül kezdtem tanítani egy külte­rületi iskolában, mert akkor még pedagógusnak készültem. Ám közben férjhez mentem és ép­pen abban az időben nem lehe­tett levelező tagozatra járni a tanítóképzőbe, így a tanácsi munkát választottam. Előbb ad­minisztrátor, majd előadó, fő­előadó lettem, azután 1976-ban megválasztottak az tanács elnö­kének. Közben marxista—leni­nista esti egyetemre, vezetőkép­ző tanfolyamra jártam, speciá­lis kollégiumokon tanultam. Vol­tam alapszervi és községi párt- titkár is. 1969-ben született meg a kisfiam, akit nyolc évvel ké- sőhb követett a lányom. Fülöpházán alig 1200 ember él. Maga a község is csak 1948- ban alakult meg, akkor a mai település központja mindössze néhány házból állt. Amikor erre a posztra kerültem, akkor épült a napköziotthohos óvoda. Az emberek rendkívül sokat dolgoz­tak, legalább egymillió forint értékű társadalmi munkával já­rultak a régi álom megvalósítá­sához, hiszen addig az anyák nem tudtak elhelyezkedni. Az óvoda után persze hirkóznunk kellett, hogy legyen a nőknek munkahelyük. Sikerült megegye­zésre jutni a budapesti Sapka- és Kalapipari Szövetkezettel, amely épített itt egiy üzemcsar­nokot. De nem jött össze min­den úgy, ahogy szerettük volna, ezért elváltak útjaink. Most a kecskeméti cipőgyárral folyta­tunk tárgyalásokat; hogy újra legyen munkájuk a lányoknak- asszonyoknak. Bár csak hét utcája van Fü- löpházának, nincs miattuk szé­gyenkeznivalónk, hatban már építettünk szilárd burkolatot. 1985-iben vízműtársulást hoz­tunk létre és úgyszólván égy- csapásra kiépítettük a vezeték- hálózatot mindenütt. Hozzáfog­tunk az iskola bővítéséhez is. Égetően szükség volt erre, mert a külterületi iskolák megszün­tetésével ide jöttek a gyerekek tanulni. Mindössze két egészsé­ges tantermünk van, de lega­lább néggyel többre lenne szük­ség. Jelenleg is összevontan ta­nulnak a kisdiákok, s még a művelődési ház klubszobáját is felhasználjuk. A2 építkezéshez mi csak háromszázötvenezer fo­rintot tudtunk adni, de a hely­beli Zrínyi Szakszövetkezet, a kerekegyházi Dózsa Tsz, az Izsá­ki Állami Gazdaság segítségé­vel, valamint a megyei tanács támogatásával összejött négy és fél millió forint. Szeptembertől már a hetedik és nyolcadik osz­tályosok is külön tanulhatnak. Eléggé szegényesen állunk a pe­dagógusokkal, de úgy tűnik, mintha mostanában csak-csak jönnének a fiatal tanárok. La­kásgondunk a legnagyobb, hi­szen nem tudjuk mivel idecsa- loigatni őket. Szerencsére ebben az ötéves tervben két pedagó­guslakás építése már szerepel. Mindig örömmel tölt el, s ez éltet engem is, hogy nagyon lel­kes emberek lakják Fülöpházát. Többségüknek nem kell magya­rázni, hogy mire lenne a köz­ségnek szüksége, csak szólni kell nekik, s máris igyekeznek segíteni. Pedig nem gazdagok az itteni emberek. A futóhomokon, s a szikes területeken nagyon sokat kell ahhoz dolgozni, hogy minden megteremjen. Most a gázt várjuk nagyon, igaz, erre kevés pénze van a tanácsnak, de bízom benne, hogy a lakosságra most is számíthatunk. Nemcsak nekem, hanem a tanácstestület­nek is célja, hogy maradjon helyben minden fülöpházi. Sze­retnénk az itt élő emberek köz­érzetét tovább javítani. Rendkí­vül nagy dolognak tartom, hogy amióta bekapcsoltak bennünket a crossbar-telefonhálózatba, ki­tágult a viliágunk. Az alapellá­tás általában jó nálunk, de fáj a szívem, hogy mostanában ép­pen meg akarják szüntetni a külterületi vegyesboltunkat. Nem tudok ebbe belenyugodni, hiszen az embereknek kevés, ha csak reggel 8 és 9 óra között jár arra a mozgóbolt. Az életemmel végül is elége­dett vagyok. Bennem nem a ta­nácselnököt látják, hanem azt a Marikát, aki itt nőtt fel, s aki mindiig képes volt tenni a hely­beliekért. Ha nem lennék ta­nácselnök, akkor sem mennék el innen. Ha kis lépésekkel is, de mindig előre megyünk. Nem akarjuk hasonlítgatni magunkat sem a városokhoz, sem a nagy­községekhez. Mi egy sajátos fülöpházi, de igazán emberi életmódot szeretnénk nyújtani.” Tusa Bél« NAPKÖZBEN: Betűkből újság Néha önvizsgálatot is érdemes tartani kinek- kinek a háza táján. Nekünk itt, a szerkesztő­ségben. Főleg, ha jóindulatú telefonok és őszin­tén kárörvendő hangok egyaránt kérdezik: mi­lyen nap volt április 1-én? Az egyik oldalun­kon ugyanis hétfő volt, a másikon kedd. Mond­hatnánk: ez a mi áprilisi tréfánk. Más van a fotón, és más alatta? A nyilatkozat ellenére rossz volt az ellátás? Sajnos, előfordul. Annak dacára, hogy szeretnénk elérni a lehetetlent: minden betű a helyén legyen. Van belőlük he­tente több százezer. Kisebb igénnyel nem érde­mes dolgozni, mert a beletörődéstől sokszor csak egy lépés a közömbösség. Igen, pontosságot és hitelességet akarunk. Meg gyorsaságot. Rendet. Ezt mondjuk is. Csak azt nem mondjuk, hogy az újságot is emberek csinálják. Azt sem mondjuk, hogy az infor­mációt is emberek adják és olykor azok sem pontosak. Ilyen-olyan érdektől vezérelve. A sokszorosítást emberek végzik éjszakánként. A felelősségünk pedig növekszik. A százezernyi betűből szavak regimentje, a szavakból újság lesz. Egyetlen betű vagy szó elvétése az újság hitelét kockáztatja. Minden nap szinte reménytelen vállalkozás­ba fog a szerkesztőség. Csak egyről nem mond­hatunk le. Arról, hogy tájékoztassunk. Szól­junk arról, amire büszkék lehetünk Bács-Kis- k-unban, de ne hallgassuk el azt sem, ha egy iskolában megvernek egy gyereket, vagy éppen tanárt, netán a szolgáltató rossz hivatalként vi­selkedik. Mert ez már több, mint amikor nincs helyén a betű vagy szó. Ott maga az értékrend hibádzik. Ha mégis sikerül hibátlanul megjelenni, az természetesen nem érdem. Kötelesség. A kija­vított hibákat nem látja az olvasó. Szerencsé­re. Megvan az alapos reményünk, hogy még az idén eléri lapunk a 75 ezres példányszámot. Háromszor ennyi Kedves Olvasót tudhatunk a magunkénak-ebben a viszonylag alacsony nép­sűrűségű megyében. Előttük szeretnénk bizo­nyítani: egyre többször elérhető, hogy tényleg helyiükön. legyenek a betűk. És ha nem mindig sikerül saját gyöngeségünkből vagy önhibán­kon kívül? Szeretnénk, ha gyarapodhatna a jó­indulatú szurkolók tábora: együtt mégis csak könnyeden megy. A SIKER KULCSA AZ ÉRDEKELTSÉG Program a szállítási igények csökkentésére Hulladékgyűjtés Több mint 16 ezer ton­na vas-, 1600 tonna papír- és 400 tonna színesfém- hulladékot gyűjtöttek a KISZ-fiatalok az elmúlt évben, s az idén is hason­ló mennyiségre számítanak — jelentették be szerdán azon a sajtótájékoztatón, melyet a KISZ KB és a MÉH Nyersanyaghaszno­sító Tröszt közösen tartott a KISZ Központi Bizott­ságának székházában. Az ipari és mezőgazda- sági üzemekben, valamint a lakóhelyeken egyre több KISZ-szervezet kapcsoló­dik be a hulladékgyűjtési akcióba, melyet az idén is meghirdet a KISZ és a MÉH. Az április 7-én kez­dődő és november közepé­ig tartó országos hasznos- anyaggyűjtési akció leg­eredményesebb KISZ- szervezetei értékes tárgy- 1 jutalomban részesülnek, egyebek között videomag­nót, személyi számítógépet, színes televíziót, Hi-Fi- tornyot, sportfelszerelése­ket sorsolnak ki közöttük. A Közlekedési Minisztérium és az Országos Tervhivatal ágazat­közi programot dolgozott ki a szállítások Iránti népgazdasági 6ziinitű igény és a szállítási ráfor­dítások csökkentésének lehetősé­geiről, atz ezzel kapcsolatos fel­adatokról a VII. ötéves tervben. Hozzávetőleges számítások sze­rint a magyar gazdaság termelési ráfordításainak imám tégy 3—5 szá­zalékát — évente körülbelül 60 milliárd forintot — teszik ki a szállítási költségek, A nemzetközi összevetések azt mutatják, hogy viszonylag magas nálunk a szál­lítás iránti igény, azaz a nemzeti jövedelem egy egységére jutó szállítási teljesítmény. A termé­kek viszonylag sok anyagot tar­talmaznak, de jelentős szállítási többlet keletkezik a gazdasági szempontból előnytelen ipartele­pítésből és a rendszertelen anyag- utánpótlásból is. Vagyis a túlzott fuvarigény okai többnyire á gaz­daság szerkezetében, esettenként a gazdálkodás hiányosságaiban keresendők. Az elkövetkező években nem lesz mód a szállítási kapacitások bővítésére. El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekménye mellett a szállítási igények liegfeljehb féli százalék­kal emelkedjenék. A gazdaság­ban lezajló folyamatok — az ága­zatok közötti várható arányválto­zás, dllötjve a tervezett termelési módosítások —, továbbá a külön­böző (energiaracionalizálási, anyaggazdálkodási, hulladékj hasznosítási) központi programok végrehajtásának eredményeként a VII. ötéves tervidőszakban az egységnyi áru fuvarozási igénye 5—T százalékkal mérséklődik. Ezen túl további 1—2 százalékos csökkenést lehet éllémi a külön­féle elosztási-szállítási rendsze­rek korszerűsítésével, szállítás­szervezési intézkedésekkel. A Közlekedési Minisztérium illetékesei szerint az ágazatközi program végrehajtásának üteme, illetve sikere a vállalati érdekelt­ségiből adódó törekvések mellett elsősoriban azon múlik, hogy az ágazati irányító szervek mennyi­ben tudnak majd érvényt szerez­ni e program vállalatokra lebon­tott intézkedéseinek, valamint azon, hogy a gazdálkodó szerve­zetek anyagi lehetőségeik függvé­nyében milyen mértékű fejleszté­seket lesznek képesek megvalósí­tani. LEHET EGY ÁRNYALATTAL .V - I i«:®5 ti»:* ■-ÄtWRSMesw• ». ..■í.,s*"ísfe!S Milyen színű legyen a ház Az „indításról”, a hangütésről, a kezdő mondatokról esett a legtöbb szó a riportról beszélgetve a tudósítók, üzemi lap- szerkesztők pártiskolai tanfolyamán. Kezdjük az elején, tanácsoltam. Magától kibomlik a társa­dalmi, a gazdasági háttér, elgondolkoztató kérdések követik a választ, az intézkedést, a cselekvést, magatartás-változást parancsolnak a következtetések, ha valóban fontos, közér­dekű jelenség, ügy kíván szélesebb körű nyilvánosságot, íme. Hajnali telefon Magam sem sejtettem, hogy milyen szövevényes vitába so­dor újságírói hivatásom, amikor másnap reggel csengett a tele­fonom. — Elnézést a korai zavarásért — mentegetőzött izgatottan tá­voli ismerősöm —, de azonnal le kéli állíttatni a Lenin tér 4- es botránycts elcsúfítását. Ronda, idegesítő, ráadásul foltosak a fa­lak. Azóta vérmérsékletüktől füg­gően haragosan, elszomorodva, mások is kifogásolták „a közíz­lés elleni merényletet”. A lakásszövetkezet ügyintéző­jét a kritikai észrevételek bosz- szantották. — Tudja, mennyi pénzzel vettem át a szövetkezetei? Huszonötezer förinttal. Most meg egyetlen fillért sem kell fizetni a rendszeres befizeté­seken kívül a hozzárik tarto­zó négy nagy ház lakóinak a külső felújításit: Senki nem háborodik föl az omladozó vak olatú, piszkos, színeha- gyotn épületek miatt? Lakótársából is dőlt a panasz. — Azt műért nem írják meg, hogy két éve bokáig sárban gázolunk errefelé, mert a gyalogosokkal a kutya sem törődik. Tudja, hová tolták á havat a Batthyány utcában? A gyalógOsok által használt útszélre! Rettegve engedem él a gyereket az iskolába, mert ma sincs járda, pedig tavaly augusztusra ígérték. Egy öTfig nérnt hárman húz­tak ki nemrégiben a járdán „felejtett” gödörből. Napon­ta locsolják a főteret; mikor láltott errefelé utcaseprőt? Megoszlanak a vélemények Az egyik igazgatósági tagot is fűti az indulat. — Négyszer hoztuk rend­be a ház előtti kertet, négy­szer dúlták föl, moist is föl­tárták valamiért. Miért min­ket piszkálnak a színezés mi­ét,t? Látta már a Batthyány utcán az új házgyári háza­kat? Bocsánat a szókimondó­dért, de hogy kerülhetnek egymás mellé a bugyikék, meg a hogyan is mondjam — liba ... színűek. Méltatlankodik a közös kép­viselő. — Bejelentettük szándékun­kat a tolmácsnál. Csak azt kér­ték, hogy 3 szín helyéit ket­tőt alkalmazzunk. Strapabí- TÓbbat kellett választani a kádgyár közelsége, az abla­kaink előtti autóbuszmegálló miatt. A nap egyébként is megfakítja az új festést. Kü­lönben ■is demokratikusan döntötték a lakók. Egy hivatásiból és hivatalból művészetkedvelőnek határozot­tan tetszik, mert úgy véli, hogy a sötétebb falfelületeket jól old­ják majd a sárga erkélyszegé­lyek, az ablakok fehér fényei. V. T. építész számára kicsit har­sányak a „világító” felületek, jobbnak tartaná az eredeti hár­mas szín tagozod ást. Sajnos nem mindenki ismeri eléggé az új festékek természetét. A Kecs­keméten is kedvelt barokksár­gák helyett — például — ezért sápadoznak városszerte erőtlen sárga felületek. A Batthyány ut­ca színezésében tudatos elgon­dolásnak nyomát sem leli. Volt, aki tapsolt; végre egy színes ház Kecskeméten 1 Mit szól a tanács? A vita eldöntése nem az én feladatom. Szeretem az élénk színeket, de talán egy árnyalat­tal kevesebb jobb lett volna, kü­lönösen ha a négy ház együttes összhatására gondolunk. Azt tu­dom azonban, hogy minden kö­zösségnek figyelembe kell ven­nie egy nagyobb közösség érde­keit, az ezt képviselők — ese­tünkben a tanács előírásait. így kívánja az igazi népuralom. Farkas Gábarné, a városi ta­nács csoportvezetője tud a le- ninvárosiaik bejelentéséről. Az­zal a feltétellel vette tudomásul, hogy — olvasható az 1985. ápri­lis 26-án kelt válaszában — „az épületen legfeljebb kétféle pasz­tell szín alkalmazható. Jóváha­gyást csak az esetben tudunk adni, ha színezési tervet nyújta­nak be”. Ez mindmáig nem érkezett mieg, de már a szomszédos ház festését is csaknem befejezték. — Miként érvényesítheti a ta­nács így a közérdeket? — A körúton belüli, városké­piig jelentős területen levő épületek homlókzatfelújítását előzetesen be kell jelenteni — válaszolt a csoportvezető némi tűnődés után. — Műemlékek és műemlék jellegű épületek eseté­ben kikérjük a műemlék-fel­ügyelőség véleményét. Közízlés és közérdek — Tegyük fel, hogy valahol el­viselhetetlenül csúnyára sikerül a festés. Valamilyen módon el­tüntethetné a tanács a városké­pet csúfító szeplőt? Az ügyintéző arckifejezésén látom, legszívesebben megke­rülné az állásfoglalást. — Elvileg igen. Szabály­sértési eljárást indíthatunk az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő fölújítás miatti. A pénzbüntetésen kí­vül az eredeti, vagy más el­fogadható állapot vissza-, il­latve kialakítására kötelezhe­ti a tanács az érdekeltet. A vcálóságban aligha képzelhető el, hogy bármilyen, hogyan is mondjam, vétkeseket eau- vagy több millió forintos ki­adásra kényszeresünk. — Sokkal eredményesebbnek látszik a tervek egyeztetése, a meggyőzés, a felvilágosítás. — Igen, éppen a minap si­került megegyeznünk a beru­házási vállalattal egy 360 la­kásos széchenyivárosi tömb harmonikus színezéséiről. Re­mélem, anyaghiány miatt nem kell módosítani tervün­ket. Emiatt többször kényte­lenek voltunk megalkudni. Elképzeléseket dolgoztattunk ká a Rákóczi út, az Arany Já­nos utca színezéséire. Lehe­tetlenség azonban mindent előírni, szabályozni. Az esz­tétikailag képzett, a közössé­gi érdekeket a sajátjai elé helyező lakosság önmaga ..szabályozhatná" az említett kérdéseket. Sajnos, úgy ke- rülnek ki a gyerekek az is­kolából, hogy egy szót sem hallanak az utcai környezet kialakításáról és megbecsü­léséről. Sokkal többet kelle­ne tenni a fiatalok, a 'lakos­ság környezeti kultúrájáért. Iskola és városkép íme, a dolgok összefüggnek. Az egyedi probléma általáno­sítható tanulságokat tartalmaz. Kívánatos volna, ha az egykor napkeleti városnak mondott, az utóbbi évtizedekben elszürkült Kecskemét vakító fehérekkel, derűs színekkel is csalogatná a vendégeket, hozzájárulna pol­gárai jó közérzetéhez. A lakók — mint ezt a leninvárosi példa is bizonyítja — szívesen áldoz­nak a szépítésre, csak össze kell fogni, jó irányba kell terelni a nemes szándékokat. Szép feladat lehetne a város- szépítőknek, a tanácsnak egy átfogó színdinamikai, az egyes utcák hangulatának megfelelő, a legértékesebb épületeket kieme­lő terv elkészíttetése, elfogadta­tása. így lehet, lesz újra Kecs­kemét — Erdei Ferenc szavai­val szólván — „ízekben és szí­nekben gazdag”. • • • Lelkesítő tennivalók, távla­tok, de azért csak megkérdezem; érvényes hozzájárulás nélkül miért kezdte meg a festést a szövetkezet igazgatósága, miért kockáztatta fölöslegesen a tagok pénzét? Heltai Nándor KERTÉSZKEDŐKNEK Rugós szőlőprések, gyümölcszúzók Megújította termékeinek túl­nyomó részét a pusztaszabolcsi Salina Gépgyártó Vállalat, amely a hobbikertekhez és a háztáji gazdaságokhoz szükséges gyü- mölcskertészeti és szőlészeti esz­közök legnagyobb hazai gyártó­ja. Az idén már sorozatban ké­szül az óránként 12—20 mázsa teljesítményű, teljesen zárt rendszerű, tökéletesített szőlő­zúzó és -bogyózó berendezés. Egy csigarendszer beépítésével kiküszöbölték az eltömődést, megszüntették a feltorlódást, ez­által egyenletesebb és gyorsabb lett a feldolgozás. ötletesen tervezték át a ha­gyományos szőlőpréseket. A na­gyobbakat kettős működésű prés­fejjel látták el, így oda-vissza- húzáskor egyaránt lehet feszíte­ni, s valamennyit rugós műkö­désűvé alakították át. Ezzel a megoldással a préskar állandó húzogatása nélkül 3—4 szakasz­ban tökéletesen ki lehet présel­ni a szőlőt. Kifejlesztették az FCM—FPM márkajelű gyümölcszúzó és -prés nagyobb változatát. Ebből tavaly 1000 darabot szállítottak az NSZK-ba és Angliába. Az id'én pedig kétezer darabot ad­nak el belőle Nyugat-Európá- ban. A biokertészkedőknek segíte­nek a Rabi kistraktorra szerel­hető adapterrel, amellyel kuko­ricaszárat, gyümölcsfanyesedé­ket és más kerti hulladékokat egyaránt fel lehet aprítani kom­posztálás céljából. Tej, túró, tejszín Kerekegyházáról A kedvezőtlen adottságú, 2200 hektáron gazdálkodó kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben egyre nagyobb gondot fordítanak az alaptevékenység mellett a melléküzemágakra. Jelenleg huszonnégy ilyen, — jórészt szolgáltató — üzemük van, s ezek múlt évi árbevé­tele elérte a 176 millió forintot. Igen jó eredményekkel büszkélked­het a tejfeldolgozó, melynek létesítéséhez a tsz tagjai 2,1 millió fo­rinttal járultak hozzá. Az üzem 1984-ben kezdte meg a munkát, s azóta évente 6,5 millió liter tejet dolgoz fel. Igen keresett az általuk készített Hírős túró, ebből naponta 14 mázsa kerül a boltokha. Ugyan­csak kedvelt a tejszín, napi 500 litert készítenek. Képünkön Csupor Lajosné túrómintát vesz a hatalmas üstből. (Opauszky László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents