Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

1986. április 24. • PETŐFI NÉPE « Barátságunk tavasza írta: Ny. V. Bagrov, az Ukrán Kommunista Párt Krím megyei Bizottságának titkára Tavaszi megújulás ideje jött el a Krímbe, ahogy mindenhová a szovjet földön. A Szovjetunió kommunistáinak fóruma, az SZKP XXVII. kong­resszusa megerősítette a minősé­gi változások folyamatát, amely az SZKP KB 1985. áprilisi plé­numa után kezdődött, és prog­ramot adott a szovjet társadalom gazdasági és társadalmi fejlődé­séhez. Gazdasági területen a nép­gazdaság műszaki újjáépítése és intenzívebbé tétele hoz minősé­gi változásokat. Az elkövetkező 15 év alatt meg kell duplázni az ország ipari erőforrásait és 2,5- szeresére kell emelni a termelé­kenységet. Ezeket a nagyarányú terveket összehangoltuk a szocialista or­szágokkal, a gazdasági és politi­kai együttműködés fejlődési irá­nyával. Kádár János, az SZKP XXVII. kongresszusán tartott beszédé­ben hangsúlyozta: „A szocializ­mus építésében mi elsősorban a Szovjetunióval, a Varsói Szerző­dés országaival és a KGST or­szágaival kialakult sokoldalú együttműködésre támaszkodunk. Az integrálási folyamatok továb­bi mélyítésének alapja az alko­tó és újító kezdeményezés. Ezért a kongresszus határoza­tai szerint az együttműködés új útjait keressük, a KGST-orszá- gck vállalatainak együttműködé­sét, a közvetlen gazdasági kap­csolatok fejlesztését és közös szervezetek, tervezőirodák, labo­ratóriumok létrehozását szorgal­mazzuk. Az integráció új formái tapasztalhatók a két testvérme­gye, Krím és Bács-Kiskun dol­gozóinak kapcsolataiban is. Történelmi nlapok Most ünnepeljük ezeknek a ba­ráti kapcsolatoknak a 25. évfor­dulóját. Negyedszázad nem nagy idő, de ezt népeink, a szovjet és ma­gyar kommunisták hosszú, közös harca előzte meg. Nemzetközi zászlóaljakban magyar katonák százai mentek a Vörös Hadsereg harcosaival együtt, ostromolták a J'eb^fiíárdisták érődéit a Perekop fóldszoroson, a Krímben. Vran­gel, a „fekete báró" hadseregé­nek megsemmisítése után Kun Béla lett Krím első forradalmi bizottságának elnöke. Évekkel ké­sőbb Andrej Kovtun vezérőr­nagy, a Szovjet Hadsereg had­osztályának parancsnoka, krími hazafi, szabadította fel csapatai­val Kecskemétet a fasiszta meg­szállás alól. Ezen az alapon áll évről évre erősödő barátságunk. Ez a barátság 25 évvel ezelőtt szövődött, és gyakorlatilag ki­terjedt a gazdasági, kulturális és társadalmi tevékenység minden ágára. Sok figyelmet szentelünk a párt- és tanácsi munka tanul­mányozására, a népgazdaság ve­zetési gyakorlatára. Az érdeklő­dés kiterjed a feldolgozóipar, a kertészet, a szőlő- és zöldségter­mesztés, az állattenyésztés mun­kaszervezésének kérdéseire is. Ez adja az indítékot sok vállalatnak, szervezetnek és gazdaságnak a közvetlen kapcsolatok tökélete­sítésére. Gyakori az előadók,, az újságírók, a szakmai és amatőr alkotóközösségek cseréje a két megye között. Megyéink diákjai úttörőtáborokban együtt töltik a vakációt, és ez reményt ad arra, hogy amikor felnőttek lesznek, tovább erősítik barátságunkat és együttműködésünket. Az utóbbi években jobban megismertük egymást, önökkel együtt ünnepeltük Magyarország felszabadulásának 40. évfordu­lóját, a győzelem 40. évforduló­ját, Kun Bélának, a kommunis­ta és munkásmozgalom kiemel­kedő harcosa születésének 100. évfordulóját. Az MSZMP XIII. kongresszusa előtt a Krímben ba­ráti és szívélyes légkörű Bács- Kiskun megyei napokat tartot­tunk. Nagy örömmel fogadtuk a testvéri küldöttséget, a munkás- kollektívák képviselőit, és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistáit, örültünk barátaink sikereinek, amelyeket a Szirnfe- ropolban rendezett kiállítás is bizonyított. A kapcsolatok meghatározzák eredményeinket Most hasonló rendezvényekkel érkeztünk magyar földre. Bács-Kiskun megye dolgozói­val való találkozásaink során szeretnénk hangsúlyozni, hogy mennyire meghatározóak kap­csolataink munkánk eredmé­nyeiben. Segítségükkel megis­merkedhetünk a termelés haladó módszereivel, és a fejlett techno­lógiával. A szimferopoli F. Dzer- zsinszkij bőr- és cipőipari válla­latnál például rugalmas anyagok használatát vezették be a kecs­keméti Alföldi Cipőgyár szakem­bereinek segítségével. A „Krím- sztroj" és a Dutép építő vállala- tck az épületek díszítésének mód­szereit és az új lakótelepek köz­művesítésének formáit kölcsön­zik egymástól. Magyar szakem­berek tapasztalatait alkalmaz­zák a krími szőlőtermesztők a csemegeszőlő fajtáinak bővíté­sében, megyénk kertjeiben már elterjedtek azok a szőlők és gyü­mölcsfák, amelyeket testvéreink nemesítettek. Krími vállalatok­nál és gazdaságokban olyan szov­jet—^magyar együttműködésen alapuló csoportokat hoztak létre, amelyek a gyakorlatban tanul­mányozhatják partnereink leg­jobb tapasztalatait. Erről részle­tesen szól a „TAVRIA” kiadóban megjelent Krím—Bács-Kiskun, Barátság, együttműködés című összeállítás is. A testvérmegyék munkáskol­lektíváinak együttműködése le­hetővé teszi, hogy az SZKP XXVii. és az MSZMP XIII. kong­resszusainak határozatai szerint a tudományos és technikai fej­lődés vívmányait kölcsönösen tanulmányozzuk. A Bács-Kiskun megyében tartott szovjet-krími napok keretében lehetőséget kap­tunk arra is, hogy kicseréljük tapasztalatainkat a pártszerveze­tek ideológiai és nevelési mun­kájáról. Együtt ünnepeltük V. I. Lenin 116. születésnapját. Ezek­ben a napokban a megye váro­saiban és falvaiban krími alko­tók és amatőr együttesek lépnek fel. Kézilabda- és röplabda-merko- zéseket is szerveznek, Kecskemé­ten bemutatkozik az ukrán kony­ha, turistáink a testvéri munkás- kollektívákkal és a Magyar- Szovjet Baráti Társaság aktivis­táival találkoznak. Ügy gondoljuk, hogy központi esemény Krím megye társadal­mi-gazdasági vívmányainak ki­állítása az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban. Krím dolgozói a 12. ötéves tervben az ipari termelés fejlesztésének tartósan gyors ütemét a munkatermelé­kenység dinamikus növekedésé­vel igyekeznek elérni. Ezt a fel­adatot a haladó technológiák, a gépesítés és automatizálás beve­zetésével, a munkaszervezés fej­lesztésével, a munka ösztönzésé­vel tartjuk megoldhatónak. Ugyanakkor a termékek minő­ségét is jelentősen javítani akar­juk. Építészeinkre nagy beruhá­zások várnak: építjük az Észak- Krími csatorna harmadik szaka­szát, amivel több ezer hektár aszályos föld kap majd éltető vi­zet. 1987-re kitűztük a Krím atomerőmű első energiablokkjá- niak indítását, amely jelentős mértékben javítja megyénk ener­giaellátását. Az atomerőmű szomszédságában már működik a Szovjetunió első naperőműve. Kapacitása nem túl nagy, 5 ezer kilowatt, de jelentősége óriási a helioenergetika további fejlődé­sében. A megye fejlesztési terveiben első helyen azok a feladatok áll­nak, amelyek az ország élelmi­szer-programjához kapcsolód­nak. Lényeges feladat a gabona- termelés növelése, évi 2 millió tonnára számítunk. Tisztában va­gyunk azzal, hogy ezt csak úgy lehet elérni, ha intenzív ipar­szerű technológiát alkalmazunk a mezőgazdasági növények ter­mesztésében és maximálisan ki­használjuk az öntözés lehetősé­geit. A vezető kolhozok és szov- hozok ugyanis minden öntözött hektárról annyi termést takarí­tanak be, mint amennyit négy aszályos hektárról tudnának. A békés alkotó munka légköre Amilyen megkapóák a terve­ink, olyan nehéz megvalósítani azokat. Ehhez minden dolgozó erőfeszítésére szükség lesz. Ezért a kommunisták a képzés és a szervezés színvonalának emelé­sére törekszenek. Nagyon fontos hangsúlyozni a munkáskolléktí- vák szerepét a termelés szervezé­sében, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításában. Egyidejűleg megoldjuk a dolgo­zók, vezetők képzését, formálva a termelésben részt vevők korsze­rű közgazdasági gondolkodását, bátorságát, vállalkozókedvét, problémafeltáró-készségét. A pártszervezetek komplex intéz­kedései már hoztak eredménye­ket. Például jelentősen csökkent a muníkaidő-kiesés a gazdaság minden területén. Egyre széle­sebb körben terjed a brigádmoz­galom. A pártszervezetek növek­vő hatást gyakorolnak a munkás­kollektívák üzemi és társadalmi tevékenységére, és ez biztosíték arra, hogy a feladatokat megold­juk. Ezek a kommunisták és a me­gye dolgozóinak tervei és gond­jai. A krímiek nevében szívélye­sen köszöntjük magyar barátain­kat. Erősödjön barátságunk fé­nye, világítsa be utunkat és lel­kesítsen minket az emberiség bé­kés jövőjéért folytatott harcban! A KISZ-KÜLDÖTTGYŰLÉSEK MÉRLEGE Ezekben a napokban ország­szerte készülődnek a fiatalok a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő XI. kongresz. szusára. Alapszervezeti taggyű­léseken és szervezeti szintű küldöttgyűléseken fejtik ki vé­leményüket a kongresszusi vita­iratokról és a fiatalok egyes ré­tegeihez szóló levelekről. A KISZ Központi Bizottságának agitáció» és propagandaosztályán összegezték az eddigi taggyűlé­sek, küldöttgyűlések tapasztala­tait. Elmondták: általános hiányos­ság, hogy a küldöttgyűléseken elhangzott beszámolók nem ser­kentettek igazi vitára, alkotó szellemű 'hozzászólásokra. Gyak­ran előfordullit, hogy a beszá­molók nem a kollektíva véle­ményét fogalmazták meg, ha­nem a programokról való me­chanikus elszámolássá váltak. A hozzászóláisok vagy a program- felsorolás kiegészítését adták, vagy a helyi körülményektől, je­lenségeiktől függetlenítve szóltak a gazdaság- és életszínvonal-po­litika általános kérdéseiről, árak­ról, bérekről. lakáshelyzetről. Mindezek ellenére kiderült, hogy felfokozott várakozás előzi meg a kongresszust. Kitűnt az is, hogy a fiatalok olyan kér­dések megoldását is várják et­től az eseménytől, amelyek meg­oldására az ifjúsági szövetség kongresszusa nem vállalkozhat. Általános tapasztalat, hogy ke­vés a helyi kezdeményzés az olapszervezelekben, a feladatok megoldásához fölülről várnak re­ceptet, ugyanakkor á legtöbb központi intézkedést éles kriti­kával fogadják. A szabadabb alapszervezeti vá­lasztás lehetőségét örömmel üd­vözölték a fiatalok, esélyt látva a jól működő szervezetek to­vábbi erősödésére. A lakóterü­leti KISZ-siziervezetek bíznak abban, hogy a tanulókat a jö­vőben könnyebben bevonhatják a helyi KISZ-munkába. Az egyes fórumokon támogatták a réteg- tanácsok szerepének erősítését. A közvetlen választás és a de­legálás szervezeti szintű beveze­tését a fiatalok a demokratikus lehetőségek szélesítéséként fog­ták fel. A gazdasági életteli összefüggő kérdésekben — a KISZ' KB agi­táció« és propaigandaosztályának tapasztalatai szerint — a fiata­lok egyetértenek a dokumen­tumban megfogalmazottakkal, az önálló otthonteremtés kérdései viszont éles visszhangot váltot­tak ki. A vitairatban leírt hely­zetet reálisnak ítélték meg a diákok és az ifjúmunkások, dé úgy vélekedtek, hogy a lakáshoz jutág gondjai a jövőben tovább növekednek. A küldöttgyűléseken a fiata­lok megfogalmazták, mi az oka annak, hogy egyre többen elfor­dulnak az alapszervezetektől. A főbb okok közül kiemelték: azért tudnak a KISZ-nek keve­sebb időt szentelni, mert kény­telenek a munkaidejükön kívül többietmunlkát vállalni; de szép számmal vannak olyanok is, akik a középiskolából hozzák magukkal a passzivitást. Az ilyen gondok megoldására a kül­döttgyűléseken javasolták egye­bek között a gazdasági, politi­kai kérdésiek nyílt, őszinte meg­vitatását, a pályakezdők mun­kára nevelésének szorgalmazá­sát. • A megyei Agrometeorológiai Állomás mérései szerint az év el­ső negyedében a sokévi átlagnál mintegy 60—100 milliméterrel több csapadék hullott, s a talaj hőmérséklete elérte a kukorica­vetéshez szükséges 10 Celsius-fo- kot. • A császártöltési Kossuth Tsz- ben Huber János Pioneer kuko­ricahibridet tölt a vetőgép tartá­lyába. (Pásztor Zoltán felvételei) • A Bajai Mezőgazdasági Kom­binátban a hét végén befejeződik a napraforgó vetése. f* A helvéciai Petőfi Tsz-ben kétszáznegyvennyolc hektáron kerül földbe a kukorica magja. X egyebek között JX 147 USA-hlbridet is vetnek. Vetik a kukoricát, a napraforgót Árengedményes cserépvásár! A Nagybaracskai Takarékszövetkezet saját körzetében, valamint a hajósi, jászszentlászlói, nemesnádudvari, tiszakécskei, tiszaalpári és fülöpszállási takarékszövetkezeteknél és kirendeltségeiknél 10 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL forgalmazza a kiváló VÁÉV-BRAMAC tetőcserepeit. 971

Next

/
Thumbnails
Contents