Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

* • PETŐFI NÉPE • IMS. április «. VENDÉGÜNK VOLT Dr, Szabó-Pelsőczi Miklós közgazdász: Magyarország komoly tényező az élelmiszerek nemzetközi piacán Dr. Szabó-Pelsőczi Miklós a szó huszadik száza­di értelmében valódi kozmopolita. Életrajzából ki­vonatosan néhány adat. Agrárdiplomáját 1946-ban szerezte Budapesten, majd Dániába ment, az otta­ni magas színvonalú kertészeti módszereket tanul, mányozni. Mint akkoriban többen is, úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Genfben diplomáciai képesítést szerzett. Később az Egyesült Államok­ban a Yale egyetemen nemzetközi közgazdaság- tant és pénzügyi ismerteket oktatott. Innen útja egy cukorforgalmazó vállalat alelnöki székébe ve­zetett. A Kennedy-kormányzat idején a külügy­minisztérium kereskedelmi főosztályának egyik vezetője lett. Majd újból a cukorforgalmazásban találkozhattunk vele. A Czarnikow multinacionális váh fiat vezérigazgatója. A 70-es évek elején a Vi­lágbank főtanácsadójaként afrikai országokban te­vékenykedett, s legutóbb egy gabonaforgalmazö multinacionális vállalat aleinöke volt. A közelmúltban Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Magyar Agrártudományi Társaság egyik rendezvényén A magyar élelmi­szer-kivitel új perspektívái az USA piacán címmel tartott előadást. Ezt követően jutott időnk rövid­ke beszélgetésre. l>r. Szabó-Pelsőczi Miklós: — Van­nak lehetősének, csak meg kell találni. (Méhes! Éva felvétele) — Mi az, ami önt most Magyarországra hozta? — Nem kevesen vagyunk olya­nok. akik valamilyen okból ha- xánxtól távol futottunk be szép pályát. De nem felejtettük el. mii. kaptua.c Magyarországtól. A magáim módján ezt szeretném — nem a megtelem -zó — honorál­ni. Kérem, én a .tét ország kö­zötti hídve.-ésben szeretnék részt vállalni. Magyarország és az Egyesült Államok közötii keres­kedelmei, élelmiszerkere-cedelmet tulajdonképpen vélt korlátok, nem pedig a társadalmi különb­ségei nehezítik. Az USÁ-ban a legdrágábban és a legnehezebben beszerezhető az információ. Nem ‘titok, egy hosszú életút alatt szá­mos kapcsolatra szert tesz az em­ber. Ez* a rendszert azzal, hegy nyugállományba vonultam, nem szeretném rozsdásodni hagyni. Két évre kaptam mur. caválallói engedélyt a budapesti tanácstól, s gazdasági tanácsadóként próbálok segíteni az egyes üzletek létrejöt­tében. — Előadásában utalt ar­ra a különleges helyre, amit a magyar élelmiszeripari kivitel az elmúlt évtizedek­ben magának kivívott. — Magyarországot sokszor úgy jellemzik, mint kis országot. En soha nem tartottam annak. Egy ország, amely majdnem egymiUi- árd dollár értékű élelmiszert ex­portál a tőkés piacra, nem említ­ve a rubelelszámolású országok piacához való hozzájárulását; egy ország, amely „az egy la sósra ve­tetett élelmiszer-kivitelben" a vi­lágranglista tizedik helyén áll. már komoly tényező az élelmisze­rek nemzetközi piacán. Ez a „kis ország’’ egy multinacionális vál­lalathoz hasonlítva lényegesen jobb helyzetben van, hiszen öt­millió dolgozója mozgósítható ér­telmes célokért és 93 ezer négy­zetkilométeres munkaterülete van A tőkés országokba irányuló ma­gyar kivitel 5 százaléka talált a/ USÁ-ban vevőre. Ez csak töredé­ke az Egyesült Államok import­jának, tehát bővan lenne mit ja­vítani. Egyet azonban nem sza­bad elfelejteni; az az ország ab- megcikkek tekintetében önellátó. Tehát csak különlegességekkel szabad megjelenni. — Igen elterjedt az a né­zet, hogy az Amerikába exportáló versenytársaink olyan történelmi helyzeti előnnyel rendelkeznek, amit Magyarországnak gyakorla­tilag lehetetlen behoznia. — Ezzel elleniében hadd mu­tassak rá. hogy az amerikai ter­mékekkel versenyző behozatal, a nyerscukrot leszámítva, 1945 előtt alig létezett. 1965-ig az import kétmilliárd dolláros szinten stag­nált. s csak azóta hatszorozódott meg. Ha tehát van történelmi le­maradás, mint ahogv van, az leg­feljebb iké évtizedes. A magyar mezőgazda-ág az utolsó húsz esz­tendőben sokkal nagyobb, évszá­zadokra visszanyúló hátralékot behozott. Ehhez hasonló teljesít­ményre a századfordulóig az élel­miszer-termelés is bizonyára ké­pes lenne. 1 — Hogyan lehet egy új élelmiszeripari termékkel megjelenni az USA-piacon? — Egy példát szeretnék említe­ni. Igaz, ez nem élelmiszeripari. Amikor a japán gazdasági veze­tés valamikor a hatvanas évek elején megcélozta az amerikai autópiacot, akkor nem azt kér­dezték, hogy milyen az autóbeho­zatal. amely abban az időben leg­feljebb néhány ezer Rolls Roy-s- ból é- Bentleytóől állt s hogy eb­bel a bshozatalból Japán milyen részesedéit válthatna ki magának. A jacwnok felismerték a piac vá­sárlóerejében rejlő lehetőségeket, s hogy ez milyen kasszasikerhez KISVÁLLALATOK, KISSZÖVETKEZETEK, GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, POLGÁRI JOGI TÁRSASÁGOK! DUTÉP KECSKEMET A DUTÉP 2. sz. telepét felparcellázva felkínálja megvételre A telep út—közmű csatlakozása biztosított. Szükség esetén szolgalmi joggal az iparvágány használata is megoldható. DUTÉP, 6000 Kecskemét, Klapka u. 34. Eőry Kálmán, telefon: 28-799/233. ÉPÍTŐIPARI MUNKAFEGYELEM I. Szerzett jogok — elvesztett pozíciók? Régi élmények Az építőipari munkafegyelemről akkor arikothalunk helyes képet, ha az átadási határidők betartásából és a minőségből vonjuk le a kö­vetkeztetéseket. Ezek egyértelműek. A témáról bármit írni azonban egyszerre könnyű és nehéz. Könnyű, mert a munka jellegéből adó­dóan roppant egyszerű elmarasztaló adatokat összegyűjteni. Elég ki­menni szinte bármelyik építkezésre. Nehéz, mert aki valaha a kulisz- szák mögött járt, tudja, hogy nem elég a ..melósokon" elverni a port. Vagy mélyebbre ásunk, vagy nem érdemes foglalkozni a dologgal. Vissza kell mennünk az időben is, mert á bajok nem ma kezdődtek. vezetett, azt ma már mindannyi­an tudjuk. A magyarok mái megmutatták, hogy élelmiszeripa­ri termékeket el tudnak adni igényes nyugati piacokon. Az amerikai élelmiszerpiac kifejezet­ten keresleti. Ebben az országban majdnem mindenk’. aki kereske­delmi céget vezet, self-made man. vagy legalábbis első. illetve má­sodik fokon olyan leszármazott, üzletember, aki a maga ereiéből le t az. aki. Itt tehát a gyorsaság, rátermettség és a tartósan azonos minőségű, jó áru számít. Az üz­letek órák, legfeljebb napok alatt köttetnek. Ha egy külkereskedő valamilyen, akár rajta kívül álló ok miatt tanácstalankodik. azon­nal helyébe lép egy árut eladni szándékozó má^k. Az értékesítés új irányainak megteremtésekor további három gondolatsorra hív­nám fel a figyelmét. Az első az óvatosság. Megalapozatlan remé­nyekre épült felelőtlen megoldá­sok ahelyett hogy tartós gazda­sági fejlődéshez vezetnéneK. évekre szóló visszaesést, megtor­panást eredményezhetnek. A má­sik gondolatsor az ismerkedésé. Ennek egyik változata a költsége­sebb: amikor önök, magyarok utaznak és kapcsolatot teremte­nek. hangsúlyozni szere*ném, a legnagyobb és legmegbízhatóbb amerikai éleimi'zerpari nagyvál­lalatokkal szabad. Az olcsóbb megoldás a több napos találko­zók. szemináriumok rendezése. Jó példaként említhetem a tavaly, éppen Kecskeméten rendezett kajszi termesztési szimpóziumot is. Végül míg létrejön ez a kapcso­lat, addig természetesen idő telik el. Ezalatt Amerikában tervezhe­tően megváltozik a fizetőképes kereslet. És ez az új generáció már az élelmiszeripari különleges­ségeket, elsősorban a külföldről behozott áruféleségeket keresi. Czauner Péter Beismerő vallomás Kívülállóként is lehet helytálló tapasztalatokat szerezni, de a sze­mélyes részvételit nem pótolja semmi. Az. így átélt élménvek az. igaziak, lehetetlen őket figyelmen kívül hagyni. 19HH és 73 között minden nya­ramat az egyik építőipari vállalat felvonulási v tlanyszerelő részle­gen töltöttem. A szakmából is ragadt rám valami, de azt i.s *t tanultam meg. hogy mikor érde­mes csapiét, s mikor üveges sört inni. Megtudtam, miként keli az otthoni, elhasznált-szerszámot va­donatújra becserélni, s ho.gv a munkához felvett, de fel nem használt anyag mi mindenre jó. Ha nem építési területen dolgoz­tunk. akkor a műhelyben úgyne­vezett csatlakozószekrények ké­szítése volt. a feladatunk. A teljes munkaidőt kidolgozva hatot, nyol­cat lehetett volna megcsinálni fe­jenként. de ha kettő elkészült, mindenki meg volt elégedve. Nyaranta ezt ki is használtuk. Délelőtt összeszereltünk kettő*, délután irány a strand. Bobbv Fischer fénykorában előfordult. hogy hetekig szinte egyebet sem csináltunk. mint sakkoztunk. Megesett, hogy a műhelyben négy táblán folyt egyszerre a csata. Ilyen körülmények között akkor egy húszéves villanyszerélő csak­nem kétszer annyit keresett, mint egy kezdő mérnök. Miért tehettük? A vezetők és a beosztottak kö­zöst fennálló, hallgatólagos meg- egyegvezás miatt. „Azt csinálsz, amit akarsz, ha az irántam ‘á- masztott követelményeknek segí­tesz megfelelni" — ez volt a ki­mondatlan jelszó. Közvetlen fő­nökünk pontosan ismerte az álla­potokat. s az ő felettese is sejtet­te a dolgokat. A legfontosabb vi­szont számukra nem ez, hanem az a tény volt. hogy minden épít­kezés megkezdésére időben ott le­gyen a villany, őket ennek alap­ján ítélték meg. saját maguknak ártottak volna, ha feltárják tar­talékaikat. A követelményeknek mindig megfelelt a gárda, szocia­lista brigád voltunk. A költség- érdeke!,tség hiánya nem ösztönöz­• Az ebédidő vége után tizenöt perccel Kecskeméten, a széchenyi- városi építkezésen. te a vezetőket változtatásokra. Előfordult, hogy szervezési hibák miatt (ezt a szakmunkások min­dig számontartják) valamit a szo­kásosnál gyorsabban kellett meg­csinálni. A nagyobb főnökök a mi főnökeinktől várták a megváltást, mi pedig — kérésükre — ráhai- tottunk. Megdicsőítettük őket, ők felvették a célprémiumot, amiből nekünk is jutott. Cserébe elnéz- j ték a lazaságokat, így lett a meg i nem szolgált prémium, a megró- ( vidített munkaidő, az apró-csep- J rő anyagok (úgy sem kell mór j semmire), hazavitele a dolgozok : — hallgatólagosan szerzett joga. f Hogy más szinteken és másokkal is így volt. azt biztosan tudom, de a bizonyítékaim csak közve­tettek. Elsimított ügyek 1975—76-ban már művezető vol­tam. Az egyik segédmunkásokból álló brigád bizonyos bért alku­dott ki magának. A betanulás idejére ez természetes volt. de az első teljesítményelszámolás alkal­mával kevesebbet találtak a bo­rítékban. Másnap felháborodva közölték, hogy addig el sem kez­dik a munkát, míg ígéretet nem kapnak a különbözet kifizetésére. Ez a „sztrájk" aligha kerül a ha­zai munkásmozgalom aranylap- jaira. Paprikás hangulatú tárgya­lások után — délelőtt 10 óra kö­rül — az üzemvezető „elismerte", hogy „tévedett’’ az elszámolásnál. Munkaerőhiány volt. nem tehe­tett mást. István-napon az egyik daruke­zelő tökrészegre itta magát, a nyakamban hoztam le a vaslé*- rán. Mivel egy klasszissal jobb volt a többinél, igazolatlan he­lyett igazolt távollétet írtam be neki. mintha hivatalos ügyeit in­tézte volna. Ez nem járt hátrá­nyos következményekkel, de erre a napra munkabért sem kapha­tott. Megsértődött és nekem tá­madt, amiért nem szabadságot ír­tam be. Arra ugyanis pénzt i.s kapott volna. A körülmények e/t elbírták. A „szerzett jogok" széles körű kialakulását bizonyítja, hogv a segédmunkások itteni működésük kezdetétől ebben a szellemben kezelték a teljesítménytől függet­len munkabért, a darukezelő pe­dig az italozás teljes elsimítását. Milyen ma az építőipari mun­kafegyelem? Hol tartunk a „szer­zett jogok" (elveszített pozíciók?) visszavívásában ? Ezekre a kérdé­sekre ke restünk választ a Du tép­nél és a Bácsépszernél. felkeres­ve a munkahelyeket, s megkér­dezve az igazgatókat. Bálái F. István (Folytatjuk) Biotechnológia a mezőgazdaságban A borkészítést már a bibliai példákból Ismerjük, s a honfoglaló 'magyarok Is előállítottak kumiszt lótejből. Az időben és az egymás­tól Is távoli példák közös vonása, hogy mindkét terméket biológiai módszerrel készítették. Manapság ezt úgy mondanánk, hogy biotech­nológiai eljárással készült termékek. A régi időkből származó példák sorát még folytathatnánk, hiszen a sörgyártás, az aludttej készítése és a szeszgyártás is biotechnológiai módszernek tekintendő. Ilyen egyszerű volna a biotechnológia? A pontos válasz erre az len­ne. hogy ilyen is, meg ennél sokkal bonyolultabb Is. A biotechnológiai módszereket ugyanis alapvetően két csoportra bonthatjuk. Az egyik a már említett hagyományos eljárás, amit a mezőgazdaság és az élel­miszeripar már széles körben alkalmazott. Persze, ha manapság a bio­technológiáról beszélünk, a fogalmon sokkal inkább sei új eljárásokat értjük. A hagyományos és az új között a választóvizet az úgynevezett genetikai manipuláció jelenti. 878 Felértékelődik a kukorica Mit jelent ez pontosan ? Az élő­lények életműködését genetikai program határozza meg, az új biotechnológiai módszereik pedig lehetővé teszik, hegy az ember tudatosain beavatkozzon a prog­ramba. Másképpen fogalmazva, az ember az élőlények tulajdon­ságait. a biotechno'Jógai eljárá­sok révén a saját igényeinek megfelelően megváltoztathatja. Röviden azt is mondhatnánk, hogy a biotechnológia a geneti­kailag megváltoztatott növényi és á’llati sejtek technológiai al­kalmazása. Az első biotechnológiai ter­mék 1982-ben jelent meg a vi­lágpiacon. Humulin néven, em­beri inzulint tartalmazott, ame­lyet ember gén termelt bakté­riumban. A biotechnológiai eljá­rások először a gyógyászatban terjedtek el, a mezőgazdasági alkalmazás már a második hul­lám, s ez napjainkban bontako­zik ki. A módszerek lényege, hogy meggyorsítják és egyben jövedelmezőbbé tehetik a mező­gazdasági termelést. Ezt példák sokaságával lehet­ne igazolni, ám most csak vá­lasszunk néhányat a látványo­sabbak közül, Jelenleg még a nö­vényfajtákat többségében a ha­gyományos nemesítési eljárások­kal ámítják elő, de megfigyel­hető, hogy az új fajták termelé­sének növekedése lassul. Biotech­nológiával ezt gyorsítani lehet, a kukoricatermesztésben például az éves termelésnövekedés elér­heti a 150 kilogrammot. Húsz év alatt ez háromtonnás átlagter­més-növekedést jelent, vagyis 2000-re mintegy 30 százalékkal emelkedhetnek a hektáronkénti hozamok. D lehetőség van a ter­mékek minőségének javítására és a fehérjetartalom növekedé­sére is. A kukoricánál marad­va, a növény fehérjében sze­gény, de nagy terméstömeget ad. Ha biotechnológiai módszerrel sikerül a fehérjetartalmát lénye­gesen emelni, felértékelődik a kukorica, megváltozik használa­ti értéke az állattenyésztésben. Kutatóbázis Gödöllőn Az állatok világában sem ki­sebb a biotechnológia jelentősé­ge. Segítségével beavatkozhat­nak a szaporodási folyamatok­ba, előre jelezhetik, meghatároz­hatják az utódok Ivarét. Ennek következménye, hogy például a húismarhafenyészetekben a te­henek többségében bikaborjút, a tejtermelő tehenészetekben üsző­borjút ellenek. Ennek gazdasági jelentősége kézenfekvő. Persze szinte egyik biotechno­lógiai eljárás jelentősége sem kérdőjelezhető meg. Olyannyira, hogy az egész világon jelentős beruházások kezdődtek a bio­technológiai eljárások kidolgo­zására. Évente általában egymll- liárd dollárt költenek újabb la­boratóriumok létrehozására, de a befektetések mértéke ennél is jóval nagyobb, hiszen a termelő- vállalatok is fejlesztik eztatech- - nológiát. Magyarországon néhány esz­tendős késéssel döntöttek a bio­technológiai program kidolgozá­sáról; 1983-ban hagyták jóvá a két esztendőre szóló fejlesztése­ket. A VI. ötéves tervidőszak vé­géig 200 millió forintot költhet­tek el a program fejlesztésére. Ugyancsak 1983-ban született meg a döntés a gödöllői biotech­nológiai oktató- és kutatóbázis létrehozásáról, s erre 450 millió forint volt akkor. A VII. ötéves tervidőszakban tovább folytató­dik a program, több milliárd forintot lehet elkölteni biotech­nológiai kutatásokra és a gyakor­lati alkalmazás elterjesztésére. Három egyetem A világ élenjáró országaihoz képest persze így is van elmara­dásunk, de ez abból is fakad, hogy Magyarország kicsi ország, és kisebbek az anyagi lehetősé­geink. Amikor tehát az elmara­dásról beszélünk, ezt is számí­tásba kell venni. S az a jövőben sem várható — anyagi lehetősé­geink ezt nem teszik lehetővé —, hogy minden területen vi­lágszínvonalon tudjunk marad­ni, ehelyett inkább ott kell a ku­tatást fejleszteni, oda kell a pénzt csoportosítani, ahol lehe­tőség van a nemzetközi szintű eredmények elérésére. A hazai alap- és alkalmazott kutatásokon kívül külföldi li- cencek vásárlásával és adaptá­lásával is gyorsíthatjuk a bio­technológiai kutatást és a ter­melést. A felkészüléshez az is hozzátartozik, hogy a megvásá­rolt lieenceket itthon tovább­fejlesszük. Nemcsak eljárásokat, műszereket kell tehát megvenni, hanem ezek hasznosítására is fel kell készíteni a hazai szak­embereket, Az előkészületek megtörténtek erre, Szegeden fo­lyik biotechnológiai képzés, szakmérnökök tanulnak a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, s az idén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is megkezdhetik a felkészülést. V. Farkas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents