Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

1986. március 13. » PETŐFI NÉPE • 3 KIHALÁS HELYETT MEGÚJULÁS Lakásszövetkezetek Az elmúlt években meglehetősem keveset olvastunk, hallot­tunk a lakásépítő, illetve fenntartó szövetkezetekről. Különösen az előbbiekről, ezért voltak olyanok is, akik a lakásépítő szö­vetkezetek „kihalását” jósolták. A látszat egyébként ezt a prog­nózist igazolta, hiszen volt olyan év, amikor ötezer lakás épült szövetkezeti tormában, tavaly viszont csak kettőezer-ötszázat tudtak tető alá hozni. Megújítást, a mozgalom megújulását látja indokoltnak a SZÜ- VOSZ. E fontos döntés hátterében az áll, hogy a VII. ötéves tervben javítani kívánják tagjaik életkörülményeit, hasznosí­tani az anyagi és szellemi erőforrásokat, fokozzák az áfészek, a lakásépítő szövetkezetek alkalmazkodóképességét, és helyt­állását a mind élesebb gazdasági versenyben. Az eddigi sikerek tartalékai kimerültek, új kezdeményezésre, a rutinmunkát fel­váltó bátrabb lépésekre, és olyan vezetői magatartásra lesz szükség e szférában is, amely a párt XIII. kongresszusán meg­fogalmazott, reális elképzeléseket veszi célba. Nagy és ígéretes program ez, sok-sok alkotó, előrevivő ember szükséges megva­lósításához. Negyvenhatezer otthon És ebiben a munkáiban na­gyon fontos szerep jut a la­kásépítő szövetkezeteknek, hisz az államinál olcsóbb és jobb lakásra mindig is égető szük­ség lesz. Sajnos, az utóbbi években — több tényező együt­tes hatása miatt — erőtelje­sen visszaesett a szövetkezeti keretben, szövetkezeti esz­közökkel készült lakások épí­tésének üteme. A visszaesés elsősorban a telekszerzés fo­kozódó nehézségeivel magya­rázható. A SZÖVOSZ és a lakásépí­tő szövetkezetek — felismerve a kialakult helyzet tarthatat­lanságát — változtatni kíván­nak. Elképzeléseiket nagyban segíti a lakásépítési hitelek kedvező módosítása. Így — várhatóan — a tavalyi mély­pont után 1987-ben már há­romezer, 1988-ban ötezer, 1990- ben pedig tízezer lakást épí­tenek. Eddigi fennállásuk óta negy­venhatezer otthont adtak át a lakásépítő szövetkezetek. A fenntartással foglalkozó szö­vetkezések jelenleg 260 ezer lakást, 48 ezer garázst kezel- fiek. De foglalkoznak a szö­vetkezetek üdülő, műhely, üzlet, játszótér, sőt még klub- helyiségek fenntartásával is. A szövetkezeti lakások hat­vanöt százalékának fenntar­tását saját szervezettel vég­zik a szövetkezetek, ennek az az előnye, (hogy a költségek 20—25 százalékkal kisebbek a vállalati formában történő karbantartásnál. A kalocsai példa A lakásépítő szövetkezetek ma már nemcsak sorházak építésére vállalkoznak, Deb­receniben például négy- és öt­szintes lakásokat készítettek, méghozzá jó minőségben. A Vasutas Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet Szeged belvárosá­ban tavaly 10 ezer 500 (!) fo­rintos négyzetméterenkénti áron tudott lakásokat építeni egy foghíjtelken, ugyanezt — állami vállalat — csak jóval borsosabb áron vállalta volna. Hasonlóan jók a tapasztalatok a Bács-Kiskun megyei Kalo­csán is, építéssel szinte kizá­rólag a Petőfi Lakásépítő Szö­vetkezet foglalkozik, az árver­senyben ők maradtak egyedül a porondon. Mivel nehéz kivitelezőt ta­lálná, ezért a SZÖVOSZ ille­tékesei fontolóra vették a la­kásépítő szövetkezetekben dolgozók létszámának emelé­sét: a jelenlegi átlagos negy- veni-ötven főről száz—három­százra. Ilyen nagyobb, ütőké­pesebb szövetkezetekre min­denütt nagy szükség lesz. A megépített lakásokkal kapcso­latos szavatosság eddigi gya­korlatán is szeretnének változ­tatni a szövetkezetiek, még­pedig oly formában, hogy ne a lakóknak kelljen bizonyíta­ni az átadott lakás esetleges rossz tulajdonságait, hanem az építők garantálják a mun­kájuk hibátlanságát. Féket a költségekre A saját építőszervezettel, il­letve kivitelezéssel dolgozó lakásszövetkezetek verseny­képesebbé tehetik ezt az épí­tési (formát. Ahol viszont ház­gyári elemekből valósul meg az építés, a szövetkezetek megszervezhetik a befejező munkák tagok által történő elvégzését, a félkész lakásépí­tés különböző formáit. A Szövosz azt ajánlja, hogy a lakásfenntartó szövetkeze­ték a személyi és tárgyi fel­tételek megteremtésével, il­letve javításával is segítsék elő az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást, fékezzék a költ­ségek növekedési ütemét. Bő­vítsék tevékenységi körüket. Kedvező feltételekkel, növek­vő arányban vegyenek részt a tagok javítási, szolgáltatási igényeinek kielégítésében, to­vábbá a szervezett lakáscse­re lebonyolításában. Tervsze­rű karbantartással, és az ese­dékes felújítások időbeni el­végzésével gondoskodjanak a szövetkezeti lakásvagyon ál­lagának megóvásáról. Csak néhány tennivalót so­roltunk fel, a teljesség igénye nélkül. De talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogy té­vedtek azok, akik a lakásépí­tő és -fenrftaritó szövetkezetek szerepének csökkenését, netán „kihalását” jósolták. Ismét a fellendülés időszaka következik. Cs. J. IRÁNYELVEK A HATÉKONYABB FOGLALKOZTATÁSRA Űj kollektív szerződések A fehér arany Székesfehérváron — a Könnyű­fémmű közelében — a Zorriibori u. 12. szám alartít található az Aluminium Múzeum. A 18 helyi­Fogy a külterület Horváth Ferenc vb-titkár jel­lemezte e megkapó szavakkal a faluját. Soltvadkert és Halas között félúton ilyenek hát sze­rinte e parányi település lakói. Jelenleg csaknem keréken ezren élnek itt, ahol a lélekszám enyhe növekedést mutat az utóbbi esz­tendőkben. 1947 óta önálló köz- igazgatási egység; azelőtt Kis­kunhalashoz tartozott. Három­ezer-háromszáz hektáron terül el, ám ennek jó része az erdő- gazdasághoz és az állami gazda­sághoz tartozik. A legnagyobb változás, hogy fogy a külterületi lakosság. Az egyes határrészek — Zsombostó, Pirtóhegy és Csősz- telek — elnéptelenednek. Villany mindenütt i A Pirtón élő emberek összesen öt utcát taposnak naponta. Bá­natuk, gondjuk, hogy mindegyik sáros, latyakos. Hiányzik a szi­lárd burkolat. Ám a központilag vezérelt vezetékes víz a lakosok háromnegyedét gazdagítja ma már. A villany viszont a belte­rület valamennyi házában ott van, s a fogyó tanyák világában is, immár ötven helyen. Nagy gondot jelent a járda. Kevés; hi­szen csak a főútvonal melletti utcákban épült ki eddig. A tárgyilagossághoz tartozik ugyanakkor, ihogy több az öröm a faluban, mint a bánat. Felújí­tották a művelődési otthont, bő­vítették az óvodát. Az egészség­házban hetente kétszer van ren­delés. Jó a postai szolgáltatás. Van gázcseretelep, iskola és óvo­da egybeépítve. S a közlekedés? öröm és üröm is egyben. Na­gyon jó, de este hat óra után bi­zony elvágja ,ßket a külvilágtól. Ez sokaknak fájó. Jó a szolgáltatás Aránylag sokan eljárnak más­hová a munkaképesek. Legalább százan naponta Halason keresik a boldogulásukat. Csaknem két­tucat diplomás dolgozik Pirtón, s ez jó arány. Hozzájárul az életmód, az ízlés, a kulturális igény megváltozásához. Az áruellátás megfelelő. Van önkiszolgáló bolt, s három ven­déglátóipari egység. A sokoldalú szolgáltatást mintegy húsz kis­iparos segíti, gazdagítja. Van cipészük, fodrászuk, villanyszere­lőjük, festőjük, lakatosuk, kő­művesük stb. A magánerős csa­ládi építkezéseknek az átlagos­nál kevesebb az akadálya. Dr. múzeuma ségiben a múlt század -hatvanas éveitől napjainkig mutatják be az alumínium itörftjénetét, bányásza­téit, feldolgozását, felhasznál ásá* Kerényi János, a szakszövetkezet elnöke tömören így fogalmazott: „A lehetőséghez képest folyama­tosan és örvendetesen javulnak a viszonyok.” Rácz Ferenc ta­nácselnök-helyettes, miután ő is nagy elismeréssel szólott az itt élőkről, ezt mondja: „Sajnos, még mindig gond a nők terv­szerű. és folyamatos foglalkozta­tása.” Akadozó művelődés „A televízió kiszorította a mo­zit” — vélekedik a vb-titkár. Ezért szűnt meg a rendszeres ve­títés. Majd a falu többi vezető­jének helyeslése közben hozzáte­szi: „Néha-néha előfordul vala­milyen műsor, de az is ráfizeté­ses.” A tiszteletdíjas könyvtáros hetenként csak kétszer tart nyit­va. Kellene még két iskolai tan­terem. Nagy a sár az önkiszol­gáló előtt, szükség lenne egy par­kírozóhelyre, a növekvő forgalom miatt is. .♦Nagyot fordult a világ" A községi alapszervezeti párt­titkár, Demeter József ezt mond­ta: „A tanyai élet alaposan megváltozott, mert nagyot for­dult a világ errefelé is. Igaz, hogy öregszik a környék lakos­sága, de ez nem változtat ezen a tényen.” A talaj gyenge minőségére utalva mondta Somogyi László főagronómus, hogy ez a vidék „egy holdbéli táj”. Mivel olykor kiszárad, megsül minden. A Má­jus 1. Szakszövetkezet — amint az elnök elmondta —, százötven dolgozót foglalkoztat. Mivel sze­gényes, gyenge minőségű a föld, az alaptevékenység az árbevé­telnek csupán egytizedét teszi ki. Autóvillamossági szakembe­reket, forgácsolókat, lakatosokat foglalkoztatnak, targoncamotor- javítással foglalkoznak, ponyva- és [kárpitosipari részleget mű­ködtetnek stb. Tavaly az egy dol­gozóra jutó éves átlagkereset nyolcvanötezer forint volt náluk. A megélhetési forrásokat javítja, hogy szorgalmazzák a tagsági szőlőtelepítést. Ez legalább het­ven embert érint közelről. A fentiekhez tartozik — amint azt Kopasz Imre iskolaigazgató elmondta —, hogy a szövetkezet értéssel és szeretettel támogatja az iskolát. A kirándulásokhoz buszt ad, támogatja anyagilag a felújítást stb. Jellemző adat, hogy évente mintegy negyedmil­lió forinttal támogatják a falut a sokirányú fejlődés érdekében. Varga Mihály A múzeumban a ibaiuxjirtbánya- model 1 és a régi szerszámok mel­lett látható egy űrhajósdoboz is, amelyben élelmet vitték fel a kozmoszba Fárkás Bartailanék. A képen: Bányarészlet TERÜLET- ÉS HOZAMNÖVELÉS AZ IDEI CÉL Kukorica­mérleg Elkészült a takarmányku­korica-termelés tavalyi mér­lege a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban. Eszerint az elmúlt esztendő a második legnagyobb ter­mést hozta a hatodik ötéves terv időszakában. Figyelem­re méltó, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek közül 230- ban hektáronként 8 tonna fe­letti hozamot értek el. A leg­kiemelkedőbb termésátlag a nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben született, itt 11 828 kilogramm jutott egy hektárra, több mint 900 hektár átlagában számolva. A tavalyi időjárás — az ada­tok szerint — a termesztésre nem volt kedvező. A tenyészidőben lehullott csapadék mennyisége 20—30 milliméterrel elmaradt a sokéves átlagtól, és az ország egyes vidékein különösen kevés csapadékot kaptak a növények. Másutt éppen az ellenkezője volt a gond: a sok időszakos belvíz. A itenyészidő alatt az úgyneve­zett hőösszeg 3—4 százalékkal volt kevesebb a sok évi átlagnál, és a 'lehűlések általában a kriti­kus szakaszban érték a kukori­cát, a keléskor, illetve a szem- képződés idején. Ám ilyen körül­mények között is képesek voltak a termelők kiemelkedő eredmé­nyek elérésére, ami azt bizonyít­ja, hogy jól bánnak a magas biológiai értékű hibridekkel, a korszerű gépekkel, és a terme­lés szervezését is sikerült meg­újítani. A rekordtermésnek ugyan nem voltak meg az optimális időjárá­si feltételei, mégis hektáronként 8—9 tonna között termelt 162 mezőgazdasági nagyüzem. Ez ugyan az 1982. évinél kevesebb, mivel akkor 246 ilyen üzem volt, ám jobb teljesítmény az 1984. évinél, amikoris 116, és különö­sen az 1983. évinél, amikor mind­össze 80 üzem tudta elérni ezt a szintet. Kilenc-tíz tonna közöt­ti termést 54 gazdaság ért el (1982-iben 96). Tizennégy üzem takarított be 10 tonna feletti mennyiséget 1 hektár átlagában számolva, szemben az 1984. évi 24ngyel és az 1982. évi 43-mal. Az adatok szerint feltehetően hozzájárult a kiugró teljesítmé­nyek elmaradásához az is, hogy a tavaszi időszakban, a vetés ide­jén túlságosan hideg volt a ta­laj, és emiatt csak késve lehetett megkezdem a kukorica vetését. Figyelmeztető, hogy hektáron­ként 15—35 kilogramm vegyes hatóanyaggal csökkent tavaly a kukoricatermeléshez felhasznált műtrágya mennyisége az egy év­vel korábbihoz képest. A hetedik ötéves terv idősza­kában a kukoricatermelési ága­zattal szemben is nőnek a kö­vetelmények. Az előirányzat sze­rint már az idén növelni kell a kukorica vetésterületét: 1 150 000 hektárra szánják ezt a fontos nö­vényt. A termőterület növelésé­vel egyidőben a hozamok foko­zását is előirányozta a terv. Az elmúlt öt évre kötött kol­lektív Szerződések 1985 végén lejártak, teljesátésükről a válla­latok, intézmények vezetői ezek­ben a hetekben ad/niafc számat a dolgozóknak. Ezzel egyidőben megkezdődött az új, a VII. öt­éves terv időszakára szóló kol­lektív szerződések előkészítése, menyieket a vállalati vezetőknek és a szakszervezeti szerveknek júiniius 30-liis kelll a dolgozókkal ismertetniük és megkötniük. Az új kollektív szerződések kihir­detéséig a korábbi szerződések rendelkezései érvényesek. Az 1986—1990-es évekre szóló kollektív szerződések kidolgozá­sához az Állami Bér. és Mun­kaügyi Hivatal a Szakszerveze­tek Országos Tanácsával közö­sen irányelveket adott ki;. Eb­ben rámutatnak, hogy az új vállalatirányítási formák beve­zetésével. nem változott a kol­lektív szerződések rendeltetése; azok továbbra is a dolgozóknak a munkaviszonyukkal kapcsola­tos jogait és kötelességeit fog­lalják magukba, s a szerződést a munkáltatók ezután is a he­lyi szakszervezeti szervekkel kötik meg. Az irányelvek fel­hívják a ügyeimet, hogy a Mun­ka Törvénykönyvének múlt évtől érvényes módosításával a mun­káltatók és a szakszervezetek a korábbiaknál szabadabban, a he­lyi sajátosságokat jobban figye­lembe véve határozhatnak ar­ról, hogiy a kollektív szerződé­sek mit foglaljanak magukba. Ezzel 'lehetőség nyílt arra, hogy az elkövetkezendő öt évre szó­ló új kollektív szerződésekben a vállalatok és a dolgozók a munkavégzéssé]!, * munka- és pihenőidővel, a munka díjazásával, valamint a dolgo­zóknak járó egyéb júttartások­kal kapcsolatban bármiféle, jog­szabályba nem ütköző kérdés­ben egyetértésre jussanak. Az 'éknúlit évek tapasztalatai alapján az irányelvek rámutat­nak azokra a munkaügyi kérdé­sekre, amelyeknek a szabályo­zása napjainkra a dolgozók és e vállalatok érdiekében egy­aránt indokolttá vált. így pél­dául számolni kell azzal, hogy a vállalatok a korábbiaknál fo­kozottabban takarékoskodnak az egyre drágább munkaerővel, termelési feladataik ellátásához gyakrabban élinefc majd a dolgo­zók munkahelyek közötti átcso­portosításával, 's mind nagyobb szükségük lesz a többféle szak­mához értő szakemberekre. Amennyiben a vállalatok élni kívánnak a munkaerő korábbi­nál rugalmasabb foglalkoztatá­sának, illetőleg az egyes mun­kakörök tágabb értelmezésének lehetőségével, úgy azt a kollek­tív szerződésben is rögzíteniük kelil. A munkaidő jobb (kihasználá­sát, a vállalatok rendelkezésére álló létszám hatékonyabb fog­lalkoztatását elősegítő intézke­déseket, mint példáiul az általá­nostól eltérő, a termelési feladat­hoz jobban igazodó munkarend bevezetését és alkalmazásának feltételeit is a kollektív szer­ződésnek kell tartalmaznia. A munkaidő hatékonyabb kihasz­nálására az irányelvek több­féle megoldást is szorgalmaz­nak. Felvetik egyebek között a munkarendnek, például a mű­szakok számának, a napi mun­kaidőnek a mindenkori felada­tokhoz jobban igazodó beosz­tását. Ez indokolt lehet azoknál a vállalatoknál, amelyekhez a megrendelések nem érkeznek mindig folyamatosan, s néha túlórával sem győznek eleget tenni azoknak, máskor p>edig esetleg nem tudják egész napra munkával ellátni dolgozóikat. Az is előfordulhat azonban, hogy egyes vállalatok valami­lyen más okból — például ener­giai- vagy alapban yag-ellátási gon,dóik, netán a kooperációs Partneriek szállítási késedelme miatt — átmenetileg termelé­sük csökkentésére kényszerül­nek. A dolgozók foglalkoztatá­sára ilyen esetekre is ajánlatos áthidlaló megoldásiban megálla­podni. A veszteségek mérséklé­sének egyik eszköze lehet pél­dául az egyenlőtlen munkaidő átmeneti bevezetése. ­Ugyancsak ajánlatos felül­vizsgálni, s az elkövetkezendő öt évre az új követelmények­nek megfelelőn mghaitánozni a kollektív szerződéseikben a váU lalaft bérpolitikáját, a munkafe­gyelem erősítéséire hozott intéz­kedéseiket, a gazdasági munka- közösségek és a vállalatok kap­csolatát szabályozó előírásokat. (MTI) A kecskeméti Bizományi Ármház meglepetése a tavaszi fesztivál alkalmából: 1986. MÁRCIUS 13—20-IG, 30%-OS ENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTANAK: női blúzokat, pulóvereket, férfikardigánokat, gyermekpizsamákat. Műszaki boltjukban (az udvarban): ajándéktárgyakat kínálnak kedvezményesen. (Pl.: hét zenélő férfikvarcórát, 490 forintért darabját.) Vasárnap is nyitva tartanak, 9—13 óráig! EZER EMBER OTTHONA / Pirtói változások „A pirtóiak szeretnek — és tudnak — úgy élni, mint" egy nagy család. Könnyen össze lehet fog­ni őket egy-egy jó ügy ér­dekében. Például az óvo­da csaknem .teljes egészé­ben társadalmi munkával épült.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents