Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

1986.- március 1. • PETŐFI NÉPE • 9

LESTÁR PÉTER 1902-ES MEGÁLLAPÍTÁSA . JÁTSZÓTEREKEN TARTJÁK AZ ÓRÁKAT • ÉLVONALBELI SPORTOLÓK • MINDEN VERSENYEN OTT VANNAK

Iskola — tornaterem nélkül

I. '■ rlM*!*-}

Hl

G A sárga iskolások legfeljebb a kecskeméti edzőteremben atléti- zálhatnak. Ehhez azonban több olyan verseny kellene, mint a Lánchíd Kupa volt. (Felvételünk is ezen a vetélkedőn készült.)

Aligha van még egy városközponti iskola az országban, amelyben olyan rosszak a sportolás feltételei, mint a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az intézményt 1881-ben alapították, s azóta nincs tornaterme. Pedig Lestár Péter már 1902-ben azt állapította meg, hogy „Az I. kerületi népiskola szűk a mozgásra”. S azóta a tanulók száma ötszörösére nőtt, jelenleg 750-en járnak a népszerű „sárga suliba”.

— Az utóbbi évtizedben nagyon sok tervet készítettünk a tornaterem építésére — mutatja a rajzokat Szepes Lajos igazgató.

— Mindössze 18 métert kérünk a várostól az épületünk mellé, erre a területre egy korszerű méretű termet építhetnénk. Levelet mutat, amelyben hivatalosan is "kéri azt a bizonyos területet. A keltezés múlt év szeptembere. Biztató válasz azóta sem érkezett.

□ □ □

— Nagy kínok és rengeteg szervezés közepette tartjuk a testnevelési óráinkat — tájékoztat Novomeszky István testnevelő, aki 22 esztendeje oktat az iskolában. Jó idegei lehetnek, mert a két évtized alatt sem roppant össze a munkáját jócskán akadályozó gondok súlya alatt. — Ha az időjárás engedi, a testnevelési órákat a közeli parkokban, a Marx téren, a vasútkertben és a Városi pályán tartjukTélen azonban elkeserítőbb a helyzet. Ilyenkor egy 6x14 méteres terem áll a tanulók rendelkezésére, ebben a „sikátorban”, valamint a folyosón tartják a testnevelési órákat, a sportszakköröket. Némi reményt csupán az jelent, hogy az illetékesek jóváhagyták és támogatják az iskolai sportudvar kialakítását, mely messzemenően igazodik a szerény lehetőségekhez. A tantestület és a szülők rengeteg társadalmi munkát ajánlottak fel a megvalósításhoz.

Ám, ha megépül a megálmodott sportudvar, a téli lehetőségek semmivel sem lesznek kedvezőbbek.

□ n □

Mégis. Az iskola egykori diákjai közül számos élvonalbeli sportoló került ki. Kontra Zsolt világválogatott kézilabdázó, Bör- csök Csaba válogatott röplabdá- zó, Nagysolymosi Sándor EB- ezüstérmes cselgáncsozó, Busa István válogatott tőrvívó, Havas Endre válogatott atléta. Ók, akik a nemzeti színekben is képviselték hazánkat a nagy versenyeken, de itt tanult és itt ismerkedett meg a sportolással Sütő Magdolna, Király Judit, Nagy László és Tóth Attila kosárlabdázó, Szabó István röplabdázó is.

— Mivel ilyen rosszak a körülményeink, nem gondolhatunk minőségi sportoktatásra — mondja ismét az igazgató: — Ezért jó kapcsolatokat tartunk a város sportegyesületeivel, s hozzájuk irányítjuk a tanulóinkat. Emellett van úszótagozatos osztályunk

is. Sokan járnak cselgáncsozni, kosárlabdázni, atletizálni, vívni.

asztaliteniszezni, s tanulóink minden sportolási igényét támogatjuk. *

Az iskola sportolói k(jzül többen nyerték meg az úttörő-olimpiát. Á városi bajnokságokban rendszeresen elindulnak, s ott jó eredményeket érnek el. Az ősszel megnyerték a városi döntőt labdarúgásban, a városi bajnokságban pedig egy pont hátránnyal állnak a harmadik helyen. A kosárlabdázók másodikak, holott még egy minipalánk felállítására sincs lehetőségük.

— Minden versenyen részt veszünk. Ily módon is szeretnénk megkedveltetni a mozgást, a

sportolást a gyerekekkel — ösz- szegez a testnevelő.

□ □ □

Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy milyen eredménylista tehetné gazdagabbá az iskola sportsikereit, ha a körülmények kedvezőbbek lehetnének. Aztán az újabb kérdések: Miért nem támogatják a jobbítani szándékozó terveket, kezdeményezéseket?

Nyitott kérdések, amelyekre csak a tornaterem megépítése adhatna megfelelő feleletet.

Rajtmár István

Medeo, a rekordok pályája

MEGKÉRDEZTÜK:

Miért

kerül sokba a bérlet?

Kurucz László kecskeméti olvasónk az alábbi kérdésekkel fordult hozzánk: „A KSC labdarúgó-mérkőzéseire szóló bérlet miért kerül 350 forintba? (Hét hazai meccsről lévén szó, nem sok ez egy kicsit?) A KSC-nél miért nem lehet külön álló- és ülőhelyet váltani ?” ,

A kérdésekre Király József, a KSC ügyvezető elnöke válaszolt: — Az egyesület elnöksége néhány évvel ezelőtt döntött a bérletek áráról, ami. kor még NB II-ben szerepelt a labdarúgócsapat. Akkor a bérletek rendezése azért került napirendre, mert növelnünk kellett a saját eszközű bevételt. Mivel az elnökségnek számos gazdasági vezető is tagja, javaslatként hangzott el, hogy a vállalatok bérletek vásárlásával is segíthetik a klubot. A 350 forintos bérletárat akkor az elnökség elfogadta, s a gyakorlat azóta is igazolta ennek a döntésnek a helyességét: A bérleteink 90 .százalékát ugyanis nem magánszemélyek, hanem vállalatok veszik meg — ezzel is támogatva bennünket —, és odaadják a saját dolgozóiknak, jutalomként.

— Ha a hét hazad mérkőzést vesszük alapul, tényleg nem olcsóbb, mint a belépőjegy. De * akinek ez drága,, megveheti a belépőjegyet a pénztárnál, ami 27-f-5 (olimpiai felár) forintba kerül. A 32 forintos jegy egy. séges, tehát ülő- és állóhelyre is érvényes. Amikor erről döntöttünk, szóba került a 45 forintos ülő- és a 30 forintos állóhely is, de az elnökség végül is az egységes belépőjegy mellett szavazott. ’A stadionban ugyanis csak ülőhely van. Annak ellenőrzésére, hogy ki ül. illetve áll, külön apparátust kellene foglalkoztatnunk, amelynek a költségei szintén a jegyárakat terhelnék.

A nyugdíjasak előnyös feltételek mellett 904-10, tehát 100 forintért válthatnak bérletet — a sorsolástól függően — hét vagy nyolc hazad mérkőzésre — mondta Király Jó. zsef, a KSC ügyvezető elnöke.

— banczik —

Konsztantyin Kudrjavcev, a 40-es évek egyik legjobb gyorskorcsolyázója, befejezte aktív sportpályafutását, elhatározta, hogy edző lesz. Már régóta ábrándozott egy magashegyi műjégpályáról, ezért megmászta az ország szinte valamennyi hegyét. Így bukkant Kazahsztánban a Zailiszkij Alatau hegységben a Medeo völgyre, amelyet három oldalról magas hegyek fognak körbe. Medeo mindössze 18 kilométerre fekszik Alma-Atától.

Itt építették meg a Medeo műjégpályát, 1951-ben, s már egy év múlva megkezdődött itt az aratás. Az első világrekordot a szovjet sportolók közül 1952-ben állította fel Jurij Szergejev, aki az 500 méteres távot 41,7 másodperc alatt futotta.

A Medeo jégpályát, mint a „rekordok műhelyét” kezdték emlegetni, hiszen egyetlen szezon sem múlt el új rekord nélkül. A Medeo krónikájában több mint száz rekordot jegyeztek fel, amelyeket különböző országok sportolói állítottak fel.

Kezdetben a tengerszint felett 1691 méteres magasságban fekvő műjégpálya csak egy egyszerű, jéggel borított tér volt, 400 méter hosszú futópályával. Ma a Medeo egy 10,5 ezer négyzetméteres jégfelület, 4 hűtőberendezéssel, 1600 reflektorral, öltözőiben 2500 korcsolyázónak van hely, a belépődíj mindössze 50 kopejka. A kölcsönzőben 1000 korcsolya várja a sportkedvelőket. A lelátókon 10 350 ülő- és 2100 állóhely van. A jégpálya

mellett hatalmas parkoló fogadja az autóbuszokat és személygépkocsikat. A műjégpálya augusztustól májusig üzemel.

Napjainkban 16 bejegyzett világcsúcs közül 12 a Medeo pályán született.

Mi a titka Medeo valóban fantasztikus rekordjainak? A magashegyi klíma, mint ismeretes, jelentős mértékben hat a sportolók: állttal elért setoíességre. Jelentősége van a Medeo „gyors jegének” is. Ez a víznek köszönhető, amellyel a pálya jegét készítik. Gyakorlatilag szinte desztillált víz, nincsenek benne súrlódást növelő idegen anyagok. A vizet a műjégpálya mellett csörgedező, a Zailijszkij Alatau gleccsereiben eredő Almaatyin- ka hegyi patakból veszik. A jégpályán a jeget gondosan csiszolják és fényesítik.

A rekordokat általában gyönyörű, napfényes időben érték el, amikor a jeget vékony vízréteg fedi, ami szintén javítja a siklást.

Medeo azonban nemcsak a versenysportolók paradicsoma. Hétvégeken autóbuszok százai hozzák ide a testmozgás kedvelőit. Naponta 25 ezren látogathatják Me- deót. Mindenki kedve szerint sportolhat. Aki akar, korcsolyázhat a műjégen, mások bejárhatják a festői hegyi ösvényeket. Fentebb a hegyekben a meredek csúcsok várják- az alpinistákat.

Igor Obrazcov

Ezt látta Mezey György Párizsban

— Ismert, hogy a mexikói vb- döntőbe jutott két labdarúgóegyüttes, Franciaország és Észak- Irország szerdán Párizsban barátságos találkozót vívott. A 0:0- ra végződött összecsapást megtekintette Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is, hiszen a „gallkaka- sos” legénységgel egy selejtező csoportban szerepelnek majd Ga- rabáék. A szakvezető ezt nyilatkozta a 90 percben látottakról hazaérkezése után:

— A két világbajnoki döntős válogatott az utóbbi években a labdarúgópályákon megszokott nagy intenzitású, heves összecsapásokkal tarkított csatát vívott, és várhatóan ez a stílus a vb- döntőig hátralévő három hónapban nem változik meg. Ez nagy felelősséget ró mindazokra, akik ilyen vagy olyan módon a magyar válogatott játékosok világ- bajnoki felkészüléséért tehetnek.

„Komputercipővel” a „Nagy Fal” mentén

Az AP hírügynökség jelentése szerint a hongkongi „Egészség Klub” angol vezetője, a 45 esztendős David Griffiths július közepén 5000 km-t végigfut a kínai „Nagy Fal” mentén. A londoni Wembley Stadion egykori menedzsere 90 naposra tervezi a nem mindennapos szupermaratonit.

— Különleges cipőket viselek majd, melyekből hat párat viszek magammal — mondta Griffiths. — Ezekben különleges „komputert” helyeztünk el, mely méri a megtett távot méterekben, a futásom átlagsebességét és az időt is összegezi.

Griffiths különleges hírnevet vívott ki magának 1983-ban az. zal, hogy Hongkongból Pekingbe futott, 3680 km-t teljesítve. Az angol vállalkozót júliusban a tervek szerint elkíséri egy tíztagú forgatócsoport is, ugyanis Griffiths filmet készít saját vállalkozásáról és könyvet is ír. Ezek anyagi hasznától reméli, hogy a mintegy 39 ezer dolláros összköltsége megtérül.

— Napi tíz óra futást tervezek, "de úgy, hogy 25 percenként beiktatok ötperces nyugtató gyaloglásokat is — közölte Griffiths.

AKIKNEK A SPORT A HIVATÁSUK

A szertáros és a gyúró

A csapatösszeállításban és a tartalékok között sem olvashatjuk a nevüket, mégis szinte mindenki ismeri őket Baján.

A .gól varázsában elmerült szurkoló siker esetén nem kutatja az okot, ellenkező esetben pedig még a Vasvári úti pályától negyven méterre, a meccs közben elhaladó kiskunha- • lasi személyvonatot is bűnbalknak állítja. Csupán ilyenkor szokták emlegetni a kapufát, a labdát, a stoplikat, a gyúrót, a szertárost, a jegyszedőt és persze, a csapat törzsszurkoló- ját, „Jumbót”, akinek télen-nyáron kivan a hasa az ekiyűhetetlen melegítőből.

A kék-sárgák jelenlegi szertárosa a 38 éves Doszkocs János még húsz évvel ezelőtt a Bajai Vasas MTE NB III-as csapatának vezérszurkolójaként kötött egv íetre szóló barátságot a város labdarúgásával. Azóta különbőz.: minőségben végez társadalmi munkát a „csapatért”, megszállottságból.

— ön hosszú ideig a Finomposztó Vállalat mintaboltjában dolgozott, a hírek szerint vérbeli kereskedőként. Miért vált meg munkakörétől ?

— 1980-ban fogalmazódott meg Baján a labdarúgásban az előrelépés igénye, amihez főállású sportmunkatársra volt szükség. Győzött bennem a sportszeretet, és a családom is belátta, hogy ez a szenvedély több elfoglaltsággal és szokatlan időbeosztással párosul. Azóta együtt vagyok a csapattal, osztozom örömeikben és lelkesedésemmel bátorítom őket a kudarcok esetén.

— A labdarúgók között örök törvény: a csapat hangulata átragad a szertárosra, amit persze jól tudnak a szurkolók és a vezetők is.

— Én mindkét irányba a legfontosabb tulajdonságnak a becsületességet tartom. iEmellett a bizalmat és az őszinteséget tiszteletben tartom és igénylem is. Meggyőződésem, hogy a labdarúgásban nagy célokat csak összefogással lehet elérni. Nálam nincs ügyeletes sztár, a lényeg a csapatérdek és főleg az eredmény.

Ercsényi Antal mindössze 27 esztendős múlt. Pályafutása a cselgáncstatamin keresztül vezetett a gyúróasztalig. Ugyancsak a BSK színeiben versenyzett és nem is akárhogyan.

A hetvenes évek közepén a ju- dó-sikeredző, Gyúró László tanítványaként négyszeres iíjúsá• Ercsényi Antal gyúró (balról^ és Doszkocs János szertáros. (Ifjú Földvári István felvétele)

gi és junior magyar bajnok volt és felnőtt válogatottként indult a Hungária Kupán is. Azután 1978-ban külső térdszalag-szaka- dást szenvedett, majd műtét következett és egyben egy ígéretes pályafutás vége ~.

— Hogyan lett az élsportolóból éppen gyúró?

— Még 1976-ban elvégeztem egy évet a gyúrótaníalyamból, amit két éve fejeztem be Pécsett. Közben 1983 januárjában Lengyelországban voltam a judó- sokkal edzőtáborban. Üjra próbáltam a terhelést a térdemmel, és ott szabadidőmben gyúrtam a lengyel síelőket. Mivel velünk volt az akkori ügyvezető elnök, Gombás László, az ő ötletére vállaltam el a labdarúgókat. v

— Tiszteletet parancsoló fizikumát látván, bizonyára naivnak tűnik a kérdés: mikor jó a gyúró?

— Ismerni kell a játékosok izomzatát, egyéni terhelhetőségét. A szakirodalom szerint a rendszeres gyúrás 20 százalékkal befolyásolja a csapatteljesítményt. A focivilág egy sajátos közösség. Mi első kézből hallunk mindent az öltözőben, de ez sokszor nem tartozik másra, s ezt az arany- szabályt maradéktalanul be kell tartani.

Kovács Zoltán

VAN, AKIT MILLIOMOSSÁ TETT

Egy totó-hirdetés nyomában

Az ország mindmáig egyetlen hivatásos totókulcsszerkesztője számítógép segítségével készített variációkat kínál. A Petőfi Népében is közzétett hirdetésére lapunk munkatársa is jelentkezett, majd telefonon kérdezősködött Fekete L. Lászlótól a részletek felől.

— Mi kell egyáltalán ahhoz, hogy hivatásos totókulcsszer- kesztőnek nevezhesse magát?

— Állami engedély, melynek előfeltétele az volt, hogy a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság nyilatkozatban jelentette ki, hogy tevékenységem nem isórrti az ő érdekeiket. Azóta szabad szellemi foglalkozásúként főállásban készítek totókulcsokat.

— Ingyenes tájékoztatójából, amit megkaptam, kiderül, hogy 1390 forintért küld egy tippcsomagot...

— ... félreértette. Én nem tippet adok, hanem matematikai elvre épült variációt, melynek tulajdonképpen nincs semmi köze ahhoz, hogy melyik csapat győz. Azt egyetlen komputer sem tudja kiszámítani, hogy ki hagyja el emelt féjjel, két pont birtokában, és ki pont nélkül a pályát. A matematika viszont azt mondja: ha ön egy bizonyos kulcscsal játszik, és teszem azt 8 meccset eltalál, akkor az én programjaim egyike ehhez plusz 5 találatot garantál.

— Gondolom, beleölt egy csomó pénzt, mire birtokába iutott ennek a programnak, tnég a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szerzett számítás- technikai ismereteit is a totózás szolgálatába állította. Tulajdonképpen hogy kezdte?

— Sima szelvényekkel. De mivel már akkor is tisztában voltam a valószínűségszámítás elveivel, elkezdtem kísérletezni, Eleinte magam is a hivatalos variációkból játszottam. Mint minden módszernek, ezeknek is a 13 háromesélyes az alapja, nos, én megpróbáltam a saját fejem után menve csökkenteni a befektetendő összeget.

— Ha már a pénznél tartunk, ön meggazdagodott abból, amit csinál? Mennyit keres?

— Nem gazdagodtam meg,

legalábbis az én fogalmaim szerint nem, de azt sem mondhatnám, hogy anyagi gondokkal küzdők. Jövedelmem’ több mint felét elviszi az adó, 1984-ben például 570 ezer forint volt az adóalapom, s 300 ezret fizettem be készpénzben az állampénztárba. >

— Viszont egy-cgy sikeres megoldással milliókat kereshet. Mekkora volt a legnagyobb nyeresége?

— Heti egy-két ezer forinttal játszom, 1976 óta könyvelem a kiadásaimat és a bevételeimet. Elmondhatom, hogy jócskán pluszban vagyok ...

— És a kliensei?

— Nos, erről elég, ha any- nyit árulok el: van, akit az én kulcsom tett milliomossá...

Ballal József