Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tén ma estig: Időnként felszakadozik a felhőzet. Eleinte még tőbbfelé, ké­sőbb kevesebb helyen lesz csapadék: a Dunántúlon szórványos eső valószínű. Mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz X és plusz 6 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Am MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 54. szám Ára: 1,80 Ft 1986. március 5. szerda GENFI TÁRGYALÁSSOROZAT Hiányzó amerikai tettek Genfben kedden plenáris ülés­sel fejeződött be az atom- és űrfegyverekről folytatott szov­jet—amerikai tárgyalássorozat negyedik fordulója. A felek megállapodása értelmében a tár­gyalásokat 1986. május 8-tól foly­tatják. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség genfi tudósítója az esemény­hez fűzött kommentárjában meg­állapítja, hogy az előző forduló óta eltelt négy hónap fontos nemzetközi eseményekben bő­velkedő időszak volt. Ez idő alatt jött létre a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Genfben. Majd az ENSZ közgyűlésének tavalyi ülésszaka végén számos határo­zatot fogadtak el a leszerelésről és a fegyverkezési hajsza korlá­tozásáról. Januárban a Szovjetu­nió részletes programjavaslatot terjesztett elő arról, hogy miként lehetne az évszázad végéig fel­számolni a tömegpusztító fegy­vereket. Ezt a történelmi jelen­tőségű javaslatot *'az SZKP XXVII. kongresszusa is megerö-, sít ette. Ilyen körülmények között a Genfben dolgozó diplomaták, a helyi ENSZ- és a nem kormány- szervek képviselői, a megfigye­lők jogos reményeket tápláltak az iránt, hogy a két tárgyaló fél hozzáfog a konkrét intézkedések felkutatásához. Ez azonban nem történt meg — mutat rá a tudó­sító, majd ennek okait elemez­ve megállapítja: A hadászati fegyverekkel kap­csolatban indítványozott washing­toni javaslat valóraváltása nem­hogy korlátozást jelentene, ha­nem bizonyos fegyverfajták te­kintetében jelentősen növelné az amerikai hadászati arzenált. A közepes hatótávolságú atom­fegyverekről szóló amerikai ja­vaslat lényegében megismétli az úgynevezett nullaváltozatot, ami 1983-ban már zsákutcába juttatta a szovjet—amerikai tár­gyalásokat. Mindössze az a kü­lönbség, hogy az amerikai fél újabb feltételekkel és követelé­sekkel egészítette ki akkori ja­vaslatát, így az még elfogadha- tatlanabbá vált. Ami pedig a vi­lágűr militarizálásának megaka­dályozását illeti: ebben a tárgy­körben az Egyesült Államok sem­miféle javaslatot nem terjesztett elő, sőt igyekezett ezt a problé­mát levenni a napirendről. Emellett genfi diplomáciai kö­rökben az is csalódást okozott, hogy’ az Egyesült Államok eluta­sította a nukleáris robbantási kí­sérletek megszüntetésére irányu­ló szovjet javaslatot és nem kö­vette a Moszkva által egyoldalú­an vállalt moratóriumot — mu­tat rá a szovjet hírügynökség munkatársa. Végül megállapítja: a negye­dik forduló újfent megmutatta, hogy a nagyhangú amerikai ígé­reteket a tettek nem támasztják alá. A SZOMSZÉD MEGYÉKBEN MIÉRT TISZTÁBBAK AZ UTAK? A síkosság óvatosságra int Ügy tűnik, a tél nem .enged szorításából. Kedden már kora hajnalban megkezdődött a hóesés, amely kiterjedt az egész megyére. A déli és kora délutáni órákban ki­tartóan hullott a hó, később a havas eső, néhány helyen eső. A KM Szegedi Közúti Igazgatóságának kecskeméti koordinációs üzemmérnökségén arról tájékoztattak teg­nap, hogy az utak sózása megtörtént, a gépek folyama­tosan takarítják a burkolatokat. A főutak hókásásak, latyakosak, az alsóbbrendű utak hóbordásak, síkosak, emiatt a közlekedésben fokozott óvatosságra van szük­ség. Ennyi a KM hóügyeletesének jelentése. A hozzánk és a megyei tanácshoz érkezett nem éppen hízelgő vé­lemények azonban arra késztettek bennünket, hogy más forrásból is tájékozódjunk. Karsai Attilát, a megyei tanács közlekedési osztály­vezető-helyettesét arra kértük, jellemezze a megyei hóeltakarítást. — Általában gyenge — mon­dotta. — Kistkunmajsa—Csó- lyospálos, Kiskuramajsa—Köm- pöc között az utak rendszerint síkosak. Késett a takarítás hét­főn a Császártöltés—Hajós— Kalocsa közötti úton. Különö­sen feltűnő és nehezen ma­gyarázható az 51-es számú út Dunapatajtól északra levő szakaszának állapota, amely a megyehatárig nem volt meg­felelően tisztítva hétfőn, ugyan­akkor a Pest megyei szakasza „fekete” burkolatú volt. Nem megfelelő az 52-es számú út­nak a solti üzemmérnökség ke­zelésében lévő szakasza sem. Sem ezt, sem az 51-es utat nem tisztították meg hétfőn. Na­gyon hókásás volt az 53-as szá­mú út Kiskunhalas—Solt­vadkert közötti része is. — Hol tapasztalható a leg­nagyobb elmaradás, s van-e különbség a szomszédos me­gyék és Bács-Kiskun között? — A hozzánk érkező pana­szok, bejelentések arról ta­núskodnak, hogy Baja körze­tének északi része, illetve Solt térsége a legelhanyagoltabb. Ezeken a helyeken késett az úttisztítás, a latyaktolás. Na­gyok a különbségek Bács-Kis­kun egyes útszakaszai között, s tapasztalataink szerint a szomszédos megyékben az uta­kat jobban, hatékonyabban tisztítják. Ez azért sem érthető, mert a közúti igazgatóság a fő­útvonalak városon belüli sza­kaszait átadta a kommunális vállalatoknak, bár ezek rend- bentartásához is megvan a gé. pi kapacitása. Azt hiszem, rö­videsen megkérjük a közúti igazgatóság vezetőjét, hogy a megyei tanács vb előtt adjon tájékoztatást 1985—86 telének úttisztítási gondjairól, nehéz­ségeiről. G. G. AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁRÓL JELENTJÜK Vita a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányairól Gáspár Sándor felszólalása Tizenkét szovjet felszólalás, az SZVSZ elnökének, Gáspár Sándor­nak, valamint nyolc külföldi küldöttségvezetőnek az üdvözlő beszéde — ez a szovjet kommunisták kongresszusa hetedik munkanapjának mérlege. Kedden a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában foly­tatódott a vita a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól, amelyekről előző nap Nyikolaj Rizskov miniszterelnök előadói beszédét hallgatta meg a tanácskozás ötezer szovjet részvevő­je és több száz külföldi vendége. A kedd délelőtti ülés első szó- ső titkára, a délnyugat-szibériai noka, Nyikolaj Jermakov, a ke- Kuznyeck-nxedence széntoányá- merovói területi pártbizottság el- szatának szentelte felszólalását és külön méltatta a magyar bányá­szokkal fenntartott kapcsolataikat is. Elmondta, hogy a medence sok bányája immár rekonstruk­cióra szorul, de a helyi vezetők egy része központi utasításra vár, az illetékes miniszterek viszont nem állnak hivatásuk magasla­tán. Nyikolaj Jermakov síkra- szállt az ágazati és területi ter­vezés kombinációja mellett, sür­gette a hatalmas bányavidék egyre súlyosbodó környezetvédel­mi problémáinak megoldását. A minszki autógyár préselőko­vácsa, Jevgenyij Suljak büszkén számolt be arról, hogy a gyár csökkent munkáslétszámmal tel­jesítette ötéves tervét. A közel­múltban nagy teljesítményű ka­mionokat kezdtek gyártani. Szo­ros termelési kooperációt építet­tek ki Csehszlovákiával és az NDK-val, termékeik egész sor- szocialista országba eljutnak. Dmitrij Motornij ukrajnai kol­hozelnök felszólalása bevezető­jében rámutatott, hogy a szovjet gazdaság és társadalom fejlődé­sének meggyorsítása nemcsak a Szovjetunió szempontjából jelen­tős, hanem az egész emberiség haladását is meggyorsítja. A to­vábbiakban síkraszállt a kolhoz­elnökök nagyobb önállósága és amellett, hogy a termelés bővíté­sének és ösztönzésének alapvető forrása a mezőgazdasági üze­meknél a tiszta jövedelem le­gyen, amellyel maga a gazdaság rendelkezik. A kolhozelnök kü­lönböző fogyatékosságok miatt kemény bírálattal illette személy szerint a szovjet mezőgazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János látogatása Zagorszkban Kádár János, az MSZMP fő­titkára, aki pártküldöttség élén részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, kedden délelőtt ellátogatott a Moszikva környé­ki Zagorszkba. Elkísérte Konsz- tantyin Harcsev, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő Egyházügyi Tanács el­nöke és Vaszilij Boriszenkov, a moszkvai területi pártbizott­ság másod titkára. Zagorszkban Valentyin Mi­ronov, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a ven­déget. Kádár János megtekintette a város központjának páratla­nul szép műemlékegyüttesét. A Zagorszki Állami Múzeum állandó kiállításán megis­merkedett a kiállított ikonok, díszes arany, és ezüsttárgyak, értékes porcelánok, hímzett kelmék és ruhák gazdag gyűj­teményével. Megtekintette az értékes régi gobelineket, vala­mint a középkori orosz fegy­verkovácsok, ötvösművészek és népi művészek alkotásait. Ezt követően felkereste a pra­voszláv egyház Teológiai Aka­démiájának műkincsigyűjte- ményét. Az akadémián Kádár János beszélgetést folytatott Pitye- rim érsekkel, a moszkvai pat­riarchátus kiadóhivatalénak igazgatójával és Alekszandr püspökkel, az egyházi taninté­zet rektorával. A látogatást követően Ká­dár János a kora délutáni órákban visszaérkezett Moszk­vába. FELAJÁNLÁSOK a szovjet TESTVÉRPÁRT fóruma tiszteletére Energiatakarékosság, minőségjavítás a Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál Kiemelkedően jó eredményt ért el a műit esztendőben bajai székhelyű Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. Annak ellenére, hogy az Í985-ŐS év kemény tele és a nyári aszály jelentősen megnövelte a vállalat feladatait, a tervezett 230 millió helyett 305 millió forint lett a termelési értékük. Ho­gyan érték el ezt a kiemelkedő eredményt? A vízügyi igazgatóság múlt évi munka terve kiemelt feladatként határozta meg a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodást, a felszín alatti és feletti vizek mi­nőségének javítását. Mindemel­lett szigorú energiatakarékossá­gi tervet készítettek, amelynek eredményeként — az 1985-ös rendkívüli tél ellenére, amikor jégtörők a szokásosnál jóval töb­bet dolgoztak — az 1984. évinél 1,2 millió forinttal kevesebb ér­tékű energiát használtak fel. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy új energiafelhasználóként belépett a vízminőség-védelmi la­boratórium, akkor megállapít­hatjuk, hogy az energiatakaré­kosság igen jelentős volt. Az igazgatóság befejezte az or­szághatár—Baja—Solt között a Duna bal partján húzódó árvíz­védelmi fővédvonal megerősíté­Egy-két évtized alatt alaposam megváltozott a fejés technológiá­ja szövetkezeteinkben, de jó né­hány háztáji gazdaságban is. El­tűntek az apró, háromlábú fejő­székek, s a lassú kézimunkái he­lyébe nagy teljesítményű, ügyes gépek léptek. A jánoshalmi Haladás Terme­lőszövetkezetben már 1972 óta üzemel egy 430 férőhelyes, tejter­melésre szakosított szarvasmar- hateiep. Akkor igen korszerű NDK fejőtechnológiávaJ szerel­ték fel. Napjainkra azonban ezek a berendezések elavultak. A kö­zös gazdaság válaszút elé került: vagy felszámolja az ágazatot, vagy komoly rekonstrukciót hajt végre a telepen? A szak­emberek végül ez utóbbi meg­oldást választották. Döntésük­ben nem a jövedelmezőség játszott szerepet, hiszen egye­lőre a különböző központi ár­intézkedések ellenére is csupán minimális nyereségre számít­hatnak. Elsősorban az évek so­rán kialakított termelési szer­kezet, a meglévő eszközök és a felhalmozódott emberi tapasz­talatok szóltak a telep korszerű­sítése mellett. A rekonstrukció első lépéseként a napokban adták át a 7,5 millió forintos beruházással » készült új, 32 állásos központi fejőházat. A létesítményt saját kivitelezés­sét. A Baja—Dunapataj közötti töltéserősítések és beruházások közül kiemelkedő jelentőségű volt a nagyarányú földmunka, a műtárgyak, őrtelepek, bekötő­utak, vízimércék építése, vala­mint az acélszerkezetű antenna- tornyok felállítása. Befejeződött a hartai kanyar szabályozásának és a Siótorok rendezésének a má­sodik üteme. Az eredményes termelőmun­kában, a sikerben oroszlánrésze van a vállalat ötvenhét szocia­lista brigádjának, amelyek a dolgozók 86 százalékát tömörí­tik. A szocialista brigádok mun- kaverseny-vállalásokat tettek az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére. Ezeket nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. A múlt év júli­usában az SZKP XXVII. kong­ben a szövetkezet építette. Az igen modern, kaliforniai rend­szerű,,svéd Alfa-Laval fejési tech­nológia berendezéseit a kaposvá­ri Szarvasmarha-tenyésztő Kö­zös Vállalat szerelte be. Miként Besse Sándortól, a szö­vetkezet í őállatlenyósztőj ótól meg­tudtuk, a „halszálkás” rendszerű, alsó tejvezetékes fojőkáabain a korábbinál több, tisztább, csíra- mentes fejre számítanak. A re­resszusa tiszteletére ajánlottak fel takarékosabb energiafelhasz­nálást, minőségjavítást és egye­beket. Ennek eredményét majd az idén értékelik, de máris meg­állapítható, hogy vállalásaikat teljesítik. Több éves kiemelkedő munkája alapján külön említést érdemel három kiváló kollektí­va: a Zboray Károly, a Winklér Lajos és a Martinovics Ignác szocialista brigád. Az igazgatóság következetesen törekedett a régebben jellemző nehéz fizikai munkák gépesíté­sére. Ha nem is nevezhetjük még könnyűnek a vízügyi dolgozók tevékenységét, tény, hogy a meg­erőltető fizikai munka jó része már anyagmozgató gépekre há­rul. Hatalmas mennyiségű ter­méskövet, kavicsot, homokot mozgatnak meg ezekkel. Nagyon fontos a mezőgazdaság öntöző- rendszereinek vízellátása. Ezt a feladatot — a múlt évi aszály hatására kialakult erőteljes pá­rolgási és szivárgási veszteségek ellenére — maradéktalanul meg­oldották. Öntözésre csaknem 13 millió, a halastavakhoz pedig 8 millió köbméter vizet használtak fel. G. Z. konstrukció ezt követően — az anyagi lehetőségek függvényé­ben — tovább folytatódik. Az el­képzeléseik szerint az istállókat kötetlen tartásra alakítják át, kor­szerűsítik a borjúnevelőt és a hí­zó marhák tartását. Ezen beruhá­zások együttes költsége várhatóan tízmillió forintba kerül, s a hete­dik ötéves terv végére készül el. G. B. MEGVÉDTE A HÓTAKARÓ A GABONÁT BÁCS-KISKUNBAN Olvadás előtt a földeken Nem mindenhol fejti ki vé­dőhatását a hóbunda; a Ti­szántúlon és például az ország déli vidékein túlságosan vé­kony a hótakaró. és itt — a korábbi napokban, a nagy hi­degek idején — sokfelé csak­nem „meztelen' maradt a zsenge gabona. A Dunántúlon, az. ország nyugati vidékén — és Bács-Kiskunban is — kellő vastagságú a földeiket borító lepel, és ez jótékonyan óvta a mínusz 20—22 fokos fagyok idején a növényeket. A MÉM szakemberei szerint egyelőre nem. lehet eldönteni, okoztak-e károkat a vetésben az erős éjszakai fagyok. Két­ségtelen, hogy Békés, Csöng, rád Hajdú-Binar és Szabolcs- Szatmár megyében túlságo­san védtelen volt a búza, ám miután kitűnő fagytűrő képes­ségű fajtákat használnak a gazdaságok, várhatóan nem kell számolni jelentősebb ki­esésekkel. Némileg kérdéses a helyzet a gyümölcsösökben. A rendkívüli fagyok az elmúlt évben súlyos megpróbáltatás­nak tették ki a szőlőskerteket és a gyümölcsösöket egyaránt: ennek következménye a ter­mésátlagok alakulásában is megmutatkozott. Az idén rövidebb ideig tar­tottak a februári fagyok, mint­egy 8—10 napon át süllyedt le a hőmérő higanyszála a mí­nusz 20 fokos érték alá, ám. hogy valójában a fák és a tő. kék hogyan állták a tél ostro­mát. csak a most megkezdett rügy vizsgálatokból lehet majd lemérni. A minták a laborató­riumokba kerülnek — az eddigi megyei tapasztalatok sajnos kedvezőtlenek —, és egy-két héten belül kapnak legalább hozzávetőleges ké­pet a kertészek arról, hogy az esetleges károsodás miatt mi­lyen szakmai megoldásokat kell alkalmazniuk a tél végi metszéseknél. Az lenne jó, ha az olvadás szakaszosan történne. Az ada­tok szerint mintegy 90—100 ezer hektárt borít ugyanis bel­víz — Bács-Kiskunban mind­össze 50—60 hektárt jeleztek eddig —, amelyhez jelenleg alig tudnak hozzáférni: a fa­gyos jégtáblák eltávolítása ugyanis megoldhatatlan. Csak az olvadás után lehet megkez­deni a szivattyúzást, ám arra számítanak, hogy további bel- vi zb ontotta területekről is el kell majd vezetni a felgyülem­-u hóiét A uiaj egyelőre ke.; s befogadni a ned- •Aj.aéget tSiv.á felső 20 centi- méteres ■ ..tfagyott. Csak a föld féléiig* lése után szivá­roghat a téli tapadók a talaj mélyebb rétegeibe. CSÍRAMENTES, HÜTÖTT TEJ Korszerű fejőház Jánoshalmán • A modem technológiához hamar hozzászoktak az állatok.

Next

/
Thumbnails
Contents