Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
198«. március 21. • PETŐFI NÉPE 5 RECEPT NÉLKÜL — TÁMOGATÁS A KEZDEMÉNYEZŐKNEK Gazdasági törekvések Tiszakécskén és vonzáskörzetében A megye északkeleti csücskében, Tiszakécskén és vonzás- körzetében — Lakitelek, Lászlófalva, Nyárlőrinc — huszonegyezer .ember él. A népgazdasági célok elérésének segítésével egyidejűleg, azokkal összhangban mintegy tízezer munkavállaló javuló hatékonyságú foglalkoztatásáról kell itt gondoskodni. A VI. ötéves tervben kevesebben költöztek be a tanyákról belterületre, mint korábban, amiben a villamosítás és a jobb közlekedési viszonyok játszottak közre. — Az iparban vagy a mezőgazdaságban dolgoznak többen? — kérdezem Ádám Nándortól, a tisza- kécskei városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársától. — Túlnyomórészt a mezőgazdaságból élnek az emberek: Lakiteleken ötven, Lászlót'alván és Nyárlőrincen a lakosság hetvenöthetvenöt százaléka. Viszont Tiszakécskén csak harminc százalék a földnél kitartók aránya, itt az ipari és építőipari dolgozók alkotják a keresők ötven százalékát. Egyébként a múlt év végén valamivel kilencezer-nyolc- száz fölött volt az aktív keresők száma a térségben. — Sokan mentek át az iparba az utóbbi öt esztendőben? — Csekély mértékű volt az át- áramlás. A VI. ötéves tervidőszak elején a foglalkoztatottak negyvenkét százaléka dolgozott a mező- és erdőgazdasági nagyüzemekben, tavaly pedig harminchat százalék. — A vonzáskörzet ősidők óta mezőgazdasági terület. Hol tart a jói képzett ipari munkásság kialakulása? — A korszerűsödő termékek, a modern technológiák nálunk is megkövetelték a szakmai színvonal emelését, a továbblépést, az átképzést. Csökkent a segéd-, és nőtt a szakmunkások aránya. Sokan megszerezték munkahelyi ösztönzésre a második, sőt a harmadik szakmát. Bár van még tennivaló e téren, bizonyára a szakmai tudás gyarapodásának is köszönhető, hogy a térség ipara a VI. ötéves tervben az előirányzott huszonnyolc helyett harminc- százalékkal növelte termelését. A legdinamikusabb felfutást a lakiteleki BRG-üzem és a Budapesti Likőripari Vállalat kécskei gyára érte el: hozzávetőlegesen kétszeresére bővítették a termelésüket. > — Exportképesek az itteni gyártmányok? — Huszonöt százalékkal emelkedett az ipari export értéke a VI. ötéves tervben. Az egyes üzemek között persze jócskán akad különbség. A Mezőgép tiszakécs- kei gyára és a BRG kecskeméti magnetofongyárának lakiteleki egysége termékeinek nem kevesebb, mint nyolcvan—nyolcvan százalékát külföldi megrendelésre készíti. A Remix Rádiótechnikai Vállalat kécskei gyára huszonkét százalékos kivitelt ért el, a Nagykőrösi Konzervgyár helyi telepének árui hetven százalékban jutnak el külföldre. Egyedül a Vegyépszer Vállalat gyáránál esett vissza az export a tervidőszak eleji hetvennégyről negyvenkét százalékra, amely azonban még mindig igen jelentős. Várható, hogy ebben a gyárban a VII. ötéves tervben ismét növekszik az exporthányad. — A térség ipara segít a népességmegtartásban ? — Ehhez, főként Tiszakécskén, kedvező az iparági szerkezet. Vannak híradástechnikai üzemek, Lakiteleken a BRG, Kécskén a Remix; itt a városban a könnyűipari, konkrétan Habselyemtelephely is található. Az eddigiek könnyű munkát kínálnak a lányoknak és asszonyoknak. Közülük számosán a Buliv kécskei gyárában dolgoznak, ahol igen stabil gárda van. A férfiak foglalkoztatása szempontjából a Vegyépszer és a Mezőgép-gyár a legjelentősebb. Községenként kétszáz—háromszáz ember jár el dolgozni máshová, ugyanakkor Tiszakécskén és Nyárlőrincen is jelentős az oda bejáró munka- vállalók száma. Az utóbbi helyen a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság palackozója foglalkoztat más faluba valókat. — A fővárosi központú cégek vidéki gyáraikban általában kevesebbet fizetnek ugyanazért a munkáért, mint Budapesten. Errefelé bői tartanak a hátrány megszüntetésében? — A VI. ötéves tervben a Vegyépszer és a Remix emelte legjobban a bérszínvonalát, öt- venhét, illetve ötvenhat százalékkal. Emögött jó munka áll. A lakiteleki BRG-üzemben szintén jelentős volt az emelkedés. A különbségek csökkentek az utóbbi években, de a célt még nem érték el az érintett gyárak. Indokolt a további felzárkózás, például a Remixnél és a Bulivnál. — Milyen új termékekkel jelentkeztek a körzet ipari üzemei az utóbbi években? — A Vegyépszernél sikerrel honosították meg egyes atomerő- művi biztonsági berendezések készítését. Nagy lépés volt ez a fejlődésben, Jelentősek a különleges fémfeldolgozásban elért eredményeik. A Mezőgépnél, szintén szakmai és technikai fejlődéssel, élelmiszeripari gépgyártó profil alakult ki. Folytathatnám a sort az új BRG-termékek- kel, a Remix potenciométereivel. — Az oly nagy fontosságú ' mezőgazdasági üzemek milyen ötéves tervidőszakot zártak? — Kezdetben szép fejlődés ígérkezett, azonban az időszak közepétől a szélsőséges időjárás és a szigorodó közgazdasági környezet hatására nehézzé vált az ágazat helyzete. Végül a három termelőszövetkezet — a tiszakécskei Solohov, a lakiteleki Szikra és a lászlófalvi Egyetértés —, valamint az állami gazdaság együttes árbevétele három százalékkal visszaesett az 1981. évihez képest. A visszaesés az állami gazdaságnál jelentkezett elsősorban, míg a Solohov Tsz-nél emelkedés volt. A mezőgazdaságban a keresetek is szerényebben nőttek, mint az iparban. — Hogyan próbáltak alkalmazkodni a gazdaságok? — Keresték az együttműködésben rejlő tartalékokat, a termőföld célszerű hasznosítására törekedtek. A Solohov Tsz-ben például a kötöttebb réti talajokra vitték az aszályos években a nagyobb vízigényű növényeket. Ugyanitt bekapcsolódtak a gabonaprogramiba és jól is startoltak. Egyéni érdekeltségen alapuló tevékenységi formákat vezettek be, a laki tellek i Szikrában szakcsoport alakult szőlőtelepítésre, Lászlófalván a tsz-tagokhoz helyezték ki az állatállományt. A Solohov Termelőszövetkezetben tavaly már hatvan körül volt az önelszámoló egységek száma. A gazdaságok együttes nyeresége elmaradt a tervidőszak elején remélttől. — A VII. ötéves tervet milyen főbb célokkal kezdték a tiszakécskei körzetben? — A termelés hatékonyságának növelése érdekében javítani kell a munkafegyelmet, a szervezettséget, korszerűsíteni az irányítási és szervezeti rendszert, az ösztönzést. A térség ipara számára húszszázalékos termelésbővítés látszik elérhetőnek. Az eddigi jelentős exportgyártók mellett várható, hogy a kécskei Habselyem-üzemnek is több terméke jut külföldre, a Remix pedig fokozza importhelyettesítő tevékenységét. Az agrárgazdaság huszonöt százalékos termelésnövelésére számíthatunk — 1985-höz képest — 1990-ig. Folytatódik a gabonaprogram, az öntözést is magába foglaló komplex melioráció, fejleszteni kell a kertészeti, a szőlő- és a gyümölcstermesztést, a piacképes fajtáknak előnyt kell biztosítani a telepítéseknél. — Ügy tűnik, a feladatok hasonlóak, mint a megye más részein. A városi pártbizottság és a pártszervezetek milyen segítséget nyújtanak a megoldáshoz? — Hogy mit |kell teniruiük, mit teheitinielk, azt legjobban a gazdálkodó szervezetek vezetői, szakemberei tudják. Tehát mi receptekkel nem akarunk szolgálni senkinek. Viszont maximális politikai támogatást nyújtunk az új iránt fogékony, kezdeményező kollektíváknak, vezetőknek, azoknak, akik elkötelezetten dolgoznak az ország és az irányításuk alatt álló emberek boldogulásáért — mondja Ádám Nándor, a tiszakécskei városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársa. A. Tóth Sándor • A lászlófalvi Egyetértés Tsz fonóüzemet létesített a szabad munkaerő, főként a lányok, asszonyok foglalkoztatására. (Archív felvétel) / 2 3 \ — Köszönjük ügyvéd ' -> -> 'J úr! Kérem, folytassa — intett oldalra a bíró. Mivel az ügyvéd közben újra elfoglalta helyét a számára kijelölt asztalnál, s futó pillantást vetett az ügyészre, aki közönyösséget tettetve, mereven nézett a tárgyalóterem falának egy pontjára. — Ami a zsebkést illeti, arra alig érdemes szót is vesztegetni. Ha ugyanis tény, hogy Sárosinak nem volt szándéka megölni Kővárit —, márpedig ezt a védelem tényként fogadja el — akkor teljesen mindegy, hogy a bicska nyitva, vagy csukott állapotban volt-e a vádlott táskájában. Ugyanakkor nem tudom, hogy mire alapozza a vád tisztelt képviselője azon állítását, hogy védencemet hosszú ideje nem foglalkoztatta más. minthogy a pénzt megszerezze, s ez a szándéka akkor fordult át cselekvésbe, amikor meglátta, hogy volt gazdája éppen a pénzét számolja. A felvetés ott szenved lélektani, sőt logikai törést, amikor tudjuk, hogy Sárost Péter már régen lemondott a pénz megszerzéséről, s megelégedett volna néhány ser. téssel, vagy egy szarvasmarhával — amint itt előttünk el is mondta. Megtehette volna azt is — ha szándéka van a pénz megszerzésére —, hogy a dulakodás első pillanataiban, amikor megszánta áldozatát, azonnal a pénzért nyúl. De ő nem ezt tette, hanem tovább támadott, s csak akkor esett le a lámpa, csak akkor keletkezett a tűz. De még akkor is módja, lehetősége, alkalma lett volna —, ha mindenáron ezt akarja — egy mozdulattal kiemelni a fiókból a pénzt, és áldozatát ott hagyva elmenekülni a pénzzel. Tudjuk azonban, hogy item ezt tette. Erre tények és tanúk figyelmeztetnek bennünket. — Nem menekült el. Megbújt a bokorban és sirt. Egy huszonnyolc éves ember sir. Ehhez olyan lelkiállapotra volt szükség, amilyet védencemnél egyrészt a saját cselekménye súlyára történt rádöbbenés, másrészt a tanya égésének a látványa váltott ki. Csupán egyetlen mozzanatra szeretnék még kitérni, nevezetesen arra, ami az ügyész úr szerint az áldozat ruházatának úgymond átkutatását jelentette. Bár védencem úgy nyilatkozott az ügyészi kérdésre, hogy csak a zsebkendőt találta volt gazdájánál. Merész dolog ebből arra következtetni, hogy átkutatta a már halott emberi egész ruházatát. De tegyük fel, hogy valóban így cselekedett. Tegyük fel, hogy tényleg pénzt keresett nála — viszont nem talált. Marad tehát a puszta szándék, ami ugyebár büntetőjogilag nem értékelhető. Viszont — elnézést a visszakanya- rodásért -r- ha Sárost tényleg pénzt akar, akkor a legtöbbet nem a gazdája zsebében, hanem az asztalfiókban találta volna. Tudjuk azonban, hogy azzal nem törődött. — Tisztelt bíróság! Mindezen tényekre, érvekre és körülményekre tekintettel a védelem megalapozottnak tartja azt az indítványt tisztelettel előterjeszteni, miszerint Sárosi Péter volt gazdáját olyan tudaiszűkült állapotban ölte meg, amely állapot kizárja a beszámithatósá- got. Ezen állapotot a bíróság előtt is ismert okok váltották ki védencemnél. Nevezetesen: a sértett ismételten durva, elutasító magatartása, a vádlott megalázó lökdösése, becsmérlése, sőt mcgütése. Nem tartom kizártnak, hogy közrejátszott ebben a pénz látványa is. Mindezek együttesen olyan, minőségileg teljesen új lelkiállapotba sodorták, amely tudatát is teljesen beszűkítette, elhomályosította. — Indítványozom tehát Sárosi Pétert az ellene emelt vád alól felmenteni Is szabadlábra helyezni —, s az ügyvéd meghajolva befejezte beszédét, leült, s nem diadalmas, inkább elgyötört arccal tekintett körül. A bírón látszott, hogy az elhangzottak hatása alatt van. Érzelmeit azonban most sem mutatta ki, s amikor megszólalt, hangja változatlanul nyugodt, higgadt volt. Jegyzőkönyvbe diktálta mindazt, amit az ügyvéd elmondott. Szinte szó szerint ismételte a védőbeszédet, szünetet is csupán egy-egy pillanatra tartva, olyankor jegyzeteibe nézett. Hangja akkor sem változott, amikor befejezte a diktálást. Körülnézett és bejelentette: — A bíróság pénteken, azaz holnapután reggel nyolckor hirdet ítéletet. (Folytatjuk.) A DUNA-TISZA KÖZÉN NINCS VESZÉLY Csapadék és belvíz AZ (986. JANUÁRI TALAJVlZSZINT ELTfÍRéSE A SOKÉVI □ ± so cn F71 - so —loo cn E23 - loo----2oo cn H > - 2oo cn A tartós hideget és havazásokat hozó február után lassú felmelegedéssel érkezett meg az idei tavasz. A hírközlések foglalkoznak a belvízveszéllyel. Nézzük meg, hogy mit jelent a tavaszi vízbőség a Duna—Tisza közén? Ez a terület felszínalaktani és vizföldtani értelemben tagolt, klimatikus képe egyveretű. Gerince a Duna—Tisza közi homokhátság és a Bácska löszterülete. E két földrajzi táj 30—80 méterrel magasabb a Duna és a Tisza árterületénél. Felszínét több tíz méter vastagságú, szél szállította üledéksor fedi. A kitűnő vízvezető képességű rétegben a vizek függőlegesen és — kiemelt helyzétenér foffvá'—~ oldalirányban, a két nagy folyó felé meglehetősei), gypr^án^ mo^qgjj^ Természetes felszíni lefolyás viszont egyáltalán nincs. Száraz termőhelyek A Duna 20—30 kilométer szeles, és a Tisza jobbparti, keskenyebb völgysíkját ártéri üledék fedi, mindkét terület mentesített ártér. A változatos rétegsor jó víztartó és rossz -vízvezető képességű. Talajvízmozgása szoros összefüggésben van a Duna, illetve a Tisza vízjárásával. A Duna és a Tiszavöígy lefolyásd viszonyai egyaránt kifejezetten rosszak. A klimatikus jellemzők közül csak utalunk a csapadékszegénységre. A csapadékösszeg 500— 600 milliméter, a nyári párolgási hiány 150—180 miMiméter. Mindehhez járul a laza talajszerkezet és emiatt az ország legszárazabb termőhelyei találhatók ia homokhátságon. •A két nagy folyó árvédelmi munkálatait, illetve ezek hatását praktikus okokból alapadottságként kezeljük, más a helyzet a ibelvízgazdálikodást szolgáló létesítményekkel. A csatornák nyomvonalát gyakran felszín- alaiktani szempontból jelölték ki, ennek következtében napjainkra a Duna—Tisza közi állóvizek zöme megszűnt. A belvízcsatorna-hálózat alapvető gondja, hogy a vízkormányzást szolgáló műtárgyak száma — legalábbis a homokhátságon — igen kevés. A meglévő rendszerek itöbbnyire csak a vizek elvezetésére alkalmasak. A hátsági laposok és a szikes tavak pedig kitűnő lehetőséget kínálnak a szűkös vízkészletek megőrzésére. Természetesen nem öntözővízként, hiszen minőségük kizárja ezt, de az így itározott vízkészlet — ösz- szedolgozva a talajvízzel — jelentősen mérsékelné a talajvízszint szélsőséges ingadozásait, és rnikrokliimatikus hatása sem elhanyagolható. Tíz—tizenöt éves periódusok Részletesebb kifejtés nélkül is érzékelhétő, hogy a Duna és a Tisza menti területeken a belvizek gyakori megjelenésével kell számolni, melyek elvezetése a településekről és a szántóterületekről fontos feladat. A homokhátságon csak 10—15 évenként alakul ki belvízveszély. A közbülső hosszú, száraz periódusokban azonban a vízgazdálkodási előírások változatlanok. Az elmúlt évek rendkívüli csapadékszegénysége közismert. Az már kevésbé, hogy a szezonális eloszlás is módosult, csőikként a téli félévben lehullott csapadék aránya a nyári időszakéval szemben. Ez pedig egyértelműen kedvezőtlen a talajvíz akkumuláló- dásához. A száraz évek egymásutánja, a szezonális eloszlás módosulása oda vezetett, hogy a talajvízkészletek vészesen megcsappantak. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatási Központ — a VITUKI — talajvízellátás-jelentése szerint a sokévi átlagtól való maximális eltérés az elmúlt év tavaszán jelentkezett. A legfrissebb adatok Térképünk a legfrissebb állapotokat tükrözi. Látható, hogy megyénk területének döntő hányadán továbbra is aggasztó a talajvíz alacsony szintje. Az átlagost legalább 50 centiméterrel meghaladó vízszint mindössze néhány területfolton van. Ezek közül kettő a Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol egyenesen természetvédelmi követelmény a vízkészletek maximális visszatartása. A téli félév eddig eltelt öt hónapjának adatai átlagosan 25 százalékkal múlják felül az 50 éves átlagot. A beszivárgás, februárt kivéve, folyamatos volt. A hótakaró oilvadása tehát csak jelentéktelen elöntéseket okozott. Megállapítható, hogy megyénk területének döntő részén nincs belvízveszély. Vegyük figyelembe az elmaradt termelési hasznot is, amely homokterületeink talajvízkészletének csökkenése miatt jelentkezik. Ilyen közelítésben nem lehet kérdéses a homokhátsági víz- gazdálkodás javításának, a csatornák szakaszolásának érs a tározást segítő beruházásoknak a gyors megtérülése. A bajai Alsó- dun a völgyi Vízügyi Igazgatóság homokhátsági vízrendezési elképzelései támpontot nyújthatnak ehhez. Érdemes lenne foglalkozni a megvalósításukkal. Dr. Iványosi Sz. András, a KNP igazgatóhelyettes főmérnöke
