Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
tószabadság, a véleménynyilvánítási szabadság igazi értékeinek ápolása, megóvása érdekében, egész társadalmunk nevében lép fel a téves és káros hatású értelmezésekkel, az éretlen, ártalmas magatartással szemben. Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény pontosan tájékozott legyen, és a tájékoztatás tekintélyén felesleges időhúzás miatt ne essen csorba. Biztosítanunk kell a tájékoztatás elsőbbségét, hogy az ezzel járó kétségtelen előnyöket még alkalomszerűen se használhassák ki a szocialista államunkkal szemben állió, ellenséges, idegen tájékoztatási szervek. — A párt, és vele együtt az egész társadalom szigorú követelményeket állít a sajtó elé. Annak nyomán ítéli meg a sajtó munkáját, hogy milyen eredménnyel szolgálja népünk szocialista céljainak megvalósítását, hogyan járul hozzá a tömegek alkotó tevékenységének kibontakoztatásához. A sajtó tevékenységét általában elismerés illeti, ment jól tükrözi viszonyainkat és a tennivalókat, eredményesen segíti a párt politikájának megismertetését, elfogadtatását, mozgósít a munkára, a párt határozatainak és a kormány intézkedéseinek végrehajtására, ellátja feladatát a társadalmi közmegegyezés kialakításában és fenntartásában — hangsúlyozta Be- recz János. Közös céljaink megvalósulását nem szolgálhatják a mindent sötét színben feltüntető, mindenben kizárólag a hibát kereső, minden új kezdeményezést, intézkedést ellenérzésekkel fogadó írások és műsorok, őszintén remélem, senki sem feltételezi, hogy a megalapozott bírálatok ellen, métán a régen bukott ,,sikerpropaganda” mellett foglalok állásit — néhány perccel azután, hogy a sajtószabadság semmivel sem helyettesíthető szerepéről szóltam. Az elkötelezettség és az igényesség követelményét nincs szándékunkban mérsékelni. Elismerésre és támogatásra azonban csak a valóságot hitelesen bemutató, céljainkért felkészülten vitázó sajtó számíthat. A közömbösséget, a szocialista eszményeinkkel szembenálló nézeteket következetesen elutasító tájékoztatás támogatásra és elismerésre talál. Az, amely a dolgozó ember tiszteletét hirdeti, amely felkarolja az új iránti fogékonyságot és a kezdeményezőkészséget, amely a szocialista haza szerete- tét, más népek megbecsülésének, a forradalmi imtemacionalizmus- nák az ügyét szolgálja. Meggyőződésem, hogy elfogadása esetén a sajtótörvény hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez, segíti a sajtót feladatainak ellátásában, A beterjesztett törvényjavaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk .tájékoztatáspolitikájával. Mindezek alapján a törvényt elfogadom és elfogadását javaslom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta befejezésül Berecz János. * * * Dr. Bokor László (Budapest. 47. vk.), a MAFILM Híradó és Dokumentumfilm Stúdiójának vezetője felszólalásában hangsúlyozta: A sajtó dolgozóinak tekintélye azzal is növekedne, ha szerkezete, az újságíró-szövetség még inkább értékmérő és érdekvédő, társadalmi rángú, s politikai súlyú testületté válna. BÁNYÁSZ REZSŐ: A szocialista demokrácia lendítője Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke elöljáróban hangsúlyozta: társadalmi életünk fejlődésének szép eredményeként most olyan törvényjavaslatot tárgyal űz országgyűlés, amelynek legfőbb szándéka, hogy megerősítse az Alkotmányban biztosított sajtószabadságot. A sajtótörvény javaslata ugyanakikor kiegészíti az alkotmányos alapjogot az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogával, valamint a sajtó dolgozóinak azzal a jogával és kötelességével, hogy felelőken, megbízhatóan — a javaslat szavaival szólva: hitelesen, pontosan és gyorsan — tájékoztassanak a haza és a világ ügyeiről. — Sajtónk sókban segítette és még fokozottabban segítheti a nemzeti közmegegyezés formálását, építőmunkánk, gazdasági fejlődésünk meggyorsítását, a társadalom- és a művelődéspoli- tikad feladatok végrehajtását. Segíti a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi Iküzd'elem, a békés egymás melllett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvilágítását, a testvéri szocialista országokhoz fű- iződő kapcsolatok elmélyítését la köztudatban. A magyar televízió, a rádió, az írott sajtó küldetésének tekinti a megbízható, 'gyors, az összefüggéseket is hitelesen bemutató tájékoztatást, karunk valóságának tiszta tükrözését, az orientálás és a társadalmi tettekre való mozgósítás kettős feladatának minél jdbb elvégzését. Bányász Rezső rámutatott: a törvényjavaslat nemcsak hogy nem korlátozza a sajtó kívánatos mozgásterét, hanem — elveinknek és jelenlegi gyakorlatunknak megfelelőn — kibővíti azt. De nem ad terét a parttalan liberalizmusnak, a nép. és társadalomellenes eszméknek, és nem engedi meg a Magyar Nép- köztársaság alkotmányos rendje, törvényei, barátai és szövetségesben elleni uszítást. — Nyilvánvaló, hogy a tömegtájékoztatás cslalk akkor felel meg társadalmi hivatásának, ha rendelkezik a szükséges információkkal, értelmezésük, magyarázatuk képességével. Az államtitkár a sajtó tudat- formáló, mozgósító szerepének jelentőségét, tömeghatását tényekkel is érzékeltette. Mint mondatta, az elmúlt 30 esztendőben 3 millió magyar család vált tévénézővé, s legtöbb család tulajdonában több rádiókészülék is található. A televízió a két fő. és a körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. A Magyar Rádió 3 központi és 5 regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Sajtónk demokratizmusát tükrözi, hogy jelenleg 1720 időszaki lap jelenik meg, s ezek évente 1 milliárd 400 millió példányiban jutnak el az olvasókhoz. Csupán a központi és a vidéki napilapok példányszáma meghaladja a napi 3 millióit. és a 34 hetilapé a heti 7 milliót. Vagyis: az átlagos magyar család 'legalább egy napilapot és 2 hetilapot olvas. A magyarországi egyházak 16 újságot jelentetnek meg. Befejezésül hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormánya a nyílt szó, a véleményszabadság híve, amit a sajtótörvény javaslatának elkészítése és beterjesztése is bizonyít. A törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt három évtizedes, nyílt és következetes, a gyakorlat próbáját kiállt tájékoztatáspolitikájára épít, a szocialista törvényesség elvéinek és gyakorlatának egyaránt megfelel. Olyan sajtótörvényünk születhet, amely nemcsak a szocialista demokratizmus lendítője Lehet, hanem tovább növelheti a nemzetközileg elismert és becsült magyar tájékoztatás rangját. DR.SZTRAPÁK FERENC: Minden betű a helyén legyen — Elérkeztünk abba a korba, hogy itt és most rögzítsük a közmegegyezést erősítő, a hírközlés hiánycikkeit csökkentő tájékoztatási gyakorlat törvényét. Kérem, higgyék el, hogy mi újságírók a legtöbben őszintén változtatni, és jobbítani szeretnénk az életen. Méghozzá nyilvánvaló közérdekből. Sajnálom, hogy az országgyűlés elé került javaslatból kimaradt az a megfogalmazás, amit változatlanul igaznak érzek: az újságíró a közérdek képviselője.. Szó sincs arról, hogy egyedül, vagy kizárólag ő képviselné a közérdeket. De ez adja a programját, elhivatottságát. A sajtó munkásai kulcsszerepet játszanak abban a nagy, nyilvános információáramlásban, aminek a gyorsulása tovább gyorsíthatja a hasznos társadalmi változások dinamikáját. Ennek a szükségességét saját választókerületemben is érzem. A választópolgároknak többet kellene tudni a képviselőjük, tanácstagjuk munkájáról, a közösségi fórumok helyi elhatározásairól, hogy ott is gyakrabban cselekedjenek a társadalmi ügyekért, ahol ez még nehezebben megy. Nagyon indokolt mind több helyütt a helyi, a városok és vonzáskörzetük sajtójának életrehívása, ahogy a feltételek kialakíthatók a működéshez. Fontos az is, hogy a törvény és a nyomába lépő jogszabályok ne korlátozzanak fölöslegesen, mert visszafoghatják, gátolhatják az újságírói hivatás teremtő kockázatát. A tájékoztatásnak nagyon fontos, kiemelt helye van a társadalmi munkamegosztásban. Miért? Mert aki megfosztja magát a nyilvánosság jelzéseitől, mivel azok — mondjuk — kellemetlenül érintik, védtelenebbé válik a tények kritikája ellen. Ez pedig már a valóság súlyos része, és nem lehet egyszerűen helyreigazítani. Mind a politika, mind a sajtó szorosabb együttműködést érdemel — a hiteles és gyors, árnyalt információkat igénylő lakosság érdekében. Tőlünk, a Petőfi Népe szerkesztőségétől igényli a Bács-Kiskun megyei pártbizottság, hogy segítsük elő a szocialista demokratizmus térhódítását. Azt tapasztaljuk, hogy ezzel újabb emberi tartalékok vonhatók be az összetettebb társadalmi, gazdasági feladatok megoldásába. A nyilvánosságnak szerepe van a felelősség, az úgynevezett „szubjektív tényező” energiáinak felszabadításában. Ez jórészt terv- szerűség és rendszeresség kérdése. Egy közönséges hétköznapi lapszámunkban csaknem 200 ezer betűnek van helye nap mint nap. Ha csak egyetlen egyet rosz- szul diktál az újságíró, elüt a gépírónő vagy a nyomdában a gépszedő/ elnéz késő este, éjszaka a szerkesztő, illetve a korrektor, másnap kétszázezer olvasónk vonlja de munkánkról a konzekvenciáját. Csupán nekünk eny- nyi kemény, szigorú és befolyásolhatatlan kritikusunk van. Nekik és róluk írunk, akik nem tiszteletpéldányként kapják a lapot, hanem pénzt adnak annak a csapatmunkának a termékéért, amit a hírlapkiadó és a nyomda dolgozóival együtt állítunk elő, s végül a postai kézbesítő zárja a láncot. Azt akarjuk, hogy minden betű a helyén legyen. Ez a folyamat már az informátornál megkezdődik. Az vezet célra, hogy mindenki hatóköre szerint és felelőssége arányában adhasson igaz tájékoztatást. Vagyis korántsem öncélú a sajtótevékenység. Abban akarunk részesek lenni, hogy nagyobb nyilvánosságot nyújtsunk az ország, a megye társadalmát érintő fontos döntések előkészítésének és megvalósításának. Elsőbbséget adunk azoknak az írásoknak, amelyek a gazdasághoz kapcsolódnak, kezdeményező és kockázatvállaló, a munkahelyi rendet és fegyelmet megkövetelő emberekről, kollektívákról szólnak. Vitákat indítottunk, sorozatban mutatjuk be — véleménynyilvánításra buzdítva — a városrendezési terveket. Hisz- szük, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a leghelyesebb döntések kialakításához. Ezeket végrehajtani is könnyebb lesz, ha már ismerősek és a legjobb megoldásra esik a választás. 1984-ben és tavaly összesen száz olyan intézkedésről számolhattunk be, amelyek cikkeink nyomán születtek. Talár* még fontosabb a közszellem változása, amiről nem tudunk státisz- tikát vezetni. Azt sem lehet tételesen kimutatni, hogy a nyilvánosság ereje kiket tart vissza a közélet tisztasága, erkölcsi és jogi rendünk megsértésétől. Biztos, hogy sokakat. Azt javaslom tehát: biztosítsa be magát társadalmunk ezzel a törvénnyel is —, hogy mindig mozgékony, jó reagálóképességű tájékoztatásunk legyen. » * * Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója javasolta, hogy a törvénytervezet vonatkozó bekezdéséből töröljék a Minisztertanács jogkörét, s a kiadók tevékenységét automatikusan értelmezzék úgy. hogy azok teljes körű felelősséggel tartoznak az általuk kiadott művekért. Dr. Velkey László (Borsod-Aba- új -Zemplén m., 4. vk.) után több képviselő a törvény javaslathoz nem jelentkezett hozzászólásra, ezért ismét Markója Imre kapott szót. Az igazságügy-miniszter megköszönte a képviselők értékes, tartalmas és alkotó jellegű hozzászólásait. Egyetértését fejezte ki a kulturális bizottság javaslataival, majd a képviselők néhány konkrét észrevételére válaszolt. A kiadóvállalatokkal kapcsolatos képviselői észrevételre Markója Imre azzal reagált, hogy miiként a vállalati önállóság növelése is fokozatosan valósul meg, ugyanígy lehet növelni a kiadók különféle jogosítványait is. Határozathozatal következett: az országgyűlés a sajtóról szóló törvényjavaslatot részleteiben is egyhangúlag elfogadta. • Az építő- és az éP>tőanyagipar helyzetét elemző napirendi pontról — amelyet az esti órákban még tárgyalt az országgyűlés, s az ülésszak ma ennek vitájával folytatódik — holnapi lapszámunkban közlünk tudósítást. Közlemény a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1986. március 19—20-án Varsóban megtartotta soros ülését. Az ülésen a tagállamok külügyminiszterei vettek részt. O A miniszterek véleményt cseréltek az európai helyzetről, figyelembe véve a nemzetközi kapcsolatok általános helyzetét és további fejlődésük perspektíváit. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is feszült és veszélyes. Nyugtalanságuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy fokozódik a fegyverkezési hajsza, különösen nukleáris téren, és törekvések vannak arra, hogy a fegyverkezési hajszát a világűrre is kiterjesszék. Az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei minden téren fokozzák a fegyverkezési versenyt. Komoly nyugtalanságot okoz az, hogy több nyugat-európai országban folytatják a? amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Folytatódik a más államok bel- iigyeibe való beavatkozás és az imperialista erőpolitika. Mindez növeli a földi élet elpusztulásával fenyegető, világméretű nukleáris katasztrófa veszélyét. A szocialista országok és valamennyi békeszerető erő aktív céltudatos tevékenységének köszönhetően megerősödött a népeknek a békés jövőbe vetett hite, és reális remény van arra, hogy kedvező fordulat következik be a nemzetközi helyzetben. A miniszterek hangsúlyozták: a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületének 1985. októberi szófiai ülésén előterjesztett békekezdeményezések korunk legidőszerűbb, legalapvetőbb feladatának megoldására, a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a mindenekelőtt nukleáris téren folyó fegyverkezési verseny beszüntetésére, a leszerelésre való . áttérésre irányulnak. A genfi szovjet—amerikai csúcs- találkozó megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a mai konfrontációs helyzetet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálódása válthassa fel, és egészségesebbé váljon a nemzetközi helyzet. A kormányok, a népek, minden reálisan gondolkodó erő közös, energikus és kitartó tevékenysége kedvező fordulatot hozhat az európai és a világhelyzetben, biztosíthatja az enyhülés és a konstruktív együttműködési politika felújítását. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják az SZKP KB főtitkára által 1986. január 15-én előterjesztett- programot, amely arra irányul, hogy az évszázad végéig teljes mértékben felszámolják a nukleáris és vegyi fegyverkészleteket, s betiltsák az űrfegyvereket. Ä tagállamok kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak e programnak, és megvalósítása érdekében készek minden erejüket Natba vetni. A Varsói Szerződés tagállamai nyomatékosan felszólítják a NATO-országokat, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot: realista és felelősségteljes magatartással segítsék elő, hogy a nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről, illetve felszámolásáról, az űrfegyverkezés megelőzéséről olyan megállapodások születhessenek, amelyek nemcsak a két fél, hanem minden más állam érdekeit is figyelembe veszik. A tömegpusztító fegyverek felszámolásával egyidejűleg csökkenteni ikell a hagyományos fegyverzeteket és fegyveres erőket is. Az ülésen részt vevő államok megerősítik elvi álláspontjukat és javaslataikat a leszerelés, a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének kérdésében. Hangsúlyozták, hogy a soron következő szovjet—amerikai csúcstalálkozó középpontjában 'olyan kérdéseknek kell állniuk, amelyek összefüggésben vannak a földi hagyományos és nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséről és az űrfegyverkezés megelőzéséről szóló konkrét megállapodások elérésével. A (találkozón megállapodásra lehetne ju'tni legalább a nukleáris kísérletek beszüntetéséről és az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Az ülésen hangsúlyozták: minden államnak szigorúan tiszteletben kell tartania más országok nemzeti függetlenségét, szuverenitását, területi integritását, a határok sérthetetlenségét, az államok egyenjogúságának, a vitás kérdések békés rendezésének, a belügyekbe vialó be nem avatkozásnak az elvét, le kell mondani az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről, s be keld tartania a nemzetközi kapcsolatok más, általánosan elfogadott normáit. O A Varsói Szerződés tagállamai határozattam ellenzik, hogy Európában tovább nőjön a nukleáris fegyverek száma. amellett szállnak síkra, hogy földrészünkön egyáltalán ne legyen se közép-hatőtávolságú, se taktikai atomfegyver. Ezen az úton az jelenthetné az első lépést, ha teljes mértékben felszámolnák a Szovjetunió és az Egyesült Államok Európában telepített közepes hatótávolságú ballisztikus és szárnyas rakétáit. Ennek érdekében az Egyesült Államoknak kötelességet kellene vállalnia, Ihogy nem adja át más országoknak a közepes hatótávolságú rakétáit, Angliának és Franciaországnak pedig azt kellene vállalnia, hogy nem növeli stratégiai és közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetét. Az ülés résztvevőinek értékelése szerint hasznos volna, ha földrészünk különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek jönnének létre, mert ezek elősegíthetnék, hogy Európa megszabaduljon a nukleáris fegyverektől. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak amellett, hogy Európát teljes mértékben mentesítsék a vegyi fegyverektől. Ezzel kapcsolatban támogatják az NDK, Csehszlovákia, (Bulgária és Románia javaslatát, hogy Közép-Európában illetve a Balkánon létesítsenek vegyifegyver- mentes övezetet. A miniszterek szerint fel kell gyorsítani a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséVél kapcsolatos bécsi tárgyalásokat, hogy miel’őhb kölcsönösen elfogadható megállapodások születhessenek. A Varsói Szerződés tagállamai az összeurópai folyamat töretlen folytatása, az európai biztonság megszilárdítása és az európai együttműködés fejlesztése mellett foglalnak állásit. A stockholmi európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési értekezleten kialakult helyzetet megvitatva a miniszterek a konferencia munkájának meggyorsítását szorgalmaznák. A miniszterek azt Várják, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok közeljövőiben sorra kerülő, a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolataival foglalkozó berni szakértői értekezlete konstruktív légikörű lesz. Véleménycserét és kölcsönös tájékoztatást tartottak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részit vevő államok képviselőinek ősszel kezdődő bécsi találkozójának előkészületeiről. E találkozónak jelentős mértékben hozzá kell járulnia a politikai légkör javulásához, az enyhülési folyamat felélesztéséhez Európában és a világon. A bécsi találkozónak méltó politikád ösztönzést adna, ha a megnyitót külügyminiszteri szinten tartanák meg. A béke és biztonság problémáinak, az európai együttműködés kérdéseinek mélyreható elemzése alapján a miniszterek ismét ha'tározottan kijelentették: a második világháború és az azt követő fejlődés következtében kialakult határok sérthetetlensége és a területi-politikai realitások tiszteletben tartása az európai béke és biztonság megőrzésének elengedhetetlen feltételét jelenti. Elítélték — az elsősorban az NSZK-ban jelentkező — revansista erők veszélyes tevékenységét. © A miniszterek kiemelték, milyen fontos volna meggyorsítani a nukleáris és űrfegyverzetekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat, hogy ténylegesen megelőzzék a fegyverkezési hajsza átterjedését a világűrre, megszüntessék a földi fegyverkezési versenyt. A tárgyalásokon olyan jelentős eredményeket kéll elérni, amelyek .minden nép érdékeit szolgálják. íMeg kell akadályozni — emelték ki a varsói ülésen —, hogy a fegyverkezési verseny kiterjedjen a világűrre. A világűrt kizárólag békés célokra, az egész emberiség javára szabad felihas znál ni. A Varsói Szerződés tagállamai sürgetik a nukleáris kísérletek beszüntetését, mert ez jelentősen javítaná a nemzetközi légkört, és lényeges lépést jelentene a nukleáris fegyverek megsemmisítéséhez vezető úton. Ezért felszólítják az Egyesült Államokat, hogy a Szovjetunió példáját követve szüntesse be a nukleáris robbantásokat. Az ülés részvevői üd- vözlik azt a bejelentést, hogy a Szovjetunió á március 31-ig meghirdetett egyoldalú moratórium lejárta után sem végez nukleáris föld alatti kísérleteket mindaddig, amíg a határidő után az Egyesült Államok végre nem hajtja az első föld alatti nukleáris robbantást. Mindent meg kell tenni egy olyan megállapodás érdekében, amely a nukleáris robbantások minden fajtáját betiltaná. Egyetértettek az el nem kötelezett országoknak azzal a javaslatával, hogy a magas légköri, a légköri és a víz alatti nukleáris robbantásokat tiltó 1963- as moszkvai atomcsendegyezményt terjesszék ki a föld alatti nukleáris kísérletekre is, és erről kezdjenek konzultációkat. A Varsói Szerződés tagállamai maradéktalanul megvalósíthatónak tartják azt, hogy még századunk végéig felszámolják a vegyi fegyvereket, és az előállításúikhoz szükséges ipari bázist. Ehhez meg kell gyorsítani a tárgyalásokat a vegyi fegyvereket betiltó, és a felhalmozott készletek megsemmisítését elrendelő nemzetközi konvencióról. A Varsói Szerződés külügyminiszterei állást foglaltak egy olyan sokoldalú megállapodás kidolgozása mellett, amely betiltaná a vegyi fegyverek továbbadását, és más államok területén való elhelyezését. Az ülés résztvevői síkraszállnak amellett, hogy tiltsák be az új fizikai elveken alapuló, nem nukleáris, de megsemmisítő erejüket tekintve a tömegpusztító fegyverekhez hasonló fegyverzeteket is. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés, valamint a leszerelés minden területén a főlek által vállalt kötelezettségek körének és jellegének megfelelő, működőképes és hatékony ellenőrzésre van szükség. Az ülés résztvevői síkraszálltak azért, hogy minden fegyverzetkorlátozási és -leszerelési intézkedés — a nagyobb biztonság megteremtésén túlmenően — azt is lehetőivé tegye, hogy több anyagi eszközt fordítsanak az emberek életének javítására, és a sok országban tapasztalható gazdasági elmaradottság felszámolására. A küszöbönálló párizsi konferencián., amely a leszereléssel és a fejlődéssel fog foglalkozni, erre a kérdésre kell a legnagyobb fiigyelirhet fordítani. A miniszterek megerősítették, hogy államaik készek a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására, illetve első lépésként a két szövetség katonai szervezeteinek felszámolására. Továbbra is érvényesnek tekintik azt a javaslatukat, hogy a NATO és a Varsói Szerződés kössön szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy fel kell hagyni az imperialista erőpolitikával, amely agressziókban, állami terrorizmusban, más országok politikáját lejárató ellenséges kampány okban, gazdasági diszkriminációs intézkedésekben, a belügyekbe való beavatkozásban nyilvánul meg. Az ülésen képviselt szocialista országok a jövőben is határozottan fellépnek azért, hogy .miniden nép önállóan dönthessen sorsáról. Az el nem kötelezett orszáigotk mozgalma a nerhzetközi élet befolyásos tényezője — emelték ki az ülés résztvevői. Az ülés résztvevői sürgető feladatnak tartják az új gazdasági világrend megteremtését, a gazdasági elmaradottság felszámo-’ lását, a külföldi adósságok kérdésének igazságos rendezését. A Varsói Szerződés tagállamai állást foglaltak egy olyan világ- fórum összehívása mellett, amelyen összefüggéseiben lehetne megvitatni a gazdasági biztonság, az új gazdasági világrend, a kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműkpdés problémáit és .minden más olyan kérdést, ami nehézségeket okoz a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a mai bonyolult nemzetközi helyzetben különös jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamai egységének és összeforrottságá- nak állandó erősítése. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták a Varsói Szerződés jelentőségét országaik biztonságának, békés fejlődésük szavatolásában, Európa és az egész világ békéjének megszilárdításában. A jövőben is szorosan együttműködnék a nemzetközi kérdésekben, tökéletesítik a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés érdekében követett egyeztetett politikájuk kidolgozását és megvalósítását. Kiemelték a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, a KGST-beli együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, a műszaki-tudományos haladás komplex programja mielőbbi végrehajtásának jelentőségét. Az ülésen képviselt államok konstruktív együttműködésre törekednek a béke sorsáért aggódó kormányokkal, pártokkal, társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal, minden néppel annak érdekében, hogy egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer jöhessen létre, s az államközi kapcsolatokban megerősítést nyerjen a békés egymás mellett élés elve. Hangsúlyozzák, hogy az államok biztonságának megteremtése jelenleg mindenekelőtt politikai kérdés, amelynek megoldása csak politikai eszközökkel biztosítható. A Varsói Szerződés tagállamai mindent megtesznek azért, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete által nemzetközi békeévvé nyilvánított 1986-os esztendőt az európai és a világhelyzetben kedvező haladás tegye emlékezetessé. A külügyiminiszteri bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében! zajlott le. Megállapodás született arról, hogy a soron következő ülést Bukarestben tartják.
