Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KORSZERŰ FUTÓMŰVEK, DIKTAFONOK PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 65. szám Ára: 1.80 Ft 1986. március 18. kedd Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését március 18-ára összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára —1L tá­jékoztatót hallgatnak meg az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, valamint megvitatják a párt kádermunkájával ösz- szefüggő kérdésekről szóló előterjesztést. (MTI) Gazdaságunk az érdekképviselet szemszögéből Közreműködés Bács-Kiskun új kertészeti programjában A Magyar Kereskedelmi Ka­mara dél-alföldi bizottsága teg­nap Kecskeméten, a megyehá­zán tartotta meg beszámoló és tisztújító tagvállalati ülését, amely Beck Tamásnak, az MKK elnökének előadásával kezdő­dött. Az ismert gazdasági szakember vázolta azokat a világtendenciá­kat, amelyek hatással voltak (és vannak) a magyar gazdaságra, amelyekhez a vállalati alkalmaz­kodóképesség Megtalálása nap­jaink egyik fontos feladata. Be­szólt arról, hogy az ország he­lyes devizapolitikája és fizetőké­pességének megőrzése az elmúlt 'időszak .legfontosabb eredmé­nyei közé sorolhatók, azt a jövő­ben is feltétlenül fönn kell tar­tani, annak ellenére, hogy a cserearányromlás továbbra is érinti az országot, veszteségeket okozva, ugyanakkor tennivaló­inkra is rávilágítva. Feladata­ink közé tartozik, hogy a speciá­lis — általunk gazdaságosan ké­szíthető — termékek előállításá­ban és értékesítésében föltár­juk a lehetőségeket. A VII. ötéves terv feladatai között — a fizetőképesség meg­tartása mellett — a gazdaság di­namizálása a legfontosabb. A lehetőségek kidolgozása folya­matos, és az intézkedések rövi­desen érzékelhetővé válnak a vállalatok körében. A célok el­érése érdekében többféle ösztön­zés is várható. "Beck Tamás beszélt az MKK 1985-től megváltozott feladatai­ról is, az egyik legfontosabb a vállalati érdekképviselet a gaz­daságirányítási és döntéselőké­szítési körben. A dél-alföldi bi­zottság munkáját igen jónak ér­tékelte és vezetőségének meg­köszönte eddigi munkáját. Ezt követően Juhász Géza, a dél-alföldi bizottság elnöke szá­molt be tevékenységükről. Szé­les körű információs hálózatot alakítottak ki, konzultációkat szerveztek, hogy minél gyorsab­ban eljuttathassák a vállalatok­hoz az alkalmazkodást segítő-új ismereteket. Különböző értékelő vizsgálatokat végeztek. Egyebek között a zöldség—gyümölcs-terme­lés, a szövetkezeti ipar, a válla­latok közötti szerződéses kap­csolat, a területi iparfejlesztés és a határmenti árucsere-forga­lom helyzete és jövője is napi­rendre került. A három albi­zottságuk da mezőgazdasági, a közgazdasági és belkereskedelmi) külön rószelemzésaket is végzett. 1981 óta ötven százalékkal nőtt a kamarai tagok száma és hasz­nos együttműködési megállapo­dásokat kötöttek párt-, tanácsi és társadalmi szervekkel. A ka­mara központjának célkitűzé­seihez alkalmazkodva a válla­latok és az irányító szervezetek, valamint a tagvállalati és a tár­sadalmi érdekek összhangjának elősegítésén munkálkodtak, és jövőbeni feladataik centrumá­ban is ez szerepeli A konkrét tennivalók közé sorolta az új vállalatirányítási rendszer ta­pasztalatainak feldolgozását, a te­rületi érdekek képviseletét, az aktív bekapcsolódást a biotech­nikai kutatási eredmények el­terjesztésébe, a közreműködést Bács-Kiskun megye új kertészeti programjának munkáiba, vala­mint a külföldi társszervekkel való együttműködés fejlesztését, a bemutatkozások megszervezé­sét és a hazai kiállításokon, így a szeptemberi Hírős Napokon való közreműködést is. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára hozzászólása elején a dél-alföldi bizottság ak­tivitását dicsérte. Egyebek kö­zött részt vett a megye hosszú távú agrár- és ipari programjá­nak kidolgozásában is. Javasol­ta, hogy a kamara a vállalatok közötti érdekegyeztetésben vál­laljon. nagyobb szerepet, például a külföldi többcsatornás keres­kedelmi munkában is. A hozzászólások után a jelen­lévők megválasztották a dél-al­földi bizottság új vezetőségét. Az - elnök ismét Juhász Géza lett, a társelnökök: Kuczik István, a kecskeméti Mezőgép Vállalat ve­zérigazgatója és Sümegi Csaba, a békéscsabai KISZÖV elnöke. Az elnökség tagjai Bács-Kiskun me­gyéiből: Borsody Miklós, Búza Endre, ígért János, Bessenyei Istvájn és Horváth Máté. Cs. I. Létszám és közérzet A Helvéciái elbocsátások hí­rére sokan sajnálták a jóhí­rű mezőgazdasági nagyüze­met. Nagy bajban lehetnek, ha meg kell válniok több dol­gozójuktól. Volt, akit nagyon sajnáltak, volt, akitől könnyű szívvel búcsúztak. Lapunk közleménye igen­csak meglepte a korábbi vész­hírek terjesztőit: jó évet zárt a híres mezőgazdasági nagy­üzem. Kibírta volna a fölös­leges állásban foglalkoztatott vagy alkalmatlanságuk miatt fölösleges embereket. Jól felfogott vállalati, nép- gazdasági, közvetve-közvetle- nül egyéni érdekek nyomásá­ra és az ágazati minisztérium ösztönzésére vizsgálták felül a munkaköröket. Gyorsan nyil­vánvalóvá vált — például —, hogy a környezetvédelmi és a munkavédelmi feladatok na­gyon is összetartozóak, egy ember lényegesen hatékonyab­ban összefogná e munkát, mint kettő. Külön-külön munka­idejüket sem töltötték ki az adódó tennivalók. A munka- verseny-felelősi feladatok se- hogysem halmozódtak egész napos elfoglaltsággá ... Sorolhatnám a példákat, és nemcsak a Helvéciái Állami Gazdaságból. Nemcsak a gaz­dasági életből! Egyik-másik kulturális intézményben több iroda sorakozik a hosszú fo­lyosók mentén, mint hajdan jó néhány föhivatalban. Né­mely új irodában, szervezet­ben egész éven át ugyan mit csinálhat annyi ember? — tű­nődnek a járókelők. Az erő­sen megnövekedett létszám ugyanis nem mindig érzékel­hető a gazdasági, a kulturá­lis, a sport „termékek” szín­vonalában, eladhatóságában, használati értékében, a szol­gáltatás minőségében. Tanulságos, elszomorító és változást sürgető kiadvánnyá kerekedne a fölösleges, a na­pi munkaidő felében, harma­dában ellátható állások kia­lakulását oknyomozó tanul­mány. „Függetlenítsünk va­lakit" felkiáltással véltek el­intézni gyakorta nehezebb, összetettebb, valamennyi ille­tékestől több munkát, alapo­sabb körültekintést követelő feladatot. „Kibírja a cég” in­doklással engedélyeztek új meg új állásokat, de vajon ed­dig hányszor vizsgálták ezek­nek a termelésben, az élet mi­nőségében, a tudati fejlődés­ben érzékelt hatását, másként szólva a státus hatékonysá­gát? Üj, olykor mondvacsinált — legyen íróasztal, majd ta­lál valami munkát magának — státust csináltak, ha Vala­kit (vagy Valakinek a lányát, fiát, menyasszonyát stb.) el kellett helyezni. Rendszerint állandósultak az ilyen, alkal­milag, egy bizonyos ügy (ké­rés stb.) megoldására létreho­zott állások. A munkaszerető, tevékeny emberek szenvedtek az ilyen megbízatásoktól, ha mód volt rá, kerestek a munkaerejük hasznosítására, a fizetés meg- szolgálására alkalmas tevé­kenységi területet. Mások lát­szatmunkával, tupírozott je­lentések gyártásával bizony­gatták nélkülözhetetlenségü­ket. Akár így, akár úgy, bé­rük növeli az üzemi költsége­ket, ezáltal rontja a termékek, a szolgáltatások piaci esé­lyeit. A fölösleges állások megszüntetése, az összevonha­tó feladatok összevonása a munkaidő ésszerű kihasználá­sán túl a munkahelyi közér­zetet is javítja. Szívesen „húz” a legtöbb ember, amíg nem látja, hogy környezetében egyesek feladat, tennivaló, kedv, vagy öntudat, ellenőr­zés híján tessék-lássék mun­kával múlatják az időt, fel- tuplrozott jelentésekkel bi­zonygatják fontosságukat. Gyakran hivatkozunk arra, hogy alkotmányunk biztosít­ja a munka jogát. A munkáét és nem a munkahelyét! A munkakörök ésszerű, megfon­tolt felülvizsgálata, a követ­keztetések körültekintő érvé­nyesítése ezért mindnyájunk közös érdeke. Bármilyen furcsa, meg kell szoknunk: az esetleges mun­kaerő-átcsoportosítások, ne­tán elbocsátások, létszámcsök­kentések a gazdaság, a köz­élet egészséges fejlődésének, a további előrehaladásnak a je­lei, biztosítékai, mint ezt —o többi között — a Helvéciái példa is igazolja. Heltai Nándor A szerződéses fegyelem betartása, á pontos szál­lítás alapvető st vállalatok egymás közötti kapcso­latrendszerében. A ma megrendelője holnap köny- nyen átpártolhat másik gyárhoz egy késedelmes vagy rossz minőségű szállítmány után. A BRG kecskeméti gyárában ezért kezelik kiemelten a szerződésekben vállaltak betartását. Az elmúlt év­ben azon túl, hogy az ütemből kilencszáztizenkét- millió forint értékű készárut szállítottak ki — ami­vel minden mennyiségi tervet teljesítettek — a ren­delésen belül több ezer tételt juttattak el a meg­rendelőkhöz. Termékeik több mint nyolcvan száza­léka exportra került. Az idei esztendő nehezen indult. Import ellátási gondok miatt kevés, mégha jltószíj érkezett, félkész termékek gyártására kényszerültek. Jelentősen hát­ráltatja a termelést az influenzajárvány is. A he­teik óta „foghíjas” szalagokon nem megy a megszo­kott ütembein a munka, ami nem is csoda, hiszen az utóbbi napokban a dolgozók tizenöt—núsz szá­zaléka táppénzre kényszerült. Mindezek ellenére az első negyedév célkitűzé­seit, ha elérni nem is tudja a kecskeméti gyár, de megközelíti. Március végére a tervezett kétszáz­húszmillióból várhatóan kétszázJtízmülió forint ér­tékű terméket szállítanak ki. Csupán a magnetofon- fejek gyártásában várható elmaradás. Ezit szeret­nék pótolni a jövőben. Ám a megemelt tervek eléréséhez az üzem bővítésére és korszerűsítésére is szükség lenne. A BRG kecskeméti kollektívája egyébként 1986- ban át akarja lépni, a bűvös határt: egymilliárd forint értékű készáru kiszállítását irányozták el. Idén is gyártják a már jól bevált MK—29-es Júnó magnetofonokat hazai piacra, valamint .ezek export változatát, amely az NSZK-iba kerüli. A számítás­technikai ada tata g net of on ok szintén. itthoni és NSZK-beli megrendelőkhöz jutnak. Termelésük jelentős hányadát, adják a magnetofonfutóművek, -■motorok, -fejek és egyéb alkatrészek. A közelmúltban kezdték meg a DK—40-es dik­tafon sorozatgyártását, amelynek nullszériáját az elmúlt évben készítették el. Jelenleg io dolgoznak egy új, korszerű termék első Sorozatán. A távve­zérelhető futóművekre már meg is kötötték a keres­kedelmi szerződést az Orionnal. A hiifii-tornyokba építhető részegység iránt érdeklődik a Videoton és több külföldi cé.g is. Egyelőre két és fél ezer darabot kötöttek le, konkrét megrendelések esetén akár tízezret is tudnak gyártani. G. B. 0 A közelmúltban kezdték meg a DK—40-es dikta­fonok sorozatgyártását. Negyedévi előzetes a magnetofongyárból ® Most készül a távvezérelhető futóművek null­szériája. Képünkön: Aranyi Éva műszerrel méri be az összeszerelt futóműveket. FRANCIA NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Előretört a jobboldal - törékeny egység? Franciaországban új politikai helyzet keletkezett a vasárnapi nemzetgyűlési választásokkal: az ötödik köztársaság fennállása óta először a köztársasági elnök elvesztette politikai többségét a törvényhozásban. A Szocialista Párt emelt fővel veszített, mert történetének leg­jobb eredményét érte el, de hiá­ba lett az ország első pártja, ki­sebbségbe került a jobboldallal szemben. Az RPR és az UDF párt­szövetsége a szavazatok 42,8 szá­zalékával megszerezte a mandá­tumok csaknem felét, s a függet­len jobboldal néhány mandátu­mával csekély abszolút többség­hez jutott a nemzetgyűlésben. Po­Csúcsponitnak szánta vasár­nap este — fő műsoridőben köz­vetített — televíziós beszédét Reagan amerikai elnök a nica- raguai ellenforradalmárok ka­tonai segélyezéséért indított pro- paganda-hadjáratábain ; a tör­vényihozás jövő hétre esedékes vitája és szavazása előtt, — de a demokrata párt képviseletében válaszoló Jóm Sasser szenátor haladéktalanul elutasította Rea­gan érvelését és ismételten fel­szólította a kormányzatot: kezd­jen közvetlen tárgyalást Nica­raguával a békés megoldásról. Az ein.ölr immár két hete szin­te pillanatnyi szünet nélkül foly­tatja a vádaskodást a sandinis­ta kormány síén. Vasárnapi te­zíeióját erősíti és gyengíti egy­ben, hogy az előretört szélsőjobb­oldali Nemzeti Front is erős par­lamenti képviselethez jutott. A baloldalon az eddig kormány­zó szocialista párt és a baloldali radikálisok közös listái megkap­ták a szavazatok 31,6 százalékát. Az FKP nem tudott javítani leg­utóbbi választási eredményén, 10 százalék körüli szavazatot kapott, s a nemzetgyűlésben azonos ered­ménnyel végzett, mint a Nemzeti Front. Jacques Chirac, a győztes koa­líció nagyobbik pártjának, a gnul- le-ista RPR-nek az elnöke rövid nyilatkozatában úgy vélekedett, (Folytatás a 2. oldalon.) levíziós beszédében minden ed­digi vádját összegyűjtve sorolta fel: attól kezdve, hagy Nicara­guában „hídfőállást biztosítanak a Szovjetuniónak és Kubának az amerikai kontinensen, alig két órányi repülőútra az Egyesült Államok határától”, azon keresz­tül, hogy sandinisták „veszélyez­tetik szomszédaikat” és „otthont adnak a nemzetközi terroriz­musnak”, egészen odáig, hogy a managuai kormány „elnyomja a nicaragual népet” és „nem enge­délyezi a szabad vallásgyakor­lásit” — mit sem törődve példá­ul olyan tényekkel, hogy az ame­rikai televíziós hálózatok rend­szeresen saófeltaitnak meg — (Folytatás a «?. oldalon!) KÖZÖS ÉRETTSÉGI, SZÓBELI, ÍRÁSBELI Felvételi körkép Március KMg kellett, eljuttat­niuk jelentkezési lapjaikat azok­nak a diákoknak, akik valame­lyik felsőoktatási intézménybe pályáznak, fik már készülnek 'a közelgő erőpróbára, tudásuk megmérettetésére. A főiskolák, egyetemek tanulmányi osztályai­nak munkatársai a beérkezett adatlapokat rendszerezik. A me­gyebeli intézmények többségénél még tart a számlálás, azonban már képet lehet alkotni az 1986-os jelentkezésekről. A kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola nap­pali tagozatára 303 tanuló sze­retne bejutni, az utóbbi tíz esz­tendőben ez a legnagyobb érdek­lődés. A gimnáziumokból 89-en, a szakközépiskolákból pedig 214- en pályáznak Kecskemétre. Száz­ötven diákot vehetnek fel. A le­velező jelölték 94-en vannak. Ér­dekességképpen megemlítjük, hogy a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépis­kolából nyolcán, a kecskeméti Ka­tona József Gimnáziumból né­gyen, a bajai III. Béla Gimná­ziumból pedig hárman adták be jelentkezési lapjaikat a GAMF- ra. Az ország más vidékeiről vi­szont nagyobb az érdeklődés. Gyöngyösről például 10-an, Jász­berényből 11-en, Zalaegerszeg­ről és Vácról 10—10-en szeretné­nek felvételt nyerni erre a főis­kolára. A Kertészeti Egyetem Kecske­méti Kertészeti Főiskolai Karára 292 pályázat érkezett be, de ez még nem végleges adat, hiszen az összesítés még tart. Száz fia­(Folytatás a 2. oldalo::.) Reagan tovább folytatja Nicaragua-ellenes propaganda-hadjáratát

Next

/
Thumbnails
Contents