Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megkezdődött a szakszervezetek XXV. kongresszusa XLI. évf. 39. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 15. szombat Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. A szervezett dolgozókat több mint 800 küldött képviseli. A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet isnxert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson jelen vannak a külföldi testvérszervezetek küldöttségei is. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kongresszust Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára nyitotta meg. r.C Mm EGYEZTETŐ TANÁCSKOZÁS Lehetőségek 'r az iparfejlesztésben A közelmúltban adtunk hírt a megyei Területi Ipari Bizottság tevékenységéről, s ezzel kapcsolatban megemlítettük az iparirányítás regionális szempontjainak fontosságát. Ahhoz, hogy a területi elv a gyakorlatban is megvalósulhasson, folyamatos információcserére van szükség a megye és a tárca vezetői között. Ezt szolgálta a megyei pártbizottságon tegnap megtartott összejövetel, amelyen Sós Gyula ipari miniszterhelyettes tanácskozott Sza- kolczai Pállal, a megyei pártbizottság titkárával és Tohai Lászlóval, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. Áttekintették Bács-Kiskun megye iparának ez idő tájt napirenden levő legfontosabb kérdéseit. így például szó esett a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának gondjairól. Ezzel kapcsolatban a megyei vezetők kívánatosnak tartották, hogy a területfejlesztési alapból Bács-Kiskun is részesüljön. Napirendre került az EKA kalocsai gyáregysége és a Rubin Ruházati Vállalat önállósodásával kialakult vagyonmegosztási vita, az Ipargazdasági Intézet közeljövőben várható megyei vizsgálata, a kisha- tármenti ipari kooperáció, a bedolgozói rendszer támogatásának igénye, s egy területi ipari információs rendszer kialakítása. Megyei részről különös hangsúlyt kapott a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár környezetvédő beruházásának szükségessége, és a BRG jelenleginél nagyobb önállósági igénye. A jelenlevők érdeklődéssel hallgatták Sós Gyula tájékoztatását a biotechnika fejlesztésére igénybe vehető — pályázat útján elnyerhető — nagyobb pénzösszegekről. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, köztük a külföldi testvérivé szervezetek, illetve nemzetközi ” szervezetek küldöttségeit.-V Ezután a tanácskozás rósztve- ; . vői egyperces felállással megemlékeztek a magyar és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Baranyai Tibor megnyitó beszéde után a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIV. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, döntenek az alapszabály módosításáról; megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát, s a számvizsgáló bizottságot. Egyhangúlag megválasztották a kongresszus munkabizottságait. Ügy határoztak, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának 217, a számvizsgáló bizottságnak 29, a SZOT Elnökségének 35, Titkárságának pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIV. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos beszámolójához, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. A legfontosabb feladat hazánk gazdasági erejének növelése Gáspár Sándor beszéde A SZOT elnöke emlékezi etet't arra, hogy öt évvel ezelőtt a XXIV. (kongresszus egy igen fe- szítertit cselekvési programot fogadott el. Ennek lényege az volt, hogy mozgósítani keli a dolgozóik, a sizakszervezetek minden erejét hazánkban |a szocialista vívmányok és az életszínvonal védelmére, a gazdasági visszaesés megakadályozására, és egyben erőit kell gyűjteni egy későbbi fejlődéshez. — Ismeretes — mondotta —, hogy e célokat lényegében teljesítettük, de nem valósítottuk meg teljes mértékben. Nem sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, szinten tartani a reálbéreket. Ez nehéz helyzetet teremtett, amely természetesen rányomta a Szakszervezeti eredményekre is a bélyegét. Valamennyi konkrét célunkat nem értük el, de azt igen — és ez, figyelembe véve népgazdaságunk teljesítőképességét és gondjait, nagyon nagy dolog —, hogy a mostani kongresszuson már dinamikusabb fejlődést segítő cselekvési program kitűzésiéről beszélhetünk. A XIII. pártkongresszus döntése alapján a VII. ötéves tervben a gazdaság, az életszínvonal és társadalmi életünk fejlődésében ismét növekedést terveztünk. Ennek az eredménynek az elérésében a szakszervezeteknek is jelentős részük volt. Köszönet a dolgozóknak, különösen a nagyipari üzemeiknek, akiknek áldozatos munkája döntő volt az eredményekben, akik (ugyan fogyó türelemmel, de elviselték a szaporodó gondokat. Elkötelezett mozgalom A szakszervezeti választásokon, elhangzott felszólalásokra utalva elmondotta: a Szakszervezetek tevékenységének túlnyomóan józan és mértéktartó megítélése mellett a vitákban elhangzottak például olyan véleményék Is, hogy a szakszervezet ne törődjön azzal, vaín-e lehetőség a dolgozók igényeinek kielégítésére vagy nincs, hanem fogalmazza meg a maga követelményeit, és (harcoljon teljesítésükért. — Ez így számunkra elfogadhatatlan — mondotta. — A szak- szervezeti mozgalomnak, amikor javaslatait, követelményeit megfogalmazza, mindig figyelembe kell vennie azt is, van-e anyagi lehetőség teljesítésükre vagy nincs. Megfogalmaztak olyan véleményt is, hogy a felismert gondokról már nem beszélni kell, hanem megvalósításukért cselekedni. Ez a bírálat jogos, azonban a (Folytatás a 2. oldalon.) ZÁRSZÁMADÁS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN A fejlődés alapja a jobb szervezés Harmincöt éves repülőalakulat Folytatódott a megyében a mezőgazdasági szövekezetek zárszámadása. E hét végén több mint negyven közös gazdaság tagsága tájékozódik a tavalyi eredményekről, valamint az idei tervekről. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz- ben (a nagy létszám miatt három helyen) is tegnap tartották a zárszámadást. Laczkó Tibor, a szövetkezet elnöke egészítette ki a tagsághoz írásban már eljuttatott beszámolót. Említést tett az időjárás okozta gondokról és veszteségekről, a piaci értékesítési nehézségekről, amelyeknek jelentős részét jobb munkával, az érdekeltség javításával, anyag-, és energiatakarékossággal csaknem ellensúlyozni tudták. Kritikusan értékelte az ágazatok munkáját, s mint mondotta: jelentős előrelépés szükséges a szarvasmarha- ágazatban és a tömegtakarmány- termelésben, valamint minden területen a minőségi munkában. Az idén a termelési szerkezetben kisebb változás történik: előtérbe kerül a búza és az árpa termesztése, s a burgonya termő- területének egy részét a fűszer- paprika váltja fel. A legjelentősebb változás az anyagi érdekeltség kiszélesítésében lesz azáltal, hogy önelszámoló részlegek alakulnak, ahol a jobb szervezés és munkavégzés nyomán kevesebb dolgozóval oldhatják meg feladataikat, s ily módon is növelni tudják keresetüket. Ugyanakkor új munkahelyeket alakítanák ki a fő- és melléküzemági tevékenységben egyaránt, ahol tagjaikat hatékonyabban tudják majd foglalkoztatni, A VI. ötéves terv Időszakában a szövetkezet huszonhat százalékkal növelte termelését (ez duplája az országos átlagnak), s a jövedelmezőséget is fokozták. A tavalyi eredményük (ha nem is érte el a tervezettet) sikernek számít: nyereségük 30,5 millió forint lett. A felszólalók ugyancsak kritikusan értékelték munkájukat, és kitűnt szavaikból, hogy szerintük • Korom Mihály köszönti (Straszer András felvétele) a kiskunfélegyházi Lenin Tsz tagságát. is fegyelmezettebb, jobb munka lehet a jövőben a nagyobb fejlődésük forrása, amit Ágó József nyugdíjas tagúk így summázott: „a munkához úgy álljunk hozzá, hogy senkinek se legyen zsebében a keze”. A meghívottak, a politikai szervezetek nevében Korom Mihály, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője köszöntötte a szövetkezet tagságát. Beszélt a magyar mezőgazdaság eddigi sikereiről., valamint a fejlesztési lehetőségekről. Kiemelte, hogy jobb minőségű és költségtakarékos munkára, valamint rugalmas, a piaci igényekhez alkalmazkodó termelésre van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelemben javuljon az agrárágazat nyereséghozama. Felhívta a figyelmet a kukoricatenmő-terület növelésének népgazdasági igényére, majd kérte a tagságot, hogy magukénak érezve a szövetkezetét, javítsák az előforduló hibákat, s a jó gazda gondosságával folytassák eddig is eredményes munkájúikat. A közgyűlésen, a tagság jóváhagyta a beszámolót, majd az új ellenőrző bizottságot és a Kiskunsági Tsz-szövetség közgyűlésére a küldötteket megválasztotta. A megyében állomásozó egyik repül »alakulatnál ünnepséget rendeztek pénteken délelőtt abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt alakult meg az egység. Az ünnepségre az alakulathoz érkezett Stock János altábornagy, a Magyar Néphadsereg légvédelmi és repülőparancsnoka, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Komáromi István vezérőrnagy, seregtest-parancsnok, a csapatzászlót adományozó Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységének főmérnöke, Markó Péter, és pártbizottságának titkára, Cseresznye József. Ott voltak a társfegyveres erők és testületek, a honi légvédelmi alakulatok parancsnokai, gyárak és gazdaságok vezetői. A Himnusz elhangzása után a Hunyadi János Általános Iskola úttörőinek ünnepi műsora következett, majd Schandl György ezredes, az alakulat parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Az előadó arra emlékeztetett, hogy 1949-ben létrehozták a NATO-t, amely megkövetelte országunk légierejének fejlesztését, ezért felállították az Országos Légvédelmi Parancsnokságot. A légierőnél elsőként a második világháborúban legendás hírűvé vált JAK—9-es repülőgépet alkalmazták. Amikor ezt a repiilőalakulatot létrehozták, már a legkorszerűbb MÍG 15-ös típusú repülőgépekkel látták el őket. A hajózók, a kiszolgálók és a kezelők gyorsan és mesterien sajátították el az új technikai ismereteket. Kiskunfélegyházán 1980-ban kezdődött meg a kórház rekonstrukciója, az energiaellátás korszerűsítésével, s azóta több részét átalakították a jobb betegellátás érdekében a legújabb műszereikkel, berendezésekkel szerelték fel ezeket. Tegnap a legjelentősebb rész, a műtő-röntgen blokk átadására került sor dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének és dr. Gubacsi László megyei főorvosnak jelenlétében. Dr. Tóth Sándor igazgató-főorvos megnyitója után dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke méltatta a beruházás jelentőségét. Elmondta, hogy a kórház rekonstrukciójára eddig 203 millió forintot költöttek, ami most 105 millió forintot érő újabb egységgel gyarapodott. Ez a blokk kapcsolódik a röntgenosztályhoz, a nőgyógyászati és sebészeti osztályhoz, és a központi sterilizálóhoz. A létesltmény- nyel javultak a kórház diagnosztikus és terápiás lehetőségei, jelenleg a megyében Itt találhatók az ezzel kapcsolatos legkorszerűbb műszerek és berendezések. Még 26 millió forint értékű rekonstrukcióra kerül sor 1987 közepéig. A generálkivitelező a kiskunhalasi Kunép Vállalat határidőre, a tervezett költségeken belül, ugyanakkor jó minőségű munkát végzett. Korom Mihály, a város ország- gyűlési képviselője is méltatta a beruházásban és kivitelezésben részt vevők jó együttműködését, majd öt közreműködőnek — orvosnak, építőnek, beruházónak, tervezőnek, pénzügyi szakembereknek —, adta át az egészségügyi miniszter Kiváló Dolgozó kitüntetését. , Az ezredes ezt követően felvázolta a repülőtechnika fejlődését, majd a jelenről szólva hangsúlyozta: a repülőgép-vezetők bármely napszakban, bonyolult időjárási viszonyok között is képesek a légi célok megsemmisítésére valamennyi magassági tartományban. A tiszti állomány 59 százaléka, egyetemi, akadémiai vagy főiskolai végzettségű, a hívatásosak 60 százaléka tagja az MSZMP-nek, a sorállományunk 62 százaléka KISZ-tag. Az ünnepi megemlékezést követően Terbe Dezső köszöntötte az alakulat személyi állományát, parancsnoki karát. Üdvözletüket tolmácsolták az együttműködő magyar katonai alakulatok képviselői. Az ünnepélyt követően, a vendégek megtekintették az alakulat csapatmúzeumát, illetve Kenyeres Dénes százados érem-, kitüntetés- és fegyvergyűjteményének kiállítását. G. G. Növekvő export Vállalati tanács alakult a Mezőgépnél Olvasóink tudják, hogy a Kecskeméti Mezőgép az egyik legjobb cég az alágazat hasonló vállalatai között. Termékeiket — magágy-előkészítő gépeket, terménytároló fémsilókat, kombájnfülkéket és konzervipari gépeket —, minden piacon sikerrel értékesítik. Az 1985-ös évben a nem rubelelszámolású kivitel csökkenésére számították, de az évközi sikeres piackutató munka, valamint pályázatok elnyerése révén végül 553 millió forintos tőkés exportot könyvelhetnek el, ami csaknem százmillióval több az előző évinél, a tervezettnek pedig majdnem háromszorosa. Ez bizonyítja, hogy a vállalat tevékenységét a rugalmasság, gyors piaci alkalmazkodás jellemzi. Szocialista exportjuk 45 millió forinttal nőtt. KORSZERŰ KÓRHÁZI MÜTŐ- ÉS RÖNTGENRÉSZLEG Jelentős állomás a rekonstrukcióban Tegnap a kecskeméti központ tanácskozótermében tartotta alakuló ülését a vállalati tanács. Az eseményen megjelent Sós Gyula Ipari miniszterhelyettes, Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Németh Ferenc, a kecskeméti városi pártbizottság titkára. Az egybegyűltek első napirendi pontként a szervezeti és működési szabályzat szükséges módosításait hagyták jóvá, majd Hangyási Lajos főkönyvelő és Dudás Árpád, a tlszakécskel gyáregység igazgatója személyében megválasztották a vállalati tanács elnökét, Illetve elnökhelyettesét. Ezután a megválasztott elnöknek Sós Gyula átadta dr. Kapolyi László ipari miniszter üdvözlőlevelét. A továbbiakban dr. Kuczik István, a vállalat Igazgatója ismertette a cég eddig elért eredményeit, valamint a következő ötévi fejlesztési elképzeléseket. Hozzászólásában Hugyecz Pál műszaki igazgatóhelyettes ezt támogatva hangsúlyozta a gyártmány- és gyártásfejlesztés fontosságát. Sáros! Péter, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, az előkészítő bizottság elnöke javasolta, hogy dr. Kuczik Istvánt a vállalati tanács erősítse meg igazgatói beosztásában. A vállalati tanács tagjai a javaslatot titkos szavazással elfogadták, s dr. Kuczik Istvánt feljogosították a vezérigazgatói cím használatára. B. F. I.
