Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-11 / 35. szám
i • PETŐFI NÉPE 0 1986. február 11. TERVEK — PÁLYAÍVEK VÁLLALATI TANÁCSOK AZ ÜZEMEKBEN Harminc éve nem látta a munkakönyvét Felkészültség nélkül nincs érdemi döntés — Vonzódása a vasúthoz? — Régi keletű. 1956. augusztus 0 i én, érettségi után felvettek ser. dmunkásnak a MÁV kecskémé- * * ti Pályafenntartási Főnökségének építési szakaszára. Kőművesek mellett dolgoztam két hónapig — mondja beszélgetésünk kezdetén Petrák Mihály. — Később? — Ahogy már lenni szokott egy vasutas gyermekével. Édesapám pályamunkás, -őr, vonal bejáró volt, 34 évet töLtött el a MÁV-nál. Valamikor a ikatonatalieipi őrház- ban Laktunk. Az ablakiunk előtt három méterre robogtak el a vonatok. Apám példájára a közlekedést választottam hivatásul. Én azóta sem láttam a munikaköny- vemet. — Hogyan alakult pályája? — Jó néhány állomáson, különböző feladatok elvégzésén át vezetett a körzeti üzemfőnötei kimévé: (-sir. Voltam kocsifellró. aztán szakvizsgákat téve távírász, forgalmi dtmenesztő és Kerekegyházán, Katonatelepen meg Kecslke- mot-Aisó állomáson szolgálattevő. A Budapesti Vasúti Tiszt képzőt elvégezve Kecskeméten tíz évig rendelkező forgalmi szolgálattevőként dolgoztam. Továbbtanultam, és üzemmérnök lettem. Forgalmi hivatalnokként, majd vezető mérnökként telt a szolgálatom 1976-ig, amikor állomásfő- nők-helyettessé léptettek elő. 1980 óta vezetem a MÁV Kecskeméti Körzeti Üzemfőnökségét. Azóta vagyok tágja a városi pártbizottságnak is. — Nagy terület gazdája: 360 kilométeres pál£a mentén 35 vasútállomás ezerháromszáz dolgozóval. Kívülállónak is úgy tűnik, bogy kevés nyugalmas órája lehet. — Emiatt sosem panaszkodtam. Velem együtt a családom .tagjai ■is kicsit „vasutasok”. Már megszokták — alkalmazkodnak hozzá —. hogy nékem a munkaidőm nem mindig 6—6.30-tól 18—19 óráig tart, hanem ügyeletben és éjszakai készenlétben is kell lenni, felváltva Nagy László és Sarkad! Sándor helyetteseimmel. Ta- vaäy decemberben ilyen ügyeleti szolgálatban intézkedtünk a Volánnal Mzösen, hogy vágányhiba miatt Ócsárol és könrxyékéről autóbuszok hozzák el az utasokat Kecskemétre. Máskor mozdonyt kértek néhány állomásra, hogy az összetorlódott vagonokat rendezhessék. — A helyi állomások gondja a körzeti üzemfőnöké is? — Ki ráí é lehetne, mint az enyém és az itt dolgozó kollektíváé? Nehéz, küzdelmes éveket éltünk át a körzetesítéssel. Azért, hogy a lajosmdzsei vonalon naponta 15 ezer ember idejében a munkahelyére vagy az iskolákba érjen, a kis létszámú Pest megyei állomásokra kecskeméti vasutasokat küldtünk dolgozni. A munkaerőgond ma is egyik égető problémánk. — Van-e remény a munkaerő- hiány enyhítésére? —Az 1980. év', akkor még elkeserítőbb állapothoz képest, valamelyest javult a munlkaerőhely- zet. Hat éve még háromszúzhatván an hiányoztak erről a közlekedési területről, ma már „csak” száznyolcvanán. Tizenkét jelentkezőt felvettünk szolgálattevői tanfolyamra, S amire már hosszú ideje nem volt példa: az idén januárban negyvenhaitan jöttek váltókezelőnek, kocsirendezőnek, rafctámoknak és a tola tószolgálathoz. Időnként még így is átcsoportosításra van szükség. Több állomásfőnök forgalmi szolgálattevői feladatokat is vállal. A havi 280 órás szolgálat nálunk nem ritka dolog. — Mit vár ettől az esztendőtől? — Tervünk a személyszállítás mellett 870 ezer tonna áru, főképpen mezőgazdasági termék el- fuvarozása. Ennek teljesítésére és a hatékonyabb munkavégzésre kétféleképpen törekszünk. — Hogyan? — Együttműködésünket tovább erősítjük a fuvaroztatókkal. Hasznos gyakorlattá vált, hogy évente találkozunk a szállíttató vállalatok vezetőivel, s megismerjük egymás problémáit. Jó kezdeményezésekre adnak alkalmat a fuvaroztató! értekezletek is. E kapcsolattartással sikerült elérni, hogy — élve a 20 százalékos viteldíj-kedvezménnyel — több vállalat, mint például a Dutép, az Alföldi Tüzép és a KÉV. kihasználva a vasút év eleji szabad kapacitását, alacsonyabb költség' glel szállíttat építőanyagot és tüzelőt. — A körzeti üzemfőnökség is gazdálkodik. Milyen tartalékaik vannak 1986-ban? — Ismerve a még mindig nem kielégítő létszámhelyzetet, elsősorban saját erőforrásainkra számíthatunk, ami a rajtunk múló feltételeket illeti, az idei jobb gazdálkodás érdekében. Azt szeretnénk, hogy egyes szolgálati helyeken ne csak jelenléttel teljen el a munkaidő. Például a mellékvonalak állomásain váltókezelőket, pénztárosokat és raktámo- kokát más, a munkakörükhöz hagyományosan nem tartozó feladatokkal is megbízunk. Lesznek olyan állomások, ahol a tényleges napi 4 órai elfoglaltsághoz, és nem az ennél hosszabb időhöz igazítjuk a munkarendet. Gondolkozunk azon is, hogy mellékfoglalkozású dolgozókból takarító brigádot alakítunk a személyszállító kocsik tisztántartására'. Bízom benne, hogy ha nem is kevés erőfeszítés árán. az üzemfőnökség ezerháromszáz dolgozójával együtt megteremtjük a feltételeket az ez évi áru- és személyszállítási feladatok tejesítéséhez — mondta végezetül Petrák Mihály körzeti üzemfőnök. Kohl Antal A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Nyolcszáz forint az ebédre Az utóbht időben megélénkült az alkoholizmus elleni küzdelem, és ennek alapos oka van. Szeszfogyasztási statisztikák szerint ugyancsak élenjárunk az „ivónemzetek” között. Sajnos, a férfiakhoz egyre többször csatlakoznak a nők Is. Következő történetünk főszereplője la saját — és felesége — al koho Írná morának í'/ szón heti, hogy elragadta az indulata, s jóvátehetetlen dolgot művelt. Reggelire négy deci bor A kiákunmajsai PatyU 'Béla jó kőműves hírében állt a nagyközségben. Szakmunkásvizsgát még 1969-ben tett. s hosszú évekig do : ozott két helyi üzem alkalmazásában. 1978-ban kiváltotta a kisipari működési engedélyt, ezután sűrűn hívták kisebb-nagy óbb építkezésekhez. A kereseten1 sem lehetett panasza, mert a jobb hónapokban húszezer forin- tot is magáénak tudhatott. Házas- sí," >t 1972-ben kötött Cz briber esik Irénnel Kapcsolata a helybeli llmnvai! kezdettől fogva nem volt harmonikus. Ha valami nézeteJtéNem túlzás: forradalmi jellegű változás történik a nagyipari vállalatok irányításában. Az óv végén az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok több mint 80 százaléka (!) működik majd kollektív vezetéssel; e csoporthoz tartozik az iparban foglalkoztatottak 60 százaléka, és az ipari állóeszközérték mintegy 40 százaléka. E vállalati körben a korábban „mindenható” Ipari Minisztérium szerepe, feladatköre alapvetően megváltozik. Döntően a szóban forgó vállalatok működésének törvényességi felügyeletére korlátozódik, s a vállalatfejlesztéssel kapcsolatos megannyi döntés és intézkedés kizárólag a vállalatok dolga, felelőssége és kötelessége. A cég jövője a tét Vagyis oldódik az a hierarchikus függés, ami eddig a vállalatokat az államigazgatási intézményekhez kötötte. Nem ködös és megfoghatatlan, hanem nagyon Is konkrét tartalmat kap a vállalati önállóság, mivel a stratégiai döntések joga vállalati hatáskörbe kerül. S talán a legfontosabb, hogy alaposan átértékelődik a tulajdonosi funkció, annyiban, amennyiben a tulajdonosnak — tehát a vállalati kollektívának — kell megfontoltan mérlegelnie és érvényesíttetnie alapvető érdekeit. A tulajdonosnak persze egyetlen célja lehet csak: hogy az állaim által rábízott vagyont rendre gyarapítsa. Ennek kell alárendelnie a lehetséges stratégiát, ennék függvényében kell módosítania a termékstruktúrát, dönteni a műszaki fejlesztésekről, az új fejlesztési programokra költendő pénzről, a hitelfelvételekről. Vagyis rendkívül komoly és felelősségteljes munka az, ami a. vállalatok vezető testületedre vár. Igen ám, csakhogy miféle optimizmus alapján remélhető, hogy a viszonylag népes és persze heterogén összetételű testület szakmailag -megalapozott és megbízható stratégiai döntéseket hoz majd ? Elvárható-e, hogy egy ilyen testület — legyen vállalati tanács, küldöttgyűlés, vagy akár közgyűlés — megfelelő szakmai eligazítás nélkül érdemleges kérdésekben kötelező érvényű döntéseket hozzon? S a kérdések máris jelzik a döntéselőkészítés fontosságát, s a döntést előkészítők roppant felelősségét. Elkerülhető a szócséplés A kollektív vezetés sikere, vagy csúfos kudarca múlik azon, hogy a testületekre vajon rábízható-e a stratégiai döntések felelőssége? A szakemberek egyöntetű megállapítása szerint rábízható, ám ennek szigorú és kikerülhetetlen feltételrendszere van. Először is: tudomásul kell venni, hogy jól dönteni csak akkor lehet, ha a legfontosabb vállalati célokban egyetértenek a vezetőtestületek — legkülönbözőbb csoportokat képviselő — tagjai. Tol. vábbá: ha az eldöntendő feladatokkal kapcsolatos valamennyi lényeges összefüggés ismert a testület tagjai előtt, no és persze különböző lehetőségek és változatok között választhatnak. Másodszor: tudomásul kell venni azt is, hogy a kollektív vezetés és a testületi döntés nem korlátozódhat csak arra, hogy a testületi tagok szorgalmasan megjelennek például a vállalati tanácsüléseken. Vagyis alapfeltétel, hogy a vt hatáskörébe tartozó vállalatgazdálkodási folyamatokról és azok részleteiről a vt-tagokat folyamatosan tájékoztassák, ami persze a megfelelő Információs rendszer kiépítését és zökkenőmentes működtetését Is feltételezi. E feltételek megteremtése nélkül csak megalapozatlan, vagy formális döntéseket hozhatnak a vezető testületek. Sőt, még az is előfordulhat — lényegében erre célzott Kádár János, az MSZMP főtitkára a Taurus gyárban tett látogatása során —, hogy ilyen esetben nem is születik döntés, csak üres szócséplés folyik a tanácskozáson. Ez persze azzal jár, hogy elhúzódik a döntési folyamat, mert újra és újra napirendre kell tűzni a rosszul előkészített témát. Folyamatos tréningezés És harmadszor: tudomásul kell venni azt is, hogy a megfelelő döntéselőkészítés, a jól működő információs rendszer mellett — főleg a kezdeti időszakban, de egyébként is és folyamatosan —, ha úgy tetszik, tanítani kell a vezető testületek tagjait. Félreértés ne essék: nemcsak a fizikai munkásokat, akiknek — egyébként érthetően — vajmi kevés fogalmuk lehet a vállalatirányítás műhelytitkairól, szákmai tudnivalóiról. A fejlesztőmérnököt is, akinek ugyancsak nem kötelessége eligazodni a vállalatirányítás rejtelmeiben. Tehát tanítani' kell őket, részben a már ma is hozzáférhető tanfolyami oktatás rendszeresítésével, részben — és ez éppen olyan fontos — belső helyzetértékelések révén, ismétlődő konzultációkkal, úgynevezett „tréningekkel”. Sajnos, a vállalatok többsége nagyon kevés figyelmet fordít erre, s jobb esetben beérik a tanfolyami képzés — elhatározásával. E feltételrendszer hiánytalan megteremtése mellőzhetetlen, mert enélkül a vezető testületek valóban csak formálisan bízhatók meg a stratégiai döntések feladatával és felelősségével. Vértes Csaba FÉSZEKRAKÁS, OTTHONTEREMTÉS Kedvezőbb hitelfeltételek II. A tervezett lakásépítés, -vásárlás megvalósításához igen gyakran szükség van munkáltatói támogatásra vagy tanácsi segítségre, esetleg mindkettőre. Cikksorozatunk második része ennek lehetőségeivel foglalkozik. Mnnkáltatói támogatás Ennek jelentősége a jövőben tovább növekszik. A lakásépítési alapból a munkáltató támogatást (kamatmentes kölcsönt vagy vnsz- sza nem térítendő összeget) nyújthat a dolgozónak lakásépítéshez, újjáépítéshez, és lakás vásárlásához, cseréjéhez, tekintet nélkül arra, hogy a lakást kitől, milyen formában vásárolja; az önálló lakást eredményező emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításához, toldaléképítéshez, továbbá lakások műszaki megosztásához, tekintet nélkül a lakás tulajdonjogára; az állami tulajdonú házingatlanoknak magánszemélyek részére történő elidegenítéséhez; a magántulajdonú lakásoknál az egyes építési kölcsönökről szóló rendeletben szabályozott hitelcélokra (pl. felújítás, korszerűsítés, bővítés. A munkáltató a lakásépítési alapból. — bérlő-, illetve vevőktvá- lasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez; — megtérítheti a pénzintézet által a dolgozó terhére felszámított 1 százalékos kezelési költséget; — a külön jogszabályokban meghatározott esetekben köteles fizetni a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőt megillető lakás-használatbavételi díjat. A munkáltató lakásépítési alapjából. dolgozóinak elhelyezésére vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a munkáltató szerv tulajdorés támadt közöttük, legtöbbször közös poharazással vetettek véget a vitának. Am előbb-uitóbib a kibékülés helyett éppen ezen kezdtek veszekedni. Olykor-olykor — főként ha az asszony bódult állapotában elfelejtett fázná — Patyi Béla el-elnáspágolta feleségét. A házasságukból született két gyermek szinte naponta tanúja volt szülei torzsalkodásának. 1981-ben Patyi az egy'k családi csetepaté alkalmával a feleségén kívül még az anyósát da úgy bántalmazta, hogy maradandó testi fogyatékosságot okozott neki. Ezért a kiskunhalasi bíróság egy évi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehatjtását négy évi próbaidőre felfüggesztette. A hol kibékülő, hol egymás hajának eső házastársiak között tavaly szeptember 5-én reggel úgy tűnt: minden rendben van. Patyi Béla — negyed 7 körül — munkába indulása előtt felhajtott négy ded bort, maliid adott a feleségének nyolcszáz forintot, hogy vegyen belőle ebédrevalót. Ezután elindult a helyi tüzép-telepre, ahonnan cementet és mesaet szállított az egyik építkezésre. Munka közben Patyi még elfogyasztott néhány üveg sört. Fél kettő körül viszont korogná kezdett a gyomra, ezért úgy döntött, most megy haza ebédelni. Ahogy belépett, nyomban látta, hogy a felesége elhomályosult tekintettel ücsörög a heverő szélén. Üdvözlés ököllel Haragra gerjedt attól, hogy az ételnek még csak a nyomát sem találta. Hangos szidalmazás mellett ezután kérdőre vonta asszonyát. amiért részegre itta magát. Majd eszébe jutott a reggeli átadott pénz. A számonkérésre az asszony egv szól! sem szólt, emiatt a férje két-három nagy erejű ütést mért ököllel az arcára. A dühöngő férfi ezután elkapta az asszony ruháját. Egy ktetit megemelte, a legalább háromszor belerúgott a combjába. Madd felhúzta az ágyról és a nyitott ablakhoz tuszkolta. Ott biz egyik kézével a függönyt félrehúzta, a másikkal pedig jó nagy lendülettel kilökte a nőt a bejárat előtti betonjárdáira. Az asszony hanyatt- vágódott a betonon és rövid Időn belül meghalt. Férje ezután felvette az udvari slagot és vízzel locsolni kezdte ájultnak vélt feleségét. Időközben hazaérkezett az anyós is, akivel közösen próbálták eszméletre kelteni. Az értesítésre kiérkezett orvos viszont már csak a halál beálltát tudta megállapítani. • • • A Bács-Kiskun megyei Bíróság a 35 éves Patyi Bélát halált okozó testi sértés bűntettében találta bűnösnek. Ezért őt öt évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és ugyancsak öt évig eltiltotta a közügyéktől. Egyben elrendelte a kiskunhalasi bíróság által kiszabott, ám korábbam végrehajtásában felfüggesztett egy évi szabadságvesztés letöltését is. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelték, hogy a bűncselekményt ittas állapotban, közeli hozzátartozója, két kiskorú gyermekének édesanyja sérelmére követte eL Enyhítésül az szolgált, hogy Patyi szándéka csupán a felesége bántalmazására és nem annak megölésére irányult. Az ítélet jogerős. T. B. nálba kerülő lakásokat, valamint otthonházaikat (nyugdíjasak háza, szobabérlők háza, garzonház) építhet, vagy ezek építéséhez más szerv részére hozzájárulhat. Ezeken a pénzbeni támogatásokon kívül a munkáltató egyéb támogatást is nyújthat. Friss rendelkezés az is, hogy az új épület használatbavételi engedélyének kiadása után a még hátralevő munkákra, vagy a kölcsön csökkentésére öt éven belül lehet munkáltatói támogatást nyújtani, öt éven túl csak a kölcsöntartozás csökkentésére adható munkáltatói támogatás. Ha a munkáltató, bérlő- vagy vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében, meghatározott ösz- szeggel hozzájárul a tanácsi lakásépítés növeléséhez —. akár a tanácsi házon érnél etráép Hőshez, tetőtér-beépítéshez is —.akkor az erre fordított összeg a dolgozóra részben vagy egészben abban az esetben hárítható át, ha a dolgozó a támogatás fejében vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Arra nézve, hogy a szerződést szegő dolgozónak milyen összeget kell a munkáltató részére megtérítenie, a dolgozóval kötött szerződésben foglaltak az Irányadók. Az összeg azonban nem haladhatja meg a lakásra megállapítható használatbavételi díj háromszorosát. A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt az illetékes pénzintézet útján — kamatmentesen, havi részletekben, a felek megállapodásában meghatározott — legfeljebb a hitelcélokra nyújtható állami vagy bankkölcsönre megállapítható törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A munkáltató a belső szabályzatába felvehet olyan rendelkezést, hogy a rendkívüli törlesztés esetén a tartozás egy részét elengedi. Tanácsi támogatást azok a családok kaphatnak, amelyek önhibájukon kívül kialakult anyagi ás szociális helyzetük következtében, saját erejükből, a központi jogszabályokban foglalt támogatások mellett sem képesek lakásgondjukat megoldani. A tanács is segíthet A tanács a lakásépítőket, illetve -vásárlókat vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetükre tekintettel, a rászorultság alapján támogathatja, ha a lakás mérete nem haladja meg a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott jogos lakásigény felső határát. A támogatás feltételeit az építés, a szervezés, a megszerzés módjától függetlenül, kizárólag a rászorultságra való tekintettel kell a helyi tanácsnak meghatározni. A támogatásnak több formája lehetséges. Családonként differenciált mértékben nyújtható kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás. Ez a két forma egyidejűleg Is alkalmazható. Az egyösszegű, vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön helyett részben vagy egészben átvállalható a kedvezményes állami vagy bankkölcsön törlesztőrészlete, illetve bármely lakással kapcsolatos költség. A havi törlesztőrészlet átvállalása kombinálható az egyösszegű kamatmentes kölcsönnel, illetve a vissza nem térítendő támogatással. Ha a támogatni kívánt célra pénzintézet is nyújt kölcsönt, akkor a támogatás összegét e pénzintézet útján kell folyósítani. A tanács a támogatott személlyel szerződést köt, amelyben rendelkeznek a lakás értékesítése, cseréje esetén követendő eljárásról Is.) Nem lehet tehát több vagy kevesebb támogatást adni a családi háthoz, többszintes lakáshoz vagy egyéb lakáshoz jutási, kijelölési formához pusztán az építési, vásárlási formára tekintettel. A támogatás mértékét, nagyságát csak a tényleges rászorultság, döntheti el. (Folytatjuk) Tusa Béla :
