Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

1986. február 10. é PETŐFI NÉPE • 3 ÖTEZER TISZTÉLETPÉLDÁNY — ELINTÉZI A PETŐFI NÉPE - VITÁK NYILVÁNOSAN — A 8-BÓL 7 OLDAL BÁCS-KISKUNRÓL — HITELESEN ÉS GYORSAN TÁJÉKOZÓDHAT LAPUNKBÓL EGY BOLDOG EMBER Történet a Kacsás-tanyáról Szerkesztőségi számvetés Nem lehet nem észrevenni, hogy pezsgés­nek indult az írott sajtó kiadása hazánkban. A Magyarország című politikai és társadalmi hetilap február elejétől műfaji újításokkal jelentkezik, s közben azt is ígéri, hogy min­den marad, ami bevált. A kezdeményező em­bert mutatja fel alkotásaival együtt a Siker című, frissen alapított magazin. Remélhető­leg sikerül gyarapítania a kezdeményező em­berek táborát. Vannak persze újságok, ame­lyek megszűnnek, mert mások tartalmasab­ban, többekhez fordulva veszik át a szerepü­ket. Néhány, úgynevezett réteglap helyére fog lépni a Képes Hét. Mindennapjaink tükre Ezek a központi vállalkozások. Az élet másik pólusán, a min­dennapi gyakorlat területi, vá­rosi és községi színterein nagyon sokat tehetnek a szocialista de­mokratizmus további térhódítá­sáért a megyei és helyi lapok. Mind több település szeretne tük­röt tartani önmaga elé. A Petőfi Népe segíti ezeket a törekvése­ket a maga eszközeivel. Baján és Kiskunhalason például erőtelje­sen megfogalmazódott a lapala­pítás igénye, s remélhetőleg rö­videsen próbaszámokat is készít­hetünk. Mi a helye és szerepe egy ilyen frissülő ^folyamatban az immár negyvenedik évfolyamaikban já­ró megyei lapoknak? Mindenek­előtt: hasznos dolog a változások közepette is megtartani azt, ami jó, ami bevált az idők során. Er­re alapozva tárunk ablakot a vi­lágra és szűkebb hazánk válto­zásaira. Növekvő olvasótábornak mu­tatjuk föl azt, ami döntően meg­határozza életünk minőségét, jö­vőnk alakulását. Gyárkapuk mö­gül, szövetkezeti portákról ho­zunk hírt. Bepillantást nyújtunk oda is, ahová más munkahely­nek a dolgozója nem jut el, mert nem ott, hanem másutt keresi kenyerét. Kiemelkedő témavo­nulatot alkotnak munkánkban a termelés, gazdálkodás ügyei. Mert, hisszük, hogy nem lehet unal­mas az, amiből élünk, és amiből szeretnénk még jobban élni. Írásban, képben — a gazdaságról Figyelemmel kísérjük a terme­lési alapok — beleértve az em­beri szellem, szorgalom, jobbítá­si akarat —, a vállalkozások, kez­deményezőkészség hasznosulását, hogy érzékelhetőbben javuljon az életszínvonal, több jusson az idős emberekről, gyermekes csa­ládokról és minden rászorulóról való gondoskodásra, lakás- és is­kolaépítésre, oktatásra és neve­lésre. Ilyen témáknak új soroza­tokat is szentelünk — köztük például a Tervek — pályaívek címűt. A gazdasági növekedés tervezett élénkülése sok olyan témát tartogat, amelyek a mun­kából hazatérve vagy hét végén is érdeklődésre tarthatnak szá­mot. Ezeket igyekszünk tovább­adni mind színvonalasabban — írásban, képben, szerkesztésben. A termelő, gazdálkodó, szol­gáltató, kutató, tanuló, tanító ember megjelenik úgy is, mint a termelés eredményeit, a szolgál­tatásokat igénybe vevő, ügyeit intéző, gyógyulásra váró, városi, falusi vagy tanyai körülmények között élő, társadalmi megbíza­tásoknak eleget tevő ember. Ve­lük foglalkozik rendszeresen a Petőfi Népe belpolitikai rovata. Az idén még következetesebben nyomon kísérjük a tanácsi mun­kát, igyekszünk előmozdítani a magunk eszközeivel a közélet tisztaságát. .A rendőrségtől a bí­róságig sok olyan esetet dolgo­zunk fel, amelyek tanulságosak, és napvilágra kerülve hozzájá­rulhatnak a bűnmegelőzéshez is. Kultúra, sport Sokan kérdezik tőlünk újság­író—olvasó találkozókon: hogyan, miből épül föl a Petőfi Népe szerkesztősége. Különböző, a tár­sadalmi élet főbb mozgásait át­fogó rovatokból. A kulturális fejlődéssel, ennek a területnek az alkotó embereivel például a művelődéspolitikai rovat foglal­kozik. Figyeli a közművelődés olykor aggodalomra okot adó, néhol reménykeltő jelenségeit, az oktatási reformfolyamatot, a tudományos és művészeti élet műhelyeit. A sportrovat kezdeményezi egyebek közt, hogy újabb tö­megsportolási lehetőségek tárul­janak föl. Körképet adnak azok­ról a kisközségekről is, amelyek­nek az eredményei, erőfeszíté­sei a bajnokság idején — hely­szűke miatt — kevésbé kerülhet­tek be a lapba. Érdekes sporttör­téneti sorozat is indul: 5—10— 15—20—25 évvel ezelőtti bajno­kok szólalnak meg és mondják el, hogyan érték el sikereiket és miként alakult az életük azóta. Megyei helyszínek összességében a Petőfi Népe hitelesen, gyorsan, és mind több Bács-Kiskun megyei helyszínről akar tájékoztatni. A lakosság in­formációigényeinek egyre jobb kielégítése mellett olyan dönté­si folyamatokhoz is kapcsolódik, amelyekben politikai állásfogla­lás várható az idén. Közülük ta­lán legtöbbet érint a lakásépítés és lakáshoz jutás feltételeinek alakulása, valamint a tanácsi munka korszerűsítése. Ezekről jelentéseket készít elő, majd — munkaterve szerint — határoza­tot is hoz a megyei pártbizott­ság. Lapunk valóságfeltárással, életközeliséggel igyekszik elő­mozdítani, hogy minél jobb, át­fogó ismeretre épülő döntések születhessenek — mindannyiunk javára. Ügy érezzük, hogy eddig is él­vezhettük olvasóink bizalmát. Bizonyára belejátszik ebbe sok olyan közügy, amelynek az inté­zését magunkra vállaltuk. Bíráló cikkeink után azt is megírhat­tuk — mert valós alapja lett —, hogy kinyitottak szombaton és vasárnap korábban zárva tartó üzletek a forgalmas helyeken. Jó lenne persze, ha az érdekeltségi áramszünet megszűnne mind több állami és szövetkezeti bolt­ban is, és nyitvatartásuk jobban alkalmazkodna a lakosság min­dennapi igényeihez. Cikkeink nyomán Annyi hasznos érdeknek ad­tunk kifejezést az elmúlt évek­ben, hogy felsorolni is sok lenne. Csupán ízelítőül villantjuk fel — a cikkeink nyomán született in­tézkedések egy részét. Gondos­kodott az utasok jobb tájékozta­tásáról a kecskeméti vasútállo­más, több lakóházban figyelem- felhívásunkra javították meg a lifteket, a posta intézkedett a nyugdíjak és egyéb utalványok pontosabb kézbesítéséről, bajai olvasónk fölvetésének közlésére nyílt meg tavaly februárban is­mét a Türr István-emlékszoba, a Dutép ügyeletet szervezett mun­kaszüneti napokon. Sőt, egy iro­dalmi alkotás elvont címe is tet­tekre indított, miután Kinek kell egy szekrény? címmel Irina Bász- kakova írása jelent meg nálunk. Az irodalomnál erősebbnek bi­zonyult az élet: jelentkezett egy olvasónk, aki bejelentette, hogy szűkös anyagi körülményei mi­att neki bizony szüksége lenne rá. Mit lehetett tenni? Kerítet­tünk egy valóságos, elszállítható szekrényt... Működik a Sajtóposta- Tavaly nem kevesebb, mint 600 levél érkezett csupán a Sajtópos­tához, s kétszer ennyien keres­ték fel ezt a rovatot telefonon, il­letve személyesen. Legtöbben va­lóban közérdekű észrevétellel, javaslattal, vagy panasszal for­dultak hozzánk. Értékes segítsé­get nyújtanak állandó levelező­ink: az orgoványi Horváth Emii­né, a kiskunfélegyházi Térjék Jó- zsefné, a kiskunhalasi Karmos Jenő, a lajosmizsei Bálint István. Várjuk továbbra is azok jelent­kezését, akik mintegy önkéntes helyi társadalmi ellenőrként ve­tik papírra soraikat — bírálókat és elismerőket egyaránt. A visszajelzésekből úgy lát­szik, hogy sikerült elősegíteni az intézkedéseket a párt-, álla­mi és más szervek segítségével, és közvetlenül is adtunk taná­csokat, javaslatokat a mindenna­pok sodrában jelentkező problé­mák megoldásához. Mi történt az olvasói jelzések nyomán? Szin­tén csak ízelítőül: immár egye­di hibát is javít a DÉMÁSZ ba­jai üzemigazgatósága, megnyílt az autóklub kiskunhalasi műsza­ki állomása, javult a tüzelőellá­tás Katymáron. Jól tudjuk, hogy az újság nem hatóság. Nem is pályázunk ilyen babérokra. De szeretnénk alkal­masabbá tenni a közszellemet arra, hogy természetesnek vegye a különböző érdekek megnyilvá­nulását, és mérlegelve keresse a jobbítás módját. Ez a türelem nem jelent késlekedést. A meg­valósításban nagyobb határo­zottságot és következetességet sür­getünk. Szerkesztőségünk a jövő­ben még inkább arra törekszik, hogy válaszra bírja a felvetések intézésére jogosult és köteles il­letékeseket, s vissza is térünk a közlésre. A demokratizmus jegyében Nincs okunk tagadni, hogy a demokratizmus — szocialista de­mokratizmus — társadalmi, la­kó- és munkahelyi érvényesülését tudatosan igyekszünk elősegíteni. Ennek jegyében hirdettünk an­nak idején nyilvános vitát Kecs­keméten a régi Centrum áruház épületének sorsáról, most a vá­rosközponti autóbuszállomás kör­nyezetének kialakításáról köz­lünk hozzászólásokat. Rövidesen pedig városrendezési terveket ho­zunk napvilágra, hógy ki-ki el­mondhassa, megírhassa róluk a véleményét. Megegyezik ez a tö­rekvés lapunk megyei jellegé­vel: á napi 8 oldalból 7 Bács- Kiskunról szól. A tartalmi megújulás mellett formai változások is folyamat­ban vannak. Közülük leglénye­gesebb a Petőfi Nyomda vállal­kozásával függ össze: megterem­tették az alapot ahhoz, hogy át­térjünk a fényszedésre. Itt fo­kozatosságot érvényesítünk. Né­hány hónapja már így készül a szombatonként megjelenő Kép és Hang című rádió-tévéműsor mellékletünk. Ezen igazán lemér­hető, hogy mit jelent szebb for­májú, élesebb körvonalú betűket olvasni. Szerkesztőségünk azt reméli az év eleji feladatmeghatározások idején, hogy törekvéseink meg­nyerik minden kedves olvasónk tetszését, é? újabb előfizetők is csatlakoznak táborunkhoz. Halász Ferenc Kedves Olvasónk! Ezen a héten a Petőfi Népe a megszokott 72 ezren túl napon­ta ötezerrel több példányban jelenik meg. Azoknak is juttatunk lapunkból tiszteletpéldányt, akik eddig nem voltak rendszeres olvasóink. Reméljük, közülük sokan döntenek úgy: ezentúl elő­fizetnek Bács-Kiskun megye napilapjára. Számukra csütörtök­től szombatig külön megrendelőt közlünk, melyet a helyi pos­tahivatalhoz kell beküldeniük. Szeretnénk azonban ezt a lehe­tőséget arra is felhasználni, hogy véleményt kérjünk valameny- nyi leendő olvasónktól, az új előfizetőktől a lap jövőjét is érintő kérdésekről. Nevezetesen arról, hogy mivel foglalkozzék többet a Petőfi Népe. A válaszolók — szerkesztőtársaink — között a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat és szerkesztőségünk 10 egész éves, 10 féléves és 10 negyedéves Petőfi Népe-előfizetést sorsol ki. Fődijat az IBUSZ kecskeméti utazási irodája ajánlott fel. A nyertesek névsorát közöljük — természetesen az önök véleményével együtt. Segítségüket köszöni és várja: a Petőfi Népe szerkesztősége és a kiadóhivatal ______________:_____________________________________________________ G ondi Sándor már gyermekkorában munkába lépett az akkori — ahogy a környéken ismerték — félegyházi Apáca-birtokon. 1947-ben, 19 éves korában ugyanezen a területen találjuk a hatvanholdas tangazdaságban. Ma is ugyanabban a tanyában laknak, és a Városföldi Ál­lami Gazdaság kiskunfélegyházi kerületében állatgon­dozóként a szarvasmarhák között dolgozik. így vall a múltról: — Szüleim kommenciős csillád­ként kerültek ebbe a tanyába. Így maradtam én itt. A felsza­badulás után ebben a hatvan­holdas gazdaságban két ökör, egy tehén és egy ló maradt kocsival. Első osztályú föld volt ez, mert jól trágyázták. Az átszervezések után, 1950-re már több mint 1600 holdra volt gondunk. Akkor szán­tóföldi brigádmunkás voltam. Később kerültem az állattenyész­téshez, hízók mellé. így ment ez 1965-ig, akkor tettem egy ötéves • Gondi Sándor, a megfáradt, de boldog ember. • Társaival 600 szarvasmarha gondját viseli. kirándulást a Kiskunság Ter­melőszövetkezetbe. De nem fes­tett túl jól ott a helyzet. Nagyon szerényen gazdálkodtak, így csak visszakanyarodtam ide. Nekem mindig helyem volt, megcsinál­tam mindent, ahová küldtek. Mai szemmel, ha újra kezd­hetném, technikusnak, agronó- musnak tanulnék. De hát mi tí­zen voltunk élő testvérek. Akkor erre nem tellett. Harmincötben írattak be az első elemibe, a négy osztályt negyvenre fejeztem be. Bizony sokat próbáltam 58 éves koromig. Ilyenkor télen elég, ha fél 5- kor kelek, akkor begyújtok a sparheltbe, ellátom a két anya- disznót, az öt hízót. Van még hat birkám és vagy száz baromfim. A Kacsás-tanyától, ahol lakom, háromszáz méterre van a mun­kahelyem. Mit mondhatnék? Bol­dog vagyok. Szerencsére jó pz egészség, ha életemben két hónapig voltam beteg, akkor sem szervi baj fek­tetett ágyba. Amíg bírjuk, itt élünk a tanyán. Kijár ide a moz­góbolt, az asszony meg néha apró- cseprő dolgokért bemegy Félegy­házára. Gyalog jó két óra járás­ra van. A város szélén szeret­nénk egy kis házat venni. Én az emeleten nem bírnék lakni. Egy­szer voltam egy rokonnál a he­tediken, de gyorsan eljöttem az ablaktól, mert mikor kinéztem, bizony megpenderült velem a vi­lág. Néztünk már néhány házat, szoba, konyha, esetleg kétszobás elég nekünk. Ezért tartjuk az ál­latot. A pénzt pedig a takarék­ban gyűjtjük. De ahogy kinéz a dolog, nemsokára célba érünk. Még negyven-ötven hízót kell le­adni, ez vagy két év munkája, és negyven esztendő után saját házunk lehet. Szórakozásra, pihenésre alig jut idő. Itt a Kacsás-tanyától néhány méterre van egy kis tó. Ott szok­tam pecázni. Mondják is a kollé­gáim: jó neked, Sanyi, csak ki­lógatod a botot az ablakon és megvan az ebéd. Persze, nem egészen úgy megy a dolog. Utazni nem nagyon szeretek, de voltam már Debreceniben, Bé­késcsabán és katonaként Kősze­gen. Tudja, hová szeretnék el­jutni? Ausztriába. Közelről látni a nagy hegyeket. A feleségem már járt ott. Azt hiszem, az IBUSZ-szal. Szerencsére nem ma­rad benne a szó, így aztán hetekig hallgattuk: mit látott, tapasztalt. Különösen az tetszett neki, hogy a boltokba úgy csalogatják be az embert, és nagy volt a bizalom, nem azt nézték, mit dughat a zöldségesboltban esetleg a zse­bébe, meg hogy amikor a mérleg egy kilót mutatott, azért az árért még rádobtak valamit. Nagyon várom már, hogy nyug­díjba mehessek, elfáradtam. Ne­kem már nehezek a hatvankilós zsákok. Az etetést, a többi mun­kát még bírom, de a zsákok már nehezek ... Czauner Péter ___________________________________________\___________________________ P ályázati felhívás kollégiumi felvételekre A Művelődési Minisztérium meghosszabbította két főváro­si középiskolai kollégium fel­vételi pályázatának határide­jét. E szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimná­zium Kollégiumába az 1986— 1987-es tanévre február vé­géig jelentkezhetnek azok a tehetséges vidéki fiú- és leány tanulók, akik jelenleg az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyát végzik és tanulmányaikat gimnáziumban, majd felsőfo­kú oktatási intézményben kí­vánják folytatni; szüleik aktív fizikai dolgozók és körülmé­nyeik szükségessé teszik a jobb tanulási feltételek biztosítását. A felvétel során a jó képessé- gűeken kívül előnyben része­sülnek a sokgyermekes csalá­dok gyermekei, továbbá azok, akiknek helyben vagy közel­ben nincs továbbtanulási le­hetőségük. A pályázók írásbe­li és szóbeli vizsgát tesznek. A kollégiumba felvett tanulók az elhelyezésért és az étkezésért térítést nem fizetnek. Február végéig lehet jelent­kezni az új tanévre a buda­pesti Táncsics Mihály Közép­iskolai Fiúkollégiumba is, amely a fővárosban lakó fizi­kai dolgozók tehetséges gyer­mekeinek egyetemi tanulmá­nyokra való felkészítését vég­zi. A kollégium tanulói a fő­város különböző gimnáziumai­ba járnak, a gimnáziumot fel­vételkor a kollégium igazgató­ja határozza meg. Az intéz­mény a tanítási napokon üze­mel, a hét végét családi kör­ben tölthetik a tanulók. Á pályázati felhívás egyéb tudnivalói a Művelődési Köz­löny 1985. december 10. szá­mában olvashatók. A jelentke­zéseket a két intézmény címé­re kell megküldeni. A SZABÁLYTALAN ÜGYINTÉZÉS KÖVETKEZMÉNYE. Közérdek a közérdekű bejelentés örvendetesen egyre gyakrab­ban tapasztalható, hogy a dol­gozók saját magukénak érzik munkahelyüket. Nem külső szem­lélőként figyelik az ott történte­ket, és a különböző fórumokon szólnak is, ha valamilyen rend­ellenességgel találkoznak. Nyil­ván nem rosszindulatból, csipke­lődésbői teszik ezt, hanem el­lenkezőleg — jobbító szándékból. Ezeknek a hasznos jelzéseknek egyik formája a közérdekű beje­lentés, amit nagyon alaposan és körültekintően kell kivizsgálni, mert kisebb-nagyobb közösségek sorsa, holnapja, megélhetése is függhet attól, hogy miként keze­lik. És természetesen nem az a lényeg, hogy ki vette észre a hi­bát, hiányosságot, hanem maga a probléma, illetve annak meg­oldása a fontos. A közérdekű bejelentések ki­vizsgálásának szabályait tartal­mazó MSZMP Központi Bizottság egyik határozata és a Miniszter- tanács rendelete éppen ezért egyebek között hangsúlyozza, hogy a vizsgálatot végző illetékes szervnek meg kell keresni a be­jelentőt, meg kell kérdezni tő­le, hogy fenntartja-e állítását, s köteles tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. A vizsgálat során személyét titokban kell tartani és amennyiben az általa felvetettek megalapozottak, vagy bizonyít­hatóan nem rosszhiszeműek, a bejelentő jogvédelmet kap. Miért idéztük fel a párthatáro­zatot, illetve a kormányrendelet e fontos elemeit? Mert a közér­dekű bejelentéseket kivizsgáló illetékesek általában lelkiisme­retesen, alaposan, körültekintés­sel, az ügy jelentőségét átérezve végzik e munkájukat, de mond­juk meg őszintén, sajnos van ki­vétel. A felületesség, pontatlanság, a gondtalanul végzett munka e területen is felbecsülhetetlen ká­rokat okozhat, s ez valamennyi­ünk életét kedvezőtlenül befolyá­solhatja. A hasonló esetek elkerülése céljából nézzünk egy konkrét példát szűkebb hazánkban, Bács- Kiskun megyében a gondatlan vizsgálatra. Fekete Sándor, a móricgáti Pe­tőfi Termelőszövetkezet dolgozó­ja visszásságokat tapasztalt mun­kahelyén. Tollat fogott, leírta, s a közérdekű bejelentést aláírva el­küldte a Budapesti Rendőr-főka­pitányság gazdasági rendésze­tére. Onnan illetékességből át­adták á bejelentést a Bács-Kis­kun megyei Rendőr-főkapitány­ságra. Bűncselekmény hiányá­ban a rendőrség az ügyet eljut­tatta a megyei tanácshoz. A közérdekű bejelentés mel­lett két névtelen levél is foglal­kozott a móricgáti termelőszövet­kezet visszásságaival. Az egyiket a párt Központi Bizottságának panaszirodájához, a másikat a megyei népi ellenőrzési bizott­sághoz küldték el. Ezeket a leveleket végül is dr. Kiss Ferenc, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának csoport- vezetője kapta meg, ugyanis őt bízták meg a közérdekű bejelen­tés kivizsgálásával. A csoportve­zető nem tett különbséget a név­vel és a név nélkül tett bejelenté­sek Iközöltit, ez pedig hiba. Miért? Mert fel sem kereste a bejelentő Fekete Sándort, nem beszélgetett el vele az általa felvetett visszás­ságokról, s a vizsgálat eredmé­nyéről sem tájékoztatta őt. A csoportvezető tehát hibát követett el. Nem kellő alaposság­gal járta körül az ügyet, ezért pontatlan, hiányos volt a mun­kája. Ennek a, személyi konzek­venciája az lett, hogy dr. Kiss Ferencet fegyelmileg elmarasz­talták és más munkaterületre ke­rült. E cikk keretében szándékosan nem foglalkoztunk Fekete Sán­dor közérdekű bejelentésének tartalmával, az általa felvetett visszásságokkal, a vizsgálat ered­ményével. Nem ez volt a célunk, hanem az, hogy felhívjuk a fi­gyelmet a hasonló esetek elkerü­lésére, nevezetesen arra: az ál­lampolgárok ügyeivel, így a köz­érdekű bejelentésekkel is nagyon körültekintően szükséges foglal­kozni. Tárnái László

Next

/
Thumbnails
Contents