Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

« VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE J '-t, A béke alapvető feltétele a kölcsönös biztonság Fontos bel- és külpolitikai kér- désekre tért ki Mihail Gorba­csov az SZKP KB főtitkára a L’Humaniténak, a Francia Kom­munista Párt központi lapjának adott nyilatkozatában, Az SZKP KB főtitkára február 4-én fogad­ta Roland Leroy-t, az FKP Po­litikai Bizottságának tagját, a L’Humanité igazgatóját, Gérard Streiffet, az FKP KB tagját, a L’Humanité állandó moszkvai tu­dósítóját, és J. Fort-ot, a lap kül­politikai rovatvezetőjét és vála­szolt kérdéseikre. Arra válaszolva, hogy a Szov­jetunióban most új forradalom kezdődött-e, Gorbacsov kijelen­tette: a kérdés ilyen feltevése helytelen, és inkább a következő megfogalmazás tűnik helytálló­nak: most a 80-as években a Szovjetunióban feladatul tűzték ki annak a folyamatnak az erő­teljes meggyorsítását, amelyet a bolsevik párt majdnem 70 évvel ezelőtt indított el. — Egyrészt arról van szó, hogy a szovjet társadalom történelmé­nek új szakaszába érkezett. A termelőerők fejlesztésének szük­ségletei, a lakosság fokozódó igé­nyei napirendre tűzik a termelé­si viszonyoknak, a gazdálkodási módszereknek, az állami és párt­vezetés stílusának, eljárásainak és formáinak, tehát a politiká­nak jelentős átalakítását. A nép mind szélesebb rétegeit kell be­vonni a közügyek intézésébe, mozgósítani kell a nép alkotó képességeit — tehát a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, tartalmi gazdagításáról van szó. Annak lényege, ami most az országban és mindenekelőtt e pártban történik, nem más, mint a szovjet társadalom szociá­lis-gazdasági és szellemi fejlődé­sének ugrásszerű meggyorsítá­sa a meglévő lehetőségek felhasz­náláséval. Ez természetesen for­radalmi feladat. A szovjet gazdasági fejlődésnek a következő 10—15 évre vonatko­zó távlatairól Mihail Gorbacsov elmondotta: a távlatok attól füg­genek, hogy miként birkózunk meg a problémákkal, attól, meny­nyire fogunk jól és hozzáértően dolgozni. A következő 15 évre az ország termelési potenciáljának megkétszerezését, gazdaságunk MIHAIL GORBACSOV NYILATKOZATA A L’HUMANITÉNAK arculatának, a munka jellegének lényeges megváltozását, az em­berek életformájának átalakí­tását tervezzük. A következőkben Mihail Gor­bacsov azokra a nyugati állítá­sokra, hogy a szovjet fiatalság politikailag közömbös, társadal­milag pedig enervált lenne, kije­lentette, hagy akik ilyesmit állí­tanak, azok vágyaikat tévesztik össze a valósággal. A tényleges helyzet az, hogy a szovjet fiatal­ság a legnehezebb feladatokat vál­lalja, köztük a szibériai, északi, távol-keleti építkezéseket. Eze­ken az építkezéseken most fél­millió fiatal önkéntes dolgozik. Elmondható — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov —, hogy a ben­(Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 33. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 8. szombat Tél a mezőgazdaságban Dr. Medve László egészségügyi miniszter Bács-Kiskun megyében • Az egészségügyi miniszter felavatja az új rendelőintézetet. Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott dr. Medve László egészségügyi miniszter. A ven­déget a megyei pártbizottság székházában fogadta Romány Pál, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. A találkozón — amelyen részt vett dr. Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, a megyei tanács elnöke — átte- * kintették azokat az irányvonala­kat és szakmai programokat, amelyekkel kiemelten kell fog­lalkozni az egészségpolitikát irá­nyító megyei párt- és állami ve­zetésnek, a lakosság egészségi ál­lapotának fokozott javítása ér­dekében. A miniszter látogatást tett a Lajosmizsei Családsegítő Köz­pontban, ahol dr. Gubacsi Lász­ló megyei főorvos tájékoztatta a kísérleti jelleggel működő háló­zat tevékenységének tapasztala­tairól, a további feladatokról. Dr. Medve László a délelőtt fo­lyamán Romány Pál és dr. Gaj­dócsi István kíséretében megte­kintette megyénk egyik új váro­sát, Tiszakécskét. Itt Miskó István tanácselnök mutatta be a telépülést, és számot adott a ta­nyán élők egészségügyi, vala­mint az öregek szociális ellátá­sában elért eredményeikről, be­mutatta az egészségügyi centrum terveit. Az egészségügyi miniszter lá­togatása Kecskeméten folytató­dott. A megye vezetőivel együtt megtekintette a Hollós József Megyei Kórház-Rendelőintézet Izsáki úti tömbjének rekonstruk­ciójával kialakított új egységeket. A bemutatón az építőkön és ki­vitelezőkön kívül részt vett dr. Fűzi István, az EDOSZ főtitká­ra is. Ezt követően ünnepélyes keretek között átadta rendelteté­sének az új járóbeteg-szakellá­tási centrumot, a rendelőintéze­tet. Programja befejező részében dr. Medve László pártaktíván vett részt a megyei kórházban, ahol tájékoztatta az egészségügyi vezetőket a kormányzat VII. öt­éves tervi szakmapolitikai irány­elveiről és módszertani útmuta­tást adott az elképzelések meg­valósításához. A miniszter az esti órákban visszautazott Budapestre. Az elmúlt évben is ilyentájt, február első napjaiban kéménye­déit meg igazán a tél, s ez ta­valy — mint ismeretes — súlyos károkat okozott a szőlő- és gyü­mölcskultúrában. Az idén a le­hűlés egyelőre kisebb mértékű, ám voltak helyek az országban, ahol mínusz 16, mínusz 18 fokot mértek, s ez az erős fagy ismét alaposan próbára tette a növé­nyeket. A MÉM szakemberei sze­rint azonban különösebb aggo­dalomra nincs ok: a gabonában az elmúlt évben sem volt emlí­tésre méltó terméskiesés, s mi­vel a fagyok sem annyira kemé­nyek, mint tavaly, remélhetőleg a kertészetekben is egészséges marad az állomány. Kedvezőbb lenne a helyzet, ha mindenütt kellő vastagságú hó­takaró fedné a vetéseket. Az or­szág déli vidékein és a Tiszán­túl néhány körzetében azonban csak nyomokban található kellő hőszigetelő képességgel rendelke­ző hóbunda. Szombathely— Szenígothárd—Sopron térségé­ben és a Balaton feletti részek­ben, továbbá az Északi-hegyvi­dék területén viszonylag össze­függő a hótakaró és ha a magas­sága csali néhány centiméter Is, mégis: a zsenge növényeket úgy ahogy elfedi és ezzel is mérsék­li a fagyveszélyt. A szőlő- és gyü­mölcskertekben egyelőre ponto­san nem lehet fölmérni, hogy va­lójában károsodtak-e a fák, a tőkék, a tavaszi rügyvizsgálatök adnak majd választ a kérdésre. Mindenesetre a tavalyinál lénye­gesebben kisebb most a fagyve­szély. A viszonylag kedvezőbb idő­járást kihasználva repülőgépek­kel, helikopterekkel és szántó­földi gépekkel is műtrágyázzák a talajt. A kalászos gabona ötödé már megkapta az első talajerő- pótló-adagokat. Az üvegházak és a fóliatakarók védelme alatt ne­velik a palántákat a kertésze­tekben. Kisebb zavart okozott, hogy két héttel ezelőtt, átmene­tileg elfogyott a fólia a boltok­ban. Időközben újabb tételek ér­keztek a kereskedelmi hálózatba, és a továbbiakban is folyamato­san látják el az üzleteket ezzel a fontos anyaggal. Kiosztották az értesítőket Hetényegyházi negyedikeseknél A héten Bács-Kiskun megyében 68 ezer 8G9 általános iskolás, 1241 gimnazista, 1298 szakközépiskolás, 3404 szakmunkástanuló és 144 szakiskolás kaptat meg a január 31-ig tartó első félévben végzett munkáját értékelő értesítőt. © Izgalmas pillanatok. (Méhes! Éva felvétele) HAZAI ÉS KÜLFÖLDI FAJTÁK *> A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet száztizenhet hektáros tábláján dolgoznak a gépek. Papp András a modern IH- traktorral huszonhét centiméter mélyen, óránként egy hektáron szánt­ja be a kiszórt szerves trágyát, fűszerpaprika alá. (Pásztor Zoltán felvétele) FÉLÉVKOR SZIGORÚBBAN OSZTÁLYOZNAK A hetényegyházi Móricz Zsig- mond Általános Művelődési Köz­pont Általános Iskolájában teg­nap osztották a bizonyítványt. Mint azt Kocsis Sándor igazga­tótól megtudtuk, az iskolában 490 diák tanul, a legkisebb a ínyolcadik osztályok létszáma, mindösze 20—20 tanuló. A de­mográfiai hullám elérte a hato­dik osztályt, harminchatan ülnek egy-egy teremben. Az osztályozó értekezletet 31-én tartották, ek­kor zárták le a jegyeket, tegnap­előtt pedig a szokásos félévi ér­tekezleten készített számadást a tantestület, az elmúlt időszak eredményeiről. Ilyenkor nem fog túl vastagon a ceruza, sőt inkább szigorúbban osztályoz­nak. Figyelmeztetőnek szánják a netán rosszabb jegyet, meg egyben ösztönzőnek is: év végé­ig lehet még, s kell is javítani. Az első és második osztályosok szöveges értékelést kaptak, csak­úgy, mint a felsősök az újonnan belépő tantárgyakból. Így félév­kor iskolai átlagot sem lehet szá­mítani. Ettől függetlenül összes­ségében eredményesnek ítélték, a pedagógusok és a diákok mun­káját, noha nem kevés gonddal küszködnek, például a továbbta­nuló és a szülési szabadságon lé­vő tanárok helyettesítésével. A 4. a osztályban több pádból is megkönnyebbült sóhajtás hal­latszott, amikor a tanítónő be­jelentette, hogy harmincöt diák­ja közül senki sem bukott meg. Magatartásból tizenkilencen, szorgalomból tizennyolcán kap­tak példás minősítést. Nyolcán pedig — köztük néhányan több tantárgyból is — dicséretet ér­demeltek. Az izgalmas perceket követően Magony Anitával és Horváth Hajnalkával értékeltük a bizo­nyítványokat. Anita oroszból di­cséretet kapott, viszont a szoká­sostól eltérően ezúttal becsúszott egy hármas is matematikából — hadilábon áll a nyitott monda­tokkal. Rosszabbra számított testnevelésből, mivel nem megy a kötélmászás. Hajnalka keze is (Folytatás a 2. oldalon.) Lesz elegendő vetőmag A mezőgazdasági üzemek és a termelési rendszerek szakembereit tájékoztatták tegnap Kecskeméten, a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi Területi Központjában a tavaszi vetőmagellátásról. Muraközi Já­nos, a vállalat főmérnöke elmondta, hogy az idén 837 növényfajta vetőmagját forgalmazzák, a szántóföldi és a zöldségnövények több­ségének szaporítóanyaga megfelelő mennyiségben és választékban áll rendelkezésre. Bács-Kiskun megyében, bár nem kimondottan tavaszi kalá­szost termelő térség, tavaszi ár­pából vetőmagtöbbletet tarta­naik számon. Sőt a Baljai Mező- gazdasági Kombinát két új, ki­mondottan szélsőséges talajvi­szonyokra alkalmas fajtával is bővítette a választékot. Zabból a gazdaságok igénye mindössze 60 tonna, ezt a mennyiséget más me­gyéből szállítja a vállalat. A múlt év sem kedvezett a ku­korica-szaporítóanyag előállítá­sának, bár most valamivel jobb a helyzet, mint tavaly volt. A hiányzó fajták és hibridek pótlá­sáról hasonló eredményt adókkal gondoskodnak. Kritikus az SC 3732-es hiánya, melyből mintegy 700 tonnát importált a vállalat, és még így is csupán az igények 60 százalékát tudják kielégíteni. A gazdaságok hibridkukorica- mag-igénye a múlt évben 2164 tonna volt. az idén csak 1910 ton­nát jeleztek. Ez figyelmeztet az árutermő kukorica 1986-os vár­ható mennyiségére is. A másod- veitésű kukoricákból elegendő lesz a vetnivaló. A gazdasági növények vető­magja iránti kereslet is gyengült. Tavaly összesen 1425 tonnát érté­kesített a vállalat, most az igény 480 tonna. Nagyon jó a fajtaválaszték pél­dául kölesből, bükkönyfélékből, de megfelelő lucernából, olajre­tekből, napraforgóból, somkó- róból is. Évek óta túltermelés fi­gyelhető meg fűmagból, így na­gyon sokféle keverék kerülhet for­galomba. A burgonya-vetőgumó minden évben gondot okoz. Hol túl sok van, hol nagyon kevés. Most több bőtermő, jól eltartható, rózsaszín héjú fajtát is kínálnak. A kertészeti kultúrák közül zöldborsóból 41 fajta magját for­galmazzak, melyek 55 százaléka (Folytatás az 1. oldalról.) Tanácsi forintok Január elsejétől a tanácsi forintok felhasználásáról a tes­tületek döntenek a tyelyi szük­ségletek legjobb ismeretében. Ügy mondják, leveszik az ősz- szegekről a pántlikát, amelyek a pénz rendeltetését eddig feliebezhetetlenül megszabták. Ezek a pántlikák — mint va­lami irányítószám — jelezték, hogy mennyi költhető közmű­vesítésre és kultúrára, egész­ségügyre és szociális juttatás­ra. Az út tehát kijelöltetett, arról a forint le nem térhetett; ha kellett, ha nem, oda költöt­ték. Ez évtől a merev korláto­kat feloldották: a tanácsoknak juttatott állami költségvetés felhasználását csak nagy vo­nalakban szabályozzák, bősé­ges lehetőséget adva az össze­gek rugalmas kezelésére, szük­ség szerinti átcsoportosításá­ra. Kérdezhetné bárki, mi állt útjában eme ésszerűség koráb­bi térhódításának? Az újítást többfajta igény szülte. Első­sorban az, hogy a tanácsok mostani, az előző ötéves terv­hez hasonló költségvetése csak a leghatásosabban gazdálkod­va használható fel. Arról van szó, hogy 1986—90 között nem jut majd annyi közcélokra, ta­nácsi fejlesztésekre, amennyit talán elvárnánk a korábbi fej­lődési ütem alapján, vagy amennyi a reális igények ki­elégítésére kellene. A merev­ség, a túlszabályozás pedig to­vább rontaná az egyenleget, hiszen lehetetlenné tenné a kezdeményezések, az élet szül­te alkalmak megragadását, a lakosság spontán, ésszerű ja­vaslatainak megfogadását. Ma már a kevesebből csak úgy le­het több, ha a tanácsok a fej­lesztéseknél „bekalkulálják" a lakossági hozzájárulást, a vál­lalati támogatást, de a hitelek felvételét is. Az új, hatéko­nyabb módszerek a tanácsi „tő­ke" szabadabb áramlását is feltételezik. Elképzelhető vál­lalati és tanácsi közös beru­házás, szövetségre léphet a ta­nács kisiparosokkal, szövetke­zetekkel, az a fontos, hogy a hiányt pótló létesítmények, la­kások gyorsabban, tehát ol­csóbban készüljenek el, oldód­janak a feszültségek az ellá­tásban. Űj helyzet van abban a te­kintetben is, hogy a költség- vetési támogatás egy részét ezentúl pályázat formájában juttatják a helyi tanácsoknak. A „központi" forintot az kap­ja, aki a fontos lakossági szük­ségletek kielégítése érdekében több „helyi" forinttal egészíti ki azt. A tanácsokat arra sze­retnék ezzel ösztönözni, hogy növeljék saját bevételeiket. Vonzó célokkal nyerjék el a lakosság településfejlesztési hozzájárulását, vagy kötvény­támogatását; javítsák az adó­zási munkát; szorítsák vissza a felesleges költekezést, a pa­zarlást. Tehát, hogy például ne vásároljanak év végén felesle­ges bútort csak azért, mert szilveszter után a pénzt elve­szik tőlük. mm ■■mbbmbbi A tanácsi pénzügyi szabá­lyozás reformja az ilyen és eh­hez hasonló anomáliák ellen üzent hadat. Ne feledjük, az előírások feloldása nem öncél. Az új szabályozás csak a meg­növekedett felelősséggel páro­sulva hozhat eredményt, hi­szen a nagyobb önállóság is szülhet rossz, ésszerűtlen pénz­ügyi döntéseket. Csak úgy tart­ható be az elv, hogy a tanácsi forint a lehető legtöbb hasz­not hozza, a legszélesebb igé­nyek teljesítését szolgálja, ha a tanácsok a jó gazda módjára minden garast a fogukhoz ver­nek, az emberek meghallgatá­sával döntenek arról, mire és mennyit költsenek. Van garancia arra, hogy így legyen. A tavaly megválasz­tott új tanácstagok mostaná­ban alkotják meg a település ötéves fejlesztési terveit. Gond­jaink, lehetőségeink tudatában terveznek, nyilván kerülve a mellőzhető célokat, s a lakos­ság régvárt elképzeléseit kö­vetve. Komornik Ferenc NSMMHMMBHHEKSEKSuiXfö HIÁNYZIK A VASTAGABB HÓI AKARÓ

Next

/
Thumbnails
Contents