Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
1986. február 5. €> PETŐFI NÉPE «• .> „NAGYON TISZTELETRE MÉLTÓ EMBER VOLT” Több száz dokumentum őrzője a szimferopoli Kun Béla Múzeum • Sok látogatója van a szimforopoli Kun Béla Múzeumnak. Nemrég a Szovjetunió csodálatosan szép Krím területének tájaiban gyönyörködve, városaival, kisebb településeivel ismerkedve időt szakítottunk a Kun Béla Múzeum megtekintésére, egyebek között azért is, hogy lássuk, miként készülnek ott a nagy forradalmár születésének közelgő századik évfordulójára.' — Merre találjuk az egykori Krími Forradalmi Bizottság elnökének múzeumát? — kérdeztük vendéglátóinktól, a terület székhelyén, Szimíeropolban, a városi pártbizottságon. — Innen elég messze van a 34- es számú iskola, ahol a múzeum helyet kapott, de gépkocsival nincs fél óra, jöjjenek — hangzott a válasz, s egyben az invitálás. Az iskola igazgatója, Anatolij Andrejevics Szolodcsenko kész-, ségesen vállalkozott kalauzolásunkra, s közben elmondta, hogy oktatási intézményük nem tartozik a legkorszerűbbek közé, hiszen már negyedszázados, de folyamatosan fejlesztik, s igyekeznek lépést tartani a követelményekkel. Az iskola 39 osztályában tanuló ezernégyszáz diákot nyolcvanöt tanár oktatja. Azok a fiatalok, akik a nyolcadik osztály után itt befejezik tanulmányaikat, szakközépiskolába mehetnek, akik viszont a 34- esben tíz osztályt végeznek, valamelyik felsőoktatási intézményben képezhetik tovább magukat. — Büszkék vagyunk arra, hogy három emlékhely is van iskolánkban: Lenin, az 1905-ös forradalom, és itt pedig Kun Béla Múzeuma — mondta az igazgató. — Nézzük meg! Tágas szobába nyitottunk. A falakon körös-körül korabeli fényképek, tablók, hirdetmények, jelszók, s a megszámlálhatatlan dokumentum, levél, különböző irat, könyv, mind szépen elrendezve. Középkorú asszony, s gyerekek jöttek elénk. — Larissza Nyikolajevna Szi- manszkaja vagyak, a múzeum vezetője nyújtotta kezét, s hellyel kínált, — A történelemtudomány egyik műhelyébe érkeztek önök, s ezt is, mint a többi múzeumunkat, a gyerekek hazafias, internacionalista nevelésére használjuk. 'Tizennyolc évvel ezelőtt történelmi konferenciát tartottak iskolánkban, s erre az itteni tanárok is gyűjteni kezdtek huszadik századbeli, főként munkás- mozgalmi dokumentumokat. A levéltárakban, archívumokban, könyvtárakban, a pártbizottságok irattáraiban Kun Béla munkásságával kapcsolatban számunkra meglepően sok anyagot találtunk. Innen a múzeum ötlete, s íme a kivitelezés jelenlegi állapota. A múzeum vezetője, aki egyben az iskola angol szakos tanárnője is, elmondta, hogy a gyűjtés kezdetekor a szimferopoli városi pártbizottság első titkára megkereste levélben Kun Béla lányát, s arra kérte, hogy_ segítse a múzeum anyagának bővítését, amit több tucatnyi értékes dokumentum eljuttatásával meg is tett. A levelek, vitairatok, tanulmányok, fotók felkutatásában nagyon sokat segített a kecskeméti Katona Gyula, Szimferopol díszpolgára is. Jelenleg több mint kétszáz dokumentumuk van Kun Béla munkásságával kapcsolatban. — Az anyaggyűjtéssel természetesen nem álltunk le — folytatta Larissza Nyikolajevna Szi- manszkaja. — Rendszeres kapcsolatunk van a moszkvai Lenin Múzeummal, ahonnan ha nem is folyamatosan, de érdekes anyagokat kaptunk. És gyűjtőmunkánk során több más magyar internacionalista levelére bukkantunk. — Név szerint? — Ligeti Károlytól, Münnich Ferenctől, Szamuely Tibortól érzünk leveleket, fényképeket a múzeumban. — A gyerekek segítenek? — Hogyne. Huszonkét diák rendszeresen részt vesz a múzeum munkájában. Rendszerezik, archiválják a beérkezett anyagokat, és ők rendezték el a teremben a Magyarország felszabadításáról készített fotóösszeállításokat. Nagyon sokat segít a nyolcadik osztályos Andrej Szolodcsenko, s az ugyancsak nyolcadikos Alekszandr Leszko — mutatott rájuk a múzeum vezetője. — Andrej, miért van Szimfe- ropolban Kun Béla Múzeum? — Nagyon tiszteletre méltó ember volt, együtt harcolt a krími katonákkal, hogy az ellenséget leverjék. — Kitől hallottál először a nagy forradalmárról? — Szüleim sokat meséltek róla. — Mit? — Azt, hogy nagyszerű dolog, ha egy idegen ember segíteni igyekszik más népeken, ha bajba kerülnek? S ez azt jelenti, hogy már nem idegen, hanem igaz barát. Ilyen volt Kun Béla. Aztán, amikor nagyobb lettem, sokat olvastam életéről, munkásságáról. Innen tudom, hogy nálunk a Krímben a fehérgárdisták elleni harcot ő vezette ... — A katonai bizottság élén állt. s nagy tehetséggel irányította a harcot — vette át a szót Alekszandr. — Te hogyan ismerkedtél meg Kun Bélával? — Itt az iskolában, történelem- órán. Azóta vagyok a múzeum gyakori látogatója, s az itteni munka segítője. — Mit segítetek? — Az anyagokat rendszerezzük és a délutánonkénti sok látogatót kalauzoljuk a múzeumban. Mert több mindent el kell magyarázni az idegeneknek.... — S hogyan készültök a századik születésnapra? — összegezzük Kun Béla itt levő anyagait. Nem kevés munkánk van vele. — Sok sikert hozzá — búcsúztunk el a kis, de máris hozzáértő muzeológusoktól. Tárnái László KÉPERNYŐ Egységben az erő Miért válnak „hivatalokká” hosszabb-rövidebb ideig erőteljes miozgailmak? Számomra elsősorban erről (tudósított — félszegen, ügyetlenül botladozva — az Esettanulmány. Ifjúkoromban bejártunk a szakszervezeti otthonokba, székházba, a MA- DISZ-helyiségekben kluboztak. találkoztak a fiatalok. A Hazafias Népfront sajnos, sohasem vállalkozott egyfajta szabadidő- központi szerepre. Az utóbbi évtizedben országszerte megnagyobbodott és megszépült itömegszérvezetti székházakba nem tehet csak úgy egyszerűen betérni. Ott időzni. Mindenütt tábla tudatja a hivatali (munkaidőt, 'elhanyagolható ki'- válelektől eltekintve, csak valamilyen hivatalos céllal érkezőket, hívottakat várnak, látnak szívesen a gondosán takarítóit irodákban. Munkaiterv, ügyrend, kialakított szokásjog vigyázza az irodákban dolgozók sajátos helyzetét, igazolja az elhFvaltataókoso- dás (csúnya e szó, akár az általa kifejezett folyamat) létjogosultságát. Űjra és újra bizonyítani kelt felfelé, lefelé, hogy ezt meg azt tettük. így meg így változott kezdeményezésünkre, irányításiunkkal stb. a falu, a város. Gyakorta előfordul, — mint az egyik fővárosi lakótelepein játszódó történetben is láthattuk, hallhattuk —, hogy a tömegszervezet képviselője riadoz- va próbálja fcisiklaitni a nem tőlük eredeztethető, nem szervezeti kereteikben kibontakozó, ám közhasznú akciókat. Kiváltsággá próbálják bástyázni küldeté- ses hivatásukat, Bkarva-akarat- lanul feleselve á mozgalom hirdetett jellegével. Jól tudom, a helyzet ilyetén alakulása részben az intézményesülés, részben az általános társadalmi gyakorlat kivédhetetlen következménye Szólhatnék a megmerevülés előnyeiről is .. Mégis egyik legsürgetőbb tennivalónk, hogy a községekben — lett légyen lakótelepi, iskolai, városi, falusi, üzemi — fölhalmozódott cselekvő energiákat minél kevésbé korlátozzák az ön állósült, az öncélúvá sekélye- sedett formák, mechanizmusok, szervezeti részérdekek. Kár, hogy a Nógrádi1 Gábor dokumentumai alapján készült esettanulmány itömegjelenetein kínosan érződött a mégrende- zettség, a kimódoltság. Még mindig égy korábbi mű- sorhétrőL Megérdemelték az elismerésit az elmúlt év legjobb sportollói. Az elmúlt év? A szónok többször is hangoztatta, hogy „eZerkiilencszáznyolcvahőt évben tűntek ki társaik közül” Ezt nevezem formaidőzítésnek, nagyszerű felkészítésnek! Arról már hallottam, hogy valaki néhány hónapig, esetleg néhány évig versenyez csúcsformában, elő-előfordul, hogy valaki egykét évtizedig az élvonalban marad, de ilyen hosszan tartó, csaknem két évezredes remeklésről sohase hallottam... Miért fosztották meg az előfizetők többségét a Doktorrá fogadom ... megtekintésétől? Minden más hírrel ellentétben országunk lakosságának nagyobb része kora reggel kezdli munkáját. este tíz óra körül sötétek a falusi házak, városi lakólteieipd épületek ablakai. Miért „réteg- műsor” a társadalmi kiválasztódás nehézségeiről okosan, felelősen, kritikusan tudósító dokumentumfilm? Miért csak néhány tíz-, vagy százezer néző ismerkedhet érzékletesen, az egészségügy gondjaival, az e filmből is kívánatosnak tűnő képzési reformokról elhangzó véleményekkel. Gém György és Moldova "Agnes e művük alapján isi megérdemelnék a dofcumentumíitalkészítés doktori címét. H. N. Helikonkönyvek A Helikon Kiadó műhelyéből 35 kiadvány kerül az idén a könyvesboltokba. Molnár Magda, a kiadó vezetője elmondta, hogy a tavaszi könyvünnep időszakában egyszerre három Labirintus kötetet adnak közre 50—70 ezer példányban. Budavár felszabadulásának 300. évfordulójára lát napvilágot Bessenyei József történész A Héttorony foglya című munkája, amely az 1686. szeptember 2-i várvisszafoglalást eleveníti fel. A vallástörténeti forrás- kiadványokat és vitairatokat közreadó Prométheusz- s or ozat négy újabb kiadvánnyal gyarapszik. Közöttük lesz a Korán, a Kinyilatkoztatás könyve”, Mohamed (i. sz. 571—623) látomásainak gyűjteménye. Malonyay Dezső A magyar nép művészete című, ötrészes kézikönyvének újrakiadását 1984-ben kezdte meg a kiadó. A dunántúli népművészetről és a palócok művészetéről szóló részekkel befejeződik a kötet hasonmásfciadása. A kiadó új vállalkozása lesz a Névnap könyvek című sorozat. A nőnapra jelenik meg Paul Géraldy Te meg én című versciklusa, amelyben a költő szentimentális versei olvashatók. Kiadják Radvánszky Bélának, a magyar művelődéstörténet jeles kutatójának a Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században című munkáját, amellyel elnyerte a Tudományos Akadémia tagságát. HONISMERET — HELYTÖBLTÉNET If fff' Bunyevác főkötő: a kapica A bácskai bunyevác nők viseletére a nagy fényűzés volt a jellemző. Öltözékükön a vagyoni különbség aiig látszott, mert ebben a szegényebbek is erejüket felülmúló módon utánozták a vagyonosabbak luxusát. A finom aranyprémes, ezüsitkapcsos mellényke (pruszli) által leszorított karcsú testüket a sok széles szoknya (selyem, bársony) még jobban kiemelte. Ezúttal nem a népviseletükről, csupán annak egyik díszes darabjáról kívánok szólni. a A leányok a hajukat egykor két fonatban rakták fel, a fej hátsó részén nagy lapos korongot alkotva. Ez az úgynevezett ..pletenica”. Hajpántlikájuk kettő volt. Az egyik az arannyal hímzett „ubrBgyáj”: vele kötötték le fejtetőtől a nyakszint felé a hajukat. A másik a rojtos végű „crna pántlika”. A menyecskék már kontyba („kukulyicu kongya”) fonták hajukat, és nem használták a pántlikát. Ezt náluk a főkötő „fityu- la” — ahogyan azt Csávolyon hívják — vagyis a kapica váltotta fel. Az is selyemből vagy bársonyból készült. Színük változatos volt. Készítési módjuk is többféle. Ismerünk selyemből plisszírozott és apró gyöngyökkel díszített kapicát is. A bársonyból készültet arany- vagy ezüstfonallal (boltban lehetett vásárolni) hímezték különböző mintásra. Hímzéssel csaik az átlagnál ünnepélyesebb darabokat látták el. Éppen ezért nagy szerepe van elsősorban a népviselet különböző darabjain, olyan felületen, ahol azokat látni lehet. Amit a csávalyi falumúzeumban őriznek, 1905-ben készítette akkori tulajdonosa, Sze- kulity Anitáiké született Vido- vity Jozefa. Leánya — az ajándékozó —, özv. Hódos Józsefn'é, született Páncsics Mária (81 éves) nagy ünnepek alkalmából misére hordta, és lakodalmakba menyecske korában. A hímzés a népi, díszítőművészet egyik leggazdagabb, legváltozatosabb ága, mely viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű. A mi esetünkben szabadrajzi hímzésről van szó, ahol az alkotó képzeletnek nagy a lehetősége. Régien voltak ilyen íróasszonyok is, a kivarrásra leggyakrabban a tulajdonos vállalkozott. A mintáikban virágok., levelek, ági ak, csillagok, stilizált madarak is előfordultak. A mintákból volt előregyártoitt is, kar- tonpapírból Jtehetett válogat.ini. Ezt kellett a rámába kifeszí tett alapanyagra ráfércelni, és úgy hímezni. Mi nden falluban volt olyan, aki h dvatásszerűen foglal- kozott a dís izátéssel. Magas művészi ízlésük bői, alkotóképesség- re valló mi ívészetükből kapunk ízelítőit ma i s. A funkcionális és esztétikai éri 'ékük melletít a ka- picák jelzik viselőjüknek családi állapotát tis koráit, de a gyász- . öltözék részéit is alkotják. Szülés utám a főkökőre mi Ar fejkendő is dukál — hasor iló anyagból — iís * sem mindé gy, hogyan van megkötve.. A búr „ye- vácoknál a leendő sarkai k.ötés után vízszintesen kell, hogy álljanak. Ahhoz, hogy a fej er, szépen,, feszesen álljon a kér idő, a tófejébe kar tonlapot b lúziniak, ,.laskáit” tesznek A h ejkendő alól szépen látszik az al aitta viselt díszes kapioa. Nya kon pedig több sor ar anp-, vagy ezüst- pénnt („dukate”, „f jzeferinc”) hordáinak. A fülbe svailó k tízkoro- nás aranypénzből kés zültek. A telj«» bunyevác lí.iői népviselet ma már csak a m úzeumokban lelhető fel. Mi inf lies Mihály HÜ AZ EURÓPAI FESTÉSZET HAGYOMÁNYÁHO Gábor Marianne művészete „Elhintve házak, kertek, bóbitás pálmák és fehér, sima falakon -iitt-ott lengő sarki lámpa: ez Marianne városa. A Holdban van ez is egy kicsit, és lengedez is belőle holmi ódon mélabú ... Mosolya, szín: szeretet színe, s éber léteké!” ■— Diego Valeri írta e találó sorokait Gábor Ma- rianneról, a Magyar Népköztársaság külföldön is jól ismert érdemes művészéről, a Société Euro- péteome de Cultura tagjáról, akinek tizennyolcadik hiaizai kiállítása Budapesten a Vigadó Galériában látható. A magyar progresszió köréből indult1 ék Első rajzaira Kernsrtock Károly figyelt fel. Berényi Róbert és Hermann Lipót vigyázta fejlődését. Művészi tanulmányait Szőnyi István festőiskolájában kezdte el még serdülő korában, majd a Képzőművészeti. Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendéke lett 1938 óita kiállí- ,tóművész, már fiatalságában jelentékeny sikereikkel. 1941-lben a Szinyei Társaságtól Hatvany-dí- jat, 1940-ban és 1941-ben kitüntető elismerést kapott. Élvek során egyre gazdagodó művészete" itthon és külföldön egyaránt elismerést aratott kiállításain. A magyar múzeumok és gyűjtők mellett a párizsi Musée National d’ Art Moderne és Európa más nagy múzeumai őrzik műveik A megjelenésében ma is friss, fiatalos művésznő szellemes, franciás ízeket őrző, exprasszív művészete egyedi és utánozhatatlan; modem, ugyanakkor hagyományőrző. Az európai festészet nagy hagyományához hű, a látványhoz, de ' úgy, hogy a korttáns festészet fő vívmányait éber figyelemmel kíséri. éfe a maga sajátos módján beolvasztja / művészetébe. Témája sízűk: tájkép, fej és figura, de ebbe belefér a festészet egész világa. A motívumoik gyakran ismétlődnek, mert mindig a valóság alapján, modell után dolgozik, sok vázlat után, de a mondanivaló állandóan változik, asszociációi egyre szabadabban csaponganak. A nyugtalanság. mozgalmasság művé- . szatének egyik vonzereje. Képein néhány összefogott, a vásznat szinte alig érintő ecsetvonással váizolja fel a témát. Simán, vékonyan fest, bizonytalannak ilátszó, de kissé távolabbról nézve szilárd képszerkezetbe összeálló színfoltokkal és vonalakkal. Az egyik kepeiemnek a másikhoz való viszonyításával ad mélységet, teret képeinek. Ettől a fog&lmazásmódtól v álmák művei frisseikké, üdévé, atmoszférikus hatásokban bővel- kedővté. Az utolsó nyolc évben festett vásznain olaszországi, jugoszláviai és ausztriai útiélményeit dolgozta1 fel. Az összegzés felé halad, érzelmi világa mindinkább tágul. Saját törvényei szerint megmarad a látható világban, de képieméit annyira átitatja érzelmi benyomásaival, hogy a kiváltó tájat szinte látomássá oldja, minit a Rialtó hídon, a Meredek lépcső a Monte- celioben, a Hvar szigete, Kint esik, Verőfény című művekben. Üjabban a borongás hangulatok gyakoribbak képein, a lehulló éjszaka sötétjéből felvillanó házfalaikkal, ódon boltívekkel, árkádokkal az ausztriai fogadókat megörökítő képein, vagy a soproni részleteken. Mély szomorúság és költőiség árad bohócképeiről. A bohóc legalább annyiszor szerepel nála, minit a francia Watteau képein. Művészétében — oly ritka' ez manapság — lényeges szerepet foglal el a portré. Nagy lélekis- rr.enettél, többnyire enyhe, fiinorft iróniával jellemzi figuráit aj; el- , hagyásnak egyre fokozódó bra- . Floren tinkalapos önarckép ** Szép Ernő (Petőfi Irodalmi M-úzcum) ■v úrjaivaiL Arcképei közt nagy sr zerepet játszanak Berta néni \ áiltozó időben megfestett kép- r másai, amelyek közül néhány a J modern magyar művészet pan- 1 teanijába , tartozik éppúgy, mint a (Magyar Nemzeti Galériában őrzött Csók István- és a Petőfi Irodalmi Múzeum kincsei közé tartozó Szép Ernő-portré. A valóságelemek és elképzelt szituációk ötletes vegyítése itt is fellelhető, főleg a bohócképeken. Saját arcmását a világ halhatatlanjainak önarcfeépgyűjteményé- ben a firenzei Uffizi képtára őrzi, még életében elnyert magas kitüntetés gyanánt. B. I. észítettem magamnak egy bioritmust. A bioritmus, mely születésem idejének figyelembevételével grafikusan elemzi életem elkövetkezendő háromszáznyolcvan- négy napját, igen fontos mutatókat tartalmaz számomra. Megszólal az ébresztőóra. Munkába kell mennem. Belepillantok a bioritmusba, és kellmetlen meglepetés fogad: a mai napon minden dolgom kedvezőtlenül alakul. Határozottan tartózkodnom kellene a munkaviszonyból adódó kötelezettségektől, s csupán az esztelen buzgalom és a munkafegyelem betartására irányuló mániákus hajlam kényszerít arra, hogy ellentétesen cselekedjem. Behívat az igazgató. — Miért nem hajtotta végre az utasításaimat az elmaradás felszámolása érdekében? — kérdezi. — Rossz pszichofizikai állapotra utal a bioritmusom — magyarázom. Kerülnöm kell a megterhelést, és a minimálisra kell csökkentenem az erőkifejtést. Az igazgató mérgesen néz rám. — Azt akarja mondani, hogy nem kapom meg a kimutatást? — Igen — válaszolom. — A bioritmus úgy rendelkezik, hogy a kedvezőtlen eredmények elkerülése érdekében csökkentenem kell a munkavégzés aktivitását. Bioritmus A felettesem most már lati ia- tólag dühöng. — Én magát kirúgom! — ordítja. — Ez abszurdum! — Minek Is jöttem ide? A: tért, hogy kellemetlenségben lei íven részem? A bioritmus hátán >zot- tan javasolja, hogy tartóz kod- jam otthon! Kijövök az igazgató szó bájából. Ebédlő. Olyan furcsa szaga van ennek a fasirtnak! Ebéd után azonnal elfog a gyomorgörcs. Belekukkantok a biorit musba: jelentős mértékben rosszi ibbodni fog az egészségi állapotc )m. Találkozom Helénával. Diszkréten össze vagyok tek( tredve a görcstől, mire így szól: — Határoznod kell vé gre eny- nyi év után, legalább a gyerekekre legyél tekintettel, akiknek apára lenne szükségük!1 Végül is egy egyedülálló nő hó írom gyerekkel a mai vílágbai i... Belenézek a bioríir húsba, és türelmesen maQyarázvii kezdek: — A grafikai elemzésből kitűnik, hogy ebben az esztendőben nem szabad fontos döntéseket hoznom a magánéletben, különös tekintettel az érzelmi szférára. — Neked még van képed érzelmekről beszélni? Te ridegszi- vü hóhér! Még ,az elemi emberi reflexek is hiányoznak belőledl Az ilyet meg kell bélyegezni, pellengérre kell állítani, a közvélemény ítélőszéke elé kell hurcolni ... És hogy nyomatékot adjon ezen véleménynek, fejbe vágott az esernyőjével. Az életerő vérömlenyekkel járó eme erőszakos csökkentéséi a bioritmus természetesen már nem jelezte előre. Amikor pedig leszálltam a villamosról, a torzsalkodás, melyet egy részeg huligánnal folytattam, végképp ledöntött a lábamról. Még inkább rosszabbodott a közérzetem. Elővettem a bioritmust azzal a céllal, hogy széttépem, a grafikai elemzés azonban határozottan visszatartott ettől: „Jellemed a kezdeményezések végrehajtásának alacsony hatásfoka és a magas hibaszázalék”. Már csak ez hiányzott! Biztos nem úsznám meg élve! Letöröltem a vért az arcomé ról, és hazavánszorogtam. Útközben pedig ez járt a fejemben: 1 — Jól néznék kl bloritmu» nélkül! ; Janusz Oseka Fordította: Adamecz Kálmán '
