Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

19S6. február 27. © PETŐFI NÉPE • 7 SPORT. SPORT Ankéton a KTE és a szurkolók A labdarúgás iránti érdeklődés ismét megtöltötte szurkolókkal a Sajtóház nagytermét. Hétfőn es­te a Kecskeméti TE volt a ven­dégünk. Dr. Molnár István, a pa­tinás múltú klub társadalmi el­nöke elmondta, hogy kétszázhat­van igazolt sportolót tartanak nyilván. Az öt szakosztály közül a területi bajnokságban szereplő labdarúgók vannak legtöbben, százhatvan fiatalt igazoltak le a lila-fehérekhez. A vívók — egyet­len szakosztály a megyében — az elmúlt évben a Kiváló neve­lőegyesület címet érdemelték ki. Novomeszky István edző jóvol­tából sok tehetséges gyerek is­merkedik e szép, de nem könnyű sportággal. Az idősebb generáci­óit a tekézők képviselik, deréka- san helytállnak az NB Ill-ban. Évekkel ezelőtt, amikor másik egyesületbe akarták őket irányí­tani, maradásukkal is kifejezték ragaszkodásukat az egyesülethez. Ha nem olyan régi, de kedvelt sportág lett a lovassport is, hi­szen Fillöp Sándor révén világ­bajnoka van a KTE-nek. A sak­kozók a második osztály élvona­lába tartoznak, s dobogós remé­nyeket táplálnak, valószínűleg nem alaptalanul. Az egyesület elnöke elmondta, hogy a KTE idén ünnepli fenn­állásának 75. évfordulóját. Eb­ből az alkalomból tartalmas programot szerveznek. Jubileu­mi kiadványt jelentetnek meg, rendkívüli közgyűlést hívnak •össze, nemzetközi labdarúgó- tornát szerveznek a testvérvá­rosok és -megyék csapatainak részvételével. Sor kerül egy Ju­bileumi Ifjúsági Kupáira is. Ez­zel is megerősítve, hogy a KTE fontos szerepet tölt be a labda­rúgó-utánpótlás, nevelésében. Az őszi idény óta történt egy s más a labdarúgó-szakosztály­ban. Erről Katona László szak­osztályelnök tájékoztatta az an­két résztvevőit. A labdarúgó­csapát Losonczi László edző és Bencsik Gyula szaktanácsadó irá­nyításával készült fel a tavaszi idényre. A játékosok közül Csor­dás abbahagyta a labdarúgást, s a KSC-nél technikai vezető lett. Virágh később kapcsolódott a munkába. Parti nem vállalta, hogy leadja fölösleges kilóit. Fe­ró pedig bejelentette, hogy két komoly bokasérülés után az or­vosok nem javasolták a terüle­ti bajnokságban való futballo- zást. Lakatosnak súlyfeleslege van, ezért nem vállalta az ala­pozást. Sokakat érdeklő kérdést is fe­szegetett a' szakosztály elnöke: beleszólhat-e még a csapat a baj­noki cím sorsába? Ehhez min­denképpen le kell győzniük az első fordulóban a listavezető Szarvast. S ha ez sikerül, még minden lehetséges... — Csalódnék, ha nem tudnánk felállni a dobogóra — mondta Losonczi László edző. — A fel­készülésünk, amely január 3-án kezdődött, jól sikerült. A formá- bahozási időszakban voltak gond­jaink, hiszen a pálya alkalmatlan volt a folyamatos játékra. Ab­ban bízhatunk, hogy az ellenfe­leknek sem voltak kedvezőbb feltételeik. A játékosállományunk megcsappant, kevesebben va­gyunk, de egységesebb a társa­ság. Lelkesedéssel, egy kis sze­rencsével sok mindent elérhe­tünk. Az edzőt olyan nagytapaszta- latú szaktanácsadó segíti a mun­kában, mint Bencsik Gyula, aki néhány ' helyen már bebizonyí­totta: ért a labdarúgáshoz. A tájékoztatót követő kérdések, válaszok, javaslatok arról tanús­kodtak, feljö gonddal, szeretet­tel veszik körül a szurkolók az egyesületet. Igazi boldogságot azonban csak az jelentene, ha az eredményhirdetésnél a dobogó legfelső fokán látnák kedvencei­ket. RÖVIDEN • RÖVIDEN X Kiskunmajsán rendezték meg a téli spartakiád körzeti verse­nyeit. A községek között (sakk, asztalitenisz, teke) Csótyospálos lett az első, Szánk, Klskunmajsa, Jászszentlászló és Kömpöc előtt. X Kilenc csíapait részvételével téli tenemlaibdarúgó-tornát ren­deztek Kilskunimajsán. Az elsősé­geit a Mezőgép együttese szerezte meg. X A magyar férfi kézilabda­válogatott kedden este a dánok eUen aratott 25—21-es győzelem­mel kezdte szereplését Svájcban, a 11. kézilabda-világbajnokságon. X A SzLLády Kupa középiskolás kiézllabdaitonnóit idén március 22— 23-án, 19. alkalommal rendezik meg Kiskunhalason. X A kiskunhalasi természetjá­rók három évvel ezelőtt megala­kult klubja komoly munkát végez a szervezett turisztika meghono­sításában. Gyalogos, kerékpáros és motoros szakosztályuk van. X A KTE labdarúgócsapata első két hazai bajnoki mérkőzé­sét a Székitől pályán rendezi, merit a városi pályát gyeptégláz­ták. EGY ÉVVEL A PÁRTHATÁROZAT UTÁN Testnevelés és sport Kiskunhalason Interjú dr. Szabó Miklóssal, az MSZMP Városi Bizottságának első titkárával Sportolók, minősítések A Magyar Szocialista Munkáspárt 1985. március 3-i Bács-Kiskun megyei pártértekezlete határozatot hozott a testnevelési és sportmozgalom legfontosabb tenniva­lóiról. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól, a határo­zat megvalósításáról bpszélgettünk dr. Szabó Miklóssal, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkárával. X Deák Ferenc, a KSC cselgán- csozója első jelentős nemzetközi sikerét új súlycsoportjában, 71 kg-ban érte el, Reimsben szer­ezett elsőségével. Tamás László, a *BSK cselgáncsozója Bulgáriában szintén nemzetközi versenyen lett bronzérmes. X Kiskunhalason negyvennyolc minősített versenyzője van az at­létikai szakosztálynak. Legered­ményesebb versenyzőjük Asztalos Sándor, az Alsóvárosi Általános Iskola 8. osztályos tanulója, aki az elmúlt évben 1500 méteren, 3000 méteren és 10 000 méteres síkfutásban nyert magyar ba|- nokságat korosztályában. X A Szolnoki Olajbányász fér­fi kézilabdacsapata nyerte a Mizse Kupa teremtornát az ugyancsak 9 pontos lajosmlzseiek előtt. A Dutép SC férfiegytlttese 7 ponttal a 4. helyen végzett. IjABDARÜOAs Előkészületi mérkőzés: Kecskeméti TE—Honvéd Bem SE, Kecskemét, Széktói pálya, 14 órakor. — Hogyan vonná meg Kiskunhalas sportjának mérlegét, egy évvel a párt- határozat után? — kérdez­tük. — A város sportéletének főbb karaktere már évekkel ezelőtt kialakult — mondta. — A ver­senysportban a tornát és a lo­vassportot kísérjük megkülön­böztetett figyelemmel. Ezekben a versenyágakban országos mér­cével mérve is magas színvonalú munka folyik. Vannak hagyo­mányos sportágaink. Ilyen a ké­zilabda, amely a szép emlékű Horváth István jóvoltából hono­sodott meg. Bár kézilabdában nincsenek kiemelkedő eredmé­nyeink, a Szilády Áron Gimnázi­um csapata a középiskolás-baj­nokságban és a Szilády Kupá­ban is dicséretesen szerepelt. A labdarúgás pedig az a hagyomá­nyos és költséges sportág, amely­re szükség van. Reméljük, hogy a csapat bejut a területi bajnok­ságba, hiszen ez az osztály felel­ne meg a város igényeinek. Ré­gen visszatérő téma az objektív feltételek hiánya is, annak elle­nére, hogy a tanács az utóbbi időszakban igen sokat tett a tor­natermek, sportpályák építésé­ért. 1970-ben csak a gimnázium­ban és a mai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képzőben volt tornaterem. Je­lenleg minden iskolában van. Most — nem kis erőfeszítéssel — egy sportcsarnokot épít a város, amely ez év augusztus 20-ra ké­szül el, s három iskola, a ver­seny-, a tömegsport és a közmű­velődés igényeit is hivatott lesz kielégíteni. A tornászoknak ed­zőterem épül a Fazekas Gábor Általános Iskola mellett, s ezzel jogos igényt elégítünk ki, hiszen a halasi tornasport színvonala ezt indokolttá teszi. Büszkék vagyunk arra, hogy Paprika Je­nő, a magyar tornasport egyik tehetséges versenyzője egykor Kiskunhalasról indult, hogy He­gyes Csaba korláton mesterfo­kú bajnokságot nyert, s a felnőtt válogatottkeret tagja lett. Csillag István az akrobatikal Európa- bajnokságon 5. helyezést ért el, ugyancsak tagja lett a váloga­tottkeretnek. A Belügyminisztérium Határ­őrség lovasszakosztályára nem kevésbé vagyunk büszkék. Ver­senyzőjük Bálint László, aki 1985-ben az év legjobb lovasa cí­mei nyerte el. Füzér Gábor ifjúsá­gi versenyző a lovas többtusában (military) lett ezüstérmes. Ezt a szakosztályt a BM működteti a társadalmi környezet sokrétű segítségével. A hagyományos május elsejei nemzetközi verse­nyük beépült a város ünnepi, programjába. A KAC-MEDOSZ a város nagy- egyesülete, tíz évvel ezelőtt ala­kult, amely hét szakosztállyal (asztalitenisz, atlétika, kézilabda, labdarúgás, sakk, teke és torna) dolgozik: Az egyesület fenntar­tásához a munkahelyek több mint 900 ezer forinttal járulnak hoz­zá évente. Igen tiszteletremél­tó, hogy a Fa- és Épitőipari Szö­vetkezet Spartacus néven sport­kört működtet. A Honvéd Gá­bor Áron Sportegyesület bizto­sítja a sorköteles fiatalok spor­tolásának feltételeit. Esetenként jelentős segítséget nyújt egy-egy nagyobb sportrendezvény lebo­nyolításához. — Hogyan változik a fel­nőttlakosság szemlélete, blztosítottak-e a rendszeres testedzés feltételei? — Mezővárosban a hagyomá­nyok nem azt sugallják, hogy a mozgásigényt a kocogással lehet kielégíteni, hanem a szőlősorok közötti hasznos tevékenységgel. Természetes, hogy az is egyfajta mozgás. A rendszeres testedzést azonban nem pótolja. Általános­sá, belső igénnyé még nem vált a rendszeres testedzés, de gyak­ran látok felnőtt teniszezőket, labdarúgó-, kézilabdázó, kosár­labdázó csapatokat, rendszere­sen kocogókat, akiket már egy­re kevesebben mosolyognak meg. Az elmúlt évek akciói során minden iskolában és sok mun­kahelyen bitumenes kispályák épültek, többnyire társadalmi munkában. Ebben az évben fe­jezzük be, ugyancsak társadalmi munkával, két bitumenes kis­pálya építését a városi sportte­lepen. Ezek a létesítmények nyit­va állnak a város lakossága előtt. Az aerobik, mint emlékezetes, meghódította a háziasszonyok egy részét. A szabad idő hasznos és aktív eltöltésére jó lehetőséget kínál a természetjárás, a horgá­szat, és a téli sportok. Ezek meg- kedveltetéséhez megfelelő felté­teleket nyújt a Sóstó, amelynek a végleges rendbehozatala ebben az évben várható. Reméljük, hogy az említett aktív pihenési formák mellett az úszás, a fürdő­zés, a csónakázás révén a fiata­lok egyik kedvelt helye lesz, s bizonyos testedzési igényt Is ki­elégít majd. I — Milyen eredménye­ket értek el a tanulóifjú­ság fizikai erőnlétének ja­vításában? — Hiába épültek tornatermek, kispályák, ezek nem pótolják azt, ami korábban az életmód szerves része volt. Amikor a gyermek játékos formában saját maga is alakította mozgáskultú­ráját, amikor szabad terek áll­tak rendelkezésre. Még a csa­láddal közösen végzett fizikai tevékenység Is egyfajta erőnlé­tet biztosított. Ma már a lakóte­lepi gyerekeknek korlátozottab­bak a mozgási lehetőségeik, ezért ezt szervezni kell az iskolának, a családnak. Mi arra ösztönözzük az iskolákat, hogy legyen több verseny. Meggyőződésem, hogy az úttörő-olimpiákra való egy­szeri összpontosítás kevés. Ezért enneik kiegészítésére néhány éve több sportágban is (asztalitenisz, atlétika, kézilabda, labdarúgás, úszás, sakk, turisztika) rende­zünk versenyeket. Ez a későb­biekben jó alapot adhat, hiszen csak ott lehet kiemelkedő ver­senysport, ahol megfelelő tö­megsport Is létezik, mert ez a természetes kiválasztódást is elő­segíti. — Mit szeretnének meg­valósítani a VII. ötéves tervidőszakban? — A sportcsarnok befejezése és átadása az egyik legfontosabb feladatunk. Szeretnénk a Sós­tó környékét is rendezni, meg­teremtve a szabad idő hasznos és kulturált eltöltésének felté­teleit. Álmaink között szerepel egy uszoda építése, a Vízmű Vál­lalat területén. Az a törekvésünk, hogy a Kertvárosba tervezett iskola se épüljön tornaterem nél­kül — mondta dr. Szabó Miklós, a Kiskunhalasi Városi Pártbi­zottság első titkára. SportegyesOtot: u Dláksportkflr: « szakosztálya: SS A rendszeresen sportolok száma: U50 Minősítettek: 18» 1. osztályú: S II. osztályú: 12 III. osztályú: 54 Ifjúsági aranyjelvényes: U Ifjúsági ezüstjelvényes: 4i Ifjúsági bronzjelvényes: SS A szövetségi bajnokságokban 5» csapat vesz részt rendszeresen. A legmagasabb osztályban a János­halmi Spartacus NB U-es nOl kézi­labdázói és a KAC-MEDOSZ \B Ill-as tekézől szerepelnek. Sza kembfcr-el I á tottság Társadalmi aktivista: 200 Edzők (főállásban): • Edzők (mellékállásban): SS Versenybíró: »I Rendezők, rendezvények A sportfelügyelőség a sportági szakszövetségek közreműködésé­vel 9 szakszövetségi bajnokságot és 42 versenyt rendez. A szabadidősportért felelős tO- megszervezetek az elmúlt évben 49 városi és körzeti jeUegü ver­senyt rendeztek, amelyeknek több mint ötezer résztvevője volt. Kiskunhalas és körzete az t el­múlt nyolc év alatt öt alkalommal nyerte el a Falusi Dolgozók Spar- takládjának megyei Vándorserle­gét. ,,Jó lóra A parancsnok felfedi sikereik titkát )} „Ezerkilencszáznegyvenikilenc- ben vonultam be katonának Sze­gedre, majd Budapestre kerül­tem a gépkodsizó-iskolába. Onnan jelentkeztem lovasnak. 1950-ben kineveztek függetlenített DISZ- titkánnak. A tisztiiskola elvégzé­se után kiiképzőtiszt, majd lovag- lótanár lettem. 1953-ban meg­alakult a lovasiskola Kiskunha­lason. Idehelyeztek, s 1954. ok­tóber 1-én átvettem a parancs­nokságot. Amit a lovasszakmáróT tudok, azt a régi tisztektől, a szakiroda­lomból meg tapasztalatból tanul­tam meg. Eleinte zárt, kifejezet­ten katonai jellegű volt a kikép­zés és a sportfoglalkozás. Kisebb versenyekre —Jánoshalmára, Madarasra — eljártak a lovasa­ink. Az országos bajnokságon 1955-ben vettünk részt először. A sikerélmény nagy lendületet adott a további munkánkhoz. Az­tán az 1956-os ellenforradalom visszavetett bennünket. 1957 az útkeresés időszaka volt, 1958 ta­vaszán Relle Géza, az akkori ta­nácselnök kérdezett rá, hogy „Jóskám, miért nem lovagolnak nálatok civilek?” Hamarosan húsz gyerek jelent­kezett, ők voltak az első, s ta­lán legsikeresebb lovasaink. Ah­hoz a korosztályhoz tartozott a fiam, Hirling János, Nagy Ist­ván és K. Szabó János is, akik nagyon tehetséges versenyzők voltak. A következő generációból került ki Krizsán János, akinek a nevéhez fűződik az ifjúsági Európa-bajnoki ezüstérem. Amió­ta nyitott laktanya lettünk, éven­ként jött húsz-huszonöt fiatal, közülük sokan váltak élsportolók­ká. A törzsállományunk kéthar­mada Is olyanokból tevődik ösz- sze, akik egykor itt kezdték lo­vagolni, és megszerették a kato­nai pályát. Húsz évvel ezelőtt rendeztük az első nemzetközi versenyt Kis­kunhalason. Az első külföldi csa­pat a jugoszláviai Bácska-Topo- lyáról jött. Azóta kinőtte magát a verseny, s már a város május 1-i rendezvénysorozatába tarto­zik. Ilyenkor családok jönnek az ország különböző részeiből, a me­gyéből, s eltöltenek itt két-há- ram napot. Az elmúlt húsz év alatt kialakult egy szakértő szur­kológárda, amely érti a verseny mechanizmusát, szabályzatát. A város is magáénak érzi a lovas- iskolát, s talán még büszke is rá egy kicsit. ­Az éves teljesítmények alap­ján a magyar lovassport egyik bázisa lett a Határőr Dózsa lo- vasislkola. A sportág legszebb nemzetközi eredményei a mi klubunkhoz fűződnek. Sokszor meg is kérdezték már: mi a si­kerek titka? Nem titok, követke­zetes munka és jó munkahelyi légkör kell hozzá. Én mindig sze­rettem bevonni a sportolókat az elképzeléseimbe, meghallgat­tam őket, és sokszor el is fogad­tam a véleményüket. Ezáltal azo­nosulni tudtak a feladattal. So­kat jelent számunkra a társadal­mi érdeklődés és segítség, és amit a várostól és a bázisszervektől kapunk. Ügy érzem tisztelnek, megbe­csülnek a városban; tagja va­gyok a városi pártbizottságnak, a tanácstól pro űrbe (a városért) díjat kaptam, amire * nagyon büszke vagyok. 1983-ban tün­tettek ki a Sportérdemérem arany fokozatával. Elégedett vagyok az életpályámmal, jó lóra tettem, amikor ösztönszerűen vagy tu-, datosan (?) a lovassportot vá­lasztottam. Az elmúlt harminc­két év alatt azt csinálhattam, amit szeretek, s ez széppé tette az életem." Elmondta: Hirling József alezredes, a kiskunhalasi Határőr Dózsa lovasiskola parancsnoka Irta és összeállította: Banczik István MAI MŰSOR TV I. MŰSOR: 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: Iskolatévé. Történelem (ált. isk. 8. oszt.) (FF) A második világháború 9.30: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) Építészet 9.50: Sánta Ferenc: A Müller család halá­la. Tévéfilm (ism.) 11.15: Ékszerek és műszerek. NSZK isme­retterjesztő film (ism.) 12.00: Képújság 15.25: Iskolatévé. Deltácska. Az állatok szaporodása (FF) 15.45: Szórakatenusz. Eszem a gesztenyét. (A tárgy) 16.00: Kamera. A film stílusa 16.35: Hírek 16.40: 100 híres festmény. Külföldi múze­umok gyűjteményeiből. Rigaud: XIV. Lajos. Angol rövidfilm 16.50: A titok nyitja 17.30: Képújság 17.35: Pulzus 18.25: Telesport 18.50: Adni érdemes... Hol tart a közada­kozás az új Nemzeti Színházért... 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese (FF) 19.30: Tv-hlradó 20.00: Zenés Tv-színház. Primadonna. Ze- nés játék 21.00: Az SZKP XXVII. kongresszusáról je­lentjük. A Tv-hlradó különkiadása 21.20: Hírháttér 22.15: Unokáink is látni fogják... — de hogy látja ön? 23.00: Képújság 23.10: Himnusz TV II. MŰSOR: 17.55: Kuckó (ism.) 18.25: Képújság 18.30: Egészen normális őrület. NSZK té­véfilmsorozat XI/7. rész (ism.) 19.20: Schubert: VI. C-dúr szimfónia. NSZK film 19.55: Gyilkos méhek. NSZK ismeretter­jesztő film 20.40: Férfi kézilabda VB. Magyarország —Svédország mérkőzés. Közvetítés Zü­richből 22.00: Egészen normális őrület. NSZK té­véfilmsorozat XI/8. rész 22.50: Tv-híradó 2. MOSZKVAI TV I. MŰSOR: 17.00: Híradó 18.00: Koncert 18.50: Kosárlabda BEK. Cibona (Jugo­szlávia)— Zsalgirisz (Kaunasz) 19.40: Ma a világban 20.00: Város a fejünk felett — tévéfilm 4. rész 21.13: Hírek 21.18: Utak a széphez 21.43: Az Állami Akadémiai Néptánce­gyüttes műsora ÚJVIDÉKI TV: 16.15: Műsorismertetés — magyarul 16.20: Tv-napló — magyarul 16.35: Reklám 16.40: Bejelentkezés és akció 16.45: Sl-világkupa — nagysánc (férfiak) 17.25: Tv-napló 17.45: Fazonok és formák 18.15: Az éhezés és az álmok között 18.45. Dokumentműsor 19.15: Rajzfilm 19.25. Reklám 19.30: Tv-napló 19.55: Bajnokcsapatok Európa Kupája férfi kosárlabdamérkőzás: Cibona—Szalgirisz közvetítés magyar nyelvű kommentárral 21.30: Tv-napló 21.50: Műsorzárás SZLOVÁK TV II. MŰSOR: 14.00—15.50: Szünidei műsor bratislavai gyerekeknek. Ne szólíts őrnagynak! — Cseh film (ism.). Kicsinyek meseműsora (ism.) 16.10: Hírek 16.15: Téli dalok (ism.) 16.35: Rövidfilmek a képernyőn 17.35: Simon a krétarajzok birodalmában. — Angol rajzfilmsorozat 9. rész 17.40: Louis Pasteur 3. rész (ism.) 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese (ism.) 19.20: Időjárásjelentés 19.30: Tv-híradó 20.10: Új filmek a mozikban 21.05: Az együttműködés. — Dokumen­tumfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Tárendol. — Francia filmsorozat 4. rész (ism.) KOSSUTH: ______________ 8 .20: Értelmezés 8.30: Bizet: Don Procopio. — Vlgopera 9.49: Gyermekalbum. — Részletek Csaj­kovszkij művéből 10.05: Diákfélóra. — Újraolvasva . . . (ism.) 10.35:*Karvezetők (ism.) 11.40: Kis kamorámban gyertyát gyújtók. — Francsics Károly veszprémi borbély­mester önéletírása XV/4. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk 13.00: Nielsen: III. szimfónia 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdi­ót 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Zenei Tükör 15.00: Most jelent mqg. Világirodalmi könyvszemle 15.30: Szülőhazája Magyarország. Kö­szöntjük a 70 éves Sinor Dénes profesz- szort 15.59: Révkalauz 17.00: A csalétek. — Mihail Zoscsenko írá­sa 17.33: Nóták 19.15: A lammermoori nász. — Walter Scott regénye V/1. rész 20.13: Rácz Aladár, a cimbalom poétája 21.40: Műhelyfőnökök 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Operaáriák 23.15: Évszázadok mesterművei 0.10: Himnusz 0.15—4.20: Éjfél után PETŐFI: 8.05: Citerazene 8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05—12.00: Napközben 12.10: Fúvósátiratok 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Gulyás László: Kisbojtár — szvit 14.15: Idősebbek hullámhosszán (ism.) 15.05: Tudományom könyvespolc 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Miles Davis dzsesszegyüttese ját­szik 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 19.56: A Poptarisznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök 22.10: Verbunkosok, nóták 23.20—0.14: James Last zenekara játszik 0.15:—4.20: Éjfél után 3. MŰSOR: 9.08: Magyarán szólva (ism.) 9.23: Magyar zeneszerzők 10.03: Zenekari muzsika 10.35: Népdalfeldolgozások 11.05: Pillanatkép 11.10: Klasszikus operettekből 11.31: Beethoven-művek 13.05: Háttérbeszélgetés (ism.) 13.35: Holnap közvetítjük 13.57: Kamarazene 15.00: Popbullám 16.06: Új lemezeinkből 17.00: Iskolarádió 17.30: Faust. — Részletek Gounod operá­jából 18.30: In limba materna 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: Barokk muzsika 20.23: Menyasszonyok, vőlegények. Szo- botka Tibor regénye 21.14: Kamarazene 22.40: Napjaink zenéje

Next

/
Thumbnails
Contents