Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. évi. 49. szám Ára: 1,80 Ft 1986. február 21. csütörtök AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mozambikból Bács-Kiskunba A népfront munkájáról tájékozódtak # A mozambiki vendégek városnéző sétán ismerkedtek a megyeszék­hely nevezetességeivel. (Méhesi Éva felvétele) Nyolctagú, (végzős mozambiki tó>z@azdászh a ligátokból álló küldöttség ismerkedett tegnap Bács-Kliskun megyével. Három éve jött létre kapcsolat az af­rikai ország Eduardo Mondlame egyeteme és a Magyar Szolida­ritása Bizottság között. Azóta mindén esztendőben érintik ha­zánkat is az egyetem végzősei európai tanulmányútjuk során. Hozzánk a tegnap itt járt ven­dégek a Német Demokratikus Köztársaságból érkeztek. Az Antonio Neto vezette cso­portot Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei székhazában Farkas József titkár fogadta. Tájékoztatta a közgazdászjelöl- tekét B ács-Kiskun gazdasági életéről, társadalmi helyzetéről, kulturális hagyományairól, a népfront munkájáról. Ez utóbbi témáihoz kapcsolódott az első kérdés: Mi a népfront szerepe a párt méllett Magyarországon ? Nemcsak a kérdező fiatalember, valamennyi társa érdeklődéssel hallgatta a mozgalom kialaku­lását, fejlődését, mai politikád viszonyainkban elfoglalt 'helyét bemutató vállasizt. Délután az orgoványi Egyet­értés Mezőgazdasági Szakszövet­kezetbe látogattak a mozambiki diákok, ahol megtekintették a gazdaság több üzemágát. Az es­ti órákban a vendégek vissza­utaltak Budapestre, ahonnan néhány niap múlva indiulinalk to­vább következő európai úti- céljuk, Olaszország félé. AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁRÓL JELENTJÜK Vita a Központi Bizottság beszámolójáról 0 A külföldi delegációk vezetői az elnökségben. Az SZKP kedden megnyílt kongresszusának szerda délelőtti ülésén megkezdődött a párt Köz­ponti Bizottsága politikai beszá­molójának és a Központi Reví­ziós Bizottság jelentésének vitá­ja. A tanácskozás első felszólalója Mihaii Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió legnagyobb tagköz­társasága, az Oroszországi Föde­ráció Minisztertanácsának elnö­ke volt. Az Oroszországi Föderáció miniszterelnökét Vlagyimir Scser- bickij, ugyancsak a Politikai Bi­zottság tagja, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára követte a szó­noki emelvényen. A moszkvai pártszervezet prob­lémáiról és terveiről szólt a szer­da délelőtti ülésen Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a főváros párt­bizottságának első titkára. Hang­súlyozta, hogy Moszkva kommu­nistái hisznek az előadói beszéd­ben kitűzött feladatok megvaló­síthatóságában, a pártban és az országban végbemenő Változások törvényszerűségében. Rámutatott, hogy az új szövegezésű párt­programok és a módosított szer­vezeti szabályzatnak a tervezetét a moszkvai kommunisták aktí- ,van megvitatták és maradékta­lanul helyeselték pártértekezle­tükön. A moszkvai pártértekez­A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége nevében tisziteLetitel köszöntőm a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának kül­dötteit és minden résztvevőjét. Átadom Önöknek és személyük­ben minden szovjet kommuniSi- tának, a Szovjetunió népeinek a magyar kommunisták, népünk forró üdvözletét és legjobb kí­vánságait. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa, amely kiemelkedő fontosságú az egész szovjet nép életében, egy­ben nagy nemzetközi jelentősé­gű politikai dsemény is. Minden­ki, aki a valóságosnak megfele­lően látja a Szovjetunió szere­pét a világhelyzet alakulásában, érti azit is, hogy a kongresszus állásfoglalásai nemcsak e ha­talmas ország további fejlődé­sét fogják meghatározni, hanem sokféle módon hatni fognak nemzetközileg is, nem utolsó- soriban az egész .emberiség szá­mára legfontosabb kérdés, a bé­ke megőrzése szempontjából. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók élénk érdek­lődéssel követték a kongresszus előkészítésének menetét. Megis­merkedtünk a kongresszusi do­kumentumokkal, és küldöttsé­günk nagy f igyelemmel hallgat­létén a küldöttek az új követel­ményekből kiindulva szóltak a munka eredményeiről, de első- sortban annak a nyugtalanságuk­nak adtak hangot, hogy túlságo­san sokáig váratott magára ez az igényes eszmecsere, hogy a város gazdaságában itt-ott a pangás ta meg a Központi Bizottság politikai beszámolóját, amelyet Mihail Gorbacsov főtitkár elv- társ terjesztett elő. Felelősien ki jeleníthetjük: a szocialista esz­mék minden magyar híve a leg­melegebben, fenntartás nélkül üdvözli azokat a marxista—le­ninista, szigorúan elvi, ugyan­akkor reális és nyílt politikád állásfoglalásokat, a szovjet tár­sadalom dinamikus fejlődését előirányzó célkitűzéseket, ame­lyeket a Központi Bizottság be­számolója, a beterjesztett ok­mányok magukban foglalnak, és áthatják a kongresszus ta­nácskozását is. A magyar kommunisták nagyra becsülik, a lenini poli­tika és munkastílus gyakorlati érvényesülésének tekintik, hogy szovjet elvtársaink a jelenlegi helyzet reális értékeléséből ki- dindlulva, a szocialista építés általános érvényű törvényszerű­ségeit és a Szovjetunió sajátos­ságait figyelembe véve dolgoz­zák ki terveiket a következő öt évre, s azt követően egészein az ezredfordulóig. A történelmi je­lentőségű vívmányok megfelelő értékelése, ugyanakkor az elért eredmények reális, kritikus, to­vábbi haladásra ösztönző szem­lélete, a párt és a nép alkotó erejének széles körű kábonta­jelei tapasztalhatók, felhalmo­zódtak bizonyos városgazdálko­dási problémák, elmaradt a szo­ciális intézmények, a tömegközle­kedés fejlődése. Borisz Jelcin elmondta, hogy a most kezdődő ötéves tervidő­szakban a jelenleginek 1,6-szoro­koztatása bizonyítja, milyen hatalmasak a társadalominak a szocialista forradalom által fel­szabadított erőforrásai. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyor­sítása nemcsak a szovjet dolgo­zók számára lelkesítő cél, hanem örömmel tölti el a társadalmi ha­ladás, a szocializmus minden hí­vét az egész világon. A kongresz- szuson tárgyalt témák jelentős része nemcsak a Szovjetunióban folyó építőmunfcának, hanem a szocialista társadalmi rendszer általános fejlődésének is közpon­ti kérdései. Alkotó jellegű felve­tésük, megválaszolásuk és gya­korlati megoldásuk segíti általá­ban a szocialista országokat, és a tapasztalatok gazdagítják az esgész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elméletének közös kincsestárát. Az SZKP XXVII. kongresszusán megfo­galmazott törekvések kifejezik annak a lenini megállapításnak a változatlan érvényességét, hogy a szocializmus a példa erejével, a társadalmi és a gazdasági te­vékenység magasabb fokú haté­konyságával gyakorolja a legna­gyobb vonzást a világ népeire. A világ békeszerető erői nagy­ra értékelik a Szovjetunió kül­politikáját. A Magyar Népköz- társaság a Varsói Szerződés töb­sara kell növelni a főváros ipari termelésének átlagos növekedé­si ütemét, miközben az eszköz­felhasználás csak 30 százalékkal növekedhet, ötven százalékkal nőnek a szociális beruházások. Tegnap szólalt fel Kádár Já­nos, az MSZMP KB főtitkára. bi tagállamával együtt támogat­ja a Szovjetunió kezdeményezé­seit, amelyek a vitás kérdések tárgyalásos megoldását, a fegy­verkezési verseny megállítását, a világűr milítarizálásának meg­akadályozását, a háború veszélyé­nek csökkentését, a béke meg­szilárdítását célozzák. Üdvözöltük a genfi szovjelt— amerikai csúcstalálkozót, a ja­nuár 15-én nyilvánosságra ho­zott szovjet javaslatokat, ame­lyek a nukleáris fegyverek 2000- ig történő teljes megsemmisíté­sét ajánlják. A további munkát bizonyára nagymértékben segíte­ni fogja a kongresszus külpoliti­kai állásfoglalása, a Szovjetunió (Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista közösség I^LSZÓLALÍSA egységének erősítéséért dolgozunk Miből és mire költ Kiskőrös tanácsa? MUNKAVÉDELEM Több baleset a mezőgazdaságban Munkavédelem, üzemi balesetek, foglalkozási betegségek — több- százezer Bács-Kiskun megyei dolgozó egészségét, biztonságát érintő kérdések. Az elmúlt évi tapasztalatokról tárgyalt tegnap a megyei munkavédelmi bizottság at TESZÖV kecskeméti székházában meg­tartott ülésén. SZELLEMI TARTALÉK A műszaki főiskola a technikai haladásért Kiskőrös 1986. évi pénzgazdái, kodiásii tervét tárgyalta, meg teg­napi ülésén a város tanácsa. Mi­után bővült a helyi tanácsok gaz­dálkodási önállósága, ez azt is jelenti, hogy megszűnt a korábbi merev felosztás a költségvetés és a fejlesztési alap között. A ta­nács — Kiskőrösön is — egysé­ges pénzalappal rendelkezik, ám az a saját felelőssége, hogy mi­ként használja fel a meglevő összeget. A központi támogatás lehetővé teszi ugyan a biztonsá­gos gazdálkodást, erre szolgál a normatív támogatás, de ezen fe­lül sok függ a tanács saját be­vételeitől, vagyis a terület gaz. dálkodó szerveinek munkájától. A pénzfelhasználás alapelve­ként határozták meg, hogy elsőd­leges a meglevő Intézmények szín­vonalas működtetéséhez szüksé­ges feltételek megteremtése, s csak az ezután fennmaradó pénz­ből lehet vállalkozni fejlesztésre, beruházásra. A tervezett 159 millió forint be­vételnek mintegy 80 százalékát — 133 millió — fordítják az In­tézmények fenntartására, ebből 4 millió forint a felújítás — a gimnázium, a városi képtár és a zsinagóga épületeinél. A fejlesztésre tervezett csaknem 26 millió forintból megkezdődik a könyvesbolt és a gyógyszertár épí­tése, a Petőfi utcában 10 szociális bérlakás és üzlet kivitelezése. Elkészíttetik a terveket a 12 tan­termes általános iskolához, a glm. názium 4 osztályteremmel és tor­nateremmel való bővítéséhez, a helytörténeti múzeumhoz és a leendő Bácshús-üzlethez. A me­gyei céltámogatást is megpályáz­zák a kiemelt programokhoz. A vitában Csővári Sándor ja­vasolta, hogy a lakossági összefo­gással megvalósuló burkolatépí­tések listájára vegyék fel a Zrí­nyi utcát is. Szénái Miklós indít­ványa: az új telekosztáshoz ké_ szüljön el előre az út is, és ezt is kalkulálják be előzetesen az ár­ba. Ánda Zoltán — aki a város­fejlesztési és a számvizsgáló bi­zottság nevében szólt — támo­gatta az előterjesztést és kérte: a bizottságot vonják be már a ter­vezés munkájába is. Újhelyi Jó­zsef a Május 1. utcai útkorszerű­sítés ügyét vetette fel. A válaszok után dr. Oláh Pál tanácselnök kifejtette: lehetséges e tervezettnél nagyobb mértékű fejlesztés is, de csak akkor, ha a lakosság és a helyi üzemek is többletet vállalnak, s munkájuk­kal megtermelik a pótlólagos for­rásokat. A most zajló üzemi fó. rumokon a tanács vezetői talál­koznak a dolgozókkal, s megbe­szélik e lehetőségeket Is. A tanács a tervet elfogadta, majd a lakó- és utcaibizottságok választásáról és működéséről al­kotott rendeletet, valamint jóvá- ha.gyta a városi népi ellenőrzési bizottság éves ellenőrzési tervét. V. T. Először dr. Tempfli Agnes, a KÖJÁL megyei igazgató főorvo­sa adott tájékoztatást a foglal­kozási betegségek elmúlt évi ala­kulásáról. Munkahelyi megbete­gedés miatt heten váltak kereső- képtelenné az év során. A kevés­bé súlyos ártalmak közül a zaj okoz leggyakrabban károsodást. Majd minden üzemben található zajos munkahely, és ma még gyakran előfordul, hogy nem él­nek a zajcsökkentés kínálkozó műszaki lehetőségeivel, vagy pe­dig a dolgozók nem használják a halláskárosodást megelőző, gyak. ran kényelmetlen védőeszközö­ket. — A foglalkozási megbetegedé­sek terén viszonylag kedvező a megyei helyzet. Nem mondható el ugyanez az üzemi balesetek ala­kulásáról. Az előző évi 5233-ról tavaly 5702-re emelkedett szá­muk, azaz egy-egy munkanapon átlagosan húszán sérülnek meg könnyebben vagy súlyosabban a megyében. Legtöbben — minden harmadik dolgozó — a mezőgaz­dasági üzemekben. Tavaly csupán két ágazatban — a vasútnál és a vas Iparban — csökkent a bal­esetek számai. A legnagyobb mér. tékű, 15 százalékos növekedés az építőiparban következett be — foglalta össze az elmúlt év ada­tait tájékoztatójában Gergely Im­re, a megyei munkavédelmi fel­ügyelőség hivatalvezetője, a bi­zottság titkára. Nőtt a halálos kimenetelű bal­esetek saáma is. Huszonkettőn vesztették életüket tavaly a mun­kahelyeken. A súlyos balesetek­nél többször játszott szerepet az alkohol. A legtöbb sérülés köz­lekedés, szállítás közben történt. Ugyancsak magas azoknak a bal­eseteknek a száma, melyeknél nem a gép játszott szerepet, ha­nem a figyelmetlenség. A statisz­tika tanúsága szerint a mezőgaz­daság napjainkra veszélyes üzem­mé vált. Tavaly ezer dolgozó kö­zül átlagosan tizennyolcán, míg a termelőszövetkezetekben huszon­heten szenvedtek üzemi balesetet. A bizottsági ülésen az adatok elemzése mellett szó esett a ten­nivalókról is. Továbbra is a meg­előzés kap fő hangsúlyt. Mint el­hangzott, alaposabbá kell tenni a balesetek okainak kivizsgálását, és nem szabad elmulasztani ezt követően az Intézkedést a hason­ló sérülések megelőzésére. A munkavédelmi szabályok betar­tása, a hatékonyabb oktatás Is hozzájárulhat, hogy ne folytatód­jon a kedvezőtlen folyamat, ke­vesebb baleset történjen a mun­kahelyeken. L. D. A megyei tudományos koordi­nációs szakbizottság legutóbbi ülésén — amelyet Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán tartott — a mű­szaki tudományok jelenlegi fej­lesztési elképzeléseit tekintette át. Dr. Kulcsár Béla főigazgató elő­terjesztésében hangsúlyozta: nép­gazdaságiunknak szüksége van arra, hogy fokozatosan áttérjen egy új növekedési pályára, mely­nek legfontosabb követelménye az intenzív minőségi fejlődés., a tudomány eredményeinek gyors alkalmazása a gyakorlatban, az állandó megújulási készség, a ru­galmasság és a nemzetköz# ver­senyképesség. Mindez új felada­tokat jelent a felsőoktatási Intéz­mények, így a műszaki főiskola oktató-nevelő, kutató-fejlesztő munkájában is, Elmondta: a felsőoktatásiban lévő szellemi tartalékok elősegít­hetik a gazdasági célú kutatási feladatok megoldását. A kecske­méti főiskolára 1986-tól 1990-lg váró tennivalók kidolgozásához alapul vették a tudományos ku­tatás hosszú távú elképzeléseiről szóló dokumentumot, s a Művelő­dési Minisztérium ugyancsak erre- az időszakra szóló terveit. A fő­iskola az országos tervekhez iga­zodva elsősorban az Ipari robot- technika kutatását, fejlesztésé;, a műanyagfeldolgozás számitógé­pes irányítását, a komputeres tervezőrendszerek kutatását — főként az alkatrész- és a techno­lógiai tervezésben —, a gépipari gyártórendszerek automatizálását és az élelmiszeripar gépesítésével összefüggő korszerűsítési felada­tokat határozta meg. A vitában felszólalók állást foglaltak a mű­szaki fejlesztés gyorsítása meliert, helyeselték, hogy a főiskola a megye üzemeitől a technikai elő­rehaladással kapcsolatos elképze­léseket ként, és igyekszik segítsé­get adni azok valóra váltásához. K. 3. I

Next

/
Thumbnails
Contents