Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FEBRUÁR 25—MÁRCIUS 6.: AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 46. szám Ár«: 1,80 Ft 1986. február 24. hétfő Az SZKP XXVII. kongresszusa Fazekas László,, az MTI tudósítója jelenti: Február 25-én, moszkvai idő szerint 10 órakor megkezdi munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa. A több mint 18 millió szovjet kommunista képviseletében mintegy ötezer küldött vesz részt a Kreml kongresszusi palotájában megtartandó tanácskozáson, amely pihenőnap közbeiktatásával várhatóan tíz napon át tart, s március 6-án fejezi be munkáját. A XXVII. kongresszust 198^ áprilisában hívták össze. A párt központi bizottsága akkor hagyta jóvá a hat pontból álló napirendet, amelyben a KB és a Központi Reviziós Bizottság beszámolója, az új szövegezésű pártprogramnak, az SZKP módosított szervezeti szabályzatának és a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztése fő irányainak jóváhagyása, valamint a párt központi szerveinek megválasztása szerepel. Az egész szovjet társadalmat mozgásba hozó, országos eszmecserévé váló kongresszusi felkészülési időszak követte ezt a határozatot. Az SZKP alapszervezeteiben már a múlt év szeptemberében elkezdődtek az utóbbi öt év munkájáról számot adó, a jövő feladatait meghatározó beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések, amelyeket a járási, városi területi és határterületi pártértekezletek, majd ez év elején a köztársasági pártkongresszusok követték. 1985 őszére elkészült a kongresszus napirendjén szereplő három fő tervezet. Nyilvánosságra hozataluk után csaknem négy hónapon át tartott a szovjet társadalom tömegeit, párttagokat és pártonkívülieket egyaránt megmozgató országos vita, amelyben százezrek mondtak véleményt a szovjet társadalom jövőjét, fejlődésének útját felrajzoló nagyjelentőségű okmányokról. Az eszmecserét a legnagyobb nyilvánosság jellemezte. A szovjet tömegtájékoztatás naponta adott hírt az új szövegezésű pártprogramot, a módosított szervezeti szabályzatot, a gazdasági és társadalmi fejlesztés 2000-ig érvényes fő irányait érintő nézetekről. A tervezetekhez fűzött sok ezer javaslatból egy sem veszett el. Az SZKP Központi Bizottságában létrehozott munkacsoportok vizsgálták meg, értékelték őket, s építették bele a kongresszuson megvitatásra és jóváhagyásra előterjesztendő szövegekbe. Reális számvetés igénye a valósággal, a szovjet társadalom fejlődését hátráltató tényezők kiküszöbölésének, a gyorsabb előrehaladáshoz szükséges feltételek megteremtésének szándéka jellemezte ezt az egész népet érintő felkészülési munkát. Alaphangját az SZKP KB 1985 áprilisi ülése határozta meg, amelyen a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítását határozták el. Ez a tanácskozás mondta ki azt is, hogy szakítani kell mindazokkal a megrögződött nézetekkel, (Folytatás a 2. oldalon.) Vevők a jó magyar gépekre, iparcikkekre, almára Beszélgetés V. I. Ocseretylnnel, a Szovjetunió kereskedelmi képviselőjével. (3. oldal) Kuliéri találkozások (3. oldal) Sajtóposta (4. oldal) Zárszámadó közgyűlések Az izsáki Sárfehér legszebb eredménye — Új szakcsoportok Soltszentimrén A hét végén is folytatódtak a megye mezőgazdasági üzemeiben a zárszámadó közgyűlések. A borotai termelőszövetkezetben az előző évihez viszonyítva két százalékkal nőtt tavaly a termelési érték, s élérte a 250 millió forintot. Az árbevétel négy százalékkal emelkedett, a nyereség pedig 8 százalékkal lett több, 29 millió forint. Javult az állattenyésztés helyzete, bár a sertéságazatban visszalépés történt. Az idén a gabonatermesztésben igyekeznek javítani, a kalászosak termésátlagát hat, a kukoricáét 9 tonnára tervezték hektáronként. A soltszentimrei Ezerjó Szak- szövetkezetben 1985-ben rekultivációval növelték a kalászosok termőterületét, ezzel, valamint a termésátlagok javításával, illetve a kiegészítő tevékenységek bővítésével több mint 82 millió forintos termelési értéket és 5,6 millió forint nyereséget könyvelhettek el. A múlt év ebben a gazdaságban is jelentős fagykárt hozott, a nagyüzemi ültetvény 62 százaléka kifagyott, 37 százalékát pedig újra kell nevelni. A sertés- tenyésztést és -hizlalást felszámolták. Az idei tervek szerint a 'kalászos gabonák vetésterületét tovább növelik, emellett nagyobb hozamú fajtákat vonnak termesztésbe. Ez év január 1-én gép-, valamint szőlőhasználati szakcsoportot hoztak létre Soltszentimrén a termelőeszközök jobb kihasználása. illetve a lakossági pénzeszközök „mozgósítása” érdekében. A szakcsoport szőlő-szaporítóanyaggal való ellátásához gyöke- reztetőiskola létesítését tervezik. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet megalakulása óta a legjobb eredményt érte el a múlt évben, nyeresége 34,1 millió lett. A szántóföldi növénytermesztésben a búza és a napraforgó kiemelkedő termést hozott. A baromfitenyésztést az ágazat veszteségessége miatt felszámolták. Az alaptevékenységben egyik legfontosabb ágazat a szőlőtermesztés. Tavaly 47 hektár fejművelésű szőlőt forgattak ki a tőkék elöregedésé, illetve 98 hektárt fagykár miatt. Az idén a gazdaságban a szarvasmarha-állomány teljes ridegtartását tervezik. A téláalma eredményes termelése érdekében új érdekeltségű művelést vezetnek be. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben 2890 hektáron gazdálkodnak. E terület nagy része, 1500 hektár öntözhető, éppen ezért a tsz-ben meghatározó a zöldség, a fűszer és a gyógynövény termesztése. A múlt éviben kétmillió köbméter vizet használtak fel. A Kék Duna töhb mint 231 millió forint termelési értéket ért el, a nyereség pedig meghaladta a 100 milliót. G. E. • A díjazottak egyike, az úszód! csoport. Igen, mert szinte megállás nélkül, egy szuszra adták elő produkcióikat. őrizzük mosolyaikat is. S ez igazán fontos, hiszen éppen az öröm, az önfeledt táncolás adja értelmét a népi táncnak, s a hagyományőrzésnek. S az Bács-Kiskun megye érdeme, büszkesége, hogy szép számmal akadnak olyan együttesek, közösségek, amelyekre érdemes odafigyelni. Figyelemre méltó volt néhány csoport fegyelmezettsége. S a meglepetések... De vegyiük sorjában, számot adva az eseményről, amely kiváló alkalmat adott az „előminősítésre”, hiszen március 15-én lesz a területi verseny, áprilisban pedig a minősítő „összecsapás”. A solti Dunamenti Táncegyüttes bemelegítette a hangulatot. Az utánuk következő aszódiak csoportjában három nemzedék ropta együtt a táncot. A nagybaracskai Ternószoknyás Együttes főképp sárközi folklórkincseket adott elő, míg a részteleki menyecskekórus Vasárnap délután címmel énekes-mozgásos produkcióval vívott ki vastapsot. A császártöltési német nemzetiségi együttes összeállítását a géderla- kiak követték, akiket ugyancsak jó volt nézni. A szabadszállási Egres Kiss Lajos Táncegyüttes után jöttek a bajai fiatalok! A Sugovica-parti város főiskolájának és a diákegyesület fiataljainak produkciójára oda kellett figyelni. Méltán kaptak többször vastapsot, öthónapos fennállásuk óta a szombati siker meghatározó. A bodoglári csapat szintén először mutatkozott be nyilvánosság előtt, őket is biztatták a szakemberek. Az öregcsertői Népi Együttes a tőle megszokott jó színvonalon jelentkezett, s « Kecskemét Néptáncegyüttes is a várt „formáját” hozta. összességében még annyit: a legkiemelkedőbben szereplő közösségeket a megyei tanács megjutalmazta. A bajai, a kecskeméti, az öregcsertői, az uszódi és a géder- laki táncosok érdemelték ki az anyagi elismerést. S talán valamennyi résztvevő megfogadja az egyik szakember tanácsát: a jót érdemes ellesni egymástól... • Szépen ropták a Soltiak Is. (Méhest Éva felvételei) Néhány esztendeje még az őszt búcsúztattuk az egyre rangosabbá váló megyei népitánc-találkozóval, az idén a tavaszt csalogattuk. Szombat délután két órától — estébe nyúlóan — tartott Kecskeméten a népitánc-csoportok, -együttesek seregszemléje. Sokaknak, akik kitartóan végigülték a szíripompás programot, talán még ma is fülükbe cseng a zene, s felidézik az amatőr csoportok egy-egy izgalmas, látványos koreográfiáját, műsorát. Hallják a cifra szoknyák suhaná- sát, a papucsok dobogását, a táncosok lélegzetét... KEVESEBB TILALOM, JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉS Javult az építési fegyelem Bács-Kiskunban 1985-ben az előző évi 238-nak kevesebb mint felére, 116-ra csökkent a hatóságok által feltárt szabálytalan építkezések száma. S mivel az ellenőrzés változatlanul szigorúi ez azt is jelenti, hogy nagymértékben javult az építési fegyelem. Egyre kevesebben vannak, akik az engedélyezett tervtől eltérően építkeznek, vagy engedély nélkül kezdenének hozzá a munkához — tájékoztatott Csizmás Ferenc, a megyei tanács építési- és vízügyi osztályának csoportvezetője. * Az is megállapítható, hogy a szabályttalanul épült létesítmények többségükben kis alapterületűek, és kevésbé értékesek. Érthető is ez, hisz aki végiggondolj^ az 1981- es minisztertanácsi rendelet előírásait — ebben egyebek között szerepel az érték 10—50 százalékáig terjedhető építésrendészeti bírság, kártalanítás nélküli bontás — az nem kockáztat. Az engedély nélküli építkezések közül a hetvenes években még döntő arányú lakásépítés ma csak az összes feltárt eset tíz százaléka. (A megyében évente elkészülő többezer lakás mellett tavaly mindössze tizenhárom volt engedély nélküli.) Nagyobb hányadot (30 százalék) képviselnek a melléképületek, amelyeket ráadásul legtöbbször a szomszéd jogos érdekeinek sérelmére húznak fel. Szintén harminc százalék a zártkerti és külterületi építkezés — ott, ahová a hatóság nem adhat ki engedélyt. Főként néhány üdülőterület — Tass, Sze- lidi-tó, Kunfehértó — környéké(Folytatás a 2. oldalon.) EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK Mathiász János nevét vette föl a katonatelepi iskola Szombat délelőtt kedves ünnepség színhelye volt a katonatelepi általános iskola. Az eseményt piros betűkkel jegyzik be a történetét megörökítő albumba: fennállásának 89. esztendejében az intézmény felvette Mathiász János, a világhírű szőlőnemesítő nevét. A családias hangulatú ünnepségen Fazekas Ferenc igazgató köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Bodóczky Lászlót, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, Fischer Istvánt, a városi tanács elnökhelyettesét, dr. Kovács Gyulát, a pedagógus pártbizottság titkárát, dr. Zilahi Jánost, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatóját, a Mathiász család tagjait, Kocsis Pál özvegyét — Ida néni hajdan az iskola tanítója volt —, valamint a diákokat és a termet zsúfolásig megtöltő katonatelepieket. Az igazgató megnyitó beszédében egyebek mellett kiemelte: „amikor iskolánk ma felveszi Mathiász János nevét, akkor két oiyan fogalom kerül egymás mellé egy intézmény neveként, ami eddig is együvé tartozott kimondatlanul is. Hiszen Katonatelep a szőlőkultúra és a népoktatás kezdetének köszönheti kialakulását. Egész fejlődése, felvirágzása során megfigyelhető a nemesítés és a nevelés szimbolikus párhuzama. Szép és kifejező jelképet látok abban, hogy itt, a hamakpusztában mintegy száz éve egymás közvetlen szomszédságában éppen ez a két nagyszerű munka indult meg. Hiszen az oktatás sem más, mint az ember nemesítése.” Ezt követően az iskola tanulói színvonalas irodalmi műsorral emlékeztek meg a névadó életéről és munkásságáról, majd Fischer István mondott avató beszédet. Vajon méltó-e ez az iskola arra, hogy Mathiász János nevét viselje? Ha röviden akarunk válaszolni, akkor egy szóval felelhetünk: igen. Mathiász János egész életében tanult és dolgozott, hasznos munkát végzett. Ebben az iskolában az ő példája segítségével sikerült a növendékekkel megértetni, hogy az emberi méltóság alapja a munka. Itt a tanulók mindig bizonyították, hogy az Iskolában a legfőbb tevékenység a tanulás. Megérezték az ízét annak, hogy a tanulás nyomán megismerhető az alkotás öröme, hogy a tanulás eredményeként kitárul előttünk a világ. Miután az elnökhelyettes hivatalosan bejelentette, hogy a katonatelepi általános iskola neve ettől fogva Mathiász János Általános Iskola, a Szőlészeti és Boci Az ünnepség résztvevői, az első sorban a Mathiász család tagjai és Kocsis Pál özvegye. (Méhesi Éva felvétele) rászati Kutató Intézet, a Vidia Kereskedelmi Vállalat, az Ingatlankezel ő és Távfűtő Vállaltait, va- laiminit a Törekvés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet képviselői emlékszalagot kötöttek a csapat- zászlóra. Az ünneplő közönség ezután' átvonult az új épületbe, ahol dr. Zilahi János felavatta Mathiász János emléktábláját, amelybe a szőlőnemesítő megszívlelendő szavalt vésték: „A titok kulcsa nem lehet más, csak a szakadatlan munka és kitartás”. Az emléktábla avatása után nyílt meg B. Boros Ilona textilművésznek, az iskola egykori tanítványának tárlata, valamint a — Fazekas Ferenc Igazgató magángyűjteményéből kölcsönzött — szőlőműveléssel és -betakarítással kapcsolatos régi tárgyakból és eszközökből összeállított bemutató. H. K. E. NEMZEDÉKEK A SZÍNPADON Egy délután a népi tánc jegyében
