Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

1986. február 21. • PETŐFI NÉPE • 5 ORGOVANYRÓL A KANÁRI-SZIGETEKRE Zárszámadás Bács-Kiskun egyik legrégebbi téeszében Ezelőtt harmincnyolc esztendővel, 1948-ban alakult meg az orgoványi Sallai Tsz. Kilenc- száz katasztrális holdon kezdték meg akkor a közös munkát, majd 1953-ban egy másik gazda­sággal egyesülve jött létre a mai, 1900 hektáros szövetkezet. Ma délelőtt a helyi művelődési házban tartják a múlt esztendőt értékelő köz­gyűlésüket. Libor János, a közös gazdaság elnöke a vezetőség írásos beszámolója után szóbeli tájékoztatást tart, majd a tagság szavaz a beszámoló és a következő ötéves terv elfogadásáról. A legfőbb tevékenységük — olvastuk előzetesen a beszámolóban — a húshasznú szarvasmarhatartás. Ezt az üzemágat 1970-ben kezdték fejleszteni, ami­kor. még csak hatvan tehenük volt és az istállók­ban mintegy nyolcvan növendéket gondoztak. Eb­ben az esztendőben 25 hízott bikát értékesítettek. Tavaly már 450 tehén járult hozzá az állomány sza­porításához, és a vásárolt „alapanyaggal” együtt az év végéig 1200 hízott bikát értékesíthettek. A gaz­daság különösen büszke arra, hogy tavaly a Kanári­szigetekre szállított hazai állatmennyiségből ők ad­tak 100 darab kiváló minőségű üszőt. Ebben az év­ben tovább fejlesztik az ágazatot, legalább ötven tehénnel növelik az állományt és kétezer hízott ál­latot szeretnének eladni. A növénytermesztésük eredményeit a földek nyen- ge minősége mellett rendkívüli módon befolyásolta a múlt évi aszályos időjárás. Búzából alig érték el a 3,6 tonnás átlagot, a rozs 2,2 tonnával fizetett, a cukorrépájuk 96 hektáron 350 mázsás átlagtermést adott. E növénynek a termőterületét az idén 120 hektárnyira növelik. A 27 hektáros szőlőjük szintén gyenge termést adott. A múlt ősszel megkezdték 60 hektár szőlő telepítését, az idén pedig újabb 100 hek­tárt ültetnek be olyan szőlővel, amelyet majd jó pezsgőalapként az Izsáki Állami Gazdaság borkom­binátjában dolgoznak fel. A közös gazdaság néhány évvel ezelőtt mellék­üzemágakat hozott létre arra gondolva, hogy ezek segítik majd az árbevétel növelését és a tagok ál­landó foglalkoztatását. A faipari részleg raklapo- kat gyártott tőkés exportra, de a vevők nem haj­landók az árban elismerni a hazai faanyagár növe­kedését, így ez a tevékenység egyre gazdaságtala- nabbá válik. A Kéziszerszámgyár kecskeméti részé­it Szénási Etelka reszelőgyártó szakmunkás, a Munkácsy Mihály szocialista brigád tagja megér­demelten a téesz kiváló dolgozója. > lőgyáregységének is dolgoznak, s a megrendelő igen elégedett az itt készülő relszelőkkel. A két mellék­üzemág 1980-ban 3,5 millió forinttal járult hozzá a közös árbevételhez, viszont tavaly már 19,2 millió forintot ért a munkájuk. A közgyűlésen jutalomban részesítik azokat, akik erejük, tudásuk szerint a legjobban dolgoztak tavaly, összesen 1,5 millió forintot vehetnek át, például Hugajec Lajos állattenyésztő 17 ezer forintot, Csákó József reszelőgyártó 10 ezer forintot, ifj. Páli Ferenc traktoros 14,5 ezer forintot, Balogh Imre szerelő pe­dig 15 ezer forintot kap a mai közgyűlésen. Opauszky László AZ ANYAGI ERŐK EGYESÍTÉSÉVEL Mire képes a szövetkezeti kereskedelem? Szegény rokoninak, vagy eltar­tottnak ás nevezik mostanában az élelmiszer-kereskedelmet. Elég csupán vevőszemmel körül­nézni egy-egy településen, hogy lássuk a különbséget a jövedel­mezőbb, íőlkénlt szabadáras és magasabb árrésű termékeket, s az élelmiszereiket (napioikkeketj kisebb haszonnal forgalmazó üz­letek között. Az utóbbiak egy ré­sze ütött-kopotit állapotával, zsú­folt raktáraival és munkaerő­gondjaival városokban és fal­vakban egyaránt magára vonja a figyelmet. Mint a Heti Vdilátg- gaadaság tavaly decemberi szá­mában olvastuk: a Belkereske­delmi Minisztérium erre az év­re 760 millió forint árkiegészí­tést kapott azzal a céllal, hogy megállítsa az élelmiszer-kiskeres­kedelem további elszegényedé­sét, a vásárlási körülmények romláséit. — Tudjuk, hogy a falvak­ban, különösen pedig a ta­nyákon még nehezebb az élel­miszer-kereskedelem helyzete. Viszont arról is hallottunk, hogy a fogyasztási és értéke­sítési szövetkezetek saját erő­ből és mások támogatásával próbálják útját állni a sokat emlegetett elszegényedésnek. Hogyan? — kérdezzük Erdé­lyi Ignáctól, a MÉSZÖV elnö­kétől. — Szolgálati alapon — a kis­községekben és a tanyákon / élő szövetkezeti tagságunk iránti' fe­lelősségérzetből — javítunk a helyi kereskedelmi ellátás felté­telein. Az 1500-nál alacsonyabb lélekszámú településeken 1984-* ben hálózati élújításba kezdtünk, amely az idén fejeződik be. ösz- szesen 108 boltot tatarozunk és bővítünk, olyan mértékben kor­szerűsítve, hogy ezeken a helye­ken a korábbiaknál jobb körülmé­nyek közt vásárolhassanak a fo­gyasztók — Mondama erre néhány példát? — A Bajához 10 kilométerre tevő Mántonszálláson, ahol az Augusztus 20. Tsz tagjai laknak 93 családi házban, 272 ezer fo­rintért felújítva és raktárral bő­vítve várja a vegyesbolt a ve­i vöket. A kőművesmunka mel­lett újracserepeaték a tetejét, és villanyvezetékét is kicserélték. Az új bácsalmási lakótelepen, több környékbeli gazdasággal összefogva, 600 négyzetméter aliapterülietű, közös üzemeltetésű AiBC-4 hozmunk létre. Csólyospá- loson is javítottunk az ellátás feltételein. Orgoványon, a meg­levő lehetőségek ésszerű kihasz­nálásává!, ugyancsak javultak az árueladási és -vásártási kö­rülmények. Az üzletek négyötö­dét falvakban fejlesztettük. — Mennyi pénzt fordítottak erre? — Negyvenkétmillió 552 ezer forintot. Ebben a SZÖVOSZ ré­sze 21 millió. A MÉSZÖV és az áfészek költségvállalása, a rész-, jegyekkel együtt, 21 millió 402 ezer, míg a tanácsoké 150 ezer forint .volt. — Hogyan tovább a kistele­pülések kereskedelmének fej­lesztésében? Állítólag néhol hiányzik az egyetértés abban, hogy a tanácsok vagy az áfé­szek feladata-e stz üzletkor­szerűsítés? — H'aidd oszlassak el egy fél­reértést! Az, hogy a jövőbeni beruházások pénzügyi terhét mi át akarnánk hárítani a taná­csokra, távol áll tőlünk. Az 1984—86. évi hálózatfejlesztés 42 millió 552 ezer forint költsé­géhez a tanácsok szerényebb mértékű, 150 ezer forintos hoz­zájárulása is ezlt támasztja alá Néhány tényt azonban nem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Megyénkben 'a szövetkezeti ke­reskedelem adja az élelmiszer- szükséglét 46 százalékát. Közsé­geikben, kistelepüléseken ez az arány még niagyobb. Az ellátás­• Ilyen volt... « ... s ilyen ma a Bajához kö­zeli Márton- saállás ve­gyesboltja. ban váló szerepünk tehát jelen­tős. Viszont Olyan körülmények között, hogy a nyereség 40 szá­zalékát elvonják tőlünk, község- fejlesztési hozzájárulást fizetünk (beruházásra kevés pénz marad), s tanácsüléseken sosem a gaz­dálkodásról, hanem abból kira­gadva csupán az ellátásról szá­moltatják .be az áfészeket, a jö­vőben még inkább szükséges az anyagi erők egyesítése a keres­kedelmi hálózajt fejlesztéséért ötszáz négyzetméteres ABC-ket ezután sem tudunk egyedül épí­teni. Pénzünket az árualapok növelésére költjük, semmin* hogy itégllavásárlásra fordítsuk. Azonban nem zárkózunk el az olyan ésszerű — kevesebb pénz­ből elvégezhető — átalakítások­tól, amelyek tovább javítanak a vásárás i körülményekén, mint például a Bajához közeli Már- tonszáillásón vagy Orgoványon. Noha mozgóboitjaink vesztesége­sek, a tanyákon élő szövetkezeti, tagság áruellátásáért ezeket ezentúl is üzemeltetjük — mondta befejezésül Erdélyi Ig­nác. Kohl Antal fii) )— Kinek van kérdése a \ 1 vádlotthoz? — fordult a bíró a népi ülnökök, majd az ügyész, az ügyvéd felé. — Miről gondolja, hogy Kő­vári meg akarta ölni magát a vusviüával? — kérdezte az ügyész. Sárosit meglepte a kér­dés. hiszen számára akkor ez teljesen nyilvánvaló volt. Mégis válaszolt, felidézve pontosan gazdája nkkori szavait. — Amikor a Terus nénit meg­látta a kút mellett feküdni, fel­kapott egy vasvillát, és felém rohanva azt ordította, hogy most megdöglesz, az anyád .úristenit. Hát ebből ugye csakis arra gon­dolhattam, hogy ez az ember en- gemet meg akar ölni. Beszalad­tam az istállóba. Most az ügyvéd emelte fel a kizét, hogy ő is szeretne kérdez­ni védencétől. A bíró intett ne­ki, hogy tessék, lehet kérdezni. — A bíró úr az előbb azt kér­dezte, hogy mikor haragudott meg Kővári Imrére. A vasvillás támadás után, a temetés után haragban voltak? — Én nem haragudtam rá. Tudtam, hogy indulatában teszi. A temetésre én ugye nem mehettem el, mert a tanyán a jószágokkal nekem kellett ott maradni. De utána, a következő időkben megenyhült a gazdám. Rájöhe­tett, hogy én nem voltam okozó­ja Terus néni halálának. Nem voltunk haragban, szót váltot­tunk egymással erről, arról, de ő is kevés beszédű ember lett. ELŐNYÖK ÉS HAJRÁI 7QK Megyei gazdaságok az Intenzív Gabonatermelési Programban A Magyar Nemzeti Bank és a Világbank megállapodása értelmében az MNB jelentős hitelt vett fel a VI. ötéves terv időszakában a gabonatermelés gépesítésének elősegítésére és a gabonatárolási kapacitás növelése érde­kében. E hitellel megvalósuló fejlesztések eredményeként 1986-ra a gabonafélék ter­méshozama népgazdasági szinten 1 millió tonnával nő, eléri a 16 millió tonnát. Az ország gabónatermő terüle­tének 8—9 százaléka van Bács- Kiskun megyében, ami évente — időjárási tényezőktől függően — 1,1—1,2 millió tonna gabonater­mést eredményez. A termelési rendszerek bekapcsolódásával, a nagyüzemi módszerrel termelő közös gazdaságokban a termésát­lagok növekedése számottevő volt. A gabonatermelésben elért szín­vonal megszilárdításában és to- vábbemelésében jelentős szerepe volt megyénkben is az Intenzív Gabonatermelési Programnak, az úgynevezett IGP-nek. A program keretében biztosított korszerű technikával lehet kihasználni a talajadottságokban és termelési technológiákban rejlő lehetősége­ket. Bácska és Duna-mellék Az IGP 1980-iban indult és a jelenlegi ütemmel, 1986 végén fe­jeződik be. A fejlesztéseket .öt termelési rendszer koordinálja. Az I. ütemben közvetlenül nem vett részt mezőgazdasági üzem. 1982-től a II. ütemben a megyé­ből öt termelőszövetkezet szer­zett be gépeket, mintegy 13 millió forint értékben, vállalva, hogy öt éven keresztül kukoricából hek­táronként 1400 kilogrammal, bú­zából pedig 900 kilogrammal nö­velik az átlagtermést. A III. ütemben — 1983—84-ben — a mezőgazdasági nagyüzemek részére közvetlen világbanki hi­tel igénybevételével, többletho­zam vállalása mellett (verseny- tárgyalás alapján programba ke­rülő) modern tőkés és hazai gé­pek beszerzése, valamint gabona- tárolók építése vált lehetővé. A fejlesztésben az előírt feltételek alapján főleg a jó termőhelyi adottságú üzemek — megyénk­ben a bácskai és Duna meldéki téeszek — vettek részt. Az IGP IV—V. üteme (1984— 1985—86) az eddig elért átlagter­méstől .függően differenciálta az elvárt többlethozam mennyiségét. Hektáronként hat tonna feletti búza-, illetve kilenc tonna feletti kukorica-átlagtermés elérése ese­tén a részt vevő üzemeknek csak a termelés szintentartását kellett vállalniuk. A tárolókapacitás nö­velésén, korszerűsítésén túl lehe­tőség nyílt energiatakarékos szá­rítók létesítésére, hibridüzemi re­konstrukciókra is. Gépesítés, tárolókapacitás Az IGP gépesítési alprogram- ban 37 mezőgazdasági szakszövet­kezet és egy állami gazdaság vett részt. A beruházás értéke 410 mil­lió forint, amelyből közel 300 milliót bankhitel fedez. A hite­lek törlesztési időtartama általá­ban hat év, egyéves türelmi idő­vel. A programba bevont terület: búzánál 33 ezer hektár (13 ezer tonna többlethozammal), kukori­cánál 29 ezer hektár (24 ezer ton­na többlethozammal), egyéb ga­bonánál 3 ezer hektár (2 ezer ton­na többlethozammal). Az IGP-ibe bevont területeken hektáronként búzából 4545, kuko­ricából 7949 kilogramm átlagter­méssel számolnak. A gépi alprog- ram keretében á megye mezőgaz­dasági üzemei egyebek között 25 nehéz szántótraktort, 40 univer­zális traktort, 72 Claas D—106 kombájnt, 18 gabonavetőgépet vá­sároltak. Az IGP tárolási alprogram ke­retében 12 mezőgazdasági nagy­üzem 43 ezer tonnával növeli az üzemi tárolókapacitást. A csak­nem 220 millió forint fejlesztési költségből 52 millió forint állami támogatás, 117 millió forint bank­kölcsön. A szövetkezetek körében az üzemi méretnek jobban megfele­lő ezer—hatezer tonna kapacitá­sú csarnok tárolókat létesítettek. A tárolóhoz kapcsolódóan szart-^ tóüzemet egy szövetkezet épít^tyt. ,,. Versenytárgyalás keretében be­szerzendő, nagyobb kapacitású fémsiló tárolót két állami nagy­üzem ilétesített, 17 ezer tonna ka­pacitással, mintegy százmillió forint költséggel. Vetőmagüzem- rekonstrukciót egy állami gazda­ságnál végeznek. A világbanki hitel igénybevé­telének igen sok kedvező hatása mellett van néhány hátránya is. A versenytárgyalás (tender) ke­retében programba kerülő gépek beszerzése a beruházók részére biztosítja, hogy korszerű gépeket a legkedvezőbb áron szerezzenek be. Ugyanakkor hátrányos, hogy kötött a beszerezhető géptípus, így nem teszi lehetővé tipizált gépparkok kialakítását. Ez drá­gítja a gépjavítást, és nagyobb alkatrészkészlet tartására kény­szeríti az üzemeket. A Világbank által megkívánt jövedelmezőségi követelmények mellett a kedvezőtlen adottságú, alacsonyabb termelési színvonalú üzemek nem vehettek részt a programban, ez a jövőben tovább differenciálja az üzemeket. .Megtartani az eredményt A bonyolítás új formája sem volt zökkenőmentes. A progra­mok előkészítése, a kötelezettség­vállalások elszámoltatásához elő­írt adatszolgáltatás — a program volumenétől függetlenül — igen nagy többletmunkát ró a részt vevő üzemekre. A jelenleg folyamatban lévő IGP V. ütemmel az IGP befeje­ződik. A gabonatermelés elért eredményeinek a megtartása igényli a meglévő technikának legalább a szintentartását, az IGP-hez hasonló újabb központi program kidolgozását, az üzemi saját fejlesztési lehetőségek ki-' egészítésére megfelelő kölcsönfor- rás igénybevételének lehetőségét. IßV ívftlc kßiii.xB -Merényi Férencné, zz MNB megyei igazgaitósá- ‘ 1 gáríalk főmurikatársa Mezőgazdasági könyvhónap Biotanácsadó Három éve indította útjára a Mezőgazdasági Könyvkiadó a Biofüzetek című sorozatát. Első­sorban a kiskerttulajdonosoknak ajánlanak olyan termesztési módszereket, melyekkel a vegyszerek használatát minimálisra lehet korlátozni, illetve el léhet kerülni. A sorozat 11. kötete a Biotanácsadó a talaj­ról és tápanyagokról címmel jelent meg Gévay János összeállításában, bemutatva a tápanyag- gazdálkodás legújabb külföldi eredményeit. A 12. kötet P. Sowa munkája: Biolevek természetes anyagokból címmel, a növényi eredetű levek (trágyalevek, főzetek, forrázatok stb.), a növe­kedést serkentő természetes levek (csalánlé, gyer­mekláncfű stb.) bemutatására vállalkozott. Früh- , wald Ferenc: Gilisztatenyésztés a biokertben cí­mű kötete Darwin-idézettel kezdődik: „A gilisz­ta a talajtermékenység bázisa, a földtörténet leg­hasznosabb állata, az emberiség jövője”. A fü­zet megismertet bennünket a giliszta legfonto­sabb tulajdonságaival, életmódjával. Szentendrey Géza: A madarak a biokertész növényvédői című összeállítása a sorozat 14. kö­tete. Bemutatja a kertet, a parkot, mint a ma­darak életterét, a madarak szerepét a kert élet- közösségében, a madárvédelmi lehetőségeket há­zunk körül, de kitér a madarak okozta kerti ká­rokra, a kémiai növényvédelem és a madár vi­szonyára is. Az újdonságokat felsorakoztató sorozat 15. kö­tete egy alig-alig ismert területre kalauzol el bennünket, egy új tudományág, a bioépítészet (épületbiológia) alapjait és két fő irányzatát, a napépítészetet és az önellátó, ökologikus építésze­tet bemutatva. K. M. Volt, hogy napokig nem láttam, aztán boros állapotban tért ha­za Olyankor pláne jó ember volt. Sírt, és olyanokat mondott, hogy látod Pétör, ketten marad­tunk. Csak ketten. Jöttek hozzá rokonok, szomszédok, s olyan­kor ittak, búslakodtak. — Köszönöm, nincs több kér­désem! — s az ügyvéd papírjai fölé hajolva jegyzetelt, a bíró pedig suttogó hangon lediktálta a vallomást, majd az órájára pillantott. Az idő nagyon elszaladt. Ta­lán szünetet is kellett volna tar­tani, de a tanácsvezető úgy dön­tött, majd holnap folytatják. Sárosi Péter csuklójára ismét föltette a' fegyőr a bilincset, s megindultak a börtönbe vezető vasajtó felé. Félt a cellában. Még ha lenne egy-két társa, aki­vel beszélgethetne. De egyma­gában bezárva — ettől rettegett, bár tudta, nincs más választása. A tanyán eltöltött majdnem húsz év alatt tekintete, lelke hozzá­szokott a nyitott határhoz, a ma­gas tavaszi, nyári éghez. Igaz, itt háromszor adnak enni, fü- rödhet, tiszta ruhája van, de in­kább vállalná a tanyai minde­nességet, mint a vaslépcsőt, vas­ajtót, vasfolyosót, vasrácsot. Hanyatt feküdt a priccsen, s bár erősen szürkült odakint, a cellában soha nem tudta, reggel van-e, vagy éjszaka. Állandóan égett egy huszonötös körte. • IV. Vacsora után a priccsen fek­ve sokáig forgatta az eszét. Úgy volt-e minden, ahogyan elmond­ta? Ügy volt. Mindent nem mondhatott el, sőt utólag úgy érezte, túlságosan sokat beszélt, pedig inkább hallgatni szeretett. Erre „nevelték” a tanyán. Szól­ni csak akkor volt szabad, ha kérdezték. Miért eredt meg hát a nyelve annyira a bíró előtt? Alig ismert magára, amint így visszaidézte tárgyalótermi ki­hallgatását. Nem tudta, nem is tudhatta, hogy életében először éppen a zöld nyakkendős bíró tekintette embernek, még akkor is, ha ő, Sárosi Péter bilincsbe verve került elé. Még akkor is — vagy talán éppen azért —, ha látta szürke szemében a riadal­mat. Azt viszont megérezte, hogy nem úgy szólnak hozzá, mint mindenki lábakapcájához, mint cselédhez. Nem parancsoltak, hanem kértek. Talán ezért eredt meg a nyelve, ezért beszélt olyan sokat olyan dolgokról, amit örökre elfelejt, soha nem jut eszé­be, ha nem így és nem ez az ember kérdezi Ha ő a húsz év alatt csak egyszer is találkozik ilyen emberrel, ha a katonát, aki fölvette, nem éri el a golyó, akkor ő most nincs itt, máshol él. Mert a katoifa szerette, azért akarta megmenteni. Csakis az szerette, mióta az eszét tudja. De meddig tartott ez a szeretet? Öt percig, tíz percig? Nem to­vább. Talán Terus néni is sze­rette, de az is lehet, csupán azért kedvezett neki időnként, mert hasznát látta. Hirtelen arra gondolt, milyen régen nem imádkozott. Szeretett volna egy jó, rövid kis imát ki­találni, de ebbe az irányba nem. mozdult aZ agya. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents