Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
1986. február 20. 0 PETŐFI NÉPE • 3 MIKOR, KIK ÉS HOGYAN ÉPÍTKEZHETNEK KECSKEMÉT ÉS HETÉNYEGYHÁZA KÖZÖTT? | VITA AZ IFJÚSÁGRÓL szabályzat az élet ként buckás területtel. Az itt-ott gondozatlant földekről a Kiskunságban uralkodó északnyugat—délkeleti szél homokot fúj a megyeszékhelyre. Parlagok és félparlagok szeplőzik a tájat. Egyik-másik tanyát — ahogyan mondani szokás — csak a szentlélek tartja. A fennálló rendelkezések ugyanis tiltanak mindenféle felújítást, építkezést. A szaporodó hobbikertek is rendezést sürgetnek. Indokolt az óvatosság, az érdekek távlatos egyeztetése: az utóbbi évtizedekben az előző bírálatával kezdődött szinte valamennyi kecskeméti városrendezési, fontosabb beépítési terv. Olykor a szakmai közvélemény is csak befejezett tényként értesült a városszerkezetet, a városképet évszázadokra — néha jóvátehetetlenül — megváltoztartó, közérzetrongáló döntésről. Csinálni kellett valamit a Kecskemét és Hetény egyháza közötti zártkertes, csaknem 800 hektárnyi, dű- lőutakkal szabdalt, helyenA és Megkérdezték a lakosokat Ezúttal körültekintően dolgoztatta ki a Kecskemét és He- tényegyháza közötti terület többcélú hasznosításának programját a megyeszékhely tanácsa. Az övezet jellegének köszönhetően mellőzhették az építőipar másutt erőszakosan tolakodó — ez van, ezt kell szeretni! — (vélt) érdekeit. Megkérdezték a föld- és telektulajdonosokat: mit javasolnak, mit szeretnének. A válaszok többsége elutasította a hagyományos bel- és külterületi építkezési formákat, előírásokat. A nagyobb telken építkezők össze is foghatnának a kertek művelésére. A tájrendezési terv számolt a várható változásokkal (a területet átszelő autópályával, az életforma már érzékelhető módosulásaival), a termelékenység, a hozamnövelés össznépi korparancsával, a mezővárosi hagyományokkal. A miniszter is egyetért,de... Könnyebben tervezhetett volna a tanács, ha tartósan fennmaradó tanyás térségnek minősíthetik az 52-es, a hetényi út, az északi körút és a Hetényagyháza által határolt, mintegy 2200 lakosú területet. A legutóbbi, 1985. december 6-án kelt minisztériumi állásfoglalás szerint nem tekinthető tanyás térségnek, „mert a személyi tulajdonú földek tulajdonosai általában nem mező- gazdasági dolgozók”. (Igaz, de kérdéses, hogy ez önmagában indokolhatja-e a tilalmat.) Ebből következően ebben a zártkertes övezetben „a jelenleg érvényes jogszabályok szerint lakásépítés nem lehetséges”. Ezek szerint hiába reménykedik sok száz család, hogy a jó levegőjű, Kecskemétről többnyire meglévő közlekedési eszközökkel megközelíthető, „kétlaki” életformájuknak megfelelő térségben építheti föl otthonát? Felelőtlenül csillantották föl a nagytelkes családi ház építésének reális lehetőségét a tanácstagok, a tanácsi dolgozók? Csak idejüket pocsékolták a szétküldött kérdőívek kitöltésével, az ankéttal? Szó sincs róla. A városi tanács vezetőinek — a megyei pártbizottság első titkára által támogatott —, meggyőző érvekkel kifejtett felterjesztésével lényegében Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter is egyetért, az illetékes főosztály már a döntést elodázó, átmenetileg tiltó levelében jelezte a kedvező fordulat feltételeit. „Az állampolgárok építési szándékát és az ezzel járó — a mezőgazda- sági termelésben jelentkező — előnyöket mérlegelve, továbbá figyelembe véve a már megkezdődött, a belterületek közelében tapasztalható, bizonyos mértékig a hagyományokra is támaszkodó folyamatokat mégis szükr ségesnek látom a felvetődő lakásépítési igények feltételeinek meghatározását”, tudatja a településfejlesztési főosztály levele. Újabb késedelem? Javasolja: a város dolgoztassa ki a szóban forgó terület részletes rendezési tervét, amely a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat által korábban elkészített úgynevezett „tájrendezési terv” vizsgálataira, tapasztalataira, adataira támaszkodva megállapíthatja a földrészletek beépítésének feltételeit, az építészeti és környezetvédelmi követélményeket stb. Dr. Mező Mihálytól, a városi tanács elnökétől tudom, megrendelték a szóban forgó terület egy részének részletes rendezési tervét. Félő, hogy legjobb esetben is csak nyáron kerülhet a részletes rendezési terv a tanácsülés elé. A műszaki osztály ezután adhatja ki a szükséges engedélyeket. Teherhordó sátorgarázs Újfajta, úgynevezett önhordó sátorgarázsok sorozatgyártását kezdte meg a budapesti HÁ- FÉM Ipari Szövetkezet. A viszonylag egyszerű berendezést az Észak-Pesti Áfész két dolgozójának szabadalma alapján készítik. Eddig az úgynevezett középkocsikra, a Skoda, Lada, Wartburg és Dacia típusú személyautókra fejlesztették ki, és most készülnek a további típusok mintapéldányai. Az önhordó sátorgarázs lényegében egy nagyobb méretű csomagtartó, amely tehát a teherhordás céljait is szolgálja. A naponkénti, vagy a huzamosabb idejű leálláskor a csomagtartóelemek átrendezésével rövid idő alatt a gépkocsi fölé feszíthető ponyva tartórácsa alakítható ki belőle. Nagy előnye, hogy mivel a ponyva nem feszül a jármű lemezére, a takaró alatt bizonyos mértékű széljárás van, tehát az autó szárazon tárolható. Használata nyáron is célszerű: ha például a gépkocsi tűző napon áll, a legnagyobb melegben is viszonylag hűvös marad a jármű belseje. A szerkezet zárt egységet alkot, aminek következtében a letakarás után, rejtett helyen lelakatolható, tehát lopás ellen is nyújt bizonyos védelmet. Az önhordó sátorgarázsból eddig mintegy 900 készült és kelt el. Pénz „Pénz. Ki pénzre szert tesz, egyre szebb, eszesebb lesz!” — írja Ben Jonson Volpone című darabjában. Nem véletlenül mondják, hogy a sodró időn át csak az irodalom legjobbjai tudnak szilárd hidat ívelni. Ügy látszik, a XVII. századi angol drámaköltő szakavatott hídépítő volt. Régi rossz szokásom, hogy mindia meghallom azt, amiről a környezetemben beszélnek. Mostanában tíz esetből kilencben a pénzről. Régebben a „pénz” alanyhoz tartozó leggyakoribb állítmány a „nincs" volt, de mára már árnyaltabb helyzeteknek lehetek fülta- ntíja. Mert az most is igaz, hogy nincs pénz, di nem mindegy, hogy miért és mennyi nincs. — Sok az adó, sok az SZTK, alig tudom a szállítókat megfizetni, egyre nagyobb a rezsi, nehéz beszerezni az árut — így szólnak jelenünk jellegzetes panaszai, miközben olyan összegek kerülnek szóba — illusztráció gyanánt —, hogy belezsibbad a pénztárcám. A panaszok nem kevésbé keserűek, mint régen, a gondok se látszanak könnyebbeknek — és mégis! Az emlékezetes M6- ricz-novellában szereplő hét krajcár, mintha alkalmasabb lett volna a tragikum kibontására, mint a megemelt SZTK- járulék okozta vállalkozói gyötrelmek bármily érzékletes leírása. Akárhogy is nézem, a pénzhiány mennyiségi és minőségi vetületei fordított arányt mutatnak. Mi a nagyobb baj? Ha hét krajcár hiányzik, vagy, ha kétszázezret ki kell adni? H Z. • Űrihegyi tájképek, 1986. Való ban rendezésre vár... Az évek óta várakozók csak ősszel vagy jövő tavasszal kezdhetik az alapozást, a falak felhúzását. Joggal keseregnek. Mostanában jár le több család tartós bérleti szerződése, dönteni kellene a meghosszabbításról. A bürokrácia akadékoskodása nélkül 15—20 ezer forinttal olcsóbban építkezhettek volna 1985- ben, mondogatják. Jó néhányan élnének kényelmesebb, barátságosabb körülmények között, ha az adott szabályok visszafogás helyett serkentik az építkezési' kedvet. Korszerűsített hagyományok A körültekintő óvatosság, az előrelátás nem azonos a huzavonával 1 Magam is tudom, hogy a most csak telket, engedélyt, hitelt kérő, építtetni szándékozó előbb-utóbb utat, vizet, gázt, orvost, boltot, iskolát- követel. Az élettel feleselő hatósági tilalmak azonban csak elodázhatják a döntést, károsíthatják az egyént és a közösséget. Mennyi bosszúságot okozott a nagyüzemi külterületi lakótelep elismerésének, engedélyezésének késleltetése!? „Most már természetes ezen a tájon, hogy olyan belterületi szigetek úsznak a külterület tengerében, mint Méntelek, mint a Törekvés Termelőszövetkezet lakótelepe” — említette beszélgetésünkkor Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának a vezetője. A minisztérium is érzékeli „a már megkezdődött folyamatokat”. Ezért furcsa, hogy tavaly nyáron éppen a készülő jogszabály-módosításokra hivatkozva utasították el az ésszerű, az adott terület eltartóképességét, értékét növelő kecskeméti kérelmet. A helyi (megyei) hatáskörök bővítése feltehetően meggyorsítaná az ilyen ügyek gyorsabb elbírálását, növelné a helyi tanácsok tekintélyét. A főhatósági hozzájárulás remélhetően, előbb-utóbb lehetővé teszi az elképzelések megvalósítását. Egy-két évtized múltán a jelzett területen hétezernél többen élnek majd földszintes,_ tágas, az úttól, a szomszédtól csak élősövénnyel elkerített, jókora kerttel övezett házakban. Heltai Nándor Kinyitják-e újra a peremkerületi boltokat? Hétmilliárd 200 millió forint élelmiszerekért Mi a teendőnk ? Osszuk meg a felelősséget! Folytatjuk hasábjainkon a KISZ KB nyílt leveléhez, a „Mi a teendőnk?” című vitairathoz kapcsolódó hozzászólások közlését. Ügy vettük észre, sokan csak az utóbbi napokban megjelent olvasói véleményekből értesültek a KISZ kongresszusi felhívásáról, s kapcsolódtak be a vitába. Ezért megismételjük: a „Mi a teendőnk?”-ből január 20-i számunkban közöltünk részleteket. Kiadvány formájában pedig megtalálható a teljes szöveg, valamennyi KISZ-bizottságon és alapszervezetben. Hozzászólásaikat szerkesztőségünk címére várjuk. A borítékra kérjük, írják rá: „Mi a teendőnk?” „Rendkívül időszerű a KISZ KB kongresszusi vitaanyagának felszólítása: .Újítsuk meg mozgalmunkat !’ Az elmúlt öt év gazdasági gondjai a nyugdíjasok után talán az ifjúságpt érintették legerőteljesebben,. Ezzel együtt megváltozott az ifjúsági mozgalom, és általában a közéleti munkavégzés társadalmi-gazdasági környezete. Na,gyrészt. tehát objektív okok miatt nem elég vonzó ma a KISZ, de mozgalmunk ellentmondásai is nyilvánvalóbbá váltak 1986- ra. A középiskolákban mesterségesen magasan tartott szervezettség után a fiatalok eltávolodtak a KISZ-től. Aggasztóan alacsony a 21—26 évesek részaránya alapszervezeteinkben. Különösen a dolgozók körében válik általánossá, hogy a 30 év körüliek „csinálják a mozgalmat”, a sokkal fiatalabbak étól eltérő igénnyel és indíttatásból:. Egyre több az olyan KlSZ-szer- vezet, amelynek megfelelő színvonalú munkáját már nem a benne dolgozók elkötelezettsége, ügyszeretete eredményezi, sokkal inkább a gazdasági vezetés elvárásai kényszerítik ki. Nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel és jogosítványokkal egyaránt eredményes ifjúságpolitikai munkát végezni a különféle korcsoportokban, termelési szférákban. Indokolatlanul sokat vár el a társadalom a KISZ-től: neveljen kommunistákat; legyen kezdeményező a gazdasági életben, a közéletben; segítse hatékonyan a fiatalok önálló életkezdését, személyiségfejlődését; lássa el maradéktalanul érdekvédelmét, érdekképviseletét; teremtsen sajátosan fiatalos hangulatú szervezeti életet, töltse ki értelmesen a, fiatalok szabad idejét, tegyen többet az edzett, egészséges ifjú-. Ságért, és még sorolhatnánk. Mindezt egy egységes ifjúsági szervezet tegye, növekvő taglétszámmal, természetesen a rétegigények fokozott érvényesítésével. A magas követelmények és a KISZ-szel egykorú mennyiségi szemlélet ma összeegyeztethetetlen. Legyenek továbbra is a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai a közéleti munka iránt elkötelezett, a sorsuk alakításáért tenni akaró fiatalok. Ha még taglétszámcsökkenés árán is, de így lehetne a rétegek igényéhez jobban alkalmazkodni, így tekinthetnék egyre több helyen és helyzetben partnernek az ifjúsági szervezet képviselőjét. Ugyanakkor osszuk meg jobban az ifjúsággal kapcsolatos teendők felelősségét a társadalom más intézményeivel.” Kovács Imre KISZ-bizottsági titkár Kiskunhalasi Állami Gazdaság Magyar-bolgár írószövetségi megállapodás Jovánovics MiklósMo Magyar Írók Szövetségének ™itkára és Motej Sopkin, a Bolgár Írószövetség, valamint.Szvetan Petkov, a Bolgár Műfordítók és Tolmácsok Szövetsége titkára az alkotószövetségek közötti, 1986—87 évre szóló együttműködési munkaterveket írt alá szerdán az Írószövetség budapesti székházában. A dokumentum meghatározza az íróküldöttségek cseréjét, a magyar és a bolgár irodalmi folyóiratok együttműködését, a szépirodalom fordítására és kiadására alapított irodalmi vegyesbizottság rendszeres üléseinek időpontját, témáját. Magyar Írók utaznak Bulgáriába a gyermekirodalom hetére, a Költészet Ünnepére, a gabrovói Humor és Szatíra Fesztiválra, s részt vesznek a műfordítás műhelykérdéseivel foglalkozó elméleti tanácskozásokon. Bolgár írók látogatnak hazánkba az ünnepi könyvhétre, valamint a két irodalom fordítóinak budapesti találkozójára. Az egyezmény szerint a szövetségek együttműködésükben nagy figyelmet. szentelnek a műfordítóutánpótlás képzésére. Ennék értelmében fiatal magyar műfordítók utaznak Szófiába, illetve fiatal bolgár fordítók érkeznek a debreceni nyári egyetem rendezvényeire. Mindennap vásárolunk valamelyik él elmiszer-eladóh ely en. Nem keveset, és nem is kevés pénzért. A megye 370 ABC-jóben, 664 élelmiszer-szaküzletóben és 9 áruházában tavaly 7 milliárd 200 millió forint értékű élelmiszer- ipari terméket vett a lakosság. A Tisza Füszért kecskeméti raktárháza többszáz-féle áruval — kon- zervékkel, tésztákkal, gyümölcs- italokkal, kávékeverékkel és édességgel — bővítette küiálatá/t. Májustól egy órával tovább árusítanak a szombatonként nyitva tartó üzletekben, amelyeken hét végén 13 helyett 14 órakor zárnak. J ászszentlászlón és Császártöltésen ABC építését tervezik. Mindez és a települések ellátását érintő időszerű kérdések azt mutatják: nő a figyelem az élelmiszer- kereskedelem helyzete iránt. Baján a Konzum Kereskedelmi Vállalat 50 üzletének bevétele a múlt évben 345 millió forint volt. Az idei tervben 8,1 százalék forgalomnövekedéssel számolnak. Dózsa István vezetőhelyettestől a vállalat kirendeltségén megtudtuk, hogy nyáron a márton- szállási úton 280 négyzetméter alapterületű ABC-t nyitnak. Ezzel tovább bővül az értékesítési lehetőség. Ami a 16 szerződéses üzletet illeti, Dózsa. István elmondta, hogy azok a bérleti rendszerben jól gazdálkodnak. Forgalmuk duplájára (néhol háromszorosára) emelkedett. Azonban gondot okoz, hogy a boltok java része kicsi, raktáraik szűkek és dohosak. A vevőknek hátrányos, hogy a szerződéses üzemeltetési rendszerben, szabadság vagy egyéb távoliét alkalmával, még nem oldották meg a helyettesítést. Míg Baján egynek, Kecskeméten 7 élelmiszerüzletnek zárták be az ajtaját február közepéig. Olyan, peremkerületi lakóhelyek maradtak így ellátatlanul, mint a máriavárosi Czigány János, a dárdaitelepi ösvény, a .műkertvá- rosi Révész Imre, valamint a Csóka utca, a Budaihegy egy része, és a Hegedűs-köz jobb oldala. Szintén zárva a korábban jó forgalmú Kaszap utcai 1127-es számú üzlet. Közelében sok idős, 70— 80 éves ember él, akiknek így a havas-jeges járdákon több száz lépést kell megtenni, míg a Nagykőrösi utcai élelmiszerboltig, vagy a piacig eljutnak. Természetesen nincs könnyű helyzetben az üzletek gazdája, a Konzum Kereskedelmi Vállalat sem. A régi' boltokat magánháztulajdonosoktól bérli. Felújításra kevés a pénze. A múlt év júliusában" bezárt Csóka utcai árusítóhely forgalma havonként nem érte el a 100 ezer forintot. Az élelmiszer-'kereskedelem súlyos létszámhiánnyal küzd. Míg a Bácska Kereskedelmi Vállalatnál 10, a Konzumnál mindössze 3 százalékos béremelésre volt lehetőség. Ennek ellenére Kecskemét Város Tanácsának Kereskedelmi Osztálya elutasította a Konzumnak azt a kérését, hogy a tanács értsen egyet a szóban forgó üzletek bezárásával. Ambrusné Pócsai Valéria osztályvezető meg is indokolta, miért: — Tekintettel arra, hogy ezek az üzletek külterületen találhatók, és közelükben nincsen hasonló, kértem, újra nyissák meg őket. Kohl Antal A KECSKEMÉTI PÁLYÁZATOT HIRDET számítástechnikai főmunkatárs munkakör betöltésére Pályázati feltételek: — felsőfokú számítástechnikai végzettség, — vállalati szervezői-programozói tapasztalat, gyakorlat. Munkaköri feladat: 2 db PC—620—AT-ból és 14 db T—320 XTP-ből (IBM PC—AT-vel kompatibilis gépek) álló lokális számítógéphálózati rendszer működtetése nagykereskedelmi adatfeldolgozási környezetben. Bérezés: 8000—9000 Ft plusz 20 százalék éves prémium, gyakorlati időtől és gépismerettől függően. Pályázatokat az eddig betöltött munkakörök ismertetésével 1986. február 28-ig kérjük benyújtani Lovász Sándor közgazdasági igazgató- helyettesnek. Cím: Kecskemét, Halasi út 29. Pf.: 162. 6001. 142
