Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
1986. február 17. • PETŐFI NÉPE • 5 OKTATÁS, PROPAGANDA, KÖZMŰVELŐDÉS... ,,Széles körű együttműködésre számítunk” Beszélgetés Kisné dr. Csányi Anikóval A bajai tanítóképző elvégzése után vidéken tanított, majd a KISZ Kecskeméti Járási Bizottságának munkatársa lett. Ezt követően hét évig volt az úttörőszövetség megyei elnöke — ma is tagja a Magyar Űttörők Szövetsége Országos Tanácsának. Időközben diplomát szerzett a szegedi József Attila Tudomány- egyetem bölcsészkarán, majd filozófiából doktorált. 1982-ben lett a megyei pártbizottság munkatársa. Az MSZMP megyei bizottsága propaganda- és művelődési osztályának 1985. júniusától vezetője Kisné dr. Csányi Anikó, — Oktatási rendszerünkről, az iskolák öntevékenységének kibontakoztatásáról igen sok szó esik napjainkban. Milyen lépésekre készülnek Bács-Kis- kunban? — Különösen aktuálissá teszi ezt a kérdést az, hogy ez év szeptemberétől érvénybe lép az új oktatási törvény. A nevelés és oktatás színvonalának emelése, fejlesztése szempontjából nagyon fontos, hogy olyan irányítási rendszer működjék, amely képes érvényesíteni a központilag meghatározott szakmai elveket és követelményeket, Ugyanakkor megteremti a helyi oktatási intézményekben az öntevékenység kibontakozásának minél jobb feltételeit. Alkalmat ad arra, hogy a pedagógusok és a tanulók jogaik, kötelességeik ismeretében cselekvő részesei legyenek az iskolai életnek, s bekapcsolódjanak az adott intézmény vezetésébe. A demokratizálódási folyamat együttjár a diákönkormányzat eddiginél teljesebb megvalósításával is. Reméljük, hogy a tantestületek belső demokratizmusának erősödése, fejlődése követendő példát ad a tanulóközösségeknek. Az oktatási törvény megjelenése óta megyénkben is azon munkálkodnak az illetékes politikai és állami szervezetek, hogy a tantestületek a tennivalók jobb ismeretében készüljenek fel á megvalósításra. Hangsúlyozni kell: a demokratizmus nem öncél, hiszen az iskolában csak egy a fontos, a teljesebb emberi élet előkészítése. Ezért az igazgatók felelőssége a jövőben sem osztható. — Milyen intézkedések történtek eddig annak érdekében, hogy a krónikus tanterem- hiány mérséklődjön a megye középiskoláiban? -A — A VII. ötéves terv előkészítése során a megyeszékhelyen és hét másik városunkban is a helyi párt-, valamint tanácsi vezetés kiemelten fontos feladatként kezelte a középfokú iskolák építésének tervezését. A következő esztendőkben 112 új tanteremmel bővül Bács-Kiskun megye középiskolai hálózata. A tanteremápí- tés azonban még nem jelent megoldást a strukturális problémákra. Kedvezőtlen nálunk a gimnáziumok és szakközépiskolák aránya. Ezért a jövőben törekedni kell az érettségit adó középfokú intézmények számának növelésére. Üj feladatot jelent a technikumok indítása. Kecskeméten — a Gáspár András Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet adottságait hasznosítva — már az idén elkezdődik az építőipari technikusók képzése. Az igények és lehetőségek felmérése többi városunkban is megtörtént, az előkészítés' folyamatos. Jelenleg úgy tűnik, hogy elsősorban a gyakorlati képzés feltételeinek megteremtése jelent gondot. Vizsgálataink szerint az iskolák és üzemek kapcsolatának szabályozása ma már nincs összhangban a tár-, sadalmi, gazdasági viszonyokkal, ■igényekkel. Jelentős változtatások szükségesek az üzemek anyagi érdekeltségében is. Meg kell találni annak a módját, hogy valós érdekeiket és felelősségüket jobban érvényesíthessék a képzés tartalmának meghatározásában és a munkába állásban is. Nem ártana tanulni a régi iskolaszék és hasonló szervezetek működésének hasznos tapasztalataiból sem. Tehát a tantermek számának növelésével egyidőben olyan fejlesztések is szükségesek a középfokú oktatásban, amelyek mérséklik a különböző aránytalanságokat. — A nagy létszámú korosztályok jelentős része ma még az általános iskolákban tanul. Van-e valamilyen elképzelés az úgynevezett „mammutisko- lák”, „kombinátok” átszervezésére? — Ez a gond szerepelt a megyei pártértekezleten is 1985 márciusában. Tapasztalatunk, hogy az ezer fő fölötti iskolák közösségi életének irányítása, működésének megszervezése szinte már lehetetlen. A megyei tanács illetékes osztályai az érintett települések párt- és állami vezetésével a közeljövőben egyeztetik annak lehetőségét, hogy például Bácsalmáson, Kunszentmikló- son. Keceien. Lajosmizsén, Izsákon hogyan lehetne a szükséges átszervezéseket végrehajtva pedagógiailag jobban irányítható- vá. a gyerekek számára otthonosabbá tenni ezeket az iskolákat. — A főiskolák szervezete is I fejlesztés előtt áll. Mennyiben érinti ez a megyét? — Miután öt főiskolánk, illetve „majdnem főiskolánk” van, természetesen a fejlesztés kérdéseivel nekünk is foglalkozni kell. Az erre vonatkozó terveket az idén tavasszal vitatja meg a megyei párttestület. Fontos, hogy ezek az intézmények az ifjú szakemberek képzése során tudományos műhelyként, kutatóhelyekként is működjenek. Kapcsolatuk ilyen szempontból erősödjék, mind az országos, mind a megyei intézményekkel, munkahelyekkel. Befejező szakaszába jutott az elgondolások egyeztetése, a Művelődési Minisztériummal, elsősorban az ének—zenei szakos pedagógusok, tanítók képzésének megoldására Kecskeméten. Az új szervezetű pedagógiai főiskola a jövőben más szakosok felkészítésére is alkalmat adhatna. A megye két műszaki főiskolája esetében is szükséges még néhány kérdést tisztázni, főleg Baján. Teljesen rendezettnek tekinthető a kertészeti üzemmérnök-képzés helyzete. — Ellentmondásokkal terhes korunkban különösen jelentős szerep hárul a politikai oktatásra, továbbképzésre. Vannak új kezdeményezések Bács Kiskunban ezeken a területeken? — Az agitáció, a propaganda problémaérzékenysége, folytonos megújulása, a megváltozott követelményekhez való alkalmazkodása valóban jelentős feladat napjainkban, s a legfontosabb, hogy sajátos, sokszínű eszköz- rendszerével a párttagok és pár- tonkívüliék körében erőteljesen, tartalmasabban politizálva hitelesen tárja fel a valóságot. A pártpropaganda és a politikai oktatás keretein belül tudományos megalapozottsággal kell ismertetni a társadalmi, gazdasági változások okait és hátterét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni — elhallgatni — a fejlődést kísérő ellentmondásokat és feloldásuk módját sem. Meggyőzően érvelve lehet csak tovább erősíteni a szocializmus történelmi perspektívájába vetett hitet. Éppen ezért meg kell ragadni minden alkalmat az emberekkel folytatott őszinte beszélgetésre, a vélemény- cserékre, vitákra. Minderre a taggyűléseken, pártcsoportérte- kezleteken kívül igen jó lehetőséget kínálnák a pártnapok, a tömegszervezeti rendezvények és a politikai oktatás különböző formái, fórumai is. Soha nem volt és soha nem lesz semmi meggyőzőbb az igaz szónál. Ennek tudatában szerveztük meg efoben a pártoktatási évben megyénkben is a Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései című tanfolyamot, amely a XIII. kongresszus, a megyei és helyi párt- értekezletek határozataiból következő feladatok reális, pontos értelmezésére ad alkalmat — megközelítően 35 ezer résztvevőnek. Ahogy a korábbi esztendőkben, az idén is megrendezzük Baján a politikai nyári egyetemet ... A célunk az, hogy valamennyi képzési formában változatos módon, sokrétű információt kapjanak a résztvevők a társadalmi, gazdasági, ideológiai életünkben lezajló eseményekről, kibontakozó új kezdeményezésekről.' — Véleménye szerint a politikai ismeretek terjesztésében csak a pártpropagandának és agitációnak van növekvő szerepe? — Nem. Arra, hogy ennek fontosságát a közművelődési Intézmények is felismerték, több igen jó példa említhető megyénkben. Sok helyen hoztak létre az utóbbi időben különböző klubokat, s ilyeneket a népfront, a szakszervezetek, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat, szakmai egyesületek is alakítottak. Ez jó, ha jogszabályaink szerint teszik. Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ rendszeres bel- és külpolitikai fórumain, vagy a Találkozások című, a du- navecsei Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Petőfi Népe közös rendezvényein országosan közismert személyiségekkel, megyénk politikai, gazdasági vezetőivel beszélgethetnek a résztvevők. Igen nagy az érdeklődés a kecskeméti Molnár Erik Szabadegyetem előadásai és a bajai Társadalom-Filozófiai Kör programjai iránt. Oi keret a népfőiskola is. Ám a fő feladat marad a pártoktatás, propaganda szervezett körében. — Különösen a gazdasági életben számos jelenség figyelhető meg, amely új értelmet, más társadalmi megítélést kapott az utóbbi években. Mindez milyen gondokat jelez a politikai propaganda területén? — A gazdaságpolitikai agitáció időszerű kérdéseivel és feladataival a közelmúltban foglalkozott pártunk megyei végrehajtó bizottsága. A napirend előkészítése során számos, a politikai munkánk továbbfejlesztése szempontjából fontos tapasztalatot szereztünk. Mindenekelőtt azt, hogy — érthető módon — az utóbbi időben rendkívül megnőtt az emberek érdeklődése a gazdaságpolitikai kérdések iránt A lakosság többsége megérti azokat az intézkedéseket, amelyek az ország gazdasági egyensúlyának megteremtése, a fizetőképesség megőrzése és a következő időszak fejlődésének megalapozása érdekében fogalmazódtak meg. Ugyanakkor erőteljesen kritizálják a munkaszervezéssel, munkafegyelemmel, anyagellátással, intézkedési lassúsággal kapcsolatos problémákat. Sajnos, tapasztalható áz is, hogy a kritika nem minden helyen jár együtt a negatív jelenségek elleni fellépéssel. Előfordul az is, hogy kellő előkészítés nélkül próbálnak különféle törekvéseket elfogadtatni megyénk településein. Ez történt például a település- fejlesztési hozzájárulás megszavazásával is néhány helyen. Komoly feladatot jelent a propagandának, hogy a mai követelmények kevésbé látványosak. Aimíg a többet termelni volt a feladat, az emberék könnyebben átláttak teendőiket. Az olcsóbban, jobban termelni elvárás azonban nemcsak elszántságot, „hajrát”, hanem alapos felikészültséget is kíván. Számos, korábban nem használt fogalmat kell megmagyaráznunk. Például a vállalati gazdasági munkaközösségek, kisvállalkozások, vállalati tanácsok szükségességének, jelentőségének reális magyarázata, megértetése türelmes, valós érdekekre építő politikai munkát igényel. — Napjainkban milyen jellegzetes problémákkal kell szembenézni a közművelődésben? — Ma már a politikai tudat- formálástól a tudományos és hasznos szakmai ismeretterjesztésig, az egészségügyi felvilágosításig, a közösségi művelődésig, a színvonalas szórakozási igények kielégítéséig sokféle követelménynek kell megfelelniük a közművelődési intézményeknek. Emellett fontos feladatuk van a szocialista életmód, életforma, magatartás alakításában, a társadalmi valóság elemzésében, az amatőr mozgalmak támogatásában, praktikus ismeretek nyújtásában is. Ehhez azonban az optimális feltételek igen sok helyen — főleg a kisebb településeken — hiányoznak a megyében. Sajnos a központi forrásokból sem buzog kellő mértékben és tisztaságban a hiánypótlás. A tárgyi és személyi problémák megoldásán kívül a helyi politikai és állami szervek fontos feladata, hogy segítsék az adott ■közösségek! — és nem kicsiny csoportok, egyének — érdekeit, s a szükségleteket felmérő művelődéspolitika szellemében dolgozzanak a közművelődési intézmények. Munkájukban tartsák szem előtt, hogy a művelődés, a műveltség nem cél, hanem eszköz a közösség minél több tagjának boldogulásához. Olyan ismereteket osszanak szét, olyan értékeket terjesszenek programjaikkal, amelyek összhangban állnak céljainkkal. — Megítélése szerint melyek Bács-Kiskun művészetpolltl- kal gyakorlatának kardinális kérdései jelenleg? — örvendetes, hogy az utóbbi időben megnőtt a művészek száma megyénkben. Ez egyrészt a jelentős szellemi örökség vonzásának, másrészt a művészeti műhelyek létrejöttének köszönhető. Büszkék vagyunk az itt élő alkotók sikereire, munkájuk hazai és nemzetközi elismerésére. Tudunk azonban gondjaikról is. A legnagyobb feszültség, úgy tűnik, abból adódik, hogy nem mindig teremtenek számukra gondtalan megélhetést a kapott megbízatások. Ez azonban összefüggésben van azzal is, hogy ki mennyire és hogyan veszi figyelembe a fenntartó közösség igényeit. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem érvényesülhet a formák, a kifejezési módok megválasztásában művészi szabadságuk, de azt igen, hogy a hivatalos kritika mellett a közönség értékítélete szükségképpen meghatározó. Tudjuk, hogy munkafeltételeik sok esetben hiányosak és támogatásukban tapasztalhatók aránytalanságok. Bizonyos, hogy a gondok megoldását segítené, ha a művészeknek otthont adó települések intézményei, szervezetei még nagyobb gonddal, körültekintéssel foglalkoznának velük. Számos művészeti díj, ösztöndíj létezik Bács-Kiskun megyében ma már. A jövőben ezek alapítóinak elsősorban arra kell megkülönböztetett figyelmet fordítaniuk, hogy a tehetségeket, a művészileg értékes alkotások- létrehozóit támogassák. Célszerű lenne, ha már a díjakra való jelölést is időben nyilvánosságra hoznák. Ezen túl azt az igényt1 is tudatosítani kell, hogy az alkotók az arra hivatott szervezetek, intézmények segítségével keressék a közönséghez vezető utat. Vannak erre már jó kezdeményezések, pl. Baján a Paletta Galéria, Kecskeméten a Domus Áruház, melyek bemutatkozási és árusítási lehetőséget teremtenek az itt élő alkotóknak. A jövőben nagy gondot fordítunk megyei szinten is a művészekkel való párbeszédre, a kölcsönös tájékoztatásra, a Művészek Akadémiája sorozat keretein belül. { — Az ön által irányított osztály milyen fontosabb feladatokra készül a közeljövőben, s hogyan? — Mi arra készülünk, amire a megyei pártértekezlet határozata, a XIII. pártkongresszus és a soros politikai döntések köteleznek bennünket. Most a testületek előtt történő beszámolási kötelezettségeinken túl a gazdaságpolitikai pártnapok megszervezése, tapasztalatainak összegzése a soron következő egyik legfontosabb feladatunk. Ezt követi áprilisban a Krím terület és Bács-Kiskun megye negyedszázados barátságát fém jelző Szov- jet-Krím bemutatkozik rendezvénysorozat előkészítése. Ez év tavaszán szeretnénk áttekinteni és értékelni a tudományos kutatások megyei helyzetét, az MSZBT-tagcsoportok munkáját és az információs munka időszerű feladatait. A hogyanra pedig azt válaszolhatom, hogy eredményesen csak a megye ezer párt- szervezetével együtt, a megye értelmiségének, egész lakosságának támogatásával végezhetjük feladatainkat. El sem képzelhető ez másképpen, hiszen olyan széles a munkaterületünk, amilyen széles és színes maga az élet. Nem beszéltünk most több más fontos területről, így az irodalom, a sajtó vagy az orvosi, kórházi ellátás kérdéseiről sem esett s?ó. A siker reményében osztályunk — mindössze hat munkatársa — csak úgy dolgozhat, ha az említett széles körű együttműködésre, támogatásra számíthatunk a jövőben is.- Koloh Elek TUDOMÁNYOS MUNKÁK \i t ; 'í, í' %, í, •> , - , Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága pályázatot ír fci az alábbi témákban készítendő tudományos munkákra: — Az alkalmazotti réteg helyzetének alakulása a délalföldi .régióban. — A jtakarószerkezet jelenlétének és kialakulásának igazolása az Alföld medencealjzatában. — A számítógép alkalmazása a dél-magyarországi egészségügyi szolgálatban. — Energiatakarékos gyártmányok és gyártási eljárások. — A magyar neveléstörténetet gazdagító, helyi pedagógiatörténeti kutatások (intézmények, iskolák története, neves pedagógusszemélyiségek munkásságának feldolgozása, helyi pedagógiai mozgalmak története stb). A pályázaton bárki részt vehet, egyéni vagy kollektív munkával, eddig, nem publikált, máshová még be nem nyújtott tanulmánnyal. A (tanulmánynak az irodálömfoan közöltekhez és az eddigi gyakorlathoz képest lényegesen új tudományos eredményeket kell tartalmaznia. Két kötött, esetleg fűzött példányban kell benyújtani a pályázatot a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz (Szeged, Somogyi u. 7.). Beadási határidő: 1987. szeptember 1. A beérkezett pályamunkákat a SZAB által felkért bíráló- bizottság értékeli. Az elfogadott (pályázatokat a Szegedi Akadémiai Bizottság 3000— 6000 forint összegű díjazásban részesíti. Eredményhirdetés 1987 decemberében lesz. További pályatételeik kiírásáról részletes felvilágosítást a SZAB illetékes szakbizottságai adnák. Ez utóbbi pályamunkák benyújtási határideje: 1986. szeptember 30. A pályamunkákat más célra értékelésük és az eredmény- hirdetés után lehet felhasználAz eszményi Ádám 75 éve született Básti Lajos A számok nem sokat árulhatnak el egy színész pályafutásáról. Most mégis h'add kezdjük ezzel. Básti Lajos Ihetvenötször volt Bánk bán, százötvenszer öltötte magára Csongor jelmezét, és öt- százszor játszotta el Az ember tragédiája Ádámját. 1911-ben született Keszthelyen. Hogyan iettt színész? Erről vallott egy régi interjúban. „Néhai drága jó barátom, Mányai Lajos minden évben Keszthelyen nyáréit a rokonainál. Így lettünk kenyeres pajtások ötéves koromtól fogva. Mányai 1932 nyarán végezte el a Színművészeti Akadémia első osztályát, s ő beszélt rá arra, hogy jelentkezzem én is felvételire. IMég azt is kitalpalta valahogyan, hogy a Nemzeti Szín- , ház akkori igazgatója, Hevesi Sándor meghallgasson|. Hevesi azt mondta nekem: Rendiben van kérem, feltétlenül jelentkezzék az Akadémia felvételi vizsgáján. Je- lertkeztem. Felvettek. Az új életét új néven kezdte: Beregi Lajosként, melyet Beregi Oszkár — a. Nemzeti legendás Hamlet je, Ádámja — , Iránti rajon gásfoói vétt fél’. 1934. január 31-én jelenít meg először a neve nyomtatásban: az akadémiai növendékek Shakespeare Szentivánéji • álom című művét mutatták be, s a színia pon így szerepelt: „Phfilostrat udvarmester — Bérégi Lajos I. a. n. (akadémiai növendék). Alighogy elvégezte az Akadémiát, máris filmszerepet kapott. Cziffra Géza rábízta: Wiibra Györgyöt a Szent Péter esernyőjében, s „átkeresztelte” Báslthy Lajosra. A következő időszakban ő lett az ügyeletes bonviván, egy- re-másra készítették vele a filmeket. (Három év alatt hét főszerepét játszott.) A diploma utáln először a Belvárosi Színházhoz szerződött, • Az ember tragédiájában. majd két év múlttá, 1937-ben a Vígszínház tagja lett. Jó szerepekét kapott Molnár Ferenc, O’Neill, Hunyady Sándor, Bókay János darabjaiban, a kritikák elismerték, azt hitte, azt remélte, pályája egyenesbe kerül. Ám a 40-és évektől egyre jobban mellőzték, majd több művésztársával együtt teljes hallgatásra kényszerítették. Nemcsak a pályától tiltották el, élete is veszélyben forgott, hámig papírokkal szénrakodóként dolgozott a vasútnál, vélt éjjeliőr, bujkált, hol itt, hol ott húzta meg magát. A felszabadulást követően a Művész Színiház szerződtette, majd 1945 ősizétől a Nemzeti Színház tagja illett. Eizít követően lendült magasba pályája, művészete érett, nemesedett, a színház vezető színészévé vált. Shakespeare, Madách, Németh László, Schiller. Shaw, Tolsztoj. Vörösmarty műveiben játszott, alakításait Kossuith-díjjal, érdemes és kiváló művész címmél jutalmazták. 1977. június elsején hunyt el gyógyí thatatlan betegségben. Mindössze hatvanihat esztendőt szabott ki számára a: sors. Ma lenne hetvenöt esztendősK Gy. 7 Ezek az emlékek egészen ' * feloldották Sárost korábbi félénkségét, ijedtségét, s már úgy állt a bíróság előtt, hogy semmi riadalom nem volt az arcán. Igaz, kezét most is illemtu- dóan tartotta, nem gesztikulált, de arcán néha megjelent egy-egy enyhe mosoly. Valóságos helyzetére akkor ébredt rá amikor _ a tárgyalást berekesztve a bíróság szünetet rendelt el, s az ő kezén kattant a bilincs. Kiürült a terem, ebédelni ment mindenki: étterembe, haza a családhoz, vagy önkiszolgáló büfébe. Sárosit a börtönbe kísérte a fegyőr. A börtön és a bíróság egy épületben volt, csupán a földszinti folyosó végén egy vasajtó választotta el. Itt mentek át. A fegyőr úgy bánt Sárosival, mintha nagybeteg, gyámolltásra szoruló ember volna. A vádlott azonban letargiába esett, nagyon szomorú volt, amikor a cellába lépett. Ekkor hasított belé a tudat, hogy itt nem babra megy a játék. Fölrémlett előtte korábbi cellatársa, akit néhány nappal ezelőtt ítéltek el. s akit valahová egy rabgazdaságba vittek. Beszélgettek ezzel a fiúval. Sárosi elmesélte neki mit tett, miért van itt. — Édesapám, a te bőrödért sem adnék egy lyukas garast — jelentette ki a cellatárs, de mert Sárosi Péter nem értette mire gondol a másik, megkérdezte tőle, miért nem adna? — Ügy fölhúznak, mint a pinty! Érted? — sziszegte a fiú. Ez jutott most eszébe áz alacsony, kicsi embernek, s elkezdett remegni a gyomra, homlokát kiverte a verejték és öntudatlanul csikorgatta a fogát. Agyában visszhangzott a bíró kérdése: bűnösnek érzi magát? Mit is válaszolt akkor? Igen, azt mondta, nem érzi magát bűnösnek. Pedig csakis ő a bűnös, és ezt tudja a zöld nyakkendös bíró, mégis úgy tesz, mintha elhinné, hogy ő nem bűnös. Aztán tényleg az lesz a vége, amit a cellatársa mondott. Igen, így szokták ezt. A hízót is szép, szelíd szavakkal csalogat-, ják, kecsegtetik kifelé az ólból, egészen a szalmarakásig, ott aztán nekirontanak és a vérét veszik ... *— Tizenötös! Itt az ebéd — * kivágódott az ajtón a kis nyílás. Sárosi elvette az ételt, az asztalra tette, de nem bírt enni. A fegyőr nézte, nézte és csodálkozott, mert máskor mindig mohón evett a tizenötös. — Na, mi van? Disznótorosat szeretne? — kérdezte kajánul az ajtóTf. kívül álló őr és már be is csukta a kis ablakot. A tárgyalás kettőkor folytatódik. Hány óra lehet most? Még egy sincs. Addig van idő. Talán megebédel... III. Hangulatában, viselkedésében egy egészen más ember állt a büntetőtanács előtt, amikor két órakor folytatódott a tárgyalás. Sárosi Péter nem szomorú volt, hanerri kétségbeesett. Apró, szürke szemében most még fehérebb lángokkal lobogott a riadalom, mint reggel. Ugyanakkor testtartása konokságot, csökönyösséget sugárzott, valamiféle védekezést, sündisznóállást vett fel. Ügy gondolta, nem hagyja magát szelíd szavakkal tőrbe csalni. Nem fecseg, nem mesél nagy történeteket, csak egy-két szóval válaszol a kérdésekre. Ügy, mint a. rendőrségen. (Folytatjuk.)
