Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-03 / 28. szám
198«. február 3. * PETŐFI NÉPE • 5 A KECSKEMÉTI GALÉRIÁBAN LÁTHATÓ Pál Zoltán szobrászművész kiállítása* A díváitok inváziójának korát éljük. Görcsös újítások, a soha- nemvolt keresése, nosztalgiák, érzelmeik, elméletek percenként váltják egymást. Mindegyik nagy hangon és hangos jelszavakkal akar győzni, és hirdeti, hogy ő az egyetlen ... Teoretikusok szegődnek melléjük, akik aztán saját korlátáik szerint megpróbálnak diktálni, a művészek egy része pedig megpróbál végrehajtani. És ismétlik ezt mindaddig, míg fel nem bukkan egy új divat, hogy aztán óriási csaitakiálitássai annak nyomába szegődjenek. Közben pedig az élet megy a maga útján, és mát sem 'törődik a divatokkal. A divatok a felszínen váltogatják egymást, az élet pedig valahol a mélyben zajlik, saját törvényei szerint. A divatok aat hiszik, hogy mindig újaik, pedig csak ismétlik egymást; az • Elhangzott a tárlat megnyitóján. újítások nem újítanak, az érzelmek hamis pózolások, aiz elméletek mondvacsináltam tudálékosak ... A törvény pedig állandó! Pál Zoltán szobrai nem dikitá- lás után készülitek, és nem is akarnak divatosak lenni. Alkotójuk nem kapkod ide-oda, nem lesi az éppen ügyeletes irányzatot és neon puffogitat se modem, se hagyományos frázisokat. Nem siránkozik. hogy nem kell a mai embernek a művészet, nem lógatja avantgárd pesszimizmussal az orrát, mint annyian mások, akikéit erről már messziről meg lehet ismerni, és akik a divatos egyvelegben — most éppen a,z új szenzibilizmus zászlaja alatt — érzelempótló, arcnélküll jellegte- lenséggal követik a művészeti tömeghisztériát. Pál Zoltán kemé- ' nyen dolgozik. Következetesen keresi az önmaga és a világ közt rendeződő viszonyoknak azokat a tanulságait és ellentmondásait. amelyeket fontosnak tart. A tár• Nagy érdeklődés kíséri a kiállítást. sadalmi alakulásoknak, konfliktusoknak, harmóniáknak és a természeti igazságoknak ütköztetéséből bontja ki a tanulságot, lényegében minden kommentár nélkül az emberekre bízva a következtetésit, a gondolatkör szubjektív befejezését. Szobrai talányosak, sok mindent megkérdőjeleznek és megerősítenek, és itt-ott ironikusak is. De arra ügyel, hogy tiszta plasztikai mondanivalójának legyen mindig valami fogódzója, valami furcsa története, ami verbálisán is visszaolvasható: az összevarrott és felpumpált utcakő, a kocka elfolyt csúcsa, a prés alól kifolyó kő és így tovább. Alkotásai, a nagy, átfogó természeti törvényekre figyelve és társadalmi problémákra gondolva^ szükségszerűen jelképes értelműek. Furcsa realizmusa, látszólag személytelen, ellentmondásokra, vagy inkább ellentétekre épülő plasztikai gondolatai, önmagukat reprezentáló képződmények. Nem alkarnak érzelmesek lenni, die elvontak se. Olyanok, amilyenek, miint ahogy a virág is, a kő- d'ána'b is, a felhő és a víz is olyan, amilyen. Csak emberi viszonylatok közt lényegül át, asszociáló- dik valami mássá. Lehet velük egyetérteni, lehet nem egyetérteni, mint ahogy egyik virágot jobban szerethetjük a másiknál, de ezzel egyiket se cáfoljuk, hiszen mindegyikre szükség van, mert a természetben nincsenek fölösleges dolgok! — Ez az, amit nem ártana a művészeknek a természettől eltanulni.. . Pál Zoltán a természeti alapigazságokra figyelve építve figyelmeztet egyrészt a természetellenes ellentmondásokra, a hajszálon függő veszélyekre, másrészt a magától értetődő lehetőségekre. Miindezt nagyon egyszerű, mindennapi. de jól irányzott témákon keresztül valósítja meg, melyek • Az egyik alkotás. (Méhes! Éva felvételei) Weöres Sándor sorait idézik; „Tág. a világ, / mint az álom ? Mégis .elfér / egy virágon.” Jól sarkított témái Így alapvető és egyetemes törvényekről szólnak anélkül, hogy ezek illusztrációi lennének. A természeti és a mesterséges, a statikus és dinamikus, az átváltozó és az átmenő, az egyensúly és fölbomlása, az illúzió és a kézzelfogható mind olyan problémák, melyek nap mint nap és állandóan meghatározzák életünket. A plasztikai alakítás, az anyag törvényei és a nagy összefüggések ütközőpontjában fogalmazza meg objektumait. Az anyaigszerűség és az anyag- szerűtlenség határán mozog, jelezve ezzel mindazokat a lehetőségeket, amelyeket nem használunk ki, s amelyek nélkül igazából nem tudunk aktuálisak lenni, nem tudunk aktívan jelen lenni a társadalomban. A nagy kérdés; Hogyan tud a képzőművészet ismét fontossá válni? — Bizonyos, hogy nem a művészek „belügyeinek” exhibicionista oltárra emelésével és ígv magánsiiránlkozásokinak a szubjektív teremtő erővel való össze- tévesztésével, hanem a valódi, a lényegre figyelő emberi teremtő eriő folyamatos, inspiráló és szel- lemnyitogafó jelenlétével. Pál Zoltánt szobrásznak ismerem, aki mindezt mesterségbeli tisztasággal és tisztességgel végzi, következetesen inspirálva önmagát is, egy öntörvényű saját világ megteremtésében. Lantos Ferenc A csúfulás fokozatai Klárika üde jelenség. Vidám természetű, kedves, okos, fiatal. Született optimista; vagyis ez a dicséretes tulajdonsága nem kimondottan népművelői mivoltából ered. Ügy tud örülni a legkisebb sikernek is, mint három másik népművelő együtt. Egyébként éppen három éve kapott diplomát az egyetemen, s mert a számoknak ugyebár törvényük van: már háromezer forint a fizetése ... Mellesleg szőke és kék szemű, az arca kimondottan bájos, alakja sudár, keblei teltek ... — Ez utóbbiakat Hivatalnok is észreveszi, amikor betér a jónevű művelődési házba. Merev tartása meglazul, hideg szemében megvillan némi fény, s olyasmire vetemedik, amire évek óta soha: meglazítja a nyakkendőjét. Közben ezt gondolja: Ejha! Ez a nő nemcsak szakembernek, látványnak is nagyszerű! — Munkájuk jó híre hozzánk is eljutott — mondja, és csodák csodája: egy halványka kedves mosoly biceg át gondosan ápolt arcán. — Állítólag remekül felfuttatta ezt a házat, három év alatt... — Ideje volt, hogy gatyába rázza valaki — mosolyogja Klárika. — Különösen az értelmiségi klubjukat dicsérték a megyénél — folytatja Hivatalnok. — Jó dolog tudni, hogy nemcsak esetleges módon, féldecik társaságában, hanem — a művelődési házak jóvoltából — szervezett formában is összegyűlhetnek a fiatalok, hogy saját gondjaikról beszélgessenek, hogy kicseréljék nézeteiket, s hogy közös programokat szervezve kulturálódjanak, művelődjenek, tartalmason töltve szabad idejüket. — Valóban sok helyen működik értelmiségi klub, alkotókor, ám az az igazság, hogy ezek a közösségek a fiatal diplomásoknak csak egy kicsinyke százalékát tömörítik. Ami pedig elanyagia- sodó világunkat, illetve a fiatal értelmiség pénztárcáját illeti, félő, hogy a klubokról, alkotókörökről készített statisztikák is olyan gyorsan romlanak majd, mint nagyanyám rosszul dunsztolt befőttjei. És hiába az igényes programok, a gondos szervezés, az utóbbi két évben nálunk is csökken a klub létszáma, az érdeklődés. A közismert gondok-bajok miatt — élükön a lakáshelyzettel — a szabad idejüket egyre inkább mellékes jövedelmek szerzésére fordítják a fiatal diplomások, maszek munkákat vállalnak, ha nem is a végzettségüknek megfelelő területeken. Így pedig kul- turálódásra, művelődésre egyre kevesebb idejük marad. — Lehet, hogy van ebben némi igazság — szól közbe Hivatalnok, miközben testtartása ismét megmerevedik, keskeny ajkai megfeszülnek és idegesen megigazítja a nyakkendőjét. — Sok szó esik mostanában a fiatal értelmiség helyzetéről a legkülönbözőbb fórumokon, de szerintem azért nem olyan vészes a helyzet, csak felfújják ... — Igen, annyit beszélünk róla, hogy már „természetes" társadalmi jelenségnek tűnik, mint minden olyan ellentmondás, amit agyondumálunk, de felszámolni képtelenek vagyunk. — Na tessék! És ráadásul mosolyog! — morgolódik magában Hivatalnok. Hirtelen nem is tudja, mit válaszoljon. Szemidegei furcsa rángatózásba kezdenek, s megállapítja Klárikáról, hogy nem is olyan bájos ... — És van egy másik ellentmondás. ami ezzel összefügg — mosolyog üdén a népművelő. —, mégpedig a kultúra fokozatos drágulása. A művészi produktumok, kulturális szolgáltatások iránt az értelmiség affinitása a legnagyobb, viszont e társadalmi réteg jövedelme — különösen a fiataloké! — igen gyérecske. Tehát ez is arra inspirálja őket, hogy különböző maszekmunkákat vállaljanak, ami eíőbb-utóbb valóban faramuci helyzetet idézhet elő, gondoljon csak bele! Lesarkítva: ilyen fizetések mellett hiába van szabad idejük a kulturá- lódásra, pénz nem jut rá az igényeinek megfelelően elég; a könyvek, a színház-, koncert- és mozijegyek drágulása miatt, hogy csak néhány példát említsek. Ha viszont mellékállásokkal próbálnak- javítani szűkös anyagi helyzetükön. idejük nem marad a kulturálódásra elegendő. Mi ez, ha nem csapda ... ? — Persze,' hogy emelni kell a kulturális szolgáltatások, művészi produktumok árát, hiszen napjainkban az államkassza nincs degeszre tömve, s ha ezen a területen ugyancsak meg akarjuk tartani a fejlődési ütem dinamizmusát, a fogyasztóknak a jövőben nagyobb terhet kell vállalniuk a kulturális költségekből — mondta Hivatalnok, és olyan szépnek, tömörnek és hivatalosnak érezte közbevetését, hogy kezdett megnyugodni. — Különben is, nézzen csak körül: ma már ami olcsó, arra azt mondják az emberek, hogy jó nem is lehet... — Mármint a nyafogó sznobok — bólintja Klárika, kedvesen mosolyogva. — Lényegében ezzel a szöveggel is aládúcolható ez az egész, hiszen minden attól függ, milyen aspektusból nézzük. Akár a kultúra drágulását, akár a fiatal értelmiség helyzetét. Eleddig ugyan az a mese járta, hogy a kultúra legyen ingyenes, vagy majdhogynem ingyenes, s ezáltal könnyen hozzáférhető mindenki számára. Legyen olcsó, nehogy anyagiasságból „fogyókúrázni” kezdjenek az emberek, hiszen elsődleges célja a társadalmunknak, hogy tagjai tájékozottakká, műveltekké váljanak, és így tovább. Vagy nem ígv. van? — Igen, de... — Hivatalnok homlokán izzadságcseppek. Szemidegei egyre gyorsabb táncba kezdenek, mint mindig, ha nem tud válaszolni valamire. S már biztos abban, hogy Klárika nem is olyan üde jelenség, sőt a keblei sem annyira teltek ... — Magyarázkodni tehát sokféleképpen lehet — csapja hátra szőke fürtjeit Klárika, kivillantva ismét ragyogó fogsorát. — De nem ez a lényeg. Nézzen körül a mi kis városunkban, a milliomos- negyedben. Ami egyre bővül. S kérdezze meg. hány pedagógus, könyvtáros, népművelő vagy mérnök van közöttük. S én attól félek leginkább, hogy ha az értelmiség fizetése — beleértve a vezető beosztásúakat is — ennyire lemarad. a gyér anyagi megbecsülés miatt fokozatosan feléli ez a társadalmi réteg erkölcsi tartalékait. Vagyis oda jutunk, mint a dzsentrivilágban: hatalmuk — a vezető beosztásúnknak — van, pénzük viszont kevés. Így tálcán kínálja magát a korrupció. No. de hagyjuk a csudába az egészet! Kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy ilyesmin polemizáljunk ... Te, anyukám, te vagy kicsi! — sziszegi magában Hivatalnok. — A fene ebbe a sok hülye zagyvas ágba! És ráadásul mosolyog, pediq nem is áll jól neki az örökös vigyorgás. Biztosan van jó néhány fogtömése! Lassan feltápászkodik, és elköszön. Amikor kezet nyújt, megállapítja. hogy Klárika termete inkább kicsit molett, mint sudár, s a hflja valójában nem is any- nyira szőke ... Koloh Elek A Móra Kiadó tervei A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó mintegy 260 művet jelentet meg az idén. A kiadói műhelyben összeállított jegyzék szerint a legkisebbeknek, az óvodásoknak az Iciri- Piciri sorozatban három új kötet készül. Közöttük lesz Petőfi Sándor Arany Lacinak című verse és Illyés Gyula Ihók és Mihók című alkotása. Kalapvásár címmel mai magyar költők gyermekverseiből, a Világjáró varázscipők című sorozat új kötetében, a Göndörű nyírfácskában pedig az orosz gyermekirodalomból jelenik meg válogatás. Közreadják a Richard Scarry Tesz-vesz szótár című könyvét, amely a magyar mellett angol és német nyelvű felirattal a kicsik nyelv- tanulását kívánja elősegíteni. A kisiskolásoknak készülő mesekönyvek között a Hetedhét Magyarország sorozat két új darabját kínálják. A könyvekben a gyermekek a Felső-Ti- szavidák, illetve a csángók és a székelyek meséiből olvashatnak. Mátyás Csaba Az erdők nagy képeskönyve című kötete színes illusztrációkkal mondja el olvasóinak mindazt, amit a fák és az erdők védelméről tudni kell. Szunyogh Szabolcs Jeruzsálem lovagjai című könyvében a középkori szentek legendáit, a mitikus hőskölteményeket, a kalandos életű trubadúrok életét mutatja be. Folytatódnak a nagyobbak számára készült népszerű sorozatok, a Képes földrajz, a Képes történelem, a Búvár és a Kolibri. A tavaly indult Hobbi-sorozat idei három kötete a kötéssel, a vasútmodellezéssel és a kisállattartással ismerteti meg a gyermekeket. A Piknik sorozat hat új könyvvel gyarapodik, közöttük Townsend Egy 13 és 3/4 éves fiú titkos naplója című világsikert aratott kötetével. Április ll-.re, a költészet napjára tervezik A költészet más napja című antológia megjelentetését, amely a legfiatalabb költőnemzedék verseiből válogat. Pók Attila szintén fiatalok számára készítette el A nemzetközi élet krónikája 1945 —1985 című kötetét, amely Az Én világom című, a politikáról szóló kötetekkel együtt fiataloknak segít eligazodni a történelemben. (MTI) VÁLTOZATOS, SOKSZÍNŰ KÍNÁLAT A tudományok népszerűsítése A Gondolat Kiadó fő feladata a tudományok népszerűsítése. 1986-iban mintegy 130 kiadvány jelenük meg a kiadó gondozásában több mint kétmillió példányban. A csillagászattól kezdve a matematika, a fizika, a kémia, a geológia, a biológia, a földrajz, a néprajz, az egészségügy és orvostudomány, a nyelvészet, a filozófia, a történelem, a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, a művelődéstörténet tárgyikörében jelennek meg könyvek a Gondolatnál. Ezek a kiadványok a legkülönbözőbb képzettségű olvasókhoz szólnak. E könyvek között alap- és középfokú tudományit népszerűsítő művek mellett néhány tudományos monográfia is található. Természetesen a kiadó azokra is gondolt, akik egyszerűen csak kellemes olvasmányt, üdítő kikapcsolódást keresve vásárolnak könyvöket. Számukra készül a népszerű Világjárók sorozat, melyben eddig több mint 160 kötet látott napvilágot. A Gondolat Kiadó változatos és sokszínű kínálatából nehéz kiemelni néhány könyvet, hiszen valamennyi kiadványa érdeklődésre tarthat számot. Mégis különleges figyelmet érdemel az immár harmadik kiadásban megjelenő könyv, A fizika kultúrtörténete Siimonyi Károly tollából. Hasonló sikerre számíthat Sain Márton Nincs királyi út! című matematikatörténeti munkája, mely érdekes adatain túlmenően lebilincselő olvasmány is. Richard Leaky—Roger Levin; Fajunk eredete című könyve az emberi nem evolúcióját mutatja be sokoldalúan, olvasmányosan és gazdag képanyaggal. Sigmund Freud kitörölhetetlen nyomot hagyott századunk gondolkodásában. Alapműve, a Bevezetés a pszichoanalízisbe, amely 1932 óta nem jelent meg magyarul, minden bizonnyal a szenzáció erejével fog hattni. Gyakorlati mentálhigiénés tanácsokkal szolgál Dobrovics Az emberi érintkezés, F. Várkonyi Zlsiuzsa Már százszor megmondtam című munkája éppúgy, mint Brian Sutton és Shirley Smith szierző(:házas)pár kitűnő könyve, rpelynék címe; Hogyan játsszunk gyermekeinkkel (és mikor ne). Régóta hiányzik a magyar könyvpiacról egy rövid terjedelmű, sok illusztrációt 'tartalmazó összefoglaló hazánk történetéről. Ezt a hiányt pótolja a Hanák Péter szerkesztésében megjelenő Egy ezredév című munka, mely tudatformáló alapműve lesz a történelmi ismeretterjesztésnek. Sók kitűnő művelődésitörténeti kiadvány közül -kiemelkedik Kö- peczi Béla akadémikus munkája, mely az Európa nagy korszakai című sorozatban lát napvilágot A francia felvilágosodás címmel. Téchy Olivér Buddha című könyve sok évtized után az első magyar nyelvű feldolgozása Buddha életének, munkásságának. 1986-ban két új sorozatot indít a Gondoláit Kiadó. Az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Közös dolgaink című új sorozat három kötete. Petru Groza A börtön homályában, Jászi Oszkár A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés című munkája, valamint Fried István Irodalmi párhuzamok és szembesítések című itánulmányikötete. A sorozat célja, hogy elfogulatlanul, a történelmi tényeknek megfelelően mutassa be közép- és kelet-európai térségben élő népek, nemzetek és nemzetiségek sok érzékenységet, vélt vagy valós sebeket bolygató közös dolgait. Ahogy a modern ember egyre inkább eltávolodik a természettől, mind nagyobb igénye támad arra, hogy megismerje. Az erdöt-mezót járó városi ember, a kirándulók érdeklődése hívta életre az angol Collins kiadó nagyszerű kis zseb- könyv-sorozatát. Sök-sok színes kép. és rövid, tárgyszerű leírás segíti a növények, állatok felismerését és bemutatását. 1986-ban a sorozat első két kötete lát nap- Viiláigot: David More—Alastair Fitter Fák és Bruce Pearson— John A. Burton Emlősállatok című munkája. Ezt követően évente két-két kötet jelenik meg. A Gondolat Kiadó ez évre tervezett változatos és sokrétű tematikai programja megfelel a korszerű ismeretterjesztés igényeinek. Ezért a kiadó joggal bízik abban, hogy könyvei felkeltik az. olvasók érdeklődését. V. L. TÍZ ÉV MÉRLEGE Növekvő forgalom az antikváriumban Íme, a megszokott kép: Kecskeméten, a Kodály Zoltán nevét viselő antikvárium kirakata előtt meg-megáll a járókelő, nézegeti az öreg könyveket, no meg az árcédulákat. Később bent a pult előtt á szabadpolcos állványok mellett keresgél és válogat. Más alkalommal szatyorral, táskával érkezik, és eladásra kínálja a számára telesleges kiadványokat. Ki mit keres? Bodoglári L ajosné boltvezető szerint legalább százötvenen vannak olyanok, akiket naponta ismerősiként fogadnak. Ok azok, akik megrendelik, előj egyeztetik a műveket. És akik előre tudják, melyik polcon keressék az érdeklődési körüknek megfelelő nyomdai termékeket. — Az igények rendkívül változatosak — mondja. — Vannak, alkilk régi szakácsikönyvet, művészeti albumot, történelmi tanulmányit gyűjtenék. Mások a könnyű fajsúlyú, úgynevezett lektűr irodaimat keresik. Sokan csakis a krimik után érdeklődnek, mások viszont az első kiadású és dedikált könyveket vásárolják. Ki mit hoz? Szinte lehetetlen kikerülni a kérdést, hogy mi mindent akarnak eladni az emberek. Széles a skála ebben is. Sakan gyorsan megválnak az ajándékul kapott művektől. Olykor még a nevükre szóló kedves ajánló sorokat sem tüntetik el a címlapról. Mások úgymond, nem férnek el a könyvektől a szűk lakásban. Az antikváriusnak az a legnagyobb öröme, ha igazi csemegére, kincsre lel. Ezek közé tartozik az utóbbi napok egyik nagyszerű szerzeménye: a Széchenyi István első kiadású Kelet Népe. Különösen örülnek egyebek mellett a Nyugat-nemzedék költői — Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső — régebbi köteteinek. Mivel erre is van igény, szeretettel fogadják és várják az 1945 előtti folyóiratokat és hetilapokat. Amikor egy-egy bekötött példány érkezik a boltba a régi Nyugatiból vagy éppenséggel Kelet Népéből, akkor az antikvárium dolgozói máris azt latolgatják, hogy ki lesz az új gazdája az eladott műveknek. Gyakran előfordul, hogy egy-egy nyugdíjas vagy helyszűkében élő, esetleg költözködő kénytelen megválni régebbi kedvenc könyveitől. Ceglédtől Bajáig Sokan emlékeznek még rá, hogy annak idején milyen nagy és sokrétű vita előzte meg az antikvárium létrejöttét. Nos, ha figyelembe vesszük a forgalom növekedését az évtized tükrében, akkor egyértelmű a pozitív válasz: az antikváriumot a közérdeknek megfelelően igenis létre kellett hozni. Még az is, aki nem él a számok bűvöletében, hamar belátja, hogy az egy évtized alatt megtízszereződött forgalom önmagáért beszél. A bolt dolgozóinak sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatot sikerült eddig kialakítani a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézettel, a Kecskeméti Levéltárral, a helyi múzeummal és a megyei könyvtárral. Az eddigi eredményes munkájukhoz nagyban hozzájárul az is, hogy elmennek Ceglédre, Nagykőrösre, Kiskunfélegyházára, Bajára és Kalocsára vásárolni és e'adni. Varga Mihály
