Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
utóhomok öleli Jakabszállás községet. Olyan vidék volt ez mindig, amelyik a föld művelőit próba elé állította. A sülevé- nyes, gyenge termőképességű talaj, a kontinentális éghajlatra jellemző csekély csapadék nem teszi lehetővé a könnyű, gondtalanabb szántóföldi növénytermesztést. Aki itt'mégis meg akar élni, olyan szívósnak kell lennie, mint az akác, amely életben maradásához hasznosít minden csepp lehetőséget, és ellenáll a homokviharoknak. Egyedül, kisebb-nagyobb parcellákon alig-alig jutottak valamire az itt gazdálkodó parasztember.ek a fel- szabadulás után osztott földeken, amíg 1961-ben a közös gazdálkodás mellett döntve öt termelőszövetkezeti csoportot alakítottak. A jakabszállási Népfront Szakszövetkezet negyedszázada I Gyarapodó ültetvények A háromezer lakosnál alig nagyobb község földművelői öt szövetkezeti csoportban? Hamar belátták, ha erőiket és eszközeiket egyesítik, többre juthatnak. Ezért 1964-ben létre is hozták a község egyetlen gazdaságát, amely máig megtartotta nevét: jakabszállási Népfront Szakszövetkezet. De ma már az akkorinál lényegesen nagyobb taglétszámmal, és területen gazdálkodnak, mert mintegy tíz éve egyesültek az ugyancsak hatvanegyben alakult helvéciai Aranyhomok és Rákóczi Szakszövetkezetekkel. Az itteni földek sem különbek a jakabszállásinál, de a hagyományos növénykultúra kissé eltérő; a szőlő jelenítette Helvécián és tanyáin élő embereknek a legtöbbet — Wéber Edének köszönheti etően. Most jubileumot ünnepelve, az eltelt huszonöt évre is visszatekintenek Jakabszálláson és Helvécián a kezdeményezők. A termelőszövetkezeti csoportalapítók büszkék lehetnek, mert ez a szak- szövetkezet az akkor megálmo- dottnál is szebb jelent hozott életükbe, és községeik fejlődése is felfelé ívelő. • A tojások zömét a kecskeméti háziasszonyok vásárolhatják. « Télen kopár, de az őszibarack- ültetvény értékéből ez semmit sem von le. fcvenie tíu ezer pecsenyecsiraei meKesuenen. • Modern Képekkel készül a mű anyag dugó. • Szárítókemence külföldi megrendelésre. • A hulladékgyümölcsből párlat készül. A homokon csekély átlagtermés érhető el a szántóföldi növényekből. A szemesterményre, lucernára viszont szükség van a háztáji és a -közös szövetkezeti állatállomány takarmányozásához, valamint a területek teljes hasznosítása csak ezzel együtt lehetséges. Mintegy hétszáz hektáron termel a szakszövetkezet gabonaféléket. Annáik ellenére, hogy korszerű termeléstechnológiát és technikát alkalmaznak, a búza, őszi árpa és kukorica átlaghozama 2,2—2,6 tonna közötti hektáronként, rozsból pedig alig tereim többet egy tonnánál az itteni föld. Nyereséget nem hoz a növénytermesztés. Az ültetvényeken már más a helyzet. A szakszövetkezet megalakulásának első évtizedében elkezdődött a gyümölcs, és szőlő- telepítés, amely jelenleg is folytatódik. Ezekben a kertészeti ágazatokban évről évre jó eredményeket érnek el, s a jövedelmezőséget a feldolgozottság növelésével fokozzák. Az őszibarack vált e vidiék legjobb gyümölcsévé. A közösben kétszáztíz hektáron telepítették, friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra. E kettősséget lehetővé teszi a fajtaösszetétel. Tavaly jó termés volt a régebbi ültetvényeken is, amelyeket ifjí- tó metszéssel „felújítottak”. A százöt hektár már termő ültetvényről 840 tonna gyümölcsöt szedtek. A rekordot 1983-ban érték el, amikor több mint kilenc tonna termett hektáronként. Megfelelő eredményű a kajszitermelés is. amelynek azonban évente nagy a termés ingadozása. Tavaly négy tonnát szedtek hektáronként. Az értékesítésre alkalmatlan gyümölcs is hasznosul a szövetkezetben: erjesztés után párlatokat készítenek; s ezt kis üzemükben palackozzák. A közösben húsz hektárral növelik az őszibarck-ültetvény területét, s a háztáji kertekben is gyarapodik ez a gyümölcs a kővetkező öt évben. Ebben, az időszakban még mintegy 40—50 hektáron szilvafákat is ültetnek. Gyümölcsét ugyancsak több célra hasznosítják. A szőlőtelepítés során a fajta- összetételt úgy alakította a szövetkezet, hogy elsősorban a pezs- gőalapigényt elégítse ki. A csaknem kétszáz hektáron Zalagyöngye, Chardonnay, Shasselas, valamint a kék szőlők közül a kékfrankos és a burgundi a legtöbb, melyeknek borait külföldön is sikerrel lehet értékesíteni. A most kezdődött ötéves terv időszakában mintegy ötven hektáron telepítenek borszőlőfajtákat. A szőlőtermelés szorosan kapcsolódik a feldolgozáshoz. A szövetkezet 1968 óta együttműködik a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdasággal, ahová évente 4000—4200 tonna szőlőt szállítanak. Megépítették az állami gazdaság borászati központjában a 36 ezer hektoliteres bortárolót, s jelentős ösz- szeggel — illetve állóeszközzel — társa, 49 százalékig részese a szakszövetkezet az itt folyó Ámor márkájú pezsgőkészítésnek. A kapacitás évente 3,5 millió palack. Elkészültek már a fejlesztési tervek is, az üzemet ugyancsak az állami gazdasággal közösen bővítik, hogy ötmillió palackkal tölthessenek évente.a „királyok italából”. Hozzájárulás a megyeszékhely ellátásához A szövetkezet állattenyésztési ágazata a huszonöt évvel ezelőttihez képest szerkezetében megváltozott. Akkoriban csak a ház körül, a tanyákon tartottak csirkéket, most viszont a közös gazdaság legfőbb állattenyésztési ágazata a legkorszerűbb is. Sertést, szarvasmarhát és juhot azonban csak a háztájikban nevelnék. Két baromfitelepet — együttműködések keretében — a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet gesztorságában üzemeltetnek. A kecskeméti Kossuth Tszszel közös a tojótelep, ahonnét évente 15 millió tojást szállítanak, s csaknem a teljes mennyiséget Kecskemét ellátására a kereskedelmi vállalatoknak adják. Amire nincs igény, azt a szegedi üzletekben és a budapesti Vásárcsarnokban, a Városföldi Állami Gazdaság standján kínálják. Tavaly kiemelkedően jó eredményit értek el a tojótelepen, a nyereségük csaknem kétmillió forint volt. A brojlercsirke nevelésében szélesebb körű az együttműködés: a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal, a rémi Dózsa Tsz-szel és a GMV megyei vállalatával közösen üzemeltetik a teliepet. Innen évente 720 ezer csibét, vagyis több mint ezer tonna húst szállítanak a feldolgozó vállalatnak. A háztájikban, tagi gazdaságokban elsősorban sertést tartanak. Bár 1984-hez képest félezerrel csokiként az állomány, így is csaknem nyolcezer hízót vásárolt fel és értékesített a szakszövetkezet. A háztájikból a gazdák még 72 hízómarhát, ■ 272 növendékmarhát, és több mint tízezer hektoliter tejet is értékesítettek a szövetkezet integrációjában. Ezt — valamint a kertészeti növényeket —, a szövetkezet sokrétű és szerteágazó segítsége nélkül a tagság nem volna képes előállítani. A közös gazdaság nemcsak a termeltetést és felvásárlást szervezi, hanem a nagyüzem gépei művelik a tagi gazdaságok parcelláit, a szakszövetkezet termeli meg a tö- megtaikarmányokat, lucernát, és jelentős hitelezője is a tagságnak oly módon, hogy az elvégzett szolgáltatásokért csak a termékek értékesítése után kell fizetni. I Hasznos melléküzemágak Elsők között volt a szakszövetkezet a megye közös gazdaságainak sarában, ahol melléküzemág alakult. Hármas bél érdekében cselekedtek: folyamatos, egyenletes árbevétellel a pénzügyi stabilitást teremtették meg, ugyanakkor az ebből származó jövedelmet a fő mezőgazdasági ágazatok fejlesztésére költötték, valamint egyes termékek teljes feldolgozottságát is elősegítették. Műanyagüzemük élelmiszer- ipari háttérüzemnek tekinthető, itt gyártják a pezsgős. és borosüvegek dugóit. Jelentős eredimény- nyel kecsegtető tárgyalásiba kezdtek nemrég ugyanis, pezsgős- kosarakat” (azt a drótszerkezetet, amellyel a pezsgősüveg dugóját kell leszorítani) szeretnék gyártani, ezt is együttműködve több gazdasággal. A felhasználók jelenleg importálják ezeket a drót- kosaraikat, de ha a gépeket sikerül beszerezni, Jakabszálláson megkezdődhet a gyártás. A szükséges alapanyag, a drót, már rendelkezésükre áll. Sikeres akciójuknak nemcsak a szövetkezet lesz a haszonélvezője, hanem az ország is, mert erre sem kell költeni a szűkében lévő dollár okiból. Lefelé hajló teljesítmény egyedül a szállítási ágazatot jellemzi. Csőikként az igény, nagyabb a konkurencia, amely a helyzet magyarázatát adja. A szeszlepárló kisüzemük továbbra is jövedelmező. Eredményesen működik a h.el- véoiai Petőfi Tsz-szel létrehozott közös vállalatuk, a Kecskeméti TÖVÁLL. Ebben a szakszövetkezet tőkerészaránya 53 százalék. Fő gyártmányaik — a szárító (égető) kemencék és alagutak — a keresett termékek közé tartoznak, amelyekből jelentős az exportjuk is. I I Együtt | a községért • A szakszövetkezet Jakabszálláson az egyedüli jelentős munkahely. A Helvécián és e vidék kiterjedt tanyavilágában élők számára is a legfontosabbak között sorolódik. Nem csoda hát, hogy a szakszövetkezet tagsága társadalmi munkában is szívesen dolgozik a települések fejlesztéséért. Az elmúlt években nyolc tantermes iskola, az óvoda, a fogorvosi rendelő, üzlet építésében, járda és egyéb kommunális beruházásokban kezdeményezte a társadalmi munkát, és a megvalósításban sokat segített a szak- szövetkezet. Mindebben élenjártak a közös gazdaság szocialista brigádjai. Egymillió forint pénzjutalmat és nemzeti zászlót kapott a község 1982-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsától a társadalmi munkában országosan kimagasló teljesítményeikért, ugyanakkor megnyer- \ te a megyei településfejlesztési versenyt, és az ezzel járó félmillió forintot. A pénzt „egy kalapba” tették, ebből építették meie a hidroglóbuszt. Az idén a crossbar-fel efonközporut kialakítását segíti a szövetkezet. A településfejlesztés pénzügyi alapját a jó és eredményes termelés adja. A táblázatban felsorakozott adatokból kitűn,ik, hogy sikeresen gazdálkodtak az elmúlt öt esztendőben (hét éve már, hogy hitel nélkül!), deazl970-es években sem volt másként. Eddig tíz alkalommal kaptak helyet az ország legjobb közös gazdaságai között, mindannyiszor elnyerve tt Kiváló Szövetkezet címet. Ma zárszámadást tart a ja* kabszállási Népfront Szakszövetkezet. Tagsága és vezetői sikeres, szorgalmas munkájukkal elégedettek lehetnek, hiszen nem könnyű esztendők után értek el ismét kimagasló eredményt. De mint eddig, most sem a megelégedés ünnepe a mai közgyűlés. Szóba kerül mindaz, amin javítani akarnak, amit tenni szeretnének azért, hogy eddigi fejlődésük és gyarapodásuk meg ne torpanjon. örülhetnek ma az idős, nyugdíjas tagok is — mintegy félezren vannak —, nemcsak azért, mert közöttük négyszázhúszezer forintot osztanak ki szociális segély címén, hanem azért is: amibe belekezdtek huszonöt esztendeje, nem volt hiábavaló, közös gazdaságuk virágzik, egyaránt elismerést érdemlően a megyében és az országban, (x) Főbb eredmények és mutatók a VI. ötéves terv időszakában Megnevezés 1980. 1981. 1982. 1983. 1984. 1985. Bázis 1980. % 1 Tiszta vagyon e Ft 190 294 203 047 220 178 249 530 248 552 257 951 136 2. Tiszta nyereség e Ft 21 638 35 471 36 370 39 653 30 314 45 057 208 3. Bruttó árbevétel e Ft 249 160 302 678 356 200 377 915 390 088 418 784 168 4. Alaptevékenység árbevétele e Ft 36 107 40 183 76 209 102 340 99175 108 756 301 S. 1 főre jutó nettó állóeszk. e Ft 198,59 209,69 224,34 260,3 311,9 286,71 144 6 1 főre jutó üzemi term, érték e Ft 328 394 377 452 388 455 139 7. 1 főre jutó bruttó jövedelem 91 136 124 136 120 158,84 172 8. 100 Ft nettó állóeszközre jutó eredmény e Ft 25,40 24.09 34,42 33,19 21,22 34,46 136 9 1 főre jutó szem. jöv. e Ft 46,1 52,07 51,9 57,8 61,3 65,89 143 10 1 főre jutó munkadij e Ft 41,1 48.6 47.15 49,9 53,6 58,03 141 11. 100 Ft nettó árbev. jutó ossz költség e Ft 56,81 55,53 65,63 61,4 57,36 69,40 122 * e Ft: ezer forint
