Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 12. szám
» • PETŐFI NÉPE « 1986. január 15. TENDIT PER ARDUA VIRTUS i m wm i. Baruffaldi-revolverfej a SZIM-ből A hazai szerszámgépipar nem tartozik a világ élvonalába, de helyünket még őrizzük a tisztes középmezőnyben. Napjainkban aligha tűzhető ki célul a legfejlettebb japán, amerikai, vagy nyugatnémet gyártókhoz való felzárkózás, sőt, a jelenlegi pozíció megtartása is komoly erőfeszítéseket kíván. A Szerszámgépipari Művek az EPA- és EEN—320-as, valamint EEN 400-as típusú, numerikus vezérlésű esztergagépeit —, amelyekből a hazai vállalatokon kívül főleg szovjet felhasználók vásárolnak —, elektromechanikus szerszámtartóval (revolverfejjel) felszerelve árusítja. Ennek a részegységnek a beépítése gazdaságosabbá teszi a szóban forgó megmunkálógépek alkalmazását, növeli a termelékenységet, előrelépés a műszaki haladás útján, az úgynevezett fel- ügyeletszegény-gyártás felé. A licencet az olasz Baruf- faldi cégtől vásárolták, a revolverfej eddig a vállalat fejlesztő intézetében, a SZIMFI-ben készült. 1984 novemberében született a döntés a részegység jövőbeni kecskeméti gyártásáról. Az első tizenöt összeszerelt darab tavaly decemberben hagyta el a gyárkaput. Nyerges Ferenc főmérnök tájékoztatása szerint az idén már az összes, a SZIM által felhasznált ilyen szerszámtartó Kecskeméten készül, ellátási kötelezettségük a vízszintes tengelyű változatból 300, a függőleges tengelyűből 25 darab. A piaci értékesítés lehetőségeiről szólva a műszaki vezető annak látta a legnagyobb esélyét, hogy egyes felhasználók igénylik majd a 70-es évek végén gyártott SZIM-esztergagépeik korszerűsítő felújítását, s így lehetőség nyílhat Baruffaldi-rendsze- rű revolverfejek részükre történő eladására is. A gyártmány stratégiai jelentősége a SZIM kecskeméti gyárának leglátványosabb termékéhez, a golyósorsóhoz mérhető. Ott. két alkatrészt kell rendkívül pontosan megmunkálni, itt viszont — valamivel kevésbé igényesen —, több mint százat. Előkészületek Egy új termék bevezetését komoly készülődés előzi meg. A technológusok megismerkednek a gyártmány felépítésével, s a helyi adottságokat figyelembe véve azon törik a fejüket, hogy az egyes alkatrészeket milyen gépeken, milyen műveleti sorrendben lehetne gyártahi. Itt jegyezzük meg, hogy a műszaki nyelvben lényeges tartalmi különbség van a készítés és a gyártás, fogalma között. Ugyanis a legbonyolultabb dologból is el lehet egyet készíteni szinte bármivel — de anyagot, időt és energiát nem kímélve —, úgy, hogy egyszer valamikor jó legyen. Gyártani viszont annyit tesz, hogy a szóban, forgó dologból egy egész sorozatot készíteni úgy, hogy abból ne kelljen sokat kidobni, s az említett ráfordítások a kor műszaki színvonalából adódó mérték alatt maradjanak. Előbbihez elegendő a kézművesügyesség (ha van), utóbbihoz korszerű eszközök kellenek, és persze technológiái fegyelem. A mérnökök tehát nem elkészítenek, hanem — mint csúnya szóval mondják —, „legyártanak’: valamit. Pálfi András főtechnológustól tudjuk, hogy ők is felmérték, milyen új gépekre volna szükség a Baruffaldi-revolverfej gyártásához. Az igények és lehetőségek azonban ritkán azonosak. Kaptak a vállalat budapesti központjától egy ötéves MC—500-as megmunkálóközpontot, egy 10 éves menetköszörűt, egy új marógépet, és egy új NC esztergagépet (utóbbit jobb híján, ugyanis nem ilyet kértek). Ezeken kívül a korábban is meglévő gépeket használják. Jelenleg a szerszámtartó minden alkatrésze Kecskeméten készül. a legbonyolultabb, úgynevezett Hirth-fogazású tárcsákat kivéve. Ezeket a Baruffaldi-cég szállítja, ugyanis a gyártásúik csak tőkés importból beszerezhető gépen volna lehetséges. A főtechnológus szerint a felsoroltakon kívül két-három gyártóeszköz még elkelne az igazán gazdaságos munkához. • Pálfi András és Papp János a Hirth- fogazású tárcsával. • A vonszológyűrűt Túri Antal sugárfúrógépen készíti. a vonszológyűrű furatait. Tudni kell, hogy a vonszológyűrű kifogástalan elkészítése biztosítja majd a szerszámtartóba befogott esztergakés egy mikronon belüli, úgynevezett visszaállási pontosságát. A kapott NC marógépet kénytelenek voltunk javításra Esztergomba visszaküldeni. összeszerelés — Mi kevésbé igényes, százezres sorozatnagyságú alkatrészek gyártásához szoktunk hozzá, ehhez igazodik az emberek szemlélete. Az elektromechanikus szerszámtartó viszont kisebb da- rabszámban, de lényegesen magasabb minőségi követelményekkel készül. IT 6-os és 7-es pontossági osztály szerint kell gyártani, ami esetünkben mindössze 10 és 60 mikron (ezredmilliméter) közötti méreteltérést enged meg. Ezért az erre alkalmas szakemberekből létrehoztuk a Baruffal- di-csoportot, s a gépeket is különválasztottuk a többitől. A legnagyobb emberi nehézséget az ezzel párhuzamosan kialakítandó szemléletváltozás jelentette. Szerencsére olyan dolgozóink vannak, mint például Csabai Gyula, aki a szerszámtartó vezérlőorsójának, egy öt bekezdésű csigake- róknek a meneteit köszörüli, ö néhány nap alatt elsajátította a (Somos László felvételéi) műveletet végző gép kezelését, s emellett más feladatokat is rá lehet bízni. Vagy itt van Túri Antal, aki közönséges sugárfúró gépen dolgozik a szükséges NC marógép helyett, ezen munkálja meg Az előkészületek megkezdésétől a gyártás beindításáig egy év telt el, ami a honi gyakorlatot és a termék bonyolultságát figyelembe vév,e példásan rövid idő. A kecskeméti gyár —, amelyik tavaly kiemelkedő évet zárt —, az idén várhatóan „belerázódik” ebbe a munkába is. '•'I* Feltételek ide vagy oda, elkészül majd a 325 revolverfej, s a már leszállított 15 darab alapján biztos, hogy minőségi kifogások sem lesznek. Riportunkban reméljük sikerült érzékeltetni, hogy állandóan helyettesítő megoldásokat keresve milyen gondokkal jár egy új, korszerű termék bevezetése. A jelenséget ipari fejlődésünk nemzeti sajátosságának is tekinthetjük, de mint felcímünkben II. Rákóczi Ferencet latinul idéztük: „A nehézségeken úrrá lesz a virtus”. Salai F. István DUNAPATAJI CÉLOK Hiánycikket pótolnak, növelik az exportot Ez a műhely az idomszerek és mérőórák világa. Érkezésünk pillanatában Adám József és Papp János szerelőlaikatosok az elektromotor „egytengelyűségét" vizsgálják, mert — ahogy már említettük —, a részletes gyártásközi ellenőrzés feltételeinek hiánya miatt ebben a szakaszban kell a mérések zömét elvégezni. (Azt most tudtuk meg, hogy a gyártmánynak bonyolult elektromos része is van.) Papp János nemrég került Kecskemétre, korábban a SZIMFI-ben végezte ugyanezt a munkát. — Bizony előfordul, hogy többször is szétszedünk és összerakunk egy revolverfejet — mond- jarrwiA ÄZlMF'Ltoe* egy alkalommal hússzor, ismételtük meg ugyanezt, míg rájöttünk, hogy a problémát a vonszolómű hibás megmunkálása okozza. Végül minden a helyére kerül, működik a szerszámtartó — szögezi le Papp János. Éppen tíz évvel ezelőtt 1976. január 13-án választották meg Várad! Gábort a dunapataji Vases Vegyesipari Szövetkezet elnökének. Hogy is történt — kérdezem. — A solti Kossuth Termelőszövetkezetben gépesítési vezető voltam. Egy küldöttség — amelynek tagjai régebbről ismertek — keresett fel Dunapatajró! azzal a kéréssel, hogy vállaljam el ezt a funkciót, mert az akkori elnök nyugdíjba ment. Két nap gondolkodási időt kértem. Végül is úgy döntöttem: vállalom. Egy évtized mérlegét, ’Küzdelmeit, gondjait, sikereit nem könnyű összefoglalni. Egy-két összehasonlító adatot érdemes megemlíteni. Akkor 15 millió forint volt az évi termelési érték, most 70 millió körül van. A nyereség is jelentősen nőtt annak ellenére, hogy a szabályozók szigorodtak, és a piac is elég szeszélyes, A term&lákeny- S&g javulását bizonyítja, hogy az említett fejlődést 40 százalékkal kevesebb munkáslétszámmal érték el. — Amikor idejöttem, a vezetőséggel együtt alaposan átgondoltuk a fejlesztés további céljait. Gazdaságos- sági okokból felszámoltuk az asztalosműhelyt. Kialakítottunk három főbb gyártási ágazatot: a lakatos, a hegesztő és a tömegcikkgyártó részleget. Mindig készenlétben állunk a gyártmány- változtatásra, , igyekszünk rugalmasan alkalmazkodni a piac igényeihez. Voltak nehéz időszakok, amikor termékeink értékesítésénél — nem egyszer rajtunk kívülálló okok miatt — gondok voltak. Ilyenkor a lehető leggyorsabban átálltunk keresettebb cikkek gyártására —, teszi hozzá az előbbiekhez. A továbbiakban elmondja, hogy az utóbbi években, elsősorban a VI. ötéves tervidőszak ideje alatt, sokat léptek előre, erre kényszerítették őket a szabályozók is. Korszerűsítették a termelést, növelték a termelékenységet, intenzívebb lett a munka, azért is tudták kevesebb létszámmal többet produkálni. A dunavecsei Fémipari Vállalattól 1984-ben megvásárolták a DUKA—2, 3. 4 típusú kazánok gyártási jogát. Az utóbbi kettőnek technológiáját finomították, az energiatakarékos kazánokat keresi a piac. — Az eddigiekből látszik — folytatja —, hogy az idén sem lesz értékesítési gondunk. Közben kifejlesztettünk mi is egy új típust, ebből az első 50 darabot ebben a félévben legyártjuk. Az utóbbi években fénycsőarmatúrákat, világítótesteiket gyártanak; többek között olyanokat, amelyek a hazai piacon hiánycikknek számítanak. Ezzel importot takarítanak meg. Székes- fehérváron az Alba-Sadi rendszerű építkezésekhez használják fel a szövetkezet termékeit. Űj típusú armatúrákat, világítótesteket is kifejlesztettek a piac részére. 0 A DUKA—2-es kazán összeszerelése. Az elnök még a következőkről tájékoztat. — A tömegcikkeknél is váltottunk. Az új építési szabvány miatt a diópántok gyártását megszüntettük.' Az úgynevezett zsalus va- salat gyártásával szintén importot takarítunk meg. Az ország minden részébe szállítjuk. Ugyanúgy a biztonsági ajtótolózárat is. Már 1982-ben megkezdtük a több célra alkalmas acéldobozok készítését. Ezek iránt külföldön is érdeklődnek, az NSZK_ba mintegy 5 millió forint értékű dobozt exportálunk. Tavaly már svájci vevő is jelentkezett. Az ipari szövetkezet vezetőinek egyik törekvése, hogy a tőkés exportot tovább növeljék, és elősegítsék az újabb importmegtakarításokat. A VII. ötéves tervidőszakban ezek a legfontosabb célok. Természetesen ehhez a feltételeket is meg kell teremteni. A szövetkezet új termékeinek igyekszik vevőt szerezni, fejlesztik a propagandatevékenységet. Fontos esemény lesz a szövetkezet életében, hogy az idén először vesz részt önállóan a tavaszi BNV-n. Kereskedő Sándor KÖZÖS KERESKEDŐHÁZAK Magyar vállalatok Ausztriában? Hagyományosan jók a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok. Valaha szekerek, hajók szállították az árut Buda és Bécs között, a vágóállatokat pedig élénk ostorcsattogtatás közben lábon hajtották a kereskedők a császárváros mészárosainak. Magyarország élelmiszert adott el Ausztriának, míg nyugati szomszédunk főleg iparcikkeket szállított nekünk. Alkatrészgyártás Az előkészületekhez tartozik az ellenőrzés megszervezése is. Pálfi András elmondta. hogy — mint a Baruffaldinál látta —, a gyártásközi ellenőrzésre kellene a legnagyobb gondot fordítani, s ha itt kiütköznek a hibák, akkor kevesebb a gond az összeszerelésnél, s a végellenőrzés is lazább lehet. Az itteni mérőeszköz- és műszerállomány azonban — egyelőre —, csak ennek a fordítottját teszi lehetővé. Az eredeti elképzelések szerint a revolverfej alkatrészei a fék- szerelvényeket gyártó forgácsolóüzem munkaprogramjában készültek volna, az egyéb feladatok közé beiktatva. Schneider József- né üzemvezető tapasztalatai nyomán azonban változott a koncepció. A kereskedelem romantikus korszaka már régen lezárult, a mai helyzet bonyolultabb, több leleményt, és új formákat kíván mindkét féltől. A két ország gazdasági szakemberei, vegyes vállalatainak képviselői éppen ezéirt az elmúlt esztendő végén kétnapos • tanácskozást tartottak Bécs- ben. Ezen magyar részről a többi között részt vett Csikós-Nagy Béla akadémikus, Kovács Gyula, a bécsi magyar kereskedelmi ki- rendeltség vezetője, és Oblath György, az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. nevű magyar vállalat vezérigazgatója. Burgenland iparosításában Nyugati szomszédaink különös jelentőséget tulajdonítottak a tanácskozásnak. Mutatja ezt az is, hogy a megnyitót dr. Kar] Vak, az egyik legnagyobb osztrák bank vezérigazgatója tartottal, aki népszerű közéleti személyiség Ausztriában. A megbeszélésen a gazdasági szakemberek az együttműködés új formáiról vitatkoztak. Közttlüik talán egyelőre kettőt érdemes kiemelni. Burgenlandban, ahol jelenleg nem olyan mértékű az iparosítás, mint Ausztria többi részén, korszerű iparvállalatokat létesítenek. A bécsi szakembereik azt ajánlották, hogy ezek létrehozásában vegyenek részt a magyarok is. A terv megvalósítására újabb ma gyar—osztrák vegyesivál la latok alakulnának. Az osztrák ajánlat értékelése nyilvánvalóan hosszú és alapos elemzőmunkát kíván. Mindenesetre ez új fejlemény. Eddig ugyai\is csak osztrák tőke jutott be hozzánk, így épült több budapesti szálloda. Az osztrákok kedvezményeket, és más előnyöket ígértek a' magyaroknak, ha részt vesznek Burgenland Iparának fejlesztésében. Dr. Kari Vak, a bécsi Zentralsparkasse und Kommerciailbank elnöke azt ajánlotta, hogy Bécs- ben és Budapesten hozzák létre a gazdasági együttműködés, a közös kereskedelem - új formáit. Az osztrák szakemberek részletes tervet dolgoztak ki, ebben először is történeti visszatekintéssel igyekeznek igazolni elképzeléseik helyességét. A bécsi tanulmány szerint a világgazdaság struktúraváltozása, a transznacionális vállalatok térnyerése, a csúcstechnológiák gyors elévülése, és az általános piaci folyamatokra való azonnali reagálás kényszere megköveteli a nemzet- gazdaságoktól a legfontosabb piacokon való állandó jelenlétet. Nem japán recept A gazdaság történetének számos példája igazolja, hogy a gazdasági struktúraváltozások Idején csak azok a nemzetek és országcsoportok fejlődtek töretlenül tovább, amelyek képesek voltak a koruknak megfelelő világ- gazdaság egészét behálózó ke- réiskedőláncot létrehozni és működtetni. Ezek közé tartozott például Lombardia, Velence középkori manufaktúraforradalma; Hollandia, Anglia ipari forradalma, az USA 1929—30 közötti technikai, szervezési forradalma, Dél- kelet-Ázsia 1968-cal kezdődő informatikai forradalma. A korábbi kereskedőháza/kat az ipari és kereskedő tőke magas koncentrációja jellemezte. Korunkban az információ koncentrációja a mérvadó. Ezáltal a kisebb nemzetgazdaságok számára is megnyílik a lehetőség kereskedőházaik létrehozására. A nagy teljesítményű számítógépek, a teletext, az adatbankok léte biztosítja az anyaországtól távoli kereskedőházak hatékony működését, a nemzeti és nemzetközi piac változásaira történő azonnali reagálást. Az elmúlt évtizedekben a japánok alakították ki a sajátos arculatú üzletházaikat. Osztrák szakemberek szerint a magyar— osztrák kereskedőházak további lépést jelentenek a japán modellhez képest. Az újdonság az, hogy ezek nemcsak egyetlen nemzetgazdaság vállalatait tömörítik, hanem lehetőséget teremtenek több ország vállalatainak megszervezésére. Az osztrák Zentralsparkasse és Kommerzialbank terve első lépcsőként biztosítani óhajltja a ke- reskedőházak alapításának tárgyi feltételeit. Ezért felkutatja a tradicionális városközpontokban található épületeket. Később a bécsi bank vállalkozik a gyakorlati megvalósításra, a tervek kivitelezésére, beszerzi a kereskedőház működtetéséhez szükséges integrált digitális irodai kommunikációs rendszert, és megkeresi a kereskedőházakba beköltöző vállalatokat és cégeket. A második lépcsőben a létrejövő konzorcium különféle szolgáltatásokat biztosít a kereskedőhöz- ban tevékenykedők számára. Folytatódnak a tárgyalások Az élkópzelések szerint az első kereskedőházak Bécsben alakulnának meg, még 1986-ban, az osztrák főváros középpontjában. Az osztrákok azt ajánlják a magyar szakembereknek, hogy a második közös kereskedőházat Budapesten létesítsék. A mai világgazdasági helyzet mindenkitől, aki kereskedni óhajt, állandóan friss ötletet, leleményt, és új formát követel. Ezért biztatóak a magyar— osztrák gazdasági tárgyalások. S még biztatóbb az a tény, hogy a megbeszélések folytatódnak. M K.
