Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 8. szám
1986. január 10. • PETŐFI NÉPE • X ÖTMILLIÓNÁL TÖBBEN SZÁLLTAK VONATRA A MEGYÉBEN \ Sikert hoztak a MÁV új üzleti elvei Vita és munka Interjú a Szegedi Igazgatóság vezetőjével Az ország, s így a megye legnagyobb fuvarozója a MÁV. A vasút Bács-Kiskunból évente több millió utast és sok százezer tonna árut szállít az ország különböző állomásaira, a környező és távoli országokba. A múlt évi teljesítményeiről, az idei esztendő terveiről, a napi tennivalókról kérdeztük Lovász Lázárt, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetőjét. — Hogyan zárták az elmúlt évet, mennyi utast, árüt szállítottak, s ebből miképpen részesült Bács-Kiskun? — Sikeres évet zárt a MÁV Szegedi Igazgatósága, ugyanis tavaly mintegy 20,1 millió utast szállítottunk, ennek mintegy 28 százaléka — 5,4 millió —■ Bács- Kiskun megyéből utazott. Nőtt a gyorsvonatokon utazók száma, többen váltottak hosszabb távolságra menetjegyet, bizonyítva: az üzletpolitikai kedvezmények bővítése hatott az utazási igényekre. Sikerült a minőségi munkában is előbbre lépnünk: pontosabban közlekedtek a vonatok, jobb eljutás! lehetőséget biztosítottunk az üdülő- és idegenforgalmi (körzetekbe, javult az utastájékoztatás és tisztább vonatokon utazhattunk. — Az igazgatóság 10 millió 758 ezer tonna áru elszállításával tervét 104 százalékra teljesítette. Ez a vállalati tervhez viszonyítva 450 ezer tonna többletet jelent. Az elfuvarozott árukból 6,7 millió tonnát a vasútigazgatóság területén raktak kocsikba, ezzel kocsiigényes tervünket 203 ezer többlettonnával 103,1 százalékra teljesítettük. Különösen jó eredményt értünk el az exportszállítási igények kielégítésében, hiszen tervünket 9,24 százalékkal túlteljesítettük. Az évközi nehézségek ellenére a vasút hibájából áru nem maradt a fuva- roztatóknál. Bács-Kiskun az igazgatóság áruszállítási tevékenységében mintegy 31—32 százalékot képvisel. Igen jélentős szerepet vállal a megye a tranzit- szállításokból, ugyanis az igazgatóság tranzitteljesítményének mintegy fele a megyén halad át. — Az elmúlt év utolsó hónapjai hogyan zajlottak le, enyhültek-e a szállítási gondok? — Az év utolsó három hónapjában rendkívül nagy forgalmat bonyolítottak le a megye vasútállomásai. Különösen az exportáruk elfuvarozása adott sok munkát a vasútnak, így a gabona, a konzerv, az italáruk, a gépek, az alma szállítása, belföldre pedig a cukorrépa és a lakosság ellátását szolgáló szállítmányok továbbítása. November végétől a fagyveszélyes áruk (ital, konzerv) konténeres fuvarozása megszűnt, s ékkor gondot okozott a hűtőkocsik hiánya. A szovjet tengely- cserés hűtőkocsik megrakásával ezek a gondok enyhültek. Nehézséget jelenített a szovjet vasutak átvételi gondja, ami miatt meghatározták a feladható áruk mennyiségét. Ez viszont a fuva- roztatóknál okozott (tárolási, raktározási) feszültséget. A megye vállalatai közül több jó partnernek bizonyult. A teljesség igénye nélkül egy párat említek: Kecs- kemét-Alsó állomáson a Fémmunkás, a Tüzép, a Borgazdasági Kombinát, vagy Tajón a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, amelynek 1307 kocsijából egész évben mindössze hatot raktak ki késve.- Melyek az új év legfontosabb tennivalói, van-e előszállítási kedvezmény? — Az ez évi tervek 2Ö,1 millió utas és 10,5 millió tonna áru elszállítását írják elő. Ez utóbbiból mintegy 6,3 millió tonnát a kocsiigényes áruk szállítása tesz Konténert rakodnak a kecskeméti állomáson. ki, míg import árukból 1,3, tranzitból pedig 2,9 millió tonnát tervezünk elszállítani. Ahhoz, hogy e jelentős árumennyiséget zavartalanul szállíthassuk, szükséges, hogy a fuvaroztatók egyenletesebbé tegyék igényeinket, annál is inkább, mivel az év egyes időszakaiban — elsősorban az első negyedévben — a vasúti kocsik nincsenek kihasználva. Éppen ezért a vasút a fuvarkapacitás jobb kihasználása érdekében a fuvarhiányos időszakban előszállítási kedvezményt biztosít. A MÁV az elmúlt években az előszállítások szorgalmazására több lényeges változtatást hajtott végre, növelte az előszállítási kedvezmény összegét, bővítette a kedvezményezett áruk körét. Tavaly az úgynevezett szezonális díjszabással már 10 százalékos kedvezményt adtunk. — Ez év január 1-től március 31-ig a kedvezménybe bevont áruféleségek — kavics, homok, mindennemű kő, mész, cement, salak, kohósalak, hamu, aszfalt, bitumen, műtrágya, mésztartalmú talajjavító anyag, ipari fa, bányafa, beton- és vasbeton áruk, építőanyagok, égetett agyagból tégla — belföldi fuvarozásnál a MÁV a fuvardíjat 20 százalékkal, a tűzifa esetében pedig 10 százalékkal csökkenti. A kedvezményt automatikusan, előzetes megállapodás nélkül adjuk. Viszont ugyanezeknél az áruféleségeiknél október 1. és december 31. között a fuvardíjat 20, illetve tűzifánál 10 százalékkal növeljük. A konténeres áruszállítás fokozottabb igényibevételét azzal kívánjuk elősegíteni, hogy előszállítási kedvezményként a szocialista országok egymásközti forgalmában a 490 forintos konténerhasználat- ba-vételi díj 50 százalékát elengedjük. — Korábban az előszállítások jobb lebonyolítása érdekében rakodási versenyt hirdettek. Ebben az évben terveznek-e ilyet? — Reméljük, hogy a felsorolt, jelentős kedvezmények jobban ösztönzik majd a vállalatokat arra, hogy a szállításaikat az év végéről az első negyedévre átütemezzék. Az előszállítások szorgalmazására hirdettük meg ismét az előszállítási rakodási versenyt is, amely január 1-től március 31-ig tart. E versenyben a vasúti árufuvarozásban részes feladó fuvaroztatók áruszállításait szervező dolgozók vehetnek részt. Az előírt feltételek teljesítése esetén (megjelent az 1985. évi 48. számú Közlekedési Közlönyben) a rendelkezésre álló keretösszegből céljutalmat folyósítunk. Ebből azok a kiemelkedő árufeladást elérő fuvaroztatók szállításszervezői részesülhetnek, akik a vasúti árufeladások növelésében meghatározó szerepet töltenek be. — Végezetül még egy jó tanács a fuvaroztatóknak. Jelenleg a Szovjetunióba irányuló szállítások esetében szabad kapacitással rendelkezünk. Érdemes odafigyelni és a feladásokhoz a vasúti kocsikat most igénybe venni. Gémes Gábor Elfeledett fogyasztói kötelesség KNEB-vizsgálat a gázkészülékekről A propán-bután gázt használók többsége elmulasztja a készülékek időszakos felülvizsgálatát; e berendezések javítását pedig gyakran pazarló módon, egy egész részegység cseréjével oldják meg a szervizek. Ezt állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ipari főosztályának két vizsgálata, amelyeket a megyei népi ellenőrök felmérései nyomán indított a testület. A pénzügyi szféra évek óta szeizmográfként jelzi a gazdálkodás zavarait. Nem véletlen, hogy az alacsony hatékonyságú vagy veszteséges vállalatok sorsának rendezésére külön jogszabály készül. S mind több cég kényszerül várni a pénzére, mert adósa átmenetileg nem fizet. Mindez felületi jelenség, amelyet különböző hitelekkel, támogatásokkal csak átmenetileg lehet kezelni. De az már húsbavágó kérdés, hogy a fejlődés perspektívái mind több vállalat előtt szűkülnek be, s ez nagyon gyakran azt is jelenti: a cég hosszú időre kiszorul az itthoni piacról, és olykor a külföldiről is. Adóforint, nyereség Bár a vállalatvezetők önkritikusan mindig saját hibáikat is felsorolják, azért egy- egy beszélgetésből a legritkábban marad ki a szabályozás kritikája. Az, hogy hovatovább ekkora elvonás mellett már nem marad sem bérfejlesztésre. sem beruházásra. S minél jobban, eredményesebben gazdálkodik manapság a vállalat — kis túlzással élve — csak adóforintjainak számát, és nem a nyereségét gyarapítja. De nézzük meg a másik oldal érveit is. Az állami költségvetés elsőrendű kötelezettségeit tartja szem előtt; ügyel a külső és belső egyensúly megőrzésére, a külföldi adósságok pontos törlesztésére. A külső és a belső egyensúly kettős követelményének szorításában nem választhat teljesen szabadon, döntéseit elsősorban a gazdaság teljesítménye determinálja. Ha a tervezettnél kevesebbet termel a népgazdaság, akkor bevételei sem érik el a várt szintet, így növelni kell az elvonást. Nem véletlen, hogy ősszel a pesszimistáknak lett igazuk, akik a vállalati jövedelemszabályozás szigorítására tippeltek. Eltakart cégek Igaz, visszatekintve az elmúlt évek közlönyeire, nemigen mondhatjuk, hogy jóslataik nem váltak be, hiszen szinte mindig szigorodtak az általános szabályok. De szerencsére mind több jele mutatkozik a szelektív fejlesztésnek — fejlődésnek is, idén az exportcélú beruházások után mgr kevesebb felhalmozási adót fizetnek majd a vállalatok. Persze, így is igaz, hogy a vállalati jövedelmek több mint 60 százaléka immár a költségvetés rovataiba olvad be. Ezért minden egyes változás, akár csak egy százalékkal növekvő elvonás, élénk tiltakozást vált ki. Még akkor is, ha a vállalati jövedelmek évről évre meghaladják a tervezettet. A globális számok azonban eltakarják azokat a cégeket, amelyek évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak. S ne feledkezzünk meg azokról sem, amelyek különböző támogatások révén tartják fenn magukat. (Éppen az irányításra nehezedő vállalati nyomás miatt is nagyon nehéz ezeket megszüntetni...) A vállalatok alkalmazkodását az is gátolja, ha minden évben a szabályozóváltozásra készülnek, mert vannak helyek, ahol ilyenkor nem a termelést tartják a legfontosabb feladatnak. De az elmúlt esztendő nóvuma; az igazgatóválasztás. a vállalati tanács alakítása sem zajlott le mindenhol zökkenő- mentesen. A példákat pro és kontra még sokáig folytathatnánk. S bizonyára tavasszal, az első negyedéves számok ismeretében újból fellángolnak majd a viták. A felsorolt problémákkal az idén is szembe kell nézniük a vállalatoknak, s csak remélhetjük, hogy az első félév majd nem szolgál olyan kellemetlen meglepetésekkel, mint 1985-ben. Másféle stílus kell A VII. ötéves terv sikere az első esztendők eredményes voltától nagymértékben függ, hiszen az utolsó három év nagyobb növekedését az indulás esztendejében kell megalapozni. S valóban sorsdöntő a népgazdaság számára; hogy sikerül-e meggyorsítani a növekedésit. Ehhez viszont másféle munkastílusra van szükség, mint amihez az elmúlt években hozzászoktunk. Annak a belátására: vitatkozni lehet ugyan a szabályozókon, azok milyenségén, de ez sem változtathat — és nem is változtat — azon a tényen, hogy az adott közgazdasági környezetben kell dolgoznunk. Akár tetszik a szabályozók egyik-másik vonása, akár nem. Sok vállalat eredményes munkája, sőt jó néhány gazdálkodó szervezet kiugró sikere igazolja, hogy még a nehéz körülmények között is meg lehet találni a dinamikus fejlődés útját, módját. Csak nem a szabályozókról folytatott vitákra, hanem a munkára, a gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt. L. M. Nyitottan, vonzóbban, klubszerűén Lakókörzeti pártalapszervezet A lakóterületi pártmunka fontosságát nemcsak a város- és község- politikai tevékenységben lehet megjelölni, hartem a lakóközösség körében végzett politizálásban is. Az itt dolgozó pártalapszervezeteknek ugyanis széles tömegkappsola*tuk van. és a nyugdíjasok számának növekedésével egyre jobban aktivizálódnak az itt élő kommunisták. A lakókörzeti politikai munkáról Kohut Bélával, a kiskunfélegyházi II B körzeti alapszervezet titkárával beszélgettünk, aki a Habselyem- és Kötöttárugyár igazgatójaként vonult nyugdíjba. E* a második ciklusa, tehát bőséges tapasztalattal rendelkezik. A propán-bután gázkészülékek időszakos ellenőrzését elemző, napokban befejeződött vizsgálatból kitűnt, hogy a korábbi rendeletek az illetékes gázszolgáltató vállalatok feladatává tették a pb-gázkészülékek ötévenkénti kötelező felülvizsgálatát. 1982- től azonban — az Ipari Minisztérium előírásainak megfelelően — a fogyasztók kötelesek gondoskodni készülékeik időszakos ellen- őriztetéséről ; ezt a gázszolgáltatók az ügyfél megrendelésére végzik el. Az időszakos felülvizsgálat elmulasztásából fakadó károkért, balesetekért a szolgáltató vállalatokat nem terheli felelősség. A széles körű KNEB-vizsgálat feltárta, hogy a pb-gázkészüléke- ket használó fogyasztók többsége nem ismeri e kötelezettségét. Ezért a KNEB az Ipari Minisztérium segítségét kérte a lakosság megfelelő tájékoztatására. Ennek eredményeként a jövőben a rádió és a televízió is felhívja a pb-gázfogyasztók figyelmét a készülékek időszakos felülvizsgálatára, s a gázszolgáltató vállalatok több kiadványa is ismerteti a készülékekkel kapcsolatos tennivalókat. Egy másik, a gázkészülékek csapszerkezetének javításával foglalkozó KNEB-vizsgálat eredménye szerint az eddigi gyakorlatnak megfelelően a javításra jogosult szervezetek — gázszolgáltatók, szakipari vállalatok, szövetkezetek — a készülékek ter- momágneses kapcsolójának hibája esetén az egész csapszerkezetet kicserélték. Ezt többnyire azzal indokolták, hogy a szerelőbázisok nem rendelkeztek megfelelő tömörségvizsgáló berendezésekkel, amelyek egyébként a szigorú biztonsági előírások értelmében a szerelőmunka elengedhetetlen kellékei. Így a mintegy 100 forint értékű kis részegység helyett az egész csapszerkezetet kicserélték, ötszörös érért. Ez az országszerte tapasztalható gyakorlat jelentős többletkiadásokat ró a fogyasztókra, s ellentétben áll a népgazdaság anyagtakarékossági törekvéseivel is. A Központi Tfépi Ellenőrzési Bizottság ezért az Ipari Minisztériumtól kért támogatást. Ennek nyomán, a minisztérium intézkedéseinek .megfelelően az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Fővárosi Gázművek a közeljövőben felméri a területükön működő javításra jogosult szervezetek alkatrészigényét, s ezekből megfelelő mennyiséget rendel a gyártótól. Ezzel egyidő- ben az OKGT és a Fővárosi Gázművek — az érintett vállalatokkal együttműködve — egységes technológiai utasítást készít elő a mágnesesére és a kapcsolódó szerelési műveletek biztonságos elvégzésére. Így a jövőben e kisebb alkatrészek cseréjére is vállalkozhatnak a szerelést végző vállalatok. — Az alapszervezet a nemrégiben átadott központi székházban kapott helyet, ahol tanácskozóterem és irodahelyiség is rendelkezésünkre áll. Az 57 tagú alapszervezet nyugdíjasokból tevődik össze, akiknek 42 százaléka a fegyveres erők tagja volt. Körzetünkhöz mintegy 3 ezer ember tartozik, s ebből 1800 a nyugdíjas. Ezért már korábban javasoltuk a pártalapszervezet klubszerű működését, de nincsenek meg hozzá a feltételek. Ha lenne körzeti pártszékházunk, tagjaink, de akár a pártonkívüliek is bejárhatnának biLiárdozni, sakkozni, televíziót nézni, s még többen, ott lennének más rendezvényeken. Nyilvánvalóan nagyobb lenne az érdeklődés, az aktivitás, bár az alapszervezet tagjaira így is ez a jellemző. A pártrendezvényeken a megjelenési arány minden esetben meghaladja a 80 százalékot; a felmentettek közül is sokan ott vanMit kap a tv-néző 1986-ban? A nézők igényeire és a televíziózási szokásokra jobban építő műsorszerkezetre, a különböző rétegek érdeklődését kielégítő, meghatározott műsorsávok kialakítására, a választási lehetőségek rugalmasabb rendszerének megteremtésére törekszik idén a Miagyar Televízió. Miint azt Nemes Péter, a televízió műsonigazgatója az 1986-os tervekkel, újdonságokkal kapcsolatiban elmondtál, az adásidő fokozatos bővítése, új műsorok indítása mellett elsősorban a meglevő programok tartalmi javítását és szerkezetük módosítását tervezik. A heti két-három órával megnövékedétt műsoridőt egyebek között az eddigieknél gyakoribb és rendszeresebb hétfői adáisna- pclk beiktatására és a regionális program bővítésére használják majd fel. Bővítik a szolgáltató jellegű élő. információs műsorok számát és arányát: fgy januártól hetenként jeden tkezdik az Ablak. A második negyedévtől megjelenik a délutáni Tv-híradó. A tervek szerint egyértelműbb lesz az I-es és II-es program profilja. Mindkettőn egyaránt lesz ugyan tájékoztató, szórakoztató, ismeretterjesztő és szolgáltató jellegű műsor; a különbség elsősorban a témák megközelítési és feldolgozási módjában lesz. Ugyanakkor gazdagodik is a Il-es program: szombat délutánonként itt ismétlik az elmúlt évek legsikeresebb szórakoztató műsorait, valsámap délelőttönként összeállítást sugároznak az előző hét közérdekű kulturális és politikán műsoraiból, délutánonként pedig a filmtörténet legjavából vetítenek színvonalas filmeket. Ugyancsak vasárnap, késő este — azoknak, akik az estét nem a képernyő előtt töltötték — megismétlik az aznapi A Hét műsorát. nak a pártgyűléseken, az oktatásokon, A kommunisták emellett szívesen vállalkoznak különböző feladatok elvégzésére. Miután a körzet lakóinak 60 százaléka sok szabad idővel rendelkező nyugdíjas, nagy segítséget nyújtottak a városi tanácsnak a közvéleménykutatásban, a kereskedelempolitikai tennivalók felmérésében, az infrastruktúra kialakításában, a környezetvédelemben, és sorolhatnánk tovább. A politikai vitakört is látogatják, a megjelenés 80 százalékos. E lakókörzeti pártszervezet jó, gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki a tanácstagokkal, a városi tanács vezetőivel, a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel, sportklubokkal, de különösen a Hazafias Népfronttal. — A legfontosabb feladatunk — folytatta a pártalapszervezet titkára — a családokkal, a lakókörzetben élő emberekkel megértetni a párt politikáját. Ez nem egyéb, mint közvetett módon mozgósítani az embereket a termelésre, a célok pontos ismeretére. A kommunistáknak, még ha nyugdíjasok is, ismerniük kell a párt határozatait; el is várják a tájékoztatást, az információt, amelyet továbbadnak, a környezetükben megmagyarázzák a tennivalókat, a politikai helyzetet. Az alapszervezet minden taggyűlése nagyon élénk, s bizony akadnak kemény, de nagyon pártszerű viták. A gyűléseket általában kéthavonta tartjuk, de ha szükséges, előbb is összehívjuk a tagokat. Legutóbb a pártalapszervezet tagjai a gazdaságpolitikai határozatokkal ismerkedtek, majd felmérték a körzet nyugdíjasainak anyagi helyzetét, széles körű agitációs és propagandamunkát fejtettek ki a párt előtt álló feladatok, a kongresszusi- határozatok végrehajtása érdekében. — Korábban az aktivitásról szóltam, s most szeretnék erre ismét visszatérni. Az alapszervezet tagjai közül 86 százalék vállalt konkrét pártmunkát. Kommunistáink között vannak ülnökök, munkásőrök, instruktorok, Hazafias Népfront-aktivisták, tanácstagok, a fogyasztók tanácsának -tagjai, népi ellenőrök. A pártmunkát nemcsak szívesen vállalják, hanem követelik is a megbízatást. Évente általában egy alkalommal felülvizsgáljuk ezeket, s úgy adjuk ki a munkát, hogy az illető kommunista — mert kedve van hozzá — maga vállalja. Sok mindenről szót váltottunk, köztük a pártalapszervezet nyitottságáról is. A lakókörzetben élő emberek — legyenek kommunisták vagy pártonkívüliek — szívesen fordulnak-e a pártszervezet tagjaihoz, vezetőihez? — Nagyon jól ismerjük egymást, mindenkivel személyesen szoktunk beszélgetni, meghallgatni gondjait, problémáit. Ezért azután tényleg mindennel hozzánk fordulnak, aminek örülünk. Főként az idős embereket foglalkoztató dolgok: az ellátás, a szociális segély, a szociális otthonban való elhelyezés dominálnak, de elmondják út- és járdaépítési kívánságaikat, a kereskedelemben, a körzetben tapasztalt hiányosságokat, a javaslatokat is. Mi természetesen mindent megpróbálunk elintézni. Az alapszervezet ténylegesen a lakókörzet formálójává válik, mert sok mindent felvállalunk, ami növeli az itt dolgozó kommunisták tekintélyét. Egy-egy ügy elintézése után az emberek felkeresnék bennünket, köszönetét mondanak, bizalmukról biztosítanak, s ez mindennél többet ér... A Kiskunfélegyházán szerzett tapasztalatok — nyolc körzeti pártalapszervezetben majdnem 300 kommunista tevékenykedik — azt bizonyítják, hogy az ott folyó igen aktív politikai, közéleti tevékenységgel jó irányban befolyásolják a közhangulatot, magyarázzák, elfogadtatják a párt politikáját. —s —r