Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

1986. január 10. • PETŐFI NÉPE • X ÖTMILLIÓNÁL TÖBBEN SZÁLLTAK VONATRA A MEGYÉBEN \ Sikert hoztak a MÁV új üzleti elvei Vita és munka Interjú a Szegedi Igazgatóság vezetőjével Az ország, s így a megye legnagyobb fuvarozója a MÁV. A vasút Bács-Kiskunból évente több millió utast és sok százezer tonna árut szállít az ország különböző állomásaira, a környe­ző és távoli országokba. A múlt évi teljesítményeiről, az idei esztendő terveiről, a napi tennivalókról kérdeztük Lovász Lázárt, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetőjét. — Hogyan zárták az elmúlt évet, mennyi utast, árüt szállí­tottak, s ebből miképpen részesült Bács-Kiskun? — Sikeres évet zárt a MÁV Szegedi Igazgatósága, ugyanis ta­valy mintegy 20,1 millió utast szállítottunk, ennek mintegy 28 százaléka — 5,4 millió —■ Bács- Kiskun megyéből utazott. Nőtt a gyorsvonatokon utazók száma, többen váltottak hosszabb távol­ságra menetjegyet, bizonyítva: az üzletpolitikai kedvezmények bő­vítése hatott az utazási igények­re. Sikerült a minőségi munkában is előbbre lépnünk: pontosab­ban közlekedtek a vonatok, jobb eljutás! lehetőséget biztosítot­tunk az üdülő- és idegenforgal­mi (körzetekbe, javult az utas­tájékoztatás és tisztább vonato­kon utazhattunk. — Az igazgatóság 10 millió 758 ezer tonna áru elszállításával ter­vét 104 százalékra teljesítette. Ez a vállalati tervhez viszonyítva 450 ezer tonna többletet jelent. Az elfuvarozott árukból 6,7 millió tonnát a vasútigazgatóság terüle­tén raktak kocsikba, ezzel kocsi­igényes tervünket 203 ezer több­lettonnával 103,1 százalékra tel­jesítettük. Különösen jó ered­ményt értünk el az exportszál­lítási igények kielégítésében, hi­szen tervünket 9,24 százalékkal túlteljesítettük. Az évközi ne­hézségek ellenére a vasút hibá­jából áru nem maradt a fuva- roztatóknál. Bács-Kiskun az igazgatóság áruszállítási tevé­kenységében mintegy 31—32 szá­zalékot képvisel. Igen jélentős szerepet vállal a megye a tranzit- szállításokból, ugyanis az igazga­tóság tranzitteljesítményének mintegy fele a megyén halad át. — Az elmúlt év utolsó hónap­jai hogyan zajlottak le, enyhül­tek-e a szállítási gondok? — Az év utolsó három hónap­jában rendkívül nagy forgalmat bonyolítottak le a megye vasút­állomásai. Különösen az export­áruk elfuvarozása adott sok mun­kát a vasútnak, így a gabona, a konzerv, az italáruk, a gépek, az alma szállítása, belföldre pedig a cukorrépa és a lakosság ellátását szolgáló szállítmányok továbbítá­sa. November végétől a fagyve­szélyes áruk (ital, konzerv) kon­téneres fuvarozása megszűnt, s ékkor gondot okozott a hűtőko­csik hiánya. A szovjet tengely- cserés hűtőkocsik megrakásával ezek a gondok enyhültek. Nehéz­séget jelenített a szovjet vasutak átvételi gondja, ami miatt meg­határozták a feladható áruk mennyiségét. Ez viszont a fuva- roztatóknál okozott (tárolási, rak­tározási) feszültséget. A megye vállalatai közül több jó partner­nek bizonyult. A teljesség igénye nélkül egy párat említek: Kecs- kemét-Alsó állomáson a Fém­munkás, a Tüzép, a Borgazda­sági Kombinát, vagy Tajón a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság, amelynek 1307 kocsijából egész évben mindössze hatot raktak ki késve.- Melyek az új év legfonto­sabb tennivalói, van-e előszállí­tási kedvezmény? — Az ez évi tervek 2Ö,1 millió utas és 10,5 millió tonna áru el­szállítását írják elő. Ez utóbbi­ból mintegy 6,3 millió tonnát a kocsiigényes áruk szállítása tesz Konténert rakodnak a kecskeméti állomáson. ki, míg import árukból 1,3, tran­zitból pedig 2,9 millió tonnát ter­vezünk elszállítani. Ahhoz, hogy e jelentős árumennyiséget zavar­talanul szállíthassuk, szükséges, hogy a fuvaroztatók egyenlete­sebbé tegyék igényeinket, annál is inkább, mivel az év egyes időszakaiban — elsősorban az el­ső negyedévben — a vasúti ko­csik nincsenek kihasználva. Ép­pen ezért a vasút a fuvarkapa­citás jobb kihasználása érdeké­ben a fuvarhiányos időszakban előszállítási kedvezményt bizto­sít. A MÁV az elmúlt években az előszállítások szorgalmazásá­ra több lényeges változtatást haj­tott végre, növelte az előszállítá­si kedvezmény összegét, bővítet­te a kedvezményezett áruk körét. Tavaly az úgynevezett szezoná­lis díjszabással már 10 százalé­kos kedvezményt adtunk. — Ez év január 1-től március 31-ig a kedvezménybe bevont áruféleségek — kavics, homok, mindennemű kő, mész, cement, salak, kohósalak, hamu, aszfalt, bitumen, műtrágya, mésztartal­mú talajjavító anyag, ipari fa, bányafa, beton- és vasbeton áruk, építőanyagok, égetett agyagból tégla — belföldi fuvarozásnál a MÁV a fuvardíjat 20 százalékkal, a tűzifa esetében pedig 10 száza­lékkal csökkenti. A kedvezményt automatikusan, előzetes megál­lapodás nélkül adjuk. Viszont ugyanezeknél az áruféleségeiknél október 1. és december 31. között a fuvardíjat 20, illetve tűzifánál 10 százalékkal növeljük. A kon­téneres áruszállítás fokozottabb igényibevételét azzal kívánjuk elősegíteni, hogy előszállítási kedvezményként a szocialista or­szágok egymásközti forgalmában a 490 forintos konténerhasználat- ba-vételi díj 50 százalékát elen­gedjük. — Korábban az előszállítások jobb lebonyolítása érdekében ra­kodási versenyt hirdettek. Ebben az évben terveznek-e ilyet? — Reméljük, hogy a felsorolt, jelentős kedvezmények jobban ösztönzik majd a vállalatokat ar­ra, hogy a szállításaikat az év vé­géről az első negyedévre átüte­mezzék. Az előszállítások szor­galmazására hirdettük meg is­mét az előszállítási rakodási ver­senyt is, amely január 1-től már­cius 31-ig tart. E versenyben a vasúti árufuvarozásban részes feladó fuvaroztatók áruszállítá­sait szervező dolgozók vehetnek részt. Az előírt feltételek teljesí­tése esetén (megjelent az 1985. évi 48. számú Közlekedési Közlöny­ben) a rendelkezésre álló keret­összegből céljutalmat folyósí­tunk. Ebből azok a kiemelkedő árufeladást elérő fuvaroztatók szállításszervezői részesülhetnek, akik a vasúti árufeladások növe­lésében meghatározó szerepet töltenek be. — Végezetül még egy jó ta­nács a fuvaroztatóknak. Jelenleg a Szovjetunióba irányuló szállí­tások esetében szabad kapacitás­sal rendelkezünk. Érdemes oda­figyelni és a feladásokhoz a vas­úti kocsikat most igénybe venni. Gémes Gábor Elfeledett fogyasztói kötelesség KNEB-vizsgálat a gázkészülékekről A propán-bután gázt használók többsége elmulasztja a ké­szülékek időszakos felülvizsgálatát; e berendezések javítá­sát pedig gyakran pazarló módon, egy egész részegység cseré­jével oldják meg a szervizek. Ezt állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ipari főosztályának két vizsgálata, amelyeket a megyei népi ellenőrök felmérései nyomán indí­tott a testület. A pénzügyi szféra évek óta szeizmográfként jelzi a gaz­dálkodás zavarait. Nem vélet­len, hogy az alacsony haté­konyságú vagy veszteséges vállalatok sorsának rendezé­sére külön jogszabály készül. S mind több cég kényszerül várni a pénzére, mert adósa átmenetileg nem fizet. Mind­ez felületi jelenség, amelyet különböző hitelekkel, támo­gatásokkal csak átmenetileg lehet kezelni. De az már hús­bavágó kérdés, hogy a fejlődés perspektívái mind több válla­lat előtt szűkülnek be, s ez nagyon gyakran azt is jelenti: a cég hosszú időre kiszorul az itthoni piacról, és olykor a kül­földiről is. Adóforint, nyereség Bár a vállalatvezetők ön­kritikusan mindig saját hibái­kat is felsorolják, azért egy- egy beszélgetésből a legritkáb­ban marad ki a szabályozás kritikája. Az, hogy hovato­vább ekkora elvonás mellett már nem marad sem bérfej­lesztésre. sem beruházásra. S minél jobban, eredményeseb­ben gazdálkodik manapság a vállalat — kis túlzással élve — csak adóforintjainak szá­mát, és nem a nyereségét gya­rapítja. De nézzük meg a másik ol­dal érveit is. Az állami költ­ségvetés elsőrendű kötelezett­ségeit tartja szem előtt; ügyel a külső és belső egyensúly megőrzésére, a külföldi adós­ságok pontos törlesztésére. A külső és a belső egyensúly kettős követelményének szo­rításában nem választhat tel­jesen szabadon, döntéseit el­sősorban a gazdaság teljesít­ménye determinálja. Ha a ter­vezettnél kevesebbet termel a népgazdaság, akkor bevételei sem érik el a várt szintet, így növelni kell az elvonást. Nem véletlen, hogy ősszel a pesszi­mistáknak lett igazuk, akik a vállalati jövedelemszabályo­zás szigorítására tippeltek. Eltakart cégek Igaz, visszatekintve az el­múlt évek közlönyeire, nem­igen mondhatjuk, hogy jósla­taik nem váltak be, hiszen szinte mindig szigorodtak az általános szabályok. De sze­rencsére mind több jele mu­tatkozik a szelektív fejlesztés­nek — fejlődésnek is, idén az exportcélú beruházások után mgr kevesebb felhalmozási adót fizetnek majd a vállala­tok. Persze, így is igaz, hogy a vállalati jövedelmek több mint 60 százaléka immár a költségvetés rovataiba olvad be. Ezért minden egyes válto­zás, akár csak egy százalék­kal növekvő elvonás, élénk tiltakozást vált ki. Még akkor is, ha a vállalati jövedelmek évről évre meghaladják a ter­vezettet. A globális számok azonban eltakarják azokat a cégeket, amelyek évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak. S ne feledkezzünk meg azokról sem, amelyek különböző tá­mogatások révén tartják fenn magukat. (Éppen az irányí­tásra nehezedő vállalati nyo­más miatt is nagyon nehéz ezeket megszüntetni...) A vállalatok alkalmazkodását az is gátolja, ha minden évben a szabályozóváltozásra készül­nek, mert vannak helyek, ahol ilyenkor nem a termelést tart­ják a legfontosabb feladat­nak. De az elmúlt esztendő nóvuma; az igazgatóválasztás. a vállalati tanács alakítása sem zajlott le mindenhol zökkenő- mentesen. A példákat pro és kontra még sokáig folytathatnánk. S bizonyára tavasszal, az első negyedéves számok ismereté­ben újból fellángolnak majd a viták. A felsorolt problé­mákkal az idén is szembe kell nézniük a vállalatoknak, s csak remélhetjük, hogy az el­ső félév majd nem szolgál olyan kellemetlen meglepeté­sekkel, mint 1985-ben. Másféle stílus kell A VII. ötéves terv sikere az első esztendők eredményes voltától nagymértékben függ, hiszen az utolsó három év na­gyobb növekedését az indulás esztendejében kell megala­pozni. S valóban sorsdöntő a népgazdaság számára; hogy si­kerül-e meggyorsítani a nö­vekedésit. Ehhez viszont más­féle munkastílusra van szük­ség, mint amihez az elmúlt években hozzászoktunk. Annak a belátására: vitat­kozni lehet ugyan a szabályo­zókon, azok milyenségén, de ez sem változtathat — és nem is változtat — azon a tényen, hogy az adott közgazdasági környezetben kell dolgoz­nunk. Akár tetszik a szabá­lyozók egyik-másik vonása, akár nem. Sok vállalat eredményes munkája, sőt jó néhány gaz­dálkodó szervezet kiugró si­kere igazolja, hogy még a ne­héz körülmények között is meg lehet találni a dinamikus fejlődés útját, módját. Csak nem a szabályozókról folyta­tott vitákra, hanem a munká­ra, a gazdálkodásra kell he­lyezni a hangsúlyt. L. M. Nyitottan, vonzóbban, klubszerűén Lakókörzeti pártalapszervezet A lakóterületi pártmunka fontosságát nemcsak a város- és község- politikai tevékenységben lehet megjelölni, hartem a lakóközösség kö­rében végzett politizálásban is. Az itt dolgozó pártalapszervezeteknek ugyanis széles tömegkappsola*tuk van. és a nyugdíjasok számának nö­vekedésével egyre jobban aktivizálódnak az itt élő kommunisták. A lakókörzeti politikai munkáról Kohut Bélával, a kiskunfélegyházi II B körzeti alapszervezet titkárával beszélgettünk, aki a Habselyem- és Kötöttárugyár igazgatójaként vonult nyugdíjba. E* a második ciklu­sa, tehát bőséges tapasztalattal rendelkezik. A propán-bután gázkészülékek időszakos ellenőrzését elemző, napokban befejeződött vizsgá­latból kitűnt, hogy a korábbi ren­deletek az illetékes gázszolgál­tató vállalatok feladatává tették a pb-gázkészülékek ötévenkénti kötelező felülvizsgálatát. 1982- től azonban — az Ipari Minisz­térium előírásainak megfelelően — a fogyasztók kötelesek gondos­kodni készülékeik időszakos ellen- őriztetéséről ; ezt a gázszolgáltatók az ügyfél megrendelésére végzik el. Az időszakos felülvizsgálat el­mulasztásából fakadó károkért, balesetekért a szolgáltató válla­latokat nem terheli felelősség. A széles körű KNEB-vizsgálat feltárta, hogy a pb-gázkészüléke- ket használó fogyasztók többsége nem ismeri e kötelezettségét. Ezért a KNEB az Ipari Minisztérium segítségét kérte a lakosság meg­felelő tájékoztatására. Ennek eredményeként a jövőben a rá­dió és a televízió is felhívja a pb-gázfogyasztók figyelmét a ké­szülékek időszakos felülvizsgá­latára, s a gázszolgáltató vállala­tok több kiadványa is ismerteti a készülékekkel kapcsolatos ten­nivalókat. Egy másik, a gázkészülékek csapszerkezetének javításával fog­lalkozó KNEB-vizsgálat eredmé­nye szerint az eddigi gyakorlat­nak megfelelően a javításra jo­gosult szervezetek — gázszolgál­tatók, szakipari vállalatok, szö­vetkezetek — a készülékek ter- momágneses kapcsolójának hibá­ja esetén az egész csapszerkeze­tet kicserélték. Ezt többnyire az­zal indokolták, hogy a szerelőbá­zisok nem rendelkeztek megfele­lő tömörségvizsgáló berendezé­sekkel, amelyek egyébként a szi­gorú biztonsági előírások értel­mében a szerelőmunka elenged­hetetlen kellékei. Így a mintegy 100 forint értékű kis részegység helyett az egész csapszerkezetet kicserélték, ötszörös érért. Ez az országszerte tapasztalható gya­korlat jelentős többletkiadásokat ró a fogyasztókra, s ellentétben áll a népgazdaság anyagtakaré­kossági törekvéseivel is. A Központi Tfépi Ellenőrzési Bizottság ezért az Ipari Minisz­tériumtól kért támogatást. En­nek nyomán, a minisztérium in­tézkedéseinek .megfelelően az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Fővárosi Gázművek a közeljövőben felméri a terüle­tükön működő javításra jogosult szervezetek alkatrészigényét, s ezekből megfelelő mennyiséget rendel a gyártótól. Ezzel egyidő- ben az OKGT és a Fővárosi Gáz­művek — az érintett vállalatok­kal együttműködve — egységes technológiai utasítást készít elő a mágnesesére és a kapcsolódó szerelési műveletek biztonságos elvégzésére. Így a jövőben e ki­sebb alkatrészek cseréjére is vál­lalkozhatnak a szerelést végző vállalatok. — Az alapszervezet a nemrégi­ben átadott központi székházban kapott helyet, ahol tanácskozóte­rem és irodahelyiség is rendel­kezésünkre áll. Az 57 tagú alap­szervezet nyugdíjasokból tevő­dik össze, akiknek 42 százaléka a fegyveres erők tagja volt. Körze­tünkhöz mintegy 3 ezer ember tartozik, s ebből 1800 a nyugdí­jas. Ezért már korábban javasol­tuk a pártalapszervezet klubsze­rű működését, de nincsenek meg hozzá a feltételek. Ha lenne kör­zeti pártszékházunk, tagjaink, de akár a pártonkívüliek is be­járhatnának biLiárdozni, sakkoz­ni, televíziót nézni, s még többen, ott lennének más rendezvénye­ken. Nyilvánvalóan nagyobb lenne az érdeklődés, az aktivitás, bár az alapszervezet tagjaira így is ez a jellemző. A pártrendezvényeken a meg­jelenési arány minden esetben meghaladja a 80 százalékot; a fel­mentettek közül is sokan ott van­Mit kap a tv-néző 1986-ban? A nézők igényeire és a televí­ziózási szokásokra jobban építő műsorszerkezetre, a különböző rétegek érdeklődését kielégítő, meghatározott műsorsávok kiala­kítására, a választási lehetőségek rugalmasabb rendszerének meg­teremtésére törekszik idén a Miagyar Televízió. Miint azt Nemes Péter, a tele­vízió műsonigazgatója az 1986-os tervekkel, újdonságokkal kapcso­latiban elmondtál, az adásidő foko­zatos bővítése, új műsorok indí­tása mellett elsősorban a megle­vő programok tartalmi javítását és szerkezetük módosítását terve­zik. A heti két-három órával megnövékedétt műsoridőt egyebek között az eddigieknél gyakoribb és rendszeresebb hétfői adáisna- pclk beiktatására és a regionális program bővítésére használják majd fel. Bővítik a szolgáltató jellegű élő. információs műsorok számát és arányát: fgy januártól heten­ként jeden tkezdik az Ablak. A má­sodik negyedévtől megjelenik a délutáni Tv-híradó. A tervek szerint egyértelműbb lesz az I-es és II-es program pro­filja. Mindkettőn egyaránt lesz ugyan tájékoztató, szórakoztató, ismeretterjesztő és szolgáltató jellegű műsor; a különbség első­sorban a témák megközelítési és feldolgozási módjában lesz. Ugyanakkor gazdagodik is a Il-es program: szombat délutá­nonként itt ismétlik az elmúlt évek legsikeresebb szórakoztató műsorait, valsámap délelőttönként összeállítást sugároznak az előző hét közérdekű kulturális és poli­tikán műsoraiból, délutánonként pedig a filmtörténet legjavából vetítenek színvonalas filmeket. Ugyancsak vasárnap, késő este — azoknak, akik az estét nem a kép­ernyő előtt töltötték — megismét­lik az aznapi A Hét műsorát. nak a pártgyűléseken, az oktatá­sokon, A kommunisták emellett szívesen vállalkoznak különbö­ző feladatok elvégzésére. Miután a körzet lakóinak 60 százaléka sok szabad idővel rendelkező nyugdíjas, nagy segítséget nyúj­tottak a városi tanácsnak a köz­véleménykutatásban, a keres­kedelempolitikai tennivalók fel­mérésében, az infrastruktúra ki­alakításában, a környezetvéde­lemben, és sorolhatnánk tovább. A politikai vitakört is látogatják, a megjelenés 80 százalékos. E la­kókörzeti pártszervezet jó, gyü­mölcsöző kapcsolatokat épített ki a tanácstagokkal, a városi ta­nács vezetőivel, a különböző tár­sadalmi és tömegszervezetekkel, sportklubokkal, de különösen a Hazafias Népfronttal. — A legfontosabb feladatunk — folytatta a pártalapszervezet titkára — a családokkal, a lakó­körzetben élő emberekkel megér­tetni a párt politikáját. Ez nem egyéb, mint közvetett módon mozgósítani az embereket a ter­melésre, a célok pontos ismereté­re. A kommunistáknak, még ha nyugdíjasok is, ismerniük kell a párt határozatait; el is várják a tájékoztatást, az információt, amelyet továbbadnak, a kör­nyezetükben megmagyarázzák a tennivalókat, a politikai helyzetet. Az alapszervezet minden taggyű­lése nagyon élénk, s bizony akad­nak kemény, de nagyon pártsze­rű viták. A gyűléseket általában kéthavonta tartjuk, de ha szük­séges, előbb is összehívjuk a ta­gokat. Legutóbb a pártalapszervezet tagjai a gazdaságpolitikai ha­tározatokkal ismerkedtek, majd felmérték a körzet nyugdíjasai­nak anyagi helyzetét, széles körű agitációs és propagandamunkát fejtettek ki a párt előtt álló fel­adatok, a kongresszusi- határoza­tok végrehajtása érdekében. — Korábban az aktivitásról szóltam, s most szeretnék erre is­mét visszatérni. Az alapszervezet tagjai közül 86 százalék vállalt konkrét pártmunkát. Kommu­nistáink között vannak ülnökök, munkásőrök, instruktorok, Ha­zafias Népfront-aktivisták, ta­nácstagok, a fogyasztók tanácsá­nak -tagjai, népi ellenőrök. A pártmunkát nemcsak szívesen vállalják, hanem követelik is a megbízatást. Évente általában egy alkalommal felülvizsgáljuk ezeket, s úgy adjuk ki a munkát, hogy az illető kommunista — mert kedve van hozzá — maga vállalja. Sok mindenről szót váltottunk, köztük a pártalapszervezet nyi­tottságáról is. A lakókörzetben élő emberek — legyenek kommu­nisták vagy pártonkívüliek — szívesen fordulnak-e a pártszer­vezet tagjaihoz, vezetőihez? — Nagyon jól ismerjük egy­mást, mindenkivel személyesen szoktunk beszélgetni, meghall­gatni gondjait, problémáit. Ezért azután tényleg mindennel hoz­zánk fordulnak, aminek örülünk. Főként az idős embereket foglal­koztató dolgok: az ellátás, a szo­ciális segély, a szociális otthon­ban való elhelyezés dominálnak, de elmondják út- és járdaépítési kívánságaikat, a kereskedelem­ben, a körzetben tapasztalt hiá­nyosságokat, a javaslatokat is. Mi természetesen mindent megpróbálunk elintézni. Az alapszervezet ténylegesen a lakókörzet formálójává válik, mert sok mindent felvállalunk, ami növeli az itt dolgozó kom­munisták tekintélyét. Egy-egy ügy elintézése után az em­berek felkeresnék bennünket, köszönetét mondanak, bizalmuk­ról biztosítanak, s ez mindennél többet ér... A Kiskunfélegyházán szer­zett tapasztalatok — nyolc kör­zeti pártalapszervezetben majd­nem 300 kommunista tevékenyke­dik — azt bizonyítják, hogy az ott folyó igen aktív politikai, köz­életi tevékenységgel jó irányban befolyásolják a közhangulatot, magyarázzák, elfogadtatják a párt politikáját. —s —r

Next

/
Thumbnails
Contents