Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Folytatódik a jobbára borult,-------------- erősen párás, többfelé tartósan ködös I dő. A ködben zúzmaraképződés várható, nyugaton és délnyugaton Időnként hőszállingózás valószínű. A változó irányú szél •58£®W*’?b kissé élénkül. Hideg marad az idő. A legmagasabb nappali hőmérsék­let általában 0 és —5 fok között — a tartósan ködös területeken —5 fok alatt — várható.___________________________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EGYESÜLT ÁLLAMOK KONTRA LIBIA A megfélemlítési hadjárat folytatódik Az Egyesült Államok folytatja Líbia elleni meg­félemlítő hadjáratát. Reagan elnök szerdán délután elnöki rendelettel befagyasztotta a líbiai állam és a líbiai intézmények Egyesült Államokban lévő va­gyonát és követeléseit. Reagan az elnöknek adott rendkívüli felhatalmazásra hivatkozott a rendelet­ben, de indoklást nem adott. A hivatalos okmány szerint a befagyasztás célja az, hogy „további lépéseket tegyenek Líbia ellen és elejét vegyék a nemzet biztonsága ellen irányuló fenyegetésnek”. Mint jelentettük, Reagan kedden megtartott sajtókonferenciáján azzal vádolta meg Líbiát, hogy a terroristák állítólagos támogatásával „fegyveres agressziót” követett el az Egyesült Álla­mokkal szemben. Közben mind a Fehéz Ház, mind a külügyminiszté­rium szóvivője fenyegető hangú nyilatkozatban utalt arra, hogy az Egyesült Államok jelenlegi in­tézkedései „nem feltétlenül jelentik az utolsó lépést” PETŐFI NÉPE AU MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA LíhíáVal szemben és „minden opció továbbra is nyit­va marad” beleértve a katonai akció lehetőségét is. Washington mozgásba hozta diplomáciai appará­tusát is. Richard Murphy külügyi államtitkár ma­gához kérette az arab államok nagyköveteit, hogy tájékoztassa őket az Egyesült Államok döntéseiről. A találkozóról nem adtak ki érdemi tájékoztatást. Ugyanakkor a Fehér Ház közlése szerint utasítot­ták az Egyesült Államok nagyköveteit a baráti or­szágokban, hogy sürgessenek Líbia ellen irányuló gazdasági és politikai akciókat. Értesülések szerint azonban eddig valamennyi ország elutasította azt, hogy csatlakozzék az amerikai lépésekhez. * v Brüsszelben, a NATO központjában Stephen Gave, amerikai ideiglenes ügyvivő tájékoztatta az atlanti szövetségeseket Reagan elnök döntéséről, s kérte a nyugat-európaiakat: csatlakozzanak az amerikai lé­péshez, vagy legalábbis ne akadályozzák azok meg­valósítását. Gave azt is elmondotta, hogy Reagan levélben tájékoztatta intézkedéseiről a NATO-tag- államok állam-, illetve kormányfőit. (Folytatás a '2. oldalon.) Kiállítás Bócsán 5. oldal A félegyházi toronygomb üzenete 5. oldal Randevú az Uránusszal 5. oldal SPORT HÉT VÉGI ELŐZETES 7. oldal X1.I év., 8. Ar«i,»o Ft UM. 1»™»' »<■>»* TAVASZI üzemnyitás miskén NAGYOBB SZEREP AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK A jogalkotás feladatairól Az 1986—1990 közötti időszak jogalkotási feladatairól tájékoz­tatta a sajtó képviselőit Markója Imre igazságügy-miniszter tegnap a Parlamentben. Az elmúlt években — mondot­ta a miniszter — a párt és a kor­mányzati szervek felismerték: a gazdaságfejlesztés , mellett a poli­tikai intézményrendszer korsze­rűsítésére is kiemelt figyelmet szükséges fordiítani. Ez a szemlé­leti változás a jogalkotásban is éreztette hatását. Mindezek elle­nére jogalkotásunk ma sem men­tes az ellentmondásoktól, az alkot­mányosságot sértő szituációktól, ezért ezen a területen, kívánatos a nagyobb áttekinthetőség, a túl­szabályozottság megszüntetése. A következő öt. esztendő jogal­kotási feladatait összegző kor­mányprogrammal kapcsolatban Markója Imre kiemelte: a jogal­kotásnak segítenie kell az állam­élet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Növelni szükséges az országgyűlésnek a jogalko­tásban betöltött szerepét, a ta­nácsok önállóságát és felelőssé­gét, folytatni kell a hatáskörök kiszélesítését, a kormányzati mun­ka korszerűsítését, 'illetve az államigazgatást tevékenység szín­vonalának emelését. Mindezek érdekében törvényt készítenek elő a jogforrásokról. Megvizsgálják például, hogy az 1949 óta létező de a gyakorlatban nem funkcio­náló jogi intézményt, a népsza­vazást milyen kérdésekben, és hogyan lehetne alkalmazni. Jog­alkotásunk és jogalkalmazásunk jogpolitikai elveit országgyű­lési határozat formájában kí­vánják rögzíteni. Egyidejűleg a jogszabály-előkészítés korszerű­sítése céljából áttekintik e téma szervezeti és módszerbeli kérdé­seit is. Korszerű és átfogó tör­vény készül a sajtóról, a tájékoz­tatási tevékenységről. A terve­zet valószínűleg még idén az or­szággyűlés elé kerül. Törvényt al­kotnak a társadalmi szervezetek­ről és az egyesületekről, és újra szabályozzák a polgári eljárást. Utóbbi azért különösen fontos, mert a polgári ügyek tárgyalása legtöbbször mérhetetlenül elhú­zódik. A gazdasági építőmunkában a jogalkotásnak elő kell segítenie a gazdálkodás hatékonyságának, a gazdálkodó szervezetek önálló­ságának a fokozását, a kollektív vezetésre lehetőséget adó intéz­ményrendszer további kibonta­koztatását, a központi állami irá­nyítás eredményesebbé tételét. Ezek figyelembevételével új tör­vényt készítenek elő az állami* vállalatokról. A szövetkezeti kongresszusok állásfoglalásait szem előtt tartva korszerűsítik a szövetkezeti jogszabályokat. Tör­vényt alkotnak a földről, e jog­szabályban rögzítik a földek tu­(Folytatás a 2. oldalon.) OTP-MÉRLEG Nőtt a betétállomány és a valutaforgalom A tőkés exportjuk értéke elér­te a 27 millió forintot, s zöm­mel bérmunka volt. Az idén ar­ra törekszenek, hogy növeljék á saját anyagból varrt termékeik kivitelét, ezért újabb piacokait ke­resnek, amerikai, svájci és svéd kereskedőkkel tárgyalnak. Ta­valy, 1982 óta először, sikerült a Szovjetunióba is jelentős meny- nyiséget szállítaniuk. Erre az év­re is megkötötték már a szovjet partnerrel a szerződést, luxus­kivitelű női ruhák és szoknyák gyártására. A tőkés exportjukat három­négy százalékkal növelik 1986- ban. Belföldre a termelésük hat­van százaléka jut, ezt is szeret­nék növelni. Külön súlyt he­lyeznek a közvetlen eladásokra. A kecskeméti Centrum Áruház­ban jól működő Rubin-sarok mintájára a kalocsai áruházban is nyílik ilyen, még ebben az év­ben. A KISZ-bizottságokkal újabb közös hasznú üzleteket szervez­nek, hasonlókat a Kiskőrösi If­júsági Házban működőhöz. A géppark felújítására is gon­dolnak, negyven új ipari varró­gépet vásároltak, és lízingüzlet keretében speciális gépeket sze­reznek be az NSZK-ból. Terve­zik még, hogy tavaszra Miskén új üzemet nyitnak. Kis részben a faluban létesítendő műhelyben, nagyobbrészt otthon, a lakásukon szeretnék foglalkoztatni a j-e^ lentkező lányokat, asszonyokat. SZÖVETKEZETI VEZETŐK FÓRUMA Tartalék az összefogásban • Mindenki maga határozza meg a tempót, nem kell várni a munka­darabokra. (Kép és szöveg: Pásztor Zoltán) „Rubin" Kalocsáról a határon túlra Kereken egy éve lett önálló, Rubin Ruházati Vállalat né­ven, a Fékon kalocsai gyára. Bár a „válóper” elhúzódott, s teljes intenzitással csak az év második felében tudtak dolgoz­ni, mégis sikerült a bel- és külföldi megrendelőiket maradék­talanul kiszolgálni. A Bácskai és Dunamelléki, va­lamint a Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének rendezésében ma zá­ródó szövetkezeti vezetők fóru­mán hasznos új ismeretekkel gaz­dagodtak a megye vezető agrár- szakemberei. Kicserélték gondo­lataikat, tapasztalataikat, sőt üz­leti tárgyalásokba is kezdtek. Az előadások közül kiemelke­dő figyelem kísérte dr. Mészá­ros Gyulának, a Pénzügyminisz­térium osztályvezetőjének a sza­bályozórendszerről — ennek ap­ró, finomabb, nem éppen reflek­torfényben álló részeiről — el­hangzott ismertetését. A fejlesz­tési és egyéb támogatásokról, az adóformákról, a zárolt és tar­talékalapok felhasználási lehe­tőségeiről elmondottakkal kap­csolatban több kérdést is feltet­tek a résztvevők. Nagy sikere volt Hajdú Jánosnak, a Hét fő- szerkesztőjének Gazdaságpoliti­kai ihletésű, világpolitikai elő­adása, a „háttér” felvillantása a napi politika jobb megértését se­gíti Tegnap dr. Kis Pál, az MNB elnökhelyettese a hitel- és bank­rendszer korszerűsítése kapcsán pénzügyeinkről, a gazdasági di­namizmus értelmezéséről, a kül­földi kapcsolatokról, közös vál­lalkozások lehetőségeiről, vala­mint az agrárágazat programjairól beszélt. Romány Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára az ország és a megye gazdasági integritá­sát boncolgatta, s fölemlített olyan tennivalókat, amelyeket a megye gazdaságainak nagyobb összefogásával lehet elvégezni. Szóvá tette, hogy az emberi szel­lemi tőke értékelése, elismeré­se és megbecsülése egyike a leg­fontosabbaknak, mert gondolko­dó és cselekvő, műszaki és tech­nikai ismeretek birtokában levő emberekkel oldhatjuk meg si­keresen idei és hetedik ötéves ter­vi nagy feladatainkat. Hogy az agrárágazatokban mek­korák a tennivalók, erről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter beszélt. A leg­fontosabbak között a gabona­program dinamikus fejlesztését, az állattenyésztésben és takar­mánygazdálkodásban a mostani (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi békeév Az ENSZ 40. évfordulójával és az 1986-ra meghirdetett nemzet­közi békeévvel kapcsolatos ha­zai programok összehangolásával foglalkozó Magyar Nemzeti Bi­zottság csütörtökön Budapesten, Várkonyi Péter külügyminiszter elnökletével ülést tartott. Az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakáról tartott tájékozta­tójában Várkonyi Péter kiemel­te, hogy a világszervezet meg­alakulásának évfordulója alkal­mából a tagállamok magas szin­ten erősítették meg az ENSZ alap­okmányában megfogalmazott el­vek és célok iránti elkötelezettsé­güket, s fejezték ki a szervezet működésének további tökélete­sítésére irányuló szándéku­kat. Az ülésszakon érzékelhető volt, hogy a jövőben a jelenlegi­nél remélhetőleg kedvezőbb nem­zetközi helyzetben az ENSZ-nek fontos szerepe lesz a széles körű nemzetközi együttműködés ki­bontakoztatásában és elmélyí­tésében. (Folytatás a 2. oldalon.) ÖTSZÁZ TEHERKOCSI, FELÚJÍTÁSOK ; . j’| ÍV' • 't 1 ijy-*♦, ■ "'tV " O V/'*' fi ' *■ feV Fejlesztés a Magyar Államvasutaknál Eredményes esztendőt zárt 1985-ben az Országos Takarék- pénztár: a lakosság betétállomá­nya és a valutaforgalam a ter­vezettnél jobban növekedett, a hitelállomány pedig a terveknek megfelelően alakult. A lakosság az év végén körül­belül 243 milliárd forint értékű takarékbetéttel rendelkezett, en­nek 85 százalékát az OTP, 15 szá­zalékát a takarékszövetkezetek kezelik. A növekedés az elmúlt esztendőkben — a kamatokkal együtt — mintegy 24 milliárd fo­rint volt. A gyarapodás elsősor­ban a tartós betétekből adódott, főként a több évre lekötött ka­matozó takarékkönyvekből, az ifjúsági betétekből, valamint a takaréklevelekből. Több mint 650 ezren rendelkeznek átutalási be­tétszámlával. A takarékbetétek növekménye összességében 1,5 milliárd forinttal volt több ta­valy, mint a megelőző esztendő­ben. A hosszú lejáratú — elsősor­ban lakásépítésre, -vásárlásra, valamint ingatlanszerzésre nyúj­tott — hitelek állománya az esz­tendő végén elérte a 188 milliárd forintot, ebből 3 milliárdot a ta­karékszövetkezeteknél tartanak nyilván. Bár a pénzintézetek a lakosságnak az elmúlt évben 38 milliárd forint értékben folyósí­tottak hosszú lejáratú hiteleket, a növekmény ennél kevesebb, hi­szen jelentős mértékű a vissza­fizetés is. Az OTP tavaly 31 ezer családi ház. 3000 társasházi la­kás építésére, valamint 115 ezer otthon felújítására, korszerűsí­tésére nyújtott hosszú lejáratú hi­telt. Ezenkívül 33 ezer új, illet­ve visszavásárolt lakást értéke­sített. Növekedett-a magáningat- lan-vásárlásokra folyósított hi­telek mennyisége is, az elmúlt évben több mint 14 ezren kértek és kaptak hitelt erre a célra. Áruvásárlási kölcsönt 620 ezer alkalommal, összesen 7,5 milli­árd forint értékben nyújtott az OTP, személyi hitelt pedig 460 ezren kaptak 4,2 milliárd forint értékben. Mezőgazdasági termelési köl­csönt csaknem 100 ezer gazdál­kodó vett fel, összesen csaknem 2 milliárd forint értékben. Az egyéni és társas vállalkozók — elsősorban kisiparosok, kiskeres­kedők — ötezer alkalommal, ösz- szesen 800 millió forintnyi hitelt igényeltek. A kisszövetkezeteknek és az egyéni vállalkozóknak az OTP Vállalkozási Irodája is ad kölcsönt, esetenként tőkével Is beszáll a vállalkozásba. Az el­múlt évben ilyen formában 350 millió forintnyi hitelt nyújtott a takarékpénztár. Jelentős volt a valutaforgalom is: 2 millió ügyfél mintegy négy- milliárd forint értékű valutát vá­sárolt, illetve adott el az OTP fiókjainál. A devizabevételek ál­lománya Is gyarapodott, mintegy egymilliárd forint értékben, s elérte az 5 milliárd forintot. Totó- és lottószelvényekből 1985-ben 1,1 milliárdot értékesí­tettek, 18 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Heti átlagban 21 millió szelvény talált vevőre. A szelvényértékesítéshez hason­ló arányban ’növekedett a kifize­tett nyeremények összege Is. Csütörtökön, a MÁV Vezérigaz­gatóságán Bajusz Rezső vezér­igazgató tájékoztatta az újság­írókat a vasút elmúlt évi ered­ményeiről, valamint az Idei főbb célkitűzésekről. Elmondta, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények, a csök­kenő fuvarigények miatt a MÁV tavaly a tervezettnél kisebb mér­tékben tudta csak kihasználni ka­pacitását: 117 millió tonna árut és 232 millió utast szállított. Ered­ményekről is beszámolt a vezér- igazgató: egyebek között arról, hogy befejeződött a fővárost Pécs­edéi összekötő vasútvonal villa­mosítása.. Mint mondotta, továbbra is meghatározó szerepe lesz a vas­útnak a távolsági személy- és áruszállításban, ez tükröződik az idei tervekben is. Várhatóan a tavalyival azonos számú utast szállít a MÁV ebben az évben, de előreláthatólag növekszik a hoszabb távú — s ezen belül is a nemzetközi — utazások aránya. A MÁV egyre erőteljesebben szán­dékozik bekapcsolódni az idegen- forgalomba: a nemrég létreho­zott MÁVTOURS Utazási Iroda jó néhány színvonalas, és viszony­lag olcsó társasutazást, üdülést szervez — természetesen vasúton — az ország legszebb tájaira és külföldre Is. A változó utazási igényekhez jobban igazodó menetrendet ala­kítanak ki: megszűnik majd né­hány alig kihasznált belföldi vo­nat, ugyanakkor a nemzetközi forgalomban, illetve a nyári hét­végeken a korábbinál több sze­relvény közlekedik majd. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató megjegyezte, hogy nem a vona­tok számának növelése a cél —, hiszen, amint az egy felmérésből Is kitűnt, tömegével közlekednek 10—15 százalékos kihasználtság­gal a személyvonatok — hanem a szolgáltatások színvonalának az emelése. Javulnak a nemzetközi összeköttetések. Az idén is 117 millió tonna áru elfuvarozását tervezi a MÁV, az összforgalom csaknem felét a nemzetközi szállítások teszik ki. Az áruszállítási feladatok za­vartalan lebonyolítása érdeké­ben a korábbinál lényegesen dif­ferenciáltabb szezonális tarifá­kat hirdettek meg. Szervezési in­tézkedésekkel Is igyekeznek Ja­vítani a munkát: a tehervonat- továbbítás gyorsítására például szorosabban együttműködnek a szomszéd vasutakkal, és kísér­letképpen bevezetik az európai nagy rendezőpályaudvarokat ösz- szekötő, úgynevezett ICM-teher- vonatl rendszert. Ebben az évben mintegy 17 milliárd forintot fordít a vasút eszközeinek fejlesztésére és kar­bantartására. A szűkös beruházá­si lehetőségek következtében egyre nő a jelentősége a fenntar­tási munkának: a legfőbb feladat a meglévő villamos- és dízelmoz­donyok üzemképességének meg­tartása, valamint a teherkocsik javítása lesz. Az idén kezdődik meg a Buda­pest—Nagykanizsa közötti vas­útvonal villamosítása, folytató­dik a ferencvárosi rendezőpálya­udvar rekonstrukciója. A ter­vek szerint 192 kilométer hosz- szúságú pályát korszerűsítenek, 57 kilométeren automatikus tér­közbiztosítást létesítenek, három állomáson új biztosítóberendezést szerelnek fel. A beszerzési kere­tek egyebek között 15 villamos tolatómozdony, 10 motorvonat, és 500 teherkocsi vásárlására nyúj­tanak lehetőséget. (A 3. oldalon közöljük a me­gyénkben illetékes szegedi igaz­gatóság vezetőjének nyilatkoza­tát.)

Next

/
Thumbnails
Contents