Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

1986. január 9. • PETŐFI NEPE • S ERDEI FERENC: JEGYZETEK A VÁNDORLÁSBÓL Ti j 1928. aug. 11. Szombat. JL V . Elég korán elindultunk Izsákra. Naigyon jól érez­tük magunkat, és már fél 8 órakor Izsákon voltunk. Ke­mény kunok laknak erre. De szívesen vittek bennünket Or- goványba. Orgoványról már D. (Dorozsm.a, H. N.) óta halljuk, hogy milyen vaistagnyakú be- fyárfajzatok lakják. Mi mást ta­pasztaltunk. A jegyző nagyon szívesen fo­gadott bennünket. Egy vendég­lőben ebédeltünk. Innen nekiin­dultunk a bugaci pusztának. Az Ispán-lakba mentünk. Az ispán nem volt otthon, de az ispánné külön szobába vezetett. Tejet hoztak, pihentünk, sétáltunk. Másnap vasárnap. Vasárnapot tartottunk. Mert nem ért rá az ispán vezetni bennünket. De egy festőművész is lakik itt, nagyon komoly művész ember. Festmé­nyei gyönyörűek. Vasárnap dél­előtt az ispán lányával sétáltunk és udvaroltunk neki. Ellátásunk páratlan... Heggel (hétfőn) az ispán ko­csira llakott bennünket, és ke- resztül-kasul hordozott Buga- con cserénytől-cserényig. Igazi puszta ez a Bugac. Az emberek i Bugac, Bácska is igazi pusztaiak. Most azon­ban ezen a pusztán keresztül vasutat építtet Kecskemét vá­rosa, amelyet meg is próbál­tunk. Kivitt bennünket Monos­torba, innen pedig vissz]a Kecs­kemétre. Kecskemétet megnéztük, elég szép. sok az iskola! (Egy teherautó felvette a két vándort, így jutottak el Nagykő­rösre, Ceglédre. Katonatelepnél egy teherautó vette föl a két fiatalt. A gépkocsivezető meg is ebédeltette őket. Erről a napról csak néhány sort írt Erdei.) Ez a három város a térképen egy­forma. Alföldi faluvárosok, de vian szép nagyvárosi főterük, és egy uccájuk az állomástól. (Annál jobban tetszett mind­kettőjüknek Szolnok. Kellemes órákat töltöttek Rákóczifalván. Innen ladikon jutottak el „a na­gyon szép Vezsenybe”.) Kultúr- ház, villany.;, jó pap, rektor. (Továbbra is szűk szavú a nap­ló. Elismerően idézi a cibakházi fogadtatást.) Itt a vidék kezd olyan lenni, mint mifelénk. (A Gondolatok egy bácskai fa­luban című — tuditommiai — nyomtatásban még nem olvas­ható írást a fiatalkori, .kiadat­lan” jelzésű iratok között talál­tam. Nem tudni egyelőre, hogy melyik faluról szól. Nemcsak do- kumemtumértéke miatt kívánko­zik ide néhány részlet: annak bizonyítására is, hogy a fiatal­ember szinte átvilágítja a tájat, élményeit nagyobb összefüggé­sekben vizsgálja, szeretettel, de nemzeti érdekekkel szembesítve mutatja be.) Széles utcák. Az utat akácfák árnyékolják be, a napsugár cif­ra ábrázatákat rajzol a kövezet­re. A házak vakító féhérek, a' ház töve azonban minden má­sodiknak kék, szebbnél-szebb há­zaik. Olyan derült egy-egy ilyen utcia. mint a bárányfellhős ég. Másik helyen pirossal mázolták fel a fái tavit, még a kék alatt. Minden szín rikítóan élénk. Azt mondják, ilyen helyen eladó Honvédkollégiumi jelentkezésre Jelentkezésbe hívjuk fel az általános iskolák 8. osztá­lyos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpályához és a tiszti hivatáshoz, s szüleikkel (törvényes képviselőjük­kel) egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vál­lalnak arra, hogy a középiskola eredményes befejezése után tanulmányaikat katonai főiskolán- folytatják, majd — annak eredményes elvégzése után — hivatásos tiszt­ként teljesítenek szolgálatot. A PÁLYÁZÓK felvéte­lüket KÉRHETIK: az Eger­ben, Nyíregyházán, Tatán, Győrben, Szegeden, Balassa­gyarmaton, Zalaegerszegen, Pécsen és Székesfehérváron működő középiskolai honvéd­kollégiumok közül abba, ame­lyiknek a beiskolázási körze­tébe lakóhelyük tartozik. A kollégiumi elhelyezés és ellá­tás rendje: a felvételi követel­ményeknek megfelelt tanulók — szülői (gyámhatósági) egyet­értéssel — szerződésit kötnek, ezzel a kollégium növendéki állományába kerülnek, egyút­tal felvételt nyernek az adott város kijelölt középiskolájá­ba. A kollégiumi növendékek teljes és ingyenes (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, egészségügyi, kulturá­lis és sport) ellátásban része­sülnék, zsebpénzt és — ered­ményüktől függően — tanul­mányi pótlékot kapnak. A JELENTKEZÉS FELTÉ­TELEI: magyar állampolgár­ság, hivatásos katonai szolgá­latra való egészségi alkalmas­ság és alkati rátermettség, az előírt tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika és orosz nyelv) osztályzatait figyelem- he véve legalább „jó” tanul­mányi eredmény elérése. Azo­nos feltételek esetén a felvé­telnél1 előnyben részesülnek: a nagycsaládos fizikai dolgozó szülők gyermekei, az egyedül­álló szülő által eltartották, az állami gondozottak, a fegyve­res erők és testületek hivatá­sos állományú tagjainak gyer­mekei. A JELENTKEZÉS RENDJE: a pályázók a jelentkezési la­pot iskolájuk igazgatójától szerezhetik be és kitöltés utón azokat az iskola útján a me­gyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnokság sze­mélyügyi (iskoláztatási) osztá­lyán adják le. A pályázók egy­idejűleg más középfokú okta­tási intézménybe is jelentkez­hetnek. A honvédkollégiumi jelentkezést az általános isko­lákban rendszeresített tovább­tanulási nyomtatványra nem kell rávezetni. A FELVÉTEL RENDJE: a pályázók a Magyar Néphadse­reg Veszprémi Sorozó Köz­pontjában február hónapban kezdődő kétnapos felvételi vizsgán viesznek részt. A fel­vételi vizsga egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokból, fizikai képes­ségvizsgálatból, valamint be­szélgetésből áll. A felvételi vizsgára vinni kell: az iskolai ellenőrző könyvet, féléves ta­nulmányi értesítőt, a szülők jövedelmére vonatkozó hivata­los igazolást. A felvételi dön­tésről a kollégiumok igazga­tói a pályázókat írásban érte­sítik. PALY AZ ATI HATÁRIDŐ: a jelentkezési okmányok beér­kezése a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi parancs­nokságra január 31_ig. „Tisztelt Szerkesztőség! Elnézésüket kérem, de a feladatot számítógép hiánya miatt nem tudtam meg­oldani. Ugyanis községünkben egyetlen egy „PRI­MO” számítógép van. Ez október végén elromlott. Szegedre vittük megjavítani, onnan technikai okok miatt Budapestre küldték, és még nem kaptunk in­formációt, mikor mehetünk érte. Müller Irén, Ma­daras.” Egyik pályázónk küldte ezt a levelet, mely arról tanúskodik, hogy nem mindenütt egyformák a fel­tételek. Van aki otthon, a családi számítógépen old­hatja meg a feladatokat, máshol viszont — külö­nösen kisebb településeken — még az iskolában is nehéz gépközeibe jutni. Szeretnénk, ha Müller Irén és a többiek, akik rit­kábban' jutnak számítógéphez, egyenlő eséllyel ve­hetnének részt vetélkedőnkön. Versenyünk lebonyo­lítási rendje ezt lehetővé teszi. A következő fordu­lóra, a február 15-i középdöntőre mindenki meghí­vást kap, aki az első négy feladatból legalább 10 pontot összegyűjtött. A középdöntő már gyakorlati verseny lesz, me­lyet a megye különböző városaiban rendezünk meg. Az eddigi teljesítmény alapján 1—5 pontot hoznak magukkal a versenyzők, s a helyszínen 15 pont sze­rezhető. Az egyik feladat egy otthon elkészített prog­ram betáplálása, végigfuttatása lesz, a másik pedig programkészítés a helyszínen, az előzőleg kiválasz­tott típusú számítógépen. A középdöntő otthoni feladatát jövő csütörtöki, január 16-i számunkban tesszük közzé. Most pedig a 4. forduló egy-egy lehetséges helyes megoldását közöljük. (A feladat Ismertetése december 19-1 szá­munkban található.) Általános iskolások Vízhányó Tibor, a szanki általános iskola tanuló­ja küldte be a következő ügyes megoldást: 10 FOR 1=1 TO 89 20 IF 1=35 OR 1=60 OR 1=85 THEN 1=14-1 30 FOR J=I+1 TO 90 40 IF J=35 OR J=60 OR J=85 THEN J= 50 PRINTI ; J ; 35 ; 60 ; 85:N=N+1 60 NEXTJ 70 NEXTI 80 PRINT ”A SZÜKSÉGES LOTTOSZELVENYEK SZÁMA:” ; N KÖZÉPISKOLÁSOK 10 20 30 A feladat megoldása: INPUT ”A VERSENYZŐK SZAMA” DIMNÍ (N) , P (N) , H (N) FOR 1=1 TO N N VERSENYZŐ NEVE” . VERSENYZŐ INPUT P (I) lány van. Mindegy. Vallatni sa­játságos verofény, derű festi itt a házakat fehérre, kékre, az ar­cokat pirosra. És az ember is ilyen. Mind színtiszta magyar. De Ikoráinltsem olyan, mint a szó tá­lán. komor kun. Csupa kedély, szívesség. Azt mondjam?: fooldogak. Kü. Ionos, de úgy érzem, hogy azok. Parasztok, Pariasztok... Kisbirtokosok. A földjük ter­mékeny, szorgalmasan művelik. Megfizetik az adót. (Marad is még. ÍMeg yannak elégedve fagyö­kér sorsukkal. Igyekeznek az örömeit megtalálni ennek a csu­pa testi életnek. Es megtalálják. Hétköznap dolgozik. Odaadja magát érte egészen, hiszen a mindennapi kenyere. Azután jön a vasárnap. A lányok felkötik az ezerszinű pártát, a legények kipödrik a bajuszt... és lesz Vasárnap, a fest vasárnapja. Különb ebéd, mint máskor, bor. csók, virituskodás, bicska, a bácskai bicska. Azután jönnek újba a hétköz­napok. Semmi diszharmónia. Itt még teremnek a népdalok... Boldogok? ök néha így érzik. És nejtem mindig fáj ez a bol­dogság. Keménygerincű bácskai legényeik, mosolygósszemű bács­kai lányok! Fáj énnekem a ti boldogságtok, ha ugyan néha éreztek ás egy szemernyit belőle. Fáj énnekem az, hogy a ttó há­zatok olyan kék. és ez a kék nektek szép. Kedves bácskai leányok, fáj énnekem, hogy a ti szívetek be­töltik a bácskai legények... Küzdést kívánok, disszonanciát. Csak egy kicsit legyetek bol­dogtalanok. csak egy kicsit lá­zadjatok fel bácskai leányok. Hisz olyan szép a ti földetek, és olyan szép a tó egetek. NEGYVEN ÉV A NÉZŐK SZOLGÁLATÁBAN A mozigépész Nyugdíjba vonulásakor. negy­ven év munkájának elismerése­képpen Szurok Mihály mozigé­pész megkapta a Szocialista Kul­túráért kitüntetést. — Munkában töltött évtizedei első és egyetlen munkahelyén, a Bács-Kiskun megyei Moziüze­mi Vállalat alkalmazásában tel­tek. Hogyan emlékezik vissza a kecskeméti mozizás hőskorára? — Egészen pontosan 1943. szep­tember 12-én léptem munkába. Kezdetben tekercselőként dolgoz­tam a gépházban a gépész mel­lett. Ez a felállás akkoriban tel­jesen hétköznapi volt; sőt még esetenként, ha kellett, plaTtátokaf is hordtam az üdetekbe. Aho­gyan lassan megismertem, egyre inkább megszerettem a gépészi teendőket. 1946-ban letettem a vizsgát Budapesten, és azóta itt. Kecskeméten dolgozom. Felesé­gemet is ezen a munkahelyen is­mertem meg, azóta is mozisok maradtunk mindketten. — Műszakilag akkoriban min­den egészen más volt. Sokkal több figyeLmet igényeltek a be­rendezések, nagyon sokszor ala­posain meg kellett dolgozni azért is. hogy a kép minősége megfe­lelő legyen, Fekete-fehér filmnél, mellyel kapcsolatban nem gon­dolna senki komplikációkra, nem kis gondot okozott például, hogy miközben ívfénnyel vetítet­tünk. a vetített kép ne színeződ- jék kékre vagy sárgára. — Milyenek voltak a felszaba­dulás utáni első hónapok? 1945 tavaszán legelőször az Otthon mozi nyílt meg. Akkori­ban — számunkra elérhető tá­volságra — Szegeden volt egy épségben lévő filmraktár. Sokszor előfordult, hogy személyesen vit­tem-hoztam a filmet. Ráadásul ennek a szállítómunkának egv része olvkor a vonat tetején történt. De hát mindent boldo­gan megtettünk, csakhogy üze­melni tádiunk. Budapesten csak 1945 végén nyílt meg a raktár, ettől kezdve aztán postán, a maghoz hasonlóan bonyolódott a szállítás. — Milt/en választék állt akko­riban itt, Kecskeméten a mozi­mSSBK ** Szurok Mihály nézők rendelkezésére? Milyen gyakran láthattak új filmet? — Az első egy-két évben nem volt itúl nagy választék, hiszen sok raktár leégett. 1947 végére már gyarapodott a kínálat és gyarapodott a közönség is. Túl­nyomórészt magyar filmeket ve­títettünk, közülük is a Latábár- filmek voltak a legnépszerűbbek. — A munkája iránti lelkese­désből és szerétéiből igyekezett juttatni az éveken át önnél ta­nuló gépészeknek is. Sosem gon­dolt komolyan arra. hogy elhagy­ja ezt a pályát? — Sosem. Mindig 'megpróbál­tam a legfonfosabbként azt szem előtt tartani, hogy az a több száz ember, akinek vetítek, csak az én munkám révén láthatja a filmet. Mindig azon igyekeztem, hogy a legtökéletesébb képet lát­hassák: hogy képélesség, fényerő, hangerő, s a sok műszaki apró­ság. amire ügyelnie kell egy gé­pésznek, harmonikusan jó legyen, a nézők ne bosszankodjanak, ha­nem szórakozzanak. — E hosszú idő folyamán em­lékezik olyan különleges esetre, amelyről nem beszél szívesen? — Most. Így utólag úgy tűnik, nem akadt ilyen, de ha véletle­nül lett is volna, a közönségnek akkor sem volt szabad észreven- nie... Károlyi Júlia =j+i PRINT ”A” ; I INPUT N$ (I) 40 PRINT ”A” ; I PONTSZAMA” 50 NEXTI 60 FOR 1=1 TO N—1 : FORJ=l TON—I 70 IF N$ (J) =N$ (J+l) THEN 90 »0 Si &N$ (J) : N$ (J)=N$ (J+l) : Ní (J+l) =s$ : S=P (J) ; P (J) =p (J+l) : p (j+l) ==S 90 NEXT J : TEXTI 100 FOR 1=1 TO N : H=0 : FORJ=lTO N 110 IF J=I THEN 130 120 IF P (I)<P (J) THEN H=H+1 130 NEXT J : H (I) =H+1 : NEXT I 140 PRINT ”A NÉVSOR SZERINTI SORREND:” 150 FOR 1=1 TO N 160 PRINTNl (I) , P (I) , H (I) 170 NEXT I A fenti programok természetesen mindkét korosz­tályban csak egy-egy lehetséges megoldást mutat­nak be. Bármely más tökéletes megoldást maximá­lis porrtszámmal jutalmazunk A verseny állását és a középdöntőre meghívottak névsorát folyamatosan közöljük. BELEHALT — BELESZÜLETETT Tizennégy éves volt, amikor motort kapott. Elsőnek. .A többiek biciklivel mentek az osztálykirándulásra, ö Babet- tával kocogott a bolyban. A pe­dagógust iritálta valami, s nem engedte külön menni a többitől. De aztán elvesztette szem elől, s csak hallott róla, hogy elsőnek lett autója; még le sem érett­ségizett. — Sose járt gyalog — emle­gették, mikor meghalt. Elsőnek — harmincévesen. Érrendszeri betegségben, az öregek módján. A szülők nem látták halálában a maguk részét. öccse elsőnek kapott elektro­nikus tévéjátékot. Bevitte az is­kolába. Sárga volt mindenki az irigységtől és sóvárgástól. Ö odaadta mindenkinek a já­tékot. — öt perc két forint — mond­ta. Tele lett két forinttal a zse­be. Az iskolatáskája. Tízéves volt ekkor ez az élel­mes üzletember. Megnyugtató volt látni első szépreményű lé­péseit az apja nyomdokán. KÉT TRAGÉDIA Ezerkilencszáznegyvenben tra­gédia történt az országúton. Va­lahol az Alföldön. Az uradalmi cséplőgép, átköl­tözőben egyik asztagvárosból a másikba, halálra gázolt egyet a napszámosok közül, akik előtte haladtak. Az elcsigázott, holtfáradt nap­számos jártában elaludt, s a von­tató traktor átment rajta. Egy volt a hárommillió kol­dusból. Hetek óta három-négy órát aludt. Tizenhatot-tizenhetet dol- aozott. Kaszája hajnaltól éjsza­káig suhogott. Villája pirkadat­tól sötétig járt az osztag tete­jében. A gyilkos nap égető tű­sében. Olcsó munkás volt. Az emberviacon vették, hol társai­val tovorgott. munkaalkalomra várva, öt porontya fölött az éh­halál réme lebegett. Az arwtdsi- csévlési szezontól várta a meg­váltást. Most örült a szerencsének, az „életnek" (ahoay a kenyeret ne­vezték). amit hazavisz, s aminek ..újig” ki kell tartania. Nem kel­lett fit hajtani a bandagazdának, kinek fisi tiszte volt barmot és embert egy ostorra lógni. Ma­gától is aayonhajszolta magát, nagy törekvésében. *A Központi Sajtószolgálat pályázatának I. díjas alkotása tárcakategóriában. SZEBERÉNYI LEHEL: Metszetek* Ezer kilencszáznyolcvannégy ben tragédia történt az orságúton. Valahol az Alföldön. A hajnali órában beszakadt egy személyautó teteje, s agyon­nyomta a benne ülő házaspárt. Egyszerű parasztemberek vol­tak. Odavalósiak, ahol legtöbben toporogtak egykor az emberpia­con. Az ember gyerek volt még akkor. Ama éhes porontyok kö­zül való. Hozta a hagyományt, hogy szakadásig kell dolgozni. Asszonya is hozta. Bandagazda nem állt fölöttük. Más hajtotta őket. Három-négy órát aludtak. ti- zenhatot-tizenhetet dolgoztak. Autójukkal a fővárosi piacra tartottak éppen. Egy héten többször megtették az utat. Fó­liasátraikból pakolták fel az autó tetejérie a zöldfélét. Mindig többet, mindig többet. Elkapta őket valami furcsa szenvedély. Mintha azt próbálnák, mit bír az autó. Millióik gyűltek már a bankban. Gyermek nem maradt utánuk. NEVELÉS Két nő utazik a Héven. Be­szélgetnek. Szavaik töredékesen ütik csak át az általános zajt, keverékét a kerekek dübörgésé­nek, $ egy kiránduló iskola gyerekricsajának. „...' Köszönöm, holtfáradtan. Rettenetesen kimeritőek... De olyan aranyosak... Két külön­böző természet. Egyik ilyen, má­sik olyan... Volt főnököm kér­di: hogy bírod? Hogy nem za­varodsz meg? Én akartam gye­rekeket, nem? Viszont tény. hogy sok a gond velük. De két szép egészséges gyerek ... S rosz- szak? ... Nagyon aranyosak, na­gyon drágák... Van olyan nap, mikor aztán nem bírok velük. Két ördög. Érdekes, ha meghall­ják, hogy jön az apjuk, abban a pillanatban, mint az angya­lok ... Panaszkodok a férjem­nek, nem akarja elhinni, egész este azokkal a gyerekekkel sem­mi bajunk nincs. Azok meg­ágyaznak meg fürödnek, cipőjü­ket rendbe teszik, táskájukat el­készítik. Nem kell könyörögni, mennek aludni, mint a paran­csolat ... Mindent megcsinálnak. Kicsi koruktól úgy vannak ne­velve. hogy ha ai apjuk meg­kérdezi, mi újság, meg kell, hogy mondják. Akármi volt nap­közben, iskolában, vagy otthon megtépték egymást. Szóval min­dent meg kell mondani. Olyan nincs, hogy nem. Én megkövez telem. Akármi von. Ha rossza­ságot csináltak, ha jót. Nincs is nekik titkuk... Olyan nincs, hogy eltitkolnának valamit, mert baj lesz... ők maguktól meg­mondanak mindent. Pici koruk­tól erre szoktatta. Ha valami nem úgy volt, meg voltak fe­gyelmezve. Durcáskodást, duz- zogást nem ismerek... De ugyanolyan szeretetet kell nekik adni. Nem szabad, hogy másnap is haragszom. S a gyerekeknek se, hogy most duzzogok... Van •nekik egy jó kis térdeplősük. Két ilyen vaspálca. Olyan hatá­sos. anyukám ... Egyik a kü­szöbre, másik a kályha elé ... Az ember azokra letérdepelte­ti .Egy \percen belül olyan bocsánatkérés van! Fáj ám ne­kik nagyon ... Marha fájdal­mas . Megálló. A nő már a lépcsőn: „.... nagyon aranyosak, nagyon drágák.. A gyerekricsaj mindent elbo­rít. VASÁRNAPI GYEREKEK A gyerek ledobta magát a szőnyegre, és hisztérikus zoko­gás rázta: — Itthon akarok maradni!... Veletek akarok maradni! Vasárnapi gyerek volt. De csak minden második vasárnapi. A szülők kötődét üzemeltettek. ■ A pénzcsinálás lefoglalta min­den idejüket. Két gyermekükre már nem jutott, legfeljebb egy- egy a vasárnapokból. Megoldást kerestek, s találtak. Pótmamá­nál helyezték el őket. Ott is aludtak. Havi hatezer forintért. De pénz nem számít. Pénz van. Nyaraló a Balatonon, Opel Ascona a feleségnek. Audi 80 a férjnek, s a gyerekekről se fe­ledkeztek el. Egy-egy öröklakás budai zöldövezetben már őket is készen várja, mire felnőnek. Az apa — útrakészen — te­hetetlenül állt. A gyerek útra öltözötten. Svédből hozott dzsekiben, nya­kában holland kistáskával, a sz&nyeghez ütögette visítva fe­jét, míg az anya megunta: — Nem érünk rá! Erélyesen felkapta kapálózó gyermekét, hogy átadja a mo­solygós pótmamának, aki az aj­tóban már lógta a nagyobbik, a kisebbik kezét. Bal lába a kü­szöbön úgy rugózott, mint rajt­A FŐDÍJ: EG Y-EGY PRIMO Barátom, a számítógép Vetélkedő általános és középiskolásoknak

Next

/
Thumbnails
Contents