Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-06 / 4. szám
Tllic riOUTlVil, RGTKSOurrCKt PETŐFI NÉPE AB MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 4. szám Ára: 1,80 Ft mm. január 6. hétfő Múzeumról múzeumra Mii történt Bács-Kiskun megye múzeumaiban 1985-ben? Ezúttal öt helyszínt választottunk múzeumösszegzőnkhöz. KISKUNHALAS, THORMA JÁNOS MÜZEUM Wicker Erika irányításával folytatták a régészeti ásatásokat Csó- lyospálos határában, a Budaitanyán. Az avar- és bronzkori temetőkből előkerült leleteket az ősz folyamán rendezték, katalogizálták. A múzeum munkatársai rendszeresen publikáltak tudományos igényű dolgozatokat a Halasi Műsorban és a Halasi Tékában. Előadásokat tartottak, bár a feltételek nem a legjobbak az összejövetelekre. Az általános iskolásoknak történelemórákat szerveztek, három anyag (készült el az elmúlt esztendőben: Az ókori Egyiptom, Az ókori Görögország, Az ókori Róma. A múzeum időszaki kiállításai 1985-ben: Bodor Miklós grafikus- és Buda- helyi Tibor szobrászművész áprilistól júniusig mutatta be alkotásait, Iván Judit szőtteseit pedig szeptembertől decemberig nézhették meg az érdeklődők a pincegalériában. A „Bemutatjuk ..elnevezésű sorozatukban avarkori veretes övét, reflexíjat és aranyozott ékszereket tártak közszemlére tavaly. • Decemberben nyitotta meg kapuit a bajai Vojnich-kúriában a Nagy István Képtár. KALOCSA, VISKI KAROLY MÜZEUM Az elmúlt év legnagyobb tudományos munkája: a Kecel története című több száz oldalas monográfia meg jelenése éls az ehhez kapcsolódó előadások, konferenciák voltak. Időszaki tárlatot teremhiány miatt nem rendeztek Kalocsa legnagyobb múzeumába»-*. November végéig 20 853 látogató kereste fel az állandó kiállításokat. Harmincegy rendezvény zajlott le, 17 ismeretterjesztő előadás hangzott el, 11 ifjúsági szakkört tartottak és 7 esetben iskolai órát. BAJA, TÜRR ISTVÁN MÜZEUM A felújítások, bővítések további anyagok bemutatását teszik majd lehetővé. Persze az épület rendezése mellett az érdemi munkára is jutott idő Baján. Az ásatásokat Szeremlén, Bácsborsódon, Bátmonostoron és Baján végezték. Jelentős a publikálások száma, különféle szakfolyóiratokban jelentek meg a múzeum munkatársainak írásai, tanulmányai. Tizenegy TIT-előadásra vállal(Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov idén Indiába látogat A Times of India című napilap jelentése szerint Mihail Gorbacsov várhatóan még az idén hivatalos látogatást tesz Üj-Del- hiben Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök meghívására. Szombaton több indiai újság is beszámolt Viktor Afanaszjev- nek, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Pravda főszerkesztőjének új-delhi sajtóértekezletéről, amelyen elmondta, hogy Radzsiv Gandhi kormányfő várakozással tekint az SZKP KB főtitkárának látogatása elé. Lélektani háború Líbia ellen WASHINGTON Washington folytatja a lélektani háborút Líbia ellen. Így értékelték pénteken este az amerikai fővárosban azt, hogy a Pentagon bejelentette: Líbia partjai közelében hajt majd végre, „rutinjellegű” mozdulatokat az Egyesült Államok földközi-tengeri flottájának több egysége, mindenekelőtt a Coral Sea repülőgép-anyahajó, amely Nápolyiból kifutott a Földközi-tengerre. Ugyanakkor a katonai hatóságok azt is jelezték, hogy az atlanti flotta több hajóegységét is készenlétbe helyezték, és esetleg út- nak indítják a Földközi-tengerre. Egyes értesüléseik szerint a kormányzat szeretne ugyan csapást mérni Líbiára, de ettől az tartja vissza, hogy az országban mintegy 1500 amerikai állampolgár él. Az amerikai külügyminisztérium pénteki közlése szerint az amerikai állampolgárok többsége líbiai állampolgárok, illetve országban dolgozó más nemzetiségűek család tagja, de vannak közöttük sokan olyanok, akik amerikai vállalatok megbízásából, illetve líbiai vállalatok alkalmazásában dolgoznak az országban, elsősorban a kőolajiparban. Egy katonai akció könnyen súlyos veszélybe sodorhatná ezeket az amerikaiakat. Bár a minisztérium szóvivője nem szólította fel távozásra a Líbiában élő amerikaiakat, ismét leszögezte, hogy adott esetben „nem tudna számukra védelmet biztosítani”. Sajtóértesülések arról adtak hírt. hogy az Egyesült Államok ezért Izraelt szerette volna megbízni a „büntetőakció” végrehajtásával. de Perez miniszterelnök egyelőre nem hajlandó erre a lépésce. • MOSZKVA Az Egyesült Államok mostani kormánya már hatalomra kerülése óta azon gondolkodik, hogyan fenyíthetné meg Líbiát — írja péntek délután a moszkvai Izvesztyija. Nemrég vált ismeretessé, hogy Washingtoniban terveket dolgoztak ki az ország ellen irányuló nyílt fegyveres agresszió megindítására. Az agresszió megkezdéséhez szükséges kedvező időpontot várva a CIA amerikai titkosszolgálat teljes erejével dolgozott és dolgozik a mostani líbiai rendszer aláásásán. A nyugati sajtóban közben olyan értesülések jelentek meg, hogy az Egyesült Államok egyes közel-keleti szövetségeseivel a Líbia elleni katonai lépések összehangolásáról tárgyal — hangsúlyozza a szovjet kormány lapja. (Folytatás a 2. oldalon.) Otthonos építkezés Ha az építőipari termeiét mérlegét akarjuk megvonni. bármilyen időszakban íi. az első helyen mindig a lakásépítés áll. Persze a vállalatok, szövetkezetek hatósugara jóval nagyobb az új lakótelepeknél, mert minden, ami épített környezetünkhöz tartozik, az az építők műve. A társadalom egy rétegének lakáshoz juttatása szociálpolitikai kérdés. Akik ezen a körön kívül vannak — jövedelmi viszonyaik miatt —, azok az építési piacon juthatnak új. nagyobb lakáshoz, vagy az első otthonukhoz. Az építőket ■azonban szabályozók késztetik a nyereséges vállalkozásra, és nem nekik, hanem a tanácsoknak van ellátási felelősségük epben, övék a lakáselosztás hálátlan — mindenkinek nem tetszhető — feladata is. Az első tizenöt éves lakás- építési terv sikeres befejezése, a több mint egymillió lakás felépítése után sem csökkent a közfigyelem az új otthonok iránt; még mindig sokan várnak lakásta az országban, a családalapítók, a szétköltöző generációk, és egyre több az elvált ember, aki nem albérletben szeretné leélni az életét. A felborzolt társadalmi közhangulat nehezen nyugszik bele. hogy az eredmények ellenére is még éveket kell várakozni a lakásra megyeszékhelyeken. a lassan, de biztosan zsúfolttá váló kisvárosokban. Bs nem azért, mintha az építő vállalatok nem győznék a munkát. Hanem azért, mert a népgazdaság teherbíróképessége netm énged többgt, és itt sem nyújtózkodhatunk tovább annál, mint ameddig a takarónk ér. Ugyanakkor rémtörténetek keringenek arról, hogy némely kivitelezők milyen silány munkát végeznek, hogy leesik a tapéta, feljön a szönvegpad- 16. leugrik a falról a csempe. Mindán aond és nehézség ellenére azonban úav látszik, hogy teljesítettük a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott számot, öt ér alatt felépült az országban 370—375 ezer lakás, örvendetes, hogy az országos statisztika szerint kedvezőbb a lakások felszereltsége, az átlagos alapterület a néhány évvel ezelőtti 64 négyzetméterről 78- ua nőtt. Ebbe természetesen beletartoznak az egyéni építkezők családi házai is, és egyre inkább az állanti lakásépítők partnereinek kell tekintenünk a családjukkal, vagy kalákában építkezőket. Az 6 kdmoly erőfeszítéseik is szerepet játszanak abban, hogy a tervidőszak számai teljesülnek, amellett, hogy a házgyárak nagysorozatú termeléséről sem szabad lemondani. Nemcsak akkor volt szükség az ipari termelés és az iparosított építés felfuttatására, amikor gyorsan kellett lakáshoz juttatni az emberek százezreit, hanem a távlatokban sem lehetünk meO a nagy teljesítményű házgyárak nélkül. Ezeknek az üzemeknek a léte is garancia arra. hogy tovább gyarapodhat az ország lakásállománya. Síikor» Katalin Korán kezdték a hetet a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában. Tegnap is dolgoztak ugyanis, bepótolva a pihenéssel töltött csütörtöki s pénteki napok egyikét. Műszakváltás idején — délután két órakor — a gyár tágas dísztermében munkásgyűlésre jöttek össze a dolgozók, ahol Tóth Gyula igazgató tartott rövid számvetést az elmúlt év eredményeiről, és az előttünk álló esztendő legfontosabb feladatairól. Megállapította, hogy 1985-ben a SZIM kecskeméti gyárának tevékenységét a dinamikus fejlődés jellemezte. A munka hatékonysága javult, korszerűsödött a termékszerkezet, a dolgozók keresetszintje meghaladta az ipari átlagot. A dolgozók szociális helyzete kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt. Az 1985-ös árbevétel 521 millió forint körül alakul, közel hat százalékkal több az előző évinél. A nyereség az 1984-es 161 millió után 180 millió forint, ami tíz és fél százalékos növekedést jelent. Jelentősen csökkentek a készletek, s valamivel kevesebb volt a dolgozók létszáma ifi- A keresetszint 62 ezer 412 forintról 74 ezer forintra emelkedett, a borítók tehát majdnem húsz százalékkal (!) volt vastagahb,.mlnt az előző évben. Az igazgató a felsorolt eredményeket elsősorban azzal indokolta, hogy a gyár belső szabályozórendszerében az egyéni érdekeltség úgymond „markánsabbá” vált. A eyártmányszerkezet új, stratégiainak mondható termékkel bővült. Megkezdték az olasz, „Ba- ruffaldi” licenc alapján készülő elektromechanikus szerszámtartó gyártását. Ennek jelentősége csak a golyósorsógyártás néhány évvel ezelőtti bevezetéséhez mérhető. Az 1986-os feladatokról szólva, Tóth Gyula a jövedelmezi5ség és a konvertibilis valutában elszámolható export fokozását jelölte meg első számú elérendő célként, a termelés kismértékű növelése mellett. A gyár nyereségterve 180 millió forint, azonos az ideivel, de ez csak jelentős költségcsökkentés mellett lesz elérhető. II. F. I. MÁR SOK HELYÜTT SEGÍT A SZÁMÍTÓGÉP Zárszámadásra készülnek Magyarországon az 1970-es évek végén kezdték el fejleszteni azokat a programrendszereket, amelyeket ma már egyre szélesebb körben alkalmaznak a mezőgazdaságban. Ha a sorrendiséget is figyelembe szeretnénk venni, az elsők között kell megemlíteni a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés komplex mező- gazdasági vállalatirányítási rendszerének kialakítását, fejlesztését, amit 1980-tól kis- és közepes teljesítményű számítógépekre dolgoztak ki. Dicsérni lehet az AG&ZIR- COOP — Állami Gazdaságaik számítógépes Információs Rendszerfejlesztő Együttműködésének — programjait is. Ebben a sorban kell megemlíteni a Bácskai és Dunáméi! éki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének pályázatát is. Az Alpha micro típusú gépre pályázatot • Lajosmlzse-Felső, Almavlrág Szakszövetkezet: Horváth Zoltánná és Almási Lásslóné a főkönyv tételeit elektromechanikus gépen dolgoa- za fel. Kis képünk: Thell Csilla és Bánfi Márta Commodore-ral futtat végig egy keretszabályozó programot. (Straszer András felvételei) hirdettek meg „felhasználási programok” fejlesztésére. A Kiskunsági TESZÖV felmérése szerint 1985-ben a 71 taggazdaságukban hat Sharp 1500; egy VT 20/1V.; három VT 20/A; egy HT 2080 Z és 12 Commodore 64 típusú számítógép segítette a munkát. A gazdaságokban nemcsak külső, bizony elég drágán beszerezhető programokat használnak, hanem maguk is készítenek ilyeneket. Ebben különösen élen járnak a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, valamint az orgoványi Sailai Termelőszövetkezet szakemberei. Közeleg a zárszámaidó közgyűlések ideje. Ilyenkor a gazdaságok könyvelői, számviteli dolgozói megfeszített munkát végeznek. Ebben már sok helyütt precíz partnerekkel, számítógépekkel dolgoznak. A Bácskai már korábban, a Kiskunsági TESZÖV pedig pérv. (Folytatás a 2. oldalon.) • A kecskeméti tanácskozás résztvevői. MARÓTHY LÁSZLÓ FELSZÓLALÁSA A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa Hétvégén Budapesten, a SZOT központi iskolájában tartotta meg 26. kongresszusát a Textilipari Dolgozók Szakszervezete. A rendezvényen — mintegy 140 ezer szakszervezeti tag képviseletében — 217 küldött tárgyalt az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatairól és a soron- következő feladatokról. Szombaton, a Martos Istvánné főtitkár beszámolóját kővető vitában szót kért Maróthy László miniszter elnök-helyettes, az MSZMP Politikát Bizottságának tagja is. A textilipar gazdasági eredményeiről szólva rámutatott: a termelési adatok bizonyítják, hogy a textilipar a szűkös fejlesztési lehetőségek, az egyre fogyó létszám mellett is tudta növelni termelését, exportját. Méltatta a textilgyárakban sokszor nehéz körülmények között helytálló dolgozók áldozatkész munkáját, akiknek döntő többsége nő, s mégis vállalják a több műszakot és a nehéz fi2ikai megterhelést. A gondokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy ideje visz- szaállítani a fő-munkaidő becsületét, ennek megoldása a közeli jövő feladata. Am türelemmel kell lenni az új kezdeményezések Irént Is, hiszen például a kisvállalkozásokról Idővel bizonyára lehámlik az, ami fölösleges és nem kell, s az marad, amiből hasznunk lesz. De nagyon gyorsan meg kell keresni a módját, hogy a fő-munkaidőben mindenki ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint ahogy teszi ezt most a vgmk-ban. Bizonyára segít majd a gondokon, hogy a kormány a fonók bérét a többlettermelés után járó kiegészítéssel az év elejétől felemelte. Fontos azonban tudni, hogy ez a pénz valóban csak a többlet- munkáért jár. A kongresszus tegnap vitával folytatta munkáját. A mintegy harminc hozzászóló közül többen hangsúlyozták: a következő öt évben — élve a megnövekedett vállalati önállósággal — további erőfeszítésekre van szükség a textiliparban is. A célok eléréséhez a feltételek megteremtése az elsőrendű feladat, s arra számítanak, ha a kormány áttekinti az ágazat helyzetét, olyan döntések születnek majd, amelyek hatékonyan segítik a fejlődést. A szabályozók gyakori változtatása viszont — mondották — sokszor ínég a szakemberek számára is érthetetlen, áttekinthetetlen. Ez különösen (megnehezíti a bizalmiak dolgát, főként azért, mert a dolgozókat egyre inkább a dolgok miértje érdekli — s erre magyarázatot adni nagyon sokszor nem tudnak. Általános vélemény, hogy szükség volna felsőbb szinten megteremteni azokat az átfogó, keretjellegű szabályozókat, amelyeken belül a vállalatok ténylegesen élhetnek önállóságukkal. A bérekről szólva elmondták: a dolgozók nem tekintik a munkabér részének a műszakpótlékot, enélkül pedig a jövedelmek nem állják ki semmiféle összehasonlítás próbáját. Elsősorban ez az oka annak, hogy a fő-munkaldö- ben elért teljesítmények elmaradnak a vgmk-ban végzett munkáétól. A jövedelmeket illetően felvetődött az is, hogy egy textilipari vállalaton belül alacsonyabb a vidéki gyárakban dolgozók bére, mint a fővárosiaké. A kongresszus vasárnap, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete tisztségviselőinek megválasztásával ért véget , kiemelkedő évet zárt A SZIM KECSKEMÉTI GYÁRA Vasárnapi munkásgyűlés
