Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

Tllic riOUTlVil, RGTKSOurrCKt PETŐFI NÉPE AB MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 4. szám Ára: 1,80 Ft mm. január 6. hétfő Múzeumról múzeumra Mii történt Bács-Kiskun megye múzeumaiban 1985-ben? Ezúttal öt helyszínt választottunk múze­umösszegzőnkhöz. KISKUNHALAS, THORMA JÁNOS MÜZEUM Wicker Erika irányításával foly­tatták a régészeti ásatásokat Csó- lyospálos határában, a Budai­tanyán. Az avar- és bronzkori te­metőkből előkerült leleteket az ősz folyamán rendezték, katalogi­zálták. A múzeum munkatársai rendszeresen publikáltak tudo­mányos igényű dolgozatokat a Halasi Műsorban és a Halasi Té­kában. Előadásokat tartottak, bár a feltételek nem a legjobbak az összejövetelekre. Az általános is­kolásoknak történelemórákat szerveztek, három anyag (készült el az elmúlt esztendőben: Az óko­ri Egyiptom, Az ókori Görögor­szág, Az ókori Róma. A múzeum időszaki kiállításai 1985-ben: Bodor Miklós grafikus- és Buda- helyi Tibor szobrászművész áp­rilistól júniusig mutatta be al­kotásait, Iván Judit szőtteseit pe­dig szeptembertől decemberig nézhették meg az érdeklődők a pincegalériában. A „Bemutat­juk ..elnevezésű sorozatukban avarkori veretes övét, reflexíjat és aranyozott ékszereket tártak közszemlére tavaly. • Decemberben nyitotta meg ka­puit a bajai Vojnich-kúriában a Nagy István Képtár. KALOCSA, VISKI KAROLY MÜZEUM Az elmúlt év legnagyobb tudo­mányos munkája: a Kecel törté­nete című több száz oldalas mo­nográfia meg jelenése éls az ehhez kapcsolódó előadások, konferen­ciák voltak. Időszaki tárlatot te­remhiány miatt nem rendeztek Kalocsa legnagyobb múzeumá­ba»-*. November végéig 20 853 lá­togató kereste fel az állandó ki­állításokat. Harmincegy rendez­vény zajlott le, 17 ismeretterjesz­tő előadás hangzott el, 11 ifjúsá­gi szakkört tartottak és 7 eset­ben iskolai órát. BAJA, TÜRR ISTVÁN MÜZEUM A felújítások, bővítések továb­bi anyagok bemutatását teszik majd lehetővé. Persze az épület rendezése mellett az érdemi mun­kára is jutott idő Baján. Az ása­tásokat Szeremlén, Bácsborsódon, Bátmonostoron és Baján végez­ték. Jelentős a publikálások szá­ma, különféle szakfolyóiratokban jelentek meg a múzeum munka­társainak írásai, tanulmányai. Tizenegy TIT-előadásra vállal­(Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov idén Indiába látogat A Times of India című napi­lap jelentése szerint Mihail Gor­bacsov várhatóan még az idén hivatalos látogatást tesz Üj-Del- hiben Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök meghívására. Szombaton több indiai újság is beszámolt Viktor Afanaszjev- nek, az SZKP Központi Bizottsá­ga tagjának, a Pravda főszerkesz­tőjének új-delhi sajtóértekezle­téről, amelyen elmondta, hogy Radzsiv Gandhi kormányfő vára­kozással tekint az SZKP KB fő­titkárának látogatása elé. Lélektani háború Líbia ellen WASHINGTON Washington folytatja a lélekta­ni háborút Líbia ellen. Így ér­tékelték pénteken este az ameri­kai fővárosban azt, hogy a Pen­tagon bejelentette: Líbia partjai közelében hajt majd végre, „ru­tinjellegű” mozdulatokat az Egyesült Államok földközi-tenge­ri flottájának több egysége, min­denekelőtt a Coral Sea repülő­gép-anyahajó, amely Nápolyiból kifutott a Földközi-tengerre. Ugyanakkor a katonai hatóságok azt is jelezték, hogy az atlanti flotta több hajóegységét is ké­szenlétbe helyezték, és esetleg út- nak indítják a Földközi-tengerre. Egyes értesüléseik szerint a kor­mányzat szeretne ugyan csapást mérni Líbiára, de ettől az tartja vissza, hogy az országban mint­egy 1500 amerikai állampolgár él. Az amerikai külügyminisztérium pénteki közlése szerint az ame­rikai állampolgárok többsége líbiai állampolgárok, illetve ország­ban dolgozó más nemzetiségűek család tagja, de vannak közöttük sokan olyanok, akik amerikai vállalatok megbízásából, illetve lí­biai vállalatok alkalmazásában dol­goznak az országban, elsősorban a kőolajiparban. Egy katonai ak­ció könnyen súlyos veszélybe so­dorhatná ezeket az amerikaiakat. Bár a minisztérium szóvivője nem szólította fel távozásra a Líbiá­ban élő amerikaiakat, ismét le­szögezte, hogy adott esetben „nem tudna számukra védelmet bizto­sítani”. Sajtóértesülések arról adtak hírt. hogy az Egyesült Államok ezért Izraelt szerette volna meg­bízni a „büntetőakció” végre­hajtásával. de Perez miniszterel­nök egyelőre nem hajlandó erre a lépésce. • MOSZKVA Az Egyesült Államok mostani kormánya már hatalomra kerü­lése óta azon gondolkodik, ho­gyan fenyíthetné meg Líbiát — írja péntek délután a moszkvai Izvesztyija. Nemrég vált ismere­tessé, hogy Washingtoniban ter­veket dolgoztak ki az ország el­len irányuló nyílt fegyveres ag­resszió megindítására. Az ag­resszió megkezdéséhez szüksé­ges kedvező időpontot várva a CIA amerikai titkosszolgálat teljes erejével dolgozott és dol­gozik a mostani líbiai rendszer aláásásán. A nyugati sajtóban közben olyan értesülések jelen­tek meg, hogy az Egyesült Álla­mok egyes közel-keleti szövet­ségeseivel a Líbia elleni katonai lépések összehangolásáról tár­gyal — hangsúlyozza a szovjet kormány lapja. (Folytatás a 2. oldalon.) Otthonos építkezés Ha az építőipari termeiét mérlegét akarjuk megvonni. bármilyen időszakban íi. az első helyen mindig a lakás­építés áll. Persze a vállalatok, szövetkezetek hatósugara jóval nagyobb az új lakótelepeknél, mert minden, ami épített kör­nyezetünkhöz tartozik, az az építők műve. A társadalom egy rétegének lakáshoz juttatása szociálpoli­tikai kérdés. Akik ezen a kö­rön kívül vannak — jövedelmi viszonyaik miatt —, azok az építési piacon juthatnak új. nagyobb lakáshoz, vagy az el­ső otthonukhoz. Az építőket ■azonban szabályozók késztetik a nyereséges vállalkozásra, és nem nekik, hanem a tanácsok­nak van ellátási felelősségük epben, övék a lakáselosztás hálátlan — mindenkinek nem tetszhető — feladata is. Az első tizenöt éves lakás- építési terv sikeres befejezése, a több mint egymillió lakás felépítése után sem csökkent a közfigyelem az új otthonok iránt; még mindig sokan vár­nak lakásta az országban, a családalapítók, a szétköltöző generációk, és egyre több az elvált ember, aki nem albér­letben szeretné leélni az életét. A felborzolt társadalmi köz­hangulat nehezen nyugszik be­le. hogy az eredmények elle­nére is még éveket kell vára­kozni a lakásra megyeszékhe­lyeken. a lassan, de biztosan zsúfolttá váló kisvárosokban. Bs nem azért, mintha az építő vállalatok nem győznék a mun­kát. Hanem azért, mert a nép­gazdaság teherbíróképessége netm énged többgt, és itt sem nyújtózkodhatunk tovább an­nál, mint ameddig a takarónk ér. Ugyanakkor rémtörténetek keringenek arról, hogy némely kivitelezők milyen silány munkát végeznek, hogy leesik a tapéta, feljön a szönvegpad- 16. leugrik a falról a csempe. Mindán aond és nehézség el­lenére azonban úav látszik, hogy teljesítettük a hatodik öt­éves tervidőszakra előirányzott számot, öt ér alatt felépült az országban 370—375 ezer lakás, örvendetes, hogy az országos statisztika szerint kedvezőbb a lakások felszereltsége, az átla­gos alapterület a néhány évvel ezelőtti 64 négyzetméterről 78- ua nőtt. Ebbe természetesen beletar­toznak az egyéni építkezők családi házai is, és egyre in­kább az állanti lakásépítők partnereinek kell tekintenünk a családjukkal, vagy kaláká­ban építkezőket. Az 6 kdmoly erőfeszítéseik is szerepet ját­szanak abban, hogy a tervidő­szak számai teljesülnek, amel­lett, hogy a házgyárak nagy­sorozatú termeléséről sem sza­bad lemondani. Nemcsak ak­kor volt szükség az ipari ter­melés és az iparosított építés felfuttatására, amikor gyorsan kellett lakáshoz juttatni az emberek százezreit, hanem a távlatokban sem lehetünk meO a nagy teljesítményű házgyá­rak nélkül. Ezeknek az üze­meknek a léte is garancia ar­ra. hogy tovább gyarapodhat az ország lakásállománya. Síikor» Katalin Korán kezdték a hetet a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában. Tegnap is dol­goztak ugyanis, bepótolva a pihenéssel töltött csütörtöki s pénteki napok egyikét. Műszakváltás idején — délután két órakor — a gyár tágas dísztermében munkásgyű­lésre jöttek össze a dolgozók, ahol Tóth Gyula igazgató tar­tott rövid számvetést az elmúlt év eredményeiről, és az előt­tünk álló esztendő legfontosabb feladatairól. Megállapította, hogy 1985-ben a SZIM kecskeméti gyárának te­vékenységét a dinamikus fejlő­dés jellemezte. A munka haté­konysága javult, korszerűsö­dött a termékszerkezet, a dolgo­zók keresetszintje meghaladta az ipari átlagot. A dolgozók szo­ciális helyzete kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt. Az 1985-ös árbevétel 521 millió forint körül alakul, közel hat százalékkal több az előző évinél. A nyereség az 1984-es 161 millió után 180 millió forint, ami tíz és fél százalékos növekedést jelent. Jelentősen csökkentek a készle­tek, s valamivel kevesebb volt a dolgozók létszáma ifi- A kereset­szint 62 ezer 412 forintról 74 ezer forintra emelkedett, a borítók te­hát majdnem húsz százalékkal (!) volt vastagahb,.mlnt az előző év­ben. Az igazgató a felsorolt ered­ményeket elsősorban azzal indo­kolta, hogy a gyár belső szabá­lyozórendszerében az egyéni ér­dekeltség úgymond „markán­sabbá” vált. A eyártmányszerkezet új, stra­tégiainak mondható termékkel bővült. Megkezdték az olasz, „Ba- ruffaldi” licenc alapján készülő elektromechanikus szerszámtar­tó gyártását. Ennek jelentősége csak a golyósorsógyártás néhány évvel ezelőtti bevezetéséhez mérhető. Az 1986-os feladatokról szólva, Tóth Gyula a jövedelmezi5ség és a konvertibilis valutában elszá­molható export fokozását jelölte meg első számú elérendő célként, a termelés kismértékű növelése mellett. A gyár nyereségterve 180 millió forint, azonos az ideivel, de ez csak jelentős költségcsök­kentés mellett lesz elérhető. II. F. I. MÁR SOK HELYÜTT SEGÍT A SZÁMÍTÓGÉP Zárszámadásra készülnek Magyarországon az 1970-es évek végén kezdték el fejleszteni azo­kat a programrendszereket, ame­lyeket ma már egyre szélesebb körben alkalmaznak a mezőgaz­daságban. Ha a sorrendiséget is figyelembe szeretnénk venni, az elsők között kell megemlíteni a Békéscsaba és Környéke Agrár­ipari Egyesülés komplex mező- gazdasági vállalatirányítási rend­szerének kialakítását, fejlesztését, amit 1980-tól kis- és közepes tel­jesítményű számítógépekre dol­goztak ki. Dicsérni lehet az AG&ZIR- COOP — Állami Gazdaságaik szá­mítógépes Információs Rend­szerfejlesztő Együttműködésének — programjait is. Ebben a sor­ban kell megemlíteni a Bácskai és Dunáméi! éki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövet­ségének pályázatát is. Az Alpha micro típusú gépre pályázatot • Lajosmlzse-Felső, Almavlrág Szakszövetkezet: Horváth Zoltánná és Almási Lásslóné a főkönyv tételeit elektromechanikus gépen dolgoa- za fel. Kis képünk: Thell Csilla és Bánfi Márta Commodore-ral fut­tat végig egy keretszabályozó programot. (Straszer András felvételei) hirdettek meg „felhasználási programok” fejlesztésére. A Kiskunsági TESZÖV felmé­rése szerint 1985-ben a 71 taggaz­daságukban hat Sharp 1500; egy VT 20/1V.; három VT 20/A; egy HT 2080 Z és 12 Commodore 64 típusú számítógép segítette a munkát. A gazdaságokban nemcsak külső, bizony elég drágán besze­rezhető programokat használ­nak, hanem maguk is készítenek ilyeneket. Ebben különösen élen járnak a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, valamint az orgoványi Sailai Termelőszövetkezet szak­emberei. Közeleg a zárszámaidó közgyűlések ideje. Ilyenkor a gazdaságok könyvelői, számvi­teli dolgozói megfeszített mun­kát végeznek. Ebben már sok he­lyütt precíz partnerekkel, szá­mítógépekkel dolgoznak. A Bácskai már korábban, a Kiskunsági TESZÖV pedig pérv. (Folytatás a 2. oldalon.) • A kecskeméti tanácskozás részt­vevői. MARÓTHY LÁSZLÓ FELSZÓLALÁSA A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa Hétvégén Budapesten, a SZOT központi iskolájában tartotta meg 26. kongresszusát a Textilipari Dolgozók Szakszervezete. A rendezvényen — mintegy 140 ezer szakszervezeti tag képviseletében — 217 küldött tárgyalt az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatairól és a soron- következő feladatokról. Szombaton, a Martos Istvánné főtitkár beszámolóját kővető vitában szót kért Maróthy László miniszter elnök-helyettes, az MSZMP Poli­tikát Bizottságának tagja is. A textilipar gazdasági ered­ményeiről szólva rámutatott: a termelési adatok bizonyítják, hogy a textilipar a szűkös fej­lesztési lehetőségek, az egyre fogyó létszám mellett is tudta növelni termelését, exportját. Méltatta a textilgyárakban sok­szor nehéz körülmények között helytálló dolgozók áldozatkész munkáját, akiknek döntő több­sége nő, s mégis vállalják a több műszakot és a nehéz fi2ikai meg­terhelést. A gondokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy ideje visz- szaállítani a fő-munkaidő becsü­letét, ennek megoldása a közeli jövő feladata. Am türelemmel kell lenni az új kezdeményezések Irént Is, hiszen például a kis­vállalkozásokról Idővel bizonyá­ra lehámlik az, ami fölösleges és nem kell, s az marad, amiből hasznunk lesz. De nagyon gyor­san meg kell keresni a módját, hogy a fő-munkaidőben min­denki ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint ahogy teszi ezt most a vgmk-ban. Bizonyára se­gít majd a gondokon, hogy a kormány a fonók bérét a több­lettermelés után járó kiegészí­téssel az év elejétől felemelte. Fontos azonban tudni, hogy ez a pénz valóban csak a többlet- munkáért jár. A kongresszus tegnap vitával folytatta munkáját. A mintegy harminc hozzászóló közül többen hangsúlyozták: a következő öt évben — élve a megnövekedett vállalati önállósággal — további erőfeszítésekre van szükség a textiliparban is. A célok elérésé­hez a feltételek megteremtése az elsőrendű feladat, s arra számí­tanak, ha a kormány áttekinti az ágazat helyzetét, olyan dön­tések születnek majd, amelyek hatékonyan segítik a fejlődést. A szabályozók gyakori változtatása viszont — mondották — sokszor ínég a szakemberek számára is érthetetlen, áttekinthetetlen. Ez különösen (megnehezíti a bizal­miak dolgát, főként azért, mert a dolgozókat egyre inkább a dol­gok miértje érdekli — s erre ma­gyarázatot adni nagyon sokszor nem tudnak. Általános vélemény, hogy szükség volna felsőbb szin­ten megteremteni azokat az átfo­gó, keretjellegű szabályozókat, amelyeken belül a vállalatok tény­legesen élhetnek önállóságukkal. A bérekről szólva elmondták: a dolgozók nem tekintik a mun­kabér részének a műszakpótlékot, enélkül pedig a jövedelmek nem állják ki semmiféle összehason­lítás próbáját. Elsősorban ez az oka annak, hogy a fő-munkaldö- ben elért teljesítmények elma­radnak a vgmk-ban végzett mun­káétól. A jövedelmeket illetően felvetődött az is, hogy egy textil­ipari vállalaton belül alacsonyabb a vidéki gyárakban dolgozók bé­re, mint a fővárosiaké. A kongresszus vasárnap, a Tex­tilipari Dolgozók Szakszervezete tisztségviselőinek megválasztásá­val ért véget , kiemelkedő évet zárt A SZIM KECSKEMÉTI GYÁRA Vasárnapi munkásgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents