Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

1986. január 31. • PETŐFI NÉPE • 5 erdei ferenc: ^ könyv a legjobb és a leggyorsabban visszatérülő befektetés a mezőgazdaságban A huszonkilencedik Tisztelegjünk ismét Erdei Ferenc emlékének, mert ő talált érve­ket és időt irá, hogy a mezőgazdasági könyvhónap eszméje testet öltsön. Partnerei voltak ebben a könyvkiadó és -iterjtesztő vállala­tok, azzal a gondolattal, hogy ily módon olvasókra italálnak a könyvterjesztés legnehezebb ..terepén”: a magyar falun. Az elmúlt 28 évben mindenkor és mindenütt lelkes támogatásra lelitek a könyvkiadók a népművelőkben, a szak- és közművelődési könyv­tárosokban, akiknek szerepe kiemelkedő abban, hogy az olvasás iránti igényt sikerült falun is tfelkelteni. Miért van arra szükség, hogy minden év februárjában megren­dezzék a mezőgazdasági szakirodalom hónapját, a mezőgazdasági könyvhónapot? Azért, hogy az erre az időszakra megfelelően ősz- szeállított könyvújdonságokkal, összpontosított propagandával, szakíró—olvasó találkozókkal és más mezőgazdasági rendezvények­kel mozgósítsák a tudásra vágyó embereket. Erősítsék azt a felis­merést, hogy a holnap követelményeihez a mai ismeretek és a je­lenlegi szaktudás már nem elegendő, szükség van szellemben meg- újhodni tudó emberekre, akik alkalmasak az új befogadására és megteremtésére. Februárban a mezőgazdasági szakkönyvek keres­kedelmi forgalma, több éves adatok alapján jócskán fellendül, de ennél is fontosabb (számokban ki sem fejezhető), hogy mit jelent az olvasó-tanuló ember az ország jövője szempontjából. Az elkö­vetkezendő időszakban nagy feladataink vannak. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar intenzív fejlesztését határozta meg a VII. ötéves tervtörvény is, aminek valóra váltásához a jól felké­szült szakembergárda nélkülözhetetlen. Ezt a felkészülést segíti a szakkönyvek sokasága, amelyből most is több kerül megyénkben is a tudást szomjazok kezébe. Előrelátás és bátorság Programokból Dr. Gallyas Csaba, a Mező- gazdasági Könyvkiadó irodalmi vezetője — az igazgató első he­lyettese. 45 éves. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen szerzett diplomát 1963-ban, utána a pomá- zi Petőfi Tsz-ben csak rövid ideig volt agronómus, mert mo­torbalesete miatt fizikai megter­helést nem igénylő, íróasztalhoz kötődő foglalkozást kellett keres­nie. így került 1964-ben a Mező- gazdasági Könyvkiadóhoz. Szin­te minden poszton dolgozott — mint mondotta: „végigjártam a szamárlétrát” — míg e fontos be­osztásba került. Szinte minden kiadvány szerkesztésében részt vett, nevéhez fűződik egyebek között a népszerű Ma újdonság, holnap gyakorlat című sorozat indítása és gondozása. A Magyar Mezőgazdasági szakkönyvkiadás története és jövője címmel írta meg doktori disszertációját, ame­lyet 1985-ben védett meg a gö­döllői egyetem agrárgazdasági tanszékén. Vele beszélgettem. — A bő két évtized, ame­lyet a könyvkiadásban el­töltöttél, okot kínál néhány dolog összegzésére is. A Mezőgazdasági Kiadó a tá­jékoztatásban, új tenden­ciák bemutatásában vállal- koz(hat)ott-c vezető sze­repre? — A legjobban informáltnak kell lennünk ahhoz, hogy a vár­ható gazdasági tendenciákhoz al­kalmazkodva, vagy egy progresz- szió kibontakozását elősegítve adhassunk ki könyveket. Az író­szakember felkérésétől a bolti megjelenésig a könyv átfutási ideje legtöbbször két év ,.. Tud­tunk azért kezdeményezők lenni a kistermelés kibontakozásának hajnalán. Egymás után jelentet­tünk meg szakkönyveket, ily mó­don támogattuk és segítettük a háztáji és kisárutermelést. Noha politikai egyetértés kísérte mun­kánkat, néhány helyről szemre­hányást is kaptunk, amiért kiad­ványaink 15 százaléka ilyen jelle­gű volt. Vezető szerepre vállal­koztunk a marketingmunka és -szemlélet elterjesztésében, a kö­vetendő új csomagolástechnika megismertetésében. — És a közeli években, napjainkban? — A környezetvédelemben is elindítottunk egy szemléletváltá­si folyamatot. Nemcsak feltártuk a helyzetet, hanem technológiát is adtunk a megoldásokhoz. A környezetkímélő növénytermesz­tés, kertészkedés megismertetése a Biofüzetek sorozatban ugyan­csak kezdeményezéseink egyike. Amiről viszont azt sem mondha­tom, hogy osztatlan elismerésben részesült. A bírálók, ellenvéle­ményt mondók nem halk sza- vúak... — Vagyis kurázsi is kell az új közreadásához? — Mint minden új dolog elfo­gadtatásában, vállalni kell bizo­nyos kockázatot. Nem a cél vita­tott, hanem az ahhoz vezető út, ami sokféle lehet, valamint las­sú és gyors ütemű is. Mi az utób­bit szorgalmazzuk például a kör­nyezetvédelemben, a szervezés- és szervezet-korszerűsítésben, a ve­zetéstudományban, az állattartási és termesztési módszerekben. — Mit nem sikerült meg­jelentetni? — Volt (van) ilyen is. Az olva­sók elé kellett volna már lép­nünk vezetésismereti és pszicho­lógiai témákkal, a farm-menedzs- men (szabatosan: gazdálkodó üz­letember) típusú vezetői magatar­tás megismertetésével vagy em­líthetem a munka- és üzemszer­vezési, a közgazdálkodási szabá­lyozókkal összefüggő témaköröket is. Egy-egy ötleten vagy megírt kéziraton „rajta ülnek” illetéke­sek, még az ágazati minisztéri­umban is. Holott érezzük, szük­ség lenne ilyen kiadványokra, például ahhoz, hogy a ráfordítás és költség nélküli jövedelemter­melő képesség fokozódjék. — Miért kerülnek „alta­tó” helyekre ilyen kézira­tok? — Bátortalanságunk miatt. Oda­adjuk véleményezésre, és ha ez kedvezőtlen, nehéz kievickélni sa­ját csapdánkból, különösen, ha nagy tekintélyű személyiségtől származik az elmarasztalás. — Most mit kellene ki­adni? — Közgazdasági, piacszerve­zési, vezetéselméleti, valamint olyan kiadványokat célszerű len­ne megjelentetni, amelyekben a költségkímélő gazdálkodással fog­lalkozunk. Nagyobb figyelmet ér­demel a regionális gazdálkodás is. Hangsúlyozom, nem megyei, hanem a tájkörzetenkénti sajá­tosságok feltárására és a fejlesz­tési lehetőségek kidolgozására lenne szükség. A szemléletmódo­sításban is jelentőséget tulajdoní­tok ennek, mert ugye a megye­határt nem szábad országhatár­nak tekinteni, mint ahogyan van erre is bőven példa. — Lesz ilyen témát fel­dolgozó könyv? — A hat tájkörzet Gazdaság- földrajzi füzetek tervezett hat kö­tetében szándékozzuk elemezni. — És mit kínálnak most, az idei könyvhónapon? — A Mindenkinek — minden­ről gondolat jegyében a mi ki­adónk 21, a társkiadók 12 mű­ve, összesen hatszázezer példány­ban jelent meg. Közöttük több ér­dekes, előremutató és összefogla­ló jellegű kiadvány sikerére szá­mítunk. — Melyek lehetnek a „sláger” művek? — Néhányat említek. Alapkönyv és szemléletformáló A biomassza hasznosításának lehetőségei Láng István szerkesztésében. Az Ag­rárökonómiai kislexikon, A má­sodvetésű szántóföldi növények termesztése, a Húsmarhatenyész- tés, Erdei Ferenc: Agrárproblé­mák című művének első kötete, a kisárutermelők körében a Bio­füzetek újabb öt darabja, a Ba­romfi a kisgazdaságban, vala­mint növényvédelmi és állat­egészségügyi könyvek, amelyek reméljük, megnyerik az olvasók érdeklődését. Végül még egyre fölhívnám a figyelmet, a Csáki Csaba szerkesztésében A Föld 2000-ben címűre, amely váloga­tás amerikai szerzők környezet- védelemmel kapcsolatos aggodal­mait, előrejelzéseit tárja az ol­vasó elé. — Riogatásként? — Nem blöff ami ebben meg­fogalmazódott. Mindenütt, így nálunk is érdemes komolyan fog­lalkozni a környezetvédelemmel, még ha kevesebb is a pénz, amit ma erre áldozni lehet. Cs. I. Ma Hajdú-Bihar miegyében, Nádudvaron ikerül sor a mező- gazdasági könyvhónap országos m évnyitójára. A megyei megnyitó Bácsalmá­son, február 3-án délután 3 óra­kor lesz. Dr. Király László, a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karának igazeatóhelyeit- tese, a TIT megyei elnöke mond megnyitó előadást, ultána pedig dr. Molnár Mihály, a Dél-Alföldi Állattenyésztés-fejlesztő Vállalat igazgatója elsősorban a sertéstar­tást, és ennek kilátásait elemzi. Kö.nyvkiállítás és -vásár is lesz a helyi áfész-ikönyvesboLt és a Népszava Lap- és Könyvkiadó Vállalat megyei kirendeltségének rendezésében. Ebben az évben először az említett könyvkiadó vállalta, hogy a mezőgazdasági üzemekben könyvvásárt rendez. Ilyenre kerül sor Kecskeméten a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson, Tiszakécskén a Solo- hov' Tsz-iben, Jakabszálláson a Népfront Szakszövetkezetben, Hartán az Erdei Ferenc, Izsákon a Sárfehér Tsz-ben, valamint Ke­rekegyházán és Soltvadkenten a helyi szövetkezetekben és a Szik­rai Állami Gazdaságban. (Február 3-tól egész hónapban Városföidön, a Dózsa Tsz-ben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat kecskeméti boltja tart mezőgazdasági köpyvkiállítást és -vásárt, hasonló rendezvény lesz a kecskeméti kertészeti főiskolai karon is. Február 5-én Jánoshalmán 15 órakor a helyi könyvtárban Kol­lár Péter a juhtenyésztés és bá­rányexport helyzetéről és kilátá­sairól tart előadást, Február 10- én Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában 18 órakor kez­dődik dr. Zilai Jánosnak, a Sző­lészeti és Borászati Kutató Inté­zet igazgatójának előadása, a sző­lőtermesztés sikerét meghatározó fontosabb tényezőkről. Ezen a na­pon a technika házában könyv- kiállítás és -vásár is lesz. Feb­ruár 11-én Kecskeméten az Er­dei Ferenc Művelődési Központ­ban 18 órától tartja a Kocsis Pál Kertbarát kör a hagyományos mezőgazdaságikönyv- és vető­magvásárát. Termesztési tanácso­kat adnak az érdeklődőknek és különféle zöldségmagvakat kínál­nak. Február 12-én Bugacon. az Aranykalász Szakszövetkezetben 15 órakor kezdődő előadás címe; Mezőgazdasági termékek feldolgo­zásának élelmiszerminöséei köve­telményei. Február 13-án Vaskú- ton, a könyvtárban 14 órai kez­dettel a Kertészet és Szőlészet cí­mű hetilap szerkesztősége mutat­kozik be, s ugyancsak a hetilap munkatársai várják 17 órától Ba­ján, a könyvtárban olvasóikat. Február 18-án Dunavecsén, a kultúrházban 18 órakor Sándor Pál erdőmémök Fák, cserjék a házikentben címmel tart előadást ÚJ KIADVÁNYOK A hetvenes években több or­szágban felmerült a növényter­melési produktumok energetikai hasznosításának gondolata. (Pl: Brazíliában a cukorrépából al­koholt állítottak elő, amit az autók üzemanyagába kevertek, az USA-ban támogatták a ga­bona alapú alkohol előállításá­nak programját stb.) Az élelmii- szer - a la pany aigok. energeti kai cé­lú hasznosításának általánossá válása veszélyeztetheti az embe­riség élelmiszer-ellátását, külö­nösen akkor, ha azt is figyelem­be vesszük, hogy a világ jelen­tős részéin az élelmiszer-terme­lés az utóbbi évtizedekben las­sabban növekedett, mint a Föld népessége. Az élelmiszer-ellátási problémák, az energiaválságok egyik fontos következménye, hogy felhívták a figyelmet az úgynevezett megújítható erőfor­rások jelentőségére. Hazánkban a Magyar Tudo­mányos Akadémia irányításával alakult tárcaközi bizottság fel­mérte az ország biomassza-ter­melését és hasznosítását. A szer­zők ismertetik a fedméréshez ki­alakított modellt, majd részlete­sen bemutatják a biomassza­termelés és -hasznosítás jelenle­gi helyzetét, a termelés fejlesz­tési lehetőségeit és a hasznosítás lehetséges módját az ezredfor­dulóig. Ezen belül kitérnek az élelmiszer-fogyasztás alakulásá­ra, a 'takarmányozás hatékony­ságának javítási lehetőségéire, a biomassza energetikai, vegyipari hasznosítására. Rámutatnak az egyes ágazatok közötti kapcso­latokra, $ tárgyalják azokat a feltételeket, amelyek megterem­tése nélkül nincs mód az előre­lépésre. Külön fejezetben foglal­koznak a biomassza-termelés és -hasznosítás ipari, biotechnológiai és környezetvédelmi vonatkozá­saival. Végül a modellszámítá­sokkal kidolgozott fejlesztési változatok bemutatása után ösz- szefoglalják a témával kapcso­latos fontosabb megállapításokat. A méhbetegségek megelőzése és gyógyítása Hazánkban harmincezer mé­hész hozzávetőlegesen hatszáz­ezer méhcsaládot gondoz. Alap­vető törekvésük, hogy méheik megbetegedését megelőzzék, vagy ha ez nem sikerűit, a be­tegséget minél kisébto veszteség­gel felszámolják. A szerzők az általános méhé­szeti iameretteken túl a méhbe­tegségek megelőzésének, leküzdé­sének lehetőségére világítanak rá, bemutatva a méhészet és a növényvédelem kapcsolatát és a méhkártevőket. Részletesen is­mertetik azokat a jogszabályo­kat, amelyek állategészségügyi szempontból épp a betegségek, a mérgezések és a kántételek megelőzése végett, feltételekhez költik a méhész munkáját. Nyolcvan fekete-fehér (sajnos, jelentős számban igen rossz nyomdai minőségű fotó) és 16 színes kép illusztrálja a Me tó­gazdasági Könyvkiadó kötetét. Aa oldalt szerkesztette: Csabai István. Minőség, hatékonyság, termelékenység Az elmúlt évek eredmé­nyei alapján azt mondhat­juk, hogy a magyar mező- gazdaság ég élelmiszeri par — néhány feszültségpon­tot leszámítva — tudott alkalmazkodni a megvál­tozott viszonyokhoz. Iga­zolják ezt az állítást a terméseredmények, a ki­egyensúlyozott hazai ellá­tás és at jelentős export. Az eredmények azonban nem tudhatók be egysze­rűen a fejlettebb gépi technika, vagy a kemiká­liák és egyéb korszerű anyagok nagyobb mérvű alkalmazásának, hiszen er­re jórészt anyagi lehető­ségük sem volt. Döntő sze­repet kapott Itt az ember, az emberi tudás és akarat- Megmutatkozott és meg­mutatkozik ez a tartalékok felkutatásában éppúgy, mint a termelési szerkezet ésszerűsítésében, a na­gyobb fokú szervezettség­ben stb. Mindezek egyik alapja pedig a naprakész információ, a szaktudás és azok gyakorlati alkalma­zása. A következő időszakban, ha lehet azt mondani, az eddiginél is nagyobb sze­repet kap az emberi tu­dás. Mert a feladatok nem kisebbek, hiszen egy ma­gas szintről kell tovább­lépni, s nem biztos, hogy áz anyagi erő olyan mér­tékben rendelkezésre áll, amilyen mérvű növekedés" nék kell az ágazatoknak megfelelniük. Az iMSZMP XIII. kongresszusának programadó határozata a lobbi között ezeket hang­súlyozza: „Folytatjuk ag­rárpolitikánkat. A mező­gazdaság és az élelmiszer- ipar továbbra is gondos­kodjon a takosság élelmi­szer-ellátásáról, és járul­jon hozzá az export bőví­téséhez. Ez megköveteli összehangolt fejlesztésüket, termelésüknek a kereslet­hez jobban igazodó növe­lését. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csök­kentésével fokozza jöve­delmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anya­gi-műszaki feltételeit." E célokhoz igazodva ha­tározza <meg a VII. ötéves terv is la konkrét tenni­valókat. Az előzőék alap­ján a következő fő köve­telményekbe sűríthetők a tervidőszak legfontosabb feladattal: a kiegyensúlyo­zott, s egyúttal javuló színvonalú ellátás: a nem­zetközi piacokhoz vialó igazodás és az exportorien­tált fejlesztés; az egyes ágaziatolk jövedelemterme­lő képességének javítása. A VII. ötéves tervben rög­zített célok tehát egyértel­műek. A követelmények is. Mindezek valóra váltásá­hoz tömören fogalmazva, három dolog szükséges: minőség, hatékonyság, ter­melékenység. Ezt kell szolgálnia a szakkönyvki­adásnak is. Ha valamikor, akkor most nagy jelentő­sége van a szellemi tudás­nak a tervek megvalósí­tásában. L. Z. Kevés a példányszám A hét köze­pén érdeklőd­tünk vásár­lóktól, eladók­tól, hogy mi­lyennek tart­ják a mező- gazdasági szak­könyvellá- tottságot, a bol­tokban van-e elegendő pél­dányszám az új szakkönyvek- ből. Íme né­hány vélemény. A Kocsis Pál Kertbarátkor elnöke szerint: a Kertünk, há­zunk ottho­nunk sorozat, és a megjele- lenő kéziköny­vek igényeink többségét kielégíti. Egy terme­lőszövetkezeti üzemegységvezető szerint: gyenge és kevés az állat- tenyésztést segítő szakkönyv. Egy áruforgalmi osztályvezető vé­leménye: az áruháznak jó üzlet — a szakkönyvek közül a mező­gazdaságiak a legkeresettebbek — de egyre drágábbak, viszont töibb aa igényes, szép könyv. Egy áru­házi könyvosztályvezető azt mondotta: a nagykertöl az igé­nyelt példányszámot megkapjuk — kevés kivétellel —, de állan­dóan hiányzó szakkönyveink is vannak, amelyek például a bor­kezeléssel, az állattenyésztéssel foglalkoznak. A könyvesboltok vezetőinek véleményét a következőikben foglalhatjuk össze: a jó szakkönyv nagyon kis példányszámban ké­szül, háttérbázis, ahonnan pótló­lag rendelhetnének, alig van., hosszú időre pedig a boltok nem tudnak készletezni. Hogyan készültek a boltjaink a mezőgazdasági könyvhónapra? Kicsit félve. Egy évtizede még boltonként 10—20 könyvvásárt rendeztek, most alig öt—tíz alkal­mi árusításra vállalkozhatnak — mert nincs elég könyv. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat (MNK) négy boltjának és öt áfész-könyvesboltnak a vezetőjét kérdeztük, hogy a könyvhónapra megjelenő 43 műből, a hatszáz­ezer példányszámból mennyit tud­nak kínálni vásárlóinknak. A vá­laszok többsége lehangoló. A könyvek egy része még nem ér­kezett meg, például Erdei Ferenc Agrárproblémák I., a Vetőmag­ismereti zsebkönyv, Benet: Az agráripari egyesülések útkeresé­se címűek, más részük már el is fogyott, mint például a Hús mar­hatenyésztés, Kőszegfalvi: Te­lep ülés fe j lesztés. A 'könyvkiszállítás bolthálóza­tonként változik. Az áfész-boltok- ba egy héttel korábban érkeznek az új könyvek, mint az MNK könyvesboltjaiba. A kiskunhala­si, a kiskunfélegyházi áfész-köny­vesbolt és az Alföld Áruház két­száz-kétszáz példányban kapta a Biofüzeteket, a Bogyós gyümöl­cs űek védelme a házikertekben című füzetből száz—kétszáz pél­dány érkezett; az MNK-könyves- boltok példányszámcsúcsai va­lamivel kisebbek, az új könyvek nagyobb részét még nem kapták meg, de remélik, hogy a megnyi­tóra megérkeznek. Meglepően kevés példány­számmal rendelkeznek a boltok azokból az új szakkönyvekből, amelyek iránt várhatóan nagyobb lesz az érdeklődés. Az Energia- gazdálkodás az állattartásban című könyvből boltonként 1—5 darab érkezett. Hogy eny- nyivel mit tudnak kezdeni? A.mi biztos, a könyvesboltok polcain talán az első nap még lesz belő­lük . . . Érdeklődéssel várjuk, hogy mi­lyen utánrendelési lehetőségük lesz a könyvesboltoknak, s arra is kíváncsiak vagyunk, miért kés­nek a szállítások, s miért ennyi­re szegényes egy-egy könyvből a példányszám? Szükség volna ezen változtatni, hogy a mezőgazdasá­gi könyvhónap régi patinájával, sok-sok könyvvel valóban egy hó­napig tartó könyvvásár legyen. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents