Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
4 « PETŐFI NÉPE © 1986. január 28. TIZENHÁROM ÉVE JÁRVÁNYMENTESSÉG Növekvő egészségügyi követelmények y Szinte nincs olyan állatfaj ma hazánkban, amelynek létszáma a múlt évben ne csökkent volna. Az állattenyésztés eredményeinek megőrzésében ezért is egyre nagyobb szerepe van az egészségügyi környezetnek. A Bács- Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakemberei feladatukat, a biztonságos termelés elősegítését, nagy nehézségek árán valósították meg. Legnagyobb eredményük: 1973 óta nem volt járvány a megyében az állatok között. Hogyan érték ezt el, erről kérdeztük dr. Kovács Gyulát, az állomás vezetőjét. — Egyértelműen nehéz évnek számított a tavalyi, annak ellenére, hogy dolgozóink létszámát egy kicsit növelni tudtuk. Most a megyében összesen 219 állatorvos tevékenykedik, közülük 75-én körzetben, 97-en pedig a mezőgazdasági nagyüzemekben, feldolgozókban. Ez a megyei állatlétszámhoz és más megyékhez viszonyítva megfelelő. — Milyen szervezeteik vannak? — Kecskeméten működik a központi laboratóriumunk. Ide érkeznek az egész megye területéről a vizsgálandó anyagok. Nagyon sokfélék. Ugyanúgy végeznek itt általános bakteriológiai, mikrobiológiai és vérvizsgálatot, mint az élelmiszerek ösz- szetételének ellenőrzését. Itt dolgozik a radiológiai laboratóriumunk is, amely igen jó műszerezettségével tűnik ki. A megye sugárszennyezettségét mérik itt, valamint az Állattenyésztési és Takarmányminősítő Intézetnek takarmányokat értékelnek. Az állomáshoz tartozik a megye húsüzemeiben, vágóhíd- jain dolgozó tíz élelmiszerhigiéniai kirendeltség is. Ez óriási munkát jelent és.még ennél is nagyobb felelősséget az ott dolgozóknak. — Mire terjed még ki a figyelmük? — Nagyon fontos „részlegünk” az állategészségügyi határállomási szolgálatunk, Kelebián. Három szakemberünk figyeli a határon „átlépő” állatokat és állati termékeket. A betegségek behur- colását csak ezzel a nagyon szigorú vizsgálattal lehet megakadályozni. Állatkóiházaiinknak van a legközelebbi kapcsolata a jószágtartókkal, hiszen Kecskeméten és Bácsalmáson ezekben az intézményekben leggyakoribb a kis- és a „kedvenc” állatok gyógyítása. Ha az állatorvosok úgy döntenek, hogy a nagyabb testű állatok kezelése a helyszínen nem lehetséges, speciális állatmentővel szállíttatják a kórházba. \ — Eredményeik nem egyik pillanatról a másikra születnek, hanem szívós, hosszan tartó munka után. Hol tartanak ebben a folyamatban? — Az, hogy évek óta nem volt járvány, nemcsak a közvetlen állatorvosi beavatkozásoknak köszönhető. A környező országok egyikében-másikában súlyos gazdasági károkat okoztak a járványos megbetegedések. Nem Véletlenül emeltem ki az állategészségügyi határállomási szolgálat fontosságát. A fertőzés be- hurcolásának megelőzése, de ha véletlen mégis itt van, a lokalizálása—elszigetelése—megszüntetése, egyik legnehezebb feladatunk, ami állandó készenlétet. éberséget igényel. Azt is elértük már, hogy az egész országban a szarvasmarha-állomány gümőklór- és brucellamen- tes, ami nem kis erőfeszítésbe került. A nagyüzemi sertések között sincs már brucellás. A nagy feladat a sertések mentesítése az Aujeszky-betegséggel és a lep- tospirózissal szemben. Csakhogy ennek igen nagy anyagi vonzata van... — És mi az, amiben ma is előre lehet lépni, nagyobb befektetés nélkUl? — Mindenekelőtt az, hogy az állatok minél jobb környezeti feltételek mellett termeljenek. Igaz, hogy a legtöbb állattartótelep berendezéseivel egyetemben régen készült. De nagyobb figyelemmel ezekben is lehet és kell is eredményt elérni. Az állatok messze a genetikai potenciáljuk alatt teljesítenek. A szaporulati, takarmányhasznosítási és a veszteségi mutatók tavaly nem javultak. Az utóbbiban például 1—1,5 százalékos romlást tapasztaltunk. Persze ennek oka is van: tavaly a rendkívül hideg tél nagyon megviselte az állatokat, főleg a fiatalabbakat. — A legégetőbb állategészségügyi gond? — Nem a legnagyobb, de gyakran jelentkező probléma a veszettség. Amióta a ház körül tartott kutyák összeírása nem kötelező, a tulajdonosokra Van bízva, mennyire veszik kötelezőnek az eboltást. Ha figyelik a televíziót, a rádiót, sokszor elTESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Az Elita vetőmagjai a krími gazdaságokban A Krím területen Szimferopoltól északra, mintegy 80—100 kilométerre fekszik a Krasznogvárgyijszkij járás, melynek székhelyén található az Elita Tudományos Termelési Társulás központja. Az 1917-es szocialista forradalom után három évvel, tehát 1920-ban, ha nem is elsőként, de az elsők között jött létre ez a tudományos kísérleti állomás. Akkoriban mindössze öt mezőgazdasági szakember kezdett el itt dolgozni, jelenleg a társulás —, melyhez két kísérleti gazdaság is csatlakozott — hatvan tudományos munkatársat, húsz kandidátust és száz technikust foglalkoztat. Egyformán jó termést ad Egyik legfőbb feliadatuk, hogy olyan vetőmagot állítsanak elő, amelyből a különböző adottságú talajokon egyformán jó termés lesz. Ez azért lényeges, mert a Krím terület mezőgazdasági üzemeinek jelentős részét az Elita nevű termelési .társulás látja el különböző vetőmaggal. Tehát kutatási eredményeiket azonnal hasznosítják a gyakorlatban. A társulás kutatóinak eredményes munkáját jelzi egyebek között az is, hogy azok a gazdaságok, amelyek az Elitától kapják a vetőmagot, gabonafélékből átlagosan hektáronként 60—65 má- zsányit takaríthatnak be. Van olyan gabonafajtájuk, amely hektáronként 80—85 mázsa ke- nyérnekvalót ad. Kikísérleteztek két árpafajtát, amelyből egy hektáron 90 mázsa terém, és sikerült olyan kukoricafajtát előhangzik a felhívás: jelentkezzen a gazdája annak a kutyának, amelyik itt vagy ott meghara- poitt valakit. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az erdőkben, mezőkön nagyon elszaporodtak a rókák, és a megbetegedett állatok — elveszítve szokásos óvatosságukat — bemennek a tanyákra, udvarokra és ott megmarják a házi ál latokait is_. Tehát, ha valaki ilyen, nagyon szelídnek tűnő ragadozót lát, ne saját maga próbálja kiirtani — és semmiképpen se nyúzza meg — hanem jelezze a helyi állatorvosnak vagy a vadásztársaságnak. ök pontosan tudják, mi ilyen esetekben a teendő. — Ettől bizony távol 'esik az élelmiszer-ellenőrzés. ' i — De jól megfér egymással az állomáson belül. A vágóhidak né- hánya a nyugati export igényeinek ás megfelel, sőt egyiteben- másikban a Közös Piac, vagy az USA szakemberei sem találnak kivetnivalót. A kisebb, regionális vágóhddaknál azonban sok gondot okoz a technika elavultsága, a technológiád fegyelem be nem tartása, a higiéniai feltételük megteremtése. — Csak a gyártás során végeznek vizsgálatokat? — Nem, a kereskedelemben, az üzletekben Is vizsgálódunk. Az élelmiszerek szabvány szerinti minősége gyakorta nem megfelelő. A múlt évben ez nem javult olyan mértékben, mint elvárható lett volna. Sok a minőségmegőrzési időn túl forgalomba hozott termék, gyakori sajnos, hogy a szabványtól eltérő komponenseket — összetevőket — használnak fel gyártásnál. És mindkét esetben a fogyasztót érj a sérelem. Gál Eszter állítaniuk, amelyből hektáronként átlagosan 130—135 mázsa termés lesz. Kiszívja a vizet Köztudott, hogy Ukrajnában a talajnak igen nagy a víztartalma. A tudományos társulás kikísérletezett egy szorgó nevű új növényfajtát, ami a szudáni fűhöz hasonlít. Lényege, illetve haszna az új növénynek az, hogy a földből kiszívja a vizet, s aztán ismét hasznosítani lehet a talajt. Az Elita feladata az is, hogy a tehén-, nyúl- és sertéstenyésztést továbbfejlessze. Jelentős eredményeket értek el új szarvasmarhafajták létrehozásában. Tehén- állományuk évente átlagosan 4340 liter tejet ad. A társulás nagyon lényegesnek tartja, hogy tudományos kutatómunkájuk eredményeit minél több gazdaság megismerje, és megfelelően hasznosítsa is. Ezért napilapokban, szakimat folyóiratokban, s az általuk készített kiadványokban rendszeresen beTERVEK — PÁLYAÍVEK Konzervgyártás mesterfokon ® A Krím terület Krasznogvárgyijszkij járásának Perekopa szovhoza is az Elitától kapja a jó minőségű vetőmagokat. Pogány Imre felnőtté válása lemondással kezdődött. 1953- at írtak, amikor — nyolcadikos lévén — tavábbtanu- lási jelentkezési lapján az autószerelő szakmát jelölte meg. Akkoriban jóval kevesebb kocsi futott az országban, szerelőből is kevesebb kellett. — A barátomat fölvették, én már nem „fértem be” az iskolába — mondja. — A konzervgyár- tó szakmát választottam végül, mert az akkori helyzetemben a számomra elérhetők közül ez tetszett legjobban. Így kerültem tanulónak a Kecskeméti Konzervgyárba. Azóta itt dolgozom. Mindez inkább keményen hangzott, mint vallomásszerűen. — Később is elsajátíthatta volna az autószerelő szakmát, munka mellett... / — Nem. Amit én elkezdek, azt végigcsinálom. Attól kezdve, hogy megalkudott önmagával, és a konzervgyártó szakma mellett döntött, már csak erre koncentrált. Érdekélte, amit tanult, s ha már vállalta, tisztességgel akarta végigcsinálni. így lett Pogány Imre kényszerpályája sikeres. A gyárban hamar fölfedezték ügyességét, szorgalmát, megbízhatóságát: tanulni küldték. — Nyolc- vagy tízféle szakmai tanfolyamot végeztem, emellett megszereztem a konzervgyár- tó masterszakmunkás képzettséget, valamint a lakatos szakmát. Ez utóbbit azért, hogy az általam kezelt gépek -javításához is jobban értsek. A konzervgyártás utolsó fázisát bízzák a konzervgyártó szakmunkásra. — Ez úgy történik, hogy én megkapom például a paradicsom- sűrítmény készítésére vonatkozó előírásokat, amit végre kell hajtanom. A hőkezelést, tartósítást, fertőtlenítést stb. Mindezt gépekkel végzi, korszerűvel, kevésbé korszerűvel. Ez utóbbiak közé tartoznak azok, amelyekkel ott jártamkor Pogány Imrét dolgozni láttam. Bébiételt Sterilizált nagy, hermetikusan lezárt üstökben. (Mondjuk: óriási kuktákban.) Valahányszor felnyitottam egy üstöt —, hogy kiemeljem belőle az üvegekkel teli fémkosarat —, a forró víz gőze kicsapódott, pillanatok alaitt szétterült a levegőben. Igaz, el is oszlott a hatalmas csarnokban, de a gépek körül meleg párával telt meg a levegő. — Nehéz lehet hosszú időn keresztül elviselni. Pogány Imre konzervgyári mesterszakmunkás. — Nem mindig ezekkel a gépekkel dolgozom. Az OHS gépsorunk például korszerű automata vezérlésű, nem fizikailag, hanem szellemileg veszi igénybe az embert. Nagyon oda kell figyelni a beállításra, mert egyetlen tévedésből sok selejt lehet. Pogány Imre ilyesmit bem enged meg önmagának. Azon kevesek közé tartozik, aki hosszú időn keresztül képes a magas színvonalú munkára. Ez azonban nemcsak a gépek mellett válik nyilvánvalóvá: társadalmi megbízatásait közmegelégedésre látja el, jelenleg szakszervezeti bizalmi. s tagja a szakszervezeti bizottságnak. A szocialista brigád, amelynek tizennegyedik éve vezetője, az élelmiszer-ipari Kiváló Brigád cí met is'"elnyerte már. — Csupa kiváló szakemberekből áll ez a kollektíva — teszi hozzá. — Megválogatjuk, kit veszünk fel a brigádba. Pogány Imre is birtokosa jó néhány kitüntetésnek: eddig kétszer kapta meg a vállalati Kiváló Dolgozó, egyszer a MÉM-kitün- tetést, tavaly pedie a Munka Érdemrend bronz fokozatát. — Végül is: megszerette ezt a szakmát? — Az életemet is ehhez alakítottam. Kezdve azon, hogy a gyárhoz közel, a' Hunyadivárosban építkeztünk. A nagy munkában magaim is részt vettem — másként nem bírtuk volna anyagilag —, de csak akkor, ha a gyárban nem kellett túlórázni. De mivel ez gyakran előfordult, a házunk is sokáig: három évig épült. Szezonban egyébként — februártól októberig — sokat túlórázunk, három műszakban dolgozunk. A tanulás is sokait elvett a szabadidőmből, a családomra bizony’alig maradt belőle. Mégis dolgos, szorgalmas mind a négy fiunk, ami elsősorban a feleségemnek köszönhető, hiszen jóformán ő nevelte a gyerekeket. Tegyük hozzá: példát is csak jót láttak a családban. Almási Márta A transzportbeton meg a többiek as*:*:*:?:«*: Nem történt bűncselekmény ellen. ;rség a nyomozás adatai alapján bűncselekmény el ■ lapította rr.ej. Álláspontja szerint ozabályoéxe:;ért őt a városföldi tanács 3zaki£azratási szer Lapunk január 14-i számában Mi történt az orgoványi Sallai Tsz-ben? címmel a kecskeméti népi ellenőrzési bizottság vizsgálatának lezárásáról, és a vétkesek felelősségre vonásáról tájékoztattuk olvasóinkat. A nyomda sajnálatos hibájából a szöveg befejező részének egyik mondatából kimaradt a „nem” szócska, amely egészen más értelmet adott a közlendőnknek. A mondat helyesen: „A rendőrség a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetését nem állapította meg”. Amint ez az eredeti kéziratról készült fényképen is látható. A kereskedelem szervezetei mindig is ütközőponton voltak. Egyfelől a fogyasztók, a vásárlók rohamozták őket áruért, másfelől pedig a gyártók biztatták arra, hogy minél többet adjanak el termékeikből. Ezen az alapvető rendeltetésén túl a kereskedelem azt a célt is szolgálja, hogy továbbítsa a termelőkhöz a fogyasztók igényeit, miből milyet vásárolnának szívesen. A közvetítőlánc azonban — tudjuk jól — nem fnüködik mindig kifogástalanul. Kínálati többlet — kereskedő gyártók Különösen akkor válik nyomasztóvá a vásárlás, amikor hiánycikket keres az ember. És erre a hosszú listára már régen feliratkoztak az építőanyagok — nehezen is kerültek le róla. Móra azonban nagyot fordult a kocka, és az alapvető építőanyagokból nem hiány van, hanem kínálati többlet. Ezt bizonyítják a vásárlók megelégedett hangú levelei. De ha nem hinnénk ezeknek, csalhatatlan jeleket máshonnan is szerezhetünk. Például az újságok hirdetési oldalairól, ahol öles betűkkel hirdetnek azok az építőanyag- gyártók, akik korábban nem tudták 'kiszolgálni az igényeket. Már árengedménnyel is vásárolhatnak az építkezők, és nemcsak a hagyományos boltokban', a tüzép-telepeken és az áfészek kirendeltségein, hanem a gyártók saját boltjában is. Érdemes ennél a jelenségnél egy kicsit elidőzni. Nemcsak szokatlansága miatt, hanem a mögötte húzódó okok jelezte minőségi változás okán is. A legszembetűnőbb persze maga a változás: a gyártók, az állami építőipari vállalatok is kereskedésre adták a fejüket. Az egyik legismertebb: a transzportbeton- szállítás. A betongyártók arra vállalkoznak, hogy az építés helyszínére szállítják a kívánt adalékanyagokból összekevert betont. Vagy folytathatnánk a másik érdekességgel, az ÉPTEK bolthálózatával. Már szerte az országban megnyíltak üzleteik, ahol az építkezők minden szükséges anyagot és szerelvényt megvásárolhatnak. A vasbetongyártók — hétvégén, tehát munkaszüneti napon is — kinyitják a termelőüzem kapuját, és ott szolgálják ki vevőiket. Azok a vállalatok, amelyek nemcsak saját szükségletükre termelnek speciális anyagot, márkaboltot létesítettek, például a szákesífehérvári Alba Regia az Alba-termékekre, az ÉPFA pedig a nyílászárókra. Kölcsönös elégedettség Ritka nyugvópontja a mozgalmas gazdasági életnek, amikor elégedett az eladó és a vásárló is; amikor érdekeik kölcsönös megelégedettségben találkoznak. Talán egy ilyet sikerült érzékeltetnünk most, amikor egymás után sorakoztattuk az építő- és építőanyag- ipar vállalatainak új kezdeményezését, a vevő felé fordulását. Lehet, hogy sokan kísérletről beszélnek — a szokatlanság, az újszerűség valóban indokolja ezt a felfogást. Mégis tölbb annál, mert megjelenése piaci, gazdasági törvényszerűségre utal. Arra, hogy már nem lehet elbújni a piaci hatások elől, és a verseny kihívására kizárólag pozitív válasz adható. Személyesen kell megjelenni a vásárlók előtt. Az érdekek egyeztetése jól nyomon követhető: a vállalat áttételek nélkül, a közvetítő szervezetek kikapcsolásával adhatja el termékeit, pontos információkat szerezhet arról, mit szeretne legközelebb vásárolni a vevő. S mert hamar jut a gyártásba fektetett pénzéhez is, felgyorsulhat a fejlesztés és a termelés folyamata. A vásárló pedig országos körutazás nélkül és azonnal szerezheti be a fontosabb építőanyagokat, tehát gyorsan kezdheti és fejezheti be a házát. Nem a felismerés hiányzott Logikus a kérdés: akkor miért nem csinálták mindig így; ha elmondva ilyen egyszerű a jó közérzet titka? Nem a felismerés hiányzott a vállalatokból, hanem az a piaci pozíció,' amit sok áldozat és anyagi ráfordítás árán mára kivívhattak maguknak. Az, hogy legyen elegendő és válogatásra is alkalmas áru építőanyagokból. Most, hogy ennek feltételei már megteremtődtek, csak a gondolkozást kellett hozzáigazítani az új helyzethez. Nem állítható, hogy ez zökkenők nélkül menne, de az kétségtelen, hogy a verseny és a túlkínálat miaitt nlehéz helyzetbe került gyártók számára ez volt az egyetlén lehetséges magatartás. Szlkora Katalin számolnak kutatási eredményeikről. Tafrnai László
