Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

i • PETŐFI NÉPE « 1986. január 21. HATVANHÁROM MILLIÓ FORINT JÁRMÜVEKRE Eredmények és feladatok a személyszállításban és árufuvarozásban • Nőtt a konténerszállító teherautók részaránya. A megye második legnagyobb szállítási vállalata a Kunság Vo­lán. A tömegközlekedésen kívül a teherforgalomban, az áruszállí­tásban is igen jelentős részt vál­lal. Rigó Istvánt, a Kunság Volán Vállalat igazgatóját arra kértük, mondja el: milyen teljesítménye­ket értek el a VI. ötéves tervben, a múlt esztendőben és Ismertes­se az ez évi tervet. — Hogyan alakult az elmúlt öt évben a fuvarpiac, hogyan tudtak a nehézségek ellenére sikereket elérni? — A vállalat helyzetét megha­tározta, hogy közúton és vasúton egyaránt jelentősen csökkent az építőipari vállalatok tömegáru - szállítási igénye. Az elmúlt terv­időszak során a megyében az ál­lami gazdaságok, a mezőgazdasá­gi szövetkezetek, az iparvállala­tok jelentős mennyiségű fuvar­eszközt szereztek be. Ezek a sa­ját áruik szállításán túl, bérfu­varozást is végeznek, elsősorban a mezőgazdaságban. A megyében lévő fuvareszköz-állomány több mint 2200 áruszállító járművel bővült, s a fuvarpiacon túlkíná­lat jelentkezett. A tervidőszak során ezt tovább nehezítette a verseny. — Értékelve a piac, a gazdál­kodás helyzetét, a vállalat első­sorban az árufuvarozásban tett több intézkedést. Folyamatosan módosítottuk üzlet- és kereske­delmi politikánkat, átalakítottuk árufuvarozási és termelőeszköz­összetételünket. Az 1983-ban ki­dolgozott programnak megfelelő­en, kétéves költségtakarékossági intézkedést hajtottunk végre igen eredményesen. A piac, az ár­emelkedések, a gazdasági szabá­lyozók szükségessé tették, hogy mindezekre gyorsan reagáló ön­elszámoló egységeket hozzunk lét­re, módosítsuk a vállalat köz­ponti irányításának szervezetét. Az autóbuszközlekedésnél a vi­teldíj emelését követően, felül­vizsgáltuk a kihasználatlan jára­tokat, s ha az nem sértette az alapellátást, az illetékes tanácsok­kal történt egyeztetés után, leál­lítottuk. — A járműpark elöregedé­se egyre több és több gondot okoz. Hogyan sikerült növelni az eszközállományt, milyenek voltak az öt év teljesítményei? — Hitelállományunk a tervidő­szakban csökkent, beruházásain­kat döntően saját erőből valósí­tottuk meg. A források tehergép­kocsiknál 43, autóbuszoknál 32 darabos selejtpótlást tettek lehe­tővé. A teljesítményekhez igazo­dó, csökkenő eszközállomány mel­lett is a tervidőszak végére a te­hergépkocsik átlagéletkora 4,7, az autóbuszoké 5,8 évre növeke­dett. Az 1980. évhez mérve, több mint kétszeresére nőtt a múlt év I végére a nullára futott autóbu­szok részaránya. — Az elmúlt öt év során a sze­mélyszállítás teljesítményei 101,1, az árufuvarozás pedig 98, áruton­na-kilométer tekintetében pedig 98,2 százalékos volt. A tervidő­szakban 19,2 százalékos energia­megtakarítást értünk el, amely elsősorban a dízelesítési prog­ram maradéktalan végrehajtásá­nak, az összehangolt műszaki és forgalmi intézkedéseknek, vala­mint az üzemanyagköltség-visz- szatérítési rendszer bevezetésé­nek az eredménye. Az elmúlt öt­éves tervben a vállalat létszáma több mint 16 százalékkal csök­kent, amely lehetőséget adott ar­ra, hogy az előirányzottnál na­gyobb mértékben növekedjék dol­gozóink személyi jövedelme. Ez azonban így sem érte el a nép- gazdasági, de a közvetlen környe­zetünk átlagát sem. — A múlt évi forgalmi tel­jesítményeket és a gazdálko­dást hogyan értékeli? — Személyszállításban a terve­zett gépkocsiállománnyal egy­százalékos utaskilométer és 5.4 százalékos utasszám-növekedést értünk el. Ez utóbbi annyit je­lent, hogy 3 millió 700 ezernél több utast szállítottunk. A sze­mélyszállításon belül továbbra is fejlődést mutat a helyi közleke­dés, ugyanakkor a távolsági for­galom a teljes árbevétel csökke­nése miatt csak az 1984. évi tel­jesítményt tudta megismételni. A megyeszékhely helyi közlekedé­sében időszakonként bekövetkező zsúfoltság csökkentése érdekében, növeltük a csuklós autóbuszok számát. Ez azonban önmagában nem volt képes megoldani a 6.45 —7.15 óra között jelentkező gon­dokat, amely a 40 órás munkahét bevezetésekor tipikussá vált 7.30 órai munkaidőkezdéssel alakult ki. A megoldás az autóbuszok számának növelésével nem lehet­séges, meg kell valósítani a lép­csőzetes munkakezdést. A taxi­közlekedésben az árbevételi el­képzelések nem valósultak meg, így a tevékenységet felülvizsgál­juk. — Az áruszállításban az első negyedév rendkívüli időjárása piacvesztést okozott. Az első fél­év végén elvégzett helyzetértéke­lés és a kiadott intézkedések ered­ményesnek bizonyultak, azonban a hiányzó teljesítményeket teljes egészében nem tudtuk pótolni. A szállított súly a tervezett érték felett teljesült, azonban áruton­na-kilométernél. bevételnél lema­radás következett be. Az árufu­varozásnál az elmaradás ellenére, kedvező eredményt ért el a kecs­keméti üzemegység és a kalocsai főnökség. Lehetőségünk kínálko­zott az elmúlt évben a vállalat­nál 6,5 százalékos keresetnöveke­dés megvalósítására. Autóbuszok­ból 38-at, tehergépkocsikból 28-at vásároltunk, amelyre több mint 63 millió forintot költöttünk. — Kérem, ismertesse az ez évi legfontosabb tennivalóit. — Fő feladatainkat a követke­zőkben lehet meghatározni: az árufuvarozási teljesítmény 'csök­kenésének megállítása,-"ft'r*ter­melőeszközök műszaki állapotá­nak megőrzése, a vállalati gaz­dálkodás egyensúlyi helyzetének biztosítása, a dolgozók személyi jövedelmének növelése, a sze­mélyszállítási igények, lehetőség­hez képest maximális kielégítése. Tevékenységünket továbbra is el­sősorban a helyi közlekedésben bővítjük. Járműbeszerzésre, 6e- lejtpótlás-jelleggel, a ma még tisztázatlan hitellehetőségek függ­vényében, 31 százalékkal nagyobb összeget fordítunk, mint az előző évben. így is a járműállomány a szükségesnél kisebb részarányban pótolható, autóbuszoknál 24, te­hergépkocsiknál 43 darabbal. Az előző évvel azonos nyereség mel­lett, 3,7 százalékos bérszínvonal- és 4 százalékos keresetnövekedést tervezünk. Gémes Gábor FŐ SZERSZÁMA A KALAPÁCS I átott már ^ munka közbsn lakatost, akinek a keze- ügyáben nem volt kalapács? Ugye nem. Mert igaz ugyan, hogy a gépek nagyon sokat segítenek ebben a szakmában is, de évtize­dekkel ezelőtt és most is egy lakatosnak tő szerszá­ma a kalapács. ' Szinte egy levegővétellel és ellentmondást kizáró határozottsággal mondta el véleményét Mák János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának laka­tos szakmunkása, a Kossuth Lajos szocialista bri­gád vezetője. S amikor félig tréfásan megjegyez­tem, hogy találkozásunkkor történetesen éppen nem kalapáccsal, hanem egy görgős szerkezettel dolgo­zott, elmondta egyik újításuk lényegét. — Nehéz fizilkai munkával jár a lakatosszakma, ezért ahol csak lehet, könnyítünk. Azelőtt kézzel emelgettük, rakosgattuk ezeket a mázsás vasleme­zeket. Nagyon fárasztó volt. Kitaláltunk egy görgős szerkezetet. Elkészítettük és jól bevált. A görgőkre rátesszük a nehéz vasat, s azon toljuk a gépbe vagy a fúró alá. Így negyedannyira sem izzasztja meg az embert. — Mi lesz a lemezekből? — Szovjet megrendelésre hűtőházakat készítünk. Ezekből a vasgerendákból csináljuk a tetőtanbóikat, falvázelemeket és más tartozékokat. Az első negyed­évben öt hűtő-, és négy szolgáltatóház elemeit ké­szítjük el. — Nehéz feladat? — Nem, mert már járatosak vagyunk benne. Ta­valy is készítettünk ugyancsak szovjet exportra hű­tő-, és szolgáltatóházakat. Jó vele dolgozni, sorjá­ban csináljuk. Szériamunka, amivel jobban lehet keresni. — Miért? — Az egyedi munkadarabok elkészítése lassabb, mert több idő kell hozzá. Rutinja sincs az ember­nek. Ötször-hatszor is meg kell gondolni, hova üs­sön kalapácsával a lakatos, hogyan formálja, ala­kítsa az anyagot. Teljesítménybérben dolgozunk, te­hát ez a magyarázat. így voltunk, amikor a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár megrendelésére magas rak­tárépületet készítettünk. Üj volt a feladat, lassabban haladtunk vele, soványabb volt fizetésosztáskor a boríték, örülünk a szovjet megrendelésnek, mert a „Kell ez a sikerélmény...” hűtőházak, szolgáltatóházak készítésében már van gyakorlatunk. — Mióta dolgozik a Fém­munkásnál? — Huszonhárom éve jöttem be Ágasegyházáról a kecskeméti gyárba. Akkor vettem kezembe itt a kalapácsot, szakmunkástanulóként. Azóta Itt va­gyok. Tizenegy évvel ezelőtt lettem brigádvezető. Igaz, most megfogyatkozott a brigád, összesen né­gyen vagyunk. Három lakatos, egy hegesztő. — Miért „fogytak” így meg? — Elmentek. Sokan Jöttek vidékről, nem találják helyüket, odébb állnak. Akik így vándorolgatnak, nem Is szeretik igazán a kalapácsot, a szakmáju­kat. — ön szereti? — Szeretem a változatosságáért, meg azért, mert ha elkészül egy-egy épületszerkezet, arra gondolha­tok: ezt én is formálgattam, alakítottam. Kell ez a sikerélmény, amihez Itt a gyárban megkapom a meg­becsülést. Forintban, jó szóban egyaránt. Tárnái László SAJTÖPOSTA Kinek a kötelessége? A rászoruló embernek szinte megváltás, ha a munkábaállásá- val egyidejűleg lakáshoz is jut. Ilyen szerencsés volt 13 esztendő­vel ezelőtt a lajosmizsei Fábián József né. Akkor a legboldogabb­nak vallotta magát, ma remény­telenül elkeseredett, hogy miért, így számolt be róla: — Takarítói és afféle minde­nes feladatot vállaltam a Bene nevű külterület iskolájában, ahol — tanácsi közbenjárással — szo- ba-komyhás otthont kaptam, s oda azonnal beköltöztem csalá­dommal. Hosszú ideig rendben eleget tettem kötelezettségemnek, ám az alól felmentettek a 70-es évek második felében, amikor fel­épült a nagyközség központjában az új diákotthon, mely befogadta az itteni gyerekeket is. E változás anyagilag is rosszul érintett, de főképpen azért, mert az épület újra a korábbi magán- tulajdonos rendelkezése alá ke­rült. ö ugyan nagynehezen meg­értette, nincs annyi spórolt pén­zünk, hogy tovább költözzünk. Miután ő elhunyt, az örökösök rövidesen eladták az ingatlant. Az új házigazda első dolga volt, hogy felmondott. Persze azóta sem tu­dunk sehová elhurcolkodni, s emi­att egyre kínosabb kellemetlen­ségben van részünk. Különben az ingatlant sürgősen fel kellene újítani, s erre sem fut­ja keresetünkből, a tulajdonos pedig ilyesmivel nem törődik. A következmény: konyhánk fala repedt, bármikor kidőlhet, de a többi helyiség sincs, jobb állapot­ban. Újabb bosszantásként a tu­lajdonos lezárta az udvari kutat, s azóta a távoli szomszédoktól ci­peljük a vizet. Élettársam régóta beteg, én is egyre gyakrabban vagyok táppén­zen, s ezáltal még kevesebb a jö­vedelmünk. Nem tudjuk, mi lesz velünk, s hogy kinek a kötelessé­ge segítségünkre lenni. A fölöttébb elgondolkodtató ügyben megkerestük a Lajosmi­zsei Nagyközségi Tanács elnökét, dr. Nagy Károlyt, aki ezeket vá­laszolta: — A panaszos által lakott Bene 180. szám alatti, magántulajdonú házingatlan egy részét oktatási célra, másik részét gondnoki la­kásként bérelte a megelőző évti­zedben a külterületi iskolák igaz­gatósága. A körzetesítéskor fel- mondtuk e szerződést, megszűnt Fábiánné munkaviszonya is, at­tól kezdve nem tekintjük lakását a gondnoki szolgálattal összefüg­gő bérleménynek. Az épület állaga szakértőnk szerint nem életveszélyes, bár igaz, hogy sem belül, sem kívül nem volt karbantartva legalább 13 éve. Sajnos, nincs üres taná­csi bérlakásunk, így olvasójuknak csak építési telket, vagy OTP-la- kást ajánlhatunk megvételre. □ □ □ Megjegyezzük: Fábiánné nem fegyelmi határozat, vagy bírósági Ítélet alapján vált meg munkahelyétől, s mivel a jelenlegi ott­hona szolgálatinak minősült, így ab­ban visszamaradva jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy. Ez esetben pedig — a vonatkozó jogszabály szerint — igényt tarthat a körülményeinek, il­letve a hivatalos feltételeknek megfe­lelő másik lakásra ugyanabban a hely­ségben. Hogy ezzel kapcsolatosan a magántulajdonosnak, vagy a hatóság­nak van-e több tennivalója, azt csak egy újbóli, alapos vizsgálat derítheti ki. Reméljük, sor kerül rá! FOGADÓSZOBA Barkácsoló ember vagyok, s hogy megkönnyítsem munkámat, csaknem két évvel ezelőtt vettem új sarokcsiszoló gépet. Az Iskra KB 109 A/61 típusú, több mint 4 ezer forintos szerkezet kitűnő­en működött a jótállási idő lejár­táig, majd — mintha erre lett volna programozva — nyomban elromlott. Környezetemben sajnos senki sem értett a megjavításá­hoz, így nem volt más választá­som, mint elküldeni a távoli már­kaszervizbe. Szállítóiként a postát bíztam meg. Bár ne tettem vol­na. .. Tavaly július 22-én expressz küldeményként vette át a posta e csomagomat — s jóllehet beva­salta tőlem a házhoz fuvarozásá­nak díjáit is —, a hollétéről máig sincs hír. Többszöri érdeklődé­semre megtudtam, a csiszoló nem érkezett meg a pontosan megje­lölt címre, a szervizbe, ahol taná­csolták: forduljak reklamációm­mal a felvevőhivatalhoz. Ott jegyzőkönyvbe foglalták a történ­teket, megjegyezve, hogy nincs sok remény az elveszett gép meg­találására. Akkor hűvös biztatásnak vél­tem a tisztviselő véleményét, most azonban, a keresés óta eltelt öt­hat hónap elteltével gyanítom: igaza lesz. Ugyanis semmi válasz az ügyben. Én elhiszem — bár soha meg nem értem —, hogy szőrén-szálán nyoma veszhet egy küldeménynek, amire manapság gyakran van példa, mégis elkese­rítő: egyelőre senki sem tartja magát illetékesnek a kártéríté­semre. Pedig erre alighanem az kötelezhető, aki a borsos díjösz- szegért cserében vállalkozott a szál­lításra. Persze lehet, hogy a pos­tán nem így gondolkodnak... (Elmondta: Varga Sándor uszódi olvasónk.) Mi lesz az üvegek sorsa? Tiszaalpárról több keres­kedőtársa nevében fordult hozzánk közérdekű panasz- szal Kiss László üzletveze­tő: A Volán kiskunfélegyházi fuvarozó részlege legutol­jára tavaly tavasszal hozott községünkbe (ezen belül az általam vezetett boltba is) nagyobb mennyiségű, Gyöngy névre hallgató üdí­tőitalt. A pécsi Pannónia Sörgyár e termékének gyár­tása és forgalmazása idő­közben megszűnt, s ez ok­ból fáj a mi fejünk. Pon­tosabban azért, mert az el­fogyasztott üdítő üres üve­geit jobb híján ma is őriz­zük. Ezt az úgynevezett gön­gyöleget sajnos sem a szál­lító, sem a gyártó nem haj­landó tőlünk átvenni. Az előbbi cég azzal érvel, hogy a fuvarral kapcsolatos pa­pírokat vissza kellett kül­denie Pécsre, enlélkül pe­dig már nem tudna mit kezdeni a palackokkal. A gyár pedig olyan furcsa módon kíván pontot tenni az ügy végére, hogy egyál­talán nem válaszol a címé­re küldött kérő-sürgető le­velekre. A nálunk lévő kiürült üvegek, illetve rekeszeik értéke jóval meghaladja az 5 ezer forintot, de a kör­nyékbeli érdekelt üzletek­ben sem sokkal szerényebb a hasonló raktárkészlet. Vé­gül is mi lesz ezek sorsa? A szerk. megjegyzése: Nem tudjuk, milyen meg­gondolásból, vagy kénysze­rítő tények következtében fejeződött be a Gyöngy-üdí­tő készítése, ám ezek az okok aligha hatalmazzák fel a sörgyárat arra, hogy mereven elzárkózzon a gön­gyölegek visszavételétől, melyek értékével megter­helte a tiszaalpári kereske­dőket. ÜZENJÜK Csordás Lajosnak, Kunbaracsra: A moszkvai televízió műsora a készü­lék 12-es csatornáján vehető, melyhez speciális antenna-előerősítő. Illetve magasra telepített, nagy kapacitású antenna szükséges. Ilyen technikai megoldás házilag Is kivitelezhető, az adás jobb minőségű vétele érdekében azonban célszerű, ha úgynevezett szabvárvyantennát vásárol, vagy ké­szíttet, s annak felszerelését szakem­berre bízza. Főldlné Máté Katalinnak, Szabad­szállásra: Azt sérelmezi, hogy a ta­valy szeptember óta Budapesten, a 4- es számú szakmunkásképzőben tanu­ló gyermeke után nem részesül csa­ládi pótlékban. Bár nem említette a szerkesztőségünkhöz érkezett leve­lében, feltételezzük, hogy a gyermek szakmunkástanuló-otthonban van el­helyezve, ez esetben pedig — a törvé­nyes előírás szerint — valóban nem Hied meg a hiányolt társadalombizto­sítási ellátás, csupán a havonta folyó­sítandó 240 forint Jövedelempótlék. Ha ez utóbbit sem kapja, forduljon segít­ségért az Illetékes oktatási Intézmény­hez. O. J.-nek, Söltvadkcrtrc: Mivel ön a pénzintézeti hitel nélkül megépített új háza úgynevezett lakhatási enge­délyének kézhez vétele után kért szo­ciálpolitikai kedvezményt a három kiskorú gyermekével kapcsolatosan. Igényének teljesítését Jogosan utasí­tották el. A hatályos rendelkezés ugyanis világosan leszögezi, hogy e kedvezményt a már említett enge­dély kiadása előtt kell kérni az OTP- töl. Ami pedig az otthona befejező munkálataihoz szükséges kölcsönt Illeti, annak érdekében a munkálta­tóját keresse meg, mely a rendelke­zésre álló lakásépítési alap terhére támogathatja. E pénzügyiét lebonyo­lítását a takarékpénztár helyi fiókja végzi. „Magányos asszony” jeligére. Tom­pára: A teljesen cselekvőképes örök­hagyó készíthet írásbeli magánvégren- deletet, mely például akkor érvényes, ha azt elejétől végéig kézzel írja, s abból egyértelműen kitűnik a végren­delkező akarata, a keltezés helye és ideje. E végrendeletet természetesen alá kell írnia a végrendelkezőnek. Az ilyen okirat a legszemélyesebb, leg­hitelesebb nyilatkozatnak minősül, mely nyílt vagy zárt iratként helyez­hető letétbe a közjegyzőnél. Túri jánosnénak. Szánkra: Tavaly október 7-én megjelent Bajtóposta ro­vatunkban már szóvá tettük az egyik szankl lakos panasza alapján, hogy felületesen dolgozik a GELKA kiste­leki szervize, melynek felvevőterüle­téhez tartozik megyénk délkeleti ré­sze. Ez ügyben máig sem érkezett hozzánk hivatalos reagálás, csak az ön levele, ami megerősíti a koráb­ban közölteket. Szomorú esetét, mi­szerint több hónap elteltével koszos állapotban kapta vissza megjavított hűtőgépét az említett szerviztől, mely ráadásul idegen névre kiállított szám­la borsos összegét kasszírozta be, ez­úton ajánljuk az ellenőrzési Joggal rendelkező megyei iparhatóság figyel­mébe. Vág völgyi Attilának, Bajára: A ka­rácsony két ünnepe munkaszüneti napnak minősül, melyre átlagkereset il­leti meg a dolgozót. Aki e napokat Is munkában tölti, apnak az átlagkere­seten felül folyósítani kell a napi bért — ez alól csak az kivétel, aki a túl­munkáért nem jogosult ellenértékre. Persze a kollektív szerződés úgy Is rendelkezhet, hogy szabadidőt kap az Ilyen személy. Ön mindezek ellenére arról értesített bennünket, hogy a két karácsonyi napon végzett munkája után sem plusz díjazásban, sem sza­badidő-juttatásban nem részesült. Ha így történt a dolog. Jogsérelem ér­te, melynek orvoslása érdekében for­duljon a vállalat munkaügyi döntő­bizottságához. Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents