Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
cr> v'. .V TILiG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AB MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYBI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 3. szám Árai 1,80 Ft 19SI. Január 4. szombat KÉP ÉS HANG (5—6. oldal) A rádió és s televízió műsora szombattól Jövő vasárnapit. Kedden a Z. műsorban Hongkongi iádikó címmel vetítik az 19Z9-ben Játszódó lengyel bűnügyi történetet, melynek középpontjában a kábítószer- csempészés és az azzal kapcsolatos nyomozás áll. (Képűnkön: Jelenet a filmből.) KISKŐRÖSI IPARI SZÖVETKEZET Kisebb létszámmal — több termék A kiskőrösi Ipari Szövetkezet eredményes évet zárt. Mintegy 15 százalékkal növelték termelésüket, kisebb létszámmal a belső szervezés javításával, a tartalékok feltárásával. Árbevételük 260 millió forint körűi alakult. Szocialista exportjuk meghaladja a 25 millió forintot és a tőkés is eléri a 22 milliót. Mindkettő jelentősen több . a megelőző években elért eredményeknél. Erre az évre is már szinte teljes kapacitásukat lekötötték konkrét megrendelésekkel. Minden évben igyekeznek termékeiket korszerűsíteni, az idén is új típusú bukósisasokkal, korszerű sertésnevelő-berendezé- sekkel jelentkeznek a piacon. Szovjet—amerikai kulturális kapcsolatok Sajtóértekezlet Moszkvában MUNKÁSGYÜLÉSEKRŐL JELENTJÜK Genf szellemében gyümölcsözően fejlődhet a szovjet—amerikai kulturális csere, erősítheti a két nép egymás iránti kölcsönös tiszteletét; a kulturális kapcsolatok ilyen alakulása megfelel a két nép érdekeinek, előmozdítja a nemzetközi megértést — jelentette ki p én ttok en Moszkvában Georgij Ivanov. A Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese sajtóértekezleten vett részt olyan neves szovjet művészek társaságában, mint Jevgenyij Jevtusenko költő, Igor Mojszejev koreográfus, Tyihon Hrennyikov zeneszerző, Genrik Borovik író és Sztanyisz- lav Rosztockij filmrendező. A miniszterhelyettes emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat hibájából csaknem hat éven át szüneteltek a két ország között a hivatalos kulturális kapcsolatok. A szovjet ’ embereknek azonban az idő alatt is módjuk volt ismerkedni az amerikai kultúrával; 1979 és 1984 között 1784 könyvet adtak ki amerikai szerzőktől — összesen több mint 200 millió példányban. 165 szovjet színház 51 amerikai szerző darabját tartja műsoron, sok amerikai filmet bemutatnak a szovjet filmszínházak, befejezéséhez közeledik az „amerikai irodalom könyvtára” című, 45 kötetes sorozat előkészítése. Ezek a lépések sajnos nem kölcsönösek — mondotta. A korábbi. megállapodás ellenére sem adják ki az Egyesült Államokban az orosz és szovjet irodalom 45 kötetes könyvtárát. Különös aggodalmat keltenek az Amerikában bemutatott szovjetellenes filmek, a Rambo, a Vörös hajnal és mások, amelyek gyűlöletet szítanak a Szovjetunióval és a szovjet emberekkel szemben. Jevgenyij Jevtusenko szójátékkal „Wamography”-nak nevezte ezeket a filmeket az angol háború és pornográfia szavak összeolvasztásával. Sztanyiszlav Rosztockij — a Magyarországon is nagy sikerrel vetített „Csendesek a hajnalok” rendezője — a két ország filmművészei együttműködésének fontosságáról beszélt. Jevgenyij Jevtusenko annak a véleményének adott hangot, hogy a kulturális cserét nem szabad csak hivatalos szervezetekre bízni. Mindkét oldalról olyan embereket kell összeválogatni, akiket nem a hivatali székhez való görcsös ragaszkodás jellemez; szovjet és amerikai írókat, rendezőket, zeneszerzőket, képzőművészeket kellene bevonni a szovjet—amerikai közös kulturális bizottságba, amelynek. tagjai nem kapnának fizetést. Felelősségük erkölcsi lenne. Jevtusenko a könyvkiadás felelősségéről szólva kiemelte annak fontosságát, hogy a szovjet és az amerikai emberek ne csak újságokból, hanem irodalmi alkotásokból is képet alkothassanak egymásról. Javasolta: rendezzenek New Yorkban és Moszkvában egy 15 ezer ember befogadására alkalmas sportcsarnokban közös amerikai—szovjet költői estet. Mint mondta, garantálja, hogy a csarnok megtelik. Hasonló estet lehetne rendezni szovjet és amerikai gyermekköltők alkotásaiból. ■I A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységében megtartott munkásgyűlésen dr. Hatala Pál igaagató mondott bessédet. Eredmények, célok Megyeszerte tovább folytatódtak a munkásgyűlések, melyeken a vállalatok vezetői a dolgozó kollektívák előtt értékelték az elmúlt esztendő munkáját és felvázolták a feladatokat. A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységének munkásgyűlését a mélynyomó hengerkészítő üzemrészben tartották meg, melyen megjelent Németh Ferenc, a kecskeméti városi párt- bizottság titkára is. Dr. Hatala Pál, a Kőbányai Könnyűfémmű új igazgatója köszöntötte a gyáregység dolgozóit, majd előzetes értékelést adott a vállalat múlt évi munkájáról. Ezen belül megkülönböztetett figyelmet szentelt a 250 fős kecskeméti kol- lektiva, eredményeinek. Mint mondotta, a vállalat az 1985-ös esztendőben 1,7 milliárdos termelési értéket könyvelhetett el. Ebből több mint tizenegymillió dollárért tőkés országokba exportáltak. Ezen a szigorú piacon igen jól megálltaik helyüket a Kecskeméten gyártott pigmentpaszták és flitteres termékek, melyekből 5,6 millió dollárnyit értékesítettek. Jelentős volt a szocialista export mennyisége is: több mint 260 tonna alu- pigment pasztát szállítottak. Osz- szességében tehát mind a vállalat, mind pedig a kecskeméti gyáregység túlteljesítette belföldi és az exporttervét. Az idei évre hasonló termékmennyiség gyártását tűzik célul. Végezetül bejelentette, hogy 1986. január 1-től Dánfy Lász- lót, a pigmentüzem korábbi vezetőjét nevezte ki a gyáregység vezetőjének. (Folytatás a 2. oldalon.) Nedvességet pótol a hó A megye déli részén már elolvadt Néhány évvel ezelőtt import- kiváltás céljából kezdték el gyártani a teherautó- és autóbusz-termoszt át okát. Azóta a teljes belföldi szükségleten kívül sokat adnak el külföldre is. Tőkés exportjuk jelentős hányadát nyugaton a csatornákban használt szennyfogó vödrök teszik ki. P. Z. Az elmúlt esztendő utolsó hónapjában szokatlanul eny^ he volt az időjárás és ez kedvezett a gabonának: megerősödhetett a porba vetett bú- ( za. Á szinte őszies jellegű esők után a legtöbb helyen - kiegyenlítődött a növényállomány. Korábbi mérések szerint a Duna—Tisza közén a természetnek még mindig lenne pótolnivalója, mert ezen az aszálysújtotta vidéken hiányzik a nedvesség a földek mélyebb rétegeiből. A novemberi és decemberi, az átlagosnál több csapadék jót tett a földeknek,,s a nedvesség egy része időben leszivár- gott a talaj alsó szintjébe. Csendesen pihent rövid ideig a határ az óesztendő utolsó napján hullott takaró alatt. Néhány mezőgazdasági üzemben érdeklődtünk a tegnapi hóhelyzetről. Ebből kitűnt, hogy a Kalocsa— Kiskunmajsa vonaltól délre péntekre elolvadt az 5—15 centiméteres hó. A vaskúti Bácska TermelőszöJANUÁR 4-TŐL Munkásőrök számvetése Ma Heves, Veszprém, Fejér és Somogy megye munkásőreinek tanácskozásával megkezdődnek a munkásőrök januári évnyitó egységgyűlései. A január 4. és február 2. työzött országszerte nagy társadalmi nyilvánosság előtt megrendezendő fórumokon az egységparancsnokok Jelentéseikben számot adnak arról, hogyan dolgoztak a most befejeződött VI. ötéves terv Időszakában munkahelyükön a munkásőrök; értékelik a közéleti tevékenységben, a politikai nevelésiben, a kiképzési és szolgálati feladatok teljesítésében végzett munkát, s beszámolnak a munkásőrközösségek fejlődéséről Is. Az egységgyűl éseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány több tagja, számos más közéleti vezető, valamint a fegyveres erők és testületek több magas rangú parancsnoka vesz részt. A* egységgyűléseken jelen levő közéleti személyiségek szólnak a párt céljairól, a népgazdaság előtt álló feladatokról. A fórumokon — a hagyományoknak megfelelően — megköszönik a leszerelő munkás - őrök több évtizedes szolgálatát, a köszöntik a testület alapító tagjait. Ugyancsak az egységgyfllé- (Folytatás a 2. oldalon.) s f f A r s j 3 i 4 Ny 1° * , r * * r. * .~J J ■ Az év végi fehér határ — úgy tetszik — gyorsan múló szépség a Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát szőlőültetvényében is. (Pásztor Zoltán felvétele) vetkezőiben Gasslunger Norbert növénytermesztési osztályvezető elmondta, hogy az 1500 hektáros őszi vetésüknek jól jött ez az egyenletesen talajba mosódó csapadék. A fiatal növények szépen sorolnak. Csak erős fagy ne jöjjön a következő hóesés előtt. Hasonlókat tudtunk meg a csát- aljari Üj Tavasz Termelőszövetkezetben is, ahol újból izgulhatnak a 600 hektárra vetett őszi búzáért, rozsért és árpáért. Mérned» Miklós, a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy náluk sem gyönyörködhettek sokáig a földeket borító hó fehérségében, mert a tegnapi „hőhullám” igencsak le- lappasztotta. Ettől függetlenül az 1100 hektáros vetés egészséges, s várja a következő csapadékot. Ebben a gazdaságban jelenleg kukoricát szállítanak, folytatják a karácsonykor félbemaradt gépjavítást és készülnek — ha már szilárdabb lesz a talaj — a metszéshez. Hóolvadásról számolt be Opauszky Pál, a Kiskőrösi Állami Gazdaság termelési osztályvezetője és Édes Imre, az izsáki Sárfehér Tsz termelési főmérnöke is. Az utóbbi gazdaságban már hozzákezdtek a 300 hektáros almáskertben a metszéshez is. Cl. P. Falusi szolgáltatások A kistelepülések ellátása soha nem szerepelt annyi tanácskozás, megbeszélés, tárgyalás és ülés napirendjén, mint mostanában. Korábban ugyanis az ellátás gondjai általánosak, az egész országra szinte egyformán érvényesek voltak. Később, az országos szolgáltatóhálózat kiépültével az éles feszültségek mérséklődni látszottak, a szervezeti korszerűsítés nyomán azonban új vetületben jelentkeztek. Az országos vagy megyei hatókörű nagyvállalatok köpenye alatt ugyanis békével megfért egymás mellett, egymást kiegészítve a nagy- és a kisforgalmú szerviz, felvevőhely. Úgy is mondhatnánk: kiegészítették egymást. Nem így manapság, amikor a nagyokból tanácsi felüpyelet alá tartozó, ám önállóan gazdálkodó kisvállalatok lettek, amelyeknek anyagi eszközeik kisebbek, jövedelem- érdekeltségük viszont nagyobb; nem engedhetik meg, nem képesek elviselni a veszteséget. Kzért sorra zárták, zárják be a kis települések kisforgalmú szolgáltató helyeit. Ügy mondják: a szocialista szektor — a vállalat, szövetkezet — kivonul a lakossápi szolgáltatásokból, s helyét nagyrészt, de a kisebb hely- sápekben ma már szinte kizárólagosan, a kisipar foglalja el. Exért rendkívül aktuális téma: a kistelepülések szolpáltatási helyzete, amelyet a közelmúltban tűzött napirendjére a Fogyasztók Országos Tanácsa. A kutatók úpy számoltak, hogy kistelepülésnek a kétezernél alacsonyabb lélekszámúnk számítanak. Ezek teszik ki több mint háromezer településünk háromnegyed részét; itt él a lakosság 16,2 százaléka, 1,7 millió ember. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ipar az ötezernél nagyobb lélekszámú helységekbe települ szívesen, ezért az ennél kisebb falvak már maQukon viselik a kistelepülések jellegzetes vonásait. Így hát az említett 1,7 milliónál jóval többen vannak, akik a szolgáltatásokhoz az alapellátás szintjén sem jutnak hozzá, vagy csak nagy üppyel- bajjal, s a városiaknál aránytalanul és érdemtelenül több idő- és pénzráforditással. Azt mondhatni, s mondják is erre sokon: a kistelepüléseken mások az igények. Sok szolgáltatásra nincs is szükségük az ott élőknek. Félő azonban, hogy ezúttal is a tyúk és a tojás problémájával van dolpunk, legfeljebb újabb vetületében. Hiszen talán éppen azért nem jelentkezik az igény, mert úgy sincs ott a szolgáltató. Hogyan lehetne kimozdítani a falusi szol- gáltatások kátyúba jutott szekerét? A jelenlegi, nagyrészt fusira-önellátásra- kisiparra szervesen ráépülő, valamiféle laza szervezeti keret például sokat segíthetne. Lehetne faluszövetkezetet, bedolgozói rendszert kialakítani, elenyésző adózás mellett, és ki- használhatók a jelenlep meplevő, esetleg szabad kapacitások a termelőszövetkezetekben, áfészek beh. A legfontosabb szempont azonban, hogy mindezt rá kell bízni a helyiekre. Ok tudják, mikor mire van a lepinkább szüksépük; ön- tevékenységük segíthet a legtöbbet a falusi szolgáltatások javításában. V. Za.
