Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VITA AZ IFJÚSÁGRÓL Mi a teendő? 3. oldal % Zárszámadás előtt a jánoshalmi Haladás Tsz-ben | 4. oldal IRÁNYJELZÖ I ' 4. oldal Barátom, a számítógép 5. oldal Könyvespolc 5. oldal Áttekinthetetlen a helyzet Dél-Jemenben A legfrissebb jelentések szerint szerdán is harcok folytak Dél-Jemenben. Arab és nyugati diplomaták szerint a helyzet tel­jesen áttekinthetetlen. Ádenből Dzsibutiba menekült külföldi állampolgárokat idézve a nyugati hírügy­nökségek beszámoltak arról, hogy az egymással szemben álló felek harckocsikkal és tüzérséggel tá­madták egymást. A szemtanúk szerint az Ali Nasz- szer Mohammed elnök ellen fellépő úgynevezett kol­lektív vezetés hívei tért nyertek a főváros több kör­zetében, míg a kormányhoz hű erők Adentől kelet­re eső területeket ellenőriznek. A „kollektív veze­tés” kezében lévő rádió szerint a helyzet fokozato­san normalizálódik. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az egymás ellen küzdő, különböző törzsekhez tartozó fegyve­resek naponta változtatnak tábort. A kikötő kör­nyékén dúló véres harcok miatt egyelőre szünetel a külföldiek elszállítása. Szovjet, brit és francia ha­jók várják a lehetőséget, hogy elszállíthassák a még Aden ben rekedt böíblb száz külföldi állampolgárt. Aid Nasszer Mohammed, aki Észak-Jemenbe akk­reditált diplomaták szerint jelenleg a dél-jemeni Abian tartományban tartózkodik, a hívei kezében lévő rádióadón közleményt olvasód be. A dél-jeme­ni államfő fegyverletételre szólította fel az ellene fellépő erőket, s amnesztiát ígért mindenkinek, aki megadja magát. A „kollektív vezetés" rádiója a ma­ga részéről hasonló jellegű közleményt adott le. A KÚNA kuvaiti hírügynökség jelentette, hogy kedden Szanaában járt Véka Piszta, az Etióp Dol­gozók Pártjának KB-titkára. Az etióp politikus meg­beszélést folytatott AU Abdullah Száleh észak-je­meni elnökkel és átadta neki Mengisztu Halié Ma­riam. etióp államfő üzenetét. AJÁNDÉK A HAJÓJAVÍTÓKNAK Jégtörő-felújítás, uszálykészítés XLI. évi. 19. szám Árai 1,80 Ft 1986. január 23. csütörtök INDULÁS A TAVALYINÁL TÖBB RENDELÉSSEL Az ipar idei feladatai Tegnap az Ipari Minisz­tériumban a legfonto­sabb idei fel­adatokról és az évindítás tapasztala­tairól tájékoz­tatták az új­ságírókat. 1986-ban a népgazdasági terv az ipari termelés 2,8 százalékos nö­vekedésével számol, az ipa­ri termékek rubelelszámo­lású kivitelét 4, a konverti­bilis elszámo­lású exportot 4—5 százalék­kal szükséges bővíteni. Azok a vállalatok, amelyek akár hosszú távon, tehát több év­re előre, akár erre az évre többlet kon­vertibilis ex­portra vállalkoznak, pályázat út­ján bizonyos adó- és hitelkedvez­ményekhez juthatnak. Az export széles körű növelésére azonban csak versenyképes és jövedelme­zően értékesíthető termékekkel nyílik lehetőség, ezért a minisz­tériumban rövidesen elkészítik az ipari szerkezetátalakítási prog­ramot. A vállalatok piaci gond­jainak enyhítése céljából az Ipari, a 'Külkereskedelmi Minisz­térium és a Kereskedelmi Ka­mara közös marketing vállalat létrehozásán fáradozik. Ez a kisvállalat ipari partnereinek pia­ci információkat szolgáltat, pia­cot szerez a termékeknek, s ha az üzlet létrejön, részesedik a vállalt árbevételéből. Fontos feladat a lakosság ipar­cikkekkel való jobb ellátása. Már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a hánycikkek körének csökkentésére, időszakonként azonban hiányzott az üzletekből a színes televízió, a fagyasztó- szekrény, sok esetben az automa­© A Habselyem Kötöttárugyár megyei egységei je­lentős részben exportra termelnek. Képünkön a* ke­rekegyházi telepen szovjet megrendelésre varrják a női ruhákat. ta mosógép, az elektromos forró­víz-tároló és többféle villamos szerelési anyag. Lekerültek a hi­ánycikklistáról a mezőgazdasági szeráruk (kapa, kasza, kovácsolt termékek stb.), a csavarok, szö­gek, és sokféle ruházati divat­áru. Az idén várhatóan tovább szűkül majd a hiánycikkek köre. Ennek érdekében a minisztérium kérte a televíziógyártókat, hogy megfelelő munkaátcsoportosítás­sal az év első felében a terve­zettnél is több korszerű készü­léket szállítsanak a kereskede­lemnek, mert egyebek között a nyári labdarúgó VB miatt min­den bizonnyal számottevően nő majd az igény a színes tv-k iránt. Az évindításról szólva elmond­ták, hogy az ipari üzemek most 10 százalékkal magasabb ren­delésállománnyal kezdhették meg terveik megvalósítását, mint egy évvel ezelőtt, s az is örven­detes, hogy • mérséklődött a vál­lalatoknál a létszám csökkené­se. Az építkező falu Az egykor legelesettebb fal­vak is régen elhajították a sze­génység gubáját. Újdonsá­gokkal, a gyarapodás új bi­zonyságaival újra és újra meg­lepik az átutazókat, a látoga­tókat. Új házsorok, valóságos paloták lelkesítik és szomorít- ják honfitársainkat. \ Ki ne örülne az új fürdő­szobáknak, a tágas konyhák­nak, a gyerekszobáknak, a ko­runkhoz méltó élet oly sok fel­tételének, a faluszéli viskók el- tünedezésének? Kit ne bosz- szantanának a hagyományos bácskai főutcák összhangját megzavaró kivagyi, csakazért- is magasabb párkányzatú, torz arányú egyedi beépítések, az unalmasan egyhangú, célsze­rűtlen sátortetők, a nagyzolá- sok? Vagyis „vegyes benyomást kelt a lakásépítés építészeti színvonala, minősége, térha­tása, lakókörnyezet-formáló ereje, és számos más következ­ménye”, mint ezt A falu első számában Kőszegfalvi György megállapította. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, és a MÉM közös, időszaki kiad­ványa is „különleges figyelmet Kadhafit Bécs tájékoztatta a merénylet tervéről Líbia arra kérte a palesztin ve­zetőket, hogy Ausztriában ne kö­vessenek el akciókat; a bécsi me­rénylethez egyetlen arab ország­nak sincs köze. Ezt mondotta Moamer el-Kadhafi, a líbiai for­radalom vezetője a Kurierban szerdán megjelent nyilatkozatá­ban. Osztrák részről korábban tájékoztatták arról az értesülés­ről, hogy palesztin akciók ké­szülnek a korábbi bécsi merény­iettek miatt elítélt, s börtönbünte­tésüket töltő palesztinok kisza­badítására — mondotta Kadha­fi. A líbiai vezető azonban elle­nezte ezeket a terveket, amelye­ket végül mégis megpróbáltak végrehajtani. Eddig nem volt utalás arra, hogy a december 27-i bécsi re­pülőtéri merényletnek foglyok kiszabadítása lett volna a célja, nem beszélt erről a két sebesül­ten elfogott terrorista sem. Kad­hafi egyébként kijelentette: vál­tozatlanul semmi bizonyíték nincs arra, hogy az Abu Nidal- féle palesztin csoport lenne fe­lelős a bécsi merényletért. A lí­biai vezető kifejtette; a terroriz­mus ellen van, hiszen a „valódi terroristák az izraeliek”, de amíg a palesztinok igazságos ügyükért harcolnak, Líbia támogatni fog­ja őket. Az akciók taktikáját, részleteit nem tárgyalják meg a palesztinokkal; „ami történik, azért a palesztinok a felelősek” — mondta. Ausztria és Líbia között még Bruno Kreisky kancellársága ide­jén alakult ki jó viszony, amely egyebek között előnyös megren­deléseket hozott az osztrák ál­lami és magániparnak. Kedden líbiai küldöttség járt Leopold Gratz osztrák külügy­miniszternél. A delegáció elítélte a repülőtéri merényletet, a ter­rorizmust általában, hangoztat­va: Líbia nem támogathat ilyen merényleteket végrehajtó csopor­tokat, és kész nemzetiközi együtt­működésre a közel-keleti békés rendezés érdekében. A szokatlanul enyhe időjárás igazi ajándék a Folyainszabályo- zó és Kavicskotró Vállalat bajai hajójavító üzemigazgatóságán dolgozó mintegy kétszázfőnyi szakembergárdának is. ök tart­ják karban, újítják fel a 200 ha­jóból és úszómunkagépből álló eszközparkot, amelynek értéke nem kevesebb mint 2 milliárd fo­rint. Teljes erővel folyik a mun­ka, amelyről Tinusz Sándor üzem­igazgató tájékoztatott. A hajójavító tevékenység mind­inkább elveszíti idényjellegét. A vállalat eszközállománya akkora, hogy a karbantartást csak egész éven át tartó, folyamatos javí­tással lehet megoldani. Ezért úgy szervezték meg a munkát, hogy télen is zavartalanul dolgozhas­sanak. Százmillió forintos beru­házással teremtették meg a felté­teleket: korszerű szerelőcsarno­kot építettek és a nehéz fizikai munkát megkönnyítő daruzott partfalat. A daruval — a vízál­lástól függetlenül — ki lehet emel­ni a hajókról a nehezebb alkat­részeket, és a javítást már a sze­relőcsarnokban végzik. A csarnok egyébként kisebb hajók bevitelé­re is alkalmas. Az idén a megszokott felada­tokon kívül felújítják a Jégtörő II.-t, és az Országos Vízügyi Hi­vatallal közösen egy hulladék- gyűjtő uszályt" építenek. A költ­ségek egy részét vállalták, mert a hulladékgyűjtő uszálynak fon­tos szerepe lesz a Duna tisztasá­gának védelmében, összegyűjti majd a hajók szennyvizét, fáradt­olaját. A Folyamszabályozó és Kavics­kotró Vállalat a hajójavító üzem­ben karbantartott eszközökkel a tervek szerint 6 millió köbméter kavicsot termel ki és értékesít 1986-ban, egyrészt építőipari fel- használásra, másrészt folyamsza­bályozási munkákhoz. G. Z. TELELŐ SZARVASMARHÁK Jó kondíciójú, egészséges az állomány Ha napközben csak az égre vagy a hőmérőre pillantunk, könnyen évszakot téveszthetünk. Ettől függetlenül a naptár szerint a tél köze­pén járunk. Ilyenkor a mezőgazdaságban főleg a gépjavító műhelyek ben, az ipari üzemekben és az állattenyésztő telepeken dolgoznak. A Bács-Kiskun megyei állami és szövetkezeti nagyüzemekben több mint tizenegy és fél ezer húshasznú tehén „ipdult” ennek a télnek. A városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben az állatállomány jelenleg 1574 darabos, ebből 597 a tehén. Ha a fajtaösszetételt nézzük: itt zömmel magyar,tar­ka található, de van Limousin FI és Blond ’Quitain FI is. Feny­vesi Valér főállaltenyésztő el­mondta, hogy 1985-ben a telelte- téshez a hűvös és csapadékos no­vember miatt a megszokottnál ko­rábban kezdtek hozzá. Érdekes­ségként megemlíthető, hogy az állatok sokkal nehezebben vise­lik a 0 Celsius-fok körüli csapa­dékos, nyirkos, ködös időt, mint az akár mínusz 15 Celsius-fokos száraz hideget. A nyárlőrinci állattartó tele­pen úgynevezett szabad földka­rámos rendszerben vészelik át a szentel" a faluépítés kérdései­nek, tudatták a Beköszöntőben. „Mindenütt keresik, és mi is keressük, hogy bemutathas­suk azokat a nemzeti sajátos­ságokat megőrző, a falu új életmódjának mégis megfe- . lelő megoldásokat, amelyek mind a korszerű igényeknek, mind az ízlésbeli kívánalmak­nak leginkább megfelelnek”. Mi tagadás, lépéshátrányban vágyunk. Késve eszméltek a tanácsok, a tömegszervezetek, a nép­művelők, és nem utolsósorban a közösségi felelősségű épí­tészek. Többnyire ügyeskedő pallé­rok, pallérízlésü mesterek ajánlották fel a nagyüzemi át­szervezést követő első építte­tőknek szolgálataikat. A meg­épült házak pedig a példa ere­jével befolyásolták a közvéle­ményt, hatottak — rossz — mintaként. Minél kevésbé kö­tötték a hagyományok az ott­honteremtőket, annál inkább feleseltek az új épületek a cél­szerűséggel, az ésszerűséggel, az adottságokkal, a meglévő környezettel. Tanyaközpontok­ból kialakított falvak, kül­területi lakóhelyek csicsás ke­rítései, hivalkodó homlokza­tai kiabálják messziről, hogy a megvalósulás során kifica­modott a becsülendő szépítési szándék. Újabban ismét föltünedez- nek — például Hetényegyhá- zán — az alföldi építészet fe­hér homlokzatai, kiérlelt ará­nyú külső és belső terei. Ka­locsa környékén már látni a szállások jellegzetes házait idéző szép, modern épületeket. Hajóson a helyi sajátosságok megőrzésével alkalmaztak kül­földről hozott, „mintázott” terveket. Jó tudni: Bács-Kiskunban mindinkább igyekeznek a jö­vő fejlődésirányába terelni a kor követelte falusi változá­sokat. Tudományos vizsgála­tok adataiból következtetnek az elkövetkező évtizedekre, próbálják meghatározni a gaz­dálkodás, a társadalmi élet, a kultúra, az életforma várha­tó módosulásait. így a megyei tanács által példamutatóan szorgalmazott rendezési ter­vek kívánatos irányban befo­lyásolják az építtetőket. La­punkban a minap három fia­tal tervező fejtette ki vélemé­nyét a népi építészet ösztönző szerepéről. A javuló épület- anyag-ellátás is bővítheti a vá­lasztékot. Kívánatos volna, ha mind több falu, tájegység irá­nyítói létesítenének tartós ta­nácsadói kapcsolatot ráter­mett, a táj lelkét érző építé­szekkel. A megyei tanács ille­tékes osztályának szorgalma­zására Kunszentmiklóson és Kiskunma jsán kötöttek ilyen szerződést. A rendezési tervek nem akarnak mindenáron várost csinálni a faluból: arra törek­szenek készítői, hogy a falu ma és holnap minél alkalmasabb kerete maradjon, legyen az ön­törvényűén fejlődő falusi életnek. Joggal várható, hogy — mint ezt Borbély Lajos, Bács-Kiskun megye főépítésze a szegedi televízió faluépíté­szeti vitáján is kifejtette — o lakosság szélesebb körű be­vonásával, a lehető legjobb szakemberek útmutatásaival készülő rendezési tervek révén a faluképek, az új épületek az eddiginél hívebben kifejezik a falvak társadalmi-gazdasá­gi szintemelkedését, megál­lítják az uniformizálódás fo­lyamatát. Reménykeltő Akasztó, Táz- lár, Jászszentlászló, Duna- egyháza, Solt, Harta település- fejlesztési programja. Az új és a régi, a szép és a célszerű gya­korlati megvalósításának ör­vendetes példái láthatók Já­noshalmán, Szalkszentmár- tonban. Hcitai Nándor hideg hónapokat. Itt szalmabá- lákbó! pihenődombökat halmoz­nak fel. Ezek a tél elején még laposak, de az idő előrehaladtá­val a mind több kihordott bálá­tól kis dombbá alakulnak. Ahogy a mérések is bizonyították, igen jótékonyan melegítik az állato­kat. Ha a talaj felett kétméteres 'magasságban mínusz 1 Celsius- fok a hőmérséklet, akkor a domb felett ugyanilyen magasságban 0 Celsius-fokot mérnek, felszínén a hőmérséklet 3 fokos, tíz cen­timéter mélyen pedig eléri a 24 Celsius-fokot is. Ez pedig a le- fekvő szarvasmarhákat valóság­gal kályhaként melegíti. Ugyan­ilyen jótékony „trükk”, a tem­perált vályúkból történő itatás is. A főállattenyésztő beszélt az állatok téli étrendjéről. A „me­nü” naponta és egyedenként húsz kilogramm szilázsból, 12 kilo­gramm szalmából, 10 kilogramm bálázott szárból, ásványi kiegé­szítőkből és ha a kondíció úgy kívánja, 2,1 kilogramm gazdasá­gi abrakból áll. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daság idén érkezett el a kötetlen tartás tizenharmadik teléhez. Ahogy Kovács Tibor ágazati fő­mérnök beszámolt róla, ez a tél nem a legjobb kilátásokkal kez­dődött. A 4200 darabos állomány — ebből 1700 a tehén — az aszály sújtotta legelőkön ritkán lakott jól. Ezért december eleje óta napi 1 kilogramm abrakki­egészítést kapnak. Helyzetüket rontotta; a téli takarmánymér­leg készítésekor nem számolhat­tak azzal, hogy a tervek szerinti SUatleadás, értékesítés akadozni fog, és 450 különböző hemű és korú szarvasmarhát is etetni kell a tél folyamán. Üjabb gondot okozott á Szolnoki Cukorgyár akadályközlő levele: a korábban visszaigazolt kétezer tonna ned­ves répaszelet helyett csak öt­száz tonhát kaptak. Ügy számolnak, hogy a vásá­rolt abrakkal, a répaszelet hiá­nyával — a tervezettnél — ál­latonként jó ezer forinttal nö­vekszik a teleltetési költség. Mindettől függetlenül a város­földi és a kiskunhalasi állomány egészséges, s az állattenyésztők bizakodva készülnek a február közepétől április elejéig tartó elletési időszakra. Cz. P. Bőséges szabadidősport-kínálat Spartakiáddöntő Kecskeméten Idén tovább szélesednek a sza­badidősport országos és helyi ke­retei, a bevált eseménysorozatok és akciók mellett új rendezvé­nyek bővítik a kínálatot. A ren­dezők legfőbb feladata mostan­tól inkább a megfelelő — nö- vekvp — számú részvétel bizto- ( sítá&ár amelynek viszont előfel­tétele vonzó programok összeál­lítása, s ehhez kapcsolódóan a propaganda hatásfokának növe­lése. Az akcióprogramban alap­kőnek az az OTSH-dokumentum számít, amely 1985-ben került nyilvánosságra, s amely a szabad­idősport fejlesztésének irányel­veit fektette le. Mindezekről Mart.hy Gábor, az OTSH Szabadidősport Osztályá­nak vezetője számolt be, majd a vázlatos célkitűzések ismertetése után így folytatta: — 1986 ismét az Országos Sport­napok esztendeje, azé a nagysza­bású, nagy tömeget megmozgató eseménysorozaté, amelynek jel­szava: Sportolj velünk! A szép hagyományú sportnapok nyitá­nyát a március 22-i debreceni dísztorna jelenti, záróakkordját pedig november végén Egerben egy hasonló ünnepi esemény. Az idei szabadidősport-naptár­ban a helyi és területi jelleg do­minál, elsősorban azért, hogy a korábbinál kevesebb utazással és szállásköltség-felhasználással a takarékosság elvei érvényesülje­nek. — Központi eseménynek szá­mít a falusi spartakiád, amely­nek egyik csúcspontja az áprilisi szolnoki, a másik pedig az augusz­tusi kecskeméti döntő lesz, előb- bin a sakkozók, az asztalitenisze­zők és a tekézők, utóbbin a ké­zi- és röplabdások, a kispályás labdarúgók, valamint az atléták mérik össze erejüket. A sparta­kiád helyi eseményein mintegy négyszázezren versengtek, illetve versenyeznek, a döntőkre már csak a szabadidősport legaktí­vabb vidéki képviselői jutnak el. Ami pedig a munkahelyi olim­piát illeti, ezek a versenyek és tornák 1986-ban a területi dön­tőkig érkeznek. Idén a szakmák képviselői nem külön-külön, ha­nem együtt, úgynevezett szak­maközi eseményeken találkoznak. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents