Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 17. szám ________Ára: 1,80 Ft 1986. január 21. kedd B ÁCS-KISKUN: 1 MILLIÁRD 450 MILLIÓ FORINT Közoktatási beruházások a VII. ötéves tervben A következő évben az alsófokú oktatásban fokozatosan javuló tárgyi feltételekre, a középfokú iskolai hálózatban viszont növekedő gondokra kell számítani. Az általános iskolák erőteljes fejlesztését célzó társadalmigazdasági program folytatása mellett ezért a VII. ötéves terv során kiemelt fejlesztési program megvalósítását kezdik meg a középfokú oktatás területén is. A tanácsok hatáskörében várhatóan mintegy 37 milliárd forint fordítható a tervidőszakban művelődési • beruházásokra, s ennek mintegy 90 százalékát az oktatás területén használják fel. A megyében a következő öt évben 1 milliárd 450 millió forintot költenek oktatási célokra. A megelőzőhöz képest — az árak alakulását is figyelembe véve — változás nem elsősorban az összeg nagyságában, hanem a felhasználás arányaiban lesz. Tekintettel a demográfiai hullámra, arra, hogy a nagy létszámú korosztály 1988-ra eléri a középiskolákat, ezúttal mintegy 16 milliárd forintot fordítanak középiskolai hálózatfejlesztésre — Bács-Kiskunban 730 milliót —, csaknem négyszer akkora összeget, mint a megelőző tervidőszakban. Ilyen megfontolások alapján lesz kisebb arányú országosan az óvodai beruházás is: itt viszonylag szerényebb erőfeszítésekkel is elérhető majd az óvodai ellátás teljessége s a zsúfoltság megszüntetése, (amire 70 millió forintot irányoznak elő a megyében.) Az általános iskolai hálózat fejlesztésére felhasználható csaknem 15 milliárd — Bács-Kiskunban 650 millió — forint nyomán országosan mintegy négyezer tanterem létesítésére nyílik lehetőség, így a tervidőszak végéig jelentősen korszerűsödik az iskolahálózat, tovább csökken a két- műszakos oktatás aránya s a tanulócsoportok létszáma. A középtávú hálózat fejlesztését szolgáló tanácsi tervek szerint országosan mintegy 2200 osztályterem, hat és fél ezer diákotthoni férőhely és 3000 iskolai tanműhely létrehozására nyílik lehetőség. Ezek zömmel új iskolákban, illetve bővítések útján és meglevő épületek igénybevételével valósulnak meg. Az erőfeszítések ellenére számítani kell azonban arra, hogy a középiskolákban és a szakmunkás- tanuló intézetekben nő az egy osztályba járó tanulók száma, és csökken a diákotthonban elhelyezhetők aránya is. Interjú Alfonsina Rinaldival 3. oldal Számvetés a Vörös Csillag Tsz-ben 4. oldal A TÁRGYALÓTEREMBŐL Félegyházi hintés fiú 4 oldal SPORT 7. oldal Puccs Lesothóban A lesathói rádió hétfő reggeli bejelentése szerint a fegyveres erők államcsínyt hajtottak végre Leabua Jonathan kormánya ellen, és átvették az ország irányítását. A hatalmat Justin Lekhayana vezérőrnagy, a fegyveres erők parancsnoka tartja kézben. (Az országnak nincs reguláris hadserege.) Az ország uralkodója továbbra is 11. Moshaeshoe király. A lesothói rádióban angol és a helyi, szeszoto nyelven beolvasott közleményben az országot irányító katonai tanács bejelentette, hogy a miniszterek helyett ideiglenesen a minisztériumi államtitkárok veszik át a kormányzást. A közlemény az új vezetés politikájának támogatására hívta fel a lakosságot, egyúttal felszólította a rendőrséget és a külföldi cégek képviseleteit, hogy a szokásos módon végezzék münkájukat A Reuter brit hírszolgálati iroda jelentése szerint Masamban nyugalom van, az utcákon csupán csekély számú fegyveres látható. A repülőteret fegyveres alakulatok vették körül, de harcokról nem érkeztek hírek. Hűtőházak szovjet exportra Tavaly tizenegy hűtőházat szállított a Szovjetunióba a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára. A szovjet partnerek az idén eddig nyolc hűtőházat rendeltek, melynek értéke 50. millió forint A tervek szerint az első negyedévben öt, a második negyedévben pedig három épület vasszerkezetét készítik el a kecskeméti Fémmtmkás lakatosai, hegesztői. Képünkön Mankovics Gábor csiszolja a hűtőház vaslemezeit, Szabó Zoltán a svéd ESAB két égőfejes automata géppel hegeszti a gerendákat. (Tóth Sándor felvétele) , ' , • / Nem divatcikk! Felfokozott várakozás előzte meg az első számítógépek megjelenését, alkalmazását a termelőszövetkezetekben. Ez a túlfűtöttség, a kezdeti kudarcok után, sok helyütt csalódottsághoz vezetett. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a számítástechnika alkalmazása csak ott hozhat eredményt, ahol az adat- és információgyűjtés, ezek rendezése és tökéletes programozása, a kapott eredmények megfelelő színvonalon törtáhő, értékelése biztosítva van. A tervező, az értékelő, a gazdálkodó fmbert a gép nem pótolja, csqk segíti. Különösen áll*ez a termelőszövetkezetekre. A körükben kialckult sokszínűség már- már anarchiát takar, s azt a látszatot kelti, mintha hiányozna a koordináció az alkalmazott eszközök és szervezési formák (szervezetek) között. A jelenleg használatban lévő számítógépek típusainak választéka hamarosan eléri a százat. Bács-Kiskunban az érintett 60—70 tsz többsége Commodore—64-et vásárolt. A számítástechnikai programok készítésével foglalkozó szervezetek száma is alig kevesebb ennél. Nem sok ez egy kicsit? A kérdés indokoltságát jelzi. hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége is napirendre tűzte a témát, s néhány kritikus megjegyzést is tettek. Eszerint a programkészítők mezőgazda- sági számviteli ismerete nem általános, mezőgazdasági ismeretük pedig csak kivételes esetekben van. Ebből következik a nagyon is elgondolkodtató tény: a termelőszövetkezetekben a megvásárolt számítógépek kihasználtságának foka általában töredéke a lehetségesnek. (Megyénkben a Commodore-ok nem váltak be a számvitelben és a termelésirányításban; az IBM PC— XT viszont igen.) Sok bosszúságot okoz az is, hogy a tsz-ekben a gépek működtetésének műszaki feltételei nincsenek rendezve, továbbá, hogy az elkészített programok az államilag előírt adminisztrációs kötelezettségeknek csak töredékére használhatók. Pedig az elmúlt években sokakat még a pénztelenség sem tartott vissza, s az égetően fontos traktor helyett is inkább számítógépre költötték forintjaikat. Merthogy legalább ezen a téren nem kívánták lemaradni a többiektől. Azóta számos gazdaság vezetője keserűen vette tudomásul, hogy miközben egyik-másik számítástechnikával foglalkozó cég évről évre lenyűgöző mértékben növeli árbevételét és nyereségét, azalatt a hozzájuk adaptált rendszer nem működik, vagy csák tetemes többletmunkával és költséggel tehető rendbe ... Közvéleményünk támogatja az új szovjet leszerelési javaslatokat Levelek, táviratok Kiskunmajsáról, Móricgátról Az elmúlt napokban országszerte élénk érdeklődéssel tanulmányozták ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben a munkahelyi kollektívák a Szovjetunió új, nagyszabású leszerelési programját. Támogatásukat az Országos Béketanácshoz küldött levelekben táviratokban is kifejezik. „Tudjuk azt, hogy a jelenlegi nehéz gazdálkodási viszonyaink saját erőfeszítéseink fokozása mellett is csak akkor válhatnak kedvezőbbé, ha a világban gátat vetnék az értelmetlen fegyverkezésnek, és a rendelkezésre álló erőforrások, eszközök mind nagyabb hányadát fordítják az államok az emberiség javára, a globális problémák megoldására — hangoztatja a miskolci Lenin Kohászati Művek dolgozóinak telexüzenete. Nagyrabecsüléssel fogadtuk a Mihail Gorbacsov elvtárs által közreadott hosszú tárni új leszerelési programot. Azt kívánjuk, hogy valóban: „tömeg- pusztító fegyverek nélkül lépjünk (Folytatás a 2. oldalon.) TÖBB SZÓJA, LÓBAB, SZÖSZÖS BÜKKÖNY Vetőmag és szaporítóanyag • A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájában rakodják a gyümölcsíacsemetéket. A mezőgazdasági nagyüzemek egyre inkább rákényszerülnek a jövedelmezőbb tevékenységek folytatására. Ezt jelzi az is, hogy a megyében tavaly több mint 30 ezer 800 hektáron termeltek vetőmagot, az előző évinél hatezer hektárral nagyobb területen. A kalászos gabonafélék vetőmagtermő területe 10 ezer 100 hektár volt a múlt évben, két és fél ezerrel több, mint 1984-ben. Különösen az őszi árpa és a rozs felé fordult a gazdaságok figyelme, hiszen a gyengébb termőképességű talajokon ezekkel a növényekkel kívánják felváltani a búzát. Az eddig vetőmagként nem termelt tavasziak, az árpa és a zab szintén megjelentek a szántóföldi növények listáján, a gyengébb talajok jobb kihasználására. A kukoricavetőmag-terület nagysága tavaly nem változott az előző évekéhez képest, 3 ezer 113 hektár volt. Ezen belül azonban megnövekedett valamelyest a két- vonalas hibridek területe, annak ellenére, hogy Bács-Kiskun megyében indokoltabb lenne a koraibb, háromvonalasok termeszét A Bácsalmási Állami Gazdaság vetőmagüzemében szállításra készítik elő az országban mindenütt keresett napraforgómagot. tése. Az elmúlt három év aszályos időszakának terméseredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy az utóbbiak nagyobb biztonsággal állíthatók elő. A gazdaságok pillangós takarmánynövények utáni érdeklődését jelzi, hogy a szója, a lóbab és a szöszös bükköny vetőmagját tavaly mintegy 1,5—2-szeres nagyságú területen termesztették, mint eddig. Évek óta emelkedik az ipari növények vetőmag-előállítása, például repcemagot ötszáz hektárral nagyobb területről fogtak, mint az előző évben. A napraforgómag-termő terület 10 százalékkal nőtt. E növény ugyanis ezekben az években viszonylag jó termést adott, és jövedelmezősége is megfelelő, ezért nagyobb a gazdaságok igénye. Az idén már országos szinten teljes, százszázalékos biztonsági tartalék kialakítására nyílik lehetőség. Az 1984- es jó termésnek és az árrendezésnek köszönhető, hogy tavaly több mint nyolcezer hektáron termesztették a gazdaságok a lucernát magfogásra, az előző év 6400 # hektáréval szemben. A faiskolai szaporítóanyag-termelés kétirányú. Egyrészt az exportfel ad átoknak igyekeznek megfelelni; leginkább a szocialista országokba, Csehszlovákiába és az NDK-ba szállítanak. Másrészt a hazai nagyüzemi és kiskerti cse- meteigényeket elégítik ki. Ez utóbbi bizonytalan, tervezhetetlen keretszámai miatt a szaporítóanyag- termelés többé-kevésbé „ad hoc" történik. A nagyüzemeknek gondot okoz az is, hogy minél hamarabb, évzárás előtt el akarják adni árujukat. Csakhogy ez nem egyezik meg a növények vegetatív folyamataival, a szaporítóanyag biológiájával. A múlt évben az öt megyei faiskolában az előző évi szemzés és a téli oltások után 933 ezer gyümölcsszaporító alapanyag volt. Ebből ősz- szel mintegy 582 ezer darabot termeltek ki és adtak át ültetésre. A szőlőiskolákban is éreztette hatását a tavalyi fagy, hiszen csak javarészt károsodott vesszőket tudtak tovább nevelni. Így ősszel a 19 szőlőiskola teljes eladható készletét felvásárolták, ezért várható, hogy a tavaszi ül- tetvényhiány-pótlásra nem lesz elegendő szőlővessző és oltvány. G. E. Egy év csapadéka hiányzik Gyakori, erős lehülési szakaszok az időjárásban A múlt év időjárása sem kényeztette el a mezőgazdákat. Legsúlyosabb gond az évek óta tartó aszály folytatódása volt, de a téli fagy és az egész évben megfigyelhető időszakos lehűlések szintén kedvezőtlen hatásokat okoztak. Az eddigiekből is leszűrhető: a mezőgazdasági szövetkezetekben folyó számítástechnikai tevékenység nem eléggé összehangolt, nem mindig a legolcsóbb, és az adott üzem-» ben legmegfelelőbb számítás- technikai eljárásokat alkalmazzák. Mit lehet tenni? Mindenekelőtt a területi érdek- képviseleti szerveknek — a TESZÖV-öknek — kell a tsz- ßk ilyen irányú munkáját koordinálni — a kiskunsági egységes gépparkot ajánl létrehozni —, és ezzel a fejlődést meggyorsítani. Fontos továbbá, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat és a megyei érdekképviseleti szervek között. A nagyobb összhang elősegítheti a fejlesztésre fordított pénz hatékonyabb megtérülését. Végtére is a számítógép munkaeszköz, nem pedig divatcikk. Cs. J. A kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium mérőállomásainak adatai szerint a Homokhátság időjárása 1,3 Celsius-fok- kal hűvösebb volt, mint az elmúlt ötven év átlaga. A téli fagykár okozója nem csupán az év elejétől számítható, hanem az előző év decemberi hótakarójának- hirtelen olvadásától. Az akkori felmelegedés — a szőlészek szerint — a növényeket a természetes mélynyugalmi állapotból kényszernyugalmi állapotba hozta, így a következő időszak nagyon erős lehűléseit már nem viselték el károsodás nélkül. ' A január például' 4, a február pedig 6 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint az elmúlt ötvenéves átlag. A gondot a februári hirtelen fagy jelentette, az első tíz napban ugyanis 0,6 Cglsius-fokot számíthattak az átlagolók, míg a következő dekád már mínusz 10,4 Celsius-fokot adott. A helyzetet még súlyosbította a február 9-i ónos eső, ami jégkérget képzett a növények felületén. Az erős hideg miatt szinte egész télen a talaj mintegy 30—40 centiméteres rétegig fagyott'volt, így nem vált képessé a víz átengedésére. Ezért egyes helyeken pangóvíz alakult ki a csapadékszegény évjárat ellenére. A kitavaszodástól, márciustól kezdődött a csapadékhiány, melyben az április sem hozott javulást. A május átlag körüli hőmérsékletet mutat, de erre a hónapra is jellemzőek az erős lehűlések. A régi szólás szerint a májusi eső aranyat ér, a gazdászok tavaly igen nagy örömmel fogadták. Mégis e hónap végén a Kecskemét környéki talajok egy méteres rétegének nedvességtartalma csupán 63 milliméter, az ideális 200 helyett. A június meglehetős hűvösséget hozott, az ötvenéves átlagtól a hőmérséklet 3,1 fokkal maradt el. A július viszont hasonlóan meleg volt, mint az eddigiek, azonban 51 milliméteres csapadék helyett csupán 32 milliméter esett. Az augusztusról szerencsére nem lehet sok rosszat elmondani, a megszokottként alakult a hőmérséklet és a csapadék. A meglepő azonban ebben a hónapban is az erős lehülési szakaszok jelentkezése. Szeptemberben kiugróan kevés eső esett, az átlagos 43 milliméterrel szemben csak 15: Októberben valamivel alacsonyabb volt a hőmérsékleti átlag, a talaj vízkészlete is még erősebben megcsappant. Az egyméteres talajréteg már csak 44 milliméter nedvességet tartalmazott. November végére, igaz elkésve, de jelentős mennyiségű eső zúdult a földekre. Az ötvenéves átlagot, 52 millimétert megduplázta a természet. így a talajban is raktározódhatott már víz, egy méteren 124 millimétert mértek. Igaz azonban az is, hogy ez a mennyiség még mindig kevés. És előfordult az az eddig ritka jelenség is, hogy a természetestől eltérően, a talaj víztartalma minél mélyebbre ástak, annál inkább csökkent. Az év utolsó hónapja rendkívül enyhének mutatkozott, a havi középhőmérséklet mindössze 4,2 Celsius-fok volt, csapadék is gyéren hullott. A Homokhátságon immán harmadik éve mérnek az átlagnál kevesebb csapadékot. A három évben csupán két évnek megfelelő mennyiségű víz kerülhetett a talajba. A területen a halmozott csapadékhiány eléri a 450 millimétert.
