Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 15. szám Ára: 1,80 Ft 1986. január 18. szombat KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora 5-6. oldal • Képünkön: Jelenet az Egységben az erő című magyar tv-filmböl. (Csütörtök, tv 1. 20.00) Tél a hűtőtárolókban A Bács-Kiskun megyei hűtőtárolókban télen gém áll meg az élet. Most többségükben az exportra szánt almát válogatják, csomagolják és indítják útnak, többek között a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Finnországba és NSZK-ba. A ZÖLDÉRT kecskeméti kirendeltségének 1600 tonnás befogadóképességű tárolójában almaválogatás mellett a 130 dolgozó egy része a vöröshagyma csomagolását végzi. A téli időszakban innen 1500 tonna hagymát küldenek Hollandiába, Svédországba, NSZK-ba és Olaszországba. A kiskőrösi Zöldért kirendeltségén a HUNGARO- FRUCT részére dolgozzák fel az almát. Eddig — a múlt év augusztus végétől — 3500 tonna gyümölcsöt szállítottak innen a Szovjetunióba és Csehszlovákiába. A téli szezonban a tároló állandó dolgozóit a környező termelőszövetkezetek asszonyai is kisegítik. Ügy mondták: a múlt évhez képest javultak a lehetőségek, mert a tavalyi hasonló időszakban nem volt zökkenőmentes a szállítás. Az exportfeladatok teljesítésével párhuzamosan a kiskőrösi hűtőtárolóból a lakosságot is ellátják zöldséggel, gyümölccsel. Majd a téli kitárolás után néhány hónapig a legkülönfélébb termékeket raktározzák, például bort, kávét, cukrot. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát váloga- tósorán szintén almával foglalatoskodnak, most éppen a jonatánt készítik elő exportra és belföldi szállításra. Naponta mintegy 35 tonna almát képesek feldolgozni. Állandóan visszatérő gondjuk a belföldi igényeknek megfelelő göngyöleg hiánya. Éppen ezért olyan berendezést szeretnének üzembe helyezni, amellyel a máshonnan vásárolt, úgynevezett lapraszegezett ládákat helyben tudják készre gyártani. Tavaly a tárolóból összesen 4500 tonna jonatán, ÉLENJÁRÓ TERMÉKEK stacking és golden típusú almát szállítottak, az idén a kombinát almáskertjének állapotát szemlélve már 6600 tonna értékesítésével számolnak. Ismét pályázatot nyert a Mezőgép öt esztendeje minden évben meghirdeti pályázatát a hazai vállalatok részére az Ipari Minisztérium. A kiírás értelmében olyan licencvásárlásokat díjaznak, amelyek megfelelően segítik a gyártmány szerkezet-átalakítást, a népgazdaság devizamérlegének javítását és növelik a nevező iparvállalat hatékonyságát. A kecskeméti Mezőgép évente részt vesz ezeken a versengéseken és nyer. A közelmúltban értékelték az 1985-ös pályázatokat és kihirdették, hogy a Mezőgép Magyar- ország tizenegy vállalatának társaságában ismét a nyertesek listájára került. Mint Hugyecz Pál műszaki igazgatóhelyettestől megtudtuk, a kecskeméti vállalat évek óta a licencvásárlók között van. S tények bizonyítják, hogy kilenc és huszonnégy hónap között megkezdik az élenjáró termékek sorozatgyártását. Az elmúlt évben három témakörben nyújtott be pályázatot a megyeszékhelyi gyár. A legeredményesebbnek a tárolástechnológia fejlesztése bizonyult. Egy angol hullámlemezsiló licencét vásárolták meg, és kevesebb, mint egy év alatt honosították. Ez 1984 novembere és 1985 decembere köHORVÁTH ISTVÁN ADTA ÁT AZ OKLEVELET Városavató Bácsalmáson zött tizenkétmillió dollár árbevételt, azaz hatszázmillió forintnyi tőkés exporttöbbletet jelentett a vállalat számára. A talajművelő gépek területén két pályázatot is benyújtottak. Az NSZK RAU cégtől az UNI- MAT magágykészítő gépcsalád licencét vásárolták meg. A múlt évben már tizenkétmillió forint értékben készítettek ebből a termékből. A másik talajművelő gépet, az úgynevezett Multitillert is a RAU cégtől szerezték be. A talajművelő meghonosításával jelentős importkiváltást sikerült megvalósítaniuk. (Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi díszben várta a tegnapi napot az alig több mint két hete még városi jogú nagyközségnek számító Bácsalmás, amely január 1-től büszkén használja az új címet. A hivatalos várossá nyilvánító ünnepség széles távlatokat nyit a település jövőjében. Az eseménysorozat délelőtt 10 órakor kezdődött annak a kiállításnak a megnyitásával, amely a megye 8. városának fejlődését mutatja be. Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára beszédében kiemelte, hogy a várossá válás olyan előrelépés, amely a sok- sok évi együttmunkálkodás eredménye. A történelem során bekövetkezett változások, a fejlődés — amely végigkövethető a kiállított dokumentumokon — tiszteletet és elismerést váltanak ki. Beszéde végén Széchenyi szavait idézve kívánt „jobb utakat, műveltebb mezőket, serényebb kereskedést, nemesebb patriotizmust, több polgári erényt”, s mindehhez erőt, egészséget. Délután két órakor kezdődött az ünnepi tanácsülés a Jurino- vics Miklós Művelődési Központban. Az elnökségben foglalt helyet dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, Bács-Kiskun megye Tanácsának elnöke, Kiss István, a körzet országgyűlési képviselője, valamint a német és délszláv nemzetiségek országos szövetségének több vezetője. Ott voltak a jugoszláviai Bezdán testvérközség képviselői ELLENTMONDÓ HÍREK DÉL-JEMENBŐL Újból fellángoltak a harcok Csütörtökön délután újból fellángoltak a harcok Adenban és az ellenségeskedések az ország egész területére kiterjedtek. A szembenálló feleik vezetői délelőtt tűzszüneti tárgyalásokat kezdtek a fővárosban, amellyel továbbra sincs telex- é§ telefonösszeköttetés. A francia hírügynökség párizsi értesülésekre hivatkozva azt is jelentette, hogy ezeken a tárgyalásokon egyfelől Ali Nasszer Mohammed államfő, másfelől a puccskísérletet irányító négy személy, köztük Abdul Fattah Iszmall volt államfő vesz részt. Az adeni rádió hétfőn, az államcsíny meghiúsításáról kiadott közleményt ismertetve rnég arról adott hírt, hogy mind a négyüket kivégezték. Az adeni rádió csütörtöki jelentése szerint a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottsága Alj Nasszer Mohammed vezetésével négytagú bizottságot alakított. A testület feladatát a rádió nem ismertette. Nyomdászok Az ágazati kongresszusok a szakszervezeti mozgalom fontos fórumai. Kezdetben, hosz- szú évtizedekig szakmánként szervezkedtek az öntudatos kétkeziek, az alkalmazottak. A közös gondok, a közös remények, a többé-kevésbé azonos munkakörülmények tömörítették erős szakegyletekbe a bőrösöket, az építőket, a vasasokat, a szabókat, a kereskedőket és más szakmák dolgozóit. összefogással akartak javítani sorsukon. A nyomdászok szakegylete a legerősebbek közé tartozott. Tartottak tőle a munkaadók, bíztak benne a szedők, a gépmesterek, a könyvkötők. A jó szakszervezetek — így a tipográfusoké is — felkészítették tagjaikat a munkáshoz méltó életre. Csak az számíthatott tekintélyre, vezető szerepre, aki megbízhatóan eligazodott a világ dolgaiban, kiállt osztályos társaiért, képezte magát, tisztességesen élt, szorgalmasan dolgozott. Sajnálható, hogy az ötvenes években elhalványították a gyönyörű mozgalmi hagyományokat, gazdaságpolitikai tévedések visszavetették nyomdaiparunkat. El veszelődött egy évtized, a folyamatos fejlődésből kimaradt egy nemzedék. A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének a fővárosban ma kezdődő tanácskozásán feltehetően kevesen szólnak az elszalasztott lehetőségekről, az elmaradásokról, mert talán soha nem gyarapodott ilyen gyorsan, ilyen látványosan a magyar nyomdászat, mint az utóbbi évtizedben. Csökkentettük a korábban kialakult hátrányokat, korszerű műhelyekben, modern gépekkel jól képzett szakemberek szorgos- kodnak a növekvő igények tejesítésén. Örömmel tudatjuk, hogy a gyors ütemben átalakuló iparág egyik legerőteljesebben fejlődő nagyüzeme a Bács-Kiskun megyei Petőfi Nyomda. A küldöttválasztó szakszervezeti alapszervi értekezleten joggal hangoztatta Hárai Tibor, a szakszervezet központi vezetőségének képviselője: „Az elmúlt negyedszázadban ez a nyomda mindig rugalmasan alkalmazkodott a változó körülményekhez. Éveken át itt dolgoztak a leghatékonyabban. A nehéz piaci viszonyok ellenére jónak mondható üzleti tevékenységük. A szak- szervezeti mozgalomnak is köszönhetők az eredmények, sokat tettek a munkakörülmények javításáért, a jó munkahelyi légkörért". A hozzászóló és mások is keményen bírálták a lógósokat, kérték, követelték az érdekvédelem erősítését. A gyors fejlesztést nem követte mindenütt a szociális jellegű helyiségek bővítése, felújítása. Zsúfoltak az öltözők, elhanyagoltak — részben felelőtlen dolgozók miatt — a mellékhelyiségek. A beruházásoknak köztudottan nem nagyon kedvező években is drága, modern gépekkel gyarapodik a megye egyik legnagyobb iparvállalata. Fejlesztenek vidéki telephelyeket. Mindez akkor eredményezhet az eddigihez hasonló ütemű fejlődést, ha — az ősi nyomdászhagyományoknak megfelelően — a holnapba tekintenek, az újra fogékonyan képezik magukat a nyomdásznemzedékek. A Papíripari Vállalat kiskunhalasi, a Petőfi Nyomda kecskeméti, bajai, kiskunfélegyházi, kiskunmajsai, kalocsai, lajosmizsei dolgozói, mi magunk is érdeklődő figyelemmel várjuk az ágazati szakszervezet tanácskozását, állásfoglalásait. Heltai Nándor is. A Himnusz után szavalat hangzott el, majd dr. Bednárné Kiss Ildikó megnyitotta az ünnepi tanácsülést. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Bácsalmás már a XIV. században 'lakott hely volt. Neve a századokon át — attól függően, hogy kik birtokolták —, többször is változott. A község többször elnéptelenedett. 1711-ben tértek vissza azok a lakosok, akik megvetették a mai Bácsalmás alapjait. Bácsalmás a XIX. század második felétől egészen 1962-ig járási jellegű székhely volt. Ekkor teremtődtek meg a fejlődés lehetőségei, és vált a település a környék közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális központjává. Történelmének kiemelkedő dátuma 1944. október 19., amikor felszabadult az akkor 13 ezer lelket számláló nagyközség. A városban jelenleg 3100 lakás van, amelynek egyharmada a fel- szabadulás óta épült. Az itt élő népesség életkörülményeinek javulását mutatja az is, hogy például az 1981—84 között épült lakások átlagos nagysága meghaladta a 85 négyzetmétert és mindegyiket bekapcsolták a villany-, a víz- és a csatornahálózatba. Az állami gazdaság, a Petőfi Tsz, a tanács, és a mélykúti Alkotmány Tsz példás összefogása eredményeként 1983-tól van vezetékesgáz-ellátás is. Dr. Bednárné Kiss Ildikó a továbbiakban elemezte a lakosság szociális, kulturális és egészség- ügyi helyzetét, majd így folytat* ta: — Tiszta szívből Örülünk a mai napnak és köszönjük ezt mindazoknak, akik munkájukkal elősegítették, hogy szeretett településünk a megtisztelő városi rangot megkapja. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, de tisztában vagyunk a hiányosságokkal is, melyek felszámolása érdekében határoztuk meg a következő évek településfejilesztésá politikáját. A megnyitó után dr. Horváth István lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédében kiemelte: ezekben a napokban Bácsalmás mellett még az országban 15 városavató ünnepi tanácsülésre került sor. Egy-egy ilyen tanácsülés elsősorban a közvetlenül érdékelt települést és környezetét érinti. Együtt tekintve azonban a 16 várossá nyilvánítási aktus már országos ügy. Országos jelentőségűvé teszi, hogy e tanácsüléseken a vonzáskörzetet is figyelembe véve, több százezernyi magyar állampolgár életkörülményeinek alakulásáról adnak számot. E számadás szerint az elmúlt években is gazdagodott*az ország, javultak az emberek életviszonyai, szépültek településeink. — Elsetenként hajlamosak vagyunk elfeledkezni az eredményekről, a sikerekről, és gyakran szó nélkül megyünk el saját erőfeszítéseink gyümölcsei mellett. Ezért is érzem jogosnak és megalapozottnak azt a büszkeséget, amellyel Bácsalmás polgárai szülővárosuk, lakóhelyük sikerei iránt viseltetnek, s azt az örömet, de nem megelégedettséget, amelyet a városuk fejlesztésében elért eredményekért éreznek. A bácsalmásiak büszkék lehetnek a társadalmi összefogással épült utakra, a villanyhálózatba bekapcsolt minden egyes tanyára, a vezetékes gázra, az autószervizre és az irodaházra; mindarra, amit kezük munkájával e városban teremtettek. (Folytatás a 2. oldalon.) HANGVERSENY, KIÁLLÍTÁS MSZBT-tagcsoport az iskolában Az utóbbi években egyre több oktatási intézmény kapcsolódott be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak sorába. Kecskeméten. a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskolában 1985-ben alakult MSZBT-tagcso- port. A tanév során számos rendezvényre kerítettek alkalmat, de a tegnapihoz hasonló programot még nem szerveztek. Pénteken délután ugyanis az intézmény valamennyi diákját, tanárát mozgósító esemény zajlott le. Arra kérték a diákokat, hogy állítsanak össze a Szovjetunióról egy kiállítást. A fiatalok szorgos gyűjtőmunkájának erdeménye- ként tegnap a többi között közszemlére tárták azokat a leveleket, amelyeket szovjet pajtásaiktól kaptak. A Szovjetunióból hozott-kapott ajándéktárgyak közül igazán találóak a népművészeti tárgyak, a szamovár, a matr- joska-babák, s a gazdagod illusztrált könyvek. A gyűjteményt Papesch László, a kecskeméti városi pártbizottság titkára ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Egy hónapig tekinthető meg az iskola kiállítása, ahol egyébként oroszórákat, úttörő és KISZ-fog- Jalkozásokat is tartanak majd. A kiállítás megnyitója előtt a művésztanárok szovjet-orosz zeneszerzők műveiből hangversenyt adtak., Az intézmény MSZBT-tagcsoportjának tegnapi rendezvénye baráti beszélgetéssel fejeződött be. Az eseményen jelen volt D. A. Rainbekov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa is. • D. A. Rainbekov köszönti att esemény résztvevőit. • Vöröshagymát válogatnak az asszonyok a kecskeméti hűtőtárolóban. (Straszer András felvétele)