Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! c PETŐFI mén AZ MSZMP BACS.KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 293. szám Árai 1,80 Ft 1985. december 14. szombat KÁDÁR JÁNOS FOGADTA ALEKSZEJ GYEMIDOVOT Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Központi Bizottság székhazában bemutatkozó látogatáson fogadta A. A. Gyemidov altá­bornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Had­seregcsoport parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Oláh István hadsereg- tábornak, honvédelmi miniszter. Hazánkba látogat az amerikai külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására december 15-én, va­sárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezik George P. Shultz, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. ÉV VÉGE ELŐTT LAJOSMIZSÉN Víztornyok csehszlovák exportra • A kép előterében látható Aqa 200-as víztornyok gombcikkeit Sápi Péter, Pető József és Vörös István hegeszt! és köszörüli, a háttérben készre szerelt szűrőtartályok sorakoznak. (Gaál Béla felvétele) A Vízgépészeti Vállalat lajos- mizsei gyáregységének udvarán sorakozó hatalmas tartályok és íemszalvényök. között szinte el­törpülnek a szorgalmasan he­gesztő és köszörülő szakmunká­sok. Az itt gyártott termékek méretei valóban lenyűgözőek, különösen ilyen inaigy mennyi­ségben, amennyi most az év vé­ge előtt látható az üzemcsarno­kok között. Miként Kiss Józseftől, a gyár­egység igazgatójától megtudtuk: az idei év folyamán nem völt mindig ilyen zsúfolt ez az ud­var. Egészen Október elegéig je­lentős munkaellátási gondokkal küszködtek. A megrendelések számát döntően az befolyásolta, hogy vásárlóiknak az utóbbi idő­ben szűkösebben állnak rendel­kezésükre a fejlesztési alapok. A gyáregység ebbe nem nyu­godott bele, s erőteljesebb piac­kutatással sikerült pótolni a hiányzó megrendeléseket. így idei 150 milliós termelési árbe­vételi tervüket várhatóan 163— 164 millió forintra sikerül (telje­síteniük. A termékek többségét száz darab, különböző térfogatú, Aqa típusú víztorony teszi ki, melynek crtiven százalékát cseh­szlovák exportra szállítják. Gyártanak még ezenkívül elté­rő méreteikben szűrőtartályokat, valamint vízellátási célokat szol­gáló csöveket, csőidomokat és csőszerelvényeket is. A kedvezőtlen előjelek ellené­re az 1985-ös év végül is sikeres­nek ígérkezik a lajosmizsei gyár­egység számára, feltéve, ha meg­kapják a MÁV-ítól a szükséges 80 vagont, amit az export szál­lításához igényelnek. Ez az esztendő ugyanakkor je­lentős tanulságokkal is szolgált a Vízgépészeiknek: Mivel a vál­lalat továbbra is beruházási piacra gyárt, ahol jelentős ke­resletnövekedés nem várható, tovább kell javítani a piacku­tatói tevékenységüket. Arra is felkészültek, hogy a jövőben mindinkább előtérbe kerül a jobb minőség, az olcsó ár és a szállítási határidők pontos be­tartása. Pénteken az Építők Rózsa Ferenc székházában megkezdte munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A tanács­kozáson több mint 1200 küldött vesz részt, hogy megvitassa a VII. kongresszus óta végzett munkát, meghatározza a de­mokratikus tömegmozgalom előtt álló teladatokat. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkárhelyettese, Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai; valamint hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének számos személyisége. Délután két órára megteltek a tanácskozóterem széksorai, s a résztvevők elénekelték a Himnuszt. A kongresszust Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás kül­dötteit, meghívott vendégeit. Megemlékezett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának 1981 óta elhunyt tagjairól. A kong­resszus résztvevői felállással adóztak az elhunytak emléké­nek. A résztvevők megemlékeztek az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elhalálozott tagjairól is. Mozgalmunk VIII. kongresszusa — mondotta Kállai Gyula — egy­beesik a társadalmi és politikai harcok egyik kiemelkedően fon­tos évfordulójával. Fél évszáza­da, hogy 1935-ben, a világ kom­munista pártjainak nagy nem­zetközi találkozóján, a Kommu­nista Internacionálé VII. kong­resszusán meghirdették a kom­munista pártok új politikai irány­vonalát, a népfrontpolitikát. — Ez a politika széles körű visszhangra talált az egész vilá­gon: új utakat nyitott az embe­riség szebb, jobb és boldogabb életéért,/ a békéért folyó harcá­ban. Ilyen távlatokat nyitott meg nálunk, Magyarországon is. A népfrontpolitika mindenkor a leg­teljesebb mértékben az ország és a nép érdekeit szolgálta. — Fontos tanulság az is, hogy a népfront mint politikai tömeg- mozgalom akkor tölti be szere­pét és hivatását, ha mindig iga­zodik az adott kor, az adott tár­sadalom követelményeihez; olyan célokat tűz maga elé, amelyek megvalósításáért képes a töme­geket mozgósítani, s olyan ten­nivalókat jelöl meg, amelyek el­végzésére az emberek milliói szí­vesen vállalkoznak. E feladatok meghatározására hivatott mosta­ni kongresszusunk is — mondot­ta többek között az országos ta­nács elnöke. Ezt követően bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa legutóbbi ülésén nyolcta­gú jelölőbizottságot választott, amelynek elnöke dr. Márton Já­nos, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. A kongresz- szus résztvevői kézhez kapták az Országos Tanács tagjainak név­sorát, illetve a jelölőbizottság írásos javaslatát az országos pénzügyi ellenőrző bizottság tag­jaira. Az elnök indítványára a részt­vevők elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának beszámolója; elő­adó: Pozsgay Imre, a HNF Or­szágos Tanácsának főtitkára. 2. Az Országos Pénzügyi Ellen­őrző Bizottság beszámolója; elő­adó: László Andor, a bizottság elnöke. 3. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának megalakulása és az országos pénzügyi ellenőrző bi­zottság megválasztása. ■■■ A napirendnek megfelelően Pozsgay Imre emelkedett szólás­ra. Kállai Gyula, a HNOT elnöke megnyitóbeszédet mond. Történelmi feladat Pozsgay Imre előadói beszéde a szocialista demokrácia fejlesztése Pozsgay Imre beszédének beve­zető részében a világpolitika köz­ponti eseményeiről, az enyhülés és a béke perspektíváiról szólt. Leszögezte: A Magyar Népköz- társaság külpolitikája bizonyság rá, hogy a magunk szűkösebb le­hetőségeit jól kihasználva, közre­működésünk hasznos lehet a nem­zetközi politikában is, a megértés, a párbeszédre törekvés, a kölcsö­nös megbecsülés szellemének gya­rapításával nemcsak szemlélők és várakozók, de résztvevők is lehe­tünk a humánum szolgálatában. A Hazafias Népfront ezt a külpo­litikát támogatja a maga szeré­nyebb eszközeivel elvszerűen, s működési körén belül, lehetőségei szerint gyakorlatilag is. A nép­frontmozgalom nemzetközi tevé­kenysége hazánk külpolitikájá­nak szerves része. Ezen az ala­pon eredményesen fejlődtek nem­zetközi kapcsolataink a két kong­resszus közötti időszakban és új lehetőségek tárultak fel ezáltal is a kölcsönösen hasznos eszmecse­rékhez, s ahhoz, hogy hozzájárul­junk a béke védelméhez, a népek közötti barátság elmélyítéséhez. Feladatunk a jövőben is ezeknek a céloknak a szolgálata, külkap- csolataink további tágításával és elmélyítésével mindazon terüle­teken, ahol a fenti célok ered­ményesen szolgálhatok. A hagyomány kötelez Ezután megemlékezett a nép­frontmozgalom történetéről. Mint mondotta: a mozgalom program­jának középpontjában mindenkor a nemzet jövőjének legfontosabb kérdései és a magyar társadalom fejlődésének, megújulásának idő­szerű feladatai álltak. Ez a ha­gyomány kötelez a feladatválla­lásra, mindig is megszabta és megszabja ma is a népfrontmoz­galom irányát és tevékenységének fő vonalait. Hazánk felszabadulása 40. év­fordulójának megünneplése során ennek tudatában igyekeztünk szá­mot vetni mozgalmunk történe­tével és eredményeivel, igyekez­tünk új és valósághű értékleltárt készíteni ez utóbbi négy évtized vívmányairól és közelebb jutni a nemzettudat, a magyarság és a szocializmus viszonyának a tisz­tázásához. Arra törekedtünk, hogy a közgondolkodás és a történeti tudat alakítását ezen az évfordu­lón is elsősorban a cselekvés szer­vezésével, a társadalmi feladatok­ra való mozgósítással kössük ösz- sze, készülve közben erre az ese­ményre, a kongresszusra is. A népfront VIII. kongresszusa nagy jelentőségű belpolitikai ese­ménysorozat fontos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kong­resszusának meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a párt- kongresszus megtartásával kez­dődött;. Ehhez kapcsolódott a 40. évforduló megünneplése, benne a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szorosan kapcso­lódva zajlottak le az országgyű­lési és a tanácsi választások. A párt XIII. kongresszusa határo­zatainak minden magyar állam­polgárt érintő javaslatait és cél­jait a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nemzeti programként elfogadta és azt a népfront vá­lasztási felhívásában nyilvános­ságra hozta. Felhívott minden magyar ál­lampolgárt, hogy társadalmunk alkotóerőinek mozgósításával, a tartalékok, szunnyadó energiák felszínre hozásával, az emberi ké­pességek és lehetőségek jobb ki­használásával járuljon hozzá a népgazdaság nagyobb ütemű fej­lesztéséhez, a szociális biztonság erősítéséhez. Magunkénak vall­juk azt a gondolatot, hogy törté­nelmi feladat a szocialista demok­rácia fejlesztése, a demokrácia intézményeinek és ezáltal a dol­gozó nép hatalmának kiteljesíté­se, a szövetségi politika követke­zetes folytatása, a társadalom le­hető legszélesebb rétegeinek be­vonása a közéletbe, s ezáltal az ország jövőjének alakításába. Iránymutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa hatá­rozatának a Hazafias Népfront tevékenységére vonatkozó meg­állapításait. Kérjük a népfront­mozgalom VIII. kongresszusának megerősítő támogatását b fenti cé- 'tok és feladatok vállalásához! Az országgyűlési és tanácsi válasz­tások azt igazolták, hogy ezeknek a ‘ főbb elveknek és céloknak a je­gyében lehet jól politizálni Ma­gyarországon és csak az ilyen po­litikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével, a közakarattal megegyezően, az ál­lampolgárok és közösségeik cse­lekvő együttműködésével mun­kálkodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodásunk érdekében. Eredmények és gondok Az 1983-as új választójogi tör­vény alkalmazása nagymérték­ben hozzájárult a társadalmi ak­tivitás növekedéséhez. Ebben fon­tos szerepe volt a Hazafias Nép­frontnak. A Hazafias Népfront VII. kong­resszusa óta eltelt időszak a VI. ötéves népgazdasági terv idősza­ka volt. A ciklus legfontosabb gaz­daságpolitikai célja a népgazda­ság egyensúlyi viszonyainak ja­vítása volt és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszönhet­jük a közmegegyezésnek, a nép és a párt, a nép és 2 kormány közötti bizalomnak, hogy a dol­gozó emberek nemegyszer áldo­zatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség meg­őrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a tel­jes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények megőrzé­se tekintetében — eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve korlátozó-meg­szorító politikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafogott növekedés miatt a termelés szer­kezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételeinek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozá­sával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, en­nek feszültségeket okozó szociá­lis és szociálpolitikai következ­ményeivel együtt. Romlott az idős­korúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reálérté­kének csökkenése miatt, A fiata­lok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, a családalapítás és az otthonte­remtés. Mindez az ifjúság egy ré­szében a távlatnélküliség és ki­úttalanság érzését keltette. A gazdasági növekedés lelassu­lása, a reálbérek hosszú ideig tar­tó csökkenése, a reáljövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bizonyos rétegek életszínvona­lának romlása megterhelte a tár­sadalom egyes rétegeinek a tűrő­képességét, veszélyeztetve a szo­cialista nemzeti egység, a szövet­(Folytatás a 2. oldalon.) Gázlánggyújtás Kunfehértón Régen várt ünnepséget tartottak tegnap délelőtt Kunfehértón: a fa­luba érkezett földgázvezeték hivatalos átadását, s az ilyenkor elma­radhatatlan, jelképes gázlánggyújtást. Jelképes volt az aktus már csak azért is, mert hiszen — (logikusain: a fűtési idény kezdete előtt — már öt utcában kiépítették' a vezetéket. így sok házban hetek Óta a kon­vektorokból árad a meleg. Páner Ferenc Vöröshiajnal utcai házán emléktábla jelzi az utókor­nak is: mindez mikortól vált lehetővé. A táblát a tegnapi rendezvé­nyen dr. Varga János, a DÉGÁZ Igazgatója leplezte le, s ő végezte el az ünnepélyes gázlánggyújtást is. Triebert István tanácselnök —, aki a megjelent vendégek között köszöntötte Tohari Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét — rövid ünnepi beszédében méltatta az eseménynek a település jövőjét nem kis részben meghatározó jelen­tőségét, és ismertette a résztvevőkkel a hálózatra csatlakozás lehető­ségét, feltételeit. A tervek szerint azokban az utcákban folytatják a gázvezetést, ahol a családoknak legalább kétharmada sízeretné bevezettetni az új ener­giahordozót. A fővezetékre való bekapcsolás házanként tizenhárom és fél ezer forintba kerül, amiből másfél ezret megtakaríthatnak, akik maguk végzik a szükséges földmunkákat. Sz. K. A népfrontkongresszus Bács-Kiskun megyei küldöttsége megyénk társadalmának vala­mennyi rétegét képviseli. Képünkön: negyvenegy küldöttünk — még Kecskeméten, a péntek reggeli indulás előtt. (Tóth Sándor felvétele.) Az ország és a nép érdekeinek szolgálatában Megkezdődött a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents