Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-12 / 291. szám
1985. december 12. • PETŐFI NÉPE • 5 Battonyán még most épül a gyermekfalu, s máris megoszlanak a vélemények a segítő szándékú akcióról. Főképp azon vitatkozunk, jótó-e a „csonka” nevelőcsaládok? Lányokat keresnek — nevelőanyukának. Az is kérdés még, hogy a nevelőszülők státuszt kapjanak, s havonta járjon nekik fizetés, mondjuk a megyei tanácstól. Fizetett szülőket csak kísérleti jelleggel alkalmaznak néhány városunkban. Bács-Kiskun megyében is tervezik, de ez még a jövő elképzelése. Egyelőre más tényekkel számolunk. Az állami gondozottak 25 százaléka él nevelőcsaládnál. Ez országos adat. Megyénkben 1632 állami gondozott gyermek közül 647-en találtak náluk otthonra. Riportunkban olyan nevelőszültfuert kerestünk fel, akik példája követendő lehet Cseppet sem állítjuk, hogy életük gondtalan, ez kiderül a beszélgetésekből. S azon se csodálkozzunk, hogy nem, vagy nehezen tudják megfogalmazni: miért vállalják a ne- velőszülőáködést ? Nevelőszülők Faragóék — Miért vállalom? Mit mondjak...? — gondolkodik el Faragó Imréné, aki Izsákon, a Kossuth utca 107-ben lakik. — Nem tudnám másképp elképzelni az életem, csak úgy, hogy mindig legyenek körülöttem gyerekek. Az enyémek már elkerültek a családi háztól, Kecskemétre és Jánoshalmára. A fiam cukorbeteg, ő itt van. S Hajnalka, aki szintén a miénk már. Mindent megveszek neki. Nézze, most ezt a farmer- nadrágot hoztam a ruhásboltból. Ügy érzem, és a férjem is, hogy szeret bennünket a kislány. Azt mondtam neki: tanulj szorgalmasan, hogy tizennyolc éves korodra önálló lehess, saját lábadra állhass. Ha beköltözünk Kecskemétre jövő ősszel, az izsáki házat ráíratom. Ezt még nem is tudja! Most már jó tanuló, de kezdetben igencsak döcögött, elsőben meg is bukott. Negyedikes, most mandulagyulladása van, azért találja itthon. A fiam segít neki a tanulásban, mindjárt hozzákezdenek az orosz gyakorlásához ... — Hogyan került hozzánk Hajni? Itt nyaralt az unokám, s egész nap az utcán játszottak Hajnalkával, akinek a nagyapja szemben szomszédunk. Nemigen törődtek vele, a szülei tanyán laktak. Börtönben ülnek most is, úgy tudom. Nálunk evett, ivott, sőt még itt is aludt. így maradt később végleg nálunk, a kecskeméti Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet segített elintézni az ügyeket. Egyszer meglátogatta az anyja, hozott szőlőt, csokoládét. Mondtam neki, ne jöjjön ide. Nem is láttuk azóta. Rengeteget szorulok a nagyapjától is, rámkiabál: mit nevelem az unokáját!? A múltkor valamit hozzám vágott ... Inkább ők törődtek volna vele, annak idején. De még csak a szüleiket sem találták, amikor be kellett fizetni a kislánynak a napközi díjat. Mi segítettünk rajta, ősszel négyezer forintot, tavasszal kétezer-kétszázat kapunk az intézettől, ruházkodásra. Persze ennél jóval többet költők a kislányra, kvarcórát, pulóvereket is kapott már. Nem szeretném, ha az iskolában megkülönböztetnék a többi gyerektől ... Nagyék Soltvadkerten, a Medicorban dolgozik a Nagy család szinte miniden tagja. Itt találkozom a nevelőt»inkával, s két lányával. — Tíz esztendővel ezelőtt határoztuk el férjemmel, hogy magunkhoz veszünk az intézetből egy fiút és egy lányt. Amikor eljöttek velünk, azon a napon öt Wéber-gyerek került Vadkertre. Néhány esztendeje hozzánk költözött a harmadik testvér, Anikó, mert régebbi helyén nem teremtettek számára megfelelő környezetet. A többi testvérrel is ösz- szejárnak, tartják a kapcsolatot, csak eggyel nem barátkozhatnak, megtiltották neki. Mária most ment férjhez, lakodalmában öt- venen mulattak. Édesszülei nem voltak itt, nem is akarták a gyerekek, hogy meghívjuk őket. Rossz emlékeket őriznek róluk. Egyszer elmentünk Lajosmizsére, felkerestük az anyukát, apukát, de akkor azt mondták: ne menjünk többé oda ... — Öröm, gond? — kérdez visz• A legkisebb lány: Hajnalka, Faragóék nevelt lánya. Gyuláné. — Nem sokáig bírom,- a kezem-lábam mór gyönge, ízületes. A Nők Lapjában olvastam egy cikket a minta-nevelőszülőkről, akik fix fizetést kapnak. Írtam a lapnak levelet, s azt a választ kaptam, hogy ez csak kísérlet. Nem a pénzért ágálok, hiszen a családi pótlékot rendesen megkapom. Mindenki tudja, hogy amit a nevelőszülők vállalnak, nem lehet kifejezni forintokban. Három értelmi fogyatékos kislány van nálunk. Sárika 13 éves, nem jár iskolába, pedig Kecskeméten megpróbáltuk felvetetni a kisegítőbe. Nem felelt meg a követte 1 ményekmek. Jutkát is felmentették a tanulás alól, tizenkilenc éves lesz februárban. Nem ismeri a betűket, pedig járt órákra. Margitom a konzervgyárban kapott munkát, olyan tedd ide, tedd oda feladatokat bíznak rá, de jól keres. Ruhákat veszünk belőle, szépen járatom. Nézze meg, a szobájában milyen rend van... Itt sorakoznak a szekrényben a szoknyái, szépen néz • A soltvadkertl Nagy család fotóalbumából. (Schmidt Anttfl montázsai) sza Nagy Mihályné. — Sok volt és van most is. Az egyik kislányt kisegítő iskolába vették fel, pedig nem lett volna szükséges. Átkértem rendes tagozatra. Ki akarták rakni, hogy 16 évesen nem járhat iskolába. Könyörögtem, hadd fejezze be a nyolcadikat. Ma már férjnél van. Itt dolgozik a gyárban, megtalálja a számításait. A másik lány ipari tanuló Kiskőrösön. A kisfiú még általános iskolás. Ragaszkodnak ők is hozzánk, igaz, mindent megkapnak, mintha sajátjaim lennének. Szeretem a gyerekeket. Nem sikerült bölcsődében élhelyezkednem, hogy állandóan kicsik között lehessek. Ha elkerülnek tőlünk a Wéber-gyerekek, újakat veszünk magunkhoz. Kovácsék ki, ha felöltözik. Nyáron még moziba is elmegy, bár fél a sötétben. Most szóljon hozzá, mindjárt húSzescstemdős, és fiél a mumusoktól. Jutkának pedig az a mániája, hogy eltöri á késeket, s mindent rombol, ami a kezébe akad. Margit fizetését is eltüntette egyszer, a karóráját meg kicsempészte a tévésszobából... — Nem szabad mérgelődni velük, hisz nem tehetnek arról, hogy értelmi fogyatékosok. El kell fogadni ő’ket így. Mondogatják sokan Kécskén, miért csinálom? Hát, hová küldeném őket? Nekünk nincs saját gyermekünk; azoknak tartjuk a lányokat. Sok mindenről le kell mondani, az igaz. Egy percig sem lehet a gyerekeket egyedül hagyni, mert olyasmit csiinálnak, amiért az életükkel fizethetnének. Meglágyul a szívem, amikor újra olvasom egyik volt neveltem levelét, amit a minap kaptam Egerből: „Drága Ilonka néni, vigyen ki magához, jó leszek!” ... Vargáék — Huszonöt éve kezdtem — emlékszik a tiszakécskei Varga Huszonhét családtagnak vesz karácsonyi ajándékot Kovács Antalné. Köztük nemcsak saját gyerekeinek, unokáinak, hanem neveltjeinek is. Több mint húsz esztendeje nevelőszülők Kovácsék Kecskeméten, az Árok utcában. — Jelenleg hat állami gondozott tartozik családunkhoz. Móni, Julika, Feri, Ica tíz, tizenegy évesek, Rozi tizennyolc, Zsolti pedig három. Két fiú, Attila és Zoli Dunapatajon van hétközben a nevelőotthonban, Ok is gyakran hazajáginak ide. Jó nagy lakásunk van, elférnek a gyerekek. Segítenek a házimunkában, de mindig a lecke az első. Szerencsére jó tanulók. Most lettem nyugdíjas, így egyre több időm lesz velük foglalkozni. Munkahelyem, a TIT is ad néha kedvezményeket, például nyáron faházakat kapunk nyaralásra. — A lányokat még kiházasítjuk, utána nem hozunk ki gyerekeket az intézetből. Bár ..., egy ikerpárt még szeretnék felnevelni. Olyan egyformákat, hogy ne tudjam megkülönböztetni őket. Ibolyának jól sikerült a házassága, két kislánya van. Marika most vá'lt el, hároméves lányával sokáig albérletben lakott. Saját unokáinkat. — hárman vannak — sem szeretjük jobban, mint a lányok gyerekeit. Mamának hívnak .. . — Mii kapnak karácsonyra? Megígértem, ha megtanulják, az órát használni, akkor mindannyian karórát találnak a fenyőfa alatt. Az ünnepen plafonig érő fát állítunk. Némelyikük nálunk látott életében először karácsonyfát. Szépen feldíszítjük, énekeket, verseket mondanak a gyerekek, amikiet tőlem tanultak. A szeretet ünnepén mindig hozok ki az intézetből egy gyereket, de csak néhá ny napra. Amikor valamelyik évben vissza kellett mennie a kislánynak, azzal búcsúzott: „ugye, az én anyukám vagy?” — Az — válaszoltam boldogan. Borzák Tibor A világ zsebkönyvekben Húsz esztendővel ezelőtt kezdődött a magyar könyvkiadásban egy sorozat, mely a Gyorsuló idő nevet viseli. Ez az elnevezés Marx György fizikus nevéhez fűződik, akinek a Kimeríthetetlen amyag című műve széles körben népszerűvé lett hirtelen, annak idején. A sorozatban Szent-Györgyi Albert Nobel-dijas tudós is már a kezdet kezdetén „letette névjegyét”. A későbbiek során nem kisebb tekintélyek, mint Kádár János, Aczél György, Illyés Gyula, Czeizel Endre és Granasztói Pál vallott munkásságáról, elképzeléseiről. A Magvető Könyvkiadónak ez a húsz évvel ezelőtti kezdeményezése nem maradt hatás nélkül. Miután a kiadói törekvések nyomán az olvasók közelebbről megismerkedhettek a varázslással, a sumér nyelvvel, a néphagyományokkal, a nyelvészeti kérdésekkel, a gazdaságtörténettel, a német romantika művészeti eredményeivel stb., és miután a köteteik lapozgatása során eljuthattak Portugáliába, Dél-Ameriká- ba, Libanonba és Bulgáriába, egyértelműen azt könyvelhették el magukban, hogy az ilyen zsebkönyvsorozat hozzájárulhat mindennapi műveltségünk, tájékozottságunk gazdagításához. Áz egyes kötetek lapjain helyet kaptak idáig az említettek mellett történelmi, szociológiai, pszichológiai és ideológiai kérdések, témakörök. A szerzők között szűkebb hazánkhoz — megyénk- hez — többen is szorosan kötődnek. Ilyen Bánlaky Pál, Varga Csaba, Kunszabó Ferenc, Száraz György és Páskándi Géza. Miközben két évtizedes történetéről adhat számot e nagyszerű sorozat — mely időközben küllemében megújult — jó alkalom nyílik a teljességre törekvés nélkül is az összegezésre. Aki venné a fáradságot, hogy a csaknem kétszáz eddig megjelent kötet tartalmát, művészi értékét értékelje, az bizonyára megérdemelné, ha sikeres munkát végzett, a kandidátusi címet. Mert nem kisebb dologról van szó ebben az esetben, mint arról, hogy korunk minden lényeges, valamirevaló tudománya, tudományága helyet kap a szerény kivitelezésű, de rangos sorozatban. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ezek a „zsebekbe kívánkozó” szerény kötetek milyen mértékben járulnak hozzá népünk közművelődéséhez, történelmi-filozófiai tudatához, a világról alkotott nézeteihez. Nemrégiben az egyik tudományos értekezleten hathatósan került szóba ismeretterjesztésünk színvonalának tervszerű emelése. Az egyik résztvevő nem véletlenül szólott ennek a nagyszerű sorozatnak a szerepéről, jelentőségéről. Hangsúlyozva azt, hogy a tudomány és az ismeretterjesztés nem két különböző fogalom, hanem egyazon dolog két szerves része. Ezek után csupán annyi kívánkozik még ide, hogy felgyorsult korunkban a kutatók, tudósok által elért eredményeket szükségszerűen gyors ütemben kell eljuttatni sokakhoz. Ilyen szempontból is dicsérendő a Gyorsuló idő könyvsorozat. V. M. KONGRESSZUSI SZÁMVETÉS AZ NDK-BAN 4. Egy termelőszövetkezeti egyesülés A termelőszövetkezet bejáratánál átható krumpliszag fogadott, és néhány markáns arcú, határozott férfiú, az LPG, vagyis a termelőszövetkezet vezetői. Szabályosnak nemigen volt nevezhető a tsz bemutatása, érződött, hogy nem terveztek meg semmit előre, de talán így vált igazán érdekessé. Itt van mindjárt a burgonya- tárolás. Ez a tsz a rosslaui járásban van, közel Haliéhoz, ahol a burgonyatermesztésre alkalmas éghajlat, földminőség és az erdőségek jellemzik a mezőgazdaságot. Kooperációs munkaszervezetük azt a célt szolgálja, hogy biztosítsák a helyi élelmiszerellátást, és jelentős mennyiségű termést adjanak közellátásra, a többi között burgonyából is. Ehhez szükséges a burgonya gépi szelektálása, téli tartósítása, amit olcsón beszerzett, de jól hasznosítható tároló- és hűtőgépekkel oldanak meg. Idén nem volt jó a burgonyatermés, ezért már rég végeztek a szelektálással, a tárolni való burgonyát elhelyezték a szárítógépek rekeszeiben, de a munka még korántsem fejeződött be. Ottlétemkor éppen hogy csak elkezdték a répaszedést. Az állat- tenyésztésre szakosodott termelőszövetkezetekben pedig úgysem szünetelhet a munka egy pillanatig sem. A „Flemming kooperáció", amint arról Gerhardt Sitting elnök tájékoztatott bennünket, szakosított szervezettségű. Az egyesüléshez négy termelőszövetkezet tartozik. Egy a szükséges takarmányt és a burgonyát, répát termeli meg, a másik háromban pedig állattenyésztés folyik. A négy egységet — melyek önálló termelőszövetkezetek is — közös párt- szervezet, FDJ-vezetőség irányítja. Közös költségvetéssel gazdálkodnak, együtt sírnak-nevetnek az érv végi zárszámadások idején. A kooperációban 1200 tag dolgozik, fele állattenyésztő, szakgazda. A tagokat tizennégy községből toborozták. Az első tsz- község már 1960-ban megalakult ezen a környéken, de a szakosodás itt csak 15 év múlva vette kezdetét. A burgonyatermő terület 1250 hektárnyi. Az állattenyésztők hatezer szarvasmarhát, 20 ezer sertést, 12 ezer szárnyast, háromezer fejőstehenet, ötezer birkát gondoznak, birtokukban van 50 hátasló is, az itteniek előszeretettel űzik a lovassportot. Az évi gabonatermés 3200 tonnát tesz ki, ebben az ágazatban 600 tsz- gazda dolgozik, többségük nagy teljesítményű gépekkel. A kooperáció tulajdonában van 120 traktor, 24 kombájn, 8 daru, és sok kisebb, de ügyes célgép. Itt is jellemző a tudatos fiatalítás. Az állattenyésztők között például a legöregebb is csak 42 éves. A gépékről negyvenéves korban mindenkit levesznek, és könnyebb, nem fizikai erőt kívánó munkát bíznak rá. Az utánpótlásra nagy gondot fordítanak. Ennek az alapelvnek az érvényesülését szolgálja a tízéves politechnikai iskola, amely teljes vertikumában a kooperációra, illetve a termelőszövetkezetek mindennapi tevékenységére támaszkodik. A tsz legjobb szakemberei oktatják itt az alapismereteket. A fiatalok a tsz gépein tanulják meg a szerelést, a járművek kezelését. 1979 óta száznál többen szereztek politechnikai szakképzettséget. Közülük 86 véglegesen is letelepedett. Ehhez persze tudni kell, hogy aki tíz évre leszerződik, annak a termelő- szövetkezet előlegezi, és tíz év után el is engedi a lakásvásárlásihoz szükséges 10 ezer márkát. Nem csoda, hogy a katonaság letöltése után a legtöbb fiatal ide jön vissza, itt keres menyasz- szonyt, itt nősül, és itt válik hasznos munkát végző tsz-taggá. A nyugdíjasok helyzete is elfogadható. Végzett munkájuk alapján 400 márkát kereshetnek a nyugdíjukon felül, és minden jogot ugyanúgy élvezhetnek, mint a tsz aktív tagjai. (Végre.) Vasvári Ferenc Számítástechnikai vetélkedőnk a harmadik fordulóval félidejéhez érkezett. Ezúttal már a programozás alapos ismeretére volt szükség a feladat megoldásához. így is sok helyes megfejtés érkezett. A versenyben vezetők névsorát, a negyedik forduló feladatait és a szokásos sorsolás nyerteseit a jövő héten, csütörtöki számunkban (közönjük. A harmadik forduló helyes megfejtései a köveit, kezők: ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK Az alábbi hibák voltak a közölt programban: A 10-es sorban bekért távolság értelemszerűen csak pozitív lehet, ezért be kell iktatni egy 15-ös sort, ami a bekért távolságértéket vizsgálja. Az 50-es sorban az INT (X%/(S-+-P)) előtti szór- •. zótényező helyesen: (S+P) és nem (S+P —1), mert nyeréskor olyan helyre kell lépni, hogy a két .játékos távolsága 3+8 többszöröse legyen. A 100-as sorban az L után lemaradt a %-jel. A 110-es sorban azt vizsgáljuk, hogy a Te lépésed 3 és 8 közé esik-e, ezért AND helyett OR a helyes logikai művelet. A 130 és 140 sorokat fel kell cserélni egymással. KÖZÉPISKOLÁSOK A következő hibák voltak a programban: A 20-as sorban hiányzott a sor' végéről a GOTO 40 utasítás. Az 50-es sorban ei külső előjelfüggvény argumentumában —1 heljrett +1 áll, hiszen ez az összetett függvény tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy a T pont beleesik-e az [X, Y] intervallumba. (Ha beleesik 1, ha nem, 0 lesz a függvény- érték) A 70-es sorban két hiba is volt. A kiíratás után hiányzott az utasításelválasztó kettőspont, valamint a H<1 feltételvizsgálat helyett H<+/2 a helyes. A 80-as sorban szintén két hiba volt. Egyrészt az RND (0) szorzója helyesen (H+l), mert ha H maradna, akkor a kukac jobb végpontját nem tekintené a program a felére zsugorodott kukac egy lehetséges jobb végpontjának. Másrészt a sor végén GOTO 20 a helyes vezérlés. A 100-as sorban a H>30000 feltételvizsgálat helyett olyan feltételvizsgálat kell, ahol a jobb oldal egy 8192 és 16 383 közötti szám. Például a 100-as sor helyesen: 100 IF H>15000 THENI20 Ennek oka: Ha a feltétel jobb oldalára nem a [8192, 16383] intervallumba eső számot írunk, akkor a gép nem enged meg olyan kukacnagyságot, amely pedig megengedett lenne, illetve nagyobb kukacot akar venni, mint az egész [1, 30000] intervallum hossza; Á feladatban (közölt program nem vizsgálta meg. hogy a kukac valóban az [1, 30000] intervallumba esik-e. Ezt például a 100-as és 110-es utasítások között lehet elvégeztetni. Mi ezt az alábbi 105-ös és 106-os sorokban valósítottuk meg: 105 VEL=RND (0) 106 IF 1—(X%—H)>VEL*(H+1) OR VÉL* (H+l) >30000— (X%+H) THEN 105 A 110-es sorban X% definiálásában H/2 helyett H a helyes; az RND (0) szorzója H helyett (H+l), valamint a 105 és 106-os sorok miatt RND (0)-t VEL-el jelöljük át. Ezeken kívül a sorban az Y%=X%+H és H=2*H utasítások sorrendje felcserélődött. Így a 110-es sor helyesen: 110 X%=X%—H+VEL* (H+l) : H=2* H :Y0/, = X°/o+H : GOTO 30 A fenti javításokkal bővített programok természetesen mindkét korosztályban csak egy-egy lehetséges megoldást mutatnak be. Bármely más tökéletes megoldást hasonlóan maximális pontszámmal jutalmazunk. A FŐDÍJ: EGY-EGY PRIMO Barátom, a számítógép Vetélkedő általános és középiskolásoknak
