Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

1985. december 10. « PETŐFI NÉPE • 5 VETERÁNOK AZ ELŐDÖK NYOMÁBAN Emlékhelyek, dokumentumok után kutatnak 1984. június 24-én alakult meg a kecskeméti Szalvay Mi­hály Párt és Munkásmozgalmi Veteránklub, amely már más­fél száz tagot számlál. Másfél év nem hosszú idő egy közösség életében, már csak ezért is tiszteletet parancsoló az az igye­kezet, s főként a lelkes tenniakarás, amit a munkában meg­fáradt tagság, jól megérdemelt pihenését föláldozva, végez közös céljaiért. Miről is van szó? Nem sokkal a megalakulás után döntöttek úgy. hogy Kecskemét és környé­ke eleddig feltáratlan munkás­mozgalmi relikviái, emlékhelyei, dokumentumai, s a mozgalom már-már elfeledett harcosai nyo­mába erednek. Tóth László, Im­re Gábor neve például ismerősen cseng, tevékenységüket nyomon lehet követni. De mi van a többiek­kel? A klub az idén februárban kibővített vezetőségi ülést tar­tott, amelyre meghívták azok­nak az intézményeknek a veze­tőit is, akik anyagokkal, vagy bármilyen más eszközzel az ügy érdekében tenni tudnának vala­mit. Ekkor alakult meg a témát összefogó munkacsoport is Béke­vári Sándor nyugalmazott pánt- iskolai tanár vezetésével. A vá­lasztás nem véletlenül esett rá, hiszen csak ő, a maga kutatásai alapján, már mintegy félszáz ed­dig ismeretlen adat birtokosa. Lelkes önkéntesek Mindezeket Koós Zoltántól, a klub elnökétől tudtam meg, csak­úgy, mint a vállalkozás sikerét bizonyító további tényeket is. Mint elmondta, a feldolgozandó területet behatárolták: a század- forduló táján kezdődő munkás- szervezkedésektől kiindulva, a Tanácsköztársaság, majd az ille­galitás ideje alatt, valamint a felszabadulást követő időszakban történt események, illetve ezek hősei nyomára akarnak bukkan­ni. A szeptemberi munkacsoport­értekezleten — maga a klub el­nöke sem szégyelli bevallani — igencsak elcsodálkozott azon, mi­lyen lelkesen, becsületesen telje­sítették önként vállalt feladatai­kat a veterán kutatók. Sikerült például Básti Ágoston szolnoki hozzátartozóitól szemé­lyes és egyéb dokumentumokat szerezni. Róla ma már kevesen tudják, hogy Kecskeméten 1925- től fogva aktívan részt vett a munkásmozgalom, illetve a kom­munista párt munkájában, 1944. november 2-án az ő vezetésével alakult meg Kecskeméten az MKP, ugyanez év december 10-én pedig őt választották meg városi párt- titkárnak. Budapesten él annak a Lukács Lászlónak az özvegye, aki 1918—19-ben Kecskeméten az if­júsági mozgalom egyik szervező­je és vezetője volt. Tőle tudták meg, hogy annak idején az em­lített szervezet a Rákóczi út 3. szám alatt működött, a volt úgy­nevezett úrikaszinó épületében. Hol volt a szakszervezeti székház ? A munkacsoport tagjai derítet­ték ki azt is, hogy a Tanácsköz­társaság idején a Szilády Károly utca 6-ban alakult meg a háztar­tási munkások országos szövetsé­gének kecskeméti csoportja, amely a házaknál szolgáló szakácsok, szobalányok, udvarosok, cselédek érdekvédelmi szervezete volt. A Szarvas utca 15. arról nevezetes, hogy egy időben itt működött az SZDP, s a házat téglajegyek el­adásából vásárolták. A Bercsényi utca 16-ban volt 1913—14-toen az összmunkás szakszervezeti szék­ház, a Nagykőrösi utca 13. pedig — most a KSC épülete — a fel­szabadulás után a pártoktatás há­za volt, ahol a politikai nevelő- munkával foglalkozó propagan­disták felkészítésével foglalkoz­tak. Kecskeméten a felszabadulás előtt nem volt jelentősebb létszá­mú ipari munkásság, mivel a vá­ros területén mindössze a gyufa­gyár, a vasgyár és a konzervgyár működött. Ennek ellenére, ugyan nem látványos, de azért megle­hetősen aktív mozgalmi élet folyt a felszín alatt. Egyebek mellett ezen az eddig méltatlanul mellő­zött területen is behatóbb kutatá­sokat akarnak végezni a vete­ránklub tagjai. A párt ügyét szolgálják Ennyit ízelítőként — s koránt­sem a teljességre törekedve — az eddigi eredményekről, s ez­után föl is vetődik a hogyan to­vább kérdése. A felkutatott tár­gyi emlékeket, valamint adato­kat áttervezett kecskeméti — a köztudatban egyelőre munkás­mozgalmiként élő, de nem ilyen szűk keresztmetszetű — múzeum­ba szánják. Kezdeményezni fogják, hogy az emlékhelyekre megfelelő táblák­kal hívják föl a figyelmet. A so­kat megélt veteránok nem elé­gednek meg annyival, hogy re­likviákat, múzeumi tárlókat gaz­dagító anyagokat gyűjtenek, úgy érzik, rendkívül fontos a fiata­lokkal való élő kapcsolattartás is: legyen az akár a KlSZ-esekkel közös március 21-1 koszorúzás a köztemetőben, vagy egy beszélge­tés az úttörőház kispolitikus- szakköröseivel. Jövő évi szándé­kuk, hogy az érdeklődő fiatalok­kal együtt keresik fel azokat az emlékhelyeket, amelyekhez mun­kásmozgalmi események fűződ­nek. A még „fiatal” veteránklubban elkezdődött valami, amit a tagok becsületbeli ügyüknek tekinte­nek. Az idős párttagok olyan munkát végeznek, amely célt, ér­telmet ad a nyugdíjaséveknek, és a párt ügyét is szolgálja. Kormos Emese AZERBAJDZSÁNI SZŐNYEGEK Szőnyegszövéssel ősidők óta foglalkoznak Azer­bajdzsánban. Ezek a szövött és kézicsomózású, tisz­tagyapjúból készült szőnyegek ámulatba ejtik a szemlélődét a sokféle, bonyolult és ugyanakkor tö­mör díszítőelemekkel. A csodálatos klasszikus azer­bajdzsáni szőnyegek a Szovjetunió, Anglia, az USA, Franciaország, Ausztria, Olaszország, Törökország és több más ország múzeumainak díszei. Napjainkban az Azercsahla (azerbajdzsáni sző­nyegegyesülés), tapasztalt szövőasszonyaitól a fia­talok százai tanulják a szakmát. Az alapvető isme­reteket a szakmunkásképzőben sajátítják el. A szépséges azerbajdzsáni szőnyegeket ismerik az egész világon. Jónéhány arany-és ezüstérmet hoz­tak haza nemzetközi kiállításokról és vásárokról. KONGRESSZUSI SZÁMVETÉS AZ NDK-BAN 2. A nácizmus felszámolása a keleti zónában GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET A kalocsai úttörőházban jártunk Téli napfényben fürdött a kalocsai úttörőház, amikor ott jártunk. Az öreg, tatarozásra alaposan rászolgált épületben vidám kisdobosokat találtunk: javában rajzolták a szebbnél szebb Télapókat. A többiek — akik ugyancsak az I. számú általános is­kola harmadikosai voltak — elmondták, hogy mi­ért szeretnek idejárni tanítás után, illetve hétvége­ken. Vdczi Attila azért jön, mert sokat lehet játszani, bújócskázni az udvaron, Unyi Norbert pedig a ked­ves mesefilmeket szereti nézni, itt, a házban rend­szeresen vetítenek. Mátyás Tünde a bábszakkör tag­ja, készített már kutyabábot, cicabábot, és haza­vihette. Pajsan Szilvia ugyancsak a játék kedvéért jár ide, Csere Norbert pedig a Ludas Matyi című filmet szeretné még többször megnézni. A másik szobában közben javában készültek a Télapók: filctollal, zsírkrétával dolgoztak a gyere­kek. A rajzlapokon nagy pelyhekben hullt a hó, a hosszú szakállú öreg Télapók pedig puttonyban, szánkón, kosárban vitték az ajándékot. Az itteni gyerekek elmondták: ők is nagyon szeretnek ide jönni. Faragó Rajmund azért, mert itt soha nem unat­kozik, Kovács Betti pedig azért, mert nagyon sokat lehet „ügyeskedni”. Zsubori Anita rajzolni szeret — az ő Télapója szánkót húzott maga után — Fe­kete Robi pedig abban reménykedik, hogy itteni munkájával egyszer szép díjakat nyer majd. Páli Misi és Mezei Zoli annyira szeret rajzolni, hogy otthon is ez a legkedvesebb időtöltése. Gadányi Csa­bának az a terve, hogy jövőre a modellező-szakkör­re jár a házba, de addig is gyakran jön, mert itt remekül érzi magát. A harmadik asztalnál három fiú ügyeskedett: Litter Roland, Gál Gábor és Budai Tamás. Mind­hárman tagjai a rajz- és a bábszakkörnek is. Gá­bor azért jár a bábszakkörre, mert otthon kistest­vérének, Edinának szokott bábozni. Roland otthon várakat, szép házakat rajzol, Tamás pedig állatokat. • 'Litter .Roland, Gál Gábor és Budai Tamás a kép előterében „alkot”, a másik asztalnál levő kisdobo­sok: (Faragó Rajmund, Kovács Betti, Zsubori Anita és Tóth Ildikó. (Kiima Győző felvétele) Az úttörőháznak nyolc szakköre van, a legnép­szerűbb a kisdobos sakk- és a bábszakkör. Dr. Ba­laton József né igazgatónő örömmel újságolta: a há­zat hamarosan teljesen felújítják, az udvaron pedig továbbra is a nagy játékoknak, fogócskázásnak, bú- jócskázásnak hagynak helyet. Az elmúlt időszakban, az egészségügyi hónap ke­retében, számos esemény színhelye volt az úttörő- ház: fogápolásról, környezetvédelemről hallgattak érdekes előadásokat az úttörők, és itt rendezték meg a város valamennyi iskolásának egészségügyi vetél­kedőjét. A közelgő téli szünidőre számos jó ötletet tarto­gatnak. A gyerekek által annyira szeretett filmve­títések körének bővítésén is gondolkoznak: a me­se- és ismeretterjesztő filmek megunhatatlanok számukra. —Sei— Tudósítóink jelentik Ügyesen fogalmazó, szemfüles csapattudó- sító a bajai Slezák Vanda: minden fontos eseményről tudósít bennünket. „Nagy örömmel számolok be arról, hogy a Jelky Kupát immár másodízben megnyerte csapatom! A hatodikos pajtásokat illeti a di­cséret: megnyerték a Bokányi Dezső Üittörő- házbain rendezett honismereti vetélkedőt. (Ta­valy is mi voltunk a győztesek, felelni tud­tunk a sok nehéz kérdésre.) Természetesen nemcsak vetélkedőből áll nálunk az, élet. Tudjuk, hogy első számú kötelességünk a tanulás. Javában folyik a rajok közötti verseny, mert pontosan tudni sze­retnénk az első félév befejezté­vel, hogy melyik raj tagjai ta­nulnak a legjobban.” ♦ Nagyszerű esemény színhelye volt szombaton a nemesnádudva­ri művelődési ház: ide jöttek „szomszédolni" a bajaiak. Délelőtt 9 órakor megnyitották a tűzzománc-szakkörben készült tárgyaikból rendezett kiállítást. Azután sorra-rendre bemutat­koztak a szakkörök: nagy sikert arattak a modern balettet bemu­tatók, a bábozók és a többiek. Fél 11-kor játszóházi foglalkozás, dél­ben baráti találkozó volt. * Kiskunhalason, a Szűts József iskolában dr. Tallós Balintné csa­patvezető Molnár Emese úttörő­tudósítónak értékelte a nagysze­rű összefogást, amit csapatának tagjai tanúsítottak az elmúlt he­tekben. „Ahogyan az országban min­denkit, bennünket és megrázott a berthidai földrengés híre. Első gondolatunk az volt, hogyan se­gíthetnénk az ott élő gyermeke­ken? Az úttörők azt javasolták, hogy az idei hulladékgyűjtésből származó pénzt küldjük el a bér­li idai és peremartoni gyerekek­nek. Igen ám, de korábbi elkép­zelésünk szerint ebből a pénzből az úttörőtáborainkat akartuk fel­AZ OROSZLÁN ÉS A RÓKA — Kaukázusi népmese — Sokféle állat élt az erdőben. S közöttük — az állatok leg­hatalmasabb ja: az oroszlán. Az állatoknak minden áldott nap, gazdag zsákmánnyal kellett szolgálni neki. Elérkezett a nap, amikor a rókának kellett adakoznia. . A róka meg is jelent az oroszlán színe .előtt, de az állatok kirá­lya méregbe gurult: — Te hogyhogy nem hoztál semmit? — iMagasságos uram és pa- rancsolóm! Én azt a megbízást kaptam, hogy egy rókát hoz­zak neked. Ezt meg is tettem, de útközben megtámadott egy másik oroszlán, és elrabolta a neked szánt ajándékot. — Hová tűnt az az oroszlán? — Gyere, megmutatom hová bújt —tmondta a róka, és egy mélységes mély kúthoz vezette az állatok fejedelmét. — Oda rejtőzködött. Ide én félek be­lenézni <ebbe a kútba. Az oroszlán mancsai közé kapta a rókát, és belenézett a kútba. A víz tükrében megje­lent egy oroszlán —' és hóna alatt a róka. A felbőszült oroszlán eldob­ta a rókát, s vetélytársa után vetve magát (— beleugrott a kútba. Ott lelte halálát. Az állatok, megszabadulva a zsarnok oroszlántól, békés egyetértésben éltek egymás­sal. (Baraté Rozália fordítása) újítani. Végül az a döntés szüle­tett, hogy még nagyobb szorga­lommal fognak munkához, és ak­kor jut majd pénz mindkét hely­re. Az iskola vezetősége megtud­ta a terveket, és úgy döntött, hogy a napközis konyhából selej­tezett vashulladékot is átadják a csapatnak, segítve ezzel elgon­dolásuk megvalósítását. Ünnepé­lyes csapat gyűl és keretében hir­dették ki a nagyszerű eredményt: sikerült 20 ezer forintot össze­gyűjteni, ebből 10 ezret Berhidá- ra küldenek, 10 ezret pedig tá­borfelújításra költenek. A segíteniakarás, a jószándék tehát nem hiányzik a gyermekek­ből, különösen akkor, ha a cél, amiért dolgoznak, jó. * Bajáról, a Tóth Kálmán Úttö­rőcsapattól is kaptunk levelet, Csabák Anita írta. „Eredményes volt az őszi pa­pírgyűjtési akciónk: több mint 4 mázsa papírt sikerült gyűjte­nünk. Ennek nyomán visszala­poztunk a csapatnaplóba, és ma­gunk is meglepődtünk: 1981 óta 35,5 tonna papírt hoztunk az ud­varra. s adtunk át a MÉH-nek. A pénzt különféle dolgokra költöt­tük: hozzájárultunk a balatonbe- rényi úttörőtábor építéséhez, és küldtünk egy összeget az építen­dő Nemzeti Színház javára is. A legtöbbet gyűjtők között tárgyju­talmakat osztottunk ki.” A második világháború után antifasiszta köztár­saság alakult német földön, de annak első percétől érződött a német fejlődés két tendenciája. Az ország keleti részén, ott, ahol a Szovjetunió ellenőrizte az új élet kibontakozását, már 1945 júniusában enge­délyezték az antifasiszta pártok megalakulását, és ennek alapján zászlót bonthatott az NKP és SZDP. A két párt több-kevesebb következetességgel szállt síkra a fasizmus, militarizmus felszámolásáért, a demokratikus közigazgatásért, az igazságügy, a köz­oktatás demokratikus átszervezéséért, a demokrati­kus földreformért, az újjáépítés azonnali megindítá- sáért^ a szocializmusba való átmenet feltételeinek mielőbbi megteremtéséért. A két munkáspárt kez­dettől fogva szorgalmazta a frissiben alakult új, de­mokratikus polgári pártokkal való együttműködést, a szakszervezetek létrehozását. 1946. április 21—22-én megtörtént a történelmi kézfogás, egyesült a két munkáspárt, megalakult az NSZEP (Német Szocialista Egységpárt). Az akkori helyzetben, de ma is, és a jövőben is alapvető fon­tosságú az a tény, hogy az egyesülés a két párt alapszervezeteiben dolgozó munkástömegek javas­latára, tömegmozgalmak eredményeképpen jött lét­re. A másik ezzel ellentétes irányú fejlődés, főként az amerikaiak és angolok által megszállt övezetben ment végbe, ahol a tőkés utat szorgalmazták. Ezt szolgálta az 1948-ban végrehajtott valutareform, ugyanez év szeptemberében a Bonni Parlamenti Ta­nács megalakulása, 1949 májusában az NSZK alkot­mányának deklarálása, a Bundestag megalakítása. 1949. szeptember 9-én kikiáltották a Német Szövet­ségi Köztársaságot. Ezek után újra lépni kellett a keleti zónában^is. 1949. október 7-én minderre vá­laszul megalakult a Német Demokratikus Köztár­saság. A köztársasági elnök Wilhelm Pieck, a mi­niszterelnök Otto Grotewohl lett, a kormány tagjait az NSZEP és a Demokratikus Tömb legkiválóbb po­litikusai közül választották meg. Megalakult a Nem­zeti Front, az. 1950-es választásokat már ennek égi­sze alatt bonyolították le. Az új német állam ellen kíméletlen hidegháború indult, amely 1953 júniusában ellenforradalmi puccs­kísérletbe torkollott, de a német nép, a német mun­kásosztály ebből a nehéz helyzetből is győztesen ke­rült ki. Ebben az időszakban alapították meg a munkásőrséget, majd 1956 januárjában a Német Nemzeti Néphadsereget. Mindezen gondok és nehéz­ségek ellenére megkezdődött a szocializmus építése, amelynek mindig f ontos állomásai voltak az NSZEP kongresszusai, különösen a nyolcadik és az utána következők. A Német Szocialista Egységpárt 2,2 milliónyi tag­ja, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség sokmilli­ós táborával együtt kezdettől fogva motorja, élen­járó harcosa volt az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének. Az újjáépítés, a szocialista ipar megteremtése, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a dolgozók munka- és életkörülményei­nek fokozatos javítása mind megannyi lépés a szo­cializmus felé vezető úton, amely persze kétségtele­nül sok gonddal, nehézséggel is járt. Az NDK sokáig frontállamnak számított, állandóan kitéve a nyugati nagyhatalmak provokációinak, elszigetelési kísérle­teinek. Az NSZEP nyolcadik kongresszusa óta külö­nösen eredményessé és határozottá vált a gazdasági és kulturális építés. Az NDK népgazdasága töretle­nül, dinamikusan fejlődik, nemzetközi tekintélye egyre nő, mindinkább uralkodóvá válnak a szocia­lista termelési viszonyok. Vasvári Ferenc Következik: 3. Tettekkel a kongresszus sikeréért Mulass jól! Megjelent a Nyitnikék kalendáriuma. A borító hátoldalán ezt olvashat­juk: „Tudod-e, mi a ka­lendárium? Olyan nap­tár, amelyben sok az érdekes olvasnivaló. Ebben a naptárban egyik év napjait sem találod meg úgy, mint a zseb­naptáradban, de örök­naptára segítségével ki tudod számítani, hogy bármely év bármelyik dátuma milyen napra esett. Sok mindent ol­vashatsz benne csillagokról, virágokról, állatokról és híres emberekről, sok verset és mesét is találsz benne. Sőt, még játéíkokat is! Olvasd el, játszd el — mulass jól!” A kis ajánláshoz annyit teszek hozzá, hogy mint minden kalendárium, igyekszik stílusosan követni az időt, tehát a hónapok hangulatát azok termé­szetes megnyilvánulásaival, s az emberek számára nyújtott jellemzőkkel veszi sorra. Megismerteti az idővel, időszámítással kapcsolatos fogalmakat, azok történeti kialakulását, s természetesen kitér a je­les napokra és névnapokra is. Tehát egész évre, illetve örökérvényűségénél fogva évekre való idő­szerű olvasmányokat tartalmaz. Hol lakik a Mikulás? Talán még ma sem késő: aki írni akar a Miku­lásnak, másnéven Télapónak, jó, ha feljegyzi a pon­tos címet: Télapó, Demre város, Antalya tartomány, Törökország. Ha a mostani Mikulásról már lekésett, karácsonyig vagy szilveszterig biztos odaér a levél. Ezek szerint a Télapó török? No, nem egészen. Amikor körülbelül 1685 évvel ezelőtt, az időszámí­tás szerinti 4. században megszületett ebben az egy­szerű, földközi-tengerparti, halászok és földműve­sek lakta városkában, akkor még nem- volt Török­ország. Kisázsiai római tartomány volt a vidék, a települést sem hívták Demrének, hanem Myrának és Miklóst sem nevezték még Télapónak. Mondhat­nánk, „nyári Mikulás” volt, szülőföldje ugyanis me­leg, napsütötte vidék, ö volt Myra jóságos és bő­kezű püspöke, a későbbi Szent Miklós, akitLotha- ringia védőszentjéül választott. Ezenfelül az ügyvé­dek és a kis gyerekek hivatalos védőszentje is, ez utóbbi „beosztása” miatt tehette meg végül az euró­pai hagyomány ajándékozó Télapónak. A feltétele­zések szerint időszámítás után 350 körül hunyt el, december hatodika, Miklós napja az ő halálának évfordulója minden évben. A mai Demre török városkában, Miklós püspök egykori bizánci temploma előtt, szobor áll. Meleg palástjában, hátán puttonnyal áll a szobor a napsü­tésben, arcáról nem múló jóságos mosollyal. A legenda szerint felhők szárnyán száguldó szán­ján utazta be a világot, hogy titokban csokoládét, gyümölcsöt tegyen a gyermekcipőkbe, teljesítse az újévi kívánságokat is. összeállította: Selmeci Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents