Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

2 **• PETŐFI NÉPE 6» ! december 10. események sorokban BUDAPEST_____________________ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai Bizottságá­nak tagja Roman Malinowslkinak, a lengyel Szejm marcalijának meghívására hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra Varsóba utazott. Sarlós István búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Jerzy Zielinski; a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. MOSZKVA A szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatás­ra Moszkvába 'érkezett Constan­tin Qlteanu vezérezredes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, román nemzetvédel­mi miniszter. PEKING________________________ Teng Hsziao-ping, a KKP Köz­ponti Tanácsadói Bizottságának elnöke és Csao Ce-jang kínai miniszterelnök hétfőn Pekingben fogadta a Kambodzsai Népköztár­saság és Vietnam ellen katonai­lag és diplomáciailag fellépő csoportosulás, a „Demokratikus Kambodzsa” három vehetőjét: Norodom Szihanúkbt, Son Sannt és Khieu Samphant. A csoporto­sulás legnagyobb támogatója mind diplomáciailag, mind anya­gilag Kína. A hétfői találkozón a két kínai politikus a támoga­tás folytatását ígérte. HAVANNA Január 18-t'ól Vinicio Cerezo személyében kereszténydemokra­ta párti (PDC) elnöke lesz Gua­temalának. A november 3-i el­nökválasztásokon legtöbb szava­latot kapott két politikus, a PDC vezetője, valamint a Nemzeti Centrum Unió elnöke, Jorge Car- pio közül vasárnap — az előre­jelzéseknek megfelelően, s az első részeredmények szerirt — az előbbi kapott több szavazatot a guatemalai elnökválasztások má­sodik fordulójában. ENSZ-BIZOTTSÁGI ÜLÉS A magyar elnök zárszava NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kul­turális bizottsága befejezte munkáját. A bizottság magyar elnöke, Zádor Endre zárszavában hangsú­lyozta, hogy a bizottság jelentős eredményekét mondhat magáénak. Kijelölte például azt az utat, amelyen haladva a Nairobiban rendezett női világ- konferencia döntései megvalósulhatnak. Szólt arról is, hogy 1987-re Bécsbe miniszteri szintű világérte­kezletet hívnak össze az ENSZ kábítószerfogyasztás elleni küzdelméről. Zádor Endre utalt a gyermekek jogairól, az ifjú­ságról, az idősekről, a rokkantakról folytatott vi­tákra, és az elfogadott határozatokra. Az emberi jogokról szólva hangsúlyozta: a politikai, gazdasági és szociális jogok egyaránt jelentőséggel bírnak. Senki sem nyer, s mindenki-csak veszíthet, ha kö­zülük egyes jogokat más jogok rovására helyeznek előtérbe. Kívánatos, hogy minél több állam csatla­kozzék az ENSZ azon egyezményeihez, amelyek az emberi jogok biztosítását tűzték ki célul. Végül ki­fejezte reményét, hogy az ENSZ továbbra is kedve­zően válaszol azon százmilliók reményeire, akik olyan világot kívánnak, ahol kevesebb a fegyver, gyorsabb a társadalmi haladás és teljesebbek az emberi jogok. Dos Santost újraválasztották LUANDA Jósé Eduardo dos Santost, az Angolai Népi Köztársaság állam­főjét választotta meg újra elnö­kévé az MPLA-Munkapárt, amely­nek II. kongresszusa hétfőn ért véget Luandában. Hétfőn választották meg az MPLA-Munkapárt új központi bi­zottságát is. Az eddig 50 tagú tes­Hétfő — 13 óra: Rasid Karami korVnányfő ekkor várta hivatalá­ba a Valid Dzsumblatt vezette Haladó Szocialista Párt, a Na- bih Berri irányítása alatt álló Amal mozgalom, valamint a bel­biztonsági erők és a hadsereg képviselőit, hogy döntsenek mikor kezdik meg a Nyugat-Bejrút biz­tonságát szavatolni hivatott leg­újabb „biztonsági terv” végrehaj­tását. Miközben pedig péntek, vagyis a terv bejelentése óta nem­hogy csökkent, hanem inkább fo­kozódott a bizonytalanság a terv sorsát illetően, Bejrutban ismere­tületet 90 tagúra bővítették (75 tel­jes jogú és 15 póttag részvételé­vel). A párt egyhangúlag újraválasz­tott elnöke záróbeszédében közöl­te, hogy Angola az elkövetkező öt évben különösen a szocialista országokkal erősíti tovább a szi­lárd barátságát és sokoldalú együttműködését — mondotta az MPLA-Munkapárt elnöke. tessé vált, hogy Abdel Halim Haddam szíriai alelnök felhívta a muzulmán vezetőket: ez év végé­ig döntsék el, mit akarnak. Sok forog kockán. Nyygat-Bej- rút békéje a nemzeti megbékélés­hez vezető út első lépése. Az előjelek nem kedvezőek. Az ut­cák már szürkületkor elnéptele­nednek, s ha valakinek csenget­nek az ajtaján, az először fel­gyújtja a külső világítást, kiku­kucskál, csak ezután nyit ajtót. A visszaszámlálást ezért leghan­gosabban a lakosság végzi — vég­telen türelemmel. Kínai kölcsön Nicaraguának PEKING Kína kamatmentes köl­csönt nyújt Nicaraguá­nak. Az erről szóló megál­lapodást hétfőn írták alá Pekingben. A kínai bejelen­tés nem közölte a kölcsön összegét. Kína és Nicaragua szom­baton létesített diplomá­ciai kapcsolatot egymás­sal. Ez alkalomra és tárgya­lások folytatására magas­szintű nicaraguai párt- és kormányküldöttség érkezett a kínai fővárosba. A kül­döttséget hétfőn fogadta Csao Ce-jang miniszterel­nök. A közép-amerikai prob­lémákkal kapcsolatban a kínai kormányfő leszö­gezte: Kína támogatja a Contadora-csoport erőfe­szítésen. Felfogása sze­rint a közép-amerikai problémákat az ott élő né­peknek kell megoldaniuk, minden külső beavatko­zástól mentesen, tárgya­lások útján. NYUGAT-BEJRŰT Bizonytalan lépések Pokolgép robbant Dél-Afrikában NAPI KOMMENTÁR • A dél-afrikai Durban városban nagyerejű robbanás történt egy pos­tahivatalban. Az éjszakai pokolgépes akció nyolc sebesültet követelt. (Telefotó — AF — MTI — KS) A szovjet fővárosban háromna­pos ülést tart a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács. Az amerikai kormányzati dele­gációt maga Malcolm Baldridge, az Egyesült Államok külkereske­delmi minisztere vezeti, akit csak­nem négyszáz üzletember kísért el Moszkvába. Ez a tanács — amelynek mun­kájában egyébéként még soha nem vettek részt annyian, mint most — egy korábbi, az 1973-as szov­jet—amerikai csúcstalálkozó ered­ménye. Most minden jel szerint nagyon komoly esély van arra, hogy a legújabb, az 1985-ös genfi csúcstalálkozó a korábbinál tar­talmasabb életet lehel a Hétező, de eddig igazán ki nem használt szervezeti keretekbe. Mik ezek a keretek? Olyan társadalmi, de kétségtelen kormányzati jelentő­séggel is bíró szervezetről van szó, amelynek amerikai vészről több szövetségi állam, a gyáripa­ORSZÁGOS VITA AZ SZKP KONGRESSZUSA ELŐTT Számoljuk-e mások jövedelmeit? Az SZK.P kongresszusát előkészítő dokumentumok országos vitája során a sajtóban megjelenő levelek, hozzászólások mint egy nagy közvéleménykutatás adatai, megmutatják, milyen gondok, gondolatok foglalkoztatják a szovjet embereket, melyek a tár­sadalom nagyon sokakat érintő, feltétlenül megol­dásra váró problémái. I A lapokban naponta megjelenő összeállításokból ítélve ilyen, senkit közömbösen nem hagyó témának számít ma a Szovjetunióban a társadalmi igazságos­ság kérdése, s annak is egy bizonyos vetülete, a munkával meg nem alapozott, s ezért az emberek többségét nagyon irritáló jólét, a munka nélkül szerzett magas jövedelmek problémája. Mint a Pravdában megjelent levelében egy, a doni Rosz- tovban élő filozófiaprofesszor megállapította, az utóbbi időben a szovjet társadalomnak valamennyi rétegében egyre élesebben vetődnek fel az erköl­csi, a társadalmi igazságossággal összefüggő kér­dések. Az emberek többsége dühösen reagál bár­milyen, a szocializmus lényegének ellentmondó je­lenségre, legyen szó akár a bürokratizmusról, a törvényesség megsértéséről, ,vagy éppen a gyanús jövedelmekből nagy lábon élés eseteiről. Ez utób- • biak olyannyira foglalkoztatják a közvéleményt, hogy csupán a Komszomolszkaja Pravda című moszkvai lap több ezer, e témát taglaló levelet ka­pott az utóbbi hónapokban. A levélírók a meghirdetett, s az emberek több­sége által el is fogadott társadalmi ideált szembe­sítik^ a gyakorlattal. Legtöbbször azt kérik számon, hogyan lehetséges az, hogy bizonyos, indokolatlanul hiányszakmának számító foglalkozások képviselői messze megállapított jövedelmükön felül keres­nek, s hivalkodó életmódot folytatnak. „Bolti eladó és fodrász, gépkocsiszerelő és szabó, pincér — íme a nem is teljes felsorolása azoknak a szakmáknak, amelyek művelői ma sokkal nagyobb presztízsnek örvendenek, mint általában a munkások, vagy egy mérnök. S akkor még szó sem esett arról, aki hosz- szas várakozás nélkül is el tudja helyezni gyere­kedet a bölcsődében .. — írja a lap egyik harkovi olvasója. Ezek a hozzászólások elsősorban a felszíni jelen­séget, az igazságérzetet sértő, jogtalanul szerzett jövedelmek meglétét bírálják. Utalnak persze kelet­kezésük okaira is. Arra, hogy ha a gazdaság jobb működése megszüntetné a termékek, szolgáltatások sokszor érthetetlen, semmivel sem indokolható hiá­nyát, akkor megszűnne, vagy legalábbis beszűkülne az ügyeskedők működési területe is. Ám amíg az okok felszámolása nem történik meg, addig is har­cot kell folytatni a jelenségek ellen. J. Androsenko, a szovjet Tudományos Akadémia Szociológiai Ku­tatóintézetének alosztályvezetője, aki kétezer olva­sói levél vizsgálatát irányította, így összegezte a tudósak tapasztalatait: „Ha nem küzdünk e jelen­ségek ellen, akkor hamarosan hamis képzetek ala­kulhatnak ki a becsületesen dolgozó, s élni nem tudónak számító emberekről”. A kutató megállapítására pontosan rímelt a Szov- jetszkaja Rosszija egyik grozniji olvasójának, Sz. Matijev gépkocsivezetőnek a levele. A lapban külön szedett, önálló címmel megjelentetett levél írója ér­zelmeit nem is titkolva kelt ki a meg nem szolgált jövedelmek ellen, hangsúlyozva: sok kollégájával együtt vallja, hogy a Szovjetunióban ma a jövedel­mek növelésénél fontosabb, sürgetőbb feladat igaz­ságosabb elosztásuk megvalósítása. Matijev külö­nösen dühösen kelt ki az ellen, hogy a kétes erede­tű jövedelmek élvezői ma már nem is próbálnak elrejtőzni — hivalkodnak jólétükkel, s nevetnek a becsületes munkával megszolgált fizetésből élőkön. Mint írta, itt mór kevés az elítélő szó, tettekre van szükség, meg kell szigorítani a jövedelmek ellenőr­zését. „A kongresszusi dokumentumokat előkészítő elvtársak vegyék figyelembe, hogy nagyon sok em­bernek ez a véleménye” — zárta írását az egyik leg­olvasottabb szovjet lap levelezője. rosok szövetsége, a kereskedelmi kamara, és kétszázötven cég, szovjet részről pedig összesen száztizenkilenc szerv és szerve­zet (minisztériumok, egyéb fő­hatóságok, vállalatok) a tagja. Régi igazság, hogy a kereske­delmi aktivitásnak termékeny és termékenyítő politikai kö­zegre van szüksége. A jó politi­kai kapcsolatok kedvezően hat­nak a gazdasági érintkezésre, a hidegháború viszont mozdulat­lanná, vagy csaknem mozdulatlan­ná dermesztheti a gazdasági vér­keringést is. Erre a dermedtség­re a legjobb példa az elmúlt fél évtized szovjet—amerikai kap­csolatainak meglehetősen szo­morú története. Komoly esély van rá, hogy ez a Genf utáni mostani ülés sok mindent életre kelthet, ami eddig „fagyott” állapotban várta a me­legebb fuvallatokat. A két hatal­mas ország számos területen köl- ' csönös haszonnal mrágoztathat- ná fel kereskedelmi-üzleti kap­csolatait, és ilyen felvirágzásra a múltban már volt példa. A világ jól ismeri dr. Armand Hammer nevét, aki már Lenin idején gyak­ran járt Moszkvában, és aki sze­mélyes példájával évtizedek óta bizonyítja, hogy a Szovjetunióval lehet és érdemes üzletet kötni. Nyilvánvaló, hogy az élet egyéb területeihez hasonlóan sok min­dentől (elsősorban a kölcsönös akarattól) függ a folytatás, és biz­tos prognózist adni ma lehetet­len. De a sokéves hullámvölgy utáni újrakezdés ténye is igazán jó hír. H. E. A magyar zene kirobbanó sikere New Yorkban A New York-i Carnegie Hall koncertteremben tartott, kirob­banó sikerű hangversennyel fe­jezte be több mint egy hónapos amerikai körútját a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar. Az együttes november eleje óta 25 koncertet adott, túlnyomórészt Liszt, Bartók és Kodály művei­ből. A New York-i koncerten — mint az egész turnén — Fischer Ádám vezényelte az együttest, közreműködödtt Jandó Jenő zon­goraművész. A műsoron szerepeit Kodály Variációk egy magyar népdalra című műve, és Háry Já- nos-szvitje, valamint Bartók tánc­játéka, A csodálatos mandarin. Parlamenti bizottságok napirendjén Az ipar feladatai az exportnövelésben Az országgyűlés ipari bizottsá­ga tegnapi ülésén megvitatta a jövő évi népgazdasági tervről ké­szített ipari minisztériumi előter­jesztést. Az ülésen Kapolyi Lász­ló ipari miniszter mondott szóbe­li kiegészítőt, amelyben hangsú­lyozta: a jövő évi elképzelések teljesítése az egész hetedik ötéves terv szempontjából meghatározó jelentőségű. — Az iparral szemben a leg­nagyobbak a. követelmények — mutatott rá a továbbiakban az ágazat vezetője — s a tervelő­irányzatokban foglaltakat csak erős exportnövekedés mellett le­het végrehajtani. Az ipar felada­tai tehát — az előző évekhez ha­sonlóan — a külgazdasági egyen­súly javításához való hozzájáru­lást célozzák, amelyhez azonban — a kivitel fokozása mellett — javítani kell a hatékonyságot és ugyancsak elengedhetetlen a ter­mékszerkezet átalakítása. A jövő évi tervek valóra váltá­sának egyik fontos feltétele a megbízható energiaellátás. A vi­tában több képviselő is rámuta­tott a kérdés fontosságára, hang­súlyozva az ésszerű energiagaz­dálkodási politika jelentőségét. Az ipar dinamizálásához a dön­téshozatali mechanizmus gyorsí­tására is szükség van. A növekvő exportelőirányza­tok mellett egyenrangú feladat­ként szerepel a belföldi — ezen belül a lakossági — igények ki­elégítése, a hiánycikkek számá­nak csökkentése. A szabályozórendszerben nem lesznek lényeges változások 1986- ban. A kiigazítások részben az elmúlt időszakban bevezetett és átmenetinek tekinthető kedvez­mények körének csökkentését cé­lozzák, másrészt azt, hogy a jö­vedelmező és exportképes termé­kek gyártásának fejlesztési lehe­tőségei bővüljenek. Több képvi­selő is hangot adott azonban an­nak a véleményének, hogy az adóterhek növekedése sok jól gazdálkodó vállalatot nehéz hely­zetbe hoz. Gorjancz Ignác, az ipari bizottság elnöke is rámuta­tott ennek veszélyeire. A vitában részt vett és felszó­lalt Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Környezetvédelem, településfejlesztés Az országgyűlés településfej­lesztési és környezetvédelmi bi­zottsága Straub F. Brúnó akadé­mikus elnökletével hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A testü­let tagjai a hetedik ötéves terv környezetvédelmi koncepciót vi­tatták meg, illetve tájékozódtak az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal 1986. évi költségvetéséről. Szóbeli kiegészítőjében Ábra­hám Kálmán államtitkár, az Or­szágos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke hangsú­lyozta: a hetedik ötéves népgaz­dasági tervtörvény-javaslat ön­álló környezetvédelmi fejezetet tartalmaz. Ennek összeállítását széles körű szakértői és társadal­mi előkészítő munka előzte meg. A hetedik ötéves Terv. idejérejreá- t lis célként a környezet romlásá­nak fékezését jelölték,., meg.„A környezetvédelmi program meg­különböztetett figyelmet szentel a veszélyes hulladékok tárolásá­nak és hasznosításának, a levegő tisztaságát javító intézkedések­nek és az ivóvízbázisok védel­mének. A környezetvédelmi alap 1986-ban 620 millió forintot tesz ki, ebből 300 millió forint az ál­lami támogatás, a fennmaradó rész a környezetvédelmi bírsá­gokból adódik majd. Mivel ha­zánkban a környezet állapota a hatodik ötéves tervidőszakban az eddigi erőfeszítések és eredmé­nyek ellenére több szempontból tovább romlott, az új tervkoncep­ció a visszafordíthatatlan folya­ttatok megállítására helyezi a hangsúlyt. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese utalt arra, hogy megújult a tervezés rendszere, a megyei és a helyi ta­nácsok a hosszú és a középtávú fejlesztési célokat együttesen ha­tározták meg. Ezáltal is megala­pozottabbá válhattak a célkitű­zések a hetedik ötéves népgazda­sági tervtörvény javaslatában. A középtávú településfejleszté­si elképzelésekkel kapcsolatban kiemelte: fontos feladat az élet- körülmények területi eltérései­nek csökkentése; kívánatos, hogy a lakás- és az oktatási helyzetben, a vízellátásban, az út- és a keres­kedelmi hálózat fejlettségében or­szágosan kiegyenlítettebb álla­pot jöjjön létre. A bizottság vita után elfogad­ta az OKTH 1986. évi költségve­tési tervét, majd Straub F. Brú­nó zárszavával fejezte be munká­ját. A megyei képviselőcsoport ülése (Folytatás az 1. oldalról.) valamint a tornatermek, művelő­dési házalt, egészségházak épí- tés ét. Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője — az 1986. évi tanácsi költségvetési ter­vekről szólva — elmondta: fon­tos, hogy a helyi tanácsok élni tudjanak a nagyobb lehetőségek­kel, önállóan kell eldönteniük, hogy mire költik el a rendelke­zésre álló pénzeszközeiket. Ter­mészetesen elsődleges feladatuk­nak kell, hogy tekintsék a már folyamatban lévő beruházások befejezését. Újabbakat csak ak­kor célszerű elkezdeni, ha ma­rad elegendő pénzük á létesítmé­nyek fenntartására. Egyébként jövőre mintegy 3800 lakás felépí­tését tervezik a tanácsok. Kecs­keméten megkezdődik a Katona . József Színház rekonstrukció­ja, befejeződik az egészségügyi szakközépiskola építése, folyta­tódnak a kórházrekonstrukciók a városokban. A tájékoztatók után Miskó Ist­ván, a képviselőcsoport vezetője ismertette az országgyűlés téli ülésszakára való felkészülés teen­dőit, majd vitával folytatódott az ülés. A tervkoncepcióval, illetve a jövő évi tanácsi költségvetéssel kapcsolatban Csipkó Sándor, dr. Kőrös Gáspár, dr. Tóth Antal, dr. Korom Mihály, dr. Szír apák Fe­renc, dr. Kósa Antal, dr. Bak Ist­ván, Kiss István és Danka Márta képviselők mondtak véleményt, javaslatokat, illetve tettek fel kér­déseket. Felszólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is, aki egyebek között hangsúlyozta- a tervekben benne foglaltatnak a megyei pártbizottság politikai törekvései is. Az újabb célok el­érhetők, s ehhez nagyon sok se­gítséget nyújthatnak a képvise­lők is. A megyei képviselőcsoport ülé­se a napirendi pontok előadóinaik válaszadásaival fejeződött be. R. M. YAIAJTA- (BANKJEGY- (8 CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: IMS. DECEMBER »-TÖL 1M-U3 Péaanera Vételi Eladáet érfolyam lé# efyeéKra, forintban Angol font 6769.94 Ausztrál dollár 3139,90 Belga frank 89,99 Dán korona 503,65 Finn márka 644,30 Francia frank 599,79 Görög drachma a) 24,86 Hollandi forint 5624,75 Japán yen (1000) 227,96 jugoszláv dinár 14,07 Kanadai dollár 3316,68 Kuvaiti dinár 15953,40 Norvég korona 606,53 NSZK márka 1629,18 Olasz Ura (1000) 26,85 Osztrák schilling 260,38 Portugál escudo 29,07 Spanyol peseta 29,64 Svájci frank 2193,02 Svéd korona 602,4* USA dollár 4836,06 Ecu (Közös Piac) 4026,90 7188,70 3381,10 96,36 636,93 696.30 636,80 26,40 1726,25 242.06 14,93 3521,64 16940,20 644,03 1942,32 28.51 276,4* 30.67 31,4« 2326,66 639,74 4922,82 «379,12 a) vieárolliató legmagasabb banlcjegycimlet: MHo Hídépítés

Next

/
Thumbnails
Contents