Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* PETŐFI NÉPE AE MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 288. szám Árai 1,80 Ft 1985. december 9. hétfő I KÉPZÉS INTEGRÁLT OSZTÁLYOKBAN — TANÍTÓI OKLEVELET IS KAPHATNAK Óvó néni — óvó bácsi? Ez csak költői kérdés, hi­szen a közel ezer nappali és levelező óvónőjelöltből a tízet sem éri el a fiú a kecs­keméti Óvónőképző Intézet­ben. A harmincas évek elején készült épületben ma már csak az oktatás folyik, azóta, hogy elkészült a város köze­pén a korszerű kollégium. Néhány éve indult meg az úgynevezett „integrált kép­zés”, s az első év után dönthe­tik el a tanulók, hogy óvónők, vagy tanítók szeretnének-e lenni. A tanítók három év alatt szerzik meg a főiskolai oklevelet. A képzésben együtt­működnek a bajai tanító­képző főiskolával, ahonnan oktatók jönnek, kész temati­kákat kapnak. Például szigor­lati és államvizsgaelnökök is vesznek részt az oktatásban. Azt szeretnék, ha a közeljö­vőben mindenki ilyen képzést ■ A jól felszerelt könyvtár leghűségesebb olvasói sri in­tegrált osztályok tanulói. kapna, hiszen akkor három­éves kortól tízéves korig len­nének alkalmasak ugyanazok az oktatók a kisgyermekek nevelésére. Nagy segítséget nyújtana ez a módszer a de­mográfiai hullámzások okozta problémák kiegyenlítésére is. Tervezik, hogy az eddig vég­zett óvónők egyéves levelező oktatás után kapnák meg pót­lólag a tanítói diplomát. Az iskolában gyakorlóóvo­da is működik, ahol a tanulta­kat a gyakorlatban is kipró­bálhatják a hallgatók. 47 ta­nár és 17 óvónő gondoskodik a tudnivalók minél jobb elsa­játítására. Az Óvónőképző Intézet éle­téről készült képriportunk a 3. oldalon. SZÜKSÉGES A TARTÓS EGYETÉRTÉS Willy Brandt Varsóban Előrelépésre van szükség az európai és a lengyel—nyugatné­met együttműködésben — jelen­tette ki Varsóban Willy Brandt, a nyugatnémet ellenzéki szociál­demokrata párt elnöke, aki pén­tek esite érkezett a lengyel fővá­rosba Wojciech Járuzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a len­gyel államtanács elnökének meg­hívására. -Brandit látogatása egy­beesik a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokat normalizáló 1970-es szerződés aláírásának 15. évfordu­lójával. Ez a szerződés indítottja el a két ország viszonyának há­ború utáni rendezését, s az egész európai együttműködés fellendü­lését a hatveneis években. A do­kumentumot — akkori kancellár­ként — éppen Villy Brandi írta alá a nyugatnémet kormány ne­vében. Varsóba érkeatje után Brandt a lengyel televíziónak adott nyilat­kozatában emlékeztetett rá, hogy a Varsóban 1970. december 7-én aláírt szerződés megteremtette az együttműködés alapjait. A történelmi jelentőségű szer­ződés aláírásának évfordulóján táviratban üdvözölte egymást Wojciech Jaruzellskd, a lengyel államtanács elnöke és Richard von Weizsäcker, az NSZK elnö­ke. Mindketten meggyőződésük­nek adtak hangot, hogy a két ország élni fog azokkal az egye­lőre nem teljesen kihasznált le­hetőségekkel, amelyeket a szer­ződés nyújtott a lengyel—nyu­gatnémet tartus egyetértés meg­teremtésére. A Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat tiszakécskei gyára napjainkban már azok közé a me­gyei üzemek közé tartozik, ame­lyekben megtalálható a legkorsze­rűbb technika, s a dolgozók szak­mai fölkészültsége lehetővé teszi a profiljukba vágó legigénye­sebb termékek előállítását. Bi­zonyítja ezt egyebek közt, hogy gyártmányaikat a Paksi Atomerő­műben is hasznosítják. A Tisza-parti település fejlődé­sében nagy utat megtett gyára másfél évtizede készít már fém­silókat. A több száz köbméteres termékek már a méretüknél fog­va is feladják a leckét a lakato­soknak, hegesztőknek, s a többi szakembernek. Ez ideig 300 köb­méteres volt a legnagyobb, amely elhagyta az ízemet, legelőször ebben az évben fogadtak el en­nél is tágasabbra, 500 köbméte­resre megrendelést. A felhasználás színhelye a Ti­szai Vegyi Kombinát épülő poli­etilén-gyára, Bhod japán techno­lógiát alkalmaznak. A 'beruhá­záshoz szállított tizenhét 100, ti­zenkét 300 és tizennyolc 500 köb­Korszerű technika és szaktudás TISZAKÉCSKE, VEGYÉPSZER-GYÁR: TÁROLÓKBAN, FELDOLGOZÓKBAN A. TERMÉS t ■ A gazdaságokban, kihasználva a jó időt, a tápanyag-visszapótlásról is gondoskodnak, A gépek 30 ezer hektárra szórták ki eddig a szerves­trágyát. Felvételünk Jászszentiászlón készült. Eső után a földeken Könnyebb a talajmunka A megyében mindenütt befe­jeződött az őszi betakarítás. A több mint 93 ezer 700 hektár ku­korica átlagtermése — a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának előzetes ada­tai alapján — mintegy 5,3 tonna hektáronként. A nagy nehézségek árán felszedett cukorrépát folya­matosan szállítják a feldolgozók­ba az ideiglenes tárolókból, priz­mákból. Termésátlaga, szintén előzetes adatok szerint, 32,5 ton­na hektáronként, cukortartalma azonban az elmúlt évinél maga­sabb. A napraforgó két tonna termést adott hektáronként, és olajtartalma egy százalékkal ala­csonyabb, mint az előző években. Az olajfeldolgozók azt várják partnereiktől, hogy folyamato­san indítsák útnak a szállítmá­nyokat. A múlt hónapban jelentős mennyiségű csapadék hullott Bács-Kiskunban is, átlagosan 112 milliméter eső áztatta a földeket. Így, különösen a kötött talajú területeken, könnyebben vég­zik a gépek a tavasziak alá a mélyszántást, és annak elmunká- lását. A 152 ezer hektár őszi kalá­szos, a határjárók megfigyelései szerint, nem mutat olyan jó ké­pet, mint tavaly ilyenkor, gya­kori az egyenetlen kelés. Ha azonban még egy Ideig a mosta­nihoz hasonló marad az idő, az őszi gabonák jobb esélyekkel megerősödve „várhatják” a hó­takarót. Pezsgővonat Bácsalmásról, Izsákról Vasúti csúcsforgalom a Dél-Alföldön Csúcsforgalmat bonyolított le vasárnap a MÁV Szegedi Igazga­tósága. A Dél-Alföldön, összesen IV 00 áruval rakott vasúti kooswt fogadtok, illetve indítottak, jó­részt a vállalatok iparvágányairól. Az útnak indított áruk közül a legnagyobb tétel még mindig a cukorrépa: több mint 360 vagon­nal továbbítottak a feldolgozó gyárakba. Az óvvégi, ünnepelte előtti forgalmait növelik a Duna— Tisza közi borgazdaságok szállít­mányai is: áz első, pezsgővel ra­kott irányvonatoit vasárnap in­dították útnak Bácsalmásról és Izsákról külföldre. A BALLADÁTÓL A LAKODALMASIG — ÉNEKESEK, CITERÁSOK A SZÍNPADON m Nagy sikert aratott a bugaci együttes szép nótacsokra. Tartalmas népzenei találkozó Folklórszombat volt a leg­utóbbi Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az aulában kézművesek ajánlot­ták munkáikat az érdeklődőknek. Az emeleti nagyteremben pedig a megyei népzenei találkozó be­mutatóját rendezték meg, ahová Bács-Kiskun északi, északke­leti, valamint középső részéből érkeztek citerazenekarok és ének­karok. Régi hagyomány, hogy az amatőr együtteseket évről évre összehívja a módszertani központ tapasztalatcserére. Nem verseny ez, az elmúlt időszak munkájá­ról adnak számot a közösségek és egyeztetik a további teendő­ket. Kecskemétre ez alkalommal tizennégy csoport jött el, hogy nótacsokrait, dramatikus, zenés­táncos produkcióit bemutassa egymásnak. A városból és kör­nyékéről kevesen voltak kíván­csiak az amatőrök énekére és ci- terajátékára. Az induló és érke­ző csoportok zajától már-már za­varóan hangos nézőtér láttán úgy tűnt: zártkörű rendezvényről van szó. Legutóbb Dunapatajon is ez volt a helyzet. (Igaz, ott be sem fűtöttek.) Valami probléma le­het! Talán a közönségszervezők a hibásak? Szerintem inkább mélyebben, az általános iskolai ének-zene oktatásban kereshet­jük az érdektelenség okait. Pedig érdemes lett volna el­jönni a jónevű öntevékeny cso­portok találkozójára. Nagyon szép, hangulatos, élménytadó műsort láthattak a jelenlévők. Kitűnt: annak ellenére, hogy aránylag homogén etnológiai területről érkeztek az amatőrök, sok szín és változat gazdagítja népi zenés kultúránkat. A balla­dától a bordalokig, a játékos gyermekmondókáktól a lakodal­masig számtalan forma jelentke­zett értékes népdalkincsünkből. Nehéz lenne válogatni jók és jobbak között, de mint egyenlők között az elsőket dicsérhetjük a keceli, a vaskúti, a bugaci, a kis­kunfélegyházi, a lajosmizsei, a szabadszállási citerások, éneke­sek előadását. Ezeket a produk­ciókat emelte ki egyébként a szakma képviselője, Monoki La­jos, a szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola ének-zene tanszékének vezetője. A jeles népzenekutató és karmester ez évben végigkísérte a megyei együttesek bemutatóit. Szomba­ton Kecskeméten is ő elemezte — igen tanulságosan — a hallot­takat. A folklórszombatot egyéb­ként a budapesti Téka együttes koncertje zárta. F. P. J. Ágazati kongresszusok A hétvégén öt ágazat kongresszusa tanácskozott a fővárosban, és határozatok meghozatalával, valamint a tisztségviselők megválasztá­sával zárta munkáját. Szombaton fejeződött be az építők székházá­ban az Építő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa, tegnap pedig az ÉDOSZ székházában zárta kétnapos ta­nácskozását az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete, a Néphadse­reg Művelődési Házában a Közalkalmazottak Szakszervezete, a SZOT- iskolában a Bőripari Dolgozók Szakszervezete, a Fővárosi Tanácsnál pedig a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. szág gazdasági helyzetével kap­csolatban rámutatott arra: a rajtunk kívül álló okok is hoz­zájárultak gazdasági helyzetünk romlásához, de az is világossá vált, hogy gondjaink okait első­sorban magunkban kell keresni. Az előttünk álló években folya­matosan fejlesztenünk kell a gazdaságpolitikát és gazdaság- irányítási rendszerünket is. Losonczi Pál szólt arról, hogy a következő öt évnek élénkülést kell hoznia a gazdaságban, s egyben a beruházási tevékenység­ben is. Az ágazatnak nemcsak a kereslethez kell jobban igazod­(Folytatás a 2. oldalon,)* Tíz nemzet tornászai Kiskunhalason Ezúttal is nagy sikert aratott a 11. alkalommal megrendezett Túlit Péter, nemzetközi tornász­verseny Kiskunhalason. A ma­gyar utánpótlás legjobbjai 9 nemzet (angol, egyesült államok­beli, bolgár, osztrák, jugoszláv, lengyel, svéd, svájci, román) tor­nászpalántáival mérhették össze tudásukat. A nagyszerűen megrendezett viadalon nehéz gyakorlatokat láthattunk. A magyar fiatalok igazolták, hogy állják a versenyt a nemzetközi mezőnnyel is. Kü­lön öröm volt a halasi Tóth Péter kiváló versenyzése, aki harmadik lett az 1971-es születésűek me­zőnyében, de mivel legjobb ma­gyar tornászként érte el ezt a szép eredményt, egy esztendőn keresztül őrizheti a Túlit Péter- vándorserleget. A halasiak egyébként is jól szerepeltek. Zseni Zsolt össze­tettben harmadik lett az 1974-es korcsoportban, míg a legkiseb­beknél Péter Tamás ugrásban az első helyet szerezte meg. • Róka László felvételén eh egyik legnagyobb halasi ígéret, Tóth Pé­ter látható korlátgyakorlat közben. A verseny eredményeit lapunk 7. oldalán találják meg olvasóink. A SZAKSZERVEZETEK SEGÍTSÉK A GAZDASÁGI MEGÚJULÁST méteres fémsilóra szóló megrende­lést versenytárgyaláson nyerték el, holland céget megelőzve. A gyártmányokat szoros határ­időre kérték, amelyet a Vegyép- szer tiszakécskei üzeme betartott. Ezt új technológia bevezetése tet­te lehetővé: automatizált, számí­tógépes vezérlésű illesztő és he­gesztő rendszert állítottak mun­kába. Képünkön az utolsó öt méter átmérőjű, harmincöt méter ma­gas, 500 köbméteres fémsilót ké­szítik elő a szállításra. Javuljon a minőség és a termelékenység Az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek kongresszusán megjelent és felszólalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke is. Az or-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents