Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
Néhány termék részesedése az országos termelésből %-ban Földgáz P 1 B kőolaj Fürdőkád Mágn. hang rög z. Parketta Ggümölcskonzerv Vágott baromfi 42,t 43 fi | 39, k 3^ Mas,5 T S3,3 25,6 48,r 44,7 43,6 49,Z imr lepítések leállításával és nagymérvű selejtezéssel reagáltak. A megye állatállománya a tervidőszak első éveiben a tervezettet némileg meghaladó ütemben nőtt. Az utóbbi két évben azonban jellemzővé vált az állatlétszám csökkenése, ezen belül különösen kiemelkedik a tejelő szarvasmarha- és a háztáji kocalétszám visszaesése. Piaci okokra és időszakonkénti túltermelésre vezethető vissza a hízottliba-előállítás és a juhtenyésztés csökkenése. A tenyésztéspolitikai célkitűzések végrehajtásának eredményeként nőttek az állattenyésztés fajlagos hozamai, a fejlődés mellett azonban jelentős biológiai potenciálok maradtak kihasználatlanul. Az állattenyésztés fejlődésének egészére rányomta bélyegét a végtermék értékesíthetőségének hullámzása, a szállítások megbízhatatlansága, a takarmányok beltartalmi értékének romlása. A takarmánygazdálkodás, ezen belül a rét- és legelő- gazdálkodás nem fejlődött a kívánalmaknak megfelelően. A kukoricatermesztés visszaesése komolyan veszélyezteti az állattenyésztés jövőjét. Nagyüzemi szarvasmarha- és sertéstelep a tervidőszak során úgyszólván nem létesült és elmaradt a férőhelyek és technológiák indokolt rekonstrukciója is. A kistermelés feltételei javultak, szélesedett a nagyüzemi integráció és új együttműködési formák alakultak ki. Az anyagi, műszaki ellátás, valamint a termékértékesítés lehetőségei azonban a kívánatosnál kisebb ütemben fejlődtek. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének növekedési üteme lelassult, jövedelmezősége a tervidőszak végére számot tévőén mérséklődött. A VI. ötéves tervidőszakban a föld védelmi törvény helyi végrehajtása következtében tovább javult a termőföld-hasznosítás. Folytatódott az üzemi és a komplex melioráció. A törekvések ellenére nem vált általánossá a környezetkímélő technológiák bevezetése. A mezőgazdasági vízrendezés tovább folytatódott, de a vízzel való gazdálkodás ésszerű fejlesztése elmaradt a lehetőségektől, az üzemek a rendelkezésükre álló öntözőkapacitásokat is — döntően gazdaságossági okokból — csak részben hasznosították. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodása tovább fejlődött, a pénzgazdálkodás és a közgazdasági munka javult, de még mindig elmarad a követelményektől. A termelési színvonal emelkedésének, a meglévő tartalékok feltárásának eredményeként a vállalati nyereség 1982-in rav ; gazdasagoknál folymatosan) növekedett, azóta csökken. A veszteséges üzemek száma és az összes veszteség kismértékben növekedett. A differenciálódás a gazdaságok között a termelés volumenében és színvonalában folytatódott. A kedvezőtlen adottságú üzemekben az árkiegészítés változása, az elvonási intézkedések nehéz helyzetet teremtettek. A megyében a VI. ötéves tervidőszak során az erdőterület 8600 na-ral bővült, ennek nagy részét termelő- szövetkezetek telepítették. Ezzel az erdőterület aránya a megyében az országos átlaghoz közelít. Továbbra is gond azonban, hogy a megtermelt favagyont a kitermelési helyektől távol dolgozzák fel és értékesítik. 5 A megye élelmiszeripara nem mindenben felelt meg annak a követelménynek, hogy a mezőgazdaság által termelt termékeket lehetőség szerint a termőhely közelében, megfelelő biztonsággal dolgozzák fel. A tervidőszak során lelassult az a műszaki fejlesztési folyamat, amely a 70- es évek második felében jellemezte az ágazatot, ezt azonban most még ellensúlyozta, hogy az előző fejlesztések eredményeként az új kapacitások ebben a tervidőszakban léptek termelésbe és hatásuk ekkor érződött (bébiétel-gyár, regionális vágóhidak, BÁCSHÚS). Lényegi fejlesztés csak a tejiparban és a hűtőiparban volt. A legfeszítőbb gondok a húsiparban vannak, mivel a tröszt az állandóan megismételt ígéretek ellenére sem újíttatta fel kiskunfélegyházi vágóhídját. A beruházás rendkívül magas bekerülési költsége miatt nem sikerült megkezdeni a megyei elképzelésekben szereplő Duna —Tisza közi Hűtőházat. 6 A megye közlekedési hálózata — a tervidőszak során megvalósult szerény mértékű fejlesztés ellenére — csak részben alkalmas a korszerű igények kielégítésére. Folytatódott a vasútvillamosítás, a korszerű burkolatú utak aránya azonban az indokoltnál lassabban nőtt. Sok helyen alapvető fontosságú összekötő és bekötőutak hiányoznak. Az elmúlt időszakban a viteldíjak emelkedése és a piac szűkülése következtében mind a személy-, mind a teherszállítás teljesítménye csökkent. 7 A hírközlés korábbinál gyorsabb fejlesztése sem mérsékelte számottevő elmaradásunkat. A tervidőszak során a megye 8 települése bekapcsolódott az országos és nemzetközi távhívó-hálózatba. A községek többségében azonban az alapellátottságot jelentő munkaidőn túli telefonálási lehetőség sem adott. 8 A megye kereskedelme változó színvonalon tett eleget a kiegyensúlyozott áruellátás és vendéglátás követelményének. A várható 1985. évi forgalom — összehasonlítható árakon — 6%-kal haladja meg az öt évvel korábbit. Jelentős, a tervezettet meghaladó alapterület-bővítés és hálózatfejlesztés valósult meg. Az áfé- szek — különösen a községi és a kül- tétületi lakosság ellátásában — igen fontos szerepet töltenek be megyénk kereskedelmében ux. -;-aesük g tervidőszak során lelassult. Az elmúlt öt évben a lakosság jobb ellátását segítő szervezeti változások valósultak meg a kereskedelemben. A kiskereskedelmi vállalatok lehetőséget kaptak nagykereskedelmi tevékenységre, a nagykereskedelem pedig bővítette kiskereskedelmi hálózatát. Az elmúlt években a megye idegenforgalmi adottságainak kihasználása javult. Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason szállodát, Kiskunmaj- sán, Bugacon — termelőszövetkezetek beruházásában — motelt adtak át. Idegenforgalmi helyeink látogatottsága megháromszorozódott, de ezt a háttérszolgáltatások fejlődése nem követte kellő mértékben (valutabeváltási lehetőség hiánya, ajándéktárgyak szűkös választéka stb.). Ezért az idegenforgalomból származó bevételek növekedése elmaradt a lehetségestől. 0 A tervidőszak kiemelt jelentőségű feladata volt a lakás iránti igények differenciált kielégítése. A célul kitűzött 20 ezer lakás felépítése megvalósul. Ezen belül azonban a célcsoportos állami lakások aránya az eredetileg tervezett 12,8% helyett 8% körül alakul, és az eredmények ellenére a jogos lakásigénylők száma még mindig magas. A fiatal házasok és a több- gyermekes családok lakáshoz jutását segíti a megyei tanács tervidőszak végén indított és jelenleg is folyamatban lévő hároméves programja. A magánlakás-építést akadályozó építőanyag- és telekellátási gondok a tervidőszak végére némileg oldódtak. A folyamatosán és gyors ütemben növekvő lakásárak különösen az utóbbi években nagy terhet róttak a lakosságra, és helyenként a fizetőképes kereslet beszűkülését okozták. 10 A lakossági infrastruktúra fejlesztésében tervszerű előrehaladást értünk el. A VI. ötéves tervidőszak jelentős eredménye, hogy 1985. év végére minden önálló település közműves vízellátásának alapfeltételeit sikerül megteremteni. Megoldásra váró feladat azonban az egészségre ártalmas vizű települések ivóvízellátásának javítása. A szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztító kapacitás fejlesztése szerényebb mértékű volt, s ennek következtében a „közműolló" tovább nyílt. A tervidőszak végére már 27 településen javítja megyénkben vezetékes gáz a lakosság életkörülményeit és a gazdálkodás feltételeit. Javult — bár nem az igényeknek megfelelő ütemben — a villamos- energia-szolgáltatás színvonala. A megyei tanács támogatásával öt év alatt közel 1700 tanyába jutott el a villany. A tervidőszakban a kommunális szolgáltatások fejlődése mérsékelt volt. A megye környezetvédelmi helyzete az elmúlt öt évben tovább romlott. 11 Az oktatás terén az igényeket megközelítő fejlesztések valósultak meg. Az elmúlt öt évben a bölcsődei ellátottság csaknem teljes körűvé vált, az óvodák zsúfoltsága pedig a fejlesztések eredményeként mérséklődött. A tervidőszakban kiemelt program volt az általános iskolai tanterembővítés. A tervezett 320 új tanteremmel szemben 440 létesült, s ennek eredményeként a megnövekedett tanulói létszám ellátáson túl a kétműszakos tanítás arányát is mérsékelni lehetett. Középiskolai intézményhálózatunk a hosszú idő óta mérsékelt fejlesztések miatt mennyiségében és szerkezetében nem felel meg a következő időszak igényeinek. Az egy tanárra jutó tanulók magas száma — a pedagógusok számának növekedése ellenére — sem az általános, sem a középiskolákban nem csökkent. A képesítés nélküliék aránya az általános iskolákban 2%-ról közel 3,5%-ra emelkedett. 12 A megye lakosságának egészségügyi ellátása a VI. ötéves tervidőszakban tovább javult, noha ezt sem a lakosság egészségi állapoA lakosság pénzbevétele (mrd. FI) 30_ 20_ 70 __j & 0 84 82 83 8M 85 A fontosabb ^""ÍCfOÍut növények termésátlaga kg /ha -ban Búza Rozs 4259 4567 4365 Ml Őszi árpa Uultorica Napraforgómag 3259 3646 4664 5276 4824 206 fi 49Z6 - 60 átlaga 4984-85 átlaga A beruházások megoszlása szektoronként %-ban um [4ÖSÖ1 Lakossági E3 szövetkezeti Q állam 4,6 n>r 4,& mrd. R \ 2,6 mr4 /7 —\ 7,4 mrd ==\ H 68,6 Z X 2,4 mrd R ±v 5,2 mrd R. 52,5 ta, sem az ezzel kapcsolatos megelégedettsége nem tükrözi egyértelműen. Az egészségügyi intézmények integrációja előrehaladt, Kecskeméten teljes körűvé vált. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálják az időszak végén befejeződő szakorvosi rendelőintézetek és kórházi bővítések. A szociális otthoni férőhelyek csekély mértékű bővítése elmaradt az indokolt szükségletektől. 13 A szocialista szektor beruházásai a VI. ötéves terv időszakában várhatóan 37 milliárd Ft körül alakulnak, ami folyó áron nem több az előző öt év beruházási teljesítésénél. A népgazdaság valamennyi ágában nőtt az elavult állóeszközök aránya és nem tudtunk a jogos igényeknek megfelelően előre lépni a termelő és nem termelő infrastruktúra fejlesztésében. Az állami beruházások aránya az országos átlagnál alacsonyabb. A beruházások kétharmada vállalati döntés alapján valósult meg, s a korábbiaknál nagyobb mértékben irányult gépvásárlásra, illetve az állóeszközök megóvására. A tanácsi szektorban — a központi elvonások ellenére, a társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettet meghaladó mértékű, 6 milliárd Ft körüli beruházás valósult meg. A lakosság beruházásai öt év alatt elérik a 10 milliárd Ft-ot. A beruházási folyamat szervezettsége továbbra sem kielégítő. 14 A megye lakosságának jövedelmi helyzete az országoshoz hasonlóan alakult. A nyugdíjakkal együtt a készpénzbevétel 1980 és 1985 között várhatóan 36%-kal emelkedik, ami némileg elmarad az árnövekedés ütemétől. Ebben az játszik szerepet, hogy a megyénkben az • országost jelentősen meghaladó arányú termékértékesítésből származó bevétel öt év alatt csak kevesebb mint 20%-kal nőtt. A bérek és keresetek növekedésének üteme az országosnak megfelelő. A havi átlagkereset azonban — ágazatonként különbözően — 5000,— Ft körül alakul, s ezzel a megyék rangsorában az utolsó harmadban vagyunk. A társadalmi juttatások növekedése ellenére egyes rétegek (pályakezdők, családalapítók, nagycsaládosok) helyzete romlott, az őket segítő szociAz ált. isk. osztálytermek száma 2000 4500 4000. 500 20TZ 2493 222/ 22/8 133/ 80 84 82 83 84 85 420 440 400 Az egy'foglalkoztatottra juio termetes %-ban nehézipar • könnyűcp. élm.ip. ev 80 84 8*i 85 Bővült a bácsalmási könyvtár A kőolaj- és föídgázbányászat kiskunhalasi központja Útépítés Tiszakécskén, az Erkel utcában 3 PETŐFI NÉPE 1985. december 7. szombat PETŐFI NÉPE 1985. december 7. szombat 4
