Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
4 ö PETŐFI NÉPE • 1985. december 31.-----------------------------------------------------— -----------------------------------------------------* *—1 M indig van teendő! A megyei pártbizottság december 18-i ülésén úgy értékelte Bács-Kiskun megye gazdaságának fejlődését, hogy az fő irányaiban megfelelt az előzetes elképzeléseknek. Ez azt jelenti, hogy noha megyei szinten számos, mutatóval is mérhető teljesítmény elmaradt a tervezettől, több — és egyre több — vállalatnál, szövetkezetnél fedezhetők fel a korszerű gazdálkodás jegyei, a jövedelemorientált tevékenység és a termelési erőforrásokkal (anyaggal, energiával, munkaerővel) való ésszerű takarékosság. Kedvezőtlen hatások Problémáink és eredményeink az országoshoz hasonlóak, hiszen Bács-Kiskun megye gazdasága a népgazdaság egészének része. A termelés sajátos szerkezete — a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar meghatározó szerepe — miatt azonban fokozottan érvényesült a több éve tartó aszály, aí anyát tekintve nagyobb kárt okozott az év eleji vihar és fagy. A szokatlan — bár a kontinentális éghajlaton nem rendkívüli — hideg és az ezzel egyidejűleg jelentkező energiaellátási gondok az iparban és az építőiparban is zavart okoztak. A lemaradásokat ugyan mindenütt pótolták, a többlet különbség azonban mérhetően csökkentette a nyereséget. Ez is — de nemc.-ak ez! — szerepet játszott abban, hogy megyénk gazdálkodóinak vállalati eredménye az idén tovább csökkent, a veszteség összege pedig a korábbi évekéhez képest magas. A közgazdasági szabályzók jövedelemelvonó hatásával már az év elején lehetett számolni, de az év közbeni piaci visszaesés, keresletcsökkenés sok vállalatot ért meglepetésként, nehéz helyzetet iterem'.ive számukra. Több helyiéin csak ezek a hatások, és nem a termékszer- ikezet-átalakítás szükségességét légen hangsúlyozó szakmai előrejelzések és politikai állásfoglalások ébresztették rá a gazdálkodókat arra, hogy a piacon korábban elfogadott termékek változatlan (és különösen romló) minőségben már nem adhatók el, vagy csaik a megszokottnál jóval alacsonyabb áron. Követésre méltóak megyénk azon vállalatai, amelyek elébemennek a változásnak, Így többek között a világbanki pályázatokon rendszeresen sikerrel részt vevő MEZŐGÉP Vállalat, vagy a Duna- vecsei Fémipari Vállalat, amely többszörösére növelte dolláreí- számolású exportját azáltal, hogy új korszerű termék gyártását kezdte meg az (idén. Lehetne még sorolni a jő példákat — de a rosszakat is. 1985-ben is fontos feladata volt megyénk gazdálkodóinak, hogy segítsék az ország külgazdasági egyensúlyának megtartását. A rubelelszámolású export 6 százalékkal nőtt ebben az évben annak ellenére, hogy a szabályozás nem minden esetben teremtette meg az ebhez szükséges érdekeltséget. Konvertibilis valutával fizető vevők számára viszont az idén csak 1 százalékkal adtak el többet megyénk gazdálkodói, minit tavaly. Ezt is olyan körülmények között sikerült elérni, hogy, az exportár-csökkenés szinte az' egész élelmiszeripart sújtja, és — elsősorban az italiparban és a baromfiiparban — váratlan eladási nehézségek is jelentkeztek. összességében a megyéből származó élelmiszerkiviitel csupán 90 százaléka az 1984. évinek. Az ésszerűbb felhasználás kényszere A gazdasági környezet változása nemcsak ösztönöz a kor követelményeinek jobban megfelelő gazdálkodásra, hanem kényszerít is. Az erőforrások takarékosabb igénybevétele nem új követelmény. Számos gazdálkodónak azonban csak az energiahordozók idei kényszerű korlátozása mutatta meg, hogy a keveset is el lehet úgy osztani, hogy az — még ha alacsonyabb szinten is — biztosítsa a folyamatos termelést. Az idei gondok egyébként arra is rámutattak, hogy az esetleges energiakorlátozások /előkészítése, az arányosabb teherviselés kialakítása nagy figyelmet igényel a vállalatokon kívül is. Ugyancsak gazdasági kényszer — és csak ritkán tudatos mun- kaerő-gazdalkodás — eredménye, hogy az idén először került sor nagyobb számban olyan dolgozók átcsoportosítására, akii két munkáltatójuk nem tudott hatékonyan foglalkoztatni. Ez a mozgás. amely részben vállalaton, szövetkezeten belül valósult meg, mintegy 500 embert érintett. „Utcára” senki nem került, a helyi állami és pártszervek segítségével legtöbben lakóhelyükhöz közel találtak munkát. Az anyag- és energiatakarékosság, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás igénye a pazarlás, az indokolatlan és eredményt nem hozó többletfelhasználás megszüntetését jelenti. Nem értelmezhető azonban úgy, hogy a költségekkel a termelés rovására is takarékoskodni kell. A szerves- és műtrágya-felhasználás például nem csökkenthető úgy, hogy az veszélyeztesse a talaj termőerejének utánpótlását. Komoly károkat okozhat a mező- gazdasági kultúrák növényi és állati kártevői elleni határozott fellépés „elspórolása" is. Sajnos 1985-ben előfordult ilyen „takarékosság". Van lehetőség a fejlesztésre A fejlesztési erőforrások egy harmadik csoportjában viszont már régóta ismerik gazdálkodóink a szűkösséget. Beruházásokra ugyanis 1985-ben (akárcsak a korábbi években) kevés volt a forrás, lényegében csak a folyamatban levő fejlesztésekre futotta. A szűkös beruházási lehetőségek azonban kényelmessé teszik egyes vállalatainkat és szövetkezeteinket! Kétségtelenül könnyebb a pénzhiányra hivatkozni, mint értelmes, gyorsan megtérülő fejlesztési elképzelésekkel előállni. Pedig — mint ezt a közelmúltban megyei gazdasági vezetők előtt a Magyar Nemzeti Bank egyik elnökhelyettese elmondta — a népgazdasági célokkal megegyező, piacképes terméket előállító fejlesztésre van, illetve lesz hitel és más pénzügypolitikai támogatás is. Az egyébként kicsi beruházási eszközök hatékonyabb felhasználásának eszköze a kapcsolódó tevékenységű üzemek közös fejlesztése, a források koncentrálása lehet. Erre is vannak jó megyei példák, mint a Kalocsa környéki mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzemek együttműködése a KAGE-n belül. De még itt is számottevő előrelépésre lenne lehetőség, ha az érintett üzemek felismernék a térségi integráció kiterjesztésében rejlő lehetőségeket. , Testület irányít Az év fontos, eseménye volt, hogy az állami mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, valamint a tanácsi vállalatok szinte teljes körében megalakultak a vállalati tanácsok és választott vezetőségek. Az iparban és építőiparban is megkezdődött az új vállalatirányítási formák kialakítása. Az új testületek létrehozásának és tevékenységük első időszakának tapasztalatai jók. A dolgozók elégedettségét váltotta ki, hogy a testületek tagjainak felét a munkahelyi közösségek választották saját körükből. Több helyen előfordult az is, hogy a „hivatalos” jelöltet leszavazták és azt a személyt küldték a vállalatot irányító tanácsba, akit ők maguk alkalmasnak tartottak. Az új vezető testületek megválasztását szinte mindenütt jó előkészítéssel, körültekintően végezték. Ennek is köszönhető, hogy — négy igazgató kivételével — a funkcióban levő vezetőket a testületek megerősítették, többnyire 100 százalékos szavazati aránnyal. Az igazgatóválasztások számos fontos politikai tapasztalatot hoztak, de az új vállalati formákra való áttérést nem egyszerűsíthetjük le arra, hogy ezentúl az igazgatókat nem kinevezik, hanem választják. A korábbinál demokratikusabb vállalatirányítás lényege az, hogy felelős testületek alakultak a vállalatok élén, a gazdasági, szociális, fejlesztési kérdések eldöntésére. Igazi megméretésük még csak most, a mérlegzárás, tervkészítés, stratégiakialakítás idején következik be. Megyei példa is van már arra, hogy vállalati tanácsok alapvető fontosságú, jövőt meghatározó döntéseket hozzanak. A Kunba- ja-Bácsszőlősi Állami Gazdaság több ok miatt hosszabb, idő óta veszteséges, s mivel tevékenységét döntően a jelenleg kedvezőtlen közgazdasági és piaci pozíciókkal rendelkező szőlőtermesztés és -feldolgozás határozza meg, a vállalati tanács arra a következtetésre jutott, hogy a válságból való önerejű kilábalásra a gazdaságnak nincs esélye. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vállalati tanácsa viszont vállalta, hogy saját gazdaságának szélesebb tevékenységi körébe illesztve biztosítja a kunbajai termőföldek, ültetvények, eszközök hatékonyabb hasznosítását, az ott dolgozók foglalkoztatását. A helyi döntések felelőssége 1985 a felkészülésé volt, 1986 pedig már az első gyakorlat éve lesz a tanácsi gazdálkodás új rendszerében. A folyamatban levő lakás-, közmű-, oktatási és egészségügyi beruházások mielőbbi befejezését kiemelten kezelik a készülő helyi és tanácsi tervek. Az újonnan induló fejlesztések eldöntésében a városi és községi tanácsoké a felelősség. Nekik kell felmérni, hogy melyek az adott településen a legfontosabb, kielégítésre váró igények, és mérlegelniük kell azt is, hogy az elhatározott beruházások mellett jut-é élég forrás a már meglévő intézmények fenntartására, működtetésére. A tervezett források közül az állami támogatás összege 1986- ban biztosan nem lesz növelhető, a helyi érdekeltségi bevételek növelésében azonban közvetlenül érdekeltek a tanácsok. Ezeket ugyanis az új szabályok szerint sem a központi költségvetés, sem a megyei tanács nem vonhatja el és nem csoportosíthatja át. Ha nagyságát tekintve nem is minden esetben, politikai jelentőségét illetően kiemelkedik ezek közül a településfejlesztési hozzájárulás, amelyet — az elmúlt egy év tapasztalatai szerint — nem fogadott a lakosság egyértelműen kedvezően. Ebben szerepet játszott a tömegtájékoztatás kétkedő hozzáállása, de a helyi vezetők is inkább ellene szóltak, mint mellette. Pedig a lakosság egészét megmozgató célok megfogalmazásával, jó politikai előkészítéssel a település- fejlesztési hozzájárulás fontos része lehet az egy város vagy község fejlődését megalapozó forrásoknak. Természetesen nem mondhatunk le a társadalmi ösz- szefogás hagyományos formáiról sean, és ezt figyelembe kell venni a településfejlesztési hozzájárulás nagyságának, a mentesítettek körének megállapításakor is. Lassú kibontakozás A megyei pártbizottság hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikai célok teljesítése mindennemű előrelépés feltétele. Az 1985- ös év összességében megyénkben sem hozott kiemelkedő eredményeket, noha vállalataink és szövetkezeteink között vannak, amelyek számottevő sikereket könyvelhetnek el. Más gazdálkodók válságos időszakot éltek át, a megye egészét tekintve mégsem kell kudarcokról beszámolni. Lassan kibontakozni látszanak azok a jegyek, amelyeknek az 1986-ban kezdődő új tervidőszakban meglhatározókká kell válniuk, hogy az évtized végére előirányzott gazdasági fellendülés, megvalósulhasson. Király László György az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa ■ Az elmúlt években a megye idegenforgalmi helyeinek látogatottsága megháromszorozódott. Mindebben jelentős szerephez jutottak a közelmúltban átadott szállodák, motelek, köztük a bajai Sugovica Hotel és Kemping. • A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági üzemének 1983-ban 1,1 milliárd forintért elkészült halasi főgyűjtőjénél fut össze a térség 15 olajtermelő kútjából kiinduló szállító csővezeték. • Kiskunfélegyházán a Petőfi-lakótelepen már 1150 lakasba költözhettek be, s jó néhány kiegészítő létesítmény — általános iskola, óvoda, bölcsőde, ABC-áruház is — idejében elkészült. Munkánk eredményei ■ Az utóbbi öt esztendőben a Magyar Hűtőipar egyik legnagyobb beruházása — mintegy 800 millió forint értékben — a bajai gyárat „érintette”. Másfél éves munka után elkészült az ezer vagonos hűtőház és több mint kétszeresére bővült a feldolgozóüzem is. Az új csarnokba zömmel olyan gépek kerültek, amelyek segítségével gyarapíthatták az exportált termékek körét. (Somos László felvételei) • Az esztendő végére minden önálló település közműves vízellátásának alapfeltételeit sikerült megteremteni. A kecskeméti új víztorony a gyorsan fejlődő megyeszékhely szinte minden „vízgondját” megoldotta. • A számítástechnika elterjedését jelzi, hogy mind több üzemben, vállalatnál, szövetkezetnél alkalmaznak számítógépet. Jó néhány olyan szakkör működik a megyében, ahol a fiatalok iskoláskorukban elsajátíthatják ennek a szakmának csínját-bínját. (A kecskeméti Katona József Gimnázium tanulói is gyakorolnak... ■ A VI. ötéves tervidőszakban a megye nyolc települése kapcsolódott az országos és nemzetközi távhívóhálózatba. Felvételünk a kiskunfélegyházi crossbarközpont nyári próbaüzemelése idején készült.
