Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
4 * PETŐFI NÉPE • 1985. december 29. Nyereségesebbé tehető a szarvasmarhatartás Vannak jó módszerek A közelmúltban a televízió A Hét című műsora is hírül adta, hogy az egy főre számított tej- és tejtermék-fogyasztásban európai mércével mérve is előkelő helyen vagyunk. Az elmúlt időszakban lapunkban több írás foglalkozott a háttérrel, a szarvasmarha-tenyésztéssel, megállapítva, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az ágazatra. Ezúttal két szarvasmarhatartó termelőszövetkezetbe látogattunk, a mélykúti Leninbe és a bajai Augusztus 20-ba. • Bárján szépen fejlődnek a borjak a Stejman-ketrecekben. (Archív felvételek) HALASI KEZDEMÉNYEZÉS Nemesíthető-e „alföldi kukorica”? Januártól gazdasági társulás A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet három éve a szomszédos Vörös Szikra Tsz-szel létrehozta a Kiskun Növénynemesítő Társulást, amely tulajdonképpen egy hibrid- kukorica-ne- mesítő munkáját hivatott segíteni, eredményeit a gyakorlatban kipróbálni, a fajtákat elterjeszteni. Dr. Mohamed Samir Rady professzor 1981 óta dolgozik a Vörös Október Tsz-ben, feladata új szemes, siló és pattogatni való hibridkukoricák kutatása, előállítása. Beszélgetésünk kezdetén nemesi- tői feladatáról érdeklődtünk. — Elméleti • Képünk nyáron készült egy bemutatón, amikor dr. Samir Rady a tenyészkertben új fajtáiról beszélt a szakembereknek. Mélykúti Lenin Tsz A mélykúti Lenin Termelő- szövetkezetben 480 fekete-tarka holstein-fríz tehenet tartanak. Nyereségesen. 1 Tubónszky László szarvasmarha-tenyésztő ágazatvezető elmondta, hogy a szövetkezet a legrosszabb földterületein és másodvetéssel annyi takarmányt állít elő, hogy önellátóak. A növénytermesztő ágazattól önköltségi áron kapják a silókukoricát, a lucernát és a szalmát. Azonban számításokkal igazolták, hogy az ágazat még akkor is hozna jövedelmet, ha lényegesen drágábban, kereskedelmi áron szereznék be a takarmányt. Több rendszergazdaság szakemberével tartanak kapcsolatot. A Délalföldi Állattenyésztési és Fejlesztő Vállalat munkatársai is havonta jönnek ellenőrző fejést végezni. Ekkor számítják ki a tej beltartalmi értékét és ennek alapján a takarmány összetételét; azt, hogy egy-egy tehénnek teljesítménye függvényében mennyit adjanak. Szólni kell két gépről is. Az egyik a programozható szalmadúsító berendezés. Ezzel átdolgozva a takarmányt, jobban emésztik és hasznosítják az állatok. A másik — a szövetkezet műszaki gárdája által összeállított — lucernaliszt-készítő berendezés. Saját géppel, saját lucernát feldolgozni csaknem fele annyiba kerül, mint ha vásárolnák. A tejet a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnak adják el. Tavaly áttértek a sajtáros fejés- ről a tartályosra, így az első osztályú tej aránya 63 százalékra emelkedett. Egymillió forintért „pillanathűtőt” vásároltak, ami rövid idő alatt négy—nyolc Cel- sius-fokra hűti a tejet. Ez a befektetés várhatóan egy-két éven belül megtérül. Nagy szerepe van a tej minőségének alakulásában a bérezésnek is — hangsúlyozta a fiatal ágazatvezető. Jobb minőségű tej fejéséért több pénzt kap a dolgozó. Minden esztendőben felülvizsgálják a bérszabályzatot, így a minőségi munka folyamatosan előtérben marad. A szarvasmarha-ágazatnak önálló bérgazdálkodása van, az eredmény jobban befolyásolja a fizetési boríték vastagságát. Augusztus 20., Baja A bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetben a szarvasmarha-állomány jóval kisebb. Mindössze 300, amiből 184 a tehén. A tartás nem jövedelmező. Az elmúlt éveket vizsgálva azonban csökkent a veszteség. Rieg- ler Mátyás telepvezetőt és Korsós Imre főagronómust kérdeztem, mit tettek ezért? Mint válaszaikból kiderült: javítják, frissítik a tehénállományt. A bikaborjakat a tagsághoz, vállalkozókhoz helyezték ki hizlalásra. Így jelentős költségmegtakarítást értek el. Az idén tavasszal megváltoztatták a bérezést. Eddig egységesen 50 fillért fizettek egy liter tej fejéséért, most a harmad- és első osztályú között majdnem háromszoros a különbség. A borjúkkal nemrég csak egy gondozó foglalkozott, ma már ketten látják el őket. A súlygyarapodás növekedésén lemérhető, hogy megérté a még egy fő alkalmazása. A borjak egészséges felneveléséért külön pénz illeti a dolgozókat. Ezeket a módosításokat alkalmazva a két szakember reméli, hogy ezt az évet már veszteség nélkül zárja az ágazat. Megtalált utak Baján Riegler Mátyás a veszteségcsökkentés érdekében tett intézkedések közé sorolta a Stej- man-ketreces nevelési módszert. Ennek lényege, hogy születésük után a borjakat elkülönítik az anyjuktól, és egy szabadban elhelyezett ketrecben nevelik tovább. Itt a friss levegőn (télen is) egészségesebben fejlődnek. Tavaly óta alkalmazzák ezt a módszert. Mélykúton a Lenin Termelő- szövetkezetben születésük után a borjak 8—10 napos korukig az anyjuk mellett lehetnek az istállóban, egy elkülönített kis részen. Ellenállóbbak, egészségesebbek így az állatok — tartják az ottani szakemberek. Az anya közelsége, a nyugodt együttlét, a tőgyből való szopás, a természetesség kedvezően hat a fiatal állatok fejlődésére. Ezek szerint mindkét módszer jó. Hogy melyiket alkalmazzák, a helyi sajátosságoktól függ. A fontos az, hogy megtalálják azt, amelyik az ágazat jövedelmezővé tételéhez hozzájárul. L. Szabó László Hazai kisszámítógépek A személyi komputerek egy része ma már nálunk is joggal tart. igényit arrra, hogy házi számítógéppé váljék. Előállításuk, működtetésük, forgalmazásuk gondjáival legalább ötven ki- sebb-nagyobb hazai cég foglalkozik. Pedig sokan úgy vélik, hogy reménytelen kísérlet felvenni a versenyt a messze- massize előttünk járó nagy cégekkel, amelyek maguk is egyre öldöklőbb harciban próbálnak talpon maradni, de amelyek mögött óriási kuitaitó-fejleszitiő gárda, általiunk szinte elképzelhetetlenül nagy tőke áll. Ám mások úgy érvelnek, hogy ha igazán meg akarjuk érteni, meg akarjuk ismerni a fejlett technikát és technológiát, akkor bizonyos mértékben miagunknak is végig kell kínlódnunk a „szülés” néhány olyan fájdalmát, amin a ' vezető cégék fejlesztői is keresztülmentek. Arról viszont már kevesebbet beszélünk, hogy számítógépet és hozzá való programot gyártani Magyarországon csak pillanatnyilag, a hiány miatt felkorbácsolt mlalgas árak mellett gazdaságos. De hla majd a hiány enyhülése következtében esnek a külföldi gépek árai, vajon akad-e vevő a magyar számítógépekre? Mert egyébként a rendkívül erős nemzetközi mezőnyben sincs szégyenkeznivalónk, de gazdaságos gyártásukhoz idehaza eladhatatlan sorozatnagyságra lenne szükség. Nem sok jót ígér a jövőt illetően az sem, hogy minden fejlesztő és gyártó szinte kizárólag csak az alapgép előállításéval foglalkozik, ugyanakkor a nélkülözhetetlen tartozékokkal és perifériákkal senki sem törődik. Kiadásul semmiféle együttműködés sincs a különféle gépek fejlesztői között. • Efcy hazai fejlesztésű és gyártású személyi számítógép. és gyakorlati kutatással egyaránt foglalkozom, a gyökérszelekciós eljárással ne-= mesített hibridekről írt munkámmal doktoráltam, majd kandidáltam. Ma a gyakorlati nemesítést részesítem előnyben, itt Halason van 10 hektáros tenyészkertem, ahol az én kívánalmaimnak megfelelő feltételeket tudunk teremteni. — ÍMit értek el ezen a területen? — Több ezer hibridet sikerült előállítani, ezek közül a legjobb eredménnyel kecsegtetőket; jelenleg huszonhármat, vizsgálnak a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti telepein. Az idén két fajta kapott állami elismerést. — Mit „tudnak” ezek a fajták? — Az elismertek, a Kiskun TC—240-es és a Kiskun TC— 380-as rövid- és középtenyész- idejűek, vetőmagtermelésük gazdaságosabb, mint a most forgalomban lévőké, jól címerezhetők, nagy termőképességűek, biztonságosan termeszthetők. Az előbbiekből már 125 hektáron állítottunk elő vetőmagot, a szárazság ellenére 3 tonnát fémzároltak hektáronként. Ez a mennyiség jövőre elegendő lesz mintegy 20 ezer hektár vetéséhez. A másik hibridből 90 hektárról kaptunk termést, ami az előzőnél valamivel kisebb területre elég. — A most vizsgázó hibridek reménykeltőek? — A szemes kukoricából húszat tartok figyelemre érdemesnek. Közös vonásuk: zöldszáron érnek, vízleadó képességük gyors, jó a szárszilárdságuk, nagy a hozamuk és a beltartalmi értékük. A tenyészkertben, kispar- cellán 13,8 tonnás termést értünk el, ami nagyon biztatónak látszik. A továbbszaporításra is gondoltunk, így ha elismerik a fajtákat, azonnal adhatunk vetőmagot a termelőknek. — Hogyan illeszkednek fajtái a termelési szerkezetbe? — A silónak valók kimondottan másodvetésre alkalmasak, szuperkoraiak. A NÖMI-kísérlet- ben bebizonyosodott, hogy a szárazanyag-tartalmuk magas, 36 százalékot is elérheti, ami az ilyen tenyészidejű fajták között a legtöbb. A francia Blizzard G 188- cal, ami elismerten jó fajta, is állja a versenyt. Különlegességet is sikerült előállítanunk. Főleg a fejlődő országokban tarthat számot érdeklődésre az a fehér kukorica, amelyből liszt készíthető. Ezek a magas, 400—500 FAO-szá- mú hibridek silóként termeszthetők. Még homökon is képesek másfél-kétszer nagyobb zöldtö- meg-tenmésre, mint az eddigiek. Ez azt jelenti, hogy a silókukorica-szükséglet ezzel a fajtával fele területen lenne megtermelhető. — A -pattogatni való kukorica nemesítése sikeres? — A Kiskun Növénynemesítő Társulás három éve megkezdte a pattogatni való kukoricák nemesítését. Már két fajtát jelentettünk be állami elismerésre, ezek termőképessége jó, és érdekes, hogy amikor pattogatták, egy liter magból 36 liter csemegét nyertek. — Érdeklődnek más országokban az új hibridek iránt? — A fehér kukorica a fejlődő államok figyelmét keltette fel. Egyiptomban négy fajtámat államilag elismerték, Szudánból pedig nemrég kaptam értesítést, hogy a mi fajtáink háromszor hoztak termést egy évben. Az ottani technológiával, öntözve, 7— 8 tonnás hozamot értek el hektáronként egy-egy betakarításkor. A környező szocialista országokban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban már jelentős területen termesztenek e fajtákból. * Ekkora érdeklődés mellett a meglévő tenyészkert, illetve a termesztett terület „kinőtte magát”. A továbblépés lehetőségeit gazdasági társulás létrehozása segítené. Erről Huri Béla, a Vörös Október Tsz elnöke szólt: — A mai szervezeti forma már nem felel meg a feladatoknak. A két államilag elismert és a 23 bejelentett fajta ránk kötelezettséget is ró. A vetőmagelőállításhoz nagyobb terület kell. A termelőket össze kell fogni, koordinálni, és feltétel a hibridüzemi háttér. Mindez megkövetel egy magasabb szervezeti formát, aminek létrehozásához megtettük a lépéseket. Terveink szerint január elején már működőképes lesz az új gazdasági társulás. Most azon vagyunk, hogy ennek tagjaival eldöntsük, kinek, milyen feladata lesz, ki mivel járul hozzá az eredményes munkához? — Változik-e a feladatuk az új szervezeti formában? — A nemesítés, kutatás irányítója természetesen Samir Rady marad, akinek így lehetősége nyílik arra, hogy a kiskunhalasi tenyészkerten kívül más környezeti viszonyok között is kipróbálhassa hibridjeit. Szó esett a társuló gazdaságok szakembereinek megbeszélésein arról, hogy egyéb szántóföldi növények nemesítésével is foglalkozunk majd. — Mit szeretnének elsősorban elérni? * — Ügy érezzük, hogy az új gazdasági társulás jelentősen kiveheti részét a kukorica vetőmag előállításából. Mégpedig úgy — és ez a legfontosabb —, hogy hazai fajtákat, hazai, jelen esetben „alföldi” körülmények között, vagyis szárazabb, gyengébb talajadottságú területeken terjeszt el. Ehhez pedig a genetikai háttér a legmesszebbmenőkig rendelkezésre áll. Az új forma keretein belül az is megvalósítható lesz, hogy Magyarország más tájegységein is előállíttassunk vetőmagot, partnerként munkánkba vonva a gazdaságokat. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az eddig nálunk megtermelt vetőmag 90 százaléka külföldre ment, ahol elismerik fajtáinkat. Ezekhez a tényékhez nem sok hozzáfűzni való van. Egy megjegyzés azonban mégis idekívánkozik. A hazai árutermő kukoricaterületek kilencven százalékán külföldi fajtákat termelnek. Olyanokat, amelyek nem föltét- len ilyen termőhelyi viszonyok között adják ía legnagyobb és legjobb termést. Nem beszélve a beszerzésükhöz kapcsolódó tetemes költségről. És közben csak a kezünket kellene kinyújtani ahhoz, hogy a külföldi és a hazai fajták részaránya megváltozzon! Gál Eszter •*" , ** • Saját gyártmányú lucernaliszt-készítő gép a mélykúti szövetkezetben. ned?ú»+°rt -W" prlrrrh ro ~ SZOVJETUNIÓ Miből telik a gazdag kolhoznak? Ugyan miből telik? Ezen töpreng az újságíró, miközben Anatolij Andrejevics Szuhinyin kolhozelnököt hallgatja. A zömök, testes férfi (a kolhoz neve: Üt a kommunizmushoz, 32 kilométernyire vagyunk Moszkvától) most éppen arról beszél, hogy öt év alatt 80 lakást építettek a szövetkezet tagjainak: központi fűtéses, hideg-meleg víz-, illetve gázvezetékkel ellátott otthonokat. Saját óvodájuk van, ahová minden gyermeket felvesznek. Százhúsz ágyas kórházat is létesítettek és tartanak fenn, a szomszédos kolhozzal közös. (A gyógyító személyzetet természetesen már az állam fizeti.) Egy rubelbe kerül étkezdéjükben az ebéd, s ebből csak 50 kopejkát kell megtérítenie a tagnak. Az elmúlt évben 66 emberük jutott szakszervezeti üdülőjegyhez, illetve szanatóriumi beutalóhoz. (A Szovjetunióban a kalhoztagok is belépnek a szak- szervezetbe.) Külföldi utazásokat is szerveznek a legjobban dolgozók számára: jártak már Csehszlovákiában, Magyarországon, Törökországban, Egyiptomban, Franciaországban ... Önelszámoló egységek Ugyan miből telik? — teszi fel önmagában ismét a kérdést az újságíró, hiszen a kolhoz nem nagy (361 dolgozó tag, 2545 hektárral), földjük csak közepes minőségű (messze van innen a feketeföld- övezet), az éghajlat pedig mostohább, mint nálunk. Voltak itt már 45—50 fokos hidegek is 1978- ban, a szövetkezet majdnem minden gyümölcsfája elfagyott abban az esztendőben. Az elnököt meg a kolhoztagokat kérdezgetve, hallgatva, lassan kikerekedik, miért módos ez a szövetkezet. Először is: az állam hagyja őket gaz- dálkozni. Nem írja elő például, hogy ennyi meg ennyi hektárt kell bevetniök búzával, (hajdan ezt is megszabták, akárcsak nálunk, Magyarországon), hanem bölcsen tudomásul vették: ez a szövetkezet tej-, krumpli- és zöldségtermelésre szakosodik, ezenkívül minden más másodlagos számára. Végtére is csak egy ugrásnyira van innen a nyolcmilliós főváros! Bele is jöttek a munkába, 5650 liter tejet fejnek egy tehéntől (öt év átlaga!), 2Ó7 mázsa krumplijuk s 557 mázsa zöldségük termett hektáronként. Ebben minden bizonnyal az is közrejátszhat, • hogy hozzáértő, tehetséges emberek vezetik ezt a szövetkezetei. A városköz'elség előnye abban is megnyilvánul, hogy — éppúgy, mint nálunk, Magyarországon a főváros körül — sok a diplomás szakemberük. Még brigádvezetök is vannak köztük. Minden alegységük — burgonya, illetve zöldségtermesztés, tehenészeti telep — önelszámoló jellegű: ha túlteljesíti a tervét, 25 százalék prémiumot kapnak az emberek. Segítik a háztájit Végül, minden bizonnyal az is közrejátszik az ügyek jó menetében, hogy ez a kolhoz lépten-nyo- mon segíti a háztáji termelést. Vagyis tudja: önmagát is erősíti ezáltal. „ „ . „ Meglátogattuk például Vaszilij Ivanovics Asztra• E kétszintes ikerház egyik felében laknák Asztra- hancevék. Az épület előtt az egyik fóliaház fémváza látható. hancev traktoros házatáját. (A felesége növénytermesztő a szövetkezetben.) Vastag trágyaréteg fedte a kerti termőföldet: 5 rubelért kapták tonnáját a közös gazdaságtól. A család fóliaházas paradicsom- és uborkatermesztést folytat (másképp be sem érne itt a paradicsom!), s mindössze egy rubelt fizetnek a kolhoznak a fólia kilójáért. (Vagyis ezt is beszerzik nekik.) Ha bikát vagy disznót hizlalnak, akkor a kolhoz látja el őket takarmánnyal, s átveszi tőlük a vágásérett állatokat. Amint látjuk, ugyanaz a szokás, mint nálunk. A család a kolhoz által épített egyik kétszintes ikerház felét lakja. A háromszobás lakás rezsije (lakbér, központi fűtés, vezetékes gáz és persze villany) igen olcsó: mindössze 18 rubel havonta. A házaspárnak Zsiguli autója van, Lengyelországban és Csehszlovákiában jártak idáig. Magyarországon még nem jártak, bár — 1983-ban 15, egy év múltán pedig 5 kolhoztag jutott el hozzánk — a falubeliek sok jót mondtak nekik „Vengrijá”-ról. Megtermelik a búzájukat Asztrahancevéktől nem messze már előregyártott elemekből épülnek a formás családi házak. Űj, óriási gépcsarnok is készül: a mínusz 12 fok itt még nem számít nagy hidegnek. Valószínű, a leírtakból világosan kitetszik: a legtöbb szovjet kolhoz még nem tart ott, mint ahol most jártunk. Az Üt a kommunizmushoz (ahol korántsem mellesleg: 4 tonnás búzatermést értek el 220 hektár átlagában) a jobbak közé tartozik. Világosan jelzi azonban a szovjet-parasztság szorgalmát, hozzáértését, a szovjet mezőgazdaság nagy tartalékait. Ha a többi kolhoz is felzárkózik, a Szovjetuniónak nem kell majd búzát vásárolnia külföldről. Ahogy az SZKP újjászerkesztett programjának tervezetében olvastuk: megtermeli a szükségletét. Magyar László
