Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES LEJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 304. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 29. vasárnap FELHÍVÁS Bács-Kiskun megye dolgozóihoz A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa, a Bácska éis Du­na melléki, valamint a Kiskun­sági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége felhívással for­dul a megye valamennyi dolgo­zójához, hogy azonosulva az MSZMP KB 1985. december 4-i és a megyei pártbizottság de­cember 18-i ülésén hozott hatá­rozataival, támogassák az 1986- os év gazdasági, társadalmi cél­kitűzéseit, erejük, tudásuk leg­javát adva vegyenek részt azok teljesítésében. Már az 1986-os év első mun­kanapján teljes intenzitással in­duljon meg az éves terv meny- nyiségi és minőségi feladatainak teljesítésére irányuló termelő- munka. Az ipar területén dol­gozók mindenekelőtt a minőségi munkára, az anyag- és energia­takarékosságra, a bel- és külpia­ci értékesítésre fordítsanak nagy figyelmet. Kapjon elsőbbséget a műszaki, technikai fejlesztés, a termelési szerkezet korszerűsí­tése. Az építőipar elsősorban a megyei igények kielégítésére tö­rekedjen. Kiemelt feladat a la­kás- és az iskolai tanteremépíté­si program jó minőségű teljesí­tése. Az élelmiszeriparban dolgo­zók tekintsék alapvető feladatuk­nak a megyében megtermelt me­zőgazdasági termékek magas szin­tű feldolgozását. A közlekedés és hírközlés dolgozói fegyelmezett munkával járuljanak hozzá a ter­melés feltételeinek javításához, a lakossági alapellátáshoz. A ke­reskedelmi dolgozók továbbra is tartsák fontos feladatuknak a vásárlók ellátását, az áruválasz­ték szélesítését, a különböző jö­vedelmű rétegek igényeinek fi­gyelembevételével. A mezőgazdaságban dolgozók az 1985-ben is tanúsított szorga­lommal vegyenek részt a gabo­na- és húsprogram célkitűzései­nek megvalósításában, továbbá a kertészeti ágazatok megújítá­sában. A hozamok ésszerű növe­lésével és a minőség javításával biztosítsák a színvonalas belső el­látást és az exportot, ezzel is se­gítve a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A ráfor­dítások csökkentéséért saját mun­katerületükön törekedjenek az üzemi tartalékok feltárására, hasznosítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság megva­lósítására, az eszközök és a mun­kaidő jobb kihasználására. Az eddigieknél fokozottabb fi­gyelmet fordítsanak a nagy tö­megű mezőgazdasági mellékter­méknek és hulladéknak a takar­mányozásban, az elsődleges ener­giahordozók kiváltásában törté­nő hasznosítására. Ezzel is segít­sék elő a jövedelemtermelő ké­pesség fokozását, a mezőgazda­ság intenzív fejlődéséhez fűződő célkitűzések megvalósítását. Kérjük a vezetőket, biztosítsák a zavartalan munkavégzéshez szükséges feltételeket. A belső irányítási és érdekeltségi rend­szert a célok érdekében alakít­sák ki. A gazdasági feladatok tel­jesítésének alapfeltétele: a mun­kafegyelem megszilárdítása, a fő­munkaidő teljes kihasználása. Kérjük a szocialista brigádokat, hogy a munkaversenyben, az 1986-os gazdasági év célkitűzései­nek maradéktalan teljesítésében továbbra is vállaljanak élenjáró szerepet. Szilárd meggyőződésünk, hogy összefogással, megyénk vala­mennyi dolgozójának fegyelme­zett munkájával az 1986-os gaz­dasági, társadalmi célok teljesít­hetők, gazdagabb lesz a megye, boldogabb minden család Bács- Kiskunban. LOSONCZI PÁL ADTA ÁT AZ OKLEVELET V árosavató ünnepség Tiszakécskén Beszéde végén az Elnöki Tanács elnöke nem­csak boldog új esztendőt, hanem boldog évszáza­dokat is kívánt az új városnak, és a jelenlévők szűnni nem akaró tapsa közepette átadta Miskó Istvánnak a várossá nyilvánítást megörökítő ok­levelet. A városa tanács elnöke meleg szavakkal mondott köszönetét, majd Angyal János, a kécskei népfronitbizpttság etlböke átnyújtotta Losonczi Pál­nak a várossá avató ünnepség határozatát, mely szerint a tiszakécskeiek „eltökélt szándéka, meg­tisztelő feladata és lelkesítő lehetősége olyan tisz­ta, takaros Tisza-parti kisvárost kialakítani, ame­lyet magáénak érez a tisztes munkával jól boldo­guló lakosság, amelyben jól érzik magukat az em­berek.” Fellobogózott épületek sorfala köszöntötte tegnap a Tiszakécskét várossá nyilvánító ün­nepi tanácsülésre érkező vendégeket. Az Arany János Művelődési Központ bejáratánál Miskó István tanácselnök és Tóth Sándor, a nagyközségi pártbizottság első titkára fogad­ta Losonczi Pált, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét. A zsúfolásig megtelt színházteremben foglaltak helyet a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács tag­jai, a kormányszervek képviselői, Bács-Kiskun vá­rosainak küldöttei, tiszakécskei érdekeltségű vál­lalatok vezetői, a település barátai, akiket a Him­nusz és szavalat után Miskó István üdvözölt. Ezt követően Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. — Szorgalmas, eleven szellemű nép él itt — je­lentette ki az Elnöki Tanács elnöke. — Mindig fo­gékony volt az új iránt és az maradt ma is. Fontos tulajdonságok ezek, mert tágabb otthonunk, Ma­gyarország is csak akkor virágozhat fel igazán, ha népének alkotókészsége, igyekezete és munkaszere­tete jobban érvényesül az eddigieknél. Éppen a mögöttünk hagyott évek bizonyítják ennek szüksé­gességét: a hatodik ötéves tervünket — elsősorban a minden korábbinál nehezebb és bonyolultabb nemzetközi körülmények miatt — nem úgy sike­rült teljesíteni, ahogyan azt elképzeltük. Losonczi Pál ezután a gazdasági építőmunka nemzetközi feltételeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy hazánk tekintélyét mindenkori belső helyzete ad­ta meg, ami az utóbbi három évitizedben szilárd. Erre alapozva kell továbblépni — amint azt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán is elhatároztuk. A VI. ötéves terv mérlege pozitív, országunk gazdagodott, noha nemzeti jövedelmünk lassúbb ütemben nőtt az előirányzottnál. Felada­tunk a következő ötéves tervidőszak során nem kisebb, mint a gazdaságirányítás továbbfejleszté­sével, a meghirdetett társadalmi-gazdasági progra­mok megvalósításával felgyorsítsuk a gazdasági növekedés ütemét, tovább javítsuk a külgazdasági egyensúlyt. — Mindössze tizenhárom és fél ezer hektár nagy­ságú az a terület, amit Tiszakécske közigazgatási határa körülölel, mégis, mintha az egész megye kicsinyített mása lenne — folytatta beszédét az államfő, és a település múltjából hozott példákkal mutatott rá, hogy „minden, ami itt található, az az okos, értelmes és dolgos kécskeiek alkotása”. Éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket hazánk felszabadulása és az azt követő politikai változá­sok teremtettek meg. Ó- és Űjkécske egyesülésétől, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésén, a hé­vízkincset is kihasználó kertészet és fürdő kialakí­tásán, az intenzív szőlő- és gyümölcskultúrák meg­honosításán át, új gyárak, óvodák, iskolák és la­kások építéséig, minden olyan tettig, amely hoz­zájárult ahhoz, hogy Tiszakécske 1986. január 1-től város legyen. Következő hozzászólóként dr. Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, a megyei tanács elnöke adta át a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács üdvözletét a megye hetedik városa lakosai­nak. Köszöntötte a itiszáikécskeieket az immár má­sodik legfiatalabb város, Kiskőrös tanácselnöke, dr. Oláh Pál, majd Horváth Antal, Kecskemét Vá­ros Tanácsának általános elnökhelyettese fejezte ki készségét a további együttműködésre, s nyúj­totta át a Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió egyik művészi alkotását a kécskeieknek. Ezután a három fiatal nemzedék nevében úttörők, kisdobo­sok és KISZ-esek köszöntötték az ünnepséget, amely kulturális műsorral fejeződött be. Előbb az Állami Zeneiskola tanárai játszottak, majd a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium növendékei adtak elő élőképeket a város múltjából és a Tisza 83 citera- zenekar nyújtott ízelítőt repertoárjából. Végezetül a Szózat hangjai csendültek fel. Az ünnepség után a tiszakécskei tanács Losonczi Pál tiszteletére díszvacsorát adott, ahol Rómány Pál, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára mondott pohárköszöntőt. B. J. • A legkisebbek is meghatódva követték az esemé­nyeket. (Pásztor Zoltán felvételei) PETROV MARSALL A NLKLEÁRIS FEGYVEREKRŐL A Szovjetunió a teljes betiltás híve MOSZKVA A Szovjetunió nem egyezik be­le abba, hogy az amerikai felté­telek alapján, saját biztonságá­nak kárára kössön megállapodást — szögezi le a Pravda szombati számában megjelent cikkében Vaszilij Petrov marsall, a Szov­jetunió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese. A cikk rá­mutat, hogy az amerikai csillag­háborús program megvalósulá­sával lehetetlenné válna a hadá­szati nukleáris fegyverek csök­kentése. A szovjet fél határozott meg­oldást javasol az Egyesült ÁJ tá­rnoknak: állapodjanak meg az: űrfegyverek létrehozásának, ki próbálásának és telepítésének (ideértve a tudományos kutatási munkálatokat is) teljes betiltásá­ról. Ez a tilalom nemcsak azt ten - né lehetővé, hogy a világűr csu­pán békés célokra legyen fel­használható, de azt is, hogy hoz­záláthassanak az egymás területét elérni képes nukleáris fegyve­rek radikális, felére történő csök­kentéséhez — emlékeztet a szovjet katonai vezető. A Szovjetunió éppen azoknak a feladatoknak a megoldását ja­vasolja az Egyesült Államoknak, amelyek a szovjet—amerikai csúcstalálkozón született meg­állapodás értelmében a genfi tár­gyalások célját jelentik: a fegy­verkezési hajsza megakadályo­zását a világűrben, beszünteté­sét a földön, a nukleáris fegyve­rek korlátozását és csökkentését, a hadászati stabilitás erősítését. Petrov marsall megállapítja, hogy Washingtonban vannak olyan erők, amelyek célja, meg­akadályozni a csúcstalálkozón született pozitív törekvésék meg­valósulását. Ezt bizonyítja min­denekelőtt az űrfegyverkezési programmal kapcsolatos mun­kálatok folytatása. Azt már az Egyesült Államok kormányzata is kénytelen volt nemrégiben elismerni, hogy egy ilyen átfogó rakéta elhárító rend­szer egyoldalú birtoklása veszé­lyes a hadászati stabilitás szem­pontjából. Ezért azt állítják, hogy a Szovjetunió is hasonló munká­latokat végez, felszólítják, hogy az amerikai eszközökkel párhu­zamosan telepítse saját eszközeit a világűrben, és arról próbálják meggyőzni, hogy az űrfegyver .lét­rehozását követően készek átad­ni annak technológiáját. Egyide­jűleg a közvéleménnyel azt akar­ják elhitetni, hogy a telepítendő csapásmérő kozmikus eszközök nem fegyverek, hanem — mint Weinberger fogalmaz — „ártat­lan eszközök”. Nem lehet nem figyelembe ven­ni azt a tényt, hogy a Pentagon intenzíven folytatja a rakétael­hárító rendszer leküzdésére szol­gáló eszközök kidolgozását — mutat rá a szovjet katonai veze­tő. — Ezeket a munkálatokat „a hadászati rakéták tökéletesíté­sének rendszerei” elnevezésű program • keretébe vonták ösz- sze. CIPŐ, TEXTIL, MŰSZER A HATÁRON TÚLRA Országos parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban :\v+> • Az MMG Automatika Művek kecskeméti gyárában készített prog­ramozható logikai berendezésék jelentős hányadot képviselnek a me­gye iparának szocialista exportjában. LIBANON BÉKÉT REMÉL Aláírták a damaszkuszi egyezményt A z idei év gazdasági felada- tai között kiemelkedő he­lyet foglalt el az export növelése. Ennek nem mindenütt tudtak ele­get tenni. Találunk azonban olyan vállalatokat is, amelyek már né­hány nappal az esztendő vége előtt beszámolhattak szerződés­ben vállalt kötelezettségeik telje­sítéséről, egyesek közülük nagy­mértékben túlszárnyalták eredeti kiviteli tervüket. Az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi gyáregysége 940 ezer pár cipő szocialista exportját vette számításba még az év ele­jén, azonban a teljesítés ötezer híján elérte az egymilliót. Dol­lárelszámolású kivitelük a ta­valyihoz képest 63 százalékos növekedést mutat, jórészt a nemrég bevezetett California-el- járásnak köszönhetően. Külpiaci kötelezettségeinek az egyébként nem könnyű helyzet­ben lévő bajai Finomposztó Vál­lalat is eleget tett. Negyvenmil- lió forintos dollárelszámolású kiviteli tervüket várhatóan egy millióval, 230 milliós szocialista exporttervüket pedig két-három millió forinttal túlteljesítik. A gyapjúfeldolgozó cég a termék- szerkezet korszerűsítésével pró­bálja legyőzni értékesítési ne­hézségeit. Treff szabadidő-ruhá­juk és Akác takarójuk az idén nagy sikert aratott. Sikeres esztendőt zárt az MMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gvára is. Ter­melési tervük túlteliesítésében döntő szerenet iátszott. hogy- a rubel-. As a dollárelszámolású pia­cokra többet szállítottak az év elején számítottnál. Kétezer pénztárgép, valamint 450 ezer Polski, és Lada-műlszerfal hagy­ta el a gyárkaput. Az exportter­mékek sorában a Szovjetunióba és Csehszlovákiába szállítandó olajvezetéki szivattyúállomás és tartálypark automatikarend­szerek a meghatározó jelentősé­gűek. Tőkés kivitelük a tervezett 53 millió forinttal szemben eléri a 65 milliót, s ezt — a dolgozók kiváló munkáján túl — a Zasta- Va-műszerfalalk és a pénztárgép- fiókok iránti megnövekedett igény tette lehetővé. B. F. I. A belügyi szervek vezetői az országos parancsnokok, a megyei főkapitányok, a határőrkerüle­tek parancsnokai, a központi és a területi párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságok titkárai rész­vételével szombaton országos parancsnoki értekezletet tartot­tak a Belügyiminisztériumban. A tanácskozáson részt vett és fel­szólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Jelen volt Horváth István, az MSZMP KB titkára, Czinege La­jos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Varga Péter, az MSZMP ' KB osztályvezetője, Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyész, Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke és Borics Gyula igazságügyi államtitkár. BEJRÚT Szombaton Damaszkuszban alá­írták a damaszkuszi egyezmény­nek nevezett okmányt, amelytől — több mint tízévi polgárhábo­rú után — Libanon békéjét re­mélik. Az ünnepélyes ceremóniára Abdel Halim Haddam szíriai ál­éinak hivatalában került sor. Haddam alelnök nélkül ez a meg­egyezés aligha jöhetett volna lét­re. Az országos parancsnoki érte­kezleten Kamara János belügy­miniszter részletesen elemezte a Belügyminisztérium központi és területi szerveinek az elmúlt öt esztendőben végzett munkáját, az álam- és közbiztonság hely­zetét, a rendőri szervek, a határ­őrség és a tűzoltóság munkáját, a belügyi tevékenység szemé­lyi és tárgyi feltételeinek alaku­lását. A miniszter szólt az MSZMP XIII. kongresszusának határo­zatában és a kormány program­jában megfogalmazott célok va_ lóraváltásával kapcsolatos leg­fontosabb belügyi feladatokról, s kiemelte, hogy a belügyi szer­vek az állami és a társadalmi szer­Az okmány aláírói a három leg­nagyobb libanoni fegyveres cso­port vezetői — Elie Hobeika, a libanoni erők nevű jobboldali ke­reszténymilícia vezére, Nabih Berri, a siita Amal vezetője és Valid Dzsumblatt, a Haladó Szo­cialista Párt vezetője. Az ünnepségen jelen volt több libanoni politikai erő képviselője is — akik így mintegy jóváha­gyásukról biztosították az emlí­tett dokumentumban foglalta­vekkel, a fegyveres erőkkel és testületekkel együttműködve, a lakosság széles tömegeire támasz­kodva teljesítsék közbiztonsági, határőrizeti és tűzvédelmi fel­adataikat. Az értekezleten fel­adattervben határozták meg a kö­vetkező öt esztendő legfontosabb tennivalóit. Eszerint a belügyi szervek a szocialista törvényes­ség töretlen érvényesítésével, rendeltetésüknek megfelelően működjenek közre az állami, a társadalmi, a gazdasági rend fo­kozott védelmében, javítsák bűnmegelőző és bűnüldöző mun­kájukat, segítsék az állampolgá­rok törvényes érdekeinek érvé­nyesítését, gondoskodjanak a közrend, a közbiztonság toválbbi erősítéséről. kát. Közöttük volt Georges Haui, a Libanoni KP főtitkára és Aszem Kanszo, a szíriai Baath párt liba­noni szervezetének vezetője. A libanoni lakosság nagyon so­kat vár a „milíciák békéjétől” — noha a damaszkuszi okmány leg­nagyobb nehézségét éppen a meg­valósítása jelenti majd. Az azon­ban tagadhatatlan, hogy a béke felé vezető úton megtörtént az el­ső lépés. Teljesített exporttervek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents